Your SlideShare is downloading. ×
  • Like
  • Save
SZATT a számok tükrében (tanulmány)
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Now you can save presentations on your phone or tablet

Available for both IPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

SZATT a számok tükrében (tanulmány)

  • 1,332 views
Published

SZámítógépes ATTitűd kutatás első eredményei

SZámítógépes ATTitűd kutatás első eredményei

Published in Education
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,332
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. SZATT a számok tükrében1 Bevezetés A tanulmány elsődleges célja, hogy az első Oktatás-Informatikai Konferencián azelőadásban, ill. a tanulmányban már bemutatott webes kérdőívkészítő keretrendszer – aLimeSurvey1 – gyakorlati felhasználásának eredményeiről beszámoljon. A kérdőívtechnikai motivációjú megközelítést hátrahagyva a SZATT kérdőív tartalmivonatkozásai kerülnek ezúttal a középpontba. Áttekintem a diákoknak készített onlinekérdőívet, elsősorban a számok tükrében, és zömmel leíró statisztikai módszerekkelalátámasztva emelek ki az izgalmas fókuszpontok közül néhányat.2 Előzmények Az általam végzett számítógépes attitűd vizsgálatok bő tíz éves múltra tekintenekvissza. A SZámítógépes ATTitűdvizsgálat – innen a SZATT rövidítés – 1999-benkezdődött (N=1387), később 2003-ban (N=5063) újabb adatokkal bővült. Az első kétfordulóban egyszerűbb tartalmi és módszertani háttérrel végeztem kérdőíves vizsgálatothazai általános- és középiskolások körében. A harmadik, egyben legteljesebb vizsgálat2008-2009-ben zajlott (N=15304). Technikailag igényesebb, tartalmilag, ill.módszertanilag pontosabban kivitelezett mérés eredményességének ésmegbízhatóságának bizonyítása folyamatban van, de az első felszínes vizsgálatokígéretesnek tűnnek. A SZATT kérdőív kidolgozása során az 1999-es saját modell kiegészült anemzetközi számítógépes attitűdvizsgálatok gyakorlati tapasztalataival, az ATCI2 és aCAQ3 kérdőívek egyes részeinek adaptálásával. A 60 kérdéses online kérdőív a szatt.hudomain-en volt elérhető 2008. december 1. és 2009. március 1. között. A domain azótais él, a kutatással kapcsolatos információk folyamatosan kerülnek fel oda.1 http://www.limesurvey.org/ (2010.01.01.)2 T. M. Shaft, M. P. Sharfman, W. W. Wu (2003): Reliability assessment of the attitude towards computers instrument(ATCI), Computers in Human Behavior 20 (2004) 661–6893 G. Knezek, R. Christensen, K. Miyashita: Instruments for Assessing Attitudes Toward Information Technology[http://www.tcet.unt.edu/pubs/studies/]
  • 2. 3 Adatrögzítés A SZATT kérdőív előkészítő szakaszában nagy figyelmet fordítottam avizsgálatba bevonni kívánt iskolák értesítésére, a megfelelő online és hagyományoscsatornák kihasználására. Az értesítés első körében 1040 postai levelet küldtem kimagyarországi és határon túli magyar iskolák igazgatóinak. A levélben arra kértemőket, hogy továbbítsák a SZATT kérdőívvel kapcsolatos legfontosabb információkatinformatika szakos kollégáiknak, és lehetőség szerint ellenőrzött, tanórai keretek közötttöltessék ki a diákokkal az online kérdőívet. 1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása Az értesítés második hullámában további 872 e-mail-t küldtem ki azon iskolákba,amelyek kimaradtak az értesítés első köréből. Az utolsó hullám a német nyelvterületreirányuló felkérések kiküldését jelentette, 21 postai levél és 539 e-mail indult útnak, dekésőbb kiderült, hogy az erre fordított idő és energia szinte teljes egészében kárbaveszett, nem hozta meg a várt – és a magyar nyelvterületeken akkor már tapasztalható –eredményt.4 Általános adatok Mielőtt öt nagyobb csoportban áttekintenénk a SZATT kérdőívre adott válaszokata számok tükrében, következzen néhány olyan jellemző, amelyek a kérdőív kitöltésekorkeletkező meta-adatok feldolgozásával és konverziójával jöttek létre.
  • 3. Összetett adatkonverziós folyamat eredménye a SZATT IP térkép. A LimeSurveyáltal rögzített IP címek – amelyek a kitöltő számítógéphez vagy alhálózathoz tartoznak– két freeware szoftver segítségével megjeleníthetők geo-adatokként. Az adatbázisbólkiszűrt leggyakoribb 250 IP címet az IP Mapper4 webes alkalmazás segítségévelkonvertáltam 50-es csoportokban Google Föld5 formátumba, ahol újból összeállítva azadatokat egy listába, megjelent a SZATT IP térkép. Természetesen a jelölők helye atérképen csak tájékoztató jellegű, a pontos pozíciók az IP Mapper „pontosságának”megfelelők. Adatvédelmi okokból a jelölőkhöz tartozó IP címek és ezek gyakoriságarejtve marad. A 250 leggyakoribb cím összesen 12957 kérdőívet jelent a gyakorlatban, 2. ábra: SZATT IP térképazaz a teljes minta 85 %-a; a 250-es lista utolsó helyén álló címről 16, az első helyenálló címről 245 válasz érkezett. Szintén a LimeSurvey által rögzített meta-adatokból, a kérdőív megnyitásának éselküldésének pillanatában rögzített időbélyegzők feldolgozásából következtethetünk akitöltésre fordított tényleges időre. 15251 érvényes időbélyegző-párból kiszűrve a 7percnél gyorsabb kitöltőket – szubjektív tapasztalat szerint ennyi idő csak avégigolvasáshoz kell – 18 perc átlagos kitöltési idő számítható, ami nagyságrendileg4 http://www.zonums.com/iptools/ipmapper.php (2011.01.02.)5 http://www.google.com/intl/hu/earth/index.html (2011.01.02.)
  • 4. illeszkedik az előzetesen becsült – és a tájékoztató anyagokban is közzétett – 15-35perces intervallumba. Az utolsó számított – szintén az időbélyegzőből konvertált – adatsor a kérdőívkitöltési ütemét, az adathalmaz növekedését tükrözi. Az online vizsgálati időszakvilágosan kirajzolódó tendenciákat mutat, a hétvégék 12 jól elkülöníthető szakaszrabontják a 3 hónapot, az egyes heteket vizsgálva pedig egyrészt tükröződik az értesítésihullámok hatása, másrészt kirajzolódik a hét közepi munkanapokra jellemzőintenzívebb kitöltési lendület. Mind a saját mérések, mind a Google Analytics méréseiezt a jelenséget támasztják alá. 3. ábra: Google Analytics látogatási statisztika A legaktívabb napon 653 érvényes kitöltött kérdőív érkezett, a 83 nap alattátlagosan napi 184 db. 6 olyan nap volt, amikor több mint ötszáz érvényes és lezártkérdőív érkezett. 4. ábra: Kitöltési lendület
  • 5. 5 Személyes jellemzők A válaszok elemzését megkezdve az első csoportba azok a kérdések tartoznak,amelyek a válaszadó diákok személyes jellemzőire vonatkoznak, mint pl. a nem, aszületési év, az iskola típusa és az ország. Az elemzést legtöbbször a teljes, szűretlenadatbázison, 15304 fős mintán végzem. A válaszadók nemi megoszlása minimálisan a fiúk irányába tolódik, 51,1/48,9 aszázalékos arány. Kor tekintetében az átlag 15,59, a módusz 15, a szórás 2,8. Alig vaneltérés a nemek bontásában, a lányoknál 15,45, a fiúknál 15,72 az átlag. Legtöbben (18%) 1994-ben születtek, de a teljes minta fele 1993 és 1995 között és csak 10% született1990-1997 intervallumon kívül. A korábbi SZATT mérések idején a korátlag magasabbvolt, 17,17 év 1999-ben, 15,97 év 2003-ban, de mindkét évben 16 éves volt a legtöbbválaszadó. 5. ábra: A születési évek eloszlása Az iskola típusára vonatkozó válaszok eloszlása alapján nagyságrendilegkimondható, hogy a minta fele általános iskolás (48 %), a másik fele valamilyen szintűközépiskolába jár (51 %).
  • 6. A diákok lakhelyére vonatkozó kérdés alapján az országok megoszlásasorrendben: Magyarország 14643 (95,7 %), Románia 291 (1,9 %), Ukrajna 132 (0,9 %),Szlovákia 109 (0,7 %), Szerbia 42 (0,3 %), Németország 38 (0,2 %), továbbáAusztriából, Horvátországból és Szlovéniából érkezett még néhány válasz. Utalva a fentbemutatott diagramra6, jól kivehető, alig néhány tized százalékos eltérést mutatóösszefüggés van a kiküldött értesítések és a beérkezett válaszok között az országoktekintetében, kivéve Németországot. A településeket vizsgálva precíz adatkorrekció nélkül is felállítható egyfajtarangsor az egyes városokból illetve falvakból érkezett válaszok száma alapján. A Top30listába 70-nél több érvényes válasz beküldésével lehetett bekerülni, ebből a 30településből érkezett a válaszok 47 %-a. 20-nál több érvényes és teljes válasz, azaz kb.egy tanulócsoport létszámának megfelelő kérdőív 125 településről érkezett. A 6. ábra aharmincas lista első néhány települését mutatja google alapú térképen7. A településekrangsorának első 5 eleme – ahonnan 300-nál több válasz érkezett – rendre: Budapest,Miskolc, Székesfehérvár, Kaposvár, Szeged. 6. ábra: Top30 település A kérdéscsoport utolsó elemei az internettel kapcsolatos adatokat reprezentálnak.Az IWIW ismerősök számát nyílt numerikus értékként lehetett megadni. Szubjektívparaméterezéssel a 2000 alatti értékeket érvényesnek tekintve 15135 fős részmintán aleggyakoribb elem a 0 (41 %), vagyis hogy a válaszadó nem tagja az IWIWközösségnek, az átlag 135, a szórás 206.6 ld. 1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása7 http://www.batchgeo.com/map/5c7e1789e0c4601de2e448e4e0e0d9e6 (SZATT Top30 térkép)
  • 7. A teljes mintában 10-ből 9 diáknak (92,5 %) van saját e-mail címe, közülük 5-enegynél több címet használnak rendszeresen. 1999-ben ez az arány 56 % volt, 2003-ban62 %. 100-ból 15 diáknak van saját honlapja (15,5 %), ezeknek az oldalaknak kb. a felesaját készítésű, negyed részük portálrendszerben felépített, csak jóval kisebb részbenblog jellegű honlap. 1999-ben és 2003-ban is ez az arány 10 % alatt volt.6 Család A második nagy csoportba a családi körülményekre vonatkozó kérdésekáttekintése tartozik. 10505 válaszadó gyerek él teljes családban a szüleivel, 3632 diákcsak az édesanyjával, 674 diák csak az édesapjával lakik egy háztartásban. Legtöbben 4fős családban élnek, de a teljes minta 80 %-a 3-5 fős családmodellben él. Az édesanyákiskolai végzettsége magasabb, 26 % érettségizett, 22 % főiskolai vagy egyetemidiplomával rendelkezik. Az apák esetében ez az aránypár 15-15 %. Az otthonokban található „jóléti” berendezésekkel rendre a következő aránybanrendelkeznek a válaszadó diákok családjai: lexikonok, szótárak 82 %, vonalas telefon59 %, videó/DVD 96 %, autó 62 %, tanulást segítő számítógépes programok 53 %, hi-fiberendezés 82 %, mosogatógép 52 %. Saját íróasztallal a gyerekek 94 %-a, sajátszobával 80 %-a, saját TV-vel 69 %-a, saját mobillal 95 %-a rendelkezik. Az otthonikönyvek számára leginkább jellemző, hogy 2-3 polcnyi, kb. 150 db van (20 %), ennéltöbb könyv a családok felénél található, kb. a családok negyedének van ennél kevesebbkönyve odahaza.7 Otthoni gép Szorosan kapcsolódik az előző témához az otthoni számítógép vagy számítógépekkérdésköre. Alapkérdés, hogy van-e otthon számítógép. A teljes minta 94,1 %-a, azaz 14394diák válaszolt úgy, hogy igen, közülük 7089 (46,3 %) családnál van otthon egy gép. Akét számítógéppel rendelkezők aránya 28 %, három számítógép a minta 12 %-ánál vanotthon, háromnál is több géppel rendelkezik a családok 8 %-a. A korábbi SZATTmérésekhez képest jelentős változás mérhető e téren, 1999-ben (N=1387) 57.7 %, 2003-ban (N=5063) 74,6 % az otthoni géppel rendelkező családok aránya. Három mérésalapján ugyan nem túl releváns a lineáris regresszió-elemzés, de kiszámítható, hogy a
  • 8. 7. ábra: Az otthoni számítógépek arányatanulmány megjelenésének idején az arány virtuálisan átlépi a 100-as értéket, azaz2011-ben feltehetően minden diák otthonában van számítógép. Az otthoni számítógépre vonatkozó további kérdések előtt a több számítógéppelrendelkező válaszadók figyelmét hívtam fel, hogy fókuszáljanak arra az egyszámítógépre, ami vagy a sajátjuk, vagy amit legtöbbet használnak. Ennek a dedikáltgépnek jellegét tekintve jórészt asztali gépeket használnak a diákok (86 %), kisebbarányban laptopot. A gépek fele Pentium 4 vagy újabb típusú, de érdekes, hogyválaszadó gyerekek egyharmad nem tudja pontosan, milyen típusú gépet használ.Érdekesség, hogy összesen 201 család (1,4 %) rendelkezik Apple Macintosh típusúszámítógéppel. Az otthoni géphasználat gyakoriságára jellemző, hogy a diákok bő fele (55 %)naponta használja a gépet. E részminta egyharmada (34 %) legalább néhány órát, deegynegyedük (25 %) naponta több órát is rendszeresen a gép előtt tölt. Saját bevallásukszerint minden tizedik gyerek napi sok-sok órát az otthoni gépnél ülve tölt. A hetióraszámban is megadott értékek átlaga – kiszűrve a szélsőséges válaszokat – 20 óra (aleggyakoribb válasz 14, a szórás 21), nagyságrendileg összhangban van a zártkérdéseknél megjelölt kategóriák eloszlásával. Otthoni internetkapcsolattal 90 %-ban rendelkeznek azok a családok, akiknekgépük is van otthon. A kapcsolatok típusai között az ADSL a legelterjedtebb, deérdekes, hogy a megkérdezett diákok egyötöde nem tudja, hogy milyen típusú akapcsolat. A korábbi felmérések adataival összevetve hasonló trend rajzolódik ki, mint
  • 9. fentebb8, míg 1999-ben 20,4 %, addig 2003-ban 36,8 % volt az otthoni internethozzáférés aránya. A regresszió-elemzés alapján feltételezhető itt is, hogy 2011-re ez atendencia virtuálisan meghaladja a 100 %-os értéket. 8. ábra: Tevékenységrangsor Az otthoni számítógép-használat szokásait tevékenységek rangsorba állíttatásávaligyekeztem feltérképezni. 10 általános tevékenység helyét kellett megadni egyképzeletbeli sorrendben. A nyers adatok bonyolult szerkezetének feltárása helyett azegyes tevékenységekhez rendeltem egy-egy számított rangindexet: az érvényes válaszokgyakoriságának és a ranghely reciprokának szorzatösszegét képeztem. Jól kivehetően a szabadidős tevékenységek foglalják el az első 3 helyet, meglepőmódon a tanulás negyedik helyre került és minden más – első sorban alkotótevékenység – csak ezek után kap szerepet. Hasonló algoritmussal összesítve a hét internetes tevékenység rangsorát, nemmeglepő módon a letöltés magasan kiemelkedik a kommunikáció, a weboldalak- ésközösségi site-ok látogatása előtt. Az internetes kommunikációs lehetőségek közül elsőhelyen – majdnem azonos súllyal – az e-mail és az azonnali üzenetküldők szerepelnek(70,5 ill. 69,5 %) a közösségi oldalak kommunikációs csatornái, a klasszikus chat,fórum és levelezőlista előtt. Feltehetően ez a sorrend mára megfordult, vagy legalábbisrészben átrendeződött a közösségi oldalak javára.8 ld. 7. ábra: Az otthoni számítógépek aránya
  • 10. 8 Iskolai informatika oktatás Korábbi SZATT mérések során mélyebben vizsgáltam az iskolai informatikaoktatás körülményeit, ezúttal csak néhány jelenség körvonalát vázolom fel. A teljes minta 84 %-a tanult már korábban is valamilyen informatikai jellegűtantárgyat, 94 % tanul éppen az adatrögzítés idejében. Csupán a minta 2,6 %-a nemtanult soha informatikát. Az informatika osztályzatok átlaga 4,37, legtöbben (55 %) 5-ös érdemjegyetkaptak legutóbb vagy legjellemzőbben ebből a tantárgyból. Az átlagok változása és alenti ábra is mutatja, hogy a két korábbi vizsgálathoz képest pozitív tendenciamutatkozik: 4,16 (1999) és 4,25 (2003). 9. ábra: Az informatika osztályzatok változása Az informatika tanárok nemi megoszlása enyhén a férfiak irányába tolódott(46/54 %), az 1999-es méréshez képest kiegyenlítődni látszik (34/66 %), de teljesenmegegyező a 2003-as adatokkal. Kedvező változás a korábbi évekhez képest, hogy míg1999-ben 73 %, 2003-ban 79 %, addig 2009-ben a teljes minta 82 %-a jelölte meg, hogyinformatika órákon egyedül ül a számítógép előtt. Az informatikai ismeretek forrásainak feltérképezésére hét kategória fontosságátkellett megjelölni 5 fokozatú skálán. Nem várt, de sejthető eredmény, hogy nem az
  • 11. informatika oktatás szerepel a rangsor első helyén, és hogy a szülőktől megszerezhetőinformatikai jellegű tudás sem domináns. A lenti ábrán az átlagok szerinti rangsorolás 10. ábra: Az informatikai ismeretek forrásalátható. Elgondolkodtató, hogy bő tizenötezer diák nyilatkozata alapján első helyre azönálló tanulás, felfedezés, kísérletezés került, míg utolsó helyen szerepelnek az onlinevagy hagyományos – elsősorban szöveges – források.9 SZATT Az utolsó részben érkeztünk el a SZATT vizsgálat központi kérdésköréhez, aszámítógépes attitűd mérésének néhány eredményét tekintjük át zárásul. Az 1999-es szubjektív attitűdkérdések összevonásával létrehozott 7 fokú attitűd-skála értékét mindhárom vizsgálatban kiszámítva egyértelmű növekedés mutatkozik:4,15 (1999), 4,36 (2003), 5,0 (2009), eloszlási görbe fokozatosan jobbra tolódik. 11. ábra: Az attitűd változása
  • 12. A 2009-es SZATT mérésnél a kérdőív első kérdéseként lehetősége volt adiákoknak megjelölni egy különálló 7 fokozató skálán, hogy mennyire kedvelik aszámítógépeket. Az így mért attitűd érték átlaga 5,85, a szórás 1,32. A számított és amért attiűdértékek közötti összefüggés egyértelmű (r=0,524; p<0,01). 12. ábra: A mért és számított attitűd érték A számítógépes attitűd további elemzése, a fel nem dolgozott kérdésekre adottválaszok vizsgálata, az attitűd és egyéb háttérváltozók összefüggésének feltárása, anemzetközi tapasztalatokkal való összevetés mind-mind ebbe a részfejezetbetartozhatnának, de a választott téma ezúttal szűkebb volt. Jövőbeli feladat a SZATTvizsgálat mélyebb összefüggéseinek feltárása és megosztása.10 Összegzés A számok tükrében itt és most ennyit lehetett felvázolni a SZATT vizsgálateredményeiről. Az eredeti vállalás szerint a SZATT kérdőív eredményeinek elsőolvasatában csupán néhány izgalmas fókuszpontot választottam ki, a teljesség igényenélkül, hét témakör mentén. Tóth Attila adjunktus ELTE TÓK www.ta.hu Budapest, 2010. január 3.
  • 13. 11 Ábrajegyzék1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása .............................................................................. 22. ábra: SZATT IP térkép ............................................................................................................................. 33. ábra: Google Analytics látogatási statisztika ............................................................................................ 34. ábra: Kitöltési lendület ............................................................................................................................. 35. ábra: A születési évek eloszlása................................................................................................................ 36. ábra: Top30 település ............................................................................................................................... 37. ábra: Az otthoni számítógépek aránya ...................................................................................................... 38. ábra: Tevékenységrangsor ........................................................................................................................ 39. ábra: Az informatika osztályzatok változása ............................................................................................ 310. ábra: Az informatikai ismeretek forrása ................................................................................................. 311. ábra: Az attitűd változása ....................................................................................................................... 312. ábra: A mért és számított attitűd érték .................................................................................................... 3