• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Van kiút, behozhatjuk a lemaradást!
 

Van kiút, behozhatjuk a lemaradást!

on

  • 217 views

 

Statistics

Views

Total Views
217
Views on SlideShare
217
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Van kiút, behozhatjuk a lemaradást! Van kiút, behozhatjuk a lemaradást! Document Transcript

    • pénzzé tehetõ, amellyel ki- fizethetõ az adóság.” Az adósságot fõképpen a nyolc év szocialista kor- mányzása hozta Magyar- ország nyakára. Zárásként arról ír, hogy a van kiút, a lemaradást be lehet hozni: „Kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba, mert a következõ alkalom- mal már a folyó is más, mi is mások vagyunk. Ami el- folyt a Dunán, az már el- folyt, de friss víz mindig van. Hatalmas teher nehe- zedik a vállunkra. Egy alagúton kell keresztül- mennünk, de már látszik a fény a végén.” Horváth János könyve ismertetésének végéhez értem, a 92 éves profesz- szornak, képviselõnek és barátomnak jó egészséget kívánok a további munká- jához! A könyv ára 1500 forint, és Magyarországon kapható. Még az év elején érke- zett hozzám Horváth Já- nos magyar parlamenti képviselõ Élõ történelem címû könyve, amelynek alcíme: A parlamenti kép- viselõk doyenével beszél- get Spangel Péter. A Harmath Pistának, baráti szeretettel dedikált köny- vet 2012. december 14-én írta alá Horváth János, aki hosszú éveket töltött az Egyesült Államokban, mi- elõtt Orbán Viktor meghí- vására 1997-ben vissza- költözött Magyarországra. A vékony – 144 oldalas – puhakötésû könyv elol- vasása nem túl nagy mun- ka, a politikai és fõleg a gazdasági témák megérté- se azonban figyelmet ér- demel. Fellengzõs túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy mindent értettem, hiszen a gazdaságpolitikai témához fõképpen olyan szakemberek, mint Hor- váth János magyarázata lenne szükséges. A kapcsolatom Horváth Jánossal az 1980-as évek- ben kezdõdött, amikor elõ- ször 1988-ban járt Chicagó- ban, mint republikánus párti képviselõjelölt, segíte- ni George H. W. Bush el- nökválasztási kampányát. Dr. Horváth János akkori- ban az Indianapolis városa melletti Butler Egyetemen kitüntetett státuszú, köz- gazdász egyetemi tanár- ként mûködött, vagyis Economy professzor volt. Akkoriban republiká- nus képviselõjelöltként is elindult Indiana állam 10- es számú választókerüle- tében, amely évtizedekre visszamenõen Demokrata párti terület volt. Nem si- került bejutnia a kong- resszusba, de a Republiká- nus Párt vezetõi, Richard G. Luger szenátor – a Sze- nátus Külügyi Bizottságá- nak legbefolyásosabb re- publikánus tagja – és Ge- orge H. W. Bush alelnök, késõbbi elnök mindig ki- kérték a véleményét gaz- daságpolitikai és közép- európai kérdésekben. Az 1989-es elnökvá- lasztás elõtt Horváth Já- nos a Republikánus Nem- zetiségi Csoportban mû- ködõ magyar részleg veze- tõi kérésére jött Chicagó- ba kampányolni George H. W. Bush elnökválasztá- si küzdelmében. A Szent István Király templom Mindszenty-termében tar- tott elõadáson megjelen- tek a helyi magyar egyesü- letek vezetõi és tagjai. A választási kampány si- keres volt, a Reagan-kor- mányban alelnöki pozíció- ban lévõ Bush megnyerte a választást a demokraták je- löltje, Michael Dukakis el- len. Horváth János négy év múlva ismét eljött közénk, ekkor viszont Bush elnök veszített a Clinton-Gore pá- ros ellen. Igaz, ehhez hozzájárult a texasi milliomos elnökas- piráns Ross Perot, aki a 19 százalékot vitt el a konzer- vatív, republikánus szava- zókból. Így nyert Bill Clin- ton, aki a szavazók keve- sebb, mint 50 százalékát kapta. Nyugodtan elmond- hatjuk, ha nincs Ross Perot, akkor biztos lett vol- na Bush újraválasztása, sõt négy év múlva Bob Dole is elnök lehetett volna. A gaz- dag Ross Perot és pártja pe- dig eltûnt a politikai út- vesztõiben. Késõbb, 1998-ban már Budapesten találkoztam Horváth Jánossal, aki egy évvel azelõtt visszatele- pült Magyarországra. Amint elmondta, 1997- ben a Budapesti Közgaz- daságtudományi Egyete- men, munkái és tanulmá- nyai elismeréséért dísz- doktorrá avatták. Az avatáson elmondott beszéde eléggé sajátosan kemény gazdaságpolitikai analízis volt, tulajdonkép- pen az a makrogazdasági elmélet, amely az Ameri- kában eltöltött 30 év során kialakult benne. Ezt a be- szédet hallotta az egyetem rektora, Andorka Rudolf – akkor még élt –, s azzal biztatta Horváth Jánost, hogy jöjjön vissza a ma- gyar közéletbe, mert itt pont ilyen emberekre van szükség. A rektor ezután felhívta Orbán Viktort, akinek azt mondta: Viktor, ha ti kor- mányra akartok jutni, ak- kor szükségetek van Hor- váth Jánosra. Késõbb Or- bán és Horváth szép las- san összemelegedtek, majd a pártvezetõ kérte, hogy legyen a Fidesz gaz- daságpolitikai elõkészüle- tei vezetõje. Az 1998-as választások elõtt felkérték, hogy adja nevét a képviselõi listára. Horváth János ekkor újra honatya lett, ugyanis 1945-ben, a Kisgazdapárt soraiban, Angyalföldön el- látta már egyszer ezt a tisztséget. Akkor a Kom- munista Párt jelöltjét, Ká- dár Jánost elõzte meg a kerületben. A kommunis- ták fölött aratott gyõze- lemnek késõbb súlyos ára lett, az ÁVO letartóztatta, majd négy évre ítélték. Horváth János az 1956- os forradalomban is szere- pet vállalt, a megtorlás elõl elõbb Nyugatra, majd Amerikába ment, ahol elõbb a New York-i Colum- bia Egyetemen 1966-ban PhD tudományos fokoza- tott nyert. 1968-tól hazaté- réséig egyetemi tanár az Indiana állambeli indi- anapolisi Butler Egyete- men, és makroökonómia, a növekedés és szociális jut- tatások témáiban publikált tanulmányokat, a gazdaság kérdéseit boncolgatva. A 1998-as parlamenti választási kampányban Orbán Viktor hívására el- vállalta a gazdaságpoliti- kai bizottság elnöki címét, majd 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben is parlamenti mandátumot szerzett. 2003-ban, Varga László halála után az Országgyû- lés legidõsebb tagja, va- gyis korelnök lett. A könyvében talált ér- dekes pontokból idézek, néhány számomra és az olvasók számára érdekes részletet. Elõször a Jaltá- ban kötött nagyhatalmi egyezményrõl szól a könyv 112. oldalán: „Bizonyos mértékig Jalta összefügg a magyar forra- dalommal. 1945-ben ezzel az óriási plakáttal kam- pányoltam: Magyarok, vá- lasztunk, itt a jaltai egyez- mény! Itt hirdette három fontos embere a világnak: Sztálin, Roosevelt és Chur- chill, hogy Magyarországon szabadválasztásoklesznek. Nekünk most magadatott, hogy ezt megvalósítsuk. Olyan kristálytiszta volt ez számomra 1945-ben és ké- sõbb a forradalomban, sõt most is, de ma már szinte egyedül vagyok… Mi azt mondtuk, a jaltai egyezményt tartsuk be! Mert ma is rosszul tudják a történelmet, azt mondják, hogy Jaltában eladtak ben- nünket. Hát, éppen az el- lenkezõje történt! A három nagyhatalom Jaltában ga- rantálta a mi demokratikus szabadságunkat. A Szovjet- unió késõbb megszegte ezt, de nekünk erre kellett volna hivatkoznunk. Mi pedig nem pengettük eléggé a jal- tai lantot, nem fújtuk a fu- rulyát...” Ennek a történelmi résznek semmi köze nincs a gazdaságtudo- mányhoz, de Horváth Já- nos különleges véleménye a jaltai egyezményrõl, mindenképpen érdekes és bizonyára vitatható. A Fideszrõl és az elsõ Or- bán-kormányról írva ki- hangsúlyozta: „a négyéves mûködésük sikertörténet volt. A Horn-kabinet nad- rágszíj-összehúzó, megszo- rításbarát kormány volt, amit az 1995 márciusában kihirdetett Bokros-csomag bizonyított. Szerintük a ha- talmas adósságállomány csökkentésecsakelvonások- kal oldható meg. Ezzel szemben Orbánék pont en- nek ellenkezõjét látták cél- szerûnek. Politikai szemlélõdésük elsõ lépéseként megfogal- mazták, a megszorítások nem vezetnek jóra, a bajt nem kikoplalni kell, ha- nem ki kell jönni abból. Mint már említettem, a '98-as választási kam- pány kezdete elõtt sokat beszélgettem Orbán Vik- torral, és a bajból való ki- jövetel lehetséges alternatí- vájára próbáltam rávilágí- tani. Ez volt az úgyneve- zett Horváth János-féle hétszázalékos gazdasági növekedés tézise. Közgazdasági szemléle- tem – amely egyrészt elmé- let, másrészt empirikus ta- pasztalat – mondatta ki velem, lehetséges gazda- ságpolitikailag másként csinálni. Nem kikoplalni kell a magyar gazdasági bajokból, hanem ki lehet növekedni. A növekedés eredménye ígéretes, fõleg, ha ismérvei láthatók, gyü- mölcsei érezhetõk. Ez a téma került be a '98-as választási kam- pányba…A terveket tézi- sek formájában megfogal- maztuk, beépítettük a vá- lasztási programba. En- nek lényegét a következõ- képpen fogalmazhatjuk meg: a lemaradt gazdasá- got jellemzi az alacsony gazdasági növekedési rá- ta, az óriási munkanélkü- liség, az infláció, a kor- mány fiskális deficitje. Ezek a jellemzõi egy lema- radó gazdaságnak. A huszadik században az a tézis uralkodott el a világban, hogy az inflációt tekintjük a legnagyobb bajnak, és arra a legjobb orvosság a kereslet csök- kentése. Kevesebb vásárló- erõ legyen az emberek ke- zében, mert akkor az árak nem emelkednek. Legyen minél nagyobb a munka- nélküliség, mert akkor ke- vesebb jövedelme lesz az embereknek, és keveseb- bet költenek. Ezáltal ki- sebb lesz az infláció. De ez téves megközelí- tés. A korreláció nem ne- gatív a kettõ között. Tehát nem akkor csökken az inf- láció, amikor emelkedik a munkanélküliség, hanem akkor, ha csökken a mun- kanélküliség is. Ez azt je- lenti, ha több ember dolgo- zik, akkor több termék ter- melõdik, és ha több a ter- mék, akkor az árak csök- kennek. Annyira kézenfekvõ ez, hogy szerintem minden kisgazda parasztember tudja legalább száz éve. De ez már az Ószövetség- ben is benne van. A XX. század gazdaságpolitiká- jában van egy elmélet, a Philips-görbe, amely egy negatív matematikai és geometriai reláció, és túl bonyolult ahhoz, hogy itt kifejtsem…De ez az én tu- dományom, melyet évtize- deken át kutattam. Ezzel járultam hozzá Orbán Viktor politikájához.” Ami ezután következik a könyvben, az megma- gyarázza a politikai vissza- rendezõdést: „Gellert ka- pott a politikai magabiz- tosság. Elhalványult a gaz- daságpolitika jelentõsége.” A következõ nyolc év, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormányok, a szo- cialista múltjukhoz képest újból eladósították az or- szágot. „Közben még mindig alacsony az életszínvonal, mert a megtermelt értéke elvonódik a fogyasztástól. A kormány vonja el a ma- gas adókkal: fájdalmas a nép magas adóterhe…De már van javulás, már csak azért is jobb a helyzet, mert a jelenlegi kormány- zat rájött a bajok forrásá- ra, amit megpróbál kezel- ni. Arra törekszik, hogy, az összkínálat több le- gyen, mint a kereslet, mert annak értéke van, az K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. június 22. – 26. szám – CHICAGÓI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot! CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES Június 30-án vasárnap de. 11 órakor: Szentmise a szabadban, utána Piknik. Új helyen Des Plainesben, a Lions Woods Forest Preserve piknikterületen (a River Roadon, a Rand Roadtól északra a Golf Roadtól délre.). Szent István Király plébánia rendezvény. Június30-ánvasárnapde.11órakor.Piknik.Magyar Polgári Kör rendezés. St. Elijah Picnic Grounds. Merrilville, Indiana. Van kiút: behozhatjuk a lemaradást! Horváth János A Parlamentben, 1998-ban A könyv borítólapja Költözés miatt minden ELADÓ! 36 év után úgy döntöttünk, hogy eladjuk az evanstoni condot – öröklakást – minden eladó. Festmények és nemes herendi, Zsolnay és hol- lóházi porcelánok, kávés és étkészletek. Kartográfia - régi térképek etc. Érdeklõdõk hívják Harmath Istvánt a 1-847-864-8626-as telefonszámon. Email: stemath@msn.com (26-v)