úJ nemzedék

614 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
614
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
5
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

úJ nemzedék

  1. 1. Új nemzedék, új szemlélet, új gazdaság? Nagyon sok szó esik arról az utóbbi időben, hogy mennyit romlott az oktatásminősége, ezzel párhuzamosan mennyit esett a tanulók tudásszintje. Sokan úgygondolják, hogy a mai diákok nem azonosak azokkal, akikhez a regnáló oktatásirendszert tervezték. Megváltozott a világ és az oktatási rendszerünk statikus maradt.De a változó világhoz Európa gazdasága sem tudott hozzá igazodni, és ez taszítottaválságba. Minden válságot megelőzött egy technológiai ugrás, tudás átrendeződés. Atechnológiai forradalom maga után vonja a gazdaság átrendeződését. A gazdasági életszereplői nem veszik észre, csak érzékelik, a pedagógusok pedig nap mint napszembesültek azzal a ténnyel, hogy felnőtt egy generáció, amelyik már beleszületett adigitális korszakba, amelyet netgeneráció nevezünk. Azt hisszük, hogy az őteljesítményük mennyit esett, mennyire gyengén teljesítenek. Pedig ez nem biztos,hogy igaz, lehet, hogy csak másként gondolkodnak, más logikával építik fel a világot.Ez a net generáció hozott egy technológiai forradalmat, amit észre sem vettünk, mertannyira belesimult a mindennapjainkba. Egy kicsi távolról indulva próbálom ennek a változásnak a lényegétmegvilágítani. A premodern társadalomban a hagyományos, a mindennapi tevékenységekbe, acsaládi, a közösségi életbe bevonták a gyerekeket és ezzel megtörtént az informálistanulás. Az ipari társadalom a tanítás feladatát átruházta az iskolára, majd a XX.században a nevelést is az iskolára testálta (napjainkban ez történik a köznevelésitörvény elfogadásával). A probléma ott jelentkezik, hogy a XX. század végérebekövetkezett az internet forradalma, amire sem a gazdaság sem az oktatás nem tudottértelmes választ adni. A gyerekeink ebbe a világba nőttek fel /digitális bennszülöttek /és mi „digitális bevándorlók” nem tudunk már az ő fejükkel gondolkodni, megoldástadni a problémáikra. Ezek a gyerekek már úgy nőttek fel, hogy születésük pillanatátólminden féle digitális kütyük veszik körül őket, és előbb tudták a gépeket kezelni, mintbeszélni. Ezek a gyerekek nem fokozatosan változtak meg, fejlődtek a múltbélitársaikhoz képest, hanem egy nagy törés következett be a gondolkodásukban, amitnem tudunk kezelni. Hívhatjuk akár ”szingularitásnak” is ezt a törést – olyaneseménynek, amely annyira megváltoztatja a dolgokat, hogy nincs visszaút. Ez azúgynevezett ”szingularitás” a digitális technológiák robbanásszerű megérkezése éselterjedése, a XX. század utolsó évtizedeiben történt meg, amelynek első szülötteimost lépnének ki a munkaerőpiacra. Mostanra világossá vált, hogy ők teljesenmásképp gondolkoznak, más az interakciójuk a környezetükkel. Nézzük már meg, hogyan is csoportosítható a digitális írástudás szempontjábóla mai társadalom. 1. Veteránok /a II. világháború előtt születettek/ akik idős korukban találkoznak először a számítógéppel Az informatikai eszközök használata is nagy nehézséget okoz nekik, de a kíváncsiságuk hajtja őket. Nem is akarják a digitális írásbeliséget elsajátítani. /Természetesen vannak kivételek, akik erősítik a szabályt./ 1
  2. 2. 2. Bébi bumm /1946-64/ között születettek. Életük derekán találkoztak az internettel, hellyel- közzel a munkájukba beépült a számítástechnika ismeretek. Ők indították el a digitális forradalmat. 3. X generáció /1965-79/ a hírnők nemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz és ifjú korban találkoztak az internettel. A digitális írástudás már beépült az életvitelükbe, de a többségnek nem lett szerves, nélkülözhetetlen része az életének. Jelenleg ők uralják a munkaerőpiacot. 4. Y generáció /1980-95/. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Az „Y generáció” tagjai már gyermekkorukban találkoztak az internettel. Nagy rutinnal alkalmazzák, minden előnyével és hátrányával a digitális írástudásukat. Ők már gépen készítenek el minden irományukat, és tudják, hogy az információkat honnan lehet a leggyorsabban megszerezni. Minőségileg új szintet képviselnek, itt jelent meg a törésvonal a tudás szintekben. Napjainkban ők jelennek meg a munkaerőpiacon. 5. N generáció /használják a z generáció fogalmát is/ az 1996 után szülöttek. Ez a nemzedék egyetlen percet sem élt internet nélkül. Az ő ismeretszerzési módjuk már hiperaktív az x generáció tanulásához képest.Nézzük már meg, hogy milyen a kulturális különbség a digitális bennszülött és adigitális bevándorló között. /Az „új társadalom” és az „ipari társadalom”paradigmájában szocializálódott emberek összehasonlítása/:Digitális bennszülött Digitális bevándorlóGyorsan kívánnak információt szerezni Korlátozott számú forrásból származószámos multimédiaforrásból. információ lassú és ellenőrzött átadását részesítik előnyben.A párhuzamos információfeldolgozást és Egyetlen feladatra koncentrálnak.a több feladattal való egyidejűfoglalkozást kedvelik.A szöveg helyett képekkel, hanggal, A szöveges formát szívesebbenvideóval dolgoznak szívesebben. használják /kézbe vehető legyen/.Szívesen keresnek rá véletlenszerűen, Lineárisan gondolkodnak, logikusanhiperlinkek útján elérhető multimediális felépített és adagokra bontott információkinformációkra. nyújtására törekednek.Kedvelik a szimultán kölcsönhatásokat, Azt szeretik, ha másoktól,illetve a hálózati kapcsolatok létesítését kölcsönhatásoktól függetlenül tanulnak,számos más felhasználóval. dolgoznak.Legszívesebben „éppen időben” (just-in- Mindenre felkészülve (just-in- case)time), vagy is az utolsó pillanatban tanulnak, a követelményeket figyelembetanulnak. veszik.Azonnali megerősítést várnak. Késleltetett megerősítést szeretik.Azt tanulják, ami releváns, azonnal Standardizált tesztekre való felkészítést, ahasznosítható és egyben szórakoztató. holnapnak való tanulást szeretik. Forrás: Jukes- Dossaj 2003 2
  3. 3. Ebből is látszik, hogy a digitális bevándorló alkalmazkodik a környezetéhez, deaz akcentusa megmarad /kinyomtatja az e-mailt, nem az internetes kereső az elsőgondolata a feladatok megoldása során/. Az idősebb generáció csak most tanulja ezt anyelvet és agyának más részébe raktározódik el ez az ismeret halmaz, nyelvezet. Adigitális bennszülöttek hozzá vannak szokva a gyors információszerzéshez,párhuzamos problémamegoldáshoz, hálózatban való gondolkodáshoz. A környezetükmeg van győződve arról, hogy ők nem tudnak semmit, és nem lehet úgy hatékonyantanulni, hogy közben szórakozunk. Nem lineárisan gondolkodnak, nincs türelmükelőadásokat végig hallgatni, és a külvilág azt hiszi, hogy nem lesz eredményes atanulásuk. A szédítő internetes robbanás idején, – amikor sok volt a munkalehetőség,főleg az olyan területeken, ahol az iskolában megszerzett tudás nem volt igazán fontos– ez a gondolkodás valós lehetősége volt a fejlődésnek. De a dot-com miatt kimaradókvisszatértek az iskolapadba. Újra szembe kellett nézni a bevándorlók és abennszülöttek között tátongó szakadékkal. A friss tapasztalataik miatt még többnehézséget kellett leküzdeni mindkét félnek. Bármennyire is szeretnék a bevándorlók abennszülöttek meghátrálását, nem fog bekövetkezni, mert ellentmondani mindenkulturális migrációról felállított eddigi tételnek. Mindezek azt fogják okozni, hogy meg kell tanulnunk a digitális bennszülöttekfejével gondolkodnunk és ehhez kell oktatásunkat hozzáigazítani. Ami azt jelenti,hogy a tempónak fel kell gyorsulni, a lineáris gondolkodás helyett a heurisztikus,véletlenszerű gondolkodás kerül előtérbe. A hagyományos tartalmak jelentős részemegmarad /írás, olvasás, logikus gondolkodás, múltbeli eszmék megértése/, de a jövőtartalma /legacy/ a digitális, és technológiai jellegű lesz. Nem azon kell vitatkozni,hogy a számológépet használhatják a gyerekek az iskolában, hanem azon, hogyhogyan használjuk ezeket az eszközöket arra, hogy megtanítsuk azokat a dolgokat,amelyeket hasznos ismerni, az alapvető fogalmaktól a szorzótábláig. A jövőszempontjából érdekes matematikára kell koncentrálnunk – közelítések, statisztika,bináris gondolkodásmód. Nem a facebookot kel tiltani, hanem meg kell tanítani,hogyan kell értelmesen hálózatban dolgozni, tanulni. És ennek mi köze van a mai politikához, gazdasághoz, gazdasági válsághoz? Közhely lenne, ha azt mondanánk, hogy az arab forradalmakat a facebookonkeresztül szervezte az „N generáció”. A Wall Streat-t lázadói is ebből a körbőlkerültek ki, vagy a világgazdasági válságnak a legnagyobb vesztesi a net generációtagjai. Az új politikai és gazdasági gondolkodás az új nemzedék szemléletre fogépülni. Ez az új nemzedék egy új tudást hozott, tudásuk egy technológiai forradalmathajtott végre, melynek nyomán a gazdaságnak át kell alakulni, és ha a gazdaságátrendeződik, akkor a társadalmak is át kell alakulni. A monopóliumok megtörnek -első sorban a tudás monopóliuma- és a társadalom pedig hálózatlapon el kezd majdszerveződni. A nagy gazdasági válság, ami 2008 óta jelen van mindennapjainkban,pontosan egybeesett a netgeneráció munkaerő piaci megjelenésével. A jövő nyerteseaz lesz, aki ennek a generációnak a gondolkodását megérti és erre agondolkodásmódra tudja gazdasági filozófiáját felépíteni. Sokan mondják, hogy a gazdaságot új alapokra kell helyezni, de a tőrés vonalakszerintem nem tőke piacok zavarai miatt keletkezetek –legfeljebb rásegített-, hanemmegjelent egy új technológia a „web 2”, és ehhez egy új generáció, amelyik az 3
  4. 4. információt nem csak áramoltatja hihetetlen sebességgel, hanem ördögi módonhasználni is tudja a halmazban lévő információ morzsákat. Annyira felgyorsult ez azinformációáramlás, információcsere, hogy a piacok képtelenek voltak követni ezeket aváltozásokat. Napjainkban nem csak pénzügyi válságnak vagyunk részesei, hanem egyúj technológia, egy új tudás, egy új ’68-as nemzedék színre lépésének lehetünk tanúi.Csak a pénzügyi válság kap hangsúlyt a mindennapi médiában, pedig a háttérben egysokkal nagyobb kulturális, filozófiai átrendeződés is lejátszódik. A gazdasági válság ésa szellemi élet átrendeződése szorosan összefügg. Amikor azt mondják, hogy a válságután egy új világrendnek kell kialakulni, akkor ennek a világrendnek a meghatározótagjai lesznek az y és n generáció tagjai. Az ő gondolkodásuk fogja a jövőt pályáramódosításra kényszeríteni. A nagy kérdés csak, hogy a konnektivizmus, mint tanulásmennyire tud tért hódítani. Ha a hálózat alapú tanulást a digitális bevándorlók nemtudják megfojtani, akkor az új nemzedék nagyon gyorsan és hatékonyan fogja a fejlettvilág gazdaságát átalakítani. Azok az országok lesznek a jövő országai, amelyeksúrlódás nélkül tudják hozzáigazítani az oktatásuk és ennek nyomán a gazdaságuk anet generáció szemléletéhez. Ebben a csatában nem csak vesztésre állunk, hanem csapatainkat még hátrábbakarják vonni és digitálisan írástudatlanok akarják a jövőnket meghatározni. Ez leszMagyarország veszte és nem az eladósodottság. Totyik Tamás 4

×