Népviseletek

3,733 views
3,456 views

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
3,733
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
39
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Népviseletek

  1. 1. Wierl Tímea: Népviseletek prezentáció <ul><li>Ez egy szemináriumi feladat pedagógiai információhordozókból </li></ul>
  2. 2. Népviseletek Készítette: Wierl Tímea
  3. 3. Non-verbális üzenetet hordozhatnak az úgynevezett emblémák: <ul><li>ruha </li></ul><ul><li>öltözködés </li></ul><ul><li>hajviselet </li></ul><ul><li>jelvények </li></ul><ul><li>a test különböző díszei </li></ul><ul><li>Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. </li></ul>
  4. 4. <ul><li>A globalizáció uniformizáló, nemzet-sorvasztó hatására a népek, tájegységek ruházata kezd egymáshoz elkeserítően hasonló, sőt egyforma lenni. </li></ul>
  5. 5. A magyar népviselet <ul><li>a magyarság hagyományos öltözködési módja </li></ul><ul><li>törvények és rendeletek szabályozták </li></ul><ul><li>a különböző vidékek lakói viseletükkel is megkülönböztették magukat a többi vidék lakóitól </li></ul>
  6. 6. <ul><li>A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. </li></ul><ul><li>A 19. század végéig az ing, bő gatya, székely harisnya anyagát továbbra is otthon szőtték. A viselet többi részét egyre inkább gyári alapanyagból varrták. </li></ul><ul><li>Az egyes községek kialakították a csak rájuk jellemző stílust. Így viseletük szimbolizálta származásukat, hovatartozásukat. </li></ul>
  7. 7. A magyar népviselet legjellemzőbb általános elemei: Haj, bajusz és szakállviselet; fejrevalók <ul><li>A hegyesre pödrött bajuszt régen a nemesek és a katonák viselték megkülönböztetésül. </li></ul><ul><li>A 19. század második felében a kisodrott bajusz terjedt el, és leginkább az Alföldön kedvelték. </li></ul>
  8. 8. Szakállviselet: <ul><li>A szakáll rangot és kort jelzett. </li></ul><ul><li>A feudalizmus idején egyes vidékeken csak a nemesek viselhettek szakállat; náluk a körszakáll volt általános. </li></ul><ul><li>1848 után a szakállviselet elterjedt a köznép körében is, és népszerűvé vált a Kossuth-szakáll. </li></ul>
  9. 9. Hajviselet: <ul><li>A hosszú haj a kereszténység felvétele után vált jellemző motívummá a magyar férfiaknál. </li></ul><ul><li>A haj levágása egyes hiedelmek szerint az ember megcsonkítását jelentette. </li></ul><ul><li>A nők hagyományosan hosszú hajjal jártak. </li></ul><ul><li>Csak a lányok járhattak kiengedett hajjal, az asszonyok hajukat kötelezően feltűzték. </li></ul><ul><li>A néphit varázserőt tulajdonított az asszonyok hajának. </li></ul>
  10. 10. Fejrevalók: <ul><li>Nőknél : </li></ul><ul><li>A nagy fehér lepedőszerű kendő a gyászt jelezte. </li></ul><ul><li>A lányok pártája a szüzek által viselt virágkoszorúból alakult ki, és a szűziességet jelképezi. </li></ul><ul><li>Férfiaknál: </li></ul><ul><li>A vőfélyek és a katonaviselt legények színes pántlikát kötöttek kalapjukra. </li></ul><ul><li>A daru, a sas és a kócsagtoll viselete nemesi kiváltságnak számított. </li></ul>
  11. 11. Népviseletek tájanként: <ul><li>Dunántúl </li></ul><ul><li>Dél-Dunántúl </li></ul><ul><li>Felvidék </li></ul><ul><li>Duna-Tisza köze </li></ul><ul><li>Tiszántúl </li></ul><ul><li>Erdély - Székelyföld </li></ul>
  12. 12. Dunántúl: <ul><li>A rábaközi viselet legtovább Kapuváron maradt fenn: az ünnepeken, esküvőkön, nagyobb családi eseményeken a főkötőt hímzett kendővel kötötték be. A férfiak gyolcsingét pedig aprólékos hímzett minta borítja. </li></ul><ul><li>A Csallóközben fiatalasszonyok megkülönböztetésből (hogy ők már férjes asszonyok) aranycsipkés és selyemszalagos főkötőt viseltek. A fiatalok piros, az idősek fekete csizmában jártak. </li></ul>
  13. 15. Dél-Dunántúl: <ul><li>A fehér gyászszín az Ormánságban maradt meg a legtovább. Illetve ezen a területen az asszonyok főkötője mutatta viselőjének korát; az öregasszonyoké pl. teljesen fehér volt. </li></ul><ul><li>Sárköz lakói hirtelen meggazdagodtak a vizek lecsapolását követően. Ezt viseletükkel is hirdetni kezdték. Azok a menyecskék, akik még nem szültek, bíbort viseltek, ami fátyolból készült, és selyemmel és aranyfonallal hímezték. Ezt úgy helyezték fel, hogy a melldíszek láthatók maradjanak. Gyakran hordtak nyakláncot. </li></ul>
  14. 18. Felvidék: <ul><li>Szécsény vidékén elterjedten viselik a nyakláncokat, a fiatalok világos, a középkorúak kék és zöld gyöngyökből. A hímzett bőrpruszlik jómódú viselőt jelzett. </li></ul><ul><li>Lócon a férfiak szerényen hímzett vászoninge fölött viselt pruszlik gombjának színe jelezte viselőjének korát. </li></ul><ul><li>Galgamácsán az asszonyok főkötőjét aranycsipke díszíti; erre a fiatalasszonyok fátylat borítanak, így kor szerint különülnek el. </li></ul><ul><li>Karancsságon a fiatalasszonyt fehéren varrott, rózsás, szalagos főkötő jelképezi. </li></ul>
  15. 21. Duna-Tisza köze: <ul><li>A kiskunsági pásztorok viselete számos régi elemet őrzött meg. A kalap süvegre emlékeztet, csak a pereme más. A bő fehér gatyára és ingre ezüstgombú fekete lajbi borult. A gulyások erre subát, a szegényebb pásztorok szűrt vettek. </li></ul>
  16. 22. Tiszántúl: <ul><li>A hortobágyi pásztorok kalapjának bal oldalán madártoll leng, ami jelzi viselőjének rangját. A csikósok kék inge és gatyája a szabadságharcos huszárok egyenruháját utánozza. </li></ul><ul><li>Az asszonyok kötényének hímzése virágmintás. A lányok, amíg meg nem házasodnak ruhájukon hordhattak gallért. Majd menyasszonyként vállkendőjük fekete. </li></ul>
  17. 24. Erdély: <ul><li>A Fekete-Körös mentén jellemző, hogy a lányok szoknyája piros, a menyecskéké kék, az idősebbeké fekete. A férfiak viseletében a fiatalok csokros nyakravalója fehér, az öregeké fekete. </li></ul><ul><li>A kalotaszegi népviselet leghíresebb motívuma, hogy a lányok és a fiatalasszonyok tulipánmintás piros csizmában járnak. Jellegzetesség még a muszuly, melynek színe viselőjének korára is utal. </li></ul>
  18. 26. Székelyföld: <ul><li>Székelyföldön a legjellemzőbb a harisnyaviselet. A harisnya szűk, fehér gyapjú harisnya. Ennek zsinórozása jelzi viselőjének rangját, emellett a nyári zsinóros mellény ugyanolyan díszes, mint a harisnya. </li></ul>
  19. 28. Köszönöm a figyelmet!

×