• Like
A Fehérjék
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
428
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
6
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. A fehérjék
  • 2.
    • C, H, O, N alkotja molekuláikat
    • A sejtek szárazanyag tartalmának 50-60%-a is lehet
    • Jelentőségük:
        • Szerkezetalkotók: kollagén, aktin-miozin
        • Enzimek
        • Immunanyagok
        • Hormonok
        • Szállítómolekulák
        • Tartalék tápanyag
    • Faj- és egyedspecifikusak
  • 3. Alapegységeik: aminosavak
    • Az élő szervezet fehérjéit 20 féle aminosav építi fel
    • Általános képlet:
    • Ikerionos, amfoter jellegű
    • Tulajdonságait az oldallánc határozza meg (6.27 ábra)
    • Kéntartalmúak: cisztein, metionin
  • 4.
    • Szerkezetük
    • aminocsoport (a prolin kivételével)
    • karboxilcsoport
    • R- oldalláncban különböznek egymástól
    • (->eltérő a méretük, töltésük, fizikokémiai tulajdonságaik)
  • 5. R Az aminosavak csoportosítása apoláros hidrofob (-) (-) (+) (+) (+) bázikus savas töltés-nélküli poláros
  • 6. Az aminosavak kapcsolódása
    • Két aminosav között vízkilépéssel peptidkötés jön létre
        • 2 aminosav: dipeptid
        • Néhány aminosav. Oligopeptid
        • Sok aminosav: polipeptid
    • A hosszú láncok két vége:
        • N-terminális: ahol az amino-csoport van - kezdete
        • C-terminális: ahol a karboxil-csoport van - vége
  • 7. A peptidek
    • Az amino- és karboxilcsoport biológiai szempontból legfontosabb reakciója az, hogy vízkilépéssel peptidkötést alakítanak ki.
    • A peptidkötés jellemzői
    • mezoméria (A szén és nitrogén közötti kötés az egyszeres és kétszeres kovalens kötés közötti erősségű)-> a kötés merev -> szabad rotáció nem lehetséges.
    • Energetikailag a transz izoméria a kedvezőbb.
  • 8. A fehérjék szerkezete:
    • Elsődleges szerkezet:
        • Aminosav szekvencia: milyen aminosavak, milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz
    • Másodlagos szerkezet:
        • Polipeptid lánc térbeli helyzete – α -hélix vagy β -redő
        • α -hélix : nagy térigényű oldalláncok esetében jön létre, jobbmenetes spirál, 1csavar: 3,6 AS
        • β -redő : kis oldalláncú aminosavak esetén
        • Másodlagos kötések stabilizálják: H-híd, esetleg diszulfid-híd
  • 9. Másodlagos szerkezet
  • 10.
    • Harmadlagos szerkezet:
        • A teljes molekula térbeli szerkezete
        • Fibrilláris : ha vagy csak α -hélix vagy csak β -redő - egyenes
        • Globuláris : α -hélix és β -redő is – gömb alak
        • H-híd, diszulfid.híd stabilizálja
    • Negyedleges szerkezet:
        • Több polipeptid lánc kapcsolódásával kialakuló szerkezet, alegységek egymáshoz viszonyított helyzete
  • 11.
    • Az elsődleges szerkezet alapvető jelentőségét bizonyítja a sarlósejtes anémia, mely Afrika közép-nyugati részén fordul elő. A betegségben szenvedők vörösvértestjei sarló alakúak. A vörösvértestekben a hemoglobin kristályosodásra hajlamos, melynek következtében az oxigénszállító funkció csökken. A sarló alakú vörösvértestek aggregálódnak és trombotikus tüneteket okoznak.
    • A két hemoglobin két  -lánca mindössze egyetlen aminosavban különbözik.
    • A normális hemoglobinban (HLA) levő glutaminsav (savas aminosav) helyett valin (neutrális aminosav) található, aminek következtében a HbS oldékonysága csökken.
  • 12. Az azonos funkciót betöltő fehérjékben levő aminosav-sorrendből a rokonságra is lehet következtetni. (Pl. citokróm-c törzsfa) Megállapították, hogy az aminosavcserék száma és a fajok fejlődésében mutatkozó fejlődéstörténeti, időbeli távolság között egyenes arányosság van. • •
  • 13. A fehérjék csoportosítása
    • Proteinek: kizárólag aminosavakból épülnek fel
        • Plazmafehérjék: albumin, globulin, fibrinogén
        • Vázfehérjék: kollagén, aktin, miozin
        • Magfehérjék: hiszton (sejtmagban)
    • Proteidek: (összetett fehérjék)
        • Glükoproteidek: mucin
        • Lipoproteidek
        • Metalloproteidek – fémionokat tartalmaz pl: hemoglobin
  • 14. Működésüket meghatározó tényezők
    • Csak optimális körülmények között működnek:
        • Legalább a harmadlagos szerkezet megőrzése
        • Kolloid állapot: hidrátburok legyen
    • Ha a fehérje a rá jellemző működést nem tudja ellátni, denaturálódik
    • Ha szétcsavarodik a lánc: koaguláció – megszűnik a kolloid állapot
    • A koaguláció lehet reverzibilis és irreverzibilis