Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

A joguralomtól a politika uralmáig

1,307 views

Published on

Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy mi történik a joggal, jogrendszerekkel korszakunkban, hiszen, ahogyan cseppben a tenger, úgy a 2010 utáni magyar helyzet is alátámasztja: átstrukturálódni látszik jog és politika viszonyrendszere. Manapság mind a liberális demokrácia, mind pedig annak fundamentumául szolgáló liberális alkotmányosság igen komoly válságban van (Antal, 2017b). Számomra mindennél jobban jelzi e válságot és rámutat annak természetére az, ami a joggal történik: ugyanis a 21. századra a jog egyre inkább „cseppfolyóssá” és a politikai hegemónia kiterjesztése miatt a politika alárendeltjévé válik. Hipotézisem szerint a liberális demokrácia és alkotmányosság struktúráinak elerőtlenedésével a 20. század után ismét kileng a politika (még inkább a Carl Schmitt-i értelemben vett a Politikai) ingája és maga alá próbálja meg gyűrni a joguralmat: van tehát egy hegemonisztikus küzdelem jog és politika, a jogi és a politikai alrendszer között. A liberális alkotmányosságban tételezett joguralmat felváltja a politika uralma, amely – másik hipotézisem szerint – túl azon, hogy a jogalkotás és jogérvényesítés szakmai szabályait sérti, magát a jogrendszert olyan morális dilemmákkal terheli meg, amely a 20. század után ismét felveti az „igazságtalan jog”, valamint a jogi-politikai komplexum morális tartalmának problematikáit.
Ebben az írásban röviden kifejtem a liberális demokrácia válságának, vagyis a rendszerszinten jelentkező posztdemokráciának a legfontosabb elméleti alapjait és gyakorlati szimptómáit, majd arra fókuszálok, hogy milyen kritikai irányokban reflektál a szellemi jobboldal magára a liberális demokráciára (főként a politika felsőbbrendűségének, a jurisztokrácia és globális alkotmányoligarchia, valamint a totális jogállam koncepcióival foglalkozom). Ezt követőn a politikának a jog feletti hegemóniáját, mint a posztdemokrácia adott reakciót vizsgálom meg magyar példák elemzésével, s végül felhívom a figyelmet a politika totalizációjából származó veszélyekre.

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A joguralomtól a politika uralmáig

  1. 1. Antal Attila: AA joguralomtóljoguralomtól a politika uralmáiga politika uralmáig Jog és politika viszonya a XXI. században 2017. november 23. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
  2. 2. TémakörökTémakörök I. Kiindulópont II. Hogyan lett a liberális demokráciából posztdemokrácia? III. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikája IV. A politika hegemóniája V. A politika totalizálódásának veszélyei
  3. 3. I. KiindulópontI. Kiindulópont Átalakul jog és politika viszonyrendszere A liberális demokrácia és alkotmányosság komoly válságban van A jog egyre inkább „cseppfolyóssá” válik a 21. századra A politikai reneszánsza
  4. 4. I. KiindulópontI. Kiindulópont Hipotézisek H.1. Hegemonisztikus harc jog és politika között: a liberális demokrácia és alkotmányosság rendszerinek elerőtlenedésével a 20. század után ismét kileng a politika ingája, s ezzel párhuzamosan a jog alapjaiban kezd átstrukturálódni. H.2. Felvetődik az „igazságtalan politika”, valamint a jogi-politikai komplexum morális tartalmának problematikája.
  5. 5. II. Hogyan lett a liberális demokráciábólII. Hogyan lett a liberális demokráciából posztdemokrácia?posztdemokrácia?
  6. 6. II. Hogyan lett a liberális demokráciábólII. Hogyan lett a liberális demokráciából posztdemokrácia?posztdemokrácia?
  7. 7. II. Hogyan lett a liberális demokráciábólII. Hogyan lett a liberális demokráciából posztdemokrácia?posztdemokrácia? A liberális demokrácia és alkotmányosság összefonódása A liberális demokrácia belső feszültségeit hivatott kezelni az alkotmányosság Komoly válságba kerül a konstrukció: posztdemokrácia (Crouch, 2004) Globalizált piacgazdaság és neoliberális világrend
  8. 8. II. Hogyan lett a liberális demokráciábólII. Hogyan lett a liberális demokráciából posztdemokrácia?posztdemokrácia? A nemzetállam erodálódó szuverenitása; versengő szuverenitások A „türelem politikája” véget ér (Greskovits, 1998) Depolitizálódás, bürokratizálódás, menedzserizmus Közjogi erővel nem hozható létre a liberális demokrácia által ígért, átfedő konszenzus (Rawls, 2005) Az antagonisztikus ellentétek széttörik a társadalmakban (Mouffe, 2005)
  9. 9. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája
  10. 10. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája
  11. 11. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája A politika felsőbbrendűsége Carl Schmitt (1992, 2002) liberalizmuskritikája A politikai fogalma, barát-ellenség A jog azért nem akadályozhatja a politikát, mert akkor elvész a politika cselevési szabadsága (Lánczi, 2012) Félreértés azt gondolni, hogy a politikai cselekvést potenciális zsarnoki természete miatt a jog uralmával kellene korlátozni Éppen a jog lesz az, ami veszélyesebb lehet a demokráciára és a szabadságra A politika és a politikai vezér autonómiája, szuverenitása, cselekvési szabadsága
  12. 12. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája Jurisztokrácia, globális alkotmányoligarchia A bírói és különösen az alkotmánybírói jogalkalmazás, jogértelmezés visszásságainak középpontba állítása (Pokol, 2015, 2016, 2017) Alkotmányértelemzési monopólium, emberi jogok parttalansága, perlési politizálás A politikai cselekvés (kormányzat) szuverenitásának, az alkotmányozó hatalom és így a politikai többség erodálódása A globális alkotmányossági struktúrák veszélye, alkotmányoligarchia: a nemzetállami szuverenitás csökkentése
  13. 13. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája Totális jogállam A liberális jogállam radikális kiritkája (Varga Zs., 2015) A jogállamiság parttalan meghatározása A jogállam, mint „bunkósbot” Totálissá válik a jogi/politikai fegyverként alkalmazott jogállamiság Európai birodalomépítési projekt
  14. 14. III. A liberális demokrácia és alkotmányosságIII. A liberális demokrácia és alkotmányosság jobboldali kritikájajobboldali kritikája
  15. 15. IV. A politika hegemóniájaIV. A politika hegemóniája Közjog Az joguralmat megtestesítő Alkotmánybíróságnak a politikai uralom alá rendelése Az Alaptörvény politikai jellegének felerősítése Az igazi gond: az Alaptörvényt egyúttal normatív szabályként is szamon kérik (R. cikk; 28. cikk) „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét… Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény… alapján fogadja el.” „Felülalkotmányozás”
  16. 16. IV. A politika hegemóniájaIV. A politika hegemóniája Szakpolitika Közbeszerzési szabályok Paks 2. kapcsán a szakmai realitásokat felülírja a politikai akarat A környezetvédelmi közigazgatási struktúra kormányhivatalokba integrálása
  17. 17. IV. A politika hegemóniájaIV. A politika hegemóniája Politikai diskurzusok, társadalmi nyilvánosság
  18. 18. IV. A politika hegemóniájaIV. A politika hegemóniája Politikai diskurzusok, társadalmi nyilvánosság A gyűlöletkeltő politikai fegyver bárki ellen irányulhat A politika állandó kivételes állapotban tartja a társadalmat (Agamben, 2006) Általános cél a repolitizálás, de civil szervezet ne politizáljon
  19. 19. V. A politika totalizálódásának veszélyeiV. A politika totalizálódásának veszélyei
  20. 20. V. A politika totalizálódásának veszélyeiV. A politika totalizálódásának veszélyei
  21. 21. V. A politika totalizálódásának veszélyeiV. A politika totalizálódásának veszélyei
  22. 22. V. A politika totalizálódásának veszélyei ésV. A politika totalizálódásának veszélyei és következményeikövetkezményei Veszélyek A politika kisajátítása, privatizálása A politikai szféra egyszerre szétterjed és centralizálódik A jog normativitása feloldódik és a főszabály a „politikai normativitás” lesz Nem lehet tudni mi az alkotmányellenes és mi nem az (lásd: „felülalkotmányozás” és népszavazás a civiltörvényről)
  23. 23. V. A politika totalizálódásának veszélyei ésV. A politika totalizálódásának veszélyei és következményeikövetkezményei Következmények Végletes társadalmi megosztottság A társadalmi kohézió helyett a gyűlölet tartja össze a politikai közösségrészeket Az „igazságtalan politika” felvetése (Radbruch-formula) A kivételes állapot állandósult
  24. 24. IrodalomIrodalom Antal Attila (2013): Politikai és jogi alkotmányosság Magyarországon. Politikatudományi Szemle, XXII/3. 48–70. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2013_3szam/antal.pdf Antal Attila (2016): Politikai ellenség és identitás. In: Földes–Antal, 2016: 131–152. Antal, Attila (2017a): The Political Theories, Preconditions and Dangers of the Governing Populism in Hungary. Czech Journal of Political Science, 1/2017. 5–20. Antal Attila (2017b): A populista demokrácia természete. Realizmus és utópia határán. Budapest: Napvilág Kiadó Agamben, Giorgio (2006): State of Exception. Chicago: The University of Chicago Press Bellamy, Richard (2014): Constitutional Democracy. In: The Encyclopedia of Political Thought. Szerk.: Michael T. Gibbons. John Wiley & Sons. 713–728. Crouch, Colin (2004): Post-Democracy. London: Polity Press Greskovits Béla (1998): The Political Economy of Protest and Patience: East European and Latin American Transformations Compared. Budapest: Central European University Press 18–32.
  25. 25. IrodalomIrodalom Lánczi András (2010): Jog és politika határán. Kommentár, 2010/6. http://kommentar.info.hu/iras/2010_6/jog_es_politika_hataran Lánczi András (2012): Szükség van-e írott alkotmányra? In: Jakab–Körösényi, 2012: 18–32. Mouffe, Chantal (2005): On the Political. London – New York: Routledge Pokol Béla (2015): A jurisztokrácia és a demokrácia határvonalán. Jogelméleti Szemle, 2015/4. 4– 18. Pokol Béla (2016): A jurisztokratikus kormányforma és szerkezeti kérdései. Pázmány Law Working Papers. 2016/8. http://plwp.eu/docs/wp/2017/2017-01_Pokol.pdf Pokol Béla (2017): A jurisztokratikus állam. Budapest: Dialóg Campus Kiadó Ranciére, Jacques (1999): Disagreement: Politics and Philosophy. Mineapolis: University of Minnesota Press Rawls, John (2005): Political Liberalism. New York: Columbia University Press Rawls, John (1999): Theory of Justice. Revides Edition. Cambridge, Massachusetts: The Belknam of Harvard University Press Rawls, John (1995): Reply to Habermas. Journal of Philosophy, 92 (3), 132–180.
  26. 26. IrodalomIrodalom Schmitt, Carl (1992): Politikai teológia. Ford.: Paczolay Péter. Budapest: ELTE ÁJK Schmitt, Carl (2002): A politikai fogalma. Ford. Cs. Kiss Lajos. Budapest: Osiris – Pallas Stúdió – Attraktor Varga Zs. András (2015): Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája. Budapest: Századvég Kiadó
  27. 27. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu antal.attila@polhist.hu

×