Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Menekültválság és biopolitika

1,493 views

Published on

Menekültválság és biopolitika/Migration Crisis and Biopolitics

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Menekültválság és biopolitika

  1. 1. Menekültválság és biopolitika Otthonlét – idegenség Kolozsvár, 2017. június 22–24. Erdélyi Politikatudományi Konferencia Antal Attila Tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) Koordinátor (Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Kiindulópont II. Biopolitikai keretrendszer III. Az Orbán-kormány és a menekültválság IV. Következtetések
  3. 3. I. KiindulópontI. Kiindulópont Nem (csak) hagyományos ellenségképzés és nem (csak) a politikai idegen kategóriája
  4. 4. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Mi a biopolitika?
  5. 5. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer A biopolitika kezdetei 20. század eleje: Rudolf Kjellén: az állam egy „szuper- individuum”, amelynek természetes formája a nemzetállam Organicista megközelítés 20. század első fele: nemzeti szocialisták (állami szintű biopolitika, rasszista, totalitárius) 1960-as évek: biopolitológia (politikatudományi és biológiai módszerek a választói viselkedés megértésének vizsgálatában) 1960-as, 1970-es évek: ökológiai biopolitika, majd technocentrikus biopolitika
  6. 6. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Michel Foucault: Az állam biohatalma A biopolitika nem elsősorban biológiai determinációkról szól Az „élet” kerül a politikai stratégiák és a történelem középpontjába Az állam elkezdi magára vállalni az élettel kapcsolatos szabályozást, menedzselést 17. századtól kezdve jön létre a biohatalom: értékesség és hasznosság Eleinte nem azonos a politikai szuverénnel, aki inkább az élet elvételéről vagy arról dönt, hogy életben maradunk-e
  7. 7. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Michel Foucault: Az állam biohatalma Feljogosítottnak érzi magát az értékelésre, ítélkezésre, intézkedésre A szuverén hatalom egybeolvad a biohatalommal: döntés az élet meghosszabbításáról, irányításáról A biohatalom formái: az egyén teste feletti hatalom és népességszabályozás A politikai szuverén hatalma az életet menedzselő, uraló erővé vált és egyúttal meg is szabadult mindent addigi kontrolljától
  8. 8. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Michel Foucault: Az állam biohatalma A 17-18. századi politikai-katonai diskurzusnak faji-biológiaivá vált A rasszizmus komoly hatást gyakorolt a biohatalomra A politikai megosztottság mesterséges eszközökkel való túlfeszítése, az ellenségképzés, az egymás alá- és fölérendelt fajok képzete, fajok közötti háború Dinamikus viszonnyá kapcsolódik össze egyes emberek élete más emberek halálával: tényként kezelve azt, hogy annyira tudunk élni, amennyire másokat meggyilkolunk
  9. 9. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Michel Foucault: Az állam biohatalma Állami rasszizmus (nácizmus és szovjet államszocializmus):  a rasszizmus a modern állam fegyvereként  nem az állam lesz az az eszköz, amelyet az egyik faj használ fel a másikkal szemben  maga az állam lesz az integritás védelmezője, és a faj tisztaságának garantálója
  10. 10. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Giorgio Agamben: A puszta élet feletti uralom A szuverén hatalom Agamben szerint a politikai rend termelésével hozza létre önmagát Ehhez van szükség a kivételes állapotra: ez a jog felfüggesztése és az emberek jogi/politikai státuszuktól való megfosztása A politikai közösségből való kizárás: zoē vs bios Az emberek puszta léte (bare life) az államtól függ: az állam államosítja a magánszférát A római jogi homo sacer alakja
  11. 11. II. Biopolitikai keretrendszerII. Biopolitikai keretrendszer Giorgio Agamben: A puszta élet feletti uralom A nyugati politika (a szuverén hatalom maga) a kezdetektől biopolitika Az állam már meglévő biopolitikai szükségszerűségének kiterjedés Szándékolt és kierőszakolt kivételes állapot: koncentrációs táborok, ahol az állam közvetlenül uralja a puszta életet A kivételes állapot a modern állam biopolitikai hatalmának legmagasabb szintű megnyilvánulása
  12. 12. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 1. Az ellenség felmutatása a Keleti pályaudvaron
  13. 13. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 2. Nyelvpolitikai térfoglalás: MIGRÁNS
  14. 14. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 3. A kerítés
  15. 15. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 4. Gyűlöletkampány óriásplakáton
  16. 16. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 5. A nemzeti konzultáció: bevándorlásról ÉS terrorizmusról
  17. 17. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 6. Népszavazás
  18. 18. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 7. Alaptörvény-módosítás „Terrorveszélyhelyzet 51/A. cikk (1) Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet időtartama meghosszabbítható.”
  19. 19. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság 8. Túl a menekültválságon: terrorizmus, „Brüsszel”, belső ellenség
  20. 20. III. Az Orbán-kormány és a menekültválságIII. Az Orbán-kormány és a menekültválság A menekültellenes politika összetevőjeA menekültellenes politika összetevője Biopolitikai relevanciaBiopolitikai relevancia 1. Az ellenség felmutatása a Keleti pályaudvaron A politikai ellenség biológiai felmutatása 2. Nyelvpolitikai térfoglalás: MIGRÁNS Diszkurzív politikai ellenségképzés jelenlévő „ellenség” hiányában is 3. A kerítés A felkeltett biztonság-érzet és veszélyeztetettség érzés materiális kielégítése 4. Gyűlöletkampány óriásplakáton A gyűlölet elmélyítése és kiterjesztése az EU irányába 5. A nemzeti konzultáció: bevándorlásról ÉS terrorizmusról Az ellenségképzés megerősítése: terrorista- identitás 6. Népszavazás A menekültellenes politika társadalmi legitimációja 7. Alaptörvény-módosítás A menekültellenes politika közjogi legitimációja, és további belpolitikai ellenségképzés 8. Túl a menekültválságon: terrorizmus, „Brüsszel”, belső ellenség A menekültválságon túli biopolitikai küzdőterek megnyitása
  21. 21. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések A menekültellenes gyűlöletkampány környezete TÁRKI, 2016
  22. 22. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések A menekültellenes gyűlöletkampány környezete TÁRKI, 2016
  23. 23. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések Konstans xenofóbia TÁRKI, 2016
  24. 24. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések A menekültellenes politikaA menekültellenes politika összetevőjeösszetevője A magyar társadalombanA magyar társadalomban tett érhető biopolitikaitett érhető biopolitikai félelemfélelem A kormányzat által generáltA kormányzat által generált morális pánik (Kitzinger,morális pánik (Kitzinger, 2000)2000) 1. Az ellenség felmutatása a Keleti pályaudvaron X X 2. Nyelvpolitikai térfoglalás: MIGRÁNS X X 3. A kerítés X 4. Gyűlöletkampány óriásplakáton X X 5. A nemzeti konzultáció: bevándorlásról ÉS terrorizmusról X 6. Népszavazás X X 7. Alaptörvény-módosítás X 8. Túl a menekültválságon: terrorizmus, „Brüsszel”, belső ellenség X
  25. 25. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések
  26. 26. IV. KövetkeztetésekIV. Következtetések  Nem újdonság a biopolitika (pl. „23 millió román”)  A magyar kormányzat biopolitikai keretrendszerben kezelte a menekültválságot  A kormány a társadalomban immanens biopolitikai félelmekre játszott rá  Ebben a fő eszközök: az ellenségképzés, a morális pánik, az erőteljes médiakampány  Óriási veszélyek rejlenek a biopolitikai ellenségképzésben: nem csak a nem saját állampolgárok, hanem az egész politikai közösség vonatkozásában  Melyek a modern állam szükségszerű biopolitikai jellegének határai?
  27. 27. HivatkozásokHivatkozások Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life. Ford.: D. Heller-Roazen, Stanford, California: Stanford University Press Agamben, Girogio (1999): Remnants of Auschwitz: The Witness and the Archive. Ford.: D. Heller-Roazen, New York: Zone Books Agamben, Giorgio (2005): State of Exception. Ford.: Kevin Attell, Chicago: The University of Chicago Press Foucault, Michel (1990): The History of Sexuality, Volume 1: An Introduction. Ford.: Robert Hurley. London: Penguin Foucault, Michel (2003): „Society Must Be Defended”, Lectures at the Collège de France, 1975-76. Ford.: David Macey. Szerk.: Alessandro Fontana, Mauro Bertani. London: Penguin Kitzinger Dávid (2000): A morális pánik elmélete. Replika, 40 (2000. június): 23–48.
  28. 28. HivatkozásokHivatkozások Lemke, Thomas (2011): Biopolitics: An Advanced Introduction. New York, London: New York University Press O'Donoghue, Amy (2015): Sovereign Exception: Notes on the Thought of Giorgio Agamben. Critical Legal Thinking. 2015. június 2. Simonovoits, Bori – Bernát Anikó (2016): The Social Aspects of the 2015 Migration Crisis in Hungary. TÁRKI Social Research Institute
  29. 29. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu antal.attila@phistory.hu

×