Áprilisi törvények

10,374 views

Published on

Az 1848 április 11-én meghozott törvények bemutatása.

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
10,374
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2,806
Actions
Shares
0
Downloads
185
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Áprilisi törvények

  1. 1. Áprilisi törvények Konszolidációs kísérlet és az ellentétek alapja
  2. 2. Felelős magyar minisztérium = magyar kormány • a Magyar Királyi Helytartótanács helyett • A bécsi birodalmi kormányzattól független • A magyar országgyűlésnek felelős • Az uralkodó csak általa gyakorolhatja hatalmát (a király döntését is jóvá kell hagynia egy miniszternek, ha a döntés Magyarországról szól) • A kormány a miniszterelnökből, és 8 miniszterből áll, akiket a király nevez ki • A miniszterelnök javasolja a minisztereket • Első felelős magyar kormány megalakulása: ápr. 7
  3. 3. Az első magyar kormány miniszterei Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Szemere Bertalan - belügy Eszterházy Pál – király személye körüli miniszter Mészáros Lázár hadügy Deák Ferenc igazságügy Báró Eötvös József vallás- és oktatásügy Klauzál Gábor földművelés és iparügy Kossuth Lajos pénzügy Gr. Széchenyi István közlekedésügy 1848. ápr. 7.
  4. 4. Évenkénti országgyűlés Pesten • Pesten (Pozsony helyett), évente nyilvános ülések • Kétkamarás országgyűlés: az alsóházat ekkortól népképviseleti választás választja • A képviselőket 3 évre választják • Az országgyűlés 377 + 69 (Erdély) képviselőből áll; ebből Zala 9 követet küld • Az országgyűlést az uralkodó hívja össze és rekeszti be, DE • Addig nem rekesztheti be, amíg az előző évi számadást és a következő költségvetést meg nem tárgyalta
  5. 5. Első népképviseleti országgyűlés: 1848. jún. 5. • Már Erdély képviselői is részt vesznek Az országgyűlés csengője
  6. 6. Választás népképviselet alapján = Választójog Megtarthatta választójogát mindenki, akinek eddig volt (=nemesség, papság) Választójoga van (aktív választójog) annak, aki: • elmúlt 20 éves, férfi, nem áll felügyelet alatt (gyámság, bűntett) Ezen kívül: • 300 ezüst forint értékű telket, házat vagy földet birtokol. • ¼ telket vagy birtokot bír. • Kézműves, kereskedő vagy gyáros, saját műhellyel és min. egy segéddel • Saját birtokból vagy tőkéből min. 1000 ezüst forint évi biztos jövedelme van • Értelmiségi (sebész, ügyvéd, mérnök, tanár, MTT tagja, stb.), akkor is, ha szegény • Városi polgár, ha a korábban felsorolt vagyonnal nem is rendelkezik = vagyoni és műveltségi cenzus!!!
  7. 7. Választás népképviselet alapján = Választójog Választható (passzív választójog), ha: • Választópolgár,és • Elmúlt 24 éves, • Tud magyarul.
  8. 8. Közteherviselés = nemesi adózás Úrbéri viszonyok megszüntetése = jobbágyfelszabadítás • Az áprilisi törvények kimondták a közteherviselést, vagyis a nemesi adómentesség megszűnését. • Minden földbirtokosra és jobbágyra kötelező örökváltság • Állami kárpótlás: a jobbágyi adóból származó bevétel kiesésért kárpótolták a földesurakat – az állam vállalta magára a fizetést, de a kifizetés módját nem pontosították • Eltörölték a papi tizedet; az úriszéket • Eltörölték az ősiség törvényét = a nemes szabadon eladhatta földjét vagy hitelt vehetett fel rá
  9. 9. Erdély és a Partium • Erdély az ország 3 részre szakadása óta önálló (1541) • Kimondták Erdély és Magyarország unióját; az erdélyi megyék 69 követet küldhettek a magyar országgyűlésbe • Mely csak akkor lépett érvénybe, amikor a különálló erdélyi országgyűlés is szentesítette • az erdélyi megyék 69 követet küldhettek a magyar országgyűlésbe • Az erdélyi követek a három erdélyi nemzetet – a magyar, a székely és a szász – népek képviselték, míg a románoknak most sem volt képviseletük • Erdélyről leválasztották a Partiumot (Részek; Kraszna, Középszolnok és Zaránd megyék) és Magyarországhoz csatolták
  10. 10. A nemzeti színek • Középületek, közintézményeken és magyar hajókon az ország színeinek és címerének ott kellett lennie • Horvátország és Erdély emellett használhatta saját színeit
  11. 11. Sajtószabadság • Gondolatait bárki szabadon terjesztheti, nincs többé cenzúra • Sajtóvétségnek számít, ezért tilos: pl. az uralkodóházat megsérteni vagy a birodalomtól való elszakadásra biztatni • Lapalapításhoz nagyobb pénzösszeget kellett letétbe helyezni: napilap 10 ezer, ritkább 5 ezer ft. = ebből vonták a sajtóvétségek díját;
  12. 12. Nemzetőrség • Felállításának célja: közbiztonság, személy és vagyonvédelem, béke biztosítása • Nem hivatásos katonák szolgáltak itt, fizetést nem kaptak, feladatuk a rendfenntartás • Felvétel: vagyoni cenzushoz kötött (200 ft. értékű vagyon vagy 100 ft. jövedelem), de 20 és 50 év között kötelező • Önkéntesek is jelentkezhettek, még akkor is, ha szegények voltak, ha a közösség elfogadta őket = megtiszteltetés • A büntetett előéletűeket kizárták
  13. 13. Problémák - jobbágyfelszabadítás Földesurak kártalanítása – módja tisztázatlan=> mire újra tárgyalni kezdték volna már a külső támadások ellen kellett harcolni, és nem jutott idő rá Csak a jobbágytelkek kerültek a parasztság kezébe, a zsellérek helyzetéről, a nem úrbérek földekről (szőlő, irtásföld) nem esett szó => Ezek után továbbra is fizetni kellett => Parasztfelkelések (vidék) Nem szüntették meg a céheket => céhlegények mozgalmai (város)
  14. 14. Problémák - nemzetiségek • Nem foglalkoztak a törvények a nemzetiségekkel • Csak az egyéni szabadságjogokat kapták meg ők is, mint mindenki más • Ez azonban már nem volt elegendő (nemzetiségi követelések) • A bécsi kormány kihasználta a magyar-nemzetiségi ellentéteket => Nemzetiségi gyűlések => Horvátország: autonómia követelése => Jellasics horvát bán megválasztása => Magyarországgal azonos birodalmon belüli helyzet követelése => felkelések => horvát támadás
  15. 15. Problémák – a magyar állam és az uralkodó viszonya • Az áprilisi törvények szerint Mo.-t és a birodalmat csak az uralkodó személye köti össze => perszonálunió? • Az uralkodó a végrehajtó hatalmat csak a magyar kormányon keresztül gyakorolhatja => alkotmányos monarchia • Egy birodalomban a hadügy és a pénzügy az uralkodó kezében van; egy alkotmányos monarchiában a kormányéban => a Habsburgok nem engedhetik ki a kezükből ⇒A környező forradalmak hatására mégis átengedik a magyar kormánynak, de vissza akarják szerezni • A király személye körüli miniszter = külügyminiszter? • Mo.-nak nincs hadserege + a bécsi kormány nem küldi haza a magyar csapatokat => nemzetőrség felállítása

×