Szakdolgozat   web 2.0
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
No Downloads

Views

Total Views
1,748
On Slideshare
1,747
From Embeds
1
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
37
Comments
0
Likes
1

Embeds 1

http://www.slideshare.net 1

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem<br />Tanító- és Óvóképző Kar<br />Web 2.0 a pedagógiai munkában<br />Témavezető:Szerző:<br />Tóth AttilaZeller Petra Csilla<br />adjunktustanító szak<br />Budapest<br />2011<br />Tartalomjegyzék<br /> TOC o "1-4" h z u I.Bevezetés PAGEREF _Toc290994375 h 5<br />II.A digitális világ evolúciója PAGEREF _Toc290994376 h 7<br />II.1Az „XYZ generáció” PAGEREF _Toc290994377 h 8<br />II.2Az „n-generáció” PAGEREF _Toc290994378 h 10<br />II.3Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók PAGEREF _Toc290994379 h 10<br />II.4Web 2.0 PAGEREF _Toc290994380 h 14<br />II.4.1Web 2.0 jellemzői PAGEREF _Toc290994381 h 15<br />II.4.2Napjaink legnépszerűbb közössége PAGEREF _Toc290994382 h 17<br />II.4.3Web 2.0-ás alkalmazások szintjei PAGEREF _Toc290994383 h 20<br />III.A vizsgált web 2.0-ás alkalmazások és felhasználásuk az oktatásban PAGEREF _Toc290994384 h 22<br />III.1Google Maps, Google webhelyek és a Sketchup PAGEREF _Toc290994385 h 22<br />III.1.1Google Maps PAGEREF _Toc290994386 h 23<br />III.1.1.1Tájékozódj könnyedén! PAGEREF _Toc290994387 h 23<br />III.1.1.2Google Maps és a Google Earth használata az oktatásban PAGEREF _Toc290994388 h 26<br />III.1.2Google Sketchup PAGEREF _Toc290994389 h 28<br />III.1.2.1Tervezés 3D-ben PAGEREF _Toc290994390 h 28<br />III.1.2.2Google Sketchup használata az oktatásban PAGEREF _Toc290994391 h 31<br />III.1.3Google webhelyek PAGEREF _Toc290994392 h 32<br />III.1.3.1Pár kattintástól a saját honlapig! PAGEREF _Toc290994393 h 33<br />III.1.3.2Google webhelyek az oktatásban PAGEREF _Toc290994394 h 35<br />III.2Mindmeister PAGEREF _Toc290994395 h 36<br />III.2.1Térképezd fel gondolataid! PAGEREF _Toc290994396 h 36<br />III.2.2Mindmeister használata az oktatásban PAGEREF _Toc290994397 h 38<br />III.3Picnik PAGEREF _Toc290994398 h 40<br />III.3.1Képszerkesztés egyszerűen PAGEREF _Toc290994399 h 41<br />III.3.2Picnik alkalmazása az oktatásban PAGEREF _Toc290994400 h 43<br />IV.Összefoglalás PAGEREF _Toc290994401 h 44<br />Bevezetés<br />A XXI. század technológiailag felgyorsult világában felnövő fiatal számára, már szinte elengedhetetlen kellék az otthoni számítógép és a hozzá kapcsolódó internet szolgáltatás – egy „y”-os meglátása szerint. Ami néhány évtizede még elképzelhetetlennek tűnt, az ma már pár percnyi kattintás árán elérhető. <br />A kapcsolatépítések, azok fenntartása, az aktuális információk, hírek olvasása a mai ember számára legfőképpen már az interneten zajlik. Ebben, az idősebb generációk számára idegen világban, a tizenéves fiatalok szabadon „szörfölnek”, ismerkednek, informálódnak, és sajátítják el a világháló nyújtotta újdonságokat. <br />Az internet és szolgáltatásai amellett, hogy naprakész információkkal, szórakozási lehetőségekkel halmozzák el a fiatalajainkat, még különféle tanulási lehetőségeket is biztosítanak számukra.<br />Véleményem szerint fontos megtanítanunk a gyerekeknek, hogy hogyan használják az interneten található webes alkalmazásokat, illetve a - manapság legnagyobb teret hódító - közösségi portálokat.<br />Dolgozatom témájául több okból is választottam a web 2.0-át (webkettőt). Először is, visszagondolva főiskolás tanulmányaimra, én magam is nagyon élveztem azokat az órákat, amelyeken különféle alkalmazásokkal foglalkoztunk, és bővítettük velük ismereteinket. Az itt szerzett tapasztalatok sokkal jobban beépültek tudásunkba, mint egy száraz elméleti órán hallott tananyag. Ennek tudatában jómagam is törekedni fogok arra, hogy tanítói pályafutásom alatt minél több érdekes alkalmazással és lehetőséggel ismertessem meg tanulóimat, ezzel is segítve tudásuk bővítését, és tanulmányaik sikerességét.<br />Másodsorban, a mai világban nagyon sok helyen hallhatunk, olvashatunk erről a kifejezésről, hogy web 2.0, de mégsem tudjuk igazán, hogy mit is jelent valójában. Sokáig én magam is így voltam ezzel kapcsolatban, de előzetes tanulmányaim és szakdolgozatom írása rádöbbentett arra, hogy nem is kell tudnunk definiálni ezt a kifejezést, mivel ennek alkalmazása - legfőképpen a mai fiatalok számára - magától értetődő. <br />Ezzel a szakdolgozattal kívánom bizonyítani, hogy a web 2.0-nak és alkalmazásainak, mint tananyagnak egyre több témában és helyen meg kell jelennie az oktatásban. Úgy gondolom, ezen alkalmazások integrációja a tananyagba, még színesebbé, szemléletesebbé és érthetőbbé tenné a diákok számára a mindennapi ismeretek elsajátítását és képesség szintűvé válását.<br />Fontosnak tartom, hogy megtanítsuk diákjainknak, az internet nem más, mint a könnyű és játékos tudásszerzés enciklopédiája.<br />A dolgozatom, felépítését tekintve három nagyobb egységből áll. Az első részben igyekszem bemutatni a web 2.0-át, annak jellemzőit és az hozzá kapcsolódó generációs elméleteket.<br />A második részében bemutatok több olyan alkalmazást, melyek véleményem szerint nagyban segíthetik a mindennapi oktatás sikerességét, és melyeket én is előszeretettel alkalmaznék tanítói pályafutásom alatt. Ezen alkalmazások a következők: Google maps, Google webhelyek, Google Sketchup, picnik.com, valamint a Mindmeister. Az alkalmazások bemutatását követően érvekkel és példákkal támasztom alá, dolgozatomban tett kijelentéseimet, miszerint nemcsak az informatika-oktatásban, hanem az összes többi tantárgy keretében helye van a web 2.0-ás alkalmazásoknak.<br />Dolgozatom utolsó egységben pedig egy témán, illetve annak kidolgozott tématervén keresztül szemléltetem ezen alkalmazások felhasználhatóságát az oktatásban.<br />Fontosnak tartom, még dolgozatom elején megemlíteni, hogy az általam választott szakdolgozati téma újszerűsége miatt, a feldolgozás során, csupán internetes forrásokat használtam fel. Döntésemet nagyban befolyásolták azon tényezők, hogy az adott témában elég csekély mennyiségű nyomtatott irodalom áll rendelkezésre, és ami fellelhető az is már régen elavultnak számít, a mai percről-percre változó internetes világban.<br /> A digitális világ evolúciója<br />Dolgozatom első felében, először is szólnék pár szót magáról az internetről, majd bővebben bemutatom az internet használók generációit, valamint magát a web 2.0-át.<br />Az internet nem más, mint az egész világot behálózó számítógép-hálózat, mely kialakulásának gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza. Ekkor ugyanis az USA Hadügyminisztériuma katonai célokból egy kísérleti jellegű csomagkapcsolat hálózatot hozott létre, amit ARPANetnek nevezett el. Ennek a csomagkapcsolat-elven működő hálózatnak legfőbb célja és előnye az volt, hogy nem kellett közvetlen kapcsolatot létesíteni az egyes elemek között az információ áramoltatása érdekében.<br />A 70-es évekig több különálló, egymástól elszigetelt hálózat működött a világon. Hamarosan azonban felmerült az igény ezen hálózatok egymáshoz kapcsolására. A 80-as évektől kezdődően számos kutatóintézet, egyetem, állami hivatal csatlakozott ezen hálózatokhoz, ezzel is elősegítve a magánfelhasználók robbanásszerű megjelenését az internet világában.<br />Az internet mára már a hálózatok hálózatává (internetwork) nőtte ki magát. Más néven egy mindent és mindenkit összekötő világméretű informatikai szupersztrádává. Ennek a szupersztrádának jelenlétét érezhetjük mi is a mindennapjainkban, hiszen munkánkban, szabadidőnkben előszeretettel használjuk, és alkalmazzuk az internet adta lehetőségeket. <br />Úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy az internet mára már olyan szolgáltatássá nőtte ki magát, mint a víz-, villany- vagy a telefonszolgáltatás.<br />Az „XYZ generáció”<br />2838451786890Az „XYZ generáció”-nak is nevezett felosztás, az internettel való találkozás alapján különíti el egymástól a generációkat. E szerint a felosztás szerint megkülönböztetjük egymástól a veteránok, bébi-bumm, x generáció, y generáció és a z generáció csoportját.<br />(1.ábra)<br />„Veteránok: Idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival.<br />Bébi-bumm: Életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást.<br />X generáció: Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet. Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.<br />Y generáció: Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.<br />Z generáció: Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.”<br />A generációkat áttekintve láthatjuk, hogy a veteránok és a bébi-bumm csoportba tartozó emberek, az internetben elsősorban csak egy eszközt látnak, melyet munkavégzésükhöz hívhatnak segítségül. Ennél nagyobb szerepet azonban már nem kap életükben az internet. A „hírnöknemzedéknek” is nevezett x. generáció, már mélyebb kapcsolatba léphetett az internettel, de még mindig nem olyan szinten, mint a két utána következő nemzedék. <br />Az y. és z. generáció szülötte, már gyermekkorban kapcsolatba került az internet biztosította digitális közeggel. Ez a kapcsolat tette lehetővé számukra, hogy személyiségstruktúrájuk fejlődésével párhuzamosan alakuljon ki bennük, egy olyan online identitástudat, mely az előző generációktól nagyban megkülönbözteti őket. Talán ennek a változásnak is köszönhető az a tény, hogy e két generáció már el sem tudja képzelni életét, internet szolgáltatás nélkül.<br />Saját tapasztalataiból tudom - hiszen jómagam is az y. generációba tartozom -, hogy egy-két nap internet szolgáltatás nélkül, és szinte már „elvonási tünetek” jelentkeznek nálam is. Nem csak a kapcsolatok fenntartása, új kapcsolatok kialakítása és az internetes szórakozás hiánya miatt, hanem tanulmányi informálódás okából is. Úgy gondolom, hogy a felsőoktatás ma már szinte elképzelhetetlen az internet szolgáltatás nyújtotta kommunikációs lehetőségek nélkül.<br />Az „n-generáció”<br />„Tod Tapscott általa „n-generációnak” nevezett ifjúság soha nem látott hatékonysággal tanul, dolgozik és játszik. A nebuló az információt rendkívüli gyorsasággal szippantja fel a médiumtól függetlenül. A digitális generáció a különféle médiumokon megjelenő információt virtuális ismerősei segítségével azonnal újraértelmezi. A passzív olvasó a rögtönzött viták révén egyben oktatóvá és új tartalmak előállítójává válik. A tudás a leghatékonyabb módon szerveződik újra és újra teret adva egy új minőségnek: a valós idejű interaktív tanulásnak.<br />Az „n-generációs” tanuló jegyzeteit nem a fiókban, hanem nyilvános blogjában tárolja; az erre adott visszajelzések elősegítik az életképes gondolatok fennmaradását. (…) A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben lehetővé teszi a tanuló kutatóvá történő metamorfózisát.” <br />Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók<br />A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett digitális technológiák robbanásszerű fejlődése, az élet bármely részén érezhető és észrevehető. Gondolok itt az orvostudományra, az űrkutatásra, az informatika világára, stb. Úgy gondolom, hogy ezen tudományterületekkel arányosan az oktatásnak is fejlődésre, megújulásra van szüksége. Számos kutatás bizonyítja, hogy az oktatás mai fejlettsége nem egyenesen arányos a mai diákok fejlettségével. <br />Ezek a gyerekek már bele születtek ebbe az informatikai világba, ahol ők képviselik az első generációt. Ez az első generáció – az óvodástól a felsőoktatásban lévő diákig – úgy élte eddigi egész életét, hogy számítógépek, mobiltelefonok, videojátékok, videokamerák, digitális zenelejátszók veszik körül. Az idősebb generációk számára idegennek vélt technológiák, a mai fiatalok, vagyis a digitális bennszülöttek számára, már a mindennapi tevékenységek részét képezik.<br />Ennek a számos hatásnak a következtében, a digitális bennszülöttek alapvetően másképpen gondolkoznak, mint elődeik. Az őket körülvevő környezet és az azzal folytatott gyakori interakciók hatására már másképp dolgozzák fel a környezetből érkező információkat. Ennek a megállapításnak köszönhetően sokan azt állítják, hogy mivel az eddig oktatási módszerek a régebbi generációkra épültek és azok sajátosságaikat figyelembe véve alakultak ki, ezeknek a fiataloknak újfajta oktatásra és oktatási módszerekre van szükségük.<br />A legnagyobb problémát mégis az a tényező okozza, hogy a mai digitális bennszülöttek számára információt nyújtó tanárok egy régebbi generációból származnak. Ezt a régebbi generációt nevezik digitális bevándorlóknak. <br />A digitális bevándorló, tanulása során alkalmazkodik új környezetéhez, de bizonyos mértékig mindig megtartja ‘akcentusát’, azaz fél lábbal a múltban él. <br />A ‘digitális bevándorló akcentusa’ abban nyilvánul meg, hogy információszerzésnél csak második gondolata az Internet, s nem az elsődleges információ forrása, mivel az idősebb generáció másképpen szocializálódott, mint gyermekeik.<br />Ez a generációs különbség okozza az oktatás mai problémáját is. Hiszen a mai diákokat - digitális bennszülötteket – digitális bevándorlók tanítják az iskolákban. A tanárok – digitális bevándorlók -, azt feltételezik, hogy diákjaik ugyanolyanok, mint régen, és ezért a régi módszereket alkalmazzák, amelyek akkor működtek jól mikor ők voltak diákok. Azonban ez már koránt sincsen így.<br />A mai idősebb generáció nem akar szembesülni azzal a ténnyel, hogy az oktatásnak és módszereinek meg kell változnia, a mai kor digitális fejlettségét figyelembe véve. A mai fiataloknál a régi módszerek már nem, vagy csak kevésbé alkalmazhatóak. <br />Ennek a problémának következtében vetődik fel a kérdés, hogy melyik generációnak kell alkalmazkodnia a másikhoz. A digitális világ folyamatos fejlődésével nagy hiba lenne arra az elhatározásra jutni, hogy a digitális bennszülötteknek kellene elfogadniuk a régi módszereket. Ezért bármennyire is ellenükre van a digitális bevándorlóknak, ő nekik kell felzárkózniuk a mai fejlett világhoz.<br />Véleményem szerint a mai világban már nem szabad csak hátrafelé tekintenünk. Mindegyik „generáció elméletből” levonható ugyanis az a következtetés, hogy a világnak és a benne élő embereknek fel kell zárkózniuk a mai fiatalokhoz, digitális bennszülöttekhez.<br />A mai társadalomnak fel kell ismernie azt a tényt, hogy a ma tanító tanároknak szükségük van a fejlődésre, arra hogy tovább képezzék magukat. Valamint fel kell ismernie azt is, hogy a mai diákoknak más oktatási módszerekre, eszközökre van szükségük a sikeres tanulás érdekében.<br />Ezek a tényezők és persze saját tapasztalataim erősítettek meg abban az elhatározásomban, hogy dolgozatom témájául a web 2.0-át válasszam. Ennek a dolgozatnak a segítségével próbálom meg bemutatni, az új kor vívmányainak hatékony beépíthetőségét és hasznosíthatóságát a mindennapi oktatásunkba.<br />26670-32385(2.ábra)<br />„A digitális bennszülöttek világa.”<br />Web 2.0<br />360807024765Dolgozatom folytatásaként napjaink internethasználatát leginkább meghatározó fogalomról beszélnék, ami nem más, mint a web 2.0 (webkettő).<br />A web 2.0-át, mint kifejezést Tim O'Reillynak, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják (2004), valójában azonban Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban.<br />A webkettő egy jelenség-együttes megnevezése, amelynek két közös vonása van. E két közös vonás pedig az interakció és a tartalommegosztás. A Web 2.0 legnagyobb előnye és sikerének egyik titka az a változás, amely az internethasználókat az addigi fogyasztóból (tartalom) szolgáltatóvá változtatta. <br />Az addig egyirányú internetes kommunikáció ennek köszönhetően kétirányúvá vált. Ezzel lehetővé téve a felhasználók számára, hogy rendkívül egyszerűen oszthassanak meg képeket, szövegeket, linkeket, videókat, eseményeket a nagyközönséggel. Ez a változás indította el az emberi interakciók forradalmát az internet világában.<br />A web 2.0 tehát olyan internetes szolgáltatások összessége, melyek elsősorban a közösségre épülnek. A felhasználók közösen készítik az ott található tartalmakat, vagy osztják meg egymás között információikat. Ezen webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája biztosítja a keretrendszert, és a felhasználók saját maguk töltik fel, osztják meg és véleményezik e tartalmakat. A web 2.0 segítségével a felhasználók a tartalmak létrehozását, megosztását külön program igénybevétele nélkül végezhetik a böngésző felületén, ehhez általában Ajax, Flash vagy Java alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésükre.<br />Ezzel ellentétben, a korábbi szolgáltatásoknál (web1.0), mind a keretrendszert, mind pedig a tartalmakat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította. A többi felhasználó számára ezek az információk csak olvashatóak voltak. <br />Web 2.0 jellemzői<br />„Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői a következők:<br />A web, mint platform: olyan alkalmazások fejlesztése, amelyek webes felület segítségével képesek a hagyományos asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). Ide tartoznak azok a gadgetek és widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.<br />Az adat, mint hajtóerő: a felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. (…)<br />Részvételen alapuló tervezés: az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.<br />Komponensalapú fejlesztés: az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.<br />Laza szervezeti struktúra: a tartalom és a szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (…). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól (…).”<br />457202434590A web 2.0 jellemzőiből is láthatjuk, hogy elengedhetetlen „mozgatórugója a gépezetnek” maga a felhasználó, aki saját igényeire szabhatja a webes felületeket. Az új web 2.0-ás szolgáltatásoknak köszönhetően számos olyan internetes oldallal találkozhatunk, amelyek köré valamilyen közösség szerveződik, hiszen a felhasználók ebben a környezetben jellemzően kapcsolatokat alakítanak ki, kommunikálnak egymással. Mára már szinte nincs is olyan ember – az x, y és z generációkban -, aki ne lenne tagja valamilyen internetes, úgynevezett virtuális közösségnek. <br />Napjaink legnépszerűbb közössége<br />Napjaink legnépszerűbb közösségi portálja, véleményem szerint a „Facebook”, melynek 2004-es megalapítását követően, mára már több mint 637 millió regisztrált felhasználója van.<br />Mára már valóságos szenvedéllyé nőtte ki magát a világban, hiszen napról-napra több ezren csatlakoznak ehhez az internetes társadalomhoz.<br />609601052195A rendszer nagy előnye és talán gyorsan növekedő népességének titka, hogy mindenki számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást nyújt, szemben a magyar „meghívásos” elven működő Iwiw-vel.<br />(3.ábra)<br />Ez a fenti ábra is nagyszerűen szemlélteti a Facebook felhasználóinak rohamos növekedését az elmúlt időszakban. Hiszen míg 2009 szeptemberében csak 300 millió regisztrált felhasználója volt az oldalnak, úgy 2010 decemberére már kétszeresére, 600 millióra emelkedett ez a számadat.<br />Hazánkban 2008. november 26-án indult el a Facebook magyar változata, amely – ugyanúgy, mint a világ összes többi országában – nagyon gyorsan népszerűvé vált.<br />A generációs különbségek alátámasztása érdekében grafikon segítségével mutatom be a Facebook felhasználóinak eloszlását korosztályokra bontva.<br />A diagram számadataiból jól látszik, hogy a Facebook felhasználók többsége az Y. generációból kerül ki (58%). A következő két legnagyobb csoport az X. és Z. generáció, melyek jelenleg 16 -16%-kal veszik ki részüket az egészből, majd következik a Bébi-bumm, illetve a Veteránok.<br />A jövőben, ha tételezzük fel a korosztályok határai nem változnak, akkor véleményem szerint ezek a különbségek erőteljesen csökkeni fognak, mivel az egyes generációkból kiöregedő felhasználók, nagy valószínűséggel továbbra is használni fogják a közösségi oldalakat, – jelen esetben a Facebookot – de már más generáció tagjaként. Ebből kifolyólag a százalékos megoszlás nem fog ekkora eltéréseket mutatni, hanem közel azonos értékű lesz.<br />A Facebook sikerességét az oldal színessége, valamint az ott található tartalmak jelentik, amelyek „odaragasztják” a felhasználót a számítógéphez.<br />A rendszer nagyszerű lehetőségeket nyújt felhasználója számára, hiszen létrehozhat egy személyes profilt, kapcsolódhat személyekhez és csoportokhoz egyaránt, üzeneteket cserélhet, híreket frissíthet és megoszthat. <br />Saját profiljának egyedivé tételére feltöltheti saját képeit - melyeket albumokba rendezhet -, videókat oszthat meg, amelyeket ismerősei „lájkolhatnak”, kommentálhatnak. Véleményezheti a mások által megosztott tartalmakat. Különféle játékokat és alkalmazásokat használhat és oszthat meg a személyes adatlapján.<br />A mai felgyorsult világban, mikor nincs sok idejük az embereknek egymásra, a közösségi oldalak nagyban megkönnyítik a dolgunkat, hiszen pár pillanat és már az általunk küldött e-mailt olvashatja is a címzett, valamint válaszolhat is rá. Nem gondolom úgy, hogy a személyes kapcsolattartást felválthatja az internetes kommunikáció, de nagyban megkönnyíti a régen látott, távol élő barátok, rokonok felkeresését, és a velük való kommunikáció fenntartását.<br />Ez a gyorsaság, az alkalmazások sokrétűsége, valamint a kommunikációk interaktivitása jelenti a webkettes alkalmazások sikerességét, és talán ez vonz oda megannyi diákot. Fontos lenne a mai oktatás tananyagát kiegészíteni az ilyen közösségi oldalak használatát bemutató tanórával, hiszen ha végig tekintünk a Facebook felhasználók nagy közösségén láthatjuk, hogy mai tizenéves fiatalok szintén e közösség részét képezik.<br />-20955691515Web 2.0-ás alkalmazások szintjei <br />(4.ábra)<br />Az Internet színességét és változatosságát az ott fellelhető alkalmazások adják.<br />Ezek az alkalmazások különféle szintűek lehetnek, annak tükrében, hogy használatuk milyen mértékben igényel online internetkapcsolatot.<br />Tim O’Reilly megállapításai alapján az alkalmazások 4 szintre bonthatóak.<br />Ez a négy (+1) szint nem más, mint a(z):<br />„3. szintű alkalmazások, melyek csak az Interneten tudnak működni, kihasználva az emberi kapcsolatokat és hatásokat, amiket a Web 2.0 nyújt. A 3. szintű alkalmazásokat használók számának növekedésével arányosan növekszik azok hatékonysága. Példák: eBay, craigslist, Wikipedia, del.icio.us, Skype, dodgeball, Adsense.<br />2. szintű alkalmazások, melyek működnek offline is, de hatékonyabbak online. O'Reilly itt a Flickr-t említi, mely a megosztott fotó adatbázisból és a felhasználók által generált címkékből épül fel.<br />1. szintű alkalmazások, melyek szintén működnek offline is, de online hasznosabbak, bár kisebb a távolság az offline és online mód között, mint a 2. szintű esetben. Példák: Writely, iTunes.<br />0. szintű alkalmazások, melyek mind offline, mind pedig online megfelelően működnek. Nincs különbség a két mód között. Ilyenek például a térképalkalmazások (MapQuest, Yahoo! Local, Google Maps).<br />Nem Web alkalmazások, mint például e-mail, üzenetküldő alkalmazások, telefon.”<br />Nem is gondolnánk, hogy az életünket immár beszövő, mindennapos tevékenységeink nagy többsége web 2.0-ás alkalmazás. Ezeknek az alkalmazásoknak sikere talán annak is köszönhető, hogy az élet minden részét lefedik. Gondoljunk csak az emberek közötti kommunikációra, az utazásra, szórakozásra, munkára, stb.<br />A web 2.0, és annak alkalmazásai tehát nem valamiféle mumusok az emberek életében, hanem megannyi lehetőséget biztosító szolgáltatások, melyek mindennapjaink (munkánk, tanulmányaink, szabadidőnk) megkönnyítésére, színesítésére szolgálnak.<br />A vizsgált web 2.0-ás alkalmazások és felhasználásuk az oktatásban<br />Az internet világában számos alkalmazás található, és ezek bemutatása több évbe is beletelne. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes percben újabb és újabb alkalmazások jelennek meg. E közül a megszámlálhatatlan alkalmazás közül én most csak ötöt fogok bemutatni, és ezek segítségével szemléltetni célszerű felhasználásukat az oktatásban.<br />Google Maps, Google webhelyek és a Sketchup<br />A Google nemcsak a világ egyik legnépszerűbb keresője, hanem számos olyan szolgáltatás birtokosa, melyek a mindennapi élet megkönnyítésére szolgálnak.<br />A Google kezdettől fogva törekedett arra, hogy alkalmazásai sokrétűek legyenek és kiszolgálják az internet felhasználók egyedi igényeit. Ennek érdekében számos alkalmazást vásároltak fel az évek folyamán. <br />A Google népszerűségének titka, hogy felhasználója számára ingyenesen használható és egymásba ötvözhető szolgáltatásokat nyújt. Egy saját Google fiók ugyanis számos lehetőséget biztosít felhasználójának. Ilyen lehetőségek például: e-mailezés, saját naptár, képalbum létrehozása a Picasa segítségével, saját weboldal szerkesztése, stb.<br />Dolgozatomban elsősorban a Google szolgáltatások közül hármat szeretnék bemutatni. Ez a három alkalmazás nem más, mint a Google Maps és Earth, a Google webhelyek és a Google Sketchup. Másodsorban pedig bemutatnám e programok színességét, és hogy milyen sok területen tudjuk alkalmazni őket az oktatásban.<br />Google Maps<br />A Google Maps a Google által fejlesztett ingyenes online térképszolgáltatás, melynek térképei és műholdfelvételei mára már az egész Földet lefedik. <br />A szolgáltatás 2005 februárjában jelent meg, és azóta számos fejlesztésen esett át.<br />A 2005-ben beépített műholdfelvételeknek, és a nagy felbontású képeknek köszönhetően sokkal színesebbé vált a program. Így több amerikai, európai és ázsiai várost nézhetünk meg képeken, a térkép segítségével. <br />A Google Maps indulásakor ezek a szolgáltatások még csak az USA, Kanada, UK és Írország területét fedték le. Majd 2006. április 25. óta sok más európai ország, közöttük Magyarország is elérhetővé vált, utcanévadatokkal ellátva. Ennek az újításnak köszönhetően a Google Maps már nemcsak a térképen való böngészésre, hanem útvonal tervezésére is használható.<br />2007 májusától még egy újabb elérhető szolgáltatással bővült a Google Maps. Ez a szolgáltatás nem más, mint a „Street View”, magyarul „Utcakép nézet”, melynek segítségével úgy böngészhetjük a térképet, mintha mi is az utcán állnánk (Magyarországon nem működik ez az alkalmazás). Ezt szolgáltatását sokan támadják a magánszféra megsértése miatt.<br />Tájékozódj könnyedén!<br />A térkép elindításához nem kell mást tennünk, mint begépelnünk a böngészőbe a „maps.google.com”-ot. A megjelenő ablakban láthatunk egy térképet, amelyet szabadon mozgathatunk és nagyíthatunk. A térkép mozgatását egérrel és kurzorbillentyűkkel végezhetjük, amely során folyamatosan frissül és a nagyításától függően változik a kép.<br />A térképet a bal felső sarokban található ikonokkal is mozgathatjuk. A kör alakú ikon négy nyilával, értelemszerűen a négy égtáj irányába, valamint a kör közepén található kézzel, szabadon is mozgathatjuk a térképet (1.). <br />A kör alakú ikon alatt találunk egy mérőszalaghoz hasonlító ikont. Ezzel az eszközzel tudunk a térképen ráközelíteni a megnézendő területre, illetve eltávolodni tőle, kicsinyíteni azt (2.).<br />A bal alsó sarokban az adott térkép méretarányát láthatjuk, amely a nagyítástól, illetve kicsinyítéstől függően automatikusan változik (3.).<br />A jobb felső sarokban található ikonokkal a térkép nézetét tudjuk változtatni, vagyis azt hogy „térkép”, „műhold” vagy „föld” nézetben kívánjuk használni a szolgáltatást (4.).<br />A Google Maps, térkép funkcióján kívül, még számos lehetőséget nyújt felhasználója számára. Az adott térképre címkét, általunk készített képeket helyezhetünk el, megjelölhetjük rajta lakóhelyünket, iskolánkat, munkahelyünket, valamint egy utazáshoz útvonal tervet is készíthetünk vele (5.).<br />A Google ezen szolgáltatása mellett találkozhatunk egy letölthető verzióval is, mely nem más, mint a Google Earth.<br />Ez az ingyenesen letölthető alkalmazás a Maps szolgáltatásai mellet még több különlegességet nyújt felhasználójának. Ilyen különleges szolgáltatás például a napfény funkció, melynek segítségével a világ bármely részén megnézhetjük a napfelkeltét és naplementét, vagy a zuhanórepülés funkció, amellyel úgy repülhetsz keresztül a tájon, mint egy madár, vagy úgy ugrálhatsz egyik pontról a másikra, mint pókember. <br />Úgy gondolom, ezek a különleges funkciók teszik ezt a Google szolgáltatást igazán élvezetessé és fantasztikussá.<br />Google Maps és a Google Earth használata az oktatásban<br />A Google Maps és Google Earth használatát az oktatásban leginkább környezetismeret órákon képzelném el, hiszen ezen órák alkalmával használunk térképeket, valamint tanulmányozzuk Földünk kinézetét.<br />Úgy gondolom, hogy a sok tankönyv és térkép mellett ez a két program még színesebb és tudatosabban használható ismereteket nyújt tanulóink számára. Ennek a programnak a segítségével akár három dimenzióban is megtekinthetjük Földgömbünket, és lakóhelyük domborzatát. <br />A Google Earth alkalmazásával könnyedebben megérthetik, megtanulhatják diákjaink a Földünkön való tájékozódást, a kontinensek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését, Magyarország nagy tájait.<br />Az alkalmazások lehetőséget nyújtanak a már megélt élmények és ismeretek felelevenítésére. Először a gyakorlatban, elsétálva a város nevezetességeihez, iskolánkat körbejárva ismerkednek meg tanulóink lakóhelyükkel és annak közlekedési szabályaival. Visszatérve az osztályterembe beszélik meg, és elevenítik fel az élményeiket. Ezeknek az élményeknek felelevenítésében nyújthatnak nagy segítséget a Google szolgáltatásai. <br />Emellett számos olyan település, égtáj, terület van a térképen, amelyről a tanulók nem tudnak személyes tapasztalatokat gyűjteni. Mégis e programoknak köszönhetően „elvihetjük” őket ezekre a helyekre is.<br />A program segítségével, tanórákon képet kaphatunk tanulóink közlekedési szokásairól, arról, hogy mennyire is tudnak szabályosan közlekedni otthonuk és az iskola közelében. A Google Maps segítségével kinagyíthatjuk iskolánk képét a térképen, megrajzolhatjuk közlekedési útvonalainkat, kiemelhetjük a veszélyes csomópontokat, bejelölhetjük a város nevezetességeit is.<br />A Google Maps program lehetőséget nyújt számunkra többféle térképnézetre is. Így egyszerűen, pár kattintás segítségével ismertethetjük meg tanulóinkkal az egyes térképek közötti különbségeket. <br />A legnagyobb élmény azonban a térképek „Föld” nézete, mivel ennek segítségével úgy láthatjuk a tájat, mintha madárként szállnánk a levegőben.<br />Egy osztály életében nagy hangsúlyt kapnak az osztálykirándulások. Szerzett tudásukat felhasználva a Google Maps és Earth segítségével könnyedén megkereshetik kirándulásuk célpontját a térképen, hiszen rá tudnak keresni a városok nevezetességeire, azok szálláshelyeire, valamint ki tudják választani a megfelelő útvonalat utazásukhoz.<br />Az alsó tagozaton alkalmazott tanulmányi kirándulások, illetve séták útvonalát is könnyedén ismertethetjük a tanulókkal, betekintést adhatunk számukra a kirándulásokon elvégzendő főbb feladatok helyszíneiről is.<br />Az Google alkalmazásait nemcsak környezetismeret órán tudjuk hasznosítani, hanem olvasás (történelem) órán is. A programok segítségével megmutathatjuk a tanulóknak az olvasmányban szereplő helyszíneket, például nevezetes csaták, háborúk helyszínét, vagy éppenséggel valamely állat vándorlását a tengerben.<br />Google Sketchup<br />A Google 2006 márciusában vásárolta fel a @Last Software céget, és ezáltal a Sketchup tervezőprogramot beolvasztva saját szolgáltatásai sorába.<br />A Sketchup egy fantasztikus 3D modellező rendszer, amely segítségével háromdimenziós képeket, tárgyakat tervezhetünk. A program amellett, hogy nagyon szórakoztató még fejlesztésre is alkalmas, hiszen az általunk elkészített háromdimenziós képek segítségével fejleszthetjük térbeli látásunkat, és logikus gondolkodásmenetünket.<br />A szoftvernek több változata is ismert. Egy oktatási célból készített ingyenesen letölthető, egy professzionális, díjköteles, és egy számunkra talán legérdekesebb spektrum változat, melyet autista gyermekek számára fejlesztettek ki.<br />A Google szolgáltatásainak sokrétűsége és egymásba integrálhatósága ennél a programnál is nagyszerűen kihasználható. Az általunk megtervezett tárgyakat fel tudjuk tölteni az interneten található Sketchup modellek közé, a Google Maps-re, valamint a tárgyunk elkészítési videóját a Youtube-ra.<br />Tervezés 3D-ben<br />A Google Sketchup, mint már említettem egy könnyen kezelhető 3D tervezőprogram, mely gépünkre való telepítését követően, odaszegezi felhasználóját számítógépéhez. <br />A program felépítését tekintve két nagy egységből áll. Az egyik az ablak felső részében elhelyezkedő menüsor és eszköztár, valamint az egész ablakot kitöltő munkafelület.<br />Az eszköztárban felsorakoztatott ikonokat, funkciójuk szerint 5 nagyobb egységre bonthatjuk úgy, mint rajzeszköztár (1.), a három dimenziót kialakító funkciók (2.), az általunk látott tér mozgatását szolgáló ikonok (3.), a tervezett tárgy színezését szolgáló eszköz (4.), valamint a már elkészült munkánk feltöltését, illetve kész munkák letöltését elősegítő eszköztári elemek.<br />Az eszköztár első felében találhatjuk a rajzolásra szolgáló eszközöket - ceruza, derékszögű négyszög, kör, körív. Ezeknek az eszközöknek a segítségével készíthetjük el háromdimenziós tárgyaink alapjait, valamint annak díszítő elemeit.(1.)<br />Az eszköztár további részében találjuk a program fő alkotóelemeit, vagyis a három dimenziót kialakító eszközöket. Ezeknek a funkcióknak az alkalmazásával tudjuk a sík sokszögeket térbeli elemmé emelni, süllyeszteni, valamint azokat térben forgatni, stb (2.).<br />Az eszköztár harmadik szekciójában találhatjuk meg az általunk látott teret mozgató ikonokat – forgatás, mozgatás, nagyítás/kicsinyítés (3.).<br />Az eszköztár negyedik pontjában találjuk az általunk megtervezett tárgy színezésére szolgáló ikont. Ennek az ikonnak az alkalmazásával különböző effekteket rendelhetünk az általunk elkészített tárgyakhoz (4.).<br />Az általam fontosnak tartott, utolsó eszköztári elemek munkánk weben való közzétételére, illetve új modellek letöltésére szolgálnak. Például feltölthetjük a Google Maps-ra. (5.)<br />Google Sketchup használata az oktatásban<br />A Google Sketchup használatát az oktatásban több tantárgy esetében is el tudnám képzelni, például a matematikaórán, rajzórán, technikaórán és természetesen informatikaórán egyaránt.<br />Matematika órán különösen jól alkalmazható ez a program például a síkidomok és térbeli idomok tanításánál, hiszen a programban egyetlen mozdulattal képesek vagyunk egy sík tárgyból háromdimenziós, térbeli tárgyat készíteni.<br />Színes rudakból való építkezéshez is használhatjuk, mivel az általunk előre elkészített ábrát kivetíthetjük a táblára, így tanulóink onnan másolhatják, készíthetik el saját épületeiket. Nagy előnye még a programnak, hogy ezeket az alakzatokat forgathatjuk is, így teljes mértékben, azaz érzésünk, mintha előttünk forognának az adott testek.<br />Nagyon jól szemléltethetjük a Sketchup segítségével az egyes testek közötti különbségeket: méret, szögek, alakzati eltérések stb. <br />Témakörök, melyekben még alkalmaznám a programot: tárgyak, jelenségek összehasonlítása, mennyiségi tulajdonságok vizsgálata egyes testeken.<br />Mivel ez az alkalmazás három dimenzióban tárja elénk a tárgyakat, úgy gondolom, hogy a vizuális-nevelés – rajz – témakörben is nagyon jól alkalmazható lenne. A program segítségével fejleszthetjük a gyerekek térbeli látását, érzékeltetni tudjuk a térbeli látványrajzok elkészítésének menetét, valamint az egyes szemléletmódokat (perspektivikus ábrázolás). Meg tudjuk mutatni – egy a már programban elkészített rajz alapján - diákjainknak elképzeléseinket, elvárásainkat az elkészítendő munkáikkal kapcsolatban.<br />Ők maguk is előre meg tudják tervezni az elkészítendő tárgyaikat, és kedvükre alakítani azt.<br />Technika óra keretein belül is szívesen alkalmaznám ezt a programot, mikor is egy elkészítendő tárgyat – például fadoboz, iskola makettje – terveznénk meg előre a program segítségével.<br />A Google Sketchup-ot természetesen az informatikaórákon is nagy hatékonysággal tudjuk alkalmazni, hiszen az általunk előre elkészített elemekkel a tanulóink modellezhetik saját szobájukat, tantermüket, képzeletbeli házukat, stb.<br />Ennek a programnak a segítségével játékosan fejleszthetjük a gyerekek kreativitását és térbeli látását egyaránt.<br />Google webhelyek<br />A XXI. században egyre több ember szervezi életét az internet segítségével és kommunikál rajta keresztül barátaival, ismerőseivel. Ezeknek a kommunikációknak a nagy többsége azonban csak az emberek közötti e-mailezésben, blog írásban, video feltöltésben nyilvánul meg. <br />A legtöbb ember számára egy saját weboldal készítése, létrehozása eddig elérhetetlennek tűnt a megfelelő informatikai ismeretek hiánya miatt. Ezt a nehézséget hidalja át a Google webhelyek szolgáltatás.<br />A Google szolgáltatásai közül talán az egyik legegyszerűbben használható alkalmazás, melynek használatához csupán szövegszerkesztési ismeretekkel kell rendelkeznünk. Ez az ingyenesen használható alkalmazás szórakoztatóan egyszerűvé teszi egy saját weboldal készítését. <br />A Google szolgáltatása teret ad felhasználója számára bármilyen információ, pár emberrel, egy közösséggel vagy akár az egész világgal való megosztására. <br />A weboldal tulajdonosa maga döntheti el az oldal készítése közben, hogy honlapját csak az általa meghívott emberek láthatják vagy az egész világ.<br />A honlap felhasználója weboldalát szinte bármilyen alkalmazással bővítheti, színesítheti. Ilyen bővítmények lehetnek például a naptár, videók, képek, dokumentumok, letölthető csatolmányok vagy akár iGoogle-modulok. <br />A Google webhelyek szolgáltatás hasznos lehet klubok, közösségek, céges bulik, családi események, projekteket készítő emberek számára is.<br />Pár kattintástól a saját honlapig!<br />Saját honlapunk elkészítésének első lépése egy Google-fiók igénylése. Ha már rendelkezünk vele, akkor csak be kell jelentkeznünk; ha még nem, akkor a „Regisztráció” gombra kattintva igényelhetjük meg fiókunkat. Fiókunkba való belépés, illetve annak megigénylése után következő lépésként a „Webhelyek létrehozása” gombra kell kattintanunk. <br />Az első mezőben honlapunk nevét adhatjuk meg, amely majd az elérési útvonalban is szerepelni fog. Az elérési útvonalban szereplő nevet jogunkban áll megmásítani, megrövidíteni, de ekkor is figyelemmel kell lennünk a helyesírására. <br />A harmadik mezőben rövid leírást adhatunk weblapunk tartalmáról, ha a megadott név nem lenne elég egyértelmű mindenki számára. <br />A következő mezőben megjelölhetjük oldalunk tartalmának milyenségét, vagyis azt, hogy az oldalunk tartalma 18 éven felüliek számára ajánlott legyen.<br />Ezek után a „Megosztásnál” megadhatjuk, hogy kik számára legyen elérhető, megtekinthető weboldalunk. A Google ennek érdekében két választási lehetőséget nyújt számunkra. Az egyik lehetőség, hogy mindenki számára láthatóvá tesszük az oldalunkat (pl.: egy klub oldala), vagy csak a honlap készítő által meghívott személyek számára (pl.: családi esemény).<br /> Következő lépésben kiválaszthatjuk weboldalunk kinézetét, amely nagyban meghatározza majd a honlap hangulatát is. Itt több „téma” közül választhatunk, amelyet a későbbiek folyamán még változtathatunk.<br />A paraméterek megadását követően már el is készült weblapunk főoldala, váza és a továbbiakban már a félig kész honlapunkat csinosíthatjuk.<br />Az adott honlapunkhoz további oldalakat, aloldalakat csatolhatunk hozzá az „Oldal hozzáadása” gombra kattintva. Itt kiválaszthatjuk, hogy az új oldalunk milyen funkciót töltsön be honlapunkon - weboldal, hirdetmény, fájltároló vagy lista. Milyen néven jelenjen meg webhelytérkénünkön, valamint azt, hogy az új oldal hol helyezkedjen el a webhely struktúrájában – legfelső szinten, főoldal alatt. Ha mindezeket beállítottuk az „Oldal létrehozása” gombra kattintva, már formázhatjuk is újabb oldalunkat.<br />Az „Oldal szerkesztése” gombra kattintva elkezdhetjük honlapunk további szerkesztését, a honlap jobb felső részében található menüpontok és szövegszerkesztési panelek segítségével. A Beszúrás menüpont alatt képekkel, naptárral, dokumentumokkal, videókkal, és különféle modulokkal – Adsense, Apps Script, Google térkép, Picasa webalbum - bővíthetjük honlapunkat. <br />A további menüpontokban pedig a honlapunkon elhelyezett szövegek megjelenését állíthatjuk be saját ízlésünknek megfelelően.<br />Tanulmányaim során szembesülhettem azzal a ténnyel, hogy nem mindig ilyen könnyű saját weboldalt szerkeszteni, mint a Google webhelyek segítségével, hanem csak kemény, órákon át tartó gépelés árán. Véleményem szerint a Google ezen szolgáltatása kellő információt és kedvet ad a tanulóknak ahhoz, hogy a későbbi tanulmányaik alkalmával, bővebb ismeretekkel gazdagítsák tudásukat a honlap szerkesztés témakörében.<br />Google webhelyek az oktatásban<br />Mára már mindennapjaink legnépszerűbb információforrásai a weboldalak. Ezért érzem fontosnak megtanítani a tanulóknak, hogy hogyan is tudnak ők is saját maguk számára honlapot szerkeszteni.<br />Természetesen ezen Google alkalmazást leginkább informatika órán célszerű használni a weblap szerkesztés alapjainak elsajátításakor. <br />A Google webhelyek alkalmazása lehetőséget ad egy osztály számára, hogy saját osztály honlapot hozzanak létre, amely segítségével a legfontosabb információkat oszthatják meg a külvilággal. Ilyen információk lehetnek például az osztály napirendje, órarendje, az osztályba járók névsora, a hiányzó tanulók számára az adott napi házi feladat, az osztálykirándulások alkalmával átélt fotók, versenyeken elért eredmények, stb. Ennek a honlapnak a segítségével a szülők is naprakészen informálódhatnak az osztály életével kapcsolatban.<br />A Google ezen szolgáltatása mellett szólva, mégsem gondolom úgy, hogy ez az alkalmazás helyettesítené a szülői értekezleteket, telefonhívásokat, illetve a személyes találkozásokat a szülőkkel.<br />A webhelyek alkalmazás nagy segítséget nyújt mind a szülőknek, mind a gyerekeknek a könnyebb információ-szerzésben, valamint elősegíti gyermekeink informatikai tudásának bővítését, fejlődését.<br />Mindmeister<br />A Mindmeister egy könnyen kezelhető, webes fogalomtérkép szerkesztő program, mely lehetőséget nyújt számunkra, hogy valamely témához fűződő összes gondolatunkat egy helyen rendszerezzük. A régi papír, ceruza módszer helyett, ennek a programnak segítségével tudjuk gondolataink közötti összefüggéseket megjeleníteni. Ez a fogalomtérkép szerkesztő program teljes mértékben alkalmazható egy házi feladat megoldására, de egy színvonalas előadás gondolatmenetének bemutatására is. <br />Térképezd fel gondolataid!<br />647701537335A Mindmeister használatához regisztrálnunk kell a „mindmeiter.com” oldalon, valamint kiválasztanunk, hogy milyen formában szeretnénk igénybe venni a szolgáltatást (ingyenes, díjköteles). A regisztrációt követően, azonnal be is léphetünk az oldalra, s megkezdhetjük gondolataink feltérképezését a „New Mind Map” gomb segítségével.<br />Gondolataink megjelenítését az ablak felső részében található „Add” gombra kattintva hozhatjuk létre, illetve a „Delete” gomb használatával távolíthatjuk el (1.). <br />Ezeknek az ikonoknak a segítségével bővíthetjük a már meglévő gondolattérképünk struktúráját, valamint eltávolíthatjuk a rossz helyre beszúrt szövegfelhőket.<br />Térképünk struktúrájának kialakításához, bővítéséhez mindig a legfelső/feljebb elhelyezkedő fogalomhoz kell hozzáadnunk a következő fogalomszintet. A létrehozott szövegfelhőnket ugyan úgy formázhatjuk, mint egy Word dokumentumba beszúrt szövegdobozt. <br />A „Connect” ikon segítségével lehetőségünk nyílik két különböző szinten elhelyezkedő fogalom kapcsolatának, egymáshoz való viszonyának megjelenítésére. <br />A jobb oldalon elhelyezkedő oldalsávban, legördülő menük segítségével állíthatjuk be a számunkra formázni, látni kívánt menüpontokat - „Navigator”, „Format-text”, „Icons and images”, „Extras”, valamint az „Informations”.<br />A „Navigator” menüpont alatt (2.), egy kis ablakban láthatjuk gondolattérképünk méretét, s annak nagyítottságát a rendelkezésünkre álló „térhez” képest.<br />A „Format-text” menüben (3.) megformázhatjuk gondolattérképünk hátterét – térkép témák segítségével -, szövegdobozunk kinézetét - hátterét, körvonalát -, valamint a szövegdobozban elhelyezkedő szövegünket is – betűméret, betűszín, betűstílus. <br />Az „Icons and images” menüben (4.) különféle ikonokat és képeket szúrhatunk be az egyes szövegfelhőnk színesítésére. Az „Extras” menüpont (5.) alatt jegyzeteket, linkeket csatolhatunk gondolattérképünkhöz. Végső soron az „Informations” menüben (6.) az elkészített térképünk adatait olvashatjuk – címe, készítés dátuma, készítő neve.<br />Az ablak jobb alsó sarkában elhelyezkedő ikonok (7.) segítségével megnézhetjük térképünk készítésének történetét, változtathatunk ablakunk nézetén, valamint értesítést kaphatunk az éppen folyamatban lévő feladat betöltöttségéről.<br />A Mindmeister lehetőséget nyújt elkészült gondolattérképeink publikálására (8.), mások által elkészítet térképek letöltésére, felhasználására, valamint saját térképeink nyomtatására is (9).<br />838201024890A Mindmeister program célszerű használatának bemutatása, valamint saját munkám megkönnyítése érdekében jómagam is elkészítettem szakdolgozatom gondolattérképét.<br />Szakdolgozatom felépítésének könnyebb átláthatósága érdekében az egyes szinteken elhelyezkedő fogalmakat más színű háttérrel, illetve betűmérettel formáztam meg. A gondolattérkép használatával, sokkal jobban át tudtam látni a még előttem álló és kiegészítésre szoruló menüpontokat.<br />Mindmeister használata az oktatásban<br />A Mindmeister lehetőséget nyújt mind a tanítók, mind a gyerekek számára, hogy könnyedén átláthatóvá varázsoljanak egy adott tananyagrészt, és annak fogalmi viszonyait. A program segítségével a tanulók – a már meglévő háttértudással rendelkezve – akár önállóan is fel tudnak dolgozni egy adott témakört, hiszen az alkalmazás, amellett hogy rendkívül átlátható, még nagyon egyszerűen is kezelhető. <br />A web 2.0-ás alkalmazások és a Google szolgáltatások előnyei ennél a programnál is megmutatkoznak, hiszen a tanulók az elkészített gondolattérképeiket akár meg is oszthatják tanítójukkal, az általuk elkészített (Google webhelyek) honlapon „Házi feladat”-ként.<br />A Mindmeister program használatát több tantárgy keretében is el tudnám képzelni, mint például környezetismeret-, matematika-, magyar nyelv és irodalom óra.<br />584201325880Környezetismeret óra alkalmával lehetőségünk nyílik bemutatni az emlősök rendszerezését, az emberi szervezet főbb egységeinek, valamint azok részeinek bemutatását, a Föld, kontinensek, országok kapcsolatát, valamint az évszakok és jellemzőinek bemutatását.<br />A Mindmeister segítségével feltérképezhetjük egy feldolgozott olvasmány gondolatmenetét, történetének cselekményét, szereplőinek kapcsolatát, valamint a matematika órán tanult fogalmakat, azok jellemző tulajdonságait is egyaránt.<br />A Mindmeister emellett célszerűen alkalmazható még egy osztályban kialakult hierarchia elemzésére, az ott tanuló diákok osztályban elfoglalt helyének kutatására, valamint kialakult baráti kapcsolatok feltérképezésére is.<br />Úgy gondolom, hogy e program alkalmazása minden olyan tantárgy esetében célszerű, ahol ok-okozati összefüggések, hierarchikus struktúrák, valamint logikai kapcsolatok meglétét kívánjuk bizonyítani, megjeleníteni.<br />Véleményem szerint a program amellett, hogy nagyon szemléletes, segít a gyerekeknek kialakítani és fejleszteni a logikus gondolkodásukat, és a sok szövegből kiszűrni a tömör lényeget.<br />Picnik<br />A „Picnik” nem más, mint egy online képszerkesztő program, mely egyszerű használata mellett számos lehetőséget biztosít felhasználója számára, egy kép megszerkesztésének alkalmával. <br />A képszerkesztőnek van egy demó változata, ahol is ingyenesen kipróbálhatja a program adta lehetőségeket. Ezen felül van egy alapszolgáltatásokkal ellátott beállítása, mely mindenki számára díjmentesen használható a regisztráció után. A két szolgáltatáson felül találkozhatunk egy harmadikkal is, amelynél bizonyos díj megfizetése ellenében lehetőségünk van igénybe venni egy prémiumszolgáltatást, mely különféle extrákkal kibővítve teszi még élvezetesebbé számunkra a képszerkesztést.<br />A Picnik egyik nagy előnye más képszerkesztő programokkal szemben az is, hogy nem kell menükben böngészve, az egyes képszerkesztési funkciókat keresnünk, mivel ezek a funkciók a képszerkesztés menetében nagyobb egységenként külön-külön megjelennek. Az alkalmazás másik nagy előnye, hogy regisztrációnkat követően több helyről is használhatjuk képeinket. Feltölthetjük őket saját számítógépünkről, webkameránkról, de akár a Picasa-ról, Facebook-ról, Myspace-ről is.<br />Képszerkesztés egyszerűen<br />A képszerkesztő elindításához nem kell mást tennünk, mint a böngészőbe begépelni a „www.picnik.com”-ot. Az oldal betöltését követően – a demó szolgáltatást használva – a „Get started now!” gombra kattintunk, majd kiválasztjuk számítógépünkről a feltölteni, szerkeszteni kívánt képünket.<br />A Picnik felépítését tekintve 5 nagyobb egységből áll – Home, Library, Edit, Create, Save and Share. <br />Az első egységben kiválaszthatjuk a szerkeszteni kívánt képünket, a másodikban a már feltöltött képeink könyvtárát tekinthetjük meg, a harmadik fülre kattintva elvégezhetjük képünkön a kívánt változtatásokat, a negyedik nagyobb egységben számos kreatív funkcióval díszíthetjük képünket, s az utolsó fülre lépve elmenthetjük, illetve megoszthatjuk az elkészült remekművünket a világgal.<br />Az „Edit” fülre kattintva, nyolc féle szerkesztési lehetőségünk van képünk megformálására. Ilyen például az automatikus fixálás, tükrözés és forgatás, vágás, méretezés, fényerő és kontraszt, színek, élesítés és legvégül a vörös-szem effektus. A kiválasztott szerkesztési beállítást követően az ablak bal oldalán leírást kapunk az adott szerkesztési eszköz funkcióiról, használatáról. A program ezzel a segítséggel is még inkább elősegíti a felhasználó számára az alkalmazás tökéletes használatát. <br />838201120140A képszerkesztő még egy nagy előnye, hogy a már jóváhagyott, és egymásra épülő képszerkesztési beállításaink is visszavonhatóak, majd újból előhívhatóak az „undo” és „redo” gomb megnyomásával.<br />A „Create” fülre lépve elkezdhetjük képünk díszítését a különböző design funkciók segítségével. A „Featured” menüpont alatt találjuk az éppen legnépszerűbb, és legtöbbet használt funkcióit a képszerkesztőnek.<br />Az „Effekts” gombra kattintva különféle „szűrök, maszkok” alkalmazásával varázsolhatjuk egyedivé képünket. <br />A Picnik nagy előnyei közé tartozik, hogy az oldalsávban elhelyezkedő szűrőket típusuk szerint csoportosították („Basics, Camera, Color, Area, Artistic, Misc, Sandbox effects”), valamint kis mintaképekkel látták el. Ennek a funkciónak a segítségével, a felhasználó könnyedén ki tudja választani az éppen számára legmegfelelőbb szűrőt. <br />A további menüpontok alatt - különféle betűtípusú - szövegekkel (Text), matricákkal – ünnepi, vicces, állatos, stb. - („Stickers”), képkeretekkel („Frames”) tehetjük egyedivé képeinket.<br />Munkánk végeztével a „Save and Share” fülre kattintva elmenthetjük remekművünket. Ezen a fülön elnevezhetjük képünket, beállíthatjuk a méretét, valamint mentési formátumát.<br />Úgy gondolom, ennek a programnak a segítségével játékosan egyszerűen tudjuk megtanítani tanulóinknak a képszerkesztés alapjait, ezzel is kedvet adva számukra a további képszerkesztési munkákhoz.<br />Picnik alkalmazása az oktatásban<br />Egy osztály életében elengedhetetlenül fontosak a közös kirándulásokon, bulikon, rendezvényeken megörökített emlékek, amelyek eddig lehet, hogy a feledés homályába vesztek. Úgy gondolom ezeket az élményeket még élvezetesebbé és emlékezetesebbé varázsolhatjuk, az ott készült képek szerkesztésével, albumokba rendezésével. <br />A program szintén nagy segítséget nyújthat tanulóinknak és tanítóinknak egyaránt, az előadások alkalmával használt szemléltető anyagok elkészítésében.<br />A Picnik program alkalmazását – technikai okok miatt – leginkább informatika óra keretén belül tudnám elképzelni, de nem csak informatikai célokat figyelembe tartva. Az osztály életében készített fényképek szerkesztésével, a tanulóink alkalmazhatják a már más programok által szerzett képszerkesztési ismereteiket, valamint ennek a programnak a segítségével bővíthetik azokat.<br />Összefoglalás<br />A dolgozatom elején tett megállapításom, miszerint a web 2.0-ának helye van az oktatásban, úgy gondolom bizonyítást nyert.<br />Dolgozatom előző pontjaiban igyekeztem minél részletesebben bemutatni az általam kiválasztott web 2.0-ás alkalmazásokat.<br />Az egyes programok bemutatásánál törekedtem azok színességének és célszerű felhasználhatóságának szemléltetésére, saját ötleteim felsorakoztatásával, valamint az általam elkészített screenshotok bemutatásával.<br />Mint dolgozatomban is említettem, a világ webes társadalma számos alkalmazással rendelkezik, azonban ezek bemutatása évekbe telne. E közül a számos alkalmazás közül választottam ki az általam bemutatott programokat, melyek véleményem szerint, nagyon jól szemléltetik felhasználhatóságukat az oktatásban.<br />Úgy gondolom, hogy ebben a fejlődő világban, mely a számítógépre és annak használatára épül, már alsó tagozaton el kell kezdenünk megtanítani a gyerekeknek, hogy hogyan tudják ezeket újításokat tudatosan felhasználni és beépíteni tudásrendszerükbe. A tanító fontos szerepét abban látom, hogy megtanítsa a tanulóinknak ezen alkalmazások beintegrálását a tanulás menetükbe. Véleményem szerint az általam bemutatott alkalmazások nagyban elősegítik a tananyag elsajátításának sikerességét, annak színesebb szemléltetését, valamint olyan tudáskészlet birtokába juttatják a tanulókat, melyet a későbbi tanulmányaik során is felhasználhatnak. Gondolok itt az alapvető képszerkesztési funkciók elsajátítására, vagy a 3D-s tervezések alapjaira, stb.<br />A szolgáltatások sikerének titkát abban látom, hogy azokat alkalmazva a tanulók játékosan sajátíthatják el új ismereteiket. Ennek a tényezőnek a segítségével a gyerekek nem érzik, hogy keményen tanulnának, viszont számos új ismerettel gyarapodik tudásuk.<br />A mai digitális bennszülött számára az első információforrás a játék. Ezért tartom fontosnak, hogy az iskolában tanultakat játékosan, az ő szociális beidegzésükhöz mérten „tálaljuk”.<br />Ezeket az alkalmazásokat jómagam is évek óta alkalmazom, s használom fel tanulmányaim kiegészítésének céljából. Úgy gondolom, hogy nemcsak a gyerekeknek, de felnőtt kollegáimnak is meg kellene ismerkednie ezekkel az alkalmazásokkal, és segítségükkel színesíteni tanítói repertoárjukat. Ennek a felzárkózásnak köszönhetően talán nem tátongana akkora „szakadék” a két generáció között, s az oktatás minősége is javulásnak indulna.<br />Úgy gondolom, hogy az informatika oktatás a téma fejlettségének jelen állásához mérten nagyon le van maradva. A tanulóink olyan ismereteket sajátítanak el a számítástechnika órákon, melyeket az oktatásból kilépve, már elavultnak mondhatnak. <br />Véleményem szerint, az oktatás javulásának és megújulásának érdekében, minél több fiatal informatika tanárt kellene alkalmazniuk az iskoláknak, ezzel is elősegítve a tanulók számára, hogy új, friss ismeretekkel gazdagodjanak, valamint olyan tudáshoz jussanak, melyek valóban korszerűek és hasznosak lehetnek a későbbi tanulmányai során.<br />A dolgozat áttekintése után, úgy vélem az olvasó is egyetérthet velem abban, hogy ezeknek a web 2.0-ás alkalmazásoknak a használatával az oktatás sikeres megújulásának irányába tehetjük meg első nagy lépésünket.<br />Irodalomjegyzék<br />Wikipédia Internetes Enciklopédia magyar nyelvű szócikkei<br />Web 2.0<br />http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0<br />Facebook<br />http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook<br />Google Maps<br />http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Maps<br />Google szolgáltatásainak listája – Sketchup c. szócikk<br />http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Google_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sainak_list%C3%A1ja<br />További webhelyek:<br />Crescedo – Generációk c. szócikk (2011. március 27.)<br />http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2<br />Crescedo – Generációs különbségek c. szócikk (2011. március 28.)<br />http://www.crescendo.hu/2009/6/2/online-szemelyisegzavar<br />HTML infó – Digitális bennszülöttek - 1. rész c. szócikk (2011. április 14.)<br />http://htmlinfo.hu/tarhaz/digitalis-bennszulottek-1-resz/<br />Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet - Web 2.0 – A web 2.0 jellemzői c. szócikk (2011.március 29.)<br />http://ktnye.akti.hu/index.php/Web_2.0<br />Web 2.0 alaptulajdonságai – A web 2.0 alkalmazások szintjei c. szócikk (2011. március 31.)<br />http://web20.capsule.hu/alaptulajdonsagok.htm<br />Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé, H. n., K. n., É. n. http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ‐e‐learning<br />Bemutatott alkalmazások honlapjai<br />http://maps.google.com/<br />http://www.picnik.com/app#/home/welcome<br />http://www.mindmeister.com/<br />Képek<br />Crescedo – Generációk (2011. március 27.)<br />http://www.crescendo.hu/2008/11/2/az-integrativ-e-learning-fele-v2<br />A digitális bennszülöttek világa (2011. április 4.)<br />http://www.supriyadisw.net/2006/12/pixel-art-web-20<br />Facebook user growth chat – Number of Facebook users (2011. április 14.)<br />http://www.benphoster.com/facebook-user-growth-chart-2004-2010/<br />Web 2.0 font collection – képrészlet (2011. március 31.)<br />http://hoppare.com/web-2-0-font-collection.html<br />