• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Minél többen menjünk el választani!
 

Minél többen menjünk el választani!

on

  • 69 views

 

Statistics

Views

Total Views
69
Views on SlideShare
69
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Minél többen menjünk el választani! Minél többen menjünk el választani! Document Transcript

    • Az a helyzet, hogy már nagyon unom a magyaror- szági politikát, de sajnos nem tudok megszabadul- ni tõle, az internet olyan, mint az alkohol, vagy a ni- kotin: ha már egyszer hozzászokik az ember, nehéz lemondani róla. Akármi mást keresgélek az interneten, elõbb- utóbb a magyar napi poli- tikai kérdések kerülnek elõtérbe, nem szeretem ezt a helyzetet, mert kép- telen vagyok az áldatlan vitáktól megszabadulni, bár tudom, hogy a követ- kezõ hetekben sem lesz könnyebb, sõt talán még nehezebb lesz elfordulni a politikától. Április 6-a után véget ér majd a nagy izgalom, az Or- bán-kormány remélhetõleg ismét nyeregbe jut, a ballib ellenzéki politikusok pedig a továbbiakban beszélhet- nek, amit akarnak. Ha jól számolom, már kevesebb, mint két hónapot kell szen- vednem, bár tudom, az utolsó hetekre is jut majd meglepetés, de Orbán Vik- tor okosan el tud kerülni minden nyilvános vitát, és kizárólag a saját és a kor- mány programját viszi a vá- lasztók elé. Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában élõ magyar ál- lampolgárok részt vegye- nek ezen a választáson, ehhez pedig regisztrálni kell, de ez ideig ezt na- gyon kevesen tették meg. A Nemzeti Választási Iro- da több mint kétszázezer levelet küldött külföldön élõ honfitársaknak, hogy könnyebbé tegyék szá- mukra a regisztrálást. Azok, mint jómagam, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – néhány hónappal ezelõtt le- mondtam róla és külföldi- ként regisztráltam –, levél- ben tudnak szavazni. Akik külföldön élnek, dolgoz- nak, de van magyar lakcím- kártyájuk, azok a fõkonzu- látuson, vagy egy arra kije- lölt helyen, talán egy sport- csarnokban, személyesen adhatják le a szavazatukat. Ez Angliában és Németor- szágban, ahol sok magyar él, a távolságok miatt meg- nehezíti a részvételt, de le- het élni a joggal, a lehetõ- séggel. Amikor legutóbb cikket írtam errõl a témáról, az Egyesült Államokból 463- an regisztráltak, amely nagyon kevés a millió fe- letti létszámhoz képest. Kanada sem áll jobban, borzasztóan kevesen va- gyunk, akik szavazni fo- gunk. Emlékszem, évekkel ez- elõtt a chicagói litván tiszte- letbeli konzult kérdeztem, hogy a környéken élõ több mint kétszázezer litvánból hányan szavaztak azon a választáson, amelyen egy chicagói honfitársukat vá- lasztották Litvánia köztár- sasági elnökének. A felelet az volt: jobb, ha nem kérdezel ilyene- ket, ugyanis szégyellte az alacsony létszámot. Pedig a chicagói litvánok, aki zömmel a város deli ré- szén laktak, jóval szerve- zettebbek voltak, mint mi, magyarok. Volt azonban egy másik chicagói példám is, ami- kor Irakban elõször tartot- tak szabad választásokat. Az USA-ban élõ iraki ál- lampolgárok, mint most a magyarok, szintén szava- zati jogot kaptak. Chicago volt az egyik választási központ, talán éppen az egyetlen, és emlékszem, mindkét chicagói napilap, a Chicago Tribune és a Chicago Sun-Times hosz- szú cikkekben számolt be a messzi távolról, Colora- do, Nebraska, Iowa álla- mokból, sõt messzebbrõl, például Kaliforniából, Ore- gonból és Idahoból érke- zett szavazókról. Egész családok jöttek, kocsiba zsúfolva, csak azért, hogy életükben elõ- ször szabadon leadhassák a voksaikat arra, akire akarják. Elõtte, Szaddám Huszein uralma alatt szó sem lehetett ilyesmirõl. Nekünk sem adatott meg a lehetõség a Kádár-rezsim alatt, de most végre jogot nyertünk, és természete- sen bosszant, hogy legtöb- ben nem élnek vele. Ezért kellene regisztrálni mind- azoknak, akiknek számít valamit a magyarságuk. Persze beszélhetek, és írhatom a cikkeket, úgy lá- tom, hogy szégyentelje- sen kevesen leszünk észak-amerikai magyarok, akik részt vállalnak a szü- lõhaza jövõjérõl folytató- dó küzdelemben. Pedig a választóvonal a két világnézetet képviselõ nagyobb pártcsoportosulás között nem is lehetne éle- sebb. Az egyik oldalon áll a nemzeti, keresztény szelle- miségû Fidesz-KDNP kor- mánypárt, a másik oldalon pedig a szocialista-liberális, minden magyar értéket sár- ba tipró, bukott politiku- sukból álló társaság. Gyurcsány Ferenc, köz- utálatnak örvendõ egykori kormányfõ február 15-én, szombaton mondta évér- tékelõ beszédét, amelyben durva szavakat használt a jelenlegi miniszterelnök- kel szemben. A beszéd a híres komikus Hofit juttat- ta a hallgatók eszébe, azonban itt nem egy zse- niális humorista állt a hallgatók elõtt, hanem egy bohóckodó bukott politi- kus, aki mintegy az utolsó szalmaszálba kapaszkod- va próbálja megmérettetni magát. A beszéd végén az emelvényre feljöttek az egyesült baloldali pártok vezetõi, már csak az hi- ányzott, hogy ismét az In- ternacionálét énekeljék, mint tették öt évvel ez- elõtt, ezúttal azonban meggondolták magukat, és a Himnusz következett. Azt hiszem, a gazdag, milliomos, milliárdos ballib politikusok tanultak a 2009 tavaszán történt fiaskóból, a Himnusz jobban illett az elegáns hotel nagytermét félig megtöltõ, valamint a tévénézõ közönséghez, mint az „éhes proletárt” idézõ Internacionálé. Érdekesnek találtam, hogy az évértékelõ beszé- det Gyurcsány Ferenc tar- totta, nem pedig Mesterházy Attila, a hiva- talos miniszterelnök-je- lölt. Ez a politikai szakér- tõk számára azt mutatja, hogy Gyurcsány az igazi ballib-irányító, Bajnai, Mesterházy és Fodor csak kellékek a játszmában, igaz, az utóbbi három po- litikus nincs megáldva igazi népszónoki tehet- séggel, ami a bukott mi- niszterelnökre jellemzõ. A múlt század elején a néptribun szót használták a gesztikulálva hadonászó politikus szónokokra. Két- ségtelen, hogy Gyurcsány jó szónok, bár ez a hazug- ságokkal és ócska viccek- kel teletûzdelt beszéd in- kább egy stand-up komi- kushoz illett volna, nem pedig egy komoly politi- kushoz. Gyurcsány szerintem már csak egy politikailag lerágott csont, bukott poli- tikus, aki nem adja fel a küzdelmet a kitûzött cél- jáért. A beszéd egyértel- mûen kifejezte, hogy is- mét a miniszterelnöki po- zíciót célozta meg, igaz nem most, hanem már 2018-ra gondol. Az interneten egyéb- ként megtalálható min- den pozitív és negatív, Gyurcsányra vonatkozó információ, csak be kell ütni a nevét a Google-ba, és voilá: elénk varázsoló- dik az élete. Egyszerû szoba-konyhás lakásból induló fiatalember, a csó- ró jelzõt is idetehettem volna, majd pártkapcso- latai révén a rendszervál- tás utáni években egyha- mar milliomossá, sõt mil- liárdossá vált, és sikeres üzletember lett. Gyurcsány 2002-ben már Magyarország 50. leg- gazdagabb embere, amikor 2004-ben ügyes taktikus politikai húzással sikerült kierõszakolnia Medgyessy Péter miniszterelnök le- mondását, az MSZP-SZDSZ koalíció õt bízta meg a mi- niszterelnöki poszttal. Kez- deti népszerûsége 2009 ta- vaszára 18%-ra zuhant, ezért azután átadta a kor- mány vezetését Bajnai Gor- donnak. Ekkoriban kérdezték az újságírók Medgyessy Pá- ter miniszterelnököt, hogy mondjon véleményt Gyurcsány hihetetlenül gyors meggazdagodásáról. Medgyessy kijelentette, szerinte lehetséges, hogy a gazdagodás jogilag nem támadható, azonban mo- rálisan nem védhetõ. Ké- sõbb kiderült, az ügyész- ség nem tudta bíróság elé vinni a kérdést, miután az ügy elévült. Egy másik, nehezen magyarázható és szerin- tem kivédhetetlen vád, hogy Gyurcsány a család- jával egy gazdag zsidó fa- míliától elkommunizált rózsadombi villában él. A zsidó család villáját elõ- ször a nyilas hatalom vette el, majd a háború után a Rákosi-rendszer. Késõbb a Kádár-rezsim Apró Antal kommunista vezetõnek adományozta az értékes villát. Évekkel azután Apró unokája lett Gyurcsány harmadik fele- sége, így most õk gondoz- zák az egykori gazdag csa- lád elkonfiskált villáját. Úgy látszik, Gyurcsány számára nem jelent prob- lémát egy zsidótól elvett villában élni. Jogilag ez is bizonyára rendben van, de aki folyamatosan náciz- za azt az Orbánt, aki egy 1980-as években épült svábhegyi házban lakik családjával, annak magá- ba kellene szállnia, vajon mit gondolnak az embe- rek a semmibõl egyszeri- ben milliárdossá vált poli- tikus vagyonáról. Igaz lehet, amit Medgyessy Péter annak idején mondott, lehet, hogy jogilag rendben van- nak a dolgok, de moráli- san semmiképp! Érdekes, hogy Mesterházy Attila még nem szólat meg, bár köz- tudott, hogy míg Ameriká- ban járt, pártjának alelnö- ke, Simon Gábor botrá- nyos pénzügye került nyilvánosságra. Február 4- én a Magyar Nemzet napi- lapban megjelent cikkben arról olvashattunk, hogy az MSZP második embere egy ausztriai bankban ne- gyedmilliárd forint értékû valutát – eurót és dollárt – helyezett el a szerény kép- viselõi fizetésébõl. Mesterházy Attilának alig volt ideje lélegzetet venni; amikor kilépett a repülõbõl, rögtön riporte- rek vették körül. Zárójel- ben mondom, miután ol- K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. március 1. – 9. szám – AMERIKAI KRÓNIKA Harmath István Minél többen menjünk el választani! vastam, hogy Mesterházy New Yorkban magyar ve- zetõkkel is tárgyalt, érde- kelne, hogy kivel és mirõl folyt a beszélgetés. Simont egyébként rög- tön kizárták a pártból, ahol a második helyet fog- lalta el, de arról nem szólt senki, hogy honnan szár- mazott a pénz, és fizetett- e jövedelmi adót utána az alelnök. Felháborító volt nézni, ahogy Simon kerül- te a riportereket, az újság- íróknak sem nyilatkozott. Komikus volt, ahogy Si- mon a tévé riporterei elõl bujkált és menekült. Kicsit a Laurel and Hardy – Stan és Pan – filmekre emlékez- tetett a jelenet, bár amikor egy hatalomra éhes párt vezetõje ilyen helyzetbe kerül, az nem nevetséges, hanem katasztrófa a párt- társai számára. Magyarországon jelenleg mindenki arra kíváncsi, hogy miként szerzett cca. 250 millió forint értékû va- lutát egy pártmunkás. Ké- sõbb, már az ügyészségi nyomozás során újabb kí- nos részletek láttak napvilá- got. Simon Gábor éveken keresztül nemcsak a va- gyonnyilatkozatából felej- tette ki az ausztriai bank- ban rejtett negyedmilliár- dot, de adót sem fizetett utá- na. Kellemetlen az ügy, nemcsak a szocialistáknak, hanem az egész baloldali összefogás számára, hiszen akifejezettenújgazdagpoli- tikusok fõként közöttük ta- lálhatók. Amikor az e heti írásom végére értem, ígérem hogy ezzel befejezem az USA-ban, Kanadában élõ honfitársaim molesztálá- sát. A választási regisztrá- lásra még van idõ! Egyébként ennek a feb- ruár 17-i napnak számom- ra fontosabb jelentõsége az, hogy 56 évvel ezelõtt, Kanada legnyugatibb, Bri- tish Columbia nevû tarto- mányában házasságot kö- töttem egy Galkó Ilona ne- vû csinos, ifjú hölggyel. Ezen a napon az 56-os számnak kettõs értéke is lett számunkra, hiszen mindketten az '56-os for- radalom után hagytuk el szülõhazánkat. Regisztráljon mielõbb! Gyurcsány Ferenc: hogyan lett a „csóró” gyerekbõl milliárdos? Simon Gábor, az MSZP (volt) alelnöke még nem adott számot a 250 millió forintjáról FilmvetítésekaSzékelySzabadságNapjaalkalmából Üzenet haza – Kanadából! Lélekben együtt vonu- lunk az egykori székely fõváros utcáin hömpölygõ magyarokkal, megrendül- ten emlékezve a kommu- nizmus áldozataira épp úgy, mint az 1854. márci- us 10-én a marosvásárhe- lyi Postaréten kivégzett Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály és Nagyváradi Horváth Ká- roly, valamint az április 19-én Sepsiszentgyörgyön kivégzett Bartalis István és Váradi József székely vértanúkra. Ezen a napon tisztelettel gondolunk sokat szenve- dett papjainkra, köztük Is- ten szolgája Márton Áron püspökre, akik Isten segít- ségével vívták emberfeletti harcukat, példát mutatva bátorságból és hûségbõl az utókornak, hogy a nemzeti kisebbségbe kényszerített magyarságnak emberhez méltó élete és szabadsága legyen. Az összmagyarság szá- mára a Székely Szabadság Napja nemcsak a közös emlékezés, hanem az ösz- szetartozás napja is. Füg- getlenül attól, hogy a Kár- pát-medence melyik sar- kában ringatták bölcsõn- ket, ezzel a rendezvényso- rozattal egységesen kíván- juk kifejezni a nemzeti önrendelkezés és a Szé- kelyföld területi autonómi- ája melletti kiállásunkat. A filmvetítés helyszí- nei. 2014. március 2., va- sárnap, Toronto: 1:30 óra- kor, a Szent Erzsébet Templom halljában, 432 Sheppard Ave. East. 2014. március 7., péntek, Camb- ridge, ON: 19 órakor, Kos- suth Ház, 979 Kossuth Road. 2014. március 8., szombat, Ottawa: 18:00 órakor, Magyar Ház, 43 Capital Dr. 2014. március 9., vasárnap, Montreal: 11:30 órakor, Magyarok Nagyasszonya Plébánia, 90 rue Guizot Ouest. Ezeken rendezvénye- ken jelen lesznek a Kalei- doszkóp Hagyományõrzõ Klub meghívottjai: dr. Vencser László atya, az Ausztriai Idegennyelvû Pasztoráció országos igaz- gatója, akit Márton Áron szentelt pappá; Varga Gabriella budapesti író, a Jakab Antal Keresztény- kör alapító elnöke. A filmvetítés-sorozat to- vábbi állomásai. Calgary, AB: 2014. március 2., 12 óra, Szent Erzsébet Katoli- kus Templom. 2014. már- cius 8-9.: Windsor, ON, Edmonton, AB, Letbridge, AB, Kelowna, BC, Vancou- ver, BC, Victoria, BC. Dancs Rózsa A KMOSZ kulturális alelnöke A Kaleidoszkóp Hagyományõrzõ Klub elnöke Március 10-e a Székely Szabadság Napja! E nap elõ- estéjén a Kanadai Magyarok Országos Szövetségé- nek szervezésében Kanada-szerte levetítik a Szigo- rúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmet, amikor kegyelettel fejet hajtunk mindazok emléke elõtt, akik életükkel fizettek Petõfi csodálatos álmá- nak, a világszabadságnak a megvalósulásáért. Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!