• Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
937
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
2
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1.  Az archaikus közösségeknek is voltak távközlési módszereik. A beszéd és a nyelv az emberi hírközlés alapvető eszköze, amely túllépett az állatfajok hangon, mimikán és taglejtésen alapuló kommunikációján.
  • 2.  A ceyloni veddák illetve a közép-afrikai pigmeusok a híreket sajátosan suttogott dallamok segítségével közölték egymással. Az új guinei törzsek különböző hangjelzésekkel hegycsúcsról hegycsúcsra adták a jeleket.
  • 3.  Viszont a füstjelek, a faragott csontsípok, keretre feszített bőr ütögetése alkalmas volt arra hogy a veszély közeledtét jelezze. Bizonyos ritmusmintákat rendeltek adott eseményekhez: Három lassú ütés és egy hosszú szünet- mammutnyomra bukkantak Hat rövid ütés és egy hosszú szünet- jelzés a többieknek hogy térjenek vissza mert zsákmányt leltek.
  • 4.  Sok-sok ütés szünet nélkül: veszély van, meneküljetek.
  • 5.  Az üzenetek továbbításának van néhány alapmódszere. Az élő üzenetközvetítők mindig fontos szerepet játszottak. Történelmi emlékek. Általában galamb (esetleg kutya) volt az erre kiképzett állat.
  • 6.  Kr. E 3000-től már nagy tömegben képeztek ki galambokat Egyiptomban, de az ókori rómaiak illetve görögök is használták őket hírvivőként. (Perzsia, Görögország) – fogyasztás kezdetben, a hírvivő funkció később alakult ki az ókori rómaiknál. A hagyományok szerint a hírvivő galambokat a kínaiak már Krisztus előtt sok évszázaddal ismerték. Kezdetben a postagalambok egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett szállítani őket távolabbi helyekre.
  • 7.  Később azonban úgy képezték ki őket hogy a táplálékukat egyik helyre, otthonukat egy másik helyre helyezték. Így képezték ki őket az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is. Fajta szerint: háziasított szirti galambok. A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között alakult ki Belgiumban.
  • 8.  Csontjainak nagy része üreges. Kis súly, erős mellizmok. Testhőmérséklet: több mint 41 °C. A Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. A csőrük iránytűként szolgál.
  • 9.  A középkorban pedig a keresztes hadjáratok idején játszottak fontos szerepet. A 16. században a nemesek galambdúcokat építettek, ez az ő kiváltságuk volt. Az I. illetve II. világháborúban is hasznukat vették. Az Antant hatalmaknak 300000 postagalambjuk volt, a németeknek pedig 121000. Harminckét galambot jutalmaztak Dickin medállal amelyet Maria Dickin alapított ( a Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezetének az alapítója.)
  • 10. Repülési szezon: április közepétől szeptember végéig tart.A galambászok speciális szervezett repüléseken vesznek részt a galambokkal.
  • 11.  Már az ókorban ismerték a futárszolgáltatot. Közel-keleti birodalmakban volt jellemző megoldás futárokon, futárláncokon keresztül eljuttatni a híreket. A legkorábbi feljegyzések szerint Kr e. 2900- ban Mezopotámiában működött futárposta. A hírvivők, futárok biztonságának növelésére a babilóniai királyok őrségeket állítottak fel.
  • 12.  A hírnök nem csupán idegen uralkodók udvarából hozott híreket hanem a háborúk kimeneteléről is. A futárok viszont küldeményeket is szállítottak. Pl.: királyi ajándékokat, leveleket. Kifejezetten bizalmi munkakörnek számított. A küldő kénytelen volt bízni abban hogy futára pontosan és diszkréten hajtja végig feladatát.
  • 13.  Az üzenetek továbbítására az Árpád- házi fejedelmek és királyok követ és futárszolgálatot tartottak fenn. Egész országra kiterjedt.A lovas futárok a descendus (szállásszolgáltatás) szokásjoga alapján a királyi valamint az adománybirtokok népeitől szállást és ellátást követelhettek.
  • 14.  Szolgálatuk állandó vagy alkalmi jellege szerint a következő kifejezésekkel illették őket: „folyó” és „követ”. Folyók: a külországba vezető főutak mellett laktak. Egymást váltva lovukat cserélve végezték szolgálatukat. Keleties viselet volt jellemző rájuk. Követek: messziről felismerhetőek voltak. Vörös csuklyába és palástba burkolózva járták a közutakat
  • 15.  Az egyéni képességekre és leleményre felépített középkori hírszolgálatban a futárok még nem fizetést hanem jutalmat kaptak. A jutalmazás az elismerés kifejezését szolgálta s ajándék jellege volt. Bőkezűség jellemezte királyaink hozzáállását- oklevelek…hímondók, követek hírszolgálati eredményeinek megjutalmazása céljából bocsátották ki.
  • 16.  1240-ben IV. Béla király Corrardusnak (a királyné pohárnokmesterének) a soproni várhoz tartozó Padar nevű földet adományozta. (Ok: Corrardus megvitte István herceg születését.) Évek múlva Domonkos főpohárnokmester unokájának születésének hírét vitte el a királyhoz, aki a gyermektelenül elhunyt Ipolitus birtokait adományozta neki.
  • 17.  Batiz ispán a Tátra alján fekvő Csetenye erdőt kapta meg.- ő volt az első aki a morvamezei csatában eltűnt de az ellenség kezéből szerencsésen megszabadult ifjabb király meneküléséről hozott hírt. A legszerencsésebb magyar hírmondó hírében Miklós mester állt.
  • 18.  Ő a magyarok Uros szerb király feletti győzelmét hozta hírül. Éppen akkor volt látogatóban IV. Béla királynál a görög, bolgár, cseh, tatár és francia követek kihallgatáson, lánya pedig látogatóban volt nála. A győzelem híréről kelet és nyugat egyszerre értesült. Miklós mester jutalma a liptói Verbic birtok lett.
  • 19.  I. e. 490-ben az athéni seregek Marathonnál vereséget mértek a perzsa seregre akik túlerőben voltak. Egy hírvivő, Pheidippész, futva tette meg a 39 km körüli távot hogy a győzelem hírének vitele mellet figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint az üzenet átadása után holtan rogyott össze.
  • 20. Egyik érdekes próbálkozás a Nap fényének tükrözésével történő üzenettovábbítás a heliográf használata volt.A módszer erős napfény esetén alkalmazható akkor is ha egyezményes jeleket akarunk továbbítani.
  • 21.  1763-ban Claude Chappe egyházi karrierje félbeszakadt ezért más megélhetési forrás után kellett néznie. Akkoriban több francia hadihajó is heliográfok segítségével menekült meg az angol flotta elől a hadügyminisztérium komolyan támogatta azokat akik optikai fejlesztéseken munkálkodtak.
  • 22.  Ez inspirálta Claude Chappe-ot és testvéreit. Abraham-Louis Breguet is csatlakozott hozzájuk, 1791 márciusában már be is mutatták a szinkronrendszerű ingás távjelzőt.
  • 23.  A két azonos ingaóra számlapja helyén egy tíz részre osztott körlap állt tíz számjeggyel. Az órának egy mutatója volt amely lassan körbejárt. Az egyik szerkezet az egyik helyszínen, a másik kilométerekkel odébb, a másik helyszínen működött a két mutató azonban szinkronban mozgott.
  • 24.  Az egyes üzeneteket vagy akár az ábécé betűit kétjegyű számokkal látták el, ezeket a számokat küldték el a távjelző segítségével úgy hogy amikor a mutató éppen a megfelelő számjegyre ért egy hang vagy fényjelzést küldtek a másik állomásra. A kezelő leolvasta a megfelelő számjegyet majd ugyanilyen módon várta a kétjegyű szám második számjegyét.
  • 25.  Nem sokkal Chappe találmánya után Svédországban Abraham Niclas Edencratz is kidolgozott egy távjelzőt 1794 november 1-jén mutatott be (IV. Gusztáv Adolf 14. születésnapján.) Működése: nappal a redőny elütő színe , éjjel a mögötte világító lámpa fénye illetve takarása jelenítette meg az információt.
  • 26.  Edelcrantz tíz szekrényt használt a távírójához amely 1024 különböző információ továbbítására volt képes néhány másodperc alatt. Azt is kidolgozta hogyan lehet előállítani a következő jelzés beállítását miközben a szomszéd állomás még az éppen beállított jelet olvassa le. A váltáshoz csak egy lábpedált kellett megnyomni és az ellensúllyal ellátott redőnyök átálltak az új kombinációra. Ezzel a módszerrel igen hatékonyan lehetett továbbítani az üzenetet.
  • 27.  A távíró használatának előnyei egyre nyilvánvalóbbá váltak. Ezek a berendezések még csak továbbították a szavakat , nem írtak. Samuel Finley Breeze Morse 1791-ben született a Massachusets állam-beli Charlestownban. 1811-1815 ig Angliában élt, eredetileg festőművésznek készült.
  • 28.  1813-ban már kiállíthatta a képeit a Királyi Akadémián. 1832-ben visszahajózott Amerikába mint a New York-i Egyetem leendő festészeti és szobrászati professzora. Ezen a hajóúton ismerkedett meg az elektromágnesesség fogalmával. Az a gondolat lebegett szeme előtt hogy a mágnesességet akár távolról is lehet működtetni.
  • 29.  1836-ban készült el az első kezdetleges távíróval. A berendezést egy festővászon keretére építette fel. 1837-ben nyújtotta be szabadalmát a Morse abc-re. Működése: a kapcsoló egy egyszerű billentyű volt, ami lenyomáskor zárta, elengedéskor bontotta az áramkört.
  • 30.  A vevőállomáson a billentyű nyomásakor az elektromágnes egy csapágyazott emeltyűt vonzott magához majd az impulzus megszűnésekor egy rugó az emeltyűt alaphelyzetbe hozta, amely alatt egy papírszalag mozgott melyet egy óramű továbbított Erre a papírszalagra egy tintával telt edényben forgó korong rögzítette a jeleket.
  • 31.  1844 május 27-én Washington és Baltimore között megkezdte működését az első Morse-rendszerű távíróvonal. Nem sokkal később Európa is csatlakozott. (Hamburg-Cuxhaven vonal.) Kiforrott formában elterjedt, sorra épültek a távíró vonalak.
  • 32.  Hamar kiderült azonban, hogy a távíró nem képes a növekvő igények kiszolgálására. Nem az üzenetek sebessége volt a lassú, hanem az okozott gondot, hogy a kapott szöveget a táviratok kézbesítéséhez a címzett által kellett leírni, és ez tetemes időt vett igénybe, hiszen a távírókezelők a nagy sebesség miatt erre nem vállalkozhattak.
  • 33.  http://infohajdu.uw.hu/oktat/tavkozles.p df http://www.valtozovilag.hu/rx/posta.htm http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.htm l?id=1009&issue_id=36 http://www.eskuvoigalambszolgalat.hu/ eskuvoigalamb_tortenet.html http://www.postagalamb.hu/?postagal ambaszat
  • 34.  http://data.afsz.hu/data/mediatar/pdf/ ujak/futar.pdf Köszönöm a figyelmet!