Fél évszázad a szeles városban
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Fél évszázad a szeles városban

on

  • 231 views

 

Statistics

Views

Total Views
231
Views on SlideShare
231
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Fél évszázad a szeles városban Fél évszázad a szeles városban Document Transcript

  • Végéhez közeledik chica- gói életünk, 36 év után fel- számoljuk az öröklakást, és július végén Las Vegasba költözünk. Nem könnyû itt hagyni azt a várost, ahol fel- nõtt életünk javarészét, több mint ötven évet éltük. Ilyen hosszú idõ alatt felhal- mozódtak a családi és a ba- ráti kapcsolatok; a rengeteg kedves emlék továbbra is ideköt a városba, de úgy érezzük, mennünk kell, mert a változás megújíthat- ja az életkedvet. Naponta 26 lépcsõt meg- mászni, ebben a korban már nem könnyû – bár so- kan mondják, jót tesz az egészségnek –, az idõjárás is megnehezíti az ittlétet. Nem a klíma miatt köl- töztünk Chicagóba, hanem, mert a város ötven évvel ez- elõtt az egyik legnagyobb, legfontosabb ipari központ volt Amerikában. Itt nem volt nehéz elhe- lyezkedni, mint Mont- realban, ahol nehezebb volt akkoriban megfele- lõ, állandó munkahe- lyet találni. Chicagóban 1963-tól kezdve sosem voltam munkanélküli, sõt sok- szor halmoztam is a munkahelyeket. Hat- van éves koromban ve- szítettem el elõször az állásomat, de két hónap múlvaismétmunkát,il- letve pozíciót találtam, ahol 68 éves koromig dolgoztam. Chicago jó volt hoz- zánk, igaz, mi is jók voltunk Chicagóhoz, kivettem a részemet a magyar közösség mun- kájából. Kitûnõ társam volt ebben feleségem, akiveltöbb,mint55éve vagyunk házasok. Itt nyilvánosan köszönöm meg neki az áldozatot, amit irányomban és a kis csalá- dunk irányába tett. Van egy amerikai mon- dás, „minden sikeres férfi mögött egy nõ áll”, nálunk a sikeresebb a Harmath – született Galkó – Ilona nevet viseli. Nem lesz könnyû szortí- rozni és felszámolni azt a rengeteg anyagot, ami 50 év alatt hozzánk került. Renge- teg chicagói magyar relik- via,azéletünkmúltjafelhal- mozva fotókban, feljegyzé- sekben, régi elsárgult újság- cikkek, magazinok, magán- levelezések, amelyek nagy része megy a szemétbe. Vannak dicsérõ levelek, amelyeket olvasók írtak a szerkesztõséghez, és voltak kritikusak is. Az utóbbiakat általában nem írták alá, cím sem volt a borítékon. Ezek többnyire nem jutottak el hozzám, Vörösváry Irén fõ- szerkesztõ, vagy Bojtár Te- rike titkárnõ egyenesen a szemétkosárba dobták. – Minek idegesítse magát ilyen hülyeségekkel – mondta Irénke –, kidobjuk ezeket a fenébe. Terike, ha mérges lett, durvábban fo- galmazott, néha olyan ke- ményen, ami nem tûrné a nyomdafestéket. Két, szerkesztõséghez érkezett levélbõl idézek, mindkettõ 2006 januárjá- ban érkezett, igaz, én több- hetes késéssel kaptam kéz- hez. Lássuk, mit írt az elsõ, a dicsérõ: „Tisztelt Szerkesztõség! Nagyszerû az Újság. Élveze- tes Harmath István úr sport- információja, újpesti srác vagyok, nagyon szeretem a Fradit, de a szívem, miután a Vasas Izzóban fociztam sok-sok évet gyerekkoromtól fogva, a Tóth – Balogh II, Laborc – Kirádi, Szûcs, Nagymarosi – Egresi, Szu- sza, Zsengellér, Várnai, Pat- koló összeállítású újpesti bajnokcsapatért dobogott. 1938. május 7-én láttam meg a napvilágot Újpesten – a Víztorony közelében él- tünk, az Árpád úton. Édes- apám neves asztalosmester volt.Gyönyörûbútorokatké- szített, sok-sok híres focistá- nak. De nem ez a lényeges. Ifj.FeketeIstvánúrsziporká- zóan szellemes cikkei felde- rítenek bennünket ebben a sokszornemisolyannapsü- téses Kaliforniában. Köszö- nettel: Zoltán és Éva.” Kedves Zoltán! Ez a ki- váló Újpest FC csapat a há- ború után háromszor nyerte meg a bajnokságot. Két évig Suhai volt a jobb- szélsõ és Nyers a balszélsõ, egyébként ez a csapat ta- lán manapság is bajnoksá- got nyerne. Zsengellér és Nyers késõbb nyugatra tá- voztak. Zsengellér edzõ- ként ért el sikereket, míg Nyers Milánóban, az Internazionale játékosa- ként 26 góljával gólkirály lett az olasz elsõ ligában. A kritikus hangú levél is megéri, hogy idézzek belõ- le, ugyan cím és név nem volt rajta feltüntetve, de ta- nulságos a véleménye, még ha nem is értek egyet a mondanivalójával. Tehát: „Kedves Szerkesztõ Úr! Chicago, január 26., 2006.” A hibás fogalmazást, va- lamint a helyesírási hibákat kijavítottam. A 10 soros le- vélben 15 hibát találtam, egy elemista gyerek nagy szekundát kapott volna, de névtelen levélnek megfelelt. „Szerettem volna egy ap- ró megjegyzést tenni az új- sággal kapcsolatban, amit nagyon szívesen olvasok, és közel ötven éve elõfizetõje vagyok. A megjegyzés, avagy kifogás a Chicagói krónika körül van. Szerin- tem a rovatnak a chicagói magyar élet érdekes mozza- natait kellene tükrözni, le- gyen az akármilyen összejö- vetel vagy érdekes megmoz- dulás, és nem kizárólag Harmath úr kirándulásait az operában, színházban stb. Ahová õ, mint riporter ingyen jár és képviseli az új- ságot. (Vagy inkább a saját szórakozását.) Garantálom önnek, senki itt nálunk, Chicagóban nem kíváncsi arra, Harmath úr hogyan tölti a hétvégét vagy a sza- badságát és kivel. Remélem, várhatunk változást ezen a téren. Üdvözlettel – olvasha- tatlan aláírás – egy hûséges chicagói elõfizetõjük.” Tudnivaló, hogy naplót vezetek cikkeimrõl, így mindenrõl pontos informá- ciómvan.Aközelötvenéve elõfizetõnk nem vette észre (!?), hogy a tulajdonos és a szerkesztõ Vörösváry csa- lád 2005. június végén meg- szüntetteaz1955ótamûkö- dõ hetilapot. Ezért az évi 50 szám helyett csak 35 szám jelent meg. Ebbõl 18 Chica- gói krónika foglalkozott a helyi magyar események- kel, 6 pedig színházi, operai programokkal. 2006-ban, már a rendes 50 számból, 19-be írtam a chicagói magyar esemé- nyekrõl és 7 volt, amelyik színházi, operai mûsorról szólt. Most, amikor elköl- tözünk Chicagóból, kíván- csi vagyok, lesz-e valaki, aki átveszi a helyemet, és folytatja a chicagói témá- kat, talán éppen a fogalma- zási problémában szenve- dõ névtelen levélíró? Nem hiszem, manapság sokkal kevesebb magyar él Chicago és környékén, mint egykor. Azért, mert sajtójeggyel já- rok operába és szín- házba, ne irigykedjen senki, hiszen meg- dolgozom érte, még ha a névtelen levélíró szerint ez senkit sem érdekel. Érdekes, pont ezekre az írásaimra kaptam éveken ke- resztül, névvel, cím- mel ellátott leveleket olyanoktól, akik örül- tek, hogy beszámoló- kat írtam olyan kultu- rális eseményekrõl, amelyeket egyébként õk koruk vagy egész- ségi állapotuk miatt már nem láthattak. Az igazság az, hogy évek, sõt évtize- dek óta fogyatkozó- ban van a chicagói magyarság. A nyolc- vanas években még ezernél jóval több volt a Chicago és Környéke heti- lap elõfizetõi száma. A vá- ros és peremvárások ma- gyar lakósságát több ezerre becsülték a helyi szerveze- tek vezetõi, voltak, akik százezerrõl is beszéltek. Ilyen magas létszám azonban sosem volt. Nagy Károly, a New Brunswick-i Rutgers Egyetem professzo- ra a 2000-ben begyûjtött népszámlálási adatok alap- ján az Amerikai magyarok szigetvilágban címmel 2009-ben megjelent köny- vében az Illinois államban élõ magyarok számát 56 ezerrebecsülte,ezek10szá- zaléka beszéli otthon a ma- gyar nyelvet. Ekkor volt utoljára nem- zetiségekre kiterjedõ nép- számlálás – census –, ezért ne áltassa magát senki azokban a százezres szá- mokban, amelyek elterjed- tek az itt élõ magyarok kö- rében. Az igazság, hogy az K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. július 6. – 28. szám – CHICAGÓI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES Július 13 szombat, de. 11:30-kor és július 14-én vasárnap, az Istentisztelet után – Gulyásfesztivál – a Norridge-i Magyar Református Egyháznál. Július 21-én vasárnap, de. 10 órakor. Piknik, Chicagói Magyar Klub rendezés. Bunker Hill, 1-es liget. Költözés miatt minden ELADÓ! 36 év után úgy döntöttünk, hogy eladjuk az evanstoni condot – öröklakást – minden eladó. Festmények és nemes herendi, Zsolnay és hol- lóházi porcelánok, kávés és étkészletek. Kartográfia - régi térképek etc. Érdeklõdõk hívják Harmath Istvánt a 1-847-864-8626-as telefonszámon. Email: stemath@msn.com (26-v) amerikai magyarság megfo- gyatkozott, és nincs remény utánpótlásra sem, tegyem hozzá, hála az Istennek, nincs szükség új menekült- áradatra, mint az 1956-os forradalom után. Most arról beszélgettünk Fekete Pista barátommal, hogy meg kellene változtat- nom a heti rovatom fejlécét, a Chicagói krónika helyett Amerikai krónikát ajánlott. Eleinte nem tetszett az ötlet, hiszen talán húsz éve hasz- nálom a megszokott fejlé- cet, de végül is nem a cím számit, hanem a tartalom, a vastag betûs fejlécet egyéb- ként a szerkesztõk adják az írásokhoz. Lehetséges, hogy követ- kezõ idõkben több vissza- emlékezõ cikket írok, meg az is, hogy bemutatom Las Vegas hírneves magyarjait. Természetesen a politika is érdekel, fõképp a jövõ tava- szi otthoni választások. Fontos lenne szerintem, ha az Orbán Viktor vezetése alatt mûködõ Fidesz-KDNP kormánykoalíció további négy évet kapna a magyar választóktól. A chicagói magyarság történetével már nem lesz módom foglalkozni, miu- tán a feljegyzéseimet és re- likviákat az utóbbi napok- ban eltüntettem. Legtöbbje a szemétbe ment, a könyv- táramat a Norridge-i Ma- gyar Református Egyházra bíztam. Fontos volt, hogy a 1956 forradalommal foglalkozó könyv, újság, magazin és kéziratgyûjtemény megma- radjon, amit Gosztonyi Pé- ter történész még életében, az emigráció legnagyobb magángyûjteménynek ne- vezett a témában. Éveken át kaptam a tele- fonokat angolul beszélõ öz- vegyektõl, akik mûvelt, ve- zetõ pozícióban dolgozó férjük után megmaradt ma- gyar könyveket próbálták eladásra ajánlani. A vála- szom mindig az volt, hogy ezekre a könyvekre nincs igény. Míg Szathmáry Lajos ba- rátom élt, õ vásárolt a könyvtára számára kötete- ket, de halála óta Chicagó- ban eladhatatlanná, sõt el- ajándékozhatatlanokká vál- tak a magyar könyvek. A fi- atalok könyvek helyett az elektronikus kütyüket for- gatják, számukra az sokkal praktikusabb, és nem kell a könyvespolcot porolni, tisz- títani. Las Vegasban hasonló munka vár ránk, unokahú- gom és elhunyt férje hatal- mas könyv- és kottagyûjte- ményt hagytak hátra, nem hiszem, hogy lenne bárki, akiérdeklõdéssellenneirán- tuk. A kottákat a Zeneaka- démiát még a '30-as évek- ben végzett férj gyûjtötte, szakember kellene, aki megállapítaná az értékét. Így vesznek el magyar gyûjteményekAmerikában, remélem, a jelenlegi kor- mány több gondot visel ezekreazértékekre,mintaz elõdei. Félek, továbbra sem változik sokat a helyzet. Le- het, hogy pesszimista va- gyok, de ez a véleményem. Fél évszázad a „szeles városban” A chicagói földalatti gyorsvasút, ami sok helyen a föld fölött megy Fotó: Kondor László