2012 09-13-pedagogiai-ertekeles-tortenelme
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

2012 09-13-pedagogiai-ertekeles-tortenelme

on

  • 1,361 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,361
Views on SlideShare
1,361
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
5
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

2012 09-13-pedagogiai-ertekeles-tortenelme 2012 09-13-pedagogiai-ertekeles-tortenelme Presentation Transcript

  • PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS TÖRTÉNELME,TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI
  • Tartalom2  A mérés helye a pedagógiai folyamatban  Az iskolai értékelés történeti áttekintése  Az I. Ratio Educationis  Az II. Ratio Educationis  A magyar iskolák rendszere a századfordulón 2
  • A pedagógiai folyamat és az3 értékelés kapcsolata Társadalmi célok Társadalmi /ideológia/ folyamat Nevelési folyamat Célok, tartalom tanítás-tanulási eredmény folyamat értékelés
  • Tanulói teljesítmények mérése4 a/ Helyi mérés A tantervi követelmények teljesítésének mérése és értékelése az iskolai érdemjegyekkel és osztályzatokkal és szövegesen történik, a tanulókat oktató szaktanárok és tanítók által. A tanulók szorgalmának és magatartásának minősítése is, a közoktatási törvény szerint, a tanuló iskolája tantestületének a feladata. b/ Országos mérési rendszer Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer az 1. évfolyamosok számára (DIFER) Komplett, folyamatosan felhasználható mérési értékelési rendszer, amely elsősorban a pedagógusoknak nyújt segítséget a gyerekek alaposabb megismerésében Országos kompetenciamérés (OKM) A Ktv. 99§ szerint a mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás 4., 6., 8. és 10. évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek vizsgálatára
  • Pedagógiai mérés5 A pedagógiai mérés: Közvetett, Mennyire válik be egy erőfeszítés, milyen mértékben old meg egy feladatot hiánytalanul a tanuló Értékelési mérési eredmények értelmezése: ítéletalkotás, mennyire felel meg a kitűzött céloknak a tanuló Osztályozás: a tanulók besorolása mért teljesítményük értéke szerinti csoportokba 5
  • „Elrendeljük, hogy egyházmegyénk minden plébániáján, ahol a község vagy maguk a lakosok – saját vagy a szomszédos egyházak vagy falvak pénzéből és járandóságaiból – képesek eltartani, legyenek katolikus, tisztes és alkalmas iskolamesterek, olyanok, akik a római anyaszentegyházzal és a mi esztergomi egyházunkkal a hit ügyében és dogmáiban, az egyházi tanításban egyetértenek.” – első rendelkezés a népiskolákról[1] [1] Neveléstörténet szöveggyűjtemény, szerkesztette Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 361. oldal6
  • Első Iskola hazánkban7  Uralkodói döntés hozta létre és Géza fejedelem hívására a 996 körüli években kezdte működését a bencések vezetésével a Szent Márton hegyén – a mai Pannonhalmán – létrehozott kolostori iskola.  István királynak keresztény királyság volt a célja, ehhez szükség volt a katolikus egyház megszervezésére, melynek szerves részei a kolostori, káptalani és a plébániai iskolák.
  • Középkori kolostori iskolák Mo-n8 A klerikus műveltség alapjául szolgáló iskolai tananyag háromrétegű volt és egymásra épülő szinteken szerveződött:  alsó fokú oktatás, ahol a cél az olvasás-írás-éneklés elsajátítása volt  középső szinten a főbb alapozó tantárgyak szerepeltek, mint a latin nyelvtan és nyelvtudás, az írásbeliség és a gyakorlati matematikai-csillagászati ismeretek.  harmadik szintet a speciális szaktudományokkal való foglalkozás jelentette. Pl. jog, matematika, csillagászat, stb.
  • Oktatás a XII –XIV sz.-ban9  a magyar társadalom vezető rétegébe tartozó úri családok gyermekeinek nem volt szükségük különösebb szellemi-tudományos műveltségre  a papi pályán kívántak érvényesülni  társadalmi életben rájuk váró feladatokat akkor tudták legjobban ellátni, ha jól forgatták a fegyvert, értettek a harchoz, a hadvezetéshez, azaz lovagi nevelésre volt szükségük. A  a lovagi nevelés nagy korszaka hazánkban a XIII-XIV. század volt, s ez családi körben történt. A lovagi nevelés során a főúri ifjak nagyobb része nem tanult meg írni, olvasni, erre nem volt szükségük, azonban ismerniük illett a nemzetközi lovagtörténeteket (pl. Roland-ének, a trójai háború története, stb.)
  • XIV-XVIII. Sz10  A XIV. század második felétől az egyházi értelmiség lassan kezdi átadni az értelmiségi feladatok bizonyos posztjait a világi férfiaknak.  a hagyományos egyházi-klerikus képzési anyagba ötvözve megjelennek a világi tananyagrészek és a világi oktatók és a kifejezetten világi életpályára készülő tanulók is a káptalani és plébániai iskolákban.  szervezett mesterképzés: XIV. században megjelentek a céhek, mint a helyi kézművesek, iparosok, kereskedők érdekvédelmi társulásai, és szükség volt a szervezett mester-képzésre
  • 1600-as évek11  új korszak kezdődött az oktatásban  régi, több tagozatot egyetlen intézményben egyesítő középkori iskolatípusokból saját funkciójú külön-külön iskolaintézményeket hoztak létre.  Az alsó szint az önálló, a latin iskolához szervezetileg nem tartozó népiskola.  A középszint két részből áll: a gimnázium és az akadémia bölcselettagozata.  A felső szint, a speciális ismereteket oktató, s ezáltal felnőttkori foglalkozásokra felkészítő akadémiai felső tagozat, valamint az egyetemi jogi, orvosi és teológiai fakultás.
  • Ratio Educationis (Az értelem vezetése)12  Az iskolakötelezettségről első alkalommal rendelkezik.  Az 1760-as évek végén Mária Terézia megindította a Habsburg Birodalom közoktatás-politikájának, iskolaügyének korszerűsítési munkálatait  Magyarországot, mint önálló közjogi egységet tekintette, figyelembe véve sajátosságait, perspektíváit.  1769. július 16-án kiadott rendelkezése deklarálta, hogy királyi felségjog a teljes magyar iskolaügyről rendelkezni és fölötte felügyeletet gyakorolni. (Valójában nem született 1868-ig oktatásügyi-tanügyi törvény hazánkban)
  • 1777-180613 1777 08.22 I. Ratio Educationis (latin nyelven, Bécsben) – intézkedései nem valósulnak meg  A magyar közoktatásügyet rendező átfogó szabályzat – állami iskolarendszer keretei közt egységes szervezetbe rendezése első alkalommal jelenik meg a tanulók „értékelése”, minősítése, rangsorolása feladatként. Egységes oktatási nevelési rendszer Bevezette az un. Locatió-t (szerződés) 13
  • Az I. Ratio Educationis: új oktatási-nevelési rendszer 1775: Ürményi József: a magyar iskolarendszer átfogó reformjának kidolgozása 1777. augusztus 22.: Mária Terézia jóváhagyja az új Oktatási- Nevelési Rendszert, a Ratio Educationis-t „Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere” A Ratio első ízben kíséreli meg egy olyan egységes oktatási-nevelési rendszer létrehozását, amely az állam felügyelete alatt áll.14
  • „Ratio Educationis” („Az értelem vezetése”)15 Nem mondta ki az iskolakötelezettséget
  • A Ratio Educationis pozitívumai  Állami irányítás és ellenőrzés: tankerületeket, tankerületi főigazgatók, népiskolai felügyelők  A meglévő iskolatípusok megerősítése: szabálykönyv  Határozott szervezeti keretek és tananyagbeli tartalmak az egyes iskolafokok számára  A középiskolai tananyagban több helyet kapnak a reál- ismeretkörök  Kísérlet a gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztására  Új intézménytípus a tanítóképzés számára: a normaiskola  A testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülés fontossága, haszna16 16
  • Intézkedések17  minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles  felekezeti iskolákat a Ratio Educationis állami felügyelet alá vonta  Studiumok anyaga - latin, kötelező a német, a magyar nyelv teljes hiánya  közhasznú tárgyakat tett kötelezővé  előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére
  • Tantárgyak18 Hit és erkölcstan; Írás és olvasás, Fejbeli és írásbeli számolás; Nyelvtan; Beszéd- és értelemgyakorlatok; Földrajz; Természetrajz; Természettan elemei; Gazdasági és kertészeti gyakorlatok; Polgári jogok és kötelességek, Alkotmánytan; Mértan; Rajzolás; Ének; Testgyakorlat; Kézimunka. A tanítás nyelve a magyar volt. Ahol a többségi lakosság nyelvén folyt a tanítás, ott a magyar nyelvet is kellett tanítani.
  • Oktatási-Nevelési-rendszer sajátosságai19  Tankerületek megteremtése  Főigazgatók+népiskolai felügyelők  Szint teljesítése után lehet magasabb fokra lépni  Középiskola: több reálismeretkör (kötelező, ajánlott, szabadon-választott)  Magyar nyelv nem kap helyet a közép és felsőoktatásban (latin)  Feladatként szerepel a tanuló minősítése, rangsorolása
  • Intézkedések20 Alsó és közép-szintű leányiskolák  1747-ben Sopronban, majd 1770-ben Budán apácák telepedtek le, s megnyitották, egyrészt bentlakásos intézményeikben lakó növendékeiknek, másrészt a helyi lakosság leányainak. A nagyszombati egyetemet orvosi és mérnöki intézettel bővítette, és Budára költöztette.
  • A Ratio Educationis negatívumai• Az iskolákat az egyház irányította, de az oktatást az állam ellenőrizte. Pártolták a népiskolák alapítását, hogy minden 6 és 12 év közötti gyermek iskolába járhasson, de nem mondták ki az iskolakötelezettséget.• A magyar nyelv nem kapott helyet a közép- és felsőfokú oktatásban• 1777-től a kisgimnáziumokban a magyar csak egy lett az országban élő hét nemzetiség lehetséges segédnyelvei közül• A modern nyelvek közül a német nyelv tanításának minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított•• Eszménye továbbra is a hagyományos latinos-retorikus, „barokkos” műveltség• A Ratio gimnáziumi tanterve nem vette figyelembe a 10–15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait.• Az iskolák magyar jellege ettől kezdve erősödött: magyar nyelvű tankönyvek, magyar tannyelvű oktatás 21 21
  • Iskolarendszer a 18. században Egyetem Akadémia Orvosi Jog kar Teológia Jogi osztályok: 2 év 3 év 5 év 4 év Felsőfok: Filozófiai osztályok: 2 év Bölcsészeti kar 2 év Poétikai osztályok: 1 év Középfok: Retorikai osztályok: 1 év Nagygimnázium Grammatikai osztályok: 3 év Kisgimnázium Alapfok: Falusi, mezővárosi, városi anyanyelvű népiskola, (Kisiskola)22
  • Osztályzatok: Kitűnő, I., II., III. rendű (ha valaki III. rendű az osztály23 meg kell ismételni)  Jobbágyszármazású tanuló akkor folytathatta tanulmányit, ha kitűnő lett.  A polgár-gyermek pedig akkor, ha kitűnő vagy I. rendű.
  • II. József24  Gondot fordított a földművelő parasztság iskolázására.  Terve, hogy az állam minden polgára megszerezze a műveltség minimumát.  elrendelte az általános iskolakötelezettséget, és nagy számban állított fel népiskolákat.  egyetemes iskolai és hatósági nyelvvé az egész monarchiában a németet tette.  A népiskolai tanítóvá is csak az lehetett, aki németül tudott. II. József halálával erősödik a nemzeti ellenállás hatása és ennek eredményeként Lipót rendelete már a magyar nyelv művelését és terjesztését is az iskola feladatává tette.
  • 180625 II. Ratio Educationis – Tanügyi Szabálykönyv a magyar tanügyi problémákra is megoldást ad  Kiküszöbölte a kötelező német nyelvet, helyt ad a magyar nyelvnek az oktatásban  Kötelező, ingyenes alsószintű oktatás  A gimnázium hat osztályos A II. Ratio Educationis csak a katolikus iskolák számára vált kötelező érvényűvé, a protestánsok – tanügyi függetlenségük védelmében – kezdetben elutasítottak minden központosító törekvést. Később – éppen a Ratio hatására – ők is kidolgoztak egységesítő rendelkezéseket. 25
  • II. Ratio Educationis jellemzői26  Nemzeti és vallási türelem  hat nemzetiségről írtak benne (magyar, német, szolvák, horvát, rutén, szerb, román),  elrendelték, hogy minden nemzetiséget a saját anyanyelvén kell tanítani.  Ugyanakkor a magyar nyelvet is tanítani kell, hogy a soknemzetiségű ország lakosai egymást megérthessék.  A hitfelekezetek esetében törekedni kell arra, hogy az iskolarendszer „vallási megkülönböztetés nélkül, egyformán szolgálja mindenkinek közös művelődését, valamint a társadalom hasznát”.
  • A II. Ratio Educationis (1806)  Csak a katolikus iskolák számára kötelező érvényű  Nemzetiségi és vallási türelem  Részletesen rendelkezik az anyanyelvi iskolákról  Az alsó fokú oktatás ingyenességét tartja kívánatosnak  Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatja gyermekét vétséget követ el  A városi iskolát továbbfejlesztette → „polgári iskola”  Külön gondoskodott a lányok iskoláztatásáról  A magyar nyelv jelentős szerephez jutott  Nemzetiségi vidékeken: a gimnáziumi tárgyak oktatásában megengedte, hogy a tanulók segédnyelvként használják anyanyelvüket  Líceumok és az akadémiák tananyagának részletes leírása  Ez a Ratio kijavította elődje hibáit27 27
  • A felsőbb osztályba való lépés feltételei Megszüntette a nemesi származású tanulók előjogát. Osztályzatok: Kitűnő, I., II., III. rendű (ha valaki III. rendű az osztály meg kell ismételni)  Jobbágyszármazású tanuló akkor folytathatta tanulmányit, ha kitűnő lett.  A polgár-gyermek pedig akkor, ha kitűnő vagy I. rendű.28
  • Reformkor 1820-184829 Népoktatás: 6-12 év között minden gyermeknek kötelező, az oktatás nyelve a tanulók anyanyelve (nemzetiségek)  Alsó elemi iskola 2 osztály  Felső elemi – 3 osztály
  • Tankötelezettség a XIX. sz - ban30  A XIX. század első felében az óvodamozgalom kibontakozása volt jellemző.  Közép-Európa első óvodáját 1828. június 1-jén nyitotta meg Brunszvik Teréz Budán.  ez nem kötelező intézmény volt, de óriási segítséget nyújtott a munkába álló családanyáknak.  A nemzeti reformkorszak idejében a közoktatásügy a közérdeklődés állandó kérdése.  A kor demokratizálódó, polgárosodó szellemének hatása alatt nálunk is elsősorban a népoktatás lett a kultúrpolitikai reformtörekvések tárgya.  Az 1825/27-i országgyűlés erélyesen sürgette a népiskolák felkarolását, a király azonban minden reformtörekvéstől elzárkózott.
  • Brunszvik Teréz (1775-1861)31  a „reneszánsz egyéniségű” nagyasszony (Jókai Anna)  „gyermekkertek” létrehozása  A grófnő, Pestalozzi (svájci pedagógus) elmélete nyomán kezdett foglalkozni a kisdedóvó intézményével.  Pestalozzi hosszú ideig csupán elméletben tervezhetett, mert a gondolat új volt Európának és sokan idegenkedtek tőle.  Brunszvik Teréz 1808-ban svájci utazása alkalmával megismerte Pestalozzit, csak két évtizeddel később,1828. június 1-én nyitotta meg az első óvodát. „Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk.”
  • „Osztályozás”32  1840-es évektől használják az „osztályozás” kifejezést.  1863-ban helytartótanácsi rendelet egységesen szabályozza az adható jegyeket és a követelményeket.  1869-ben jelent meg az első hivatalos rendtartás.  Eszerint az egyes tantárgyakat, az erkölcsi viseletet, a szorgalmat és a figyelmet értékelték.  Az elemi iskolákban csak az 1870-es évektől alakult ki egységesebb osztályozási eljárás,  egységes naplók szerint folyó osztályozás 1890-es évektől létezik
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc oktatásügye  1848 márciusa: új magyar közoktatási rendszer kiépítése Megszűnt az iskolafenntartás évszázados múltra visszatekintő feudális módja  Eötvös 1848. július 24-én az országgyűlés elé terjesztette a népoktatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát  A törvényjavaslat keret: a népoktatásügy alapvető elveinek foglalata. A törvényjavaslat szerint az állam feladata kettős:  Minden helységben legyenek népiskolák  Ellenőriznie kell, hogy minden iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésének a lehetőségét  Tankötelezettség fiúknál 6-12 éves korig, lányoknál 6-10 éves korig  Az állami elemi iskolákban a tanítás ingyenes  Az iskolák fenntartása iskolaadóból történik  Az oktatás nyelve: a község lakossága többségének anyanyelve33 33
  • Népoktatás a Forradalom után, kiegyezés előtt (1849-68) Centralizáló törekvés: a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet Minden gyermek részesüljön legalább annyi és olyan minőségű nevelésben- oktatásban, amelyet a népiskola nyújt! A bécsi kultuszminisztérium a magyar közoktatásügy legfőbb irányítója: utasítások az egyes tankerületek és az iskolatanácsok számára A hazai népoktatásügy jelentős fejlődésen megy keresztül → relatív fejlődési tendencia A század második felének művelődéspolitikusának, Schvarz Gyulának megállapításai:  az országban mintegy 5-6000 településen nincs iskola  a tanköteles gyermekek 48%-a jár iskolába  a besorozott újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni Az osztrák kormányzat törekvése a németesítésre az alsó fokú oktatás területén: a német nyelv tanítását kötelezővé tették34 34
  • Az „Organisationsentwurf” 1850-es évek, Franz Exner, Herrmann Bonitz: az osztrák gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott alapdokumentum (szabályzat és tanterv) „Passzív befogadás”-jelleg helyett a „tanulók saját tevékenységét”, az aktív ismeretelsajátítást szorgalmazzák Az Entwurf jellemző vonásai: – Létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot 10–18 éves fiúk számára  Algimnázium  Főgimnázium – A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű – Létrehozott egy másik középiskola-típust, a reáliskolát – Középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanárok taníthattak – Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosság többségének anyanyelve Az Entwurf jelentős mértékben előmozdította a középiskolák fejlődését35 35
  • Dualizmus kora36  Eötvös 1868-i Népoktatási Törvénye – az első magyar Közoktatásügyi törvény  Tankötelezettség 6-12 év  Népiskolák irányítása, felügyelete az állam joga és kötelessége  Népiskolák típusai:  elemi népiskola 6 osztály  Ismétlő iskola (heti 5 óra)  Felsőbb népiskola: 6 elemi után fiúknak 3 év, lányoknak 2 év.  A népiskolában tandíj, a szegényeknek elengedik  Oktatás nyelve a tanulók anyanyelve
  • Osztályozás 1869-tól37 1869 megjelent az első hivatalos Rendtartás szabályozta az adható érdemjegyeket és azok követelményeit (Entwurf az érettségi-rendszer bevezetése, 1851) Középiskolában az osztályzat: 1.kitűnő; 2.jeles; 3.jó; 4.elégséges; 5.elégtelen; 6.rossz;
  • Erkölcsi viselet: 1.példás; 2.dicséretes; 3.törvényszerű; 4.kevésbé tövényszerű;38 5.nem törvényszerű; Szorgalom: 1.ernyedetlen; 2.kellő; 3.hanyatló; 4.csekély; 5.semmi; Figyelem: 1.feszült; 2.kellő; 3.változó; 4.szórakozott; Átlagosztályzat: 1.kitűnő; 2.jeles; 3. I. rendű; II. rendű; III. rendű; 1876/77 négyre csökken a középiskolákban az érdemjegyek száma
  • Az iskoláztatás története 1867–1919 között: Elemi iskolák A kiegyezés után Eötvös József a Vallás és Közoktatási Minisztérium (VKM) vezetője Községi iskolák létesítését csak ott rendeli el, ahol nem működnek egyházi népiskolák Az állam befolyása közvetett eszközökkel :  Ellenőrző szerep  Ösztönző szerep: állami tanítóképzők felállítása  Színvonalas népiskolai tankönyvek elkészítése 1868: Magyarország első népoktatási törvénye (1868/38. tc.)39 39
  • Eötvös József (vásárosnaményi báró, Buda, 1813. szeptember 3. - Pest, 1871. február 2.): író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság elnöke40  1847-es pozsonyi országgyulésre is mint képviselo akart elmenni (Békés megyében, ahol birtokai voltak, nem volt esélye arra, hogy megválasszák, tehát visszalépett a jelöltségtől).  Otthon maradt, és csak az 1848. március 3.-iki kerületi ülés után ment el Pozsonyba, amikor az első magyar felelős minisztérium megalakult, és a vallás -és közoktatásügyi tárca számára.  Augusztus elején előterjesztette törvényjavaslatát, amelyet az ellenzék megtámadott, csak nagy nehézségek árán tudta javaslatát keresztülvinni  1865-ös országgyűlést, lapot alapított (Politikai Hetilap címmel) a kiegyezést érintő kérdések megvitatására. Barabás Miklós: Eötvös József (1845)  A kiegyezésben közvetlenül közreműködött.  Az új minisztériumban ismét a vallás -és közoktatásügyi tárcát vállalta el.  Kedvezőbb körülmények közt dolgozhatott, meghozta a népiskolai közoktatásról szóló törvényt. Megindította a közép és felsőiskolák reformját is.
  • Az 1868-as népoktatási törvény (1868/38. tc.) 1. Általános iskolakötelezettség 2. A népiskolai oktatás ingyenességét nem mondja ki, de az igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”. 3. A városi elemi iskola minden osztálya számára külön tanítót ír elő 4. Minden gyermeket anyanyelvén tanítanak a népiskolában 5. Tanítóképzés: az ország területén 20 tanítóképzőt kell felállítani 6. Lányok számára „tanítónő képező intézetek” létesítése (3 éves ingyenes képzés) 7. Hatosztályos elemi népiskola 8. A hatosztályos elemi népiskola után„ismétlő iskola” 9. Létrehozza a felsőbb népiskolát 10. A nagyobb községek felső népiskola helyett polgári iskolát létesíthettek 11. Rendelkezik az iskolaszék, a népiskolai hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről41 41
  • A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig  1868: a tanköteles gyermekek 48%-a járt iskolába.  1872: 55% → 1896: 79% → 1913: 93%.  Néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú képzettsége lassítja a fejlődést  Tankönyvbizottság: célja a népiskolai olvasó- és tankönyvek, „vezérkönyvek” (tanítói segédkönyvek) színvonalának fejlesztése  „Szabad verseny” a tankönyvírás terén  Eötvös József halála után (1871) lelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének folyamata tankönyvírás terén  1879-től: valamennyi népoktatási intézményben kötelező tantárgyként bevezetik a magyar nyelvet  1907, Apponyi Albert: a nemzetiségi egyházi iskolák államsegélyét a magyar nyelvismeretétől teszi függővé, rendelkezik az oktatás ingyenességéről  A 19. század utolsó éveiben, Wlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát létesítenek a millennium tiszteletére42 42
  • Apponyi Albert (Bécs, 1846. máj. 29. – Genf, 1933. febr. 7.): politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja43  1906. ápr. 8-tól 1910. jan. 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik a nemzetiségek fokozott elnyomására irányuló iskolatörvény keresztülvitele.  1917. jún. 15-től 1918. máj. 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a m. békedelegáció vezetője volt.
  • Wlassics Gyula báró (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogász, közjogi író, miniszter, az MTA tagja.44  Az első Wekerle-kormány lemondása után a király 1895. január 15-én őt hívta meg a vallás- és közoktatásügyi székbe, amit Wlassics el is fogadott. Több mint nyolc évig töltötte be ezt a hivatalt (1903. november 3-áig).
  • 45
  • Polgári iskolák Népiskolák → polgári iskolák Polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók A polgári iskola a városi kispolgárság igényeit elégítette ki. Tantárgyak összeállítása a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma szükségletei alapján 1873: Budán 2 polgári iskolai tanítóképző intézet nyílik:  A tanítók képzése: Gyertyánffy István igazgatásával  Tanítónőket felkészítése a pályára: Zirzen Janka igazgatónő46 46
  • Zirzen Janka (Jászberény, 1824. május 23 –Bp. 1904. december 28)47  magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja.  1869-ban létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.  1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde,  1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett.  új feladattal bízta meg Trefort Ágoston: Tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat.  Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain (Bécs, Párizs) szakmai ismereteket szerzett  az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt.  A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is.
  •  1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. (Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott).  1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés (több mint 400-an végeztek.  Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.  1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat.  Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult.  Zirzen Janka sírja Budapesten. Kerepesi temető 29/1-1-35. Szobrász: Bory Jenő.  Megjelent könyve: A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története (Bp., 1874).48
  • 49 Érettségi
  • „Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományoknak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvos- tudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja” Comenius Á.J. Nagy Oktatástana Akadémiai Kiadó Bp. 1953 XXXI. Fejezet50
  • „a nemzet tanítója”- Comenius51  Comenius, a „nemzetek tanítója” gondolatait közel 400 évvel ezelőtt fogalmazta meg. Az első modern pedagógusként számon tartott író, messze meghaladva korát, szükségét érezte, hogy az iskolát egy nyilvános értelmességi vizsgával zárják a tanulók. Elképzelései csak 150 év múlva valósultak meg.  A maturát (Matura=érettségi (latin)) először 1788-ban Poroszországban vezették be, ezzel is korlátozni kívánták az egyetemre jelentkezők számát. Matura a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő záróvizsga.  az érettségi vizsga mellett egyetemi felvételizni kellett.  1834-ben eltörölték a felvételit, az érettségit viszont minden gimnáziumban kötelezővé tették.  1812-ben utasítás pontosította az érettségi szabályait - nem volt kötelező az érettségi.  1834-ben eltörölték a felvételi vizsgát és az érettségi lett az egyetlen és szükséges feltétele az egyetemi tanulmányoknak. (Finánczy Ernő: Az érettségi vizsgálat Magyar Pedagógia 1911 65-76).
  •  Az 1848. évi első egyetemes tanügyi kongresszus több radikális kultúrpolitikai elvének megfogalmazása és tanügyi reformjavaslata között a középiskola végén megtartandó érettségi vizsgálat bevezetése is szerepelt. Ez lett volna az egyetemre, főiskolára történő belépés eszköze és feltétele.  Thun Leo osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyar Királyságra vonatkozó rendeletet 1849. október 9-én írta alá.  Az érettségi vizsgálatot az Organisations-Entwurf honosította meg német illetve porosz minta és tapasztalatok alapján.  Nálunk is e reform részeként jelent meg „Entwurf der Organisation der Gymnasium und Realschule in Österreich” Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts, Wien 1849.52
  • Az Entwurf korszerű oktatásügyi intézkedései53  10-18 éves fiúk számára felállították a nyolcosztályos gimnáziumot, melyből az első négy osztály algimnázium, a másik négy pedig főgimnázium volt. (nyilvános és magángimnázumból állt)  Létrehozták a reáliskolát, amely háromosztályos alreálból és hároméves főreálból állt  A bizottság elnöke az állami tanügyigazgatási szerv által kiküldött hivatalos személy, tagjai a gimnázium igazgatója, a nyolcadik osztály tanárai és a hetedik osztály matematika tanára, (az Entwurf rendelkezése szerint az utolsó évben nem volt ilyen tantárgy).  Az írásbeli tételeket a gimnázium igazgatója terjesztette elő, közülük választotta ki az elnök a kidolgozandó témákat, de ezek helyett másokat is kitűzhetett. Mészáros István: Az érettségi 140 éve, Köznevelés 1991. 47. 4. sz.
  • Érettségi dolgozat (1849)54 Az érettségizők írásbeli dolgozata:  fogalmazvány a tanuló anyanyelvén;  anyanyelvű szöveg fordítása latinra;  szöveg fordítása latinról anyanyelvre;  görög szöveg fordítása anyanyelvre;  matematika.
  • Érettségi dolgozat (1849)55 Szóbeli (egy nap 15 fő vizsgázhatott):  az anyanyelv nyelvtana és irodalma;  latin nyelv és irodalom;  görög nyelv és irodalom;  történelem és földrajz;  matematika;  természetrajz-fizika;  szabadon választott élő idegen nyelv (nem volt kötelező). 1875-ben az időközben nyolcosztályúvá fejlesztett reáliskolákban is bevezették az érettségi vizsgákat.
  • Képzések, iskolatípusok a XIX sz végén56  1890-ben új törvény a középiskolákról. A gimnázium tanulóit nem kötelezték a görög nyelv és irodalom tanulására, helyette görögpótló tantárgyakat vezettek be.  Az iskolafenntartók dönthették el, hogy bevezetik-e ezt a képzést. Az ilyen gimnáziumban érettségizett diákoknak pótló érettségi vizsgát kellett tenniük, ha hittudományi karra vagy az egyetemek bölcsésztudományi karára akartak beiratkozni. Így új gimnázium típus jött létre a latin-görögpótlós gimnázium, melyet az 1924-es törvény szüntetett meg
  • Érettségi szabályzat XX sz elején57  1905. december 18-án Lukács György vallási- és közoktatási miniszter  40§-ban szabta meg a feladatokat és követelményeket. A vizsga szerkezete változatlan maradt, de változott az írásbeli vizsgák száma. Mindkét iskolatípusban háromra csökkent. A szóbeli vizsgát továbbra is öt tárgyból tették a jelöltek.  1920-as trianoni döntés alapján Magyarország új határok közé került, így oktatási-nevelési intézményeinek jelentős részét elveszítette  Klebelsberg Kunó úgy látta, hogy a középosztály iskolai végzettsége és szaktudása már nem felel meg a modern kor kihívásainak. 1924-ben elfogadják.  Gyakorlatiasabb tananyag, élő idegen nyelv oktatása
  • Klebelsberg Kunó 192458  Differenciálás valósult meg,  gimnáziumban elsősorban humanisztikus, görög és latin nyelvi és irodalmi ismereteket,  a reálgimnáziumban főként latin és modern nyelvek irodalmát és a reáliskolákban élő idegen nyelveket, matematikát és természettudományokat oktattak.  A törvény rendelkezett arról is, hogy bármely iskolatípusban letett érettségi valamennyi főiskolán, egyetemi karon való továbbtanulásra jogosít.  Megszűnt a humán gimnázium monopóliuma, egyenrangúvá vált a három középiskola.  Ebben az időszakban gimnáziumból 28, reálgimnáziumból 69 és reáliskolából 23 működött.
  • Érettségi 1933-194559  Hóman Bálint miniszter:a középiskoláról szóló 1934. évi 11. törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola megszüntetésével új alapokra fektette a középiskolai oktatást, 43§-ban mely törvény szakmai körökben az „egységes” jelzőt kapta.  A reform nyomán 1938-ban megjelent gimnáziumi tanterv nagyobb teret adott a nemzeti tárgyaknak, melyek a következők voltak: magyar nyelv, magyar irodalom és művészet, magyar történelem, Magyarország földrajza és néprajza. Csökkentette a görög és latin nyelv, valamint a természettudományos tárgyak óraszámát. A világtörténelem a korábbiakhoz képest kisebb súllyal szerepelt, a magyar nyelv és irodalom tananyagából kimaradt a poétika, rirodalomismeretet és irodalomtörténetet tanítottaketorika és stilisztika, helyettük a középiskola felső osztályaiban
  • Érettségi 1945-196160  Legnagyobb feladat a középiskolák hálózatának újjáépítése és fejlesztése  A gimnáziumok száma lassan emelkedett az ötvenes években, viszont a szakmai középiskolák száma és középiskolában tanulók létszáma ugrásszerűen megnőtt  A szakérettségi rendszerének kialakítása. A politikai vezetés legfőbb céljai közé tartozott a középiskolákban és felsőoktatásban tanuló fiatalok szociális összetételének megváltoztatása, azaz a munkás és szegényparaszt származásúak erőltetett beiskolázása.  1948. szeptember 17-én az oktatási miniszter elrendeli a szakérettségire előkészítő tanfolyamok megszervezését. Ez egy- majd kétéves bentlakásos tanfolyam a középiskolát nem végzett munkás- és parasztfiatalok számára tette lehetővé, hogy két középiskolai tantárgyból érettségi vizsgát tegyenek, majd ezeknek megfelelő főiskolai vagy egyetemi szakon folytassák tovább tanulmányaikat. A vizsgaszabályzat 1949. július 1-én lépett életbe, 1955-ig működött.
  • Érettségi 1945-196161  Funkcionális változást az 1952-ben bevezetett egyetemi felvételi vizsga bevezetése eredményezett. Az érettségi vizsga már nem felsőoktatási intézménybe való tanulásra, hanem a felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosított.  Az érettségi vizsgák színvonala javuló tendenciát mutatott, viszont szerepe jelentéktelenebbé és formálisabbá vált, ugyanis a felvételi vizsga jelentette a továbbhaladás lehetőségét.
  • Érettségi 1961-199062  1961. október 12-én elfogadott 3. sz. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről, melyben kimondták, hogy a gimnáziumi tanulmányok végén a tanulók nemcsak érettségi vizsgát kötelesek tenni hanem „szakmai minősítő vizsgát” is.  Előírta az az 5+1-es munkarendet. Az új tanulásszervezési mód nem bizonyult életképesnek.  Az 1965-ös korrekció során az 5+1-es rendszert megszüntették, helyette tagozatos (nyelvi, természettudományos vagy ének-zenei) osztályokat hoztak létre a gimnáziumokban.  A törvény új iskolatípusként létrehozta a szakközépiskolát.  Célja kettős volt: általános korszerű műveltséget és valamely szakmában szakképesítést nyújtani. A négy éves képzést a szakmai vizsga mellett érettségi vizsga zárta
  • Érettségi 1961-199063  A művelődési miniszter 186/1963(M.K.24) M.M. számú utasításával az oktatási törvényhez igazodva jelentette meg a „Gimnázium érettségi vizsgaszabályzatot”, melyhez csatolták a bizonyítványmintákat. A vizsga nem nyilvános.  három csoportba sorolja:  kötelező: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem;  kötelezően választható egy a következők közül: az orosz nyelv, a második idegen nyelv, a biológia, a fizika, a kémia;  szabadon választható: bármely más tantárgy a felsorolt kötelezőkön kívül  1974-ben az érettségit nem az ötfokozatú skálán értékelték, hanem csak „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” és a „nem felelt meg” kategóriákat alkalmazták, a következő évben visszaállították.  1978-ban az érettségi tantárgyak közül eltűnt a történelem, mely hatalmas felháborodást keltett. A visszaállítás 1979-ben.
  • Érettségi 1961-199064  1982-ben a közös érettségi-felvételi vizsga megjelenése.  Az érettségi társadalmi értéke a nyolcvanas években sajnálatoson módon rohamosan csökkent. Minden fórumon megfogalmazódott a változtatás szükségszerűsége, de még várni kellett a változásokra.
  • Érettségi 1990 után65  Az 1993. szeptember 1-én életbe lépő új közoktatási törvény következtében az érettségi társadalmi és szakmai elismerése pozitív irányba mozdult el. A záróvizsga már jogosított továbbtanulásra is, bár a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük volt további követelményekhez kötni a felvételt.  2005-ben Magyarországon megszűnt a felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vette át. A rendszer több szabadságot ad a továbbtanulni vágyó tanulóknak, mivel maguk dönthetik el, hogy hogyan gyűjtik össze pontjaikat. Az érettségi vizsga tárgyai:  magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom;  matematika;  történelem;  idegen nyelv;  szabadon választott kötelező tárgy.
  • Érettségi 2005-től66 A vizsgafajták:  rendes;  előrehozott;  szintemelő;  kiegészítő;  ismétlő;  pótló;  javító érettségi vizsga.  Az érettségi a történelem folyamán sokat veszített tekintélyéből.  Ma már egy diploma ér annyit, mint évtizedekkel ezelőtt az érettségi.
  • 67 Polgári iskola
  • 1876 polgári iskola68 1876 a polgári iskolákban: Tantárgyaknál öt fokozat (1.kitűnő; 2.jeles; 3.jó; 4.elégséges; 5.elégtelen;) Erkölcsi magaviseletnél három (dicséretes, jó, türhető) Szorgalomnál négy: ernyedetlen, dicséretes,változó,hanyag)
  • Szabályzat 189569  Egységes öt fokozatot vezetett be eltérő elnevezéssel  a tanulmányi előmenetel  magaviselet  szorgalom  írásbeli dolgozat értékelésére
  • A középiskolák fejlődése  Trefort Ágoston minisztersége alatt: középiskolai törvény (1883):  Klasszikus gimnázium: humanisztikus tanulmányok  Reáliskola : modern nyelvek, mennyiségtan, természettan  Cél: az általános műveltség közvetítése és a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés.  A gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít  1875: Az eredetileg hatosztályos reáliskolát nyolcosztályossá fejlesztik  1890: új törvény a középiskolákról: „görögpótló tárgyak”  1895: Wlassics Gyula miniszter rendelete: engedélyezi a lányok magán- érettségi vizsgára bocsátását az ország valamennyi fiúk számára rendszeresített középiskolájában  Az Országos Nőképző-Egyesület (ONKE, 1868) bizottságot hozott létre leánygimnázium megszervezésére.  Veres Pálné, 1896: az első hazai leánygimnázium megalapítása70 70
  • A magyar iskolák rendszere a századfordulón71 71
  • VKM (Vallási és Közoktatási Min.) 191472  A polgáriban négy jegyű osztályozást vezettek be (a gimnázium mintájára)  A népiskolában megmarad az ötjegyű osztályozás
  • Osztályozás - vita73 1880–90-es években kezdődött vita (Balogh László, 1976 )  az osztályozás rendszerének elvi alapjai, az osztályozás nagyfokú szubjektivitása, megbízhatatlanság; az egyöntetűség hiánya; a normák, a megkövetelhető tudásszintek kidolgozatlansága; az osztályozás nagyfokú szélsőségei (jeles, elégtelen),  a túl liberális, illetve túl szigorú osztályozás; a buktatások mértékének bírálata – főleg az elemi iskolában;  az érdemjegyek száma és elnevezése, azok egyöntetűségének hiánya; az egyes, óra eleji feleletek alapján történő osztályozás egyeduralma;  az értékelés osztályozás-központú szemléletmódja; a titkos noteszrendszer, a jegytitkolás gyakorlata; az egyes tantárgyak, főleg a testnevelés és rajz osztályozása;
  •  az érdemjegy megállapításának módja, az átlagosztályzatban történő beszámítása; a magaviselet és a szorgalom74 osztályozása,  a fokozatok elnevezése; a házi feladat, az írásbeli dolgozatok szerepe az értékelés-osztályozás rendszerében, elbírálásuk szempontjai, módja;  a „rendűség” az „átlag”, az „általános osztályzat”, az „általános tanulmányi eredmény” megállapítása már az 1870-es évektől, az osztálystatisztikák szerepe; a kompenzáció kérdése; a környezet szerepe, figyelembevétele;  a tanulók egyénisége, személyisége és az osztályozás viszonya;  a nehézségek tárgyi okai: pedagógiaelméleti metodikai felkészítés és felkészültség fogyatékosságai, pszichológiai ismeretek hiánya, magas osztálylétszámok, iskolába járás nehézségei stb.”
  •  „…Összefoglaló vizsgálatok témaegységek után előre kialakított kérdésekkel (1900-as évektől):75  az óra eleji számonkérés átalakítására az egész osztállyal való állandó foglalkozássá (1927);  a tantárgyankénti „minimum” követelményszintek megállapítása (1897);  … a tehetségek kibontakoztatásának elősegítése, ebben az osztályozás szerepe (az 1900-as, főleg az 1916–18-as, az 1950-es években);  … a tartalmi munkára irányuló osztályozási rendszer kialakítása (a tananyag elsajátításának mértéke, kombináló-, ítélőképesség foka stb. már az 1800-as évektől);  … a legradikálisabb javaslatok az osztályozás teljes eltörlésére vonatkozó didaktikai, főleg pszichológiai indokok alapján első ízben az 1890-es, majd az 1910–13-as és 1930–34-es években.  A legpozitívabb javaslatok az osztályozás egzaktabbá tétele érdekében az ún. tantárgytesztek, tantárgyi felmérő és feladatlapok kidolgozására és alkalmazására irányultak (1916–1918) főként az 1930-as évektől…” (Balogh László, 1976.)
  • A tankötelezettség alakulása a XX. században  1926-ban népiskolai program kezdődött, eredménye 3 év alatt 5000 népiskola kezdte meg működését  A nyolcosztályos népiskola bevezetését, 1928-ban készítette el, de a gazdasági válság miatt törvényi szabályozására csak 1940-ben került sor  1927-ben száznál több nyolcosztályú népiskola működött (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 7. és 8. osztályos tantervet és utasítást is kiadott).Klebelsberg Kunó (1922-1931 kultuszminiszter) 76
  • Nyolcosztályos általános iskola77 1945. augusztus 18-án elrendelték a nyolcosztályos általános iskola bevezetését. Különbségek a nyolcosztályos népiskolák és a nyolcosztályos általános iskolák között: • A népiskola megőrizte népiskola jellegét és nem jogosított továbbtanulásra. • A nyolcosztályos általános iskola magába olvasztotta a polgári iskolát és a gimnáziumok alsó négy osztályát. • Az általános iskola egységes jellegű, ugyanazon műveltségi anyag közvetítését tűzte ki célul minden 6-14 éves gyerek számára.
  • 1960-as évek78  1961. október 12 a 3 sz törvény szentesítette az 5+1 munkarendet  1965 korrekció: megszüntették, helyette tagozatos osztályokat hoztak létre  1974 értékelés nem ötfokozatú, hanemdicséretttel megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.  1978. történelem nem kötelező érettségi tárgy  1979. visszaállították
  • 1970 –s évek79 1973 szeptemberétől eltörölték a tanulmányi átlagot. (implicit formában az „átlag” ezután is benne van a bizonyítványban.) Az átlag megszüntetésére az alábbi érvek alapján került sor:  – ugyanaz az átlag különböző osztályzateloszlásokat takar,  – különböző tanulókat azonosnak tüntet fel,  – az átlagból nem kerül ki, nyújt-e a tanuló egy-egy területen kimagasló teljesítményt,  – az átlagban össze nem vethető dolgokat, össze nem adható adatokat fejezünk ki,  – különböző nehézségű tantárgyak azonos súllyal jelennek meg,  – aggasztó „átlagmanipulációk” valóságos polgárjogot nyernek különösen az ún. készségtárgyak esetében stb.  az átlagosztályzat arra inspirálta a tanulókat, hogy igyekezzenek valamennyi tantárgy követelményeinek egyenletesen megfelelni, és így kevés lehetőségük adódott arra, hogy egy-egy területen igyekezzenek kiemelkedőt produkálni.
  • Törekvések az értékelési rendszer javítására, 1972- től80  1963 óta 1. osztályban nincs félévkor bizonyítvány.  1972 szeptemberétől elégtelennel is 2. osztályba léphetett az a tanuló, aki környezetismeretből, gyakorlati foglalkozásból vagy testnevelésből bukott.  1973 szeptemberében az 5. osztályban is elmaradt a félévi értesítő, továbbá minden osztályban eltörölték az ún. „belépő” tantárgyak osztályozását az első félévben.  1973 szeptemberétől eltörölték a tanulmányi átlagot.  1976-tól megindulnak az ún. szöveges értékelési kísérletek  1978 szeptemberétől megszűnt az l. osztályban az év végi bizonyítvány, és ezt követően a 2. osztály első félévéig az osztályozás. Elrendelték az ún. közös anyanyelvi osztályzatot az addigi két, három, illetve négy osztályzat helyett.
  • Az osztályozás dominanciájának csökkentése81  1963 óta 1. osztályban nincs félévkor bizonyítvány.  1972 szeptemberétől elégtelennel is 2. osztályba léphetett az a tanuló, aki környezetismeretből, gyakorlati foglalkozásból vagy testnevelésből bukott.  1973 szeptemberében az 5. osztályban is elmaradt a félévi értesítő, továbbá minden osztályban eltörölték az ún. „belépő” tantárgyak osztályozását az első félévben.  1978 szeptemberétől megszűnt az l. osztályban az év végi bizonyítvány, és ezt követően a 2. osztály első félévéig az osztályozás. Elrendelték az ún. közös anyanyelvi osztályzatot az addigi két, három, illetve négy osztályzat helyett.
  • Szöveges értékelési kísérletek82 A szöveges értékelési kísérletek azzal az általánosítható tanulsággal szolgáltak, hogy a tanulási folyamatból kivonható maga az osztályozás, ha más formákban biztosítják a tanulók rendszeres értékelését. (az év végi osztályozás megmaradt!) – csak kísérletek
  • Problémák83 – megterhelő a pedagógusra nézve, – nehéz differenciált, instruktív értékelést készíteni, – gondot okoz a kódolás és dekódolás, – nem biztosítja valamennyi tanuló folyamatos értékelését, – az értékelés „felemás”, nem illeszkedik egymáshoz a folyamat szöveges értékelése és a tanév végi osztályzat.
  • Fejlesztő értékelési eljárások kidolgozása84 Fejlesztő értékelés a programozott oktatásban (nagy részében önálló tanulási tevékenység) Hátránya:  a tanuló számára véges mintát lehet csak megadni a programban az önellenőrzéshez.  a tanulók csak saját tanulási eredményeikkel találkozhatnak, így a kollektív értékelésből nem vonhatnak le tanulságokat a saját tanulásukra vonatkozóan.
  • A tanulmányi átlag szükségessége85 A hierarchikus elrendezettségű értékelésben a legáltalánosabb értékmérő a tanulmányi átlag. (Kiss Árpád, 1978) A jó értékelés és osztályozás esetében egy tanulmányi értesítő úgy igazít el, hogy az egyetlen tárgyból vagy tantárgycsoportból elért érdemjegy a különleges képességekről és teljesítményekről tájékoztat, az általános tanulmányi eredmény tágabb emberi érdeklődésről és a munkához való viszonyról.” (Demeter Katalin)
  • Közoktatási törvény 2003-as módosítása86 2003. június 23
  • Bibliográfia87 1. Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest 2000. 2. Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 3. Ákombák tanár úr. Palatinus Kiadó, Budapest, 2003 4. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=731&articleID=1354&ctag=articlelist &iid=1 5. (2003. június 23-án az Országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosítását. A honlapon olvasható a közoktatási törvény módosításának szövege, annak indoklása és a törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege) 6. Halász Gábor: Hazai és nemzetközi törekvések az iskolai értékelés rendszerében 7. http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2002-02-ko-Halasz-Hazai 8. Demeter Katalin: Az iskolai tanulás értékelési rendszerének fejlesztése* 9. http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0034/balogh_pedpszich00 34.html 10. Oktatási és Kulturális Minisztérium - Tanévkezdő kiadvány 2006 11. http://www.okm.gov.hu/?folderID=723&articleID=224367&ctag=&iid=
  • 12. Az EKF Gyakorlóiskola Mérési értékelési rendszere http://gyakorlo.ektf.hu/index.php?option=com_remository&It88 emid=172&func=download&id=7&chk=c43acb75a6bb6bbee 35940364ccc29a6&no_html=1 13. Kiss Árpád: Mérés, értékelés, osztályozás 14. Tankönyvkiadó Budapest, 1978 15. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=sub&kulc s=29&szo=nemzetk%C3%B6zi+m%C3%A9r%C3%A9sek 16. Mészáros István: Az érettségi 140 éve, Köznevelés 1991. 47. 4. sz. 17. Finánczy Ernő: Az érettségi vizsgálat Magyar Pedagógia 1911 65-76.
  • 89 18. Pecz Gyula: A gymnasium feladata. Nevelési Emléklapok. Pest, 1847. III-IV.-füzet 19. „Grundsatzefür die provisorische Organisation des Unterrichtswesens in dem Kronlande Ungarn” c. rendelet 1849. október 9. 20. „Entwurf der Organisation der Gymnasium und Realschule in Österreich” Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts, Wien 1849