A média és az ember kapcsolata Készítette: Kovácsné Veres Zsuzsanna Pedagógia szak (MA,2 félév,II. félév) Tantárgy:Elektro...
A kommunikáció jelentősége - ma <ul><li>A XX. Század – és úgy tűnik, ez a jövő évszázadban is így lesz – kétségkívül a töm...
A kommunikáció mai értelmezése <ul><li>A kommunikáció alapja: az érzékelés   </li></ul><ul><li>Mindennapi életünkben szünt...
Tömegkommunikáció értelmezése   <ul><li>A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet ját...
A média új világának kihívásai  <ul><li>A médiavilág   – benne a multimédia is – egyre inkább a szórakoztatásra, mégpedig ...
A telekommunikáció <ul><li>Az egymástól távol lévő személyek közötti közlemények cseréje, ahol a személyek érzékszervi hat...
A tömegkommunikáció szociálpszichológiai hatásai <ul><li>A tömegkommunikáció segítségével ugyanazt az üzenetet sok ember s...
A média szerepe a gyerekek fejlődésében <ul><li>Míg a középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől...
A reklám gyerekekre gyakorolt hatása <ul><li>A reklám sokrétű és intenzív fellépése - kisebb és nagyobb gyerekeknél egyará...
A médiahatás modelljei   <ul><li>A média hatására vonatkozó magyarázatok és modellek történetileg három szakaszba sorolhat...
<ul><li>A harmadik modell hangsúlya arra tevődik, hogy a média meghatározott feltételek esetén rendelkezik erőteljes befol...
Szakirodalom hivatkozások <ul><li>Kokovay Ágnes: Alapfogalmak http://tfsportmenedzser.uw.hu/anyagok_files/alkalmazottkomm/...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

A MéDia éS Az Ember Kapcsolata

1,504

Published on

1 Comment
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,504
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
10
Comments
1
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A MéDia éS Az Ember Kapcsolata

  1. 1. A média és az ember kapcsolata Készítette: Kovácsné Veres Zsuzsanna Pedagógia szak (MA,2 félév,II. félév) Tantárgy:Elektronikus médiumok és tananyagok (Dr. Forgó Sándor)
  2. 2. A kommunikáció jelentősége - ma <ul><li>A XX. Század – és úgy tűnik, ez a jövő évszázadban is így lesz – kétségkívül a tömegkommunikáció százada. </li></ul><ul><li>Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. </li></ul><ul><li>A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. </li></ul><ul><li>Mára az audiovizuális kommunikációs ipar hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat kapcsolatainkra és viselkedésünkre. </li></ul><ul><li>http :// tfsportmenedzser.uw.hu /anyagok_ files / alkalmazottkomm / alapfogalmak.doc </li></ul>
  3. 3. A kommunikáció mai értelmezése <ul><li>A kommunikáció alapja: az érzékelés </li></ul><ul><li>Mindennapi életünkben szüntelenül kommunikálunk környezetünkkel, embertársainkkal. </li></ul><ul><li>Folyamatosan információkat kapunk és adunk, válaszolunk a minket ért környezeti hatásokra, ingerekre. </li></ul><ul><li>Vagyis kommunikációnkat jelentősen befolyásolják érzékszerveink, illetve azok működése. </li></ul><ul><li>Az érzékszervek alakítják ki azt a sokféle érzékleti világot, amelyben az egyes organizmusok élnek. </li></ul>
  4. 4. Tömegkommunikáció értelmezése <ul><li>A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. </li></ul><ul><li>A &quot;tömegnek&quot; itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei. </li></ul><ul><li>A műszaki alapot a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása biztosította. </li></ul><ul><li>Századunk első évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. </li></ul><ul><li>Olyan rendszer jött létre, amely minőségileg különbözik a megelőzőktől. </li></ul>
  5. 5. A média új világának kihívásai <ul><li>A médiavilág – benne a multimédia is – egyre inkább a szórakoztatásra, mégpedig a könnyű és igénytelen szórakoztatásra törekszik (a nagyobb haszon érdekében), s ennek egyre inkább áldozatául esik az oktatás is. </li></ul><ul><li>A multimédiális kommunikáció az ezredforduló utáni ember új kommunikációs formáiról a multimédiával történő ismeretelsajátításról, és fejlesztésről szól. </li></ul><ul><li>A médiavilág egy olyan szeletéről van szó, amely ma már nemcsak a pedagógiában, informatikában, hanem a gazdaságban és a szolgáltatásokban is megjelenik. </li></ul><ul><li>Az oktatási művelődési lehetőségek az utóbbi években gyökeresen megváltoztak. </li></ul><ul><li>Nemcsak a tudásanyag hozzáférhetősége változott radikálisan, hanem a tudásanyag megbízhatósága és ellenőrizhetősége is. </li></ul>
  6. 6. A telekommunikáció <ul><li>Az egymástól távol lévő személyek közötti közlemények cseréje, ahol a személyek érzékszervi határon túl, halló és látótávolságon kívül vannak. A telekommunikáció révén megvalósulhat az emberek között a magánszféra sérthetetlenségén alapuló információcsere, így önmegvalósítási elképzeléseik valóra válhatnak. </li></ul><ul><li>http :// www.mtakpa.hu / kpa / download /1202850.pdf </li></ul>
  7. 7. A tömegkommunikáció szociálpszichológiai hatásai <ul><li>A tömegkommunikáció segítségével ugyanazt az üzenetet sok ember számára juttatjuk el. </li></ul><ul><li>Felfigyeltek az újságok politikai jelentőségére: sokan tudják meg, megbeszélik, ismereteik közé beágyazzák. </li></ul><ul><li>A modern hírvilág működése: az üzenet hatása más attól, hogy egyszerre sok ember vesz róla tudomást. </li></ul><ul><li>Az audiovizuális tömegkommunikáció átalakítja a képet, ez valódi tömegkommunikáció, a nyelvi korlátok kevésbé működnek, nehezebb egy információt elzárni, az információ terjedését elősegíti. </li></ul><ul><li>A nagy hírtelevíziók monopolizálják a híreket, pl. CNN: az emberek úgy látták az Öböl-háborút, ahogyan a CNN látta. </li></ul><ul><li>Ez teret nyit a torzításnak. </li></ul><ul><li>Kitágítja a tömegkommunikáció az információ lehetőségeit, de nem tudja kizárni a manipulálást. </li></ul>
  8. 8. A média szerepe a gyerekek fejlődésében <ul><li>Míg a középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől kezdve és személyes tapasztalataik réven ismerték meg a világot, a 19. század végétől kialakult az ún. védett gyerekkor, aminek a 20. sz. második felére egy kitüntetett médium, a televízió elterjedésével vége lett. </li></ul>
  9. 9. A reklám gyerekekre gyakorolt hatása <ul><li>A reklám sokrétű és intenzív fellépése - kisebb és nagyobb gyerekeknél egyaránt - mély és gyakran tudatalatti nyomokat vés gondolataikba, érzéseikbe és cselekedeteikbe. </li></ul><ul><li>A reklám szinte mérhetetlen mennyiségével, intenzitásával és agresszivitásával - amelyekkel gondosan megtervezett kampányai során megpróbálja nap mint nap ujja köré csavarni a gyermekeket -, mégis nagy befolyást gyakorol rájuk, és alapvetően megváltoztatja az életfelfogásukat. A reklámok csak viszonylag hosszabb idő eltelte után fejtik ki hatásukat az őket néző gyerekekre. </li></ul><ul><li>Ezért nehéz meghatározni a gyerekekre gyakorolt közvetlen befolyásukat. </li></ul>
  10. 10. A médiahatás modelljei <ul><li>A média hatására vonatkozó magyarázatok és modellek történetileg három szakaszba sorolhatók, és különböző elméleti megfontolásokon alapulnak. </li></ul><ul><li>A direkt hatás modellje azt feltételezi, hogy a média &quot;mindenható&quot;, azaz tömegkommunikáció szinte közvetlen és azonnali változást tud elérni. </li></ul><ul><li>A korlátozott hatás modellje szerint a tömegkommunikáció nem rendelkezik olyan hatóerővel, hogy alapvető befolyást gyakoroljon a befogadóra. </li></ul><ul><li>Fő ereje abban van - vélik ezen álláspont hívei -, hogy a már meglévő véleményeket, értékek és beállítódásokat (attitűdöket) megerősíti. </li></ul><ul><li>Újabban a meghatározott feltételek mellett érvényesülő médiahatás modellje a fenti két modell elképzelésénél bonyolultabb összefüggéseket feltételez. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>A harmadik modell hangsúlya arra tevődik, hogy a média meghatározott feltételek esetén rendelkezik erőteljes befolyásoló erővel. </li></ul><ul><li>E feltételek lehetnek egy adott embercsoport (pl. férfiak, nők, idősek, fiatalok, egy kisebbségi csoport stb.) különleges sajátosságai, aktuális események, különleges feltételek. </li></ul><ul><li>E modell szerint a befogadók egy meghatározott csoportjára (mondjuk a médiafogyasztók 20-25%-ára vagy az üzletemberek egy csoportjára vagy magányos nőkre vagy a gyerekekre) meghatározott feltételek között a hatás </li></ul><ul><li>akár 100%-os is lehet. </li></ul><ul><li>Így lehetnek, akikre a média aktuális üzenete nagy hatást gyakorol, míg esetleg a befogadóknak akár többségére az adott üzenet semmilyen befolyással nem lesz. </li></ul>
  12. 12. Szakirodalom hivatkozások <ul><li>Kokovay Ágnes: Alapfogalmak http://tfsportmenedzser.uw.hu/anyagok_files/alkalmazottkomm/alapfogalmak.doc </li></ul><ul><li>Forgó Sándor: http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1202850.pdf </li></ul><ul><li>http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003-ev/12/20070307220957154000000102.html </li></ul><ul><li>G. Gerbner: A média rejtett üzenete (Osiris, 2002.) </li></ul><ul><li>Dr Kósa Éva & Vajda Zsuzsanna: Nevelés lélektan (Osiris, Bp. 2005) </li></ul><ul><li>Antal Ildikó: A média szerepe a gyermekek fejlődésében http://www.mediatudor.hu/download/tudastar_szakirodalom_kosa.doc </li></ul><ul><li>Geomédia kiadó: http://www.konyv.tuja.hu/nevdesk_info.php?nevsdesk_id=124 </li></ul><ul><li>Kovács István: A média szociálpszichológiai hatásai http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/bmi&page=/1evf/szocpszi2.htm </li></ul>
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×