Maffiarendszer Romániában
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Maffiarendszer Romániában

on

  • 395 views

 

Statistics

Views

Total Views
395
Views on SlideShare
395
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft Word

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Maffiarendszer Romániában Maffiarendszer Romániában Document Transcript

  • Csapó Endre Maffiarendszer Romániában Megjelent a Magyar Élet 2012. július 19-i számában Országosan nagy jelentőségű volt a június 10-én megtartott községiválasztás, mert annak eredményét kihasználva átrendeződés alá került az egészromán politikai szisztéma. A kormányzó Szociál-liberális Unió (USL) látványosgyőzelmet aratott a román helyhatósági választásokon. A pártszövetség azelmúlt három évben kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) széleskörűelutasítottságát meglovagolva megszerezte a főváros és a legjelentősebbvárosok vezetőségét. Egy elemzés szerint majdnem az összes nagyobb városballiberális kézre került, kivételt csupán Kolozsvár és Marosvásárhely képez,ahol a Traian Basescu államfőhöz közel álló formáció jelöltjei győztek, akincses városban Emil Boc volt miniszterelnök tért vissza a városvezetőiszékbe. Nem kell különösebb elemzői képesség annak megállapításához, hogy aromániai szavazók kíméletlenül megbüntették a Nemzetközi Valutaalapsegítségéért cserébe eddig sohasem tapasztalt megszorításokat alkalmazókormány gerincét alkotó demokratákat. A terv szerint a kegyelemdöfés azősszel esedékes parlamenti megméretésen következik be, ezért változtatta megaz új többség villámgyorsan a választási rendszert egyfordulós egyéniválasztókerületesre. A brit példát követve, a győztes mindent visz alaponműködő képlet esélyt sem ad a második helyezettnek, ami azt jelenti, hogy ajobbközép demokratáknak statisztaszerepet szán a bosszúra éhes Szociál-liberális Unió. A balliberális szövetség nagy valószínűséggel kétharmadosparlamenti többséget szerez ősszel. Négy héttel ezelőtt jelentettük a fentieket (Községi választásokRomániában, Magyar Élet, 20012. június 21.) és máris jelenthetjük a községiválasztások eredményeként megerősödött baloldal támadó hadjáratánakrészleteit, amivel a politikai hatalom minden fontos állomását igyekeznekmegszerezni. A romániai baloldal nem hasonlítható sem a magyarországi, sem a 1
  • nyugat-európai baloldalhoz. A szocialista szó és a liberális szó Romániábanhelyileg értelmezendő, és csak arra szolgálnak a nyugati elnevezések, hogy ahatalomért egymással szembenálló csoportoknak politikai neve legyen. Közösalapjuk a nacionalizmus, aminek esetleg csak a hevületében lehet különbség. Mindamellett a román politikára a kapitalizmus liberalista irányzatának agazdasági helyzetben tett kártételei miatt fordult a nép az újkormányhatalomhoz. Amíg Magyarország hasonló helyzetben előre lépett, aromán politika a visszarendeződésben keresi a megoldást. A nyugati országok politikai rendjében meghonosodott baloldaliság keletimásolatában a „szociálliberális” alakzat más tartalommal jelenik megRomániában, mint ahogy a kommunizmusnak is kifejlődött egy sajátos románváltozata, amit eltűrt Moszkva, és keblére ölelt az „antikommunista” Nyugat,mint valami bátor ellenállást. Pedig csak az történt, ami lényege, a román népelfogadja a központi kormányzást, amely az egyént alárendeli a közösségérdekeinek. Ceausescu diktatúrájában elenyészett az eszmei nemzetköziség(ilyen érzés soha nem talált talajra Romániában), de a szovjet típusú pártállamés a román nacionalizmus megfeleltek egymásnak. A román elszenvedi adiktatúrát, személyes szabadságát is alárendeli, ha azt érzi, hogy azzal szolgáljaa román nép évszázados együttélési törekvését. A szociál-liberális kormány – amit nem a nép választott meg, amit azidegen (nyugati) pénzügyi beavatkozás miatti felháborodást kihasználópártpolitikai taktikázás hozott létre – tudatosan rálépett a Kárpátok Géniuszaáltal kikövezett útra: kielégíti a nép nacionalista igényeit. Alig győzzük olvasnia kormány bátor cselekedeteit, amivel majd megmenti az országot: Bukarest új, szociál-liberális urai az utóbbi hetekben megváltoztatták aválasztási rendszert. Leváltották a képviselőház és a szenátus ellenzéki elnökeit,valamint az emberi jogok fölött őrködő ombudsmant, átvették a közszolgálatitelevízió, illetve rádió vezetését, offenzívát indítottak valamennyi fontos államiintézmény bekebelezésére, sürgősségi kormányrendelettel törölték azalkotmánybíróság feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságánakvizsgálatát, s elindították a nagy ellenségnek tartott Traian Basescu államfői 2
  • tisztségéből való felfüggesztését. A Szociálliberális Unió nem is tagadja, hogyaz ellenzékbe szorult jobbközép demokraták megsemmisítése a tét, s e szent célérdekében bármire képes. Egy kívülállónak úgy tűnhet, mintha legalábbis kétharmados szavazóifelhatalmazás erejével cselekedne a minden akadályt szétromboló éppenlétrejött párt kormánya. Holott annyi történt csupán, hogy jó néhány demokratahonatya elárulta pártját, politikusi jövőjének folytatása reményében átállt akorábbi ellenség oldalára, és kíméletlenül megbuktatta sajátjait. Azt perszenagyon jól tudják, hogy még sok minden kell a hatalom birtoklásához, ezértnagy sietve elkövetnek minden törvényes és törvénytelen lépést, amivelállandósíthatják a párt kormányzó hatalmát az őszi választásokig, és annakmegnyerése érdekében. * Viktor Ponta, 40 éves, jogász. Ügyészi tevékenységére 2001-benfelfigyelt Adrian Nastase akkori miniszterelnök, és államtitkárrá nevezte ki.2004 és 2008 között Gorj-megyei parlamenti képviselő, majd az uniósjogharmonizációt felügyelő tárca nélküli miniszter (2004). 2008-ban újabbparlamenti mandátumot szerzett, a Szociáldemokrata Párt és a DemokrataLiberális Párt nagykoalíciója idején pedig a parlamenti kapcsolattartásértfelelős miniszteri tisztséget töltötte be (2008–2009). Traian Basescu 2009.október 1-jén menesztette a belügyi tárca vezetőjét, Dan Nicát, mire válaszul aszociáldemokrata miniszterek – köztük Ponta – kiléptek a kormányból. ASzociáldemokrata Párt 2010 februári kongresszusán a párt elnökévéválasztották. 2012 áprilisában Basescu kormányalakításra kérte fel, miután abukaresti törvényhozói testület – ugyanezen a napon – megbuktatta a MihaiUngureanu vezette kormányt. Május 7-én, a bukaresti törvényhozás kétházának együttes ülésén megkapta az új kormány megalakításhoz szükségesbizalmat, és miniszterei még aznap este letették a hivatali esküt az államfő előtt. Röviddel hivatalba lépése után konfliktus alakult ki közte és Basescuállamfő között azzal kapcsolatban, hogy ki képviselje az országot a különbözőnemzetközi fórumokon. A kialakult helyzetet tetézte az is, hogy 2012 3
  • júniusában Ponta plágiumbotrányba keveredett. Az egyik legtekintélyesebbtudományos ismeretterjesztő folyóirat, a brit Nature azzal vádolta meg, hogydoktori disszertációja felét Dumitru Diaconu és Vasile Cretu munkáibólmásolta. A 2003-ban írt, a Nemzetközi Büntetőőbíróságról szóló doktoridolgozat témavezetője egyébként párttársa, Adrian Nastase korábbiminiszterelnök volt. A plágium tényét a romániai Egyetemi Címeket ésOkleveleket Tanúsító Országos Tanács is megállapította, és a kormányfődoktori címének visszavonását kezdeményezte, ám a testületet az ülés közbenLiviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, döntéseitérvénytelennek nyilvánította és megvonta tőle a jogot, hogy a továbbiakbanplágiumügyekkel foglalkozzék. Így nyomul Ponta előre azóta is. Látni fogjuk,hogy bánik pártfogóival, mint Nastase és Basescu urakkal. * A kőkemény nyomulás egyik legérdekesebb eleme az volt, amikor VictorPonta miniszterelnök közölte, hogy szakítva a korábbi szokással, ne Basescumenjen az EU-csúcsra, mert ő szeretne elutazni. A román alkotmánybírósághiába döntött úgy, hogy Basescu joga eldönteni, hogy ki menjen, a kormányegy bürokratikus eljárással megakadályozta a bírósági ítélet hivataloskihirdetését (kinyomtatását), és így Ponta utazhatott. A hatalmi harc következő lépése az államelnök kiiktatása. Június 6-án aparlament két házának együttes ülésén – négyórás feszült vita után –felfüggesztették tisztségéből Traian Basescu államfőt. Leváltásárólnépszavazást írnak ki július 29-én. A parlament döntése nyomán a referendumkiírásáig tartó időszakban Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke látja elaz államelnöki teendőket. Ha a népszavazáson részt vevők többsége Basesculeváltása mellett szavaz, új államfőválasztást kell kiírni. Amennyiben többenszavaznak menesztése ellen, Basescu visszatérhet a Cotroceni-palotába. Nem ez lesz az első eset, hogy a 2004 óta elnökösködő Basescut atörvényhozás menesztené, és a nép előtt kell megvédenie magát. 2007-ben isígy járt, és akkor sikerült neki a túlélés. Akkor a választók többsége inkábbmarasztalta, ami elég nagy pofon volt az akkori kormánynak, Markó Béla 4
  • (RMDSZ) akkori miniszterelnök-helyettes bele is bukott. (A magyar többségűmegyékben kapta Basescu a legmagasabb támogatást.) A Basescut támogatóelőző kormány megváltoztatta a népszavazási szabályt, hogy csak az összesválasztásra jogosult több mint felének a szavazatával lehessen az elnökötleváltani. Ezt a korlátot viszont a mostani kormány máris eltörölte, látni fogjuk,miért. Ezt követően az alkotmánybíróság került a figyelem középpontjába, ataláros testületnek 24 órát adott a parlament arra, hogy véleményezze a Szociál-liberális Szövetség által kezdeményezett felfüggesztési kérelmet, melyben azalaptörvény megszegésével vádolták Traian Basescut. A kormánypártokegyebek között azt rótták fel az államfőnek, hogy kisajátította a miniszterelnökalkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget szított, megpróbáltamegfélemlíteni a sajtót, és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ponta elérte célját, július 9-én érvényesnek nyilvánította a hozzá igazodó(vagy igazított) román alkotmánybíróság a parlament döntését Traian Basescuállamfő felfüggesztéséről. Így lehetett Crin Antonescu, a szenátus éppenmegválasztott új elnöke ideiglenes államfő. Az alkotmánybíróság közölte:„elhárította a keresetet”, amelyben Basescu az ő és a parlament közötti,alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Azalkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírákilletékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Basescu keresetét ésazt utasították el. Kis késéssel a taláros testület közölte is döntését, melybenazonban nem adott egyértelmű választ arra, hogy megszegte-e az alkotmányt azállamfő. Igaz, különösebb tétje nem is volt a testület döntésének, a hatalomugyanis már két nappal korábban csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét,kötelező véleményezését konzultatív jellegűvé minősítve, elejét vették tehátannak a helyzetnek, hogy a bírák megvétózhassák a kezdeményezést. Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította azelőző héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi ésRoberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. ők aleváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg. 5
  • Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnekminősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybírósághatáskörét szűkítené. Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, a kormánynem fogja megsérteni az alkotmánybíróság függetlenségét. Ehhez képest aligegy óra múlva a kormány sürgősségi rendelettel törölte az alkotmánybíróságfeladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának vizsgálatát. Azalkotmánybíróság működését szabályozó törvényt a parlamentben is ugyanilyenértelemben módosította a szociálliberális kormánytöbbség. Ponta megmutatta: így kell a pártállami struktúrát visszaállítani ademokratikus kilengésben elpuhult parlamenti pártok ellenében. * Tő kés László ki is mondta, úgy értékeli, új szakaszába lépett Romániábana posztkommunista visszarendeződés. Azzal vádolja a romániai baloldalt és„liberálisnak álcázott” elvtársait, hogy újra az egypártrendszerkényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani a társadalmat. „Vádolom amagyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy – kettős mércealkalmazásával – tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunistavisszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek aromán helyzet plenáris vitájának!” Hozzátette, vádolja az RMDSZ-t, hogyparlamenti tartózkodásával hallgatólagosan támogatta a lopakodó vörösdiktatúra visszatértét. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is állást foglalt a belföldi helyzettelkapcsolatban, közleményük szerint véget kell vetni a szociálliberálisámokfutásnak, és az RMDSZ-nek is fel kell hagynia azzal a gyakorlatával, hogy„a mindenkori konjunkturális többséghez csapódik”. Az EMNP értékeléseszerint mindaz, ami a közelmúltban történt Bukarestben, „alapjaiban kérdőjelezimeg a román baloldal demokratikus elkötelezettségét”, a „parlamenti többségáltal folytatott hadjárat az önkényuralom és a nemzetközi elszigetelődésveszélyét hordozza”. A hatalmon levők „már a demokratikus változáslátszatának fenntartását sem tartják fontosnak”, és az egész ország azelszenvedője a szűk politikai eliten belüli hatalmi átrendeződésnek. 6
  • Az egész eljárásnak a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL)szempontjait nézve derül ki az értelme: a népszavazással el lehet terelni afigyelmet Ponta plágiumbotrányáról, illetve ha Basescu bukik, akkor jó eséllyela népszerűségi listákat vezető USL adhatja kövektező elnököt is. Magyarországi lapvélemény szerint a most kilakoltatott román elnökugyan a mostani román kormányhoz képest rendes demokratának tűnik, de azértróla sem lehet azt mondani, hogy a szilkaszilárd elvek embere. Ő volt az, aki2009-ben azzal kampányolt Erdélyben, hogy ő a legmegértőbb román politikusaz autonómia tekintetében, majd elnökként azzal kérkedett, hogy Orbán Viktorszemébe mondta, hogy szó sem lehet területi autonómiáról Romániában.Basescu szinte minden volt már: kommunista, szociáldemokrata és jobboldaliliberális is. A forradalom után Basescu a Nemzeti Megmentési Fronthozcsatlakozott, azt mondta, hogy csak karriervágyból volt kommunista párttag, éshamarosan közlekedési miniszter lett. 2000-ben Bukarest főpolgármesterévéválasztották, annak ellenére, hogy addigra már volt egy nagy botránya. 1996-ban indult ellene büntetőeljárás, mert a vád szerint áron alul privatizálta a románkereskedelmi flottát. Később a vádat még kétszer elővették, de minden esetbenfelmentették. Kezdettől azt mondta, hogy az a sok ócskavas sosem ért többet.Basescunak sajátos viszonya van a magyarokkal is. 2009-ben volt olyankampányszórólapja, amin Orbán Viktorral fogott kezet, miközben 2006-ban aztmondta az amerikai nagykövetnek, hogy „Orbán Viktor Európa utolsószélsőséges politikusainak egyike, a Fidesz pedig az utolsó szélsőséges párt.Orbán Viktor és a fidesz az etnikai katlan alá akar gyújtani.” Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz. Vitathatatlan, Basescuegyeduralomra törekedett, és vállalkozásához talált is két olyanminiszterelnököt és kormánykoalíciót, akik szolgalelkűen és zokszó nélkülátsinkófálták neki a hatalmat. Több mint három évig semmibe vette aparlamentet, az ellenzéket, valósággal csúfot űzött vezetőikből, s ha nagy ritkánkonzultációra hívta, igyekezett földig alázni őket. Egyedül döntötte el, hogy afizetések egynegyedét le kell vágni, s tervezte a nyugdíjasok megrövidítését, deaz alkotmánybíróság közbeszólt, megvonatta az egészségügytől a pénzt, 7
  • szétzilálta a szociális rendszert anélkül, hogy megreformáltatta volna. Sajátjaitis csak annyira becsülte, amennyire alázatos szolgái voltak, s az RMDSZ-t iscsak azért tűrte meg a kormányban, mert rájuk volt utalva. Kiszámíthatatlanviselkedésével magyarázható az is, hogy Ungureanu bukása után VictorPontát jelölte miniszterelnöknek. Csak találgathatjuk, milyen okból, milyenelképzeléssel, kiknek a megregulázásáért. De mint láttuk, törököt fogott. * Az Európai Parlament plenáris ülésén vita alakult ki a képviselőcsoportokközött arról, hogy sürgősen napirendre kell-e venni a román helyzetet. Alegnagyobb frakció, a kereszténydemokrata–konzervatív Európai Néppárt asürgős tárgyalás mellett kardoskodott, a többi nagy képviselő-csoport, köztük aromán kormányt alkotó pártok képviselőit is soraikban tudó szocialista ésliberális frakció azonban nem járult hozzá ehhez. „Úgy nézzük Romániát, mintbármely más EU-tagállamot. Eddig nem láttuk, hogy sérülnének az EU-sjogszabályok és értékek, ezért nem látjuk szükségét a fellépésnek jelenszakaszban” – írta közleményében Hannes Swoboda. Az európai szocialistákkorábban három határozatot is elfogadtattak a magyar kormány intézkedéseimiatt, de most úgy látják, nem kellene beavatkozni a bukaresti politikába. „Ezegy olyan döntés, amelyet a román népnek kell meghoznia, mi nem vehetünkrészt ebben” – írta az S&D frakcióvezetője. Ezt nevezzük elvtársiszolidaritásnak. Összegezésül mondhatjuk, a magyarok számára rossz irányba mennek adolgok Romániában. Nemcsak a kormány miatt, de a még mindig legerősebbmagyar párt miatt is. Erről a Bukarestben élő Sző cs Levente ad ismertetőt,aminek utolsó bekezdése így hangzik: „Nagyon durva az, amit a szoclibek Romániában művelnek. A sok korrupt,maszatoló, bőrét védő, egymásnak falazó gazember a parlamentben néhány éveegyszer már fel akarta függeszteni Basescu-t. Nem sikerült. Basescu fényesgyőzelmet aratott. Az RMDSZ is mindhiába buzdította ebbe az irányba aszavazóit, a magyar többség által lakott megyék voltak a legjelesebb Basescu-párti térségek, az RMDSZ nagy leégésére! Ez a meghasonulás magyarok és 8
  • RMDSZ között a rákövetkező elnökválaszáson is bekövetkezett, amikor amagyar lakosság épphogy nem az RMDSZ által pártolt vörös Geoana-tválasztotta, hanem Basescu-t. De mégis, miféle dolog ez? Basescu-t a néptöbbsége az ország elnökévé választotta, méghozzá kétszer is; a korábbielmozdítását célzó referendumot nagy arányban ellenezték; most azonban 2–6ezer szavazatot kapott szenátorok próbálják ismételten eltávolítani azt, akiremár három alkalommal is milliók szavaztak. Jó, hogy nem indítanak mindenfélévben újabb szavazást: maradjon vagy menjen az elnök.” Ezt a jelentésekből és véleményekből összeállított tájékoztató írást azErdély Ma, július 8-i számában közölt olvasói hozzászólás idézésével zárjuk: „Nagyon meg fogja ezt még bánni a román nép. Én sose voltam Basescu-kedvelő, de meggyőződésem, hogy a mostani helyzetben józanul gondolkodóember nem szavaz az elnök menesztése mellett, hacsak nem tagja az USLkiéhezett sáskahadának, amely mindent letarol majd, és szuper-korruptUkrajnává zülleszti majd az országot vagy hacsak nem az RMDSZ öncélúváterebélyesedett, megélhetési klientúrájának a szereplője.” 9