Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Az empire és a multitude populizmusa

1,574 views

Published on

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.

Az Empire és a Multitude populizmusa A kiindulópontom az,
hogy a 21. században formálódó demokrácia populista lesz. Azonban az alakulóban lévő populista demokrácia természetéért verseny van a jobb- és baloldal között, s ennek a versenynek a leírására kívánom bevezetni a populizmus egy új értelmezését, amelyhez Michael Hardt és Antonio Negri munkásságát (2001, 2005), azon belül is az Empire-el (Birodalommal) és a Multitude-al (Sokasággal) kapcsolatos megközelítéseit kívánom felhasználni. Hardt és Negri átveszik Deleuze és Guattari koncepcióját (1987) a politika kettős dimenzióit illetően, akik megkülönböztetik a makro-politikát (vagy a politika moláris világát) a mikro-politikától (vagy a politika molekuláris világától). Hardt és Negri makro-politikai szférája, vagyis a Birodalom a politika realista értelmezésnek megnyilvánulása, s ezt fogom összekapcsolni a jobboldali nacionalista populizmussal. Az előadásomban azt elemzem, hogy amíg az Empire-populizmus egy kizsákmányoló és imperialista logikát képvisel, addig ehhez képest értelmezhető a populizmus egy másik jelentése is, amely a kizsákmányolt csoportoknak, vagyis a sokaságnak a populizmusa, s ezt nevezem Multitude-populizmusnak, amely egy utópista baloldali populizmussal azonosítok. Az előadásban bemutatom azt is, hogy amint a Birodalom és a Sokaság egymástól elválaszthatatlanok és a politika két, egymással szimbiózisban lévő dimenzióját jelentik, úgy a hozzájuk kapcsolódó populizmusok is egymás függvényében, egymásra reagálva alakulnak.

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Az empire és a multitude populizmusa

  1. 1. Az Empire és a Multitude populizmusa A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10. Antal Attila Tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) Koordinátor (Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Kiinduló hipotézis: hegemóniaharc a demokráciáért II. Empire-populizmus III. Multitude-populizmus IV. A baloldali populizmus kihívásai
  3. 3. I. Kiinduló hipotézis: hegemóniaharc a demokráciáértI. Kiinduló hipotézis: hegemóniaharc a demokráciáért  A liberális demokrácia meggyengült  Ugyanakkor a globális kapitalizmust ez korántsem rázta meg  Dilemma: a globális kapitalizmus működhet-e a liberális demokrácia nélkül/nem liberális demokráciában?  Mind a jobboldal, mind a baloldal a populizmus segítségével próbálja átformálni a demokráciát  A jobboldali nacionalista populizmus akar a globális kapitalizmus új hegemón ideológiájává válni  Teoretikus keret: Hardt–Negri, 2001, 2005
  4. 4. II. Empire-populizmusII. Empire-populizmus  Nem állami szereplők kezdik ki a nemzetállam szuverenitását  A nemzetállami szuverenitás visszaszorulása után a szuverenitás globalizált formája az Empire  Nem valamiféle modern imperializmus  Az Empire egy posztmodern struktúra, amely nem kötött területileg (deterritorializált): a neoliberális kapitalizmus globális rendszere  Jogi, gazdasági impérium  A politika új Fejedelmei csapnak össze  Konzervatív biohatalom  Realista populizmus
  5. 5. II. Empire-populizmusII. Empire-populizmus
  6. 6. II. Empire-populizmusII. Empire-populizmus „A politikai vezetésnek, amely az újraelosztási súlypont áthelyezésével a teljesítménynyújtók javára létrehozza a szokásosnál erőteljesebb »honorálás-teljesítmény-honorálás« ciklust, s ezt sikerrel alkalmazva folyamatosan növeli a teljesítménynyújtó társadalomrészt, egyszersmind védelmeznie is kell az újraelosztásnak ezt a »másképpen igazságos« módját a rendszerváltás rendszerében rejlő nivelláló tendenciákkal szemben. Ezért cserébe viszont elvárja, s meg is kell, hogy kapja, hogy hatalmát az egyre növekvő teljesítménynyújtó társadalomrész ciklusról ciklusra egyre stabilabban újratermelje.” (Tellér, 2014: 360.)
  7. 7. II. Empire-populizmusII. Empire-populizmus „A diktatúrák bukása, megbuktatása után[…] nem egy tiszta demokratikus politikai keret jött létre, mely az adott társadalom tömegeire bízta volna önmaguk sorsának meghatározását, hanem több-kevesebb fokban felülről egy globális hatalom által meghatározott normatív keretet helyeztek föléjük. Országokon elül ezt sokszor az alkotmánybíráskodás eszméjének eltorzításával és a demokratikus törvényhozási többség elfojtásával érték el, de nemzetközi-globális szinten is több fejlemény ezt a célt szolgálta. Így az emberi jogi egyezmények radikálisan kitágító értelmezése, a globális alkotmányeszmék kidolgozása és kötelezőként deklarálása az egyes államok alkotmányai felé említhető. De ugyanígy említhető egy összefonódó nemzetközi szintű főbírói elit és alkotmányoligarchia szerveződése...” (Pokol, 2015: 4.)
  8. 8. II. Empire-populizmusII. Empire-populizmus
  9. 9. III. Multitude-populizmusIII. Multitude-populizmus  A politikai sokaság érdekinek képviselete  A multitude (sokaság) egy globálisan kizsákmányolt és egyúttal globalizálódott posztmodern közösségi állapot, posztmodern osztály  Azon emberek, akik „…az immateriális munkát hegemón helyzetbe hozó tőke parancsa alatt dolgoznak, vagy élnek.” (Kiss, 2016)  Az Empire világa végzetes volt a korábbi baloldali forradalmi kísérletek számára  Neoliberális konszenzus  Utópikus populizmus: célja az Empire hatalmi struktúráinak lebontása, egyfajta utópikus világrend megvalósítása  DE: az Empire hatalmi realizmusának és a baloldali (forradalmi) utópizmusának összeegyeztetése
  10. 10. IV. A baloldali populizmus kihívásaiIV. A baloldali populizmus kihívásai  A jobboldali populizmus sikerének kulcsa: a tőkejövedelmek hasznát húzó elit szövetsége a munkajövedelemből élő középosztály felső és középső részével  A neoliberalizmus nem jobboldali kritikája  A globális kapitalizmus kérlelhetetlen kritikája  A liberális demokrácia teljesítményének elismerése (emberi jogok, globális alkotmányosság)  A „köztes identitás” problémája: újfajta képviseleti struktúra
  11. 11. IV. A baloldali populizmus kihívásaiIV. A baloldali populizmus kihívásai  Válasz a „kulturális ellenforradalomra” (Inglehart–Norris, 2016)
  12. 12. IV. A baloldali populizmus kihívásaiIV. A baloldali populizmus kihívásai  Bevándorlás és társadalmi igazságosság (Piketty, 2015)  A politika konfliktusos természetének elfogadása (nem tartható a Rawls által leírt konszenzusos modell), de nem képzelhető el a morális megbélyegzés (Mouffe, 1993)  Transznacionális szuverenitás és politikai közösség
  13. 13. HivatkozásokHivatkozások Hardt, Michael – Negri, Antonio (2001): Empire. Harvard University Press Hardt, Michael – Negri, Antonio (2005): Multitude: War and Democracy in the Age of Empire. Penguin Books Kasnyik Márton (2008): Hardt–Negri és a radikális politikai szubjektum a globális periférián. Fordulat, 2008 tél, 120–126. Kiss Viktor (2016): A Birodalom, a Sokaság és a posztmodern forradalom. Antonio Negri realista politikai ontológiája. In: A hatalom ködében. Bevezetés a realista politikaelméletbe. Szerk.: Szűcs Zoltán Gábor – Gyulai Attila, Budapest: L’Harmattan, 65–80.
  14. 14. HivatkozásokHivatkozások Mouffe, Chantal (1993): The Return of the Political. London – New York: Verso Pokol Béla (2015): A jurisztokráca és a demokrácia határvonalán. Jogelméleti Szemle, 2015/4. szám 4–18. Piketty, Thomas (2015): A tőke a 21. században. Kossuth Kiadó Tellér Gyula (2014): Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? Nagyvilág, 2014. március 346-367.
  15. 15. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu antal.attila@phistory.hu

×