Your SlideShare is downloading. ×
Minél többen menjünk el választani!
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Minél többen menjünk el választani!

43

Published on

Published in: News & Politics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
43
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Az a helyzet, hogy már nagyon unom a magyaror- szági politikát, de sajnos nem tudok megszabadul- ni tõle, az internet olyan, mint az alkohol, vagy a ni- kotin: ha már egyszer hozzászokik az ember, nehéz lemondani róla. Akármi mást keresgélek az interneten, elõbb- utóbb a magyar napi poli- tikai kérdések kerülnek elõtérbe, nem szeretem ezt a helyzetet, mert kép- telen vagyok az áldatlan vitáktól megszabadulni, bár tudom, hogy a követ- kezõ hetekben sem lesz könnyebb, sõt talán még nehezebb lesz elfordulni a politikától. Április 6-a után véget ér majd a nagy izgalom, az Or- bán-kormány remélhetõleg ismét nyeregbe jut, a ballib ellenzéki politikusok pedig a továbbiakban beszélhet- nek, amit akarnak. Ha jól számolom, már kevesebb, mint két hónapot kell szen- vednem, bár tudom, az utolsó hetekre is jut majd meglepetés, de Orbán Vik- tor okosan el tud kerülni minden nyilvános vitát, és kizárólag a saját és a kor- mány programját viszi a vá- lasztók elé. Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában élõ magyar ál- lampolgárok részt vegye- nek ezen a választáson, ehhez pedig regisztrálni kell, de ez ideig ezt na- gyon kevesen tették meg. A Nemzeti Választási Iro- da több mint kétszázezer levelet küldött külföldön élõ honfitársaknak, hogy könnyebbé tegyék szá- mukra a regisztrálást. Azok, mint jómagam, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – néhány hónappal ezelõtt le- mondtam róla és külföldi- ként regisztráltam –, levél- ben tudnak szavazni. Akik külföldön élnek, dolgoz- nak, de van magyar lakcím- kártyájuk, azok a fõkonzu- látuson, vagy egy arra kije- lölt helyen, talán egy sport- csarnokban, személyesen adhatják le a szavazatukat. Ez Angliában és Németor- szágban, ahol sok magyar él, a távolságok miatt meg- nehezíti a részvételt, de le- het élni a joggal, a lehetõ- séggel. Amikor legutóbb cikket írtam errõl a témáról, az Egyesült Államokból 463- an regisztráltak, amely nagyon kevés a millió fe- letti létszámhoz képest. Kanada sem áll jobban, borzasztóan kevesen va- gyunk, akik szavazni fo- gunk. Emlékszem, évekkel ez- elõtt a chicagói litván tiszte- letbeli konzult kérdeztem, hogy a környéken élõ több mint kétszázezer litvánból hányan szavaztak azon a választáson, amelyen egy chicagói honfitársukat vá- lasztották Litvánia köztár- sasági elnökének. A felelet az volt: jobb, ha nem kérdezel ilyene- ket, ugyanis szégyellte az alacsony létszámot. Pedig a chicagói litvánok, aki zömmel a város deli ré- szén laktak, jóval szerve- zettebbek voltak, mint mi, magyarok. Volt azonban egy másik chicagói példám is, ami- kor Irakban elõször tartot- tak szabad választásokat. Az USA-ban élõ iraki ál- lampolgárok, mint most a magyarok, szintén szava- zati jogot kaptak. Chicago volt az egyik választási központ, talán éppen az egyetlen, és emlékszem, mindkét chicagói napilap, a Chicago Tribune és a Chicago Sun-Times hosz- szú cikkekben számolt be a messzi távolról, Colora- do, Nebraska, Iowa álla- mokból, sõt messzebbrõl, például Kaliforniából, Ore- gonból és Idahoból érke- zett szavazókról. Egész családok jöttek, kocsiba zsúfolva, csak azért, hogy életükben elõ- ször szabadon leadhassák a voksaikat arra, akire akarják. Elõtte, Szaddám Huszein uralma alatt szó sem lehetett ilyesmirõl. Nekünk sem adatott meg a lehetõség a Kádár-rezsim alatt, de most végre jogot nyertünk, és természete- sen bosszant, hogy legtöb- ben nem élnek vele. Ezért kellene regisztrálni mind- azoknak, akiknek számít valamit a magyarságuk. Persze beszélhetek, és írhatom a cikkeket, úgy lá- tom, hogy szégyentelje- sen kevesen leszünk észak-amerikai magyarok, akik részt vállalnak a szü- lõhaza jövõjérõl folytató- dó küzdelemben. Pedig a választóvonal a két világnézetet képviselõ nagyobb pártcsoportosulás között nem is lehetne éle- sebb. Az egyik oldalon áll a nemzeti, keresztény szelle- miségû Fidesz-KDNP kor- mánypárt, a másik oldalon pedig a szocialista-liberális, minden magyar értéket sár- ba tipró, bukott politiku- sukból álló társaság. Gyurcsány Ferenc, köz- utálatnak örvendõ egykori kormányfõ február 15-én, szombaton mondta évér- tékelõ beszédét, amelyben durva szavakat használt a jelenlegi miniszterelnök- kel szemben. A beszéd a híres komikus Hofit juttat- ta a hallgatók eszébe, azonban itt nem egy zse- niális humorista állt a hallgatók elõtt, hanem egy bohóckodó bukott politi- kus, aki mintegy az utolsó szalmaszálba kapaszkod- va próbálja megmérettetni magát. A beszéd végén az emelvényre feljöttek az egyesült baloldali pártok vezetõi, már csak az hi- ányzott, hogy ismét az In- ternacionálét énekeljék, mint tették öt évvel ez- elõtt, ezúttal azonban meggondolták magukat, és a Himnusz következett. Azt hiszem, a gazdag, milliomos, milliárdos ballib politikusok tanultak a 2009 tavaszán történt fiaskóból, a Himnusz jobban illett az elegáns hotel nagytermét félig megtöltõ, valamint a tévénézõ közönséghez, mint az „éhes proletárt” idézõ Internacionálé. Érdekesnek találtam, hogy az évértékelõ beszé- det Gyurcsány Ferenc tar- totta, nem pedig Mesterházy Attila, a hiva- talos miniszterelnök-je- lölt. Ez a politikai szakér- tõk számára azt mutatja, hogy Gyurcsány az igazi ballib-irányító, Bajnai, Mesterházy és Fodor csak kellékek a játszmában, igaz, az utóbbi három po- litikus nincs megáldva igazi népszónoki tehet- séggel, ami a bukott mi- niszterelnökre jellemzõ. A múlt század elején a néptribun szót használták a gesztikulálva hadonászó politikus szónokokra. Két- ségtelen, hogy Gyurcsány jó szónok, bár ez a hazug- ságokkal és ócska viccek- kel teletûzdelt beszéd in- kább egy stand-up komi- kushoz illett volna, nem pedig egy komoly politi- kushoz. Gyurcsány szerintem már csak egy politikailag lerágott csont, bukott poli- tikus, aki nem adja fel a küzdelmet a kitûzött cél- jáért. A beszéd egyértel- mûen kifejezte, hogy is- mét a miniszterelnöki po- zíciót célozta meg, igaz nem most, hanem már 2018-ra gondol. Az interneten egyéb- ként megtalálható min- den pozitív és negatív, Gyurcsányra vonatkozó információ, csak be kell ütni a nevét a Google-ba, és voilá: elénk varázsoló- dik az élete. Egyszerû szoba-konyhás lakásból induló fiatalember, a csó- ró jelzõt is idetehettem volna, majd pártkapcso- latai révén a rendszervál- tás utáni években egyha- mar milliomossá, sõt mil- liárdossá vált, és sikeres üzletember lett. Gyurcsány 2002-ben már Magyarország 50. leg- gazdagabb embere, amikor 2004-ben ügyes taktikus politikai húzással sikerült kierõszakolnia Medgyessy Péter miniszterelnök le- mondását, az MSZP-SZDSZ koalíció õt bízta meg a mi- niszterelnöki poszttal. Kez- deti népszerûsége 2009 ta- vaszára 18%-ra zuhant, ezért azután átadta a kor- mány vezetését Bajnai Gor- donnak. Ekkoriban kérdezték az újságírók Medgyessy Pá- ter miniszterelnököt, hogy mondjon véleményt Gyurcsány hihetetlenül gyors meggazdagodásáról. Medgyessy kijelentette, szerinte lehetséges, hogy a gazdagodás jogilag nem támadható, azonban mo- rálisan nem védhetõ. Ké- sõbb kiderült, az ügyész- ség nem tudta bíróság elé vinni a kérdést, miután az ügy elévült. Egy másik, nehezen magyarázható és szerin- tem kivédhetetlen vád, hogy Gyurcsány a család- jával egy gazdag zsidó fa- míliától elkommunizált rózsadombi villában él. A zsidó család villáját elõ- ször a nyilas hatalom vette el, majd a háború után a Rákosi-rendszer. Késõbb a Kádár-rezsim Apró Antal kommunista vezetõnek adományozta az értékes villát. Évekkel azután Apró unokája lett Gyurcsány harmadik fele- sége, így most õk gondoz- zák az egykori gazdag csa- lád elkonfiskált villáját. Úgy látszik, Gyurcsány számára nem jelent prob- lémát egy zsidótól elvett villában élni. Jogilag ez is bizonyára rendben van, de aki folyamatosan náciz- za azt az Orbánt, aki egy 1980-as években épült svábhegyi házban lakik családjával, annak magá- ba kellene szállnia, vajon mit gondolnak az embe- rek a semmibõl egyszeri- ben milliárdossá vált poli- tikus vagyonáról. Igaz lehet, amit Medgyessy Péter annak idején mondott, lehet, hogy jogilag rendben van- nak a dolgok, de moráli- san semmiképp! Érdekes, hogy Mesterházy Attila még nem szólat meg, bár köz- tudott, hogy míg Ameriká- ban járt, pártjának alelnö- ke, Simon Gábor botrá- nyos pénzügye került nyilvánosságra. Február 4- én a Magyar Nemzet napi- lapban megjelent cikkben arról olvashattunk, hogy az MSZP második embere egy ausztriai bankban ne- gyedmilliárd forint értékû valutát – eurót és dollárt – helyezett el a szerény kép- viselõi fizetésébõl. Mesterházy Attilának alig volt ideje lélegzetet venni; amikor kilépett a repülõbõl, rögtön riporte- rek vették körül. Zárójel- ben mondom, miután ol- K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. március 1. – 9. szám – AMERIKAI KRÓNIKA Harmath István Minél többen menjünk el választani! vastam, hogy Mesterházy New Yorkban magyar ve- zetõkkel is tárgyalt, érde- kelne, hogy kivel és mirõl folyt a beszélgetés. Simont egyébként rög- tön kizárták a pártból, ahol a második helyet fog- lalta el, de arról nem szólt senki, hogy honnan szár- mazott a pénz, és fizetett- e jövedelmi adót utána az alelnök. Felháborító volt nézni, ahogy Simon kerül- te a riportereket, az újság- íróknak sem nyilatkozott. Komikus volt, ahogy Si- mon a tévé riporterei elõl bujkált és menekült. Kicsit a Laurel and Hardy – Stan és Pan – filmekre emlékez- tetett a jelenet, bár amikor egy hatalomra éhes párt vezetõje ilyen helyzetbe kerül, az nem nevetséges, hanem katasztrófa a párt- társai számára. Magyarországon jelenleg mindenki arra kíváncsi, hogy miként szerzett cca. 250 millió forint értékû va- lutát egy pártmunkás. Ké- sõbb, már az ügyészségi nyomozás során újabb kí- nos részletek láttak napvilá- got. Simon Gábor éveken keresztül nemcsak a va- gyonnyilatkozatából felej- tette ki az ausztriai bank- ban rejtett negyedmilliár- dot, de adót sem fizetett utá- na. Kellemetlen az ügy, nemcsak a szocialistáknak, hanem az egész baloldali összefogás számára, hiszen akifejezettenújgazdagpoli- tikusok fõként közöttük ta- lálhatók. Amikor az e heti írásom végére értem, ígérem hogy ezzel befejezem az USA-ban, Kanadában élõ honfitársaim molesztálá- sát. A választási regisztrá- lásra még van idõ! Egyébként ennek a feb- ruár 17-i napnak számom- ra fontosabb jelentõsége az, hogy 56 évvel ezelõtt, Kanada legnyugatibb, Bri- tish Columbia nevû tarto- mányában házasságot kö- töttem egy Galkó Ilona ne- vû csinos, ifjú hölggyel. Ezen a napon az 56-os számnak kettõs értéke is lett számunkra, hiszen mindketten az '56-os for- radalom után hagytuk el szülõhazánkat. Regisztráljon mielõbb! Gyurcsány Ferenc: hogyan lett a „csóró” gyerekbõl milliárdos? Simon Gábor, az MSZP (volt) alelnöke még nem adott számot a 250 millió forintjáról FilmvetítésekaSzékelySzabadságNapjaalkalmából Üzenet haza – Kanadából! Lélekben együtt vonu- lunk az egykori székely fõváros utcáin hömpölygõ magyarokkal, megrendül- ten emlékezve a kommu- nizmus áldozataira épp úgy, mint az 1854. márci- us 10-én a marosvásárhe- lyi Postaréten kivégzett Bágyi Török János, Martonosi Gálfi Mihály és Nagyváradi Horváth Ká- roly, valamint az április 19-én Sepsiszentgyörgyön kivégzett Bartalis István és Váradi József székely vértanúkra. Ezen a napon tisztelettel gondolunk sokat szenve- dett papjainkra, köztük Is- ten szolgája Márton Áron püspökre, akik Isten segít- ségével vívták emberfeletti harcukat, példát mutatva bátorságból és hûségbõl az utókornak, hogy a nemzeti kisebbségbe kényszerített magyarságnak emberhez méltó élete és szabadsága legyen. Az összmagyarság szá- mára a Székely Szabadság Napja nemcsak a közös emlékezés, hanem az ösz- szetartozás napja is. Füg- getlenül attól, hogy a Kár- pát-medence melyik sar- kában ringatták bölcsõn- ket, ezzel a rendezvényso- rozattal egységesen kíván- juk kifejezni a nemzeti önrendelkezés és a Szé- kelyföld területi autonómi- ája melletti kiállásunkat. A filmvetítés helyszí- nei. 2014. március 2., va- sárnap, Toronto: 1:30 óra- kor, a Szent Erzsébet Templom halljában, 432 Sheppard Ave. East. 2014. március 7., péntek, Camb- ridge, ON: 19 órakor, Kos- suth Ház, 979 Kossuth Road. 2014. március 8., szombat, Ottawa: 18:00 órakor, Magyar Ház, 43 Capital Dr. 2014. március 9., vasárnap, Montreal: 11:30 órakor, Magyarok Nagyasszonya Plébánia, 90 rue Guizot Ouest. Ezeken rendezvénye- ken jelen lesznek a Kalei- doszkóp Hagyományõrzõ Klub meghívottjai: dr. Vencser László atya, az Ausztriai Idegennyelvû Pasztoráció országos igaz- gatója, akit Márton Áron szentelt pappá; Varga Gabriella budapesti író, a Jakab Antal Keresztény- kör alapító elnöke. A filmvetítés-sorozat to- vábbi állomásai. Calgary, AB: 2014. március 2., 12 óra, Szent Erzsébet Katoli- kus Templom. 2014. már- cius 8-9.: Windsor, ON, Edmonton, AB, Letbridge, AB, Kelowna, BC, Vancou- ver, BC, Victoria, BC. Dancs Rózsa A KMOSZ kulturális alelnöke A Kaleidoszkóp Hagyományõrzõ Klub elnöke Március 10-e a Székely Szabadság Napja! E nap elõ- estéjén a Kanadai Magyarok Országos Szövetségé- nek szervezésében Kanada-szerte levetítik a Szigo- rúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmet, amikor kegyelettel fejet hajtunk mindazok emléke elõtt, akik életükkel fizettek Petõfi csodálatos álmá- nak, a világszabadságnak a megvalósulásáért. Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!

×