• Like
Lebontó Folyamatok
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Lebontó Folyamatok

  • 927 views
Uploaded on

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
927
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
8
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. LEBONTÁSI FOLYAMATOK
  • 2.
    • KATABOLIKUS REAKCIÓK FELADATA:
    • sejtek számára megfelelő energiatermelés.
    • végtermék alapján
    • légzés (respiráció) erjedés (fermentáció)
    • Az energiafelhasználás leghatásosabb útja a légzés , mely aerob folyamat
    • A fermentáció nem igényel oxigént, anaerob folyamat. Mikroorganizmusok anyagcseréjében van szerepe
  • 3. FEHÉRJÉK POLISZACHARIDOK LIPIDEK AMINOSAVAK GLÜKÓZ GLICERIN + ZSÍRSAVAK PIROSZŐLŐSAV CO 2 ACETIL-CoA Citromsav Izo-Citromsav  -keto-Glutársav CO 2 CO 2 Szukcinil-CoA Borostyánkősav Oxálecetsav Almasav Fumársav Flavinenzimek Coenzim-Q NAD + NAD H + H + ADP + Pi ATP „ A” „ B” „ C” „ D”
  • 4. SZÉNHIDRÁTOK LEBONTÁSA
    • Magasabb rendűek a poliszacharidok, egyszerű cukrok kis részét tudják felhasználni
    • Cellulóz és a heteroatomot tartalmazó szénhidrátok bontásához nincs enzimkészlete a szervezetnek
  • 5. GLIKOLÍZIS
  • 6.
    • A tápanyagok lebontása során, ill. a glikogén hidrolízisekor keletkezett glükóz a GLIKOLÍZIS ben alakul tovább
    • 1 molekula glükóz 2 molekula piroszőlősav
    • Izommunka során
    • piroszőlősav  tejsav
    • ANAEROB GLIKOLÍZIS
    • ERJEDÉS v. FERMENTÁCIÓ
    • Oxigén jelenlétében a termékek  CITRÁTKÖR  TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ
    • GLIKOLÍZIS AEROB befejezése
  • 7.
    • Két szakasz:
    • I. 2 ATP felhasználás; C 6
    • glükóz  2 trióz-foszfát
    • II. trióz  piroszőlősav
    • ATP képződik
    C 3 C 3
  • 8.  
  • 9. A glikolízist lezáró folyamatok:
    • Alkoholos erjedés:
  • 10. Tejsavas erjedés: tejsav piroszőlősav
  • 11. Glikolízis energiamérlege
    • 1. lépés -1 ATP
    • 3. lépés -1 ATP
    • 5. lépés +2 (NADH+H + )
    • 6. lépés +2 ATP
    • 9. lépés +2 ATP
    • 11.v.12. lépés -2(NADH+H + )
    • összesen: +2 ATP
  • 12.
    • Bruttó reakcióegyenlet:
    • glükóz + 2 ATP + 2 Pi  tejsav + 2 ATP
    • Δ G ° ’ = - 217 kJ
    • Összehasonlítva a glükóz égésével:
    • C 6 H 12 O 6 + O 2  6 CO 2 + 6 H 2 O
    • Δ G ° ’ = - 2850 kJ
    • a glükóz energiatartalmának Ξ 7,6 %-a szabadul fel a tejsavas erjedés során
    217 2850
  • 13. PIROSZŐLŐSAV OXIDATÍV DEKARBOXILEZÉSE
    • Oxigén jelenlétében nem fermentáció zajlik
    • A piroszőlősav oxidációs folyamatban reagál
    • piruvát  acetil-CoA
    • Oxidáló ágens a NAD +
    • Piruvát + NAD + + H-CoA acetil-CoA + NADH + H + +CO 2
    • Ez a reakció kapcsolja össze a glikolízist és a citrátkört
  • 14. Megnövekedett glikolítikus reakciók – ráksejtek korai diagnosztikája
    • A rákos sejtek alacsony oxigén parciális nyomás (hipoxia) körülményei között is osztódnak. Itt, a makromolekulák szintézisénél – nem az oxigént igénylő, hanem a nem-oxidatív (fermentatív) folyamatok uralkodnak.
    • Már az 1930-as években megfigyelték, hogy a daganatos sejtek glükóz anyagcserére állnak át, és ebből a molekulából elképesztően nagy mennyiséget, a normális sejteknél akár 20-30-szor többet képesek felvenni. A szőlőcukor egy része energia termelődésre fordítódik, egy másik jelentős része viszont a nukleinsavak előállítására használják a daganatsejtek.
  • 15. A lipidek (zsírok) oxidációja
  • 16. A fehérjék bontása
  • 17. A citrát (TCA) ciklus
  • 18. Terminális elektron akceptor lánc
  • 19. Eukariótákban: mitokondrium, prokariótákban: citosol
  • 20. Citokrómok A citokrómok (amelyek megtalálhatók a gránummembránban és a mitokondrium belső membránjában is) éppen úgy hemet tartalmaznak, mint a közismert hemoglobin. Csakhogy a citokrómok hemjében a vas hatos koordinációs számú (és ezzel telített), mert egy metionin aminosav kénatomja elfoglalja azt a hatodik kötőhelyet, amit a hemoglobin esetén az oxigén szokott. Az ábrán a kör a hem porfirinvázának egyszerűsített ábrázolása
  • 21. Kemiozmótikus hipotézis – a protongradiens ATP szintézisre hasznosul
    • A terminális oxidáció a NADH+H+ molekuláktól indul el. A koenzimek leadják az általuk ideszállított hidrogének 2 elektronját és egy protonját az elektrontranszport rendszer elsõ tagjának, egy enzimnek, ami a második protont az alapállományból veszi fel. Az enzim redukálódik, miközben NAD+ molekulák jönnek létre.
    • Az enzim a külső kamrába löki a protonokat, az elektronpár pedig a belső membránban található szállítórendszer vastartalmú fehérjéire kerül. Ezek a redoxreakciókra képes membránfehérjék strukturáltan állnak egymáshoz képest. Az elektronpár a membránfehérjék (ubikinon, citokróm-b, citokróm-c, citokróm-a,a3) standard potenciálcsökkenése irányába adogatódik egyik fehérjéről a másikra. Eközben két-két protont juttatnak át a membránfehérjék az alapállomány felõl a külsõ kamrába. A folyamat többszöri lejátszódása miatt jelentõs protonkoncentrációbeli különbség alakul ki a belsõ membrán két oldala között. A különbség kiegyenlítődését az alapállomány felé nézõ enzimkomplex végzi (protonpumpa). Az enzimkomplexen átáramló protonpár energiája ATP szintézisre fordítódik. Ez a Mitchell-féle kemiozmotikus hipotézis lényege.
    • A membránban áramló elektron- és protonpár végül az alapállomány felöli légzési oxigénre kerül, ami vízképződést eredményez.
  • 22. ETS – elektron transzport lánc
    • A citoplazmából a külső tér felé a sejtmembránon keresztül protonok helyeződnek át.
    • Az elektronok transzportját a membránon át fehérje hordozók végzik
    • Az oxigén mint a terminális elektron akceptor , a felvett elektronokkal és H + ionokkal egyesülve vízzé alakulul
    • Ahogy a NADH egyre több H + -t és elektront szállít az ETS felé, a proton gradiens megnövekszik , miközben H + felhalmozódás történik a sejten kívüli térben, illetve OH - akkumuláció a belső membrántérben.
  • 23. Proton gradiensek vs ATP szintézis
  • 24. Az oxidatív foszforiláció inhibitorai
    • Szén monoxid – közvetlenül hozzáköt a terminális citokrom oxidázhoz és megakadályozza az oxigén kapcsolódását
    • Cianid (CN-) és azid (N3-) a citokróm vas atomjához kötődve gátolja az elektron transzfert.
    • Antimicin A gátolja az elektron transzfert a cyt b és c között.
  • 25. Példák az anaerob légzésre
    • Denitrifikáció (NO 3 )
    • Szulfát redukció (SO 4 )
    • Metanogenezis (CO 2 )