Your SlideShare is downloading. ×
esztrgomi Keresztény Múzeum gótikus képanyaga
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

esztrgomi Keresztény Múzeum gótikus képanyaga

1,732
views

Published on

ELTE MUV-251 kurzusához (gótika) készített kis összefoglaló a fontosabb emlékekről a Keresztény Múzeumban. Arial betűtípussal a Cséfalvy Pál könyv kijegyzetelése, Garamonddal a képekre vonatkozó …

ELTE MUV-251 kurzusához (gótika) készített kis összefoglaló a fontosabb emlékekről a Keresztény Múzeumban. Arial betűtípussal a Cséfalvy Pál könyv kijegyzetelése, Garamonddal a képekre vonatkozó esetleges kiegészítések a Boskovits-Mojzer-Mucsi féléből.

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,732
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
94
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM
  • 2. - szárnyképek: belül: olajfák hegye, keresztvitel, mennybemenetel, feltámadás kivül: Szent Benedek és ahúsvéti étel csodája, Szent Egyed és a szarvasünő csodája, Szent Miklós gabonacsodája, - elveszett- - legrégebbi magyar bencés apátságban (alap. 1075) - XIV. sz.i átépítés, befej. XV. sz elején, oltárral - valószínűleg szerzetesi kórus előtt - Krisztus szenvedésének tisztelete kiemelt: XV. sz. végi fa úrkoporsó + mozgatható karú Krisztus corpus - első kiállítás 1875-ben nyitáskor - szárnyképeket még valószínűleg Garamszentbenedeken fűrészelték szét - predella: feliratos, Zsigmond király/császár címere: 1905, képtári tűzben elpusztul: 1890 Knauz-monográfiában megvan pontos rajza + megnevezi Kolozsvári Tamást festőnek: első, név szerint ismert táblaképfestő + megrendelő Miklós győri kanonok (királyi kápolna kántora): portrészerű vonások donátor ábr. + 1427 - ikonográfiát kanonok határozza meg - miniatúrák ismerete szükséges táblaképekhez: K.T. egyik legnagyobb miniátor is?: szoros kapcs. táblaképek és könyfest.: nehéz attribuálni (Mucsi, Stange): korstílus azon. - Schmidt: K.T. nagyobb műhely vezetője, olasz trecento + újabb cseh hatások (Rajhrádi mester + Martyrologium miniátorai + Józsua Mester 1410 k. /táj, figurák/) - Frinta: Martyro.: Gerona Mester: hatás táblaképfest.re mutatója, hogy itt is - Mart.: Szent Benedek - 33v medallionjának miniatúrszerű sűrítése Kolozsvári Tamás: Garamszentbenedeki - Mart.: Szent Egyed - 39v med./33r; szarvas: Wilton dipt. hátoldala, Giovannino de Grassi Kálvária-oltár vázlatkönyve: ülő, pihenő állatok: K.T. nyilvánvalóan mintakönyvi megfigyelésekre - Antwerpeni Biblia = Sz. Egyedi táj, Mennybe. hátrafelé fújt szakállú férfi (Sz. Péter mögött): 1427 utóbbi több cseh előzménnyel rend. - Prágai Missale = Sz. Benedek fenyőtűs Fa, tempera. - figurák a bécsi mintakönyvvel állnak rokonságban - kiáltó férfifej Pisanello v. Gentile da Fabriano Középkép 242x177 cm - rövidülések: közvetlenebb olasz mintaképek Szárnyak 90x67, 87x68,5, 90x71,5 - Otto Pacht: félköríves lezárás térbeliség része, alkok alul: rálátás a tájra - Lukács Zsuzsa: Narbonni Paramentum + burgindiai műv.: passiójelenet: túlfinomult elegáns stílus (konzervatív): KT Berry hercegének műhelyében (nincs közv.) - XV. sz. során Keresztvitel kiszakad passióból: Kr és simon kiemelése ennek a foly. tükre - XV. elején új ker.vit. típus: maga után vonszolja: korai elterj. - 1400 k.től lepecsételt sír (tipológia, ágostonos irodalom)
  • 3. - szamráhátíves oltár - kilencedik képe elveszett - predella 1905ben elégett - 1875ben újrakeretezéskor megvágják - külső képek szoros tartalmi összefüggésben kálváriával: szt. egyed - önfeláldozás, húsvéti étel és gabona pedig kenyét átváltoztatása, mise csodája - Szt. Miklós - Feltámadás, hiányzó - Keresztvitel - hiányzó: ikonográ ából Szt. Benedek lisztcsodájára gondolunk/Jézust átvivő Szent Kristófot - predella: oltár elkészülésének évszáma 1427, festő és donátor személye - hatások: XIV. sz.i francia (narbonne-i paramentum), kortárs cseh (wittingaui és raigerni mesterek), olasz előképek a legendaábr.
  • 4. Mo.i szobrás Mária alakja egy Vizitációból 1420-1440 k. Hársfa 81 cm kezei hiányosak térdnél betoldás: pergamenborítás nyomai festés és aranyozás nyomokban - er. ruha kék-ezüst, haj arany - 1400 k. törékeny, kissé ari stílus - aranyozott ruhaszegély és övön színes üveg, féldrágakő = drágakő mint valóson - zömök arányok, nincs csonttalan hajladozás, arc kereksége, nyak szélessége, nincs lágy, kanyargós redőzet: kemény stílus - arc hasonló osztrák Bemutatások mestere és Albert-oltár mesterének figuráihoz - párja Szent László MNGben - kedves mosoly, előrehajlás, ölelésre lendülő kezek: vizitáció része
  • 5. Jakabfalvi Mester: A szentjakabfalvi Szent Jakab-templom egykori főoltárának két szárnya 1480 k., Fa, tempera. 75,5 x 67 cm. - szárnyak: zarándok és fia fogadóba, éjjel aranyserleget csempésznek tarsolyába, bíró elé viszik és tolvajnak ítélik; sz. jakab meggyógyít egy bénát, sz. jakab és jósiás lefejezése; kakascsoda; Sz. Jakab holtteste Lupa királyné előtt, J a ravatalon - középkép elveszett - egy ideig besztercebányán - sz. jakab kultusz középkorban virágzott - II. Callixtus pápa legendagyűjteménye (XII. sz.) + XV. sz. kakascsoda változat - 1460 német fameteszet: nyolc képben legenda régi és új rétege + Herlin rothenburgi oltára (XV. eleje) - bányavárosi iskola jelentős egyénisége: szoros kapcs. Jánosréti mesterrel: narratív stílus, gesztusok, tájháttér és interiör ezt biz. - de nála szabadabb, nagyobb elbeszélő jelleg - Genthon István: több alak, nincs olyan szigorú kontúr, vázlatosabb, somásabb és festőibb - jánosrétinél későbbi keletkezés - részletes tájháttér: németalföldi hatás - középkép elveszett (Szt. Jakab) - bányavárosi iskola jelentős mestere: szoros kapcsolat jánosréti mesterrel és lőcsei vir dolorum mesterével
  • 6. Báti I. Mester Két jelenet Alexandriai Szent Katalin legendájéból 1430 k., Fa, tempera. 88x132 cm - oltár bal szárnyának belső oldala, kívűl alex. szt. kat. és szt. borbála elmosódott, erősen megkopott álló alakja - alsó és felső rész levágva - bal oldali érintkezett Borbála képpel: mustrás aranyháttértől elvál. - jobb oldali érint. Kat.: mustrát raktak rá: ez megegyezik a garamszentbenedeki Szent Vér kápolna szárnyképek mustrájával (ezek 1510 ): 1510 k. készülhetett a Garamszentbenedeki mester bevonásával - lehetséges, hogy előtte Garamszentbenedeken állt - Báti I. mester: olasz ikonográ ai ábrázolások egyesítése a hazai freskó és miniatúra hagyományokkal, nürnbergi - jegyesét kereső, tükörképét szemlélő katalin; remete Madonna képet ad a megtérő Katalinnak iskolához stílusrokonság - csonka oltárszárny: antependiummá alakítják: más képekkel együtt közös keretben - hasonló szerkezetű szárnyasoltár: - külső oldalon Sz. Katalin és egy álló szent, erősen megrongálódott nürnbergi cadolzburgi oltár (1417 k.) - er. garamszentbenedeki apátságban? (töredékes): Szt. Kat. eljegyz., vértanű - tükör ritka jelenet szűzek, Kat. élet jelenetei - széles körben ismert, bár Legenda Aurea-ban nincs benne: Érsekújvári kódex verses legendája: teljes összhangban ezzel a képpel - képátadás XIV. sz itáliai festészetben gyakrabb: 1343 bolognai miniátor Vásári Miklós esztergomi prépost Padovai Kódexében megfesti Katalin megtérését - ikonogr. érdekessége két jelenet tartalmi és komp. párhuzama: ikon és portré együtt + beszélő kegykép: új ikonok csoportja + tükörmetafora (Rózsa-regény): Isten megismerése a lélek és a test tükrében: fehér ruhás lány lelki képe lehet - éles kontúrú, babaszerű arc, merev kezek, drapéria és interiör: nürnbergi festészet, langenzenni és Deocarus oltár - hasonló felfogás Mateóci Mesternél
  • 7. - korábban Aranyosmaróti I. mester, Hans Multscher irányzatának képviselője - boroszlói Szent Borbála- oltár mesterének tanítványa (Labuda): táj részletessége, apostolok arctípusa, de külső képek festőisége alsó- ausztriai emlékekhez - Bars vármegye: szorosabb kapcsolódhatot német és osztrák területekhez - Hans Multscher irányzatának mo.i képviselője - közvetlen stílusforrás a boroszlói Szt. Borbála oltár műhelye - rokonságban a bártfai Szt. Borbála oltárral Két jelenet egy hajdani aranyosmaróti oltárról 1450-1460 k. Fa, tempera. 95x61,5 és 93 x 60 cm Keresztelő Szent János lefejezése (kivül Jézus bemutatása a templomban) Idősebb Szent Jakab lefejezése (kivül Mária halála)
  • 8. A Jánosréti Mester Műhelye: Garamszentbenedeki Kálvária-oltár 1480 k. Fa, tempera. Középkép 157x112,5 cm, predella (Vir Dolorum) 46x97 cm, szárnyak 75x55 cm - kivül: K az olajfák, K elfogatása, K ostor, K Pilátus (belsőktől szétfűrészelve - bányavárosi iskola vezető egyénisége: főműve jánosréti Szt. Miklós főoltár (MNG) - rajnai, kölni iskola? festő és szobrász? - nagyobb műhely: külső és belső fest. különb. + rokon emlékek - Radocsay: középkép és predella Sz. Mik.nál korábbi - középkép és predella: kemény körvonalak, megnyúlt figurák, szobrásziasság: kölni Mária élete szobor mestere? - K realisztikusabb, festőileg egyszerűbb eszközök - köves út egy műhelyre utal Szt. Miklós főoltárral: festői előadásmód eltérő - tanítvány alkotásának látszik - e műhelyé cserényi Szent Márton oltár (1483) - Kálvária és predella biztosan a mester műve - - alkok megformáltsága szobrászi tevékenységre utal
  • 9. A Szmrecsányi Főoltár Mestere: Mária oltár Felkáról 1480 k. Szobrok: fa, 140, 56,5, 56, 2x54 cm Képek: fa, tempera, 88x57 cm, 44,6x198 cm - szamárhátíves, mérműves szekrény - holdsarlós Madonna: kis Jézis elveszett + Sz Katalin, Borbála, Dorottya, Margit - szárnyon négy jelenet Mária életéből: vizitáció, üdvözlet, J szül, királyok imádása - kivül négy passiójelenet XVIII sz. - szepeshelyi festészeten belül a mester munkássága jól elkülöníthető - festő és szobrász azonos: kedvesen naiv figurák - viereraltar (négyesoltár) elrendezés - nagyszalóki Mária-oltár és szepeshelyi Mária oltár (MNG) - kompozició és az alakok 1480ban megkésettek, de festmények és szobrok stílusa miatt nem lehet korábbra datálni - szepes megyei Felka templomából - nagyszakóki Mária-oltár is ettől a mesteről
  • 10. Mo.i festő: Szent Erzsébet, Szent Anna harmadmagával és Mária Magdolna 1480 k., Fa, tempera. 69x59,5 cm - egykori szárnyasoltár három hasonló méretű, apostolokat ábrázoló táblája is a múzeumé - ablakok ünnepélyes egymás mellé sorozása: oltárra helyezett nemesfém ereklyetartón + óker szarkofágokon is gyakori - arcformák + drapériák: hely és idő meghat. - jelentőség kiemelése erőteljes arcvon, nagy orr és szemek: XV.sz. második fele, kislengyelo.i mesterek - vaskosabb, szélesebb arcforma és test kizárja közvetlen műhelykapcsolatot - Sáros megye: erős lengyel befolyás (egykor olvasható Kapeller név is erre utal)
  • 11. Mo.i mester: Krisztus a kereszten Telkibányáról (?) 1480-1490k. Fa, tempera. 37,5x29cm (Másik öt sebéből vérző Krisztus angyallal) - két tábla val. egy szárnyasoltárhoz - diptichon ellen: eltérő térábrázolás: végtelenig elnyúló táj vs. alig tér - Fájdalmas Krisztus vagy Oltáriszentségnek szentelt oltárhoz (egy méternél alacsonyabb szekrény): kis méretű templom mellékoltára - közvetlen kapcsolat németalföldi műv.el: fejformák, arckif., választékosnak szánt mozdulatok: Dierick Bouts képei - testtartások Rogier van der Weyden hatása: vázlatok alapján - talán diptichon
  • 12. Magyarországi szobrász: Féltérden álló apostol 1490 k. Fa, 83 cm - evangélista Szent János: ez a megfeleltetés csak fiatalságára támaszkodik (őt szokták szakáll nélkül): ruha és mezítláb apostolra utal - szomorú arckifejezés: Kálvária vagy Mária-halála csoport része lehetett (inkább utóbbi, mert előbbinél álló/Máriát támogató ha térdel - északi (Veit Stoss) oltár hatása jól érezhető (bár ott nem térdelnek) - redők eleganciája, megnövekedett jelentőségűk: szigorú stílus - Mária halálakor gyakran féltérdre eresz. apost. - formák kialakítása: bányavárosi szobrászi áramlat része: garamszentbenedeki úrkoporsó, cserényi oltár és nagyócsai Mária-halála csoport - elsősorban cserényi oltárhoz áll közel: Szent János evangélista (MNG) rutkai Szt. János evang. (SNMM): tömbszerű, szigorú stílus - lendületes drapéria: jánosréti Krisztus siratása oltár (MNG) főcsoportjára nagyon emlékeztet: későbbi datálás
  • 13. Garamszentbenedeki úrkoporsó 1480-as évek, festett, faragott baldachinos fenyőfa építmény festett hársfa szobrokkal és domborművekkel 3,25x2,26x1m több szobor keze letört, eredeti festés, aranyozás hiányos - sátortetős gótikus baldachin, gazdagon faragott díszek - halott Jézus szobor behelyezhető - nyílás előtti sokszögű konzolon úrmutató és szent vér ereklyetartó - Jézus pokolraszállása + Három Mária látogatása húsvétkor - 3-3 mezőben sírt őrző katonák - Péter és Pál újkori pótlás, többi eredeti - XIV-XV sz. húsvét ünnepélyességét fokozzák, de kevés marad meg belőlük (fa, pl. Salzburg, St. Blasius templom) - sírláda, fölötte templom: apostolok mint egyház támpillérei - nürnbergi St. Sebaldus síremlékkel rokonítható - Mátyás királytól Szent Vér ereklyét kapnak: alkalom készítettésre - Martin Shongauer metszeteinek felhasználása - több tagú szobrászműhely: András a vezető mester munkája (expresszív) - Máté ap. zárt, merev: más mester (júdás is) - Szent Fülöp: csigavonalas haj és szakáll, laza ruharedőzet: harmadik mester: magasabb talapzat, cipőt visel: más sorozat számára készülhetett - őröket első és második Shongauer címkép-sorozatának ismeretében - Veit Stoss hatása: turbános és piros sapkás felriadók: kemény, plasztikus, monumentális, élesen metszett (szemben alvó lágy, dekoratív) - Martin Schongauer: B.19-es rézmetszet: Pokolraszállás kompozíciójában, alakok gesztusaiban de formai megoldás Veit Stoss hatását: kidagadó erek, széles lábfejek, Éva Ádám mögött - feltehetőleg Körmöcbányai szobrászműhely
  • 14. Peter Vischer: St. Sebaldus sírja (Nürnberg)
  • 15. - jánosréti mester műhelyével rokon vonások - valószínűleg egy oltárhoz: tíz csegöldi festmény alapján rekonst. (Genthon): szekrényfelein BE mester: zenélő angyalok, kívül passió, belül apostolok és segítőszentek - egyiken BE monogram és 1494 Egykori Apostolok és segítőszentek-oltár - Csánky Miklós: BE műve lőcsei Vir Dolorum-oltár és garamszentbenedeki Kálvária-oltár - Radocsay: más műve nem ismert képei Csegöldről - passió: Schongauer hatás - angyalok és belső képek robosztus, szoborszerű figurái 1494 Fa, tempera. 100x36,5, 100x93 cm - egymás mellé és mögé helyezés, drapériák mozgalmassága: dinamizmus az arany háttér ellenére Hét segítőszent (bal oldali szárny alsó képe) - ezen kivül: hét apostol - K az olajfák hegyén; hét segítőszent - K ostorozása; zenélő angyalok - ezek az oltár szárnyai (és bélletképei), hiányzó apostolok - passiójelenet Keresztvitel (ennek külseje) - jánosréti mester bányavárosi köréhez kapcsolódik
  • 16. Garamszentbe- nedeki festő: Kálvária-oltár szárnyképei Garamszentbene- dekről Fa, tempera. 65x45,5 Sírbatétel (belül) Feltámadás (belül) + Keresztvitel (belül) - két szárnyú oltárból nyolc táblaképet őriz a múzeum: passió jelenetei - összesen: Krisztus az olajfák hegyén, Krisztus ostorozása, Krisztus töviskoronázása, Ecce - 1905-ben megégett az oltárszekrény: háromalakos Kálvária- homo, Keresztvitel, Krisztus siratása, Krisztus sírbatétele, Feltámadás szoborcsoport állt - 1905ben a szekrénybeli Kálvária csoport megégett - 1495 oltárszekrény alján - keresztvitel Schongauer rézmetszete nyomán - sírbatétel hátterében garamsz.i apátság - Radocsay: bányavárosi hagyományok (jánosréti mester meghat.), ugyanakkor provinciális - oldottabb festői stílus + élénk színezés: klasszikus periódus (gótikus táblakép + ren. szemlélet)
  • 17. Mo.i szobrász: Madonna Alistálból, eredetileg Pozsonyból 1500 k. Fa 170 cm M ujjai hiányosak, J kézfeje hiányzik, orrhegyek csúcsa és M nyaka kiegészítve eredeti festés és aranyozás elenyésző nyomai - már méretei is monumentalitás - késő-gótikus redőjáték: Ulmhoz köti, Hans Multscher/Michael és Gregor Erhart (hangsúlyos nyak is erre utal) /Balogh Jolán/ - J két fej közé, kiemelt helyen áldást osztó keze (elveszett): furcsa mozdulat: de bal kar és lábak: mozgékony, eleven gyermek - fej viszonylagos nagysága, karok/vállal szélesített alak: XV-XVI sz. fordulója - Balogh Jolán: pozsonyi dóm egyik mellékoltárán állhatott (mérete ezt alátámasztja) - Jaromír Homolka: inkább alsó-Ausztriához, Jakob Kaschauer és Nikolaus Gerhaert van Leyden
  • 18. Mária látogatása Erzsébetnél (Egy hajdani oltárszárny külső képe Csegöldről) XV. sz. vége. Fa, tempera 86x72 cm - belül: mustrás arany háttér, dombormű hiányzó alakjainak körvonalai - késő középkori ikonográfia: vizitáció mint Jézus és Ker. Szent János első találkozása - többi ilyen festménnyel összehasonlítva jelentős magzatok nagysága: foetus típus - vizitáció 1389 óta hivatalos ünnep: ábrázolások sokkal régebb óta: - születendő gyermek kora XIV.sztól, gyakorivá XV. sz. elején: vizitáció, angyali üdv., József kételyei - késő középkorban ölelést kézfogás váltja föl: de vállon lévő kéz még ennek öröksége - E előrehajlás: egyszerre beszélgetés és hódolat - karoling kor óta előfordul szolgáló Máriával - Genthon és Mucsi: magyar festő, 1450 k. - Péter András: bányavárosi kör XVI. sz. - Radocsay: osztrák kapcs., 1450 k. - Lechner: osztrák vagy cseh, 1450/60 - Stange: Garsi oltár mestere, 1490k. - XV. sz vége: fejfedő divatja, realisztikusabb arc, tájháttér
  • 19. MS Mester: Krisztus a kereszten, Feltámadás, Keresztvitel 1506 Hársfa, tempera 145x91 cm, 156x78, 147x92,5 + Krisztus az olajfák hegyén 157x79 erősen lekopva, a széleken, sarkakon festék hiányos Kálvária és Keresztvitel hátoldalán: álló nőalakok (dombormű), körvonalaik felett mérmű nyomai: forgatható szárnyak voltak - felette levő Jézus születése sorozat: vizitáció (MNG), jézus születése hontszentantali - merev szárnyak: Krisztus az plébániatemplomba olajfák hegyén, Feltámadás - Selmecbányai Mária-templom főoltárán 1506 - mozgatható: Keresztvitel, - töröktől való ijedtség: templomot erőddé, Kálvária: hátuljukon szétszedett darabok falvakba: két festmény és a domborművek körvonalai szobordísz elveszett (megsemmisült) - Vizitáció nem volt része - új művészi eredménye a szokatlanul szenvedélyes - hetedik Lille-ben festőiségű előadásmód - ragyogó színek - arany háttér: XVI sz. feltűnő archaizálás - festői foltokban gondolkodás: hátteret, távoliakat laza ecsetkezeléssel - bizonyos gesztusok felejthetetlen megformálása - rejtett szimbolikus tartalmak (pl. szamóca) - középkori: formák, testek átszellemesítése, bár olasz hatás érezzük: pl. összeroskadt Krisztus átvétel Mantegnától - valószínűleg Dürertől is vett át előképeket - ikonográfia összeállítója: Johannes plébános - Divaldi ismeri fel magyaro.i szárm. és esztergomi + hontszentantali összetart. - Genthon: selmecbányai Szt. Kat. temp - többi kutató véleménye stb.
  • 20. Garamszentbenedeki festő: Tizennégy segítőszent Fájdalmas Krisztus 1510 Fa, tempera. 95x61 cm - a garamszentbenedeki Szent Vér- kápolna egykori oltárának belső szárnyképe - szétfűrészelt négy külső szárnyképet (passió) szintén a múzeum őrzi - donátor III. Szécsényi János apát - háttérben garamszentbenedeki apátság - leglátogatotabb késő középkori magyar bucsúhely - összesen: Krisztus ostorozása Keresztvitel Kálvária Vir dolorum és donátor Tizennégy segítőszent Krisztus az olajfák hegyén
  • 21. Mo.i szobrász: Atyaisten éneklő és zenélő angyalok között 1510 után fa, 34x61 cm - alul ferdén kifaragott - egyértelműen alulnézetre komp. - tekintete kissé balra: arra lehetett Jézus alakja: újszülött: ez a felfelé mutató angyalok is alátámasztják (betlehemi csillag) - oltárszekrény felső részében lehetett - könnyedségük fokozta, hogy úgy jelentek meg, mintha nem támaszkodnának - népi hangszerek: talán pásztorok imádása is jelen volt - Radocsay: bányavárosi kör (dunai iskola hatása)