A tapintható kód

235 views
143 views

Published on

a Braille-írás

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
235
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A tapintható kód

  1. 1. A tapintható kóda Braille-írás
  2. 2. 2A szemiotika kifejezéssel manapság rendszeresen találkozunk újságcikkekben,folyóiratokban, televízióban. A szemiotika a jelek elmélete, a jelhasználat pedig alapvetőtényezője az emberi létformának, mivel a kommunikáció minden fajtája ezen alapszik.Amikor elkezdtem gondolkodni azon, hogy miről írjam a dolgozatomat, csak úgycikáztak a gondolatok a fejemben. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy a jelekbámulatosan sokfélék lehetnek. A jel fogalmába tartozik a gesztus, a mimika, amegszokottól eltérő információ, a szlogen, a graffiti, a reklám, egy betegség tünetei, azene, a testbeszéd, a rajz, a festmény, a költészet, a design, a film, a Morze-jel, azöltözködés, az ételek, különböző rítusok és primitív szimbólumok, kódok, stb.Mindez csak néhány a rengeteg dolog közül, amelyek a szemiotika tárgykörébetartoznak. Azon töprengtem mennyire szövevényesen átszövik életünket,kommunikációnkat.Például ma reggel munkába menet jelzőlámpák során kellett áthaladnom. Amikorbeértem bekapcsoltam a számítógépemet, és jelszavammal elindítottam a gép operációsrendszerét. Hazafele egy könyvesboltban vásároltam egy rejtvénykönyvet. Megvártam,amíg leolvassák a könyvről a vonalkódot, majd kártyával fizettem. Beütöttem a pinkódomat és vártam, amíg a tranzakció lezajlik.A kódok behálózzák mai világunkat és történelmünket is, melynek alakításában isaktívan részt vettek. A görög hadvezérek már az ókorban használtak különböző kódokattitkos parancsok kiadásához. A kódok segítették győzelemre Wellingtont Napóleonnalszemben az Ibériai-félszigeten lezajlott háborúban, hiszen emberei meg tudták fejteni afrancia sereg kódolt üzenetit. Ma már azt is tudjuk, hogy a II. világháború kimenetelétjelentősen befolyásolta az a tény, hogy a szövetséges csapatok kriptográfusai sok németés japán rejtjelezést megfejtettek.Amióta csak az írás létezik, az emberek időről-időre szükségét érezték annak, hogymondanivalójuk egy részének lényegét elrejtsék vagy leplezzék, és így csak azokjuthattak hozzá az üzenetekhez, akik megfejtették. Az egyik legrégebbi ismert titkosírásegy olyan fazekasmáz összetételét írja le, amelyet féltett kincsként őriztek a többi fazekaselől. A kódkészítés története egyúttal a kódfejtés története is. Az emberek azt hiszik,hogy az általuk megalkotott kódot nagyon nehéz feltörni, holott az alapvető kódokvalójában igen rövid idő alatt megfejthetők. A történelem során minden kódíró meg volt
  3. 3. 3győződve kódja feltörhetetlenségéről. És mindannyian tévedtek. Az egyetlenfeltörhetetlen kód „az egyszer használatos blokk” rendszere. Ez a rejtjelezés együzenethez készül, és csak egyszer szabad használni.A 20. század közepétől mindinkább gépeket kezdtek használni kódok előállítására ésmegfejtésére. A papír és a ceruza kora lejárt. A kódfejtők igényei nagyban hozzájárultaka modern számítógépek fejlődéséhez. A mai kriptográfusok eszközei maguk is kódok:szimmetrikus rejtjelezés, digitális aláírási rendszerek véletlenszerű generálása, hash-függvény, stb. Ezekez az eszközöket sokféle módon használjuk, ezek segítségével tudunkpéldául vásárolni az interneten keresztül, miközben mások nem tudják (jó esetben)ellopni pénzügyi adatainkat, illetve a pénzünket, de ezek az eszközök óvják meg a világotis attól, hogy egy őrült egyetlen gombnyomással nukleáris rakétákat indíthasson útnak.A kód tehát betűvel vagy szimbólummal jelölt szó vagy kifejezés. A kódolt írásmegfejtéséhez és dekódolásához megfelelő kódszótárra van szükség. Viszont nemminden kód titkos. Vannak közöttük olyanok, amelyeket azért terveztek, hogy bizonyoskörülmények között - például csökkent képesség, nagy távolság esetén - gyorskommunikációt tegyenek lehetővé. Példa erre a tapintható kód, a Braille-írás.Mit jelentenek ezek a pontok?Ezek a jelek Braille-írással íródtak. Ahhoz, meg tudjuk fejteni őket, tudnunk kell, hogymindegyik pontcsoport egy betűt reprezentál, amelyek együtt egy szót adnak ki. A fentijelek az angol „blind” szót rajzolták ki, amelynek jelentése: vak. A vak szó a jelentéshordozója. Ez a jelölő. A szó jelentése pedig az, amit a szó kifejez. Ebben az esetben anem látó ember fogalma.A Braille írás egy olyan nyilvános kódrendszer, amellyel a vakok is tudnak olvasni. Mintsok más kód, ez is abból a katonai igényből született, hogy a kommunikáció tartalmamások elől rejtve maradjon.
  4. 4. 4A történet az 1800-as évek elején kezdődött Napóleon francia seregének tüzérségikapitányával, Charles Barbier-vel. Igencsak zavarta, hogy a fronton, ahol a csatazűrzavara és füstje akadályozta az üzenetek átadását, a fényjeleket pedig az ellenség iskönnyedén leolvasta, nehézzé vált a kommunikáció. Barbier ezért tíz, a papírlapbólkiemelkedő kód használatával kódolt írást talált ki, amelyet éjszakai írásnak nevezett el.Katonatársai azonban túl bonyolultnak találták ahhoz, hogy el tudják sajátítani, így végülnem vezették be a hadseregben. Később azonban arra gondolt, hogy találmányasegítséget jelenthet a vakok számára az olvasásban, ezért vakokat oktató iskolákkal vettefel a kapcsolatot. 1821-ben a párizsi vakok intézetében egy gyerekcsoportnak mutatta bea kódot. A közösség soraiban ott ült az akkor 12 esztendős Louis Braille, aki három éveskorában egy baleset következtében vesztette el szeme világát. Braille gyorsan elsajátítottaa rendszert, és alig tizennégy évesen a kitapogatható írás kifejlesztésébe fogott, amelybőlkésőbb megszületett az a bizonyos Braille-írás.Jóllehet az első Braille könyvet már 1837-ben kiadta, a rendszer csak 30 évvel későbbterjedt el a világban. Azóta a Braille-írást szinte a világ összes nyelvére alkalmazták, ésma is ez a vakok számára az írásbeliség legfőbb eszköze. A síkból kiemelkedő pontokbólmegalkotott Braille-ábécé számokat és írásjeleket is jelöl. Minden Braille-jel hat, téglalapalakban elrendezett pontokból áll. A pontokat úgy kombinálta, hogy azok hasonlóakvoltak a dominó pontjaihoz, és egy-egy összeállítás az ábécé valamelyik betűjének, egyírásjelnek vagy nagyon gyakran előforduló szavaknak felel meg, mint például az „és”kötőszó vagy az „a” névelő. A pontok számozása fentről lefelé történik a baloldali soron.Attól függően, hogy a 6 lehetséges pontból melyeket használjuk fel - domborítjuk ki, -kapunk egy betűt, vagy más karaktert. A hat-pont rendszer egyetlen ujjhegy tapintásávalfelismerhető, az értelmezés nem igényel újabb pontokat. A pontok nagysága mindigegyforma, erőssége az értelmezés szempontjából lényegtelen. A hat pont bármelyikekiemelkedhet, így 64 különböző jel létrehozására van lehetőség és a szóköznek is önállójele van. Braille felismerte azt a gyakorlati tényt, hogy a legkevesebb pontelembőlalakított betű nem jelenti a legjobban olvasható pontkonstellációt, illetve, hogy a túl sokpont az olvasásban zavart okoz az észlelési felület nagysága miatt.
  5. 5. 5Az írás előállításához használatos kellékek: egy tábla, papír és pontozó, amely egyfanyélbe fogott tompa végű drót. Maga a tábla két összecsukható és könyvszerűennyitható fémlapból áll. A felső fémlapon a 6 ponthoz igazodva hullámvonalszerűenkiképzett betűablakok, az alsó fémlapon azok mélyedései találhatók. E tábla két fémlapjaközé kerül a rajzlap vastagságú papír. Az egyes betűablakokban az írni kívántpontösszetételnek megfelelően a pontozóval átnyomható a papír, így tapintással ahátoldalon kidomborodó pontösszetétel leolvasható. A kialakított pontok rendszerelehetővé tette a gyors tanulást, az olvasást, írást, a megértést. A pontok közti szünet jelzi,hogy újabb információ következik.Hosszú évtizedekig folyt a vita a Braille-írás hasznosságáról, a betűk megfelelőelőjelöléséről (a Braille-betűk a XIX. század olvasástanítási módszerét tükrözik,miszerint abban az időben a betűket az ábécének megfelelő sorrendben tanították), aszimmetriákból adódó nehézségekről. A rendszert, azóta továbbfejlesztették, éstömörebbé tették. Erre azért volt szükség, mert így olvasni és írni is gyorsabban lehet,valamint az írás is kevesebb helyet foglal el, mint azelőtt. Ma már nemcsak hogy többnyelvre alkalmazzák a Braille írást, de használják kották, matematikai és tudományosösszefüggések nyomtatására is. Több országban, köztük hazánkban is, több Braille-betűtípus látott napvilágot. Kialakult a Braille-féle pontírás háromféle fokozata. Az elsőfokozat a teljes írás, amikor minden betűt jelölnek a síkírásnak megfelelően. A másodikfokozat a rövidírás, amely szerint összevont jelzéseket használnak helymegtakarítás és agyorsabb olvasás céljából (gyakori szavaknál, szótagoknál, hangcsoportoknál,kötőszavaknál, toldalékoknál stb.).
  6. 6. 6A harmadik fokozat pedig az írás jelentős rövidítése. Ez leginkább angol nyelvterületenhasználatos.Louis remek hallással rendelkezett, s kifinomult zenei érzékkel is megáldották,így abszolút nem meglepő, hogy az iskola elvégzése után egy párizsi templomban kezdettorgonálni. Később, 1826-ban a francia vakok iskolájának professzorává választották.A talpraesett Braille tanárként is helytállt, s közben igyekezett egy teljes rendszertkifejleszteni a vakok számára. Nem elégedett meg az írásjelek és a számok lefordításával,hanem a matematika és a zene szimbólumait is hozzáadta a vakok ábécéjéhez. Töretlenülhaladt előre és a társadalom kételkedése sem befolyásolta abban, hogy diákjainaksikeresen tanítsa meg a pontírást. A fejlődésnek azonban még nem lett vége ennyivel,ugyanis Braille barátjával, Pierre Foucault-val egy olyan gépet fejlesztett ki, ami anyomtatott írást gyorsítja az eddigi, nem túl kecses módszerrel szemben. A Picht-féleírógép a Braill-írás gépesítését is lehetővé tette. Telefontárcsákat, kottákat is készítettek avakok részére. Később megjelentek a Braille rendszert alkalmazó nyomtatóval ellátottszámítógépek is. A Braille-írást például a legújabb dombornyomásos gépekkel már úgylehet a lapnak mindkét oldalára írni, hogy ez nem zavarja a másik oldalra nyomtatottakleolvasását.A Braille-írást elsősorban azok használják, akik már vakon születtek vagygyermekkorukban vakultak meg. Azok viszont, akik idősebb korukban veszítik el alátásukat, és már megszokták a hagyományos írást-olvasást, azoknak bizony sokkalnehezebb a helyzetük. Ráadásul ilyen korban már csökken a tapintás érzékenységenemcsak a kor, de egyes ízületi betegségekből kifolyólag is.A Braille-írás jelentős önállóságot ad a vakoknak például azzal, hogy megadja amunkavégzés lehetőségét a nem látó társadalomnak hozzájárulva az esélyegyenlőséghez.Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a vak ember kultúrája a Braille-íráson nyugszik. Aszámítógép sok mindent megold, de nem helyettesítheti például a konyhában a fűszerekfeliratozását. A tapintható óra is egyfajta Braille ismeretet feltételez, illetve a beszélőtelefon is a hasonló alapú érzékelésen keresztül szólal meg, és még sorolhatnánk.Braille 1852. január 6-án 43 évesen, igen fiatalon halt meg tüdőtuberkulózisban.A párizsi Pantheonban méltó helyen nyugszik. Hátrahagyta a vakok számára a kulcsot,amellyel beléphetnek az egyetemes tudomány, a világ megismerésébe.
  7. 7. 7Felhasznált irodalom:Pajor Emese (2009) Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek – jegyzet,ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, BudapestSean Callery (2007) Kódok és rejtjelek. Panemex Kiadó, BudapestSean Hal (2008) Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot. Scolar Kiadó, Budapest

×