Your SlideShare is downloading. ×
SZATT a számok tükrében (tanulmány)
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Saving this for later?

Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime - even offline.

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

SZATT a számok tükrében (tanulmány)

1,344
views

Published on

SZámítógépes ATTitűd kutatás első eredményei

SZámítógépes ATTitűd kutatás első eredményei

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,344
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. SZATT a számok tükrében1 Bevezetés A tanulmány elsődleges célja, hogy az első Oktatás-Informatikai Konferencián azelőadásban, ill. a tanulmányban már bemutatott webes kérdőívkészítő keretrendszer – aLimeSurvey1 – gyakorlati felhasználásának eredményeiről beszámoljon. A kérdőívtechnikai motivációjú megközelítést hátrahagyva a SZATT kérdőív tartalmivonatkozásai kerülnek ezúttal a középpontba. Áttekintem a diákoknak készített onlinekérdőívet, elsősorban a számok tükrében, és zömmel leíró statisztikai módszerekkelalátámasztva emelek ki az izgalmas fókuszpontok közül néhányat.2 Előzmények Az általam végzett számítógépes attitűd vizsgálatok bő tíz éves múltra tekintenekvissza. A SZámítógépes ATTitűdvizsgálat – innen a SZATT rövidítés – 1999-benkezdődött (N=1387), később 2003-ban (N=5063) újabb adatokkal bővült. Az első kétfordulóban egyszerűbb tartalmi és módszertani háttérrel végeztem kérdőíves vizsgálatothazai általános- és középiskolások körében. A harmadik, egyben legteljesebb vizsgálat2008-2009-ben zajlott (N=15304). Technikailag igényesebb, tartalmilag, ill.módszertanilag pontosabban kivitelezett mérés eredményességének ésmegbízhatóságának bizonyítása folyamatban van, de az első felszínes vizsgálatokígéretesnek tűnnek. A SZATT kérdőív kidolgozása során az 1999-es saját modell kiegészült anemzetközi számítógépes attitűdvizsgálatok gyakorlati tapasztalataival, az ATCI2 és aCAQ3 kérdőívek egyes részeinek adaptálásával. A 60 kérdéses online kérdőív a szatt.hudomain-en volt elérhető 2008. december 1. és 2009. március 1. között. A domain azótais él, a kutatással kapcsolatos információk folyamatosan kerülnek fel oda.1 http://www.limesurvey.org/ (2010.01.01.)2 T. M. Shaft, M. P. Sharfman, W. W. Wu (2003): Reliability assessment of the attitude towards computers instrument(ATCI), Computers in Human Behavior 20 (2004) 661–6893 G. Knezek, R. Christensen, K. Miyashita: Instruments for Assessing Attitudes Toward Information Technology[http://www.tcet.unt.edu/pubs/studies/]
  • 2. 3 Adatrögzítés A SZATT kérdőív előkészítő szakaszában nagy figyelmet fordítottam avizsgálatba bevonni kívánt iskolák értesítésére, a megfelelő online és hagyományoscsatornák kihasználására. Az értesítés első körében 1040 postai levelet küldtem kimagyarországi és határon túli magyar iskolák igazgatóinak. A levélben arra kértemőket, hogy továbbítsák a SZATT kérdőívvel kapcsolatos legfontosabb információkatinformatika szakos kollégáiknak, és lehetőség szerint ellenőrzött, tanórai keretek közötttöltessék ki a diákokkal az online kérdőívet. 1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása Az értesítés második hullámában további 872 e-mail-t küldtem ki azon iskolákba,amelyek kimaradtak az értesítés első köréből. Az utolsó hullám a német nyelvterületreirányuló felkérések kiküldését jelentette, 21 postai levél és 539 e-mail indult útnak, dekésőbb kiderült, hogy az erre fordított idő és energia szinte teljes egészében kárbaveszett, nem hozta meg a várt – és a magyar nyelvterületeken akkor már tapasztalható –eredményt.4 Általános adatok Mielőtt öt nagyobb csoportban áttekintenénk a SZATT kérdőívre adott válaszokata számok tükrében, következzen néhány olyan jellemző, amelyek a kérdőív kitöltésekorkeletkező meta-adatok feldolgozásával és konverziójával jöttek létre.
  • 3. Összetett adatkonverziós folyamat eredménye a SZATT IP térkép. A LimeSurveyáltal rögzített IP címek – amelyek a kitöltő számítógéphez vagy alhálózathoz tartoznak– két freeware szoftver segítségével megjeleníthetők geo-adatokként. Az adatbázisbólkiszűrt leggyakoribb 250 IP címet az IP Mapper4 webes alkalmazás segítségévelkonvertáltam 50-es csoportokban Google Föld5 formátumba, ahol újból összeállítva azadatokat egy listába, megjelent a SZATT IP térkép. Természetesen a jelölők helye atérképen csak tájékoztató jellegű, a pontos pozíciók az IP Mapper „pontosságának”megfelelők. Adatvédelmi okokból a jelölőkhöz tartozó IP címek és ezek gyakoriságarejtve marad. A 250 leggyakoribb cím összesen 12957 kérdőívet jelent a gyakorlatban, 2. ábra: SZATT IP térképazaz a teljes minta 85 %-a; a 250-es lista utolsó helyén álló címről 16, az első helyenálló címről 245 válasz érkezett. Szintén a LimeSurvey által rögzített meta-adatokból, a kérdőív megnyitásának éselküldésének pillanatában rögzített időbélyegzők feldolgozásából következtethetünk akitöltésre fordított tényleges időre. 15251 érvényes időbélyegző-párból kiszűrve a 7percnél gyorsabb kitöltőket – szubjektív tapasztalat szerint ennyi idő csak avégigolvasáshoz kell – 18 perc átlagos kitöltési idő számítható, ami nagyságrendileg4 http://www.zonums.com/iptools/ipmapper.php (2011.01.02.)5 http://www.google.com/intl/hu/earth/index.html (2011.01.02.)
  • 4. illeszkedik az előzetesen becsült – és a tájékoztató anyagokban is közzétett – 15-35perces intervallumba. Az utolsó számított – szintén az időbélyegzőből konvertált – adatsor a kérdőívkitöltési ütemét, az adathalmaz növekedését tükrözi. Az online vizsgálati időszakvilágosan kirajzolódó tendenciákat mutat, a hétvégék 12 jól elkülöníthető szakaszrabontják a 3 hónapot, az egyes heteket vizsgálva pedig egyrészt tükröződik az értesítésihullámok hatása, másrészt kirajzolódik a hét közepi munkanapokra jellemzőintenzívebb kitöltési lendület. Mind a saját mérések, mind a Google Analytics méréseiezt a jelenséget támasztják alá. 3. ábra: Google Analytics látogatási statisztika A legaktívabb napon 653 érvényes kitöltött kérdőív érkezett, a 83 nap alattátlagosan napi 184 db. 6 olyan nap volt, amikor több mint ötszáz érvényes és lezártkérdőív érkezett. 4. ábra: Kitöltési lendület
  • 5. 5 Személyes jellemzők A válaszok elemzését megkezdve az első csoportba azok a kérdések tartoznak,amelyek a válaszadó diákok személyes jellemzőire vonatkoznak, mint pl. a nem, aszületési év, az iskola típusa és az ország. Az elemzést legtöbbször a teljes, szűretlenadatbázison, 15304 fős mintán végzem. A válaszadók nemi megoszlása minimálisan a fiúk irányába tolódik, 51,1/48,9 aszázalékos arány. Kor tekintetében az átlag 15,59, a módusz 15, a szórás 2,8. Alig vaneltérés a nemek bontásában, a lányoknál 15,45, a fiúknál 15,72 az átlag. Legtöbben (18%) 1994-ben születtek, de a teljes minta fele 1993 és 1995 között és csak 10% született1990-1997 intervallumon kívül. A korábbi SZATT mérések idején a korátlag magasabbvolt, 17,17 év 1999-ben, 15,97 év 2003-ban, de mindkét évben 16 éves volt a legtöbbválaszadó. 5. ábra: A születési évek eloszlása Az iskola típusára vonatkozó válaszok eloszlása alapján nagyságrendilegkimondható, hogy a minta fele általános iskolás (48 %), a másik fele valamilyen szintűközépiskolába jár (51 %).
  • 6. A diákok lakhelyére vonatkozó kérdés alapján az országok megoszlásasorrendben: Magyarország 14643 (95,7 %), Románia 291 (1,9 %), Ukrajna 132 (0,9 %),Szlovákia 109 (0,7 %), Szerbia 42 (0,3 %), Németország 38 (0,2 %), továbbáAusztriából, Horvátországból és Szlovéniából érkezett még néhány válasz. Utalva a fentbemutatott diagramra6, jól kivehető, alig néhány tized százalékos eltérést mutatóösszefüggés van a kiküldött értesítések és a beérkezett válaszok között az országoktekintetében, kivéve Németországot. A településeket vizsgálva precíz adatkorrekció nélkül is felállítható egyfajtarangsor az egyes városokból illetve falvakból érkezett válaszok száma alapján. A Top30listába 70-nél több érvényes válasz beküldésével lehetett bekerülni, ebből a 30településből érkezett a válaszok 47 %-a. 20-nál több érvényes és teljes válasz, azaz kb.egy tanulócsoport létszámának megfelelő kérdőív 125 településről érkezett. A 6. ábra aharmincas lista első néhány települését mutatja google alapú térképen7. A településekrangsorának első 5 eleme – ahonnan 300-nál több válasz érkezett – rendre: Budapest,Miskolc, Székesfehérvár, Kaposvár, Szeged. 6. ábra: Top30 település A kérdéscsoport utolsó elemei az internettel kapcsolatos adatokat reprezentálnak.Az IWIW ismerősök számát nyílt numerikus értékként lehetett megadni. Szubjektívparaméterezéssel a 2000 alatti értékeket érvényesnek tekintve 15135 fős részmintán aleggyakoribb elem a 0 (41 %), vagyis hogy a válaszadó nem tagja az IWIWközösségnek, az átlag 135, a szórás 206.6 ld. 1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása7 http://www.batchgeo.com/map/5c7e1789e0c4601de2e448e4e0e0d9e6 (SZATT Top30 térkép)
  • 7. A teljes mintában 10-ből 9 diáknak (92,5 %) van saját e-mail címe, közülük 5-enegynél több címet használnak rendszeresen. 1999-ben ez az arány 56 % volt, 2003-ban62 %. 100-ból 15 diáknak van saját honlapja (15,5 %), ezeknek az oldalaknak kb. a felesaját készítésű, negyed részük portálrendszerben felépített, csak jóval kisebb részbenblog jellegű honlap. 1999-ben és 2003-ban is ez az arány 10 % alatt volt.6 Család A második nagy csoportba a családi körülményekre vonatkozó kérdésekáttekintése tartozik. 10505 válaszadó gyerek él teljes családban a szüleivel, 3632 diákcsak az édesanyjával, 674 diák csak az édesapjával lakik egy háztartásban. Legtöbben 4fős családban élnek, de a teljes minta 80 %-a 3-5 fős családmodellben él. Az édesanyákiskolai végzettsége magasabb, 26 % érettségizett, 22 % főiskolai vagy egyetemidiplomával rendelkezik. Az apák esetében ez az aránypár 15-15 %. Az otthonokban található „jóléti” berendezésekkel rendre a következő aránybanrendelkeznek a válaszadó diákok családjai: lexikonok, szótárak 82 %, vonalas telefon59 %, videó/DVD 96 %, autó 62 %, tanulást segítő számítógépes programok 53 %, hi-fiberendezés 82 %, mosogatógép 52 %. Saját íróasztallal a gyerekek 94 %-a, sajátszobával 80 %-a, saját TV-vel 69 %-a, saját mobillal 95 %-a rendelkezik. Az otthonikönyvek számára leginkább jellemző, hogy 2-3 polcnyi, kb. 150 db van (20 %), ennéltöbb könyv a családok felénél található, kb. a családok negyedének van ennél kevesebbkönyve odahaza.7 Otthoni gép Szorosan kapcsolódik az előző témához az otthoni számítógép vagy számítógépekkérdésköre. Alapkérdés, hogy van-e otthon számítógép. A teljes minta 94,1 %-a, azaz 14394diák válaszolt úgy, hogy igen, közülük 7089 (46,3 %) családnál van otthon egy gép. Akét számítógéppel rendelkezők aránya 28 %, három számítógép a minta 12 %-ánál vanotthon, háromnál is több géppel rendelkezik a családok 8 %-a. A korábbi SZATTmérésekhez képest jelentős változás mérhető e téren, 1999-ben (N=1387) 57.7 %, 2003-ban (N=5063) 74,6 % az otthoni géppel rendelkező családok aránya. Három mérésalapján ugyan nem túl releváns a lineáris regresszió-elemzés, de kiszámítható, hogy a
  • 8. 7. ábra: Az otthoni számítógépek arányatanulmány megjelenésének idején az arány virtuálisan átlépi a 100-as értéket, azaz2011-ben feltehetően minden diák otthonában van számítógép. Az otthoni számítógépre vonatkozó további kérdések előtt a több számítógéppelrendelkező válaszadók figyelmét hívtam fel, hogy fókuszáljanak arra az egyszámítógépre, ami vagy a sajátjuk, vagy amit legtöbbet használnak. Ennek a dedikáltgépnek jellegét tekintve jórészt asztali gépeket használnak a diákok (86 %), kisebbarányban laptopot. A gépek fele Pentium 4 vagy újabb típusú, de érdekes, hogyválaszadó gyerekek egyharmad nem tudja pontosan, milyen típusú gépet használ.Érdekesség, hogy összesen 201 család (1,4 %) rendelkezik Apple Macintosh típusúszámítógéppel. Az otthoni géphasználat gyakoriságára jellemző, hogy a diákok bő fele (55 %)naponta használja a gépet. E részminta egyharmada (34 %) legalább néhány órát, deegynegyedük (25 %) naponta több órát is rendszeresen a gép előtt tölt. Saját bevallásukszerint minden tizedik gyerek napi sok-sok órát az otthoni gépnél ülve tölt. A hetióraszámban is megadott értékek átlaga – kiszűrve a szélsőséges válaszokat – 20 óra (aleggyakoribb válasz 14, a szórás 21), nagyságrendileg összhangban van a zártkérdéseknél megjelölt kategóriák eloszlásával. Otthoni internetkapcsolattal 90 %-ban rendelkeznek azok a családok, akiknekgépük is van otthon. A kapcsolatok típusai között az ADSL a legelterjedtebb, deérdekes, hogy a megkérdezett diákok egyötöde nem tudja, hogy milyen típusú akapcsolat. A korábbi felmérések adataival összevetve hasonló trend rajzolódik ki, mint
  • 9. fentebb8, míg 1999-ben 20,4 %, addig 2003-ban 36,8 % volt az otthoni internethozzáférés aránya. A regresszió-elemzés alapján feltételezhető itt is, hogy 2011-re ez atendencia virtuálisan meghaladja a 100 %-os értéket. 8. ábra: Tevékenységrangsor Az otthoni számítógép-használat szokásait tevékenységek rangsorba állíttatásávaligyekeztem feltérképezni. 10 általános tevékenység helyét kellett megadni egyképzeletbeli sorrendben. A nyers adatok bonyolult szerkezetének feltárása helyett azegyes tevékenységekhez rendeltem egy-egy számított rangindexet: az érvényes válaszokgyakoriságának és a ranghely reciprokának szorzatösszegét képeztem. Jól kivehetően a szabadidős tevékenységek foglalják el az első 3 helyet, meglepőmódon a tanulás negyedik helyre került és minden más – első sorban alkotótevékenység – csak ezek után kap szerepet. Hasonló algoritmussal összesítve a hét internetes tevékenység rangsorát, nemmeglepő módon a letöltés magasan kiemelkedik a kommunikáció, a weboldalak- ésközösségi site-ok látogatása előtt. Az internetes kommunikációs lehetőségek közül elsőhelyen – majdnem azonos súllyal – az e-mail és az azonnali üzenetküldők szerepelnek(70,5 ill. 69,5 %) a közösségi oldalak kommunikációs csatornái, a klasszikus chat,fórum és levelezőlista előtt. Feltehetően ez a sorrend mára megfordult, vagy legalábbisrészben átrendeződött a közösségi oldalak javára.8 ld. 7. ábra: Az otthoni számítógépek aránya
  • 10. 8 Iskolai informatika oktatás Korábbi SZATT mérések során mélyebben vizsgáltam az iskolai informatikaoktatás körülményeit, ezúttal csak néhány jelenség körvonalát vázolom fel. A teljes minta 84 %-a tanult már korábban is valamilyen informatikai jellegűtantárgyat, 94 % tanul éppen az adatrögzítés idejében. Csupán a minta 2,6 %-a nemtanult soha informatikát. Az informatika osztályzatok átlaga 4,37, legtöbben (55 %) 5-ös érdemjegyetkaptak legutóbb vagy legjellemzőbben ebből a tantárgyból. Az átlagok változása és alenti ábra is mutatja, hogy a két korábbi vizsgálathoz képest pozitív tendenciamutatkozik: 4,16 (1999) és 4,25 (2003). 9. ábra: Az informatika osztályzatok változása Az informatika tanárok nemi megoszlása enyhén a férfiak irányába tolódott(46/54 %), az 1999-es méréshez képest kiegyenlítődni látszik (34/66 %), de teljesenmegegyező a 2003-as adatokkal. Kedvező változás a korábbi évekhez képest, hogy míg1999-ben 73 %, 2003-ban 79 %, addig 2009-ben a teljes minta 82 %-a jelölte meg, hogyinformatika órákon egyedül ül a számítógép előtt. Az informatikai ismeretek forrásainak feltérképezésére hét kategória fontosságátkellett megjelölni 5 fokozatú skálán. Nem várt, de sejthető eredmény, hogy nem az
  • 11. informatika oktatás szerepel a rangsor első helyén, és hogy a szülőktől megszerezhetőinformatikai jellegű tudás sem domináns. A lenti ábrán az átlagok szerinti rangsorolás 10. ábra: Az informatikai ismeretek forrásalátható. Elgondolkodtató, hogy bő tizenötezer diák nyilatkozata alapján első helyre azönálló tanulás, felfedezés, kísérletezés került, míg utolsó helyen szerepelnek az onlinevagy hagyományos – elsősorban szöveges – források.9 SZATT Az utolsó részben érkeztünk el a SZATT vizsgálat központi kérdésköréhez, aszámítógépes attitűd mérésének néhány eredményét tekintjük át zárásul. Az 1999-es szubjektív attitűdkérdések összevonásával létrehozott 7 fokú attitűd-skála értékét mindhárom vizsgálatban kiszámítva egyértelmű növekedés mutatkozik:4,15 (1999), 4,36 (2003), 5,0 (2009), eloszlási görbe fokozatosan jobbra tolódik. 11. ábra: Az attitűd változása
  • 12. A 2009-es SZATT mérésnél a kérdőív első kérdéseként lehetősége volt adiákoknak megjelölni egy különálló 7 fokozató skálán, hogy mennyire kedvelik aszámítógépeket. Az így mért attitűd érték átlaga 5,85, a szórás 1,32. A számított és amért attiűdértékek közötti összefüggés egyértelmű (r=0,524; p<0,01). 12. ábra: A mért és számított attitűd érték A számítógépes attitűd további elemzése, a fel nem dolgozott kérdésekre adottválaszok vizsgálata, az attitűd és egyéb háttérváltozók összefüggésének feltárása, anemzetközi tapasztalatokkal való összevetés mind-mind ebbe a részfejezetbetartozhatnának, de a választott téma ezúttal szűkebb volt. Jövőbeli feladat a SZATTvizsgálat mélyebb összefüggéseinek feltárása és megosztása.10 Összegzés A számok tükrében itt és most ennyit lehetett felvázolni a SZATT vizsgálateredményeiről. Az eredeti vállalás szerint a SZATT kérdőív eredményeinek elsőolvasatában csupán néhány izgalmas fókuszpontot választottam ki, a teljesség igényenélkül, hét témakör mentén. Tóth Attila adjunktus ELTE TÓK www.ta.hu Budapest, 2010. január 3.
  • 13. 11 Ábrajegyzék1. ábra: A postán értesített iskolák földrajzi megoszlása .............................................................................. 22. ábra: SZATT IP térkép ............................................................................................................................. 33. ábra: Google Analytics látogatási statisztika ............................................................................................ 34. ábra: Kitöltési lendület ............................................................................................................................. 35. ábra: A születési évek eloszlása................................................................................................................ 36. ábra: Top30 település ............................................................................................................................... 37. ábra: Az otthoni számítógépek aránya ...................................................................................................... 38. ábra: Tevékenységrangsor ........................................................................................................................ 39. ábra: Az informatika osztályzatok változása ............................................................................................ 310. ábra: Az informatikai ismeretek forrása ................................................................................................. 311. ábra: Az attitűd változása ....................................................................................................................... 312. ábra: A mért és számított attitűd érték .................................................................................................... 3