• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Mit ér a magyar a nagyvilágban
 

Mit ér a magyar a nagyvilágban

on

  • 301 views

 

Statistics

Views

Total Views
301
Views on SlideShare
301
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
2
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft Word

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Mit ér a magyar a nagyvilágban Mit ér a magyar a nagyvilágban Document Transcript

    • Csapó Endre Mit ér a magyar a Nagyvilágban? Megjelent a Magyar Élet 2012. augusztus 2-i számában A magyar „világszórvány”, mint exodus, mintegy százhúszévvel ezelôtt indult meg, ami azóta szünet nélkül tart, idônkéntszakaszosan megismétlôdô tömeges kiáramlással az országotérintô nagyobb katasztrófák alkalmával. Sorrendben: gazdaságikizsákmányolás, Trianon, szovjet megszállás, forradalomleverése, újabb gazdasági kizsákmányolás. Utóbbi állandósulnilátszik, ami figyelmeztet védekezô intézkedések megtételére. Történelemadta tragédia, hogy az elvándorlás folyamatábacsak a Horthy-éra idején kínálkozott alkalom törôdni a távolbakerültek magyarságának megtartásához, és csak a szovjetösszeomlás után adódott lehetôség a határokon túli magyarokintézményes megsegítésére. Az egész idôszakra jellemzôegyik vagy másik, vagy egyszerre több külhatalom politikai ésgazdasági beavatkozása. Százhúsz év után ott tartunk, hogy a szétvándorlás még mindigjelenkori probléma, és talán még növekvô probléma is lesz. A másodikOrbán-kormány újraélesztette a 12 évvel ezelôtt létrehozott intézményét,a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Az Alapító Nyilatkozatban olvassuk azalábbi bekezdést: „A magyar emberek 2010-ben példátlanul széles és erôs összefogásthoztak létre, amely a nemzetpolitika megújításához vezetett. Ezt tükrözihazánk 2012. január 1-jén hatályba lépô Alaptörvénye, amely szerint»Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elôtt tartvafelelôsséget visel a határain kívül élô magyarok sorsáért, elôsegítiközösségeik fennmaradását és fejlôdését, támogatja magyarságuk megôrzéséreirányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségiönkormányzataik létrehozását, a szülôföldön való boldogulásukat, 1
    • valamint elômozdítja együttmûködésüket egymással és Magyarországgal.«A diaszpórában élô magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után–végre kellô figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A nemzeti ügyekkormánya elkötelezett aziránt, hogy az új Alaptörvényben az egységesmagyar nemzetre megfogalmazott felelôsségviselést a diaszpóra tekintetébenis megvalósítsa.” A következô mondat így hangzik: „A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élô magyarságszervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élôk sajátos igényeit ésérdekeit tartja szem elôtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságánakönálló képviseletét.” Nagy eredmény, hogy a létrejött Alaptörvénybôl adódóana nemzeti ügyek kormánya kiterjeszti a felelôsségviselést aKárpát-medencén kívüli diaszpóra-magyarságra is. Agondoskodás módszeréül a demokratikus elveknek megfelelôképviseleti módot választotta. Ennek ellátására hozták létre aMagyar Diaszpóra Tanácsot. Az errôl szóló idézett mondatazon megállapítását tesszük vizsgálat tárgyává, amely aztmondja: „megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.”Másszóval: létrejött egy testület, amelynek az a feladata, hogyszószólója legyen – például a mi esetünkben – azAusztráliában letelepedett magyaroknak és utódaiknak amegfelelô magyar kormányzati szerveknél. Az AlapítóNyilatkozatból értelmezhetôen a Magyar Diaszpóra Tanácsmegalakulásában résztvett személyek vállalták a teljesausztráliai magyar társadalom képviseletét, és a a képviseletirendet létrehozó nemzeti kormányzat is úgy ítéli meg, hogyezáltal megvalósul a diaszpóra képviselete. Nézzük, így van-e? Amíg egy magyarországi város, község,szavazókörzet életében a választások idején létrejöttképviseletrôl a társadalom minden tagja értesül, és kifejezheti 2
    • tetszését vagy ellenzését, addig a diaszpórában a nemegyüttlakó, egymást nem ismerô „lakosság” összességébôl egytöredék az amit egyesületek elérnek. Másszóval a diaszpóraegyesületei nincsenek abban a helyzetben, hogy képviseljékakár a szûkebb körzetük magyarságát is, csupán azegyesületek tagjait. Nem szôrszálhasogatás ennekmegállapítása, csupán az arány szomorú ténye ad késztetéstarra, hogy valamilyen más módszert kell alkalmazni, haérvényesíteni akarjuk az Alaptörvényben kifejezettkötelezettséget. Milyen kötelezettségre gondolunk? „A nemzeti ügyek kormányaelkötelezett aziránt, hogy az új Alaptörvényben az egységes magyarnemzetre megfogalmazott felelôsségviselést a diaszpóra tekintetében ismegvalósítsa.” A nemzeti kormányzat feladata, hogy azAlapszerzôdésben elrendelt kötelezettségnek eleget tegyen.Most követjük a végrehajtás útját. A Közigazgatási ésIgazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságakiadványában (Magyar Nemzetpolitika, A nemzetpolitikaistratégia kerete) olvassuk a kormányzat feladatvállalását,amivel megvalósítani tervezi a diaszpóra bekapcsolását anemzet életébe: „A diaszpórában élô magyarság a magyar nemzetpolitika húszéve háttérbe szoruló szegmense. Célunk, hogy a világbanszétszórtan élô magyarságot jobban bevonjuk a magyarnemzet életébe. Ez nem könnyû feladat, hiszen jóval nehézkesebbmegszólítani a diaszpórában élô magyarokat, mint a szomszédos országokmagyar közösségeit. Ennek érdekében egy három elembôl álló, komplexrendszer jött létre, amely a nyugati magyarság egészét eléri: • A Friends of Hungary Alapítvány célja, hogy a diaszpórában élôelitet megszólítsa. 3
    • • A nyugati magyar szervezeteket a Magyar Diaszpóra Tanácshivatott összefogni. • A Nemzeti Regiszter a diaszpórában élô magyar egyéneknek jelentegy közös virtuális teret. Magyarország elemi érdeke, hogy a világon bárhol élô magyarokategyéni, illetve közösségi szinten is megszólítsa. A diaszpórára célzottprogramok szempontjából figyelemmel kell lennünk arra a tényre, hogy avelük való erôs kötelék kialakításának a kezdeti fázisában vagyunk. A diaszpórában élô magyarok helyzetelemezése tekintetében többszempontot is figyelembe kell vennünk. Ha a diaszpóra közösségeirôlbeszélünk, meghatározó szempont az egyén és a közösség viszonya. Ez alapjánszervezethez tartozó, illetve nem tartozó egyénekrôl beszélhetünk. Akkor, havalakinek van lehetôsége, azonban mégsem fontos számára a magyarsága,csak egy megszólítási mód létezik: érdekeltté kell tennünk. Abban azesetben, ha valaki számára fontos magyarsága, azonban a környezetébennincsen magyar szervezet, segítenünk kell, hogy a hozzá legközelebbiszervezetet megtalálja, illetve tagjává váljon egy olyan közösségnek, amelytagjainak életkörülményei hasonlóak az övéhez.” Kéretlen, de mindenképpen érdekelt félként bátorkodunkhozzászólni a rólunk szóló tervezethez, az idézett szövegtételeit követve: 1. „A diaszpórában élô magyarság a magyar nemzetpolitika húsz éveháttérbe szoruló szegmense.” Az említett húsz év kezdetén elôvettéka Kádár-idôkben állami kezelésben volt MagyarokVilágszövetségét. Nincs nagyobb gond annál, amikor azemberek mást csinálnak, mint ami a dolguk. Adva volt egytársadalmi szervezet, amelyben sokféle feladat kiváló egyéneivesznek részt egy olyan munkában, amihez egyiküknek sincsmeg az alapvetô képesítése. Atomtudós, püspök, jogtudóskellemes társaság lehet egy helyi közösség társasági életében,de amikor a világban szétszóródott nem egyívású, nem 4
    • közösséget képezô, egymás nem ismerô milliós nagyságrendû,ugyanannyi sorsú és életigényû sokadalomból azonos célúfeladatot várunk csak azon az alapon, hogy magyarszármazék, ilyen feladatra nincs meglévôtársadalomszervezési minta. Menetközben ez kiderült, de nemvolt rá recept, a téma kiesett a gondok sorából. Most felvettükaz út porából, és – nézegetjük. 2. Tökéletes a cél megfogalmazása: „Célunk, hogy a világbanszétszórtan élô magyarságot jobban bevonjuk a magyarnemzet életébe.” Nagyon helyesen „egy három elembôl álló,komplex rendszer” megalkotásában látnak egyfajta megoldásilehetôséget. Három intézmény, melyek egyikérôl a MagyarDiaszpóra Tanácsról, fentebb már szó esett. Most csakkiegészítésképpen egy rövid leírás a szervezetrôl: A MagyarDiaszpóra Tanács lényegében tanácsadó testület, melynekelnöke a nemzetpolitikáért felelôs miniszter (Dr. SemjénZsolt), titkára a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnemzetpolitikáért felelôs helyettes államtitkára (Répás Zsuzsa).A Tanács tagjai az elnök által javasolt, a Magyar Kormány általmeghívott szervezetek képviselôi. Az amerikaiak kívánságáraÉszak-Amerika két régióra különült, ennek megfelelôen aTanács hat régióra oszlik. Az egyes régiók külön-különválasztottak régió-elnököt: Bihari Szabolcs (Nyugat-Európa);Hámos László (Egyesült Államok); Ábrahám Tibor(Kanada), Kunckelné Fényes Ildikó (Dél-Amerika); FodorSándor (Ausztrália, Dél-Afrika) és Vass Zoltán (egyházak,cserkészet). A jövôben ezek a régionális elnökök képviselik anyugati magyar diaszpórát a Magyar Állandó Értekezleten. 3. Ügyviteli aránytalanság. „Nemzetpolitikai stratégiánk egyik meghatározó eleme, hogy különösfigyelmet fordítunk a Kárpát-medence szórványaiban és a világ bármely 5
    • táján diaszpórában élô magyarokra, hiszen úgy gondoljuk, hogy az egységesmagyar nemzet nem nélkülözhet egyet sem a világ magyarjai közül. Hisszüktovábbá, hogy valamennyi közösség birtokolja, illetve megtalálhatjacselekvô erejét, amely segítése határozott célunk. Magyarország régiadóssága, hogy a Nyugat-Európában és a tengeren túl élô magyardiaszpórát megszólítsa, érzékeltesse az ott élô magyarokkal, hogy ôk is azegységes magyar nemzet részei.” (Kormányportál.) Répás Zsuzsa helyettes államtitkár hivatalában dr.Kocsis Attila látja el a nemzetpolitikai államtitkárságon atávoli diaszpóra ügyeit osztályvezetôi minôségben.Véleményünk szerint egyetlen íróasztalon vajmi keveset lehettenni a milliós nagyságrendû távoli diaszpóra beépítkezésefeladatában, és megfelelni mindannak, ami a fent említettnemzetpolitikai kiadványban Célok szímszó alatt olvasható: „A diaszpórával kapcsolatosan megfogalmazott célok: megtalálni –megszólítani – megtartani – érdekeltté tenni – Magyarországhoz kötni; • a diaszpórában élôk nemzeti identitásának megerôsítése; • a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott képformálásában; • a diaszpóra képzettségének, képességeinek elismerése és terjesztése; • a diaszpóra üzleti potenciáljának kiaknázása a magyarság közösnövekedése és sikeressége érdekében; • az újonnan kivándorlók megtalálása és megszólítása.” Az egész mintegy 130 éves idôszakra jellemzô amagyarság létszámának stagnálása, mialatt a szomszédosországok népessége hármas szorzószámmal gyarapodott.Gondolunk-e arra, hogy az elszakított országrészeken,különösen a városokban történt asszimilációs veszteség soránnyelvi identitást vesztett százezrekben még feléleszthetô amagyar származás tudata? Mérlegeltük-e valaha, hogy ilyenráébresztésnek szerepe lehetne a román, szlovák, szerb 6
    • társadalomban a magyarok iránti türelem felkeltésére, úgy hogyaz asszimiláló társadalomban is felfedezzék a tényt, hogyországuk multietnikus ország? Elláthatnánk-e ezeket aszázezreket adoptált nyelvükön magyarságismereti,hungarológiai tudnivalókat tartalmazó füzetekkel, újságokkal,hogy ne ûzze ôket a rájuk nehezedô, állandóan szemükrevetett alacsonyrendûség pszichózisa? Megteszünk-e mindent amég élô trianoni ártalmak ellen, amit végre már meg lehet tennia nyitott határok mellett? Hasonló feladattal kellene fordulni a Kárpát-medencén kívüliszórvány esetében a magyarul nem tudó utódgenerációk egyedeihezkörnyezetük nyelvén megfogalmazott hungarológiai anyaggal. * A nyugati diaszpórának a nemzeti társadalom mûködésébevaló integrálása annyira egyedi és komplex mûvelet, amitsemmiféle eddig alkalmazott feladatrendszer nem képesmegvalósítani, sem egyesület, szövetség, sem minisztériumihivatal. A feladat méretére és különlegességére szabott egyediintézmény létrehozása kell megelôzzön minden lépést. Néhány gondolattal zárjuk a zsörtölôdést abból azAjánlásnak nevezett fogalmazványból, amit a NSW-i MagyarSzövetség intézett a nemzeti kormányhoz hivatalba lépésekor,amire ez az emigrációs szervezet türelemmel várja a választ: A nyugati magyar szórvány nem fogható egybe bármiféleképviseletet képezô szervezeti egységbe. A nyugati magyarszórvány egyének milliós létszámával csak elméletilegösszegezett (virtuális) társadalom, amely egyéneinekszámszerû nyomatékával alkotja a nemzet egy jelentôs részét. Velük a nemzetegyesítés mértéke a személyi kapcsolatokösszességében valósul meg. Ennek a nemzetrésznek anemzet egészéhez csatolása par excellence magyar 7
    • kormányzati nemzetpolitikai feladat. Ez a feladat Magyarországjelenlegi állapotában nem szenvedhet késedelmet, ezért nemszabad idôt és lehetôséget kockáztatni bármiféle demokratikuslátszatú önszervezôdô kísérletekkel. Miért kell foglalkozni vele, milyen értéket képvisel egyéneibenvagy azok összességében a nyugati szórvány?Mennyiségileg, minôségileg, segítôkészség tekintetében? A kiindulási pont az a tény, hogy az elmúlt száz évben távoliországokba került néhány millió magyar, akik – ha már nemmagukban, hát utódaikban – számszerûen megvannak ésmegmaradnak. Magyarságuk létezô elem, tartalmilag jobb islehet, mint az otthoni átlag, ahol sokaknak magyarságuk csakadottság – átélés, nemzetélmény, összehasonlító és mérlegelôlehetôség nélkül. Ami a nemzetpolitikai tevékenységet illeti, amúlt század 40-es, 50-es éveinek emigrációja (nemzetiemigráció) minden széttagoltsága ellenére, és annak ellenéreis, hogy általánosan elfogadott politikai képviselet létrehozásáramindvégig képtelen volt, fontos nemzetpolitikai feladatokatvégzett, meglepôen egyöntetûen, a nyugati politikai szervekés közvélemény felvilágosításával a kommunizmust illetôen. Amásik, ugyancsak fél évszázadon át gyakorolt nemzetpolitikaifeladat volt Trianon következményeinek, az elszakítottterületeken elôfordult magyarüldözéseknek ismertetése. Erdélyiszövetségek alakultak világszerte – Melbourneben ma ismûködik –, tevékenységük a magyar diplomáciatörténetlegszebb példái. A magyar nemzetpolitika csak a redszer-változtatás után tudott bekapcsolódni ebbe a nemzetpolitikaifeladatba – jól-rosszul. A nyugati magyarságban olyan méretû szellemi és anyagikapacitás rejlik, amivel nem számolni, amit veszni hagyni,bûncselekmény. Életcéllá kell tenni a nemzeti szolidaritás 8
    • eszméjét a tenni képesekben. Arra is kell gondolni, hogy nemévente, de naponta tûnnek el elhalt magyarok szellemihagyatéki vagyonai, vagy kerülnek szeméttelepre magyarhagyatékból származó kultúrkincsek. Nincsenek rá szavak, hogya mostoha névre rászolgált anyaország, mit herdált el abolsevista idôszakban, és mulasztott a feleszmélésreelfogyasztott húsz évben. * El lehet hanyagolni a nemzeti emigráció múltját, az ország média-sokasága eddig sem tartotta fontosnak tájékoztatni olvasóit a nemzetharmadik ágának életérôl, de nem szabad elhanyagolni a mostmegindult exodus kezelését, és a világban szerteszét élô magyarszármazásúak becserkészésének fontosságát a nemzetegyesítésnagyszerû tervébe. 9