Csapó Endre - találkozásaink a demokráciával

  • 168 views
Uploaded on

 

More in: News & Politics
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
168
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Csapó Endre Találkozás a demokráciával Megjelent a Magyar Élet 2012. augusztus30-i számában A szovjet állam 73 évig élt. Nemtölthette be létrehozói történelmiakaratát, hogy az emberi világot egyeszmerendszer központi irányítása alákényszerítse. Az univerzalistaeszmerendszer a francia forradalom eszmeitermékeire építkezve hivatott létrejönni.Az univerzalista eszmerendszert –amelynek a szovjet állam csak egyikkísérletezése volt – nem rengette meg abolsevizmus összeomlása. Él, és jelenleg– az európai átrendezésben (1945)megerôsödve a régi, jól beváltliberalizmus név alatt építi avilágdominium alapzatait. Jelenlétét mimagyarok olyankor érezzük, amikor anyugati, fôleg angolnyelvû sajtóbanMagyarországot, pontosabban a magyarkormányt csépelô, fasisztázó cikkjelenik meg. Amerikában, Britanniában eznapi jelenség, Ausztráliában ritka, az isinkább az elôbbi országokban megjelentekátvételeként. Hungary and hurting cím alatt közli aThe Australian Financial Review augusztus10-i száma az Angliában élô Victor 1
  • 2. Sebestyen írását, átvéve az amerikaiProspect magazinból. Így, nemzetközipingpong kontinensasztalokon, érthetôen,hiszen Magyarország a világrend alapjait,pontosabban a demokráciát veszélyezteti: „Ahogy a pénzügyi válság mélyül egyesországokban, szélsôségesek gyôzteskéntemelkednek vagy kerülnek koalícióskormányzásra, régi idôk egyszerûmegoldásainak hirdetésével. Ez ademokrácia számára épp olyan valóságosveszély, mint maga a pénzügyi válság” –írja a szerzô, és azon panaszkodik, hogyaz Európai Unió alábecsüli a veszélyt –„Európai vezetôk gerinctelenül kezelik aMagyarország részérôl az utóbbi pár évbenmegnyilvánuló kihívást, ahol folyamatosanválságban van a demokrácia. ... Az EUlegautokratikusabb államává alakították,miközben Európa többi része tétlenül áll.Orbán Viktor átrendezte a Fidesztliberális pártból erôszakos nacionalista,populista, keresztény csapattá, amifelett ô rendelkezik. (...into anaggressively nationalist, populist,Christian group that he dominates.)” Azután elmondja, hogy a kommunizmusbukása után a kormányok, beleértve azelsô Orbán-kormányt is, túl sok adósságothalmoztak, túl sokat költekeztek, nemmertek lényeges reformokat végrehajtani. 2
  • 3. De mindamellett egyetértés volt abban,hogy Magyarország igyekszik modernliberális demokráciaként élni Európánbelül. Így volt addig amíg Orbán elsöprôgyôzelmet aratott két évvel ezelôtt, 52százalékos szavazattal megszerezve aparlamenti ülések 68 százalékát, ekkorirányt váltott. Orbán nekilátottátalakítani Magyarország képét úgy ahogyazt tette a Fideszszel. Azután jött aszovjet-idôkbeli erô, a sajtó, a rádió éstévé és az internet ellen, azután perszejött az új Alaptörvény, amiben elvetettéka „Magyar Köztársaság” nevet, helyette„Magyarország” (the land of theHungarians) név szerepel. A magyar hangzású nevet viselô szerzô(1956-ban távozott egy éves korábanszüleivel Angliába) kifogásolja az országneveként eddig használt MagyarKöztársaság elnevezés megváltoztatását.Ezt a szamárságot a magyarországitovábbszolgáló kommunistáktól vette át,vélhetôen meggondolatlanul. Nagyonhelyesen és értelemszerûen az ország neveMagyarország, az ország államformájaköztársaság. Igen, van MagyarKöztársaság, a magyar államigazgatásintézmény, ezt illeti a szóbanforgóelnevezés. Ebbôl az ôsi, és most máralkotmány szerinti országnévbôl egy 3
  • 4. logikai bukfenccel azt állapítja meg,hogy a névcsere a szomszéd államokmagyarjai miatt történt. (... the newconstitution, which renamed the Republicof Hungary” the land of the Hungarians”,a formulation that includes minoritiesin neighbouring Slovakia and Romania.”) Minthogy a magyar bûnlistán ott van aTrianon elleni lázadás, egy nyugatidemokrata dorgatóriumból nem maradhat kia revizionizmus említése, ami ugye amagyar fasizmus alapja, vagy éppenlázadás a fennálló rend ellen, amiszerint a magyar államnak nem lehetjoghatása a nemzetközileg érvényesállamhatárain túl. Azután még sorra jönnek az írásmûben amagyar belpolitika olyan intézkedései,amik mindenütt másutt a szükségesátalakulás természetes elemei voltak akommunizmus bukása után. Magyarországon arendszerváltoztatás után nagy százalékbanhelyükön maradtak a régi rendkiszolgálói. Éppen ideje volt anemzetellenes garnitúrától mentesíteni atársadalmat. Nagyon sajnálatos tévedésennek demokrácia-ellenes minôsítése. Amikor Ausztráliában az újságolvasóközönség alig kap hírt Magyarországról, amagyar gazdasági vagy egyéb helyzetrôl,nagyon méltánytalan az olyan kép, ami 4
  • 5. minden esetben ellenséges, ami a hazaibaloldal elcsépelt buta panaszait,igaztalan, magyar földön már csaknevetséges rágalmait terítik itt, a világmásik felén, ilyenkor felvetôdik akérdés: mit lehet tenni annak érdekében,hogy ez ne így legyen? A magyar médiatörvényben van olyanszakasz ami itt megemlíthetô: „Aközérdeklôdésre számot tartó hazai éskülföldi eseményekrôl, vitatottkérdésekrôl a tájékoztatásnaksokoldalúnak, tényszerûnek, idôszerûnek,tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnakkell lennie.” Ez a Sebestyen-féle írása felsorolt követelmények egyikének semfelel meg. Talán fel lehetne használni aLetters to the Editor rovatot?Kiegyensúlyozott akkor lenne, ha ahelyreigazítás, elhelyezésben és méretbenazonos lenne a kifogásolt cikkel. Jóltudjuk, ez nem így megy. Lehet, hogy sokakat foglalkoztatMagyarországon is a sorozatossajtótámadás, amirôl jó lenne kiértékelôtanulmányt olvasni. Például annakfeltárása érdekében, hogy a szovjet igaalól felszabadult országok közül miértcsak Magyarországon belül van olyanméretû politikai ellenállás minden ellen,ami az ország édekeit igyekszik védeni 5
  • 6. külföldi üzleti és banki érdekekkelszemben? Továbbá, miért csakMagyarországról szállnak szét anagyvilágba olyan jómadarak, és azoknakmiért van olyan szíves jó fogadtatása ésalkalmazása például a nagy nyugatisajtóban, akik a letûnt kommunistarendszer idejében is nyugatielfogadottságot élveztek? Még tovább,miért van az, hogy a világmédia és anyugati hatalmak politikai szervei hévvelostorozzák a magyar nemzeti törekvéseket,ugyanakkor például a magyarokévalszomszédos országok hasonló törekvéseinem érdeklik ôket, mi több, ezenországokban magyarok ellen elkövetettetnikai üldözés miatti magyar panaszokatnacionalista rendzavarásnak minôsítenek.Egy ilyen tanulmányból kitûnne az is,hogy miként kerül annyi sok politikai,sajtó és tudományos intézeti helyre amagyarországi kommunista uralomkebelmelegébôl származó egyén? A Szovjetunió megszûntével a hivatalosnyugati politika, és a nyugati politikaimozgalmak dialektikája fokozatosan olyanelemekkel és kifejezéskészlettel töltôdikfel, amiket a levitézlett kommunistarezsimek elit rétegénekmegnyilatkozásaiból ismerünk. Ennek egyikhordaléka, becsmérlô szóhasználata a 6
  • 7. fasisztázás. A bolsevista szótárbanfasiszta az, aki ellenzi a kommunizmust.Családi örökségként mai jelentése anyugati használatban: fasiszta az, akinem demokrata, a szónak abban azértelmében, hogy aki demokrata azalapvetôen antinacionalista. Nézzük ezt a politikai tudományoldaláról. Faragó Béla szerint „aliberalizmus nemcsak az embertermészetébôl alkotott filozófia vagypolitikai elmélet. Ha csak errôl lenneszó, nem lehetne másról beszélni, mintliberális gondolkodókról, illetveliberális szektákról. A valóságbanazonban az idôk folyamán a liberalizmus anyugati országokban széles körbentapasztalható szellemiséggé, etikaibeállítottsággá vált, s az illetôországokban a társadalmi mentalitás éskultúra részét képezi.” A nyugati országok társadalmát egypéldátlan történelmi esély kivételeshelyzetbe emelte, a tengeri hatalmakhajózásra alapozott gyarmatikizsákmányolás által véglegesítettprosperitás állapotában megalkottákszerencséjüket igazoló filozófiaitanukat, igeológiájukat, a mindent szabad(nekik, mert erôsek) elvet szentesítôliberalizmust. Ezt erôltetik most a világ 7
  • 8. másik részére, esetünkben Európa (szovjetátnevelés utáni) keleti felére, ahol aliberalizmus szabadságot biztosít anyugati hatalmak részére gazdaságikizsákmányolásra. Magyarországon liberalista az, aki hívea demokrata nagyhatalmaknak. Ugye, Mr.Sebestyen elítéli azokat, akik a pénzügyiválságot szélsôségesen másképpen akarjákmegoldani... feltehetôen nem az IMFutasítások szerint. De nézzük csak, apénzügyi válságot nem Magyarország hoztalétre. Magyarország kormánya csak országaérdekeit szolgálhatja, a rá is ártalmaspénzügyi válságot is csak érdekei szerintkezelheti. Felelôsségét növeli a sajátországos válsága mikénti kezelése. Azállamadósságért valóban az országkormányai felelôsek. De kizárhatjuk-eannak lehetôségét, hogy Magyarország – éspersze a többiek is – beletereltettek akelepcébe, és a rendszerváltoztatást iszsákmánylesô nemzetközi intézményekszorításában végezték oly módon, hogycsak újabb adósságokkal tudtak egyáltalánfennmaradni. Ide tartozik annaklehetôsége is, hogy a válságbólkivezetést elhatározott magyar kormánytpontosan ezért támadják. Hogy soha neszabaduljon meg a kamatrabszolgaságból. Apénzügyi gyámság szuverenitás-sorvasztó 8
  • 9. állapotából soha ne kerüljön ki. Anagyhatalmi nyomulásnak ma ez a módszere. „Kitûnt, hogy az Európai Uniópolitikusainak egy hangadó része kettôsmércét alkalmaz, képmutató módonviszonyul a demokráciához. Szerintük atöbbségi demokrácia csak abban az esetbenmûködik helyesen, ha az újonnancsatlakozott államokban a nemzetközipénzügyi körök érdekeinek megfelelôenalakulnak a választások, azaz olyankormányok kapnak mandátumot, amelyekzokszó nélkül hajlandóak elárverezni azország lakosságának jövôjét, ellenkezôesetben jönnek a szankciók, és a megmondóemberek képtelen állításokkal, egetverôhazugságokkal nyilatkozzák tele azelektronikus médiát és a nemzetközisajtót.” Dr. Hódi Sándort idéztük, a Délvidékenélô neves pszichológust, most megjelentMiért hazudnak a politikusok címûkönyvébôl. Van abban még a demokráciárólis néhány mondat: „A demokráciára való hivatkozás maolyan, mint régebben a Szentírásratörténô utalás: végetvet minden vitának.A megfellebbezhetetlen igazságot jelenti,megkérdôjelezhetetlen erkölcsi normát, akifogástalan viselkedést és irányadómagatartást. A szó lakatot tesz mások 9
  • 10. szájára, kerékbe töri a gondolkodást,akkor is, ha annak használója nincs is afogalommal tisztában. Márpedig többnyireez a helyzet, a politikai tusakodásbanmindenki a demokráciával lepleziszándékát. A nagyhatalmak nap mint napkioktatásban részesítik a világ népeit azemberi szabadságjogok és a demokráciahiányára hivatkozva. A demokráciaterjesztése érdekében háborúkat szítanak.Ebben az Egyesült Államok az éllovas. Azúgynevezett fejlett Nyugat a kelet- ésközép-európai kisállamokat oktatjagazdasági szankciókkal.” Mr. Sebestyen is a demokráciát félti akészülô magyar egypártrendszertôl. Az,hogy Amerikában hol a Köztársaságpárt,hol a Demokrata Párt kormányoz aválasztás értelmében, az demokratikus. HaMagyarországon a Fidesz–KDNP együtteskormányoz az maga a veszély. Amikor azMSZP–SZDSZ együttes kormányzott, azviszont OK odaát, ahol minden körülményekközött demokrácia van évszázadok óta, aztehát az igazodási pont. Na nem úgy hogyhozzá hasonló legyen valamely ország,hanem úgy hogy demokrata az amit és akitaz Egyesült Államok olyanként elfogad. Mindezek ellenében Magyarország akkormenekül meg a gyarmati kizsámányolókkarmaiból, ha rendbe tudja hozni 10
  • 11. államgazdaságát olyan mértékben, hogyfizeti, majd végül kifizeti a piszkosadósságot, és lesz annyi ereje, hogy aNemzeti Bank végre az ország bankjalegyen. Nincs abban semmi különös, hogyvédekezni kell, meg kell védeni az országérdekeit, el kell hárítani a külsôveszélyeket, és le kell törni az áruló,belsô ellenséget. Mindig így volt, ez azélet rendje. Azonban most rendkívüliállapot van, mondhatni, háborús idôszak,nem tankok nyomulnak, államiszuverenitások forgácsolódnak ebben abaltás nyomulásban. „Magyarország egy aggodalmas példaarra, hogy mi történhet Európaperifériáján lévô országokban, ahol ademokráciának gyatra gyökerei vannak” –így panaszkodik Victor Sebestyen. A demokrácia világvallás. Halál ahitetlenekre – dívott egykor, ma iséletbevágó dolog mindenki számáramegvallani demokrata mivoltát. Meg isteheti akárki, mert a demokráciaannyiféle lehet, ahány uralkodói szándékfelmerül. Csak annyi kell, hogy afôdemokraták elismerjék. A demokrácia azuralkodás hitelve. Kimondatik, hogy adémosz, vagyis a nép uralkodik. Perszeközvetve képviselettel, még közvetvebbenpártok által. A népképviselet 50 11
  • 12. százalékban illúzió, 50 százalékbanmanipuláció. Amerikában teljesen nyíltanpénzkérdés minden ordó és pozíció. Vezetôdemokrácia. USA polgárai nem kételkednek,hisznek. Azt is elfogadják, hogy államukfegyveresen terjessze a demokráciát. Akirésze a birodalomnak, élete elemévé válikannak diadala. Találkozásunk a demokráciával nem voltfelhôtlen. A demokrácia királyságellenes.A magyar történelem ab ovo királyi. Aliberalizmusnak, a demokratizmusnak aköztársasági államforma felel meg.Bemutatkozásuk 1918–19-ben brutális volt,nem kopogtatva kértek bebocsátást,berugták az ajtót, gyilkoltak, ránkgyújtották a tetôt. Megismerkedtünk aterrorkülönítmények nyilvános utcaiakasztásaival, a szólam: a népdemokratikus átnevelése. Trianonban agyûlölet a királyságnak szólt,ellenségeink demokrata minôsítésselszabad kezet kaptak a zsákmányolásra. Második találkozásunk a felszabadításhazugságával indult. Az a nemzedék ademokrácia szót ismét a terror tombolásaalkalmával tanulta meg értelmezni. 45éven át kellett alkalmazkodni a szavakértelme és hivatalos jelentéseellentmondásaihoz. 12
  • 13. 1990-ben ismét minden a demokrácianevében történt, megkaptuk a parlamentidemokráciát, kitárulkozott az ország azannyi sokáig vágyott nyugati világ elôtt,várva az elcsépelt szavak igazi tartalmátfemutató élményeket. Még ma is tart acsalódás kábulata az elérkezettliberalizmus eredményeitôl. Ennek márkönyvtárnyi irodalma van, de elég itt egyrövid jellemzés ismét dr. Hódi Sándortól:„Az, ami 1989–90-ben lejátszódottMagyarországon, amit sokanrendszerváltásnak neveznek, valójábancsak politikai és állami vonatkozásbanhozott változást, talán némi pozitívumot,a valódi demokráciából azonban vajmikevés valósult meg. Az anyagi szférában arégi/új vezetés úgy próbálta megvisszaállítani a piacgazdaságot, hogygátlástalanul a lakosságra szabadította avadkapitalizmust, aminek következtében amagyar társadalomnak több mint 60százaléka a létminimum határára, vagy azalá került, és ijesztô méretûvé vált amunkanélküliség.” Nem világhatalmi ideológiákat, elveket,teóriákat kell tanulmányozni és követni,hanem Kölcsey nyomán: „Hass, alkoss,gyarapíts: s a haza fényre derül!” Arra a kérdésre, hogy mit tehetünkezekkel a rossz hírünket terjesztô 13
  • 14. írásokkal, az a válaszunk, hogy ezelháríthatatlan, mert része annak atevékenységnek, ami történt és történikMagyarországgal. De fontos ezeket azeseteket ismertetni Magyarországon mindenfórumon, hogy az ország népe tisztánlássa milyen a helye a világban, hogy miaz amit meg kell védeni, hogy segítsékegymást és a kormányt megerôsíteni azországot, hogy meg tudja magát védeni. 14