Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
A környezetvédelem hatása az államiA környezetvédelem hatása az állami
szuverenitásra: kihívásokkal terheltszuverenitásra:...
TémakörökTémakörök
I. A szuverenitás klasszikus felfogása
II. A szuverenitás modern megközelítése
III. Környezetvédelem és...
I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása
I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása
• A szuverenitás BELSŐ (pozitív) dimenziója a...
II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése
II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése
• Értelmezési keret: Philpott (2001) szerin...
II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése
Dilemmák
• A nemzetközi közösség (intézmény...
III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más é...
III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más é...
III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
• A modern környezetvédelmi rezsimek alaposan
átalakítják az ...
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
Dimenziók
1. Környezetvédelmi multilateralizmus
2. A környeze...
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
1. Környezeti multilateralizmus
• A második VH után szisztema...
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
2. A környezeti károkért viselt állami felelősség
• Az ország...
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
3. A fejlődéshez való jog
• Mást jelent a fejlődő és fejlett ...
IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése”
4. Ökológiai biztonság
• A hidegháború után a védelemhez való...
V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
• Manapság az összes nemzetközi környezetvédelmi rezsim
maradéktalanul az állami szuv...
V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
Dilemmák
• Aszinkronitás a szuverenitás-felfogásokban. (A fenntartható
fejlődés a fej...
V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
Szuverén államokSzuverén államok
VI. Felhasznált irodalomVI. Felhasznált irodalom
Dryzek, John S. – Schlosberg, David (eds.) (2009): Debating the Earth. Th...
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra_Antal Attila

2,608 views

Published on

Előadás az MTA JTI által rendezett "Az állam szuverenitása" című konferencián 2014. március 20.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra_Antal Attila

  1. 1. A környezetvédelem hatása az államiA környezetvédelem hatása az állami szuverenitásra: kihívásokkal terheltszuverenitásra: kihívásokkal terhelt kapcsolatkapcsolat „Az állam szuverenitása” című konferencia 2014. március 21. Antal Attila, ELTE ÁJK
  2. 2. TémakörökTémakörök I. A szuverenitás klasszikus felfogása II. A szuverenitás modern megközelítése III. Környezetvédelem és szuverenitás IV. A szuverenitás „zöldülése” V. Ökoszuverenitás VI. Felhasznált irodalom
  3. 3. I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása
  4. 4. I. A szuverenitás klasszikus felfogásaI. A szuverenitás klasszikus felfogása • A szuverenitás BELSŐ (pozitív) dimenziója a vesztfáliai békével alakult ki (állam, terület). • A szuverenitás KÜLSŐ (negatív) dimenzióját a nacionalizmus és a nemzet középpontba állítása hozta el. • Az állami szuverenitás és népszuverenitás párhuzamos fejlődése.
  5. 5. II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése
  6. 6. II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése • Értelmezési keret: Philpott (2001) szerint a szuverenitásnak három „arca” van: – A szuverenitás hordozója vagy elfogadott egysége. – A „tagság” feltételei. – A szuverenitáshoz kapcsolódó előjogok. • A szuverenitás létesítő (konstitutív) és lebonyolító (regulatív) szabályai. • A szuverenitás „forradalma” (pl. a posztkolonialista államok).
  7. 7. II. A szuverenitás modern megközelítéseII. A szuverenitás modern megközelítése Dilemmák • A nemzetközi közösség (intézményeken keresztül érvényesített) demokráciához kötődő elvárásai hitelezési, fejlesztési források esetén szintén felvet szuverenitáshoz kapcsolódó kérdéseket. • Megfogalmazhatóak-e akár demokrácia „zöldítésével” kapcsolatos elvárások?
  8. 8. III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái) Nemzeti légtér Felségvizek feletti légtér Folyamatos zóna feletti légtér Nemzetközi légtér Földterület felszíne Belföldi vizek felszíne Felségvizek felszíne Folyamatos zóna felszíne Zártkörű gazdasági zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne Belföldi vizek Felségvizek Zártkörű gazdasági zóna Nemzetközi vizek Földterület föld alatti része Kontinentális talapzat felszíne Meghosszabbított kontinentális talapzat felszíne Nemzetközi tengerfenék felszíne Kontinentális talapzat alatti rész Meghosszabbított kontinentális talapzat felszíne alatti része Nemzetközi tengerfenék felszín alatti része Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)
  9. 9. III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás Világűr (benne: a Föld pályája, a Hold és más égitestek, illetve azok pályái) Földterület felszíne Belföldi vizek felszíne Felségvizek felszíne Folyamatos zóna felszíne Nemzetközi vizek felszíne Belföldi vizek Felségvizek Nemzetközi vizek Földterület föld alatti része Kontinentális talapzat felszíne Meghosszabbított kontinentális talapzat felszíne Nemzetközi tengerfenék felszíne Teljes nemzeti joghatóság és szuverenitás Korlátozott nemzeti joghatóság és szuverenitás Nemzetközi joghatóság (az emberiség közös öröksége)
  10. 10. III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
  11. 11. III. Környezetvédelem és szuverenitásIII. Környezetvédelem és szuverenitás
  12. 12. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” • A modern környezetvédelmi rezsimek alaposan átalakítják az államok felelősségi- és kötelezettségrendszerét. • Bekövetkezik a szuverenitás evolúciója a poszt- vesztfáliai korszakban (hordozó, feltételek, előjogok) (Eckersley, 2004). • Rövid és hosszú távú folyamat egyszerre.
  13. 13. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” Dimenziók 1. Környezetvédelmi multilateralizmus 2. A környezeti károkért viselt állami felelősség 3. A fejlődéshez való jog (gazdasági és környezeti igazságosság) 4. Ökológiai biztonság (a beavatkozás új megközelítése) (Eckersley, 2004).
  14. 14. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” 1. Környezeti multilateralizmus • A második VH után szisztematikusan alakul ki a multilaterális környezeti kormányzás (environmental governance) rendszere. • 1970 és 1990 között közel 900 olyan nemzetközi jogi megállapodás született, amely közvetve vagy közvetlenül a környezet védelmével foglalkozott. • Mára az ENSZ keretei között jóval több mint 500 olyan szerződés található, amely direkt módon határozza meg az államok környezetvédelmi kötelezettségeit. • Problémák: implementáció, monitorozás, kikényszerítés, a rendszer kaotikussága.
  15. 15. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” 2. A környezeti károkért viselt állami felelősség • Az országhatárokon átnyúló környezeti katasztrófák hozzák mozgásba. • Fő szempont az államterület védelme, s nem pusztán az áldozatok vagy éppen maga az ökoszisztéma. • Egyetlen állam sem használhatja úgy saját területét, hogy azzal súlyos sérülést okozzon egy másik állam területében, vagyonában, népességében. • Problémák: nem az állam által okozott kár; harmadik állam állampolgára okozza a kárt; ésszerűtlen használat definiálása
  16. 16. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” 3. A fejlődéshez való jog • Mást jelent a fejlődő és fejlett államoknak. • A gyarmati függés alól megszabadult államok számára egyet jelent a természeti erőforrások feletti korlátlan rendelkezéssel (ENSZ Közgyűlés, 1952: a népszuverenitás részeként tételezte). • Újabban az állami szuverenitáshoz tartozik. • Probléma: a globális Észak és Dél küzdelme; globális igazságossági kérdések (gazdasági és/vagy környezeti igazságosság); a fejlett államok globális elnyomást alkalmaznak.
  17. 17. IV. A szuverenitás „zöldülése”IV. A szuverenitás „zöldülése” 4. Ökológiai biztonság • A hidegháború után a védelemhez való alapvető jog, a biztonság jelentése, a biztonságot veszélyeztető fenyegetések is alapvetően átértékelődnek. • A környezeti és energetikai problémák (pl. klímamigránsok, természeti erőforrások kiaknázása) mikro- és makro- konfliktusokat generálnak. • Környezetvédelmi bűnök, ökológiai intervenció. • Problémák: óriási veszély a siettetése; a környezetkárosítás és a nemzeti biztonság kapcsolata; a beavatkozó (pl. az ENSZ szerepe); „ökoagresszor”-dilemma.
  18. 18. V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás • Manapság az összes nemzetközi környezetvédelmi rezsim maradéktalanul az állami szuverenitás elvén működik. • A világ ebből a szempontból „területileg meghatározott közösség” (Mason, 1999). • A globális környezeti problémák és a globális civil társadalomi hálózatok ökológiai értelmet adtak a szuverenitásnak („ökoszuverenitás”). • A szuverenitás diszkurzív-procedurális (Habermas, 1996) átértelmezése, mely független a területiség elvétől és a lokalitástól. • Ez nem veszélyezteti az államok szerepét a nemzetközi jogi rendszerben, az állami szuverenitás még hosszú ideig meghatározó lesz.
  19. 19. V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás Dilemmák • Aszinkronitás a szuverenitás-felfogásokban. (A fenntartható fejlődés a fejlett országok esetében a nem emberi létezők és a jövő generációk jogait veti fel, míg a fejlődő országokban a polgárok gazdasági és szociális jogait. • Inter- és intragenerációs igazságossági problémák. (A Föld különböző pontjaira születő jövő generációk eltérő lehetőségei.) • Lehet-e környezetvédelmi célzattal korlátozni a szuverenitást? (Pl. a környezetvédelem és a fejlődéshez való jog versenye) • Az állami szuverenitás és a népszuverenitás ökológiai kockázatai: Veszélyezteti-e a nacionalizmus a környezetet? • Lehet-e ökológiai célok mentén háborút folytatni?
  20. 20. V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
  21. 21. V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás
  22. 22. V. ÖkoszuverenitásV. Ökoszuverenitás Szuverén államokSzuverén államok
  23. 23. VI. Felhasznált irodalomVI. Felhasznált irodalom Dryzek, John S. – Schlosberg, David (eds.) (2009): Debating the Earth. The Environmental Politics Reader. Oxford University Press Eckersley, Robyn (2004): The Green State. Rethinking Democracy and Sovereignty. The MIT Press Eckersley, Robyn (2207): Ecological Intervention: Prospect and Limits. In: Ethics & International Affairs Vol. 21, Issue 3 Fall 2007 293-316. pp Habermas, Jürgen (1996): Between Facts and Norms: Contributions to a Discourse Theory of Law and Democracy. Cambridge, Polity Litfin, Karen T. (1998): The Greening of Sovereignty in World Politics. Cambridge: MIT Press Mason, Michael (1999): Environmental Democracy. Earthscan Philpott, Daniel (2001): Revolutions in Sovereignty: How Ideas Shaped Modern International Society. Princeton University Press
  24. 24. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu

×