Csapó Endre - külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

Csapó Endre - külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig

on

  • 322 views

 

Statistics

Views

Total Views
322
Views on SlideShare
322
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft Word

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Csapó Endre - külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig Document Transcript

  • 1. Csapó Endre Külpolitika Brüsszeltôl Moszkváig Megjelent a Magyar Élet 2013. február 14-i számában Az emberi történelem legnagyobb vívmánya a törekvésnek,szorgalomnak és tehetségnek köszönhetô civilizációs haladás, aminek középkori és újkorifellendítôje Európa volt. A XX. században ez a szerep megtört egy új történelmi képletszínrelépésével, amely képletben Amerika – az egykor európai kalandorok, a rend elôlmenekülôk tengerentúli parvenû állama – szétzúzta és elorozta Európa civilizációs vezetôiszerepét. Francis Fukuyama amerikai filozófus 1989-ben úgy látta,hogy az ideológiai harcok egyszer s mindenkorra végetértek,és azt jósolta, hogy a liberális demokráciának nem leszalternatívája. Úgy látta, hogy a földi világ ura véglegesen azEgyesült Államok, amely abban az évben lett az egypólusúvilághatalom ura. A világuralmi partner (Szovjetunió)összeomlásával új feladat (lehetôség) adódott Amerikaszámára. Tisztességgel visszavonul Európából, vagy (szovjet„veszély” nem lévén) valamilyen más indokkal tovább uraljamost már az egész Európát. Úgy határozott, hogy Európaegységesülését Amerikához kötött gazdasági és politikairendszerrel kell megalapozni és állandósítani. Ez megtörtént,illetve most történik. Majd a gazdasági kizárólagosságot ki kellegészíteni politikai kizárólagossággal. A minta az AmerikaiEgyesült Államok – központi kormányzat alá kell rendelniEurópa népeit, országait, államait. A feladat tehát kolosszális, 1
  • 2. hiszen az európaiság alapeleme a politikai változatosság és anemzeti sokszínûség. Az angolszász Globália legjobb partnere ehhez acélrendszerhez Németország. Fordítva is helytálló a tétel,Németországnak megfelel a szerep, amibôl olyan Európa-szerkezet jön létre, amit a preciz német géniusz fogmûködtetni, mint a globális hatalom lokális önmaga. Tudni kell, hogy a „nemzetek Európája” koncepciónak éppenFranciaországban van egy jeles támogatója Michel Foucherföldrajztudós, egyetemi tanár, politikus személyében. Borsi-Kálmán Béla jeles történész hívta fel rá a figyelmet, akiszerint: „A francia történelemfejlôdés fogalmi rendszerébôl s az elmúltévtized tapasztalataiból – Foucher szerint – józan ésszel egyaránt a nemzet,a nemzeti állam és eszme kategóriáinak szívósságára, ellenálló képességérekell következtetnünk, ellentétben az ezeket túlhaladottnak s elvetendônektekinteni hajlamos német felfogással (nem is szólva az amerikaipercepcióról, amelybôl mindez, közismerten, hiányzik vagy csökevényes).Európát nem lehetséges a nemzetek ellen felépíteni – szögezi le Foucher –,ugyanakkor elismeri egy nemzetek feletti szint, érdekszféra és közösreferencia-pont elengedhetetlen szükségességét. Új, igen fontos elem azegyetemes emberi jogokból levezetett, azok szerves részének tekintettkisebbségi jogok kategória! Egyáltalán a kisebbségek helyzetére, gondjaikmegoldására irányuló figyelem mind az egyes országok belsô stabilitása,mind az antagonisztikusnak s archaikusnak (s ezért veszélyesnek) tekintett»határkérdések«, valamint a demokrácia-minimum (deficit)összefüggésében.” (Gondolatok Európáról – és a „francia Európáról”.) A derék francia történész Európájában nagy jóvátételi lehetôség rejlik Trianon máigromboló ártalmai ellenében. Nem terjesztené ki (mint De Gaulle) Európa határait az Uralig,hanem csak az ortodoxia határáig, legalábbis egy idôre. „Az EU-bôvítés egyik változatlanalapcélkitûzése a német gazdasági-politikai túlsúly ellentételezése, s az esetleges német hegemón törekvések 2
  • 3. megakadályozása.” Orbán Viktor 2002-ben, a Vasárnapi Újság címûrádiómûsorban említette meg elôször a nemzetek Európájakoncepciót, amikor a következôket mondta: „Mi egy, a magyarnemzetet erôsítô, egységes Európában szeretnénk részt venni. ... Ez agondolkodási irány a nemzeti elkötelezettségûeké. ... Magyarországon abaloldal internacionalista, az MSZP–SZDSZ-kormányinternacionalista, míg a polgári ellenzék pedig egy nemzetek Európájábangondolkodó politikai erô.” Két Európa-szemlélet áll szemben egymással. Egyik: diadalmasan, berendezkedve,birtokon belül. A másik üldöztetve és csak a szívekben. Nem egyértelmû, hogy ez így marada végtelenségig. A Méltányosság Politikaelemzô Központ foglalkozik a német–magyar kapcsolatok alakulásával. Megállapítja, hogy azOrbán-kormány, elôdeivel ellentétben nyíltan felvállalta a németpolitikai-üzleti körökkel való konfliktust hivatalba lépése után. A2010-es kormányváltás elôtt Németország volt Magyarországlegnagyobb kereskedelmi partnere. Számos nagy német cégtelepedett meg Magyarországon, és talált ott piacot: pl.Siemens, Bosch, Deutsche Telekom, RWE, SAP, Allianz, ZF,E.ON, Mercedes-Daimler, Audi, Knorr Bremse. Magyarországtöbb szempontból is kedvezô volt e cégek számára: anémetországinál jóval alacsonyabb bérek miatt növelhettéknyereségüket, Különösen a Horn-kormány idején történtprivatizáció idején szereztek komoly pozíciókat német cégek azenergiaszektorban, az áram- és gáz-szolgáltatóknál – ennekkövetkeztében többek között a német RWE, és az E.ON 3
  • 4. vetette meg a lábát. Az RWE részesedést szerzett a MátraiErômû Rt.-ben, az ELMÛ-ben, az ÉMÁSZ-ban, a FôvárosiGázmûvekben, a TIGÁZ-ban. A Horn-kormány a bankszektort,a telekommunikációt, és az energiaszektort külföldi cégekrészére privatizálta.A nemzeti kormány nem nézhette tétlenül az ország ilyeneredetû termelôi sorvadását, elhatározta a monopolistazsákmányoló lehetôségek korlátozását. Az olcsó munkabérreldolgozó külföldi vállalatok és a Magyarországon gazdagodóbankok megadóztatása az ún. válságadó bevezetésével akormány csökkentette a külföldiek profitját, ami nem tetszettnekik, de legtöbbjük részére így is érdemes volt maradni amagyar piacon. Az amerikaiak a nemzetérdekû politizálás miatttámadták az Orbán-kormány, a németek a profitjuk korlátozásamiatt csatlakoztak a magyarok elleni politikai támadásokhoz.A német szövetségi kormány, és a CDU/CSU az általa súlyosaggodalomra okot adó magyar kormányzati lépésekre olykornyilvánosan is felhívja a figyelmet, ugyanakkor elveti a magyarkormánnyal való nyílt szakítást. Meggátolja, hogy a németpolitikai rendszer felsôbb döntéshozó szintjein, így aBundestagon keresztül ítéljék el az Orbán-kormányt. Ráadásula CDU a Fidesznek szövetségese az Európai Néppárton belül,ezért sem kívánja végleg megrontani vele a viszonyt. Aszövetségi viszonyból egyfajta szolidaritás is következik:részben a CDU politikai ellenfeleibôl kerülnek ki a Fidesz 4
  • 5. kritikusai is (zöldek, szociáldemokraták, liberálisok).Magasszintû politikai tárgyalásokat követô sajtótájékoztatókona német kormánypolitikusok tartózkodnak az Orbán-kormánynyilvános bírálatáról, különösen igaz ez az Orbán–Merkeltalálkozókra. A leghangosabb bírálók a berlini és bécsi voltmagyar „emigráns” újságírók, akik „nem érzik jól magukatMagyarországon”. A nagyobb német cégek egy részét sújtó pluszadókvisszavonására tehát nem került sor, a bankoknak ez évközepétôl a pénzügyi tranzakciós adóval, a telekommunikációsszektornak (köztük a részbeni német érdekeltségû MagyarTelekomnak, illetve tagvállalatának, a T-Mobilenak) pedig atelefonadóval is szembe kellett néznie. Ugyanakkor azt anémeteknek sikerült elérniük, hogy a magyar kormány – párhéttel az Orbán–Merkel találkozó után! – informálistárgyalásokba bocsátkozott néhány nagyobb német céggel, ígypéldául a Continental Automotive Hungary Kft., a Knorr-BremseHungária Kft., az RWE Hungária Kft., valamint a Mercedes-Benz Manuf. Hung.menedzsereivel. Megállapítja a Méltányosság Politikaelemzô Központ: „Egyértelmû tehát, hogy a második Orbán kormány hatalmi eszközöket isfelhasználva (bankadó, rezsicsökkentés) hozzálátott a magyar gazdaságiéletben, pontosabban a bankszektorban, energiaszektorban,telekommunikációs ágazatban meglévô erôteljes külföldi hatalmi túlsúlykorrekciójához. E folyamat során – mint láttuk – nem retten meg komolytôkeerôvel rendelkezô (köztük német tulajdonú) cégek érdekeinekmegsértésétôl sem. ... Meglátásunk szerint rendkívül jól visszatükrözi a 5
  • 6. második Orbán-kormány – elôdeitôl erôsen eltérô – Európa-képét, amelybenmarkáns elemként jelenik meg a magyar érdek és az európai, globális»akarat« (külföldi cégek és a nemzetközi tôke érdekei, EU-irányelvek,IMF-feltételei stb.) szembeállítása.” Az Orbán-kormány külföldieket megadóztató hazárdjátéka tehát sikereszseniális ötlet volt, adóznak is és maradnak is a magyar gazdaságban. Továbbra isNémetország maradt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, a KözpontiStatisztikai Hivatal adatai szerint a Németországba irányuló export 2011-ben még nôtt is. Anémet gazdasági befolyás tehát olyan tényezô, amellyel még jó ideig számolnia kell amindenkori magyar kormánynak.Brüsszelben elutasításkapott Magyarország Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában beszámolt január 30-ibrüsszeli útjáról: „Az a helyzet, hogy Magyarország egy pénzügyi védôhálót kért. Ennekkonkrétan az a neve, hogy rugalmas hitelvonal, ha lefordítom angolrólmagyarra. Ilyen létezik, a lengyeleknek is ilyen van. Ez azt jelenti, hogy azország nem vesz fel hitelt, de van egy hitelkerete, és abban a pillanatban,amikor bajba kerül, automatikusan hozzájuthat ehhez a pénzügyikerethez. Ezt kértük. A lengyelek megkapták, Mexikó is megkapta, vannakmég országok, amelyeknek van ilyen, Magyarországnak nem adták megeddig. ... Nem jogosultság kérdése ez, hanem szándéké, ha akarták volna,adhatták volna. ... Még nincsen vége, mert még várunk egy végsô válaszra.Mi továbbra is szeretnénk ezt megkapni. Az idô múlása Magyarországoldalán áll. Az IMF a tárgyalások során naponta kap újabb és újabbimpulzust arról, hogy a magyar gazdaság jó úton jár, a számaink egyrejobbak, az államadósság csökken, a költségvetési hiány ellenôrzés alatt van, akülkereskedelmünk növekszik, és egyébként nagy pozitívumot mutat, hogy a foglalkoztatottság nô, meg fogindulni a növekedés. ... most már úgy látom, ha leegyszerûsítem ezt a bonyolult tárgyalási folyamatot, hogyvégül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét, ez itten a bölcsesség, ugyanis láthatóan az IMF egyetlendologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egydarabig ezt nem értettem világosan, most már világos, hogy az IMF egy bank, mégis mit várhatunk egybanktól, mint azt, hogy azt követelje, hogy a többi bank terhét csökkentsük.” 6
  • 7. Moszkvában lehet jó üzletet kötni Változott a világ, Moszkvába ma nem úgy kerül el az ország vezetôje, hogy odarendelik.Ezt a szerepet Brüsszel igyekszik átvenni. Orbán Viktor – Brüsszel után másnap –, január 31-énMoszkvában tárgyalt Putyin elnökkel. Oroszország részt veheta magyar energiarendszer bôvítésében. Mindkét politikusméltatta a magyar–orosz kapcsolatokat. A magyarminiszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak érdeke,hogy jó viszonyban és szoros együttmûködésben legyenOroszországgal. Az orosz államfô pedig az oroszok kiemeltpartnerének nevezte Magyarországot Kelet-Európában. A külgazdasági államtitkár hozzátette: a légügyiegyüttmûködés tekintetében közösen keresik annak alehetôségét, hogy a jelenleginél élôbbé tegyék a két országközötti légi kapcsolatokat a Malév kiesése után. Amezôgazdaság területén megállapodtak abban, hogy egyszakértôi csoport kezdi el kidolgozni azt a munkatervet,amelynek nyomán a mezôgazdasági termékek és terményekOroszországba irányuló exportját jelentôsen növelni lehet. Azenergetikai kérdések között szerepelt a Déli Áramlat építése is,annak magyarországi szakaszán az elôkészületi munkálatokkiválóan haladnak. Moszkvában jelentôs fejleménynek tartják Orbán mostanilátogatását. Például az Orosz Tudományos Akadémia Európai 7
  • 8. Tanulmányok Intézetének osztályvezetôje, atörténelemtudományok doktora, Ljubov Siselina ígynyilatkozott: „Kinek hogy, de Oroszország számára Orbán Viktor nemtartozik a nehéz partnerek közé. Az ô kormányzása alatt Moszkva ésBudapest között sokkal kevesebb probléma van, mint Brüsszel ésBudapest között. Magyarország, mint EU-tagország kénytelen megfelelniaz európai követelményeknek. Oroszország és Magyarország kapcsolataszabad és pragmatikus. Ez már a harmadik találkozó lesz Orbán Viktorés Vlagyimir Putyin között. Az elsôre 2009 novemberében került sor,amikor Orbán Viktor az Egységes Oroszország Párt ülésének vendége voltés tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Második alkalommal 2010-ben, már,mint miniszterelnök látogatott Moszkvába, ahol elmondta VlagyimirPutyinnak, hogy Magyarország maga mögött hagyva a nehéz idôszakot egyúj korszakba lépett. Így az orosz–magyar kapcsolatokat hosszú távra lehettervezni. Magyarország Oroszországot fontos katonai, politikai és gazdaságinagyhatalomnak tartja. Az államok közötti kapcsolatoknak magas szintjétjelzi a két ország vezetôjének viszonya. Ez az az új politikai irányvonal,amelyet Orbán Viktor meghirdetett: Nyitás a Kelet felé. Tulajdonképpenazt mondhatjuk, hogy Oroszország Magyarország elsôdleges külpolitikaiirányvonalai között szerepel. Az orosz–magyar áruforgalom az elmúlt kétévben egyre gyorsabban fejlôdik és jelenleg 12 milliárd dollárnál tart. Azegyüttmûködésben Oroszország régióinak fele érdekelt. Magyarországtólautókat, berendezéseket, egészségügyi és mezôgazdasági termékeketvásárolunk. Elsôsorban fûtôanyagot és nyersanyagot adunk el, és 65%-bankielégítjük a magyar gazdaság gázigényét. A középpontban jelenleg kétenergiaprojekt áll, amelyek közül az egyik természetesen a Déli Áramlatgázvezeték építése. Megkaptuk a végleges kedvezô beruházási lehetôséget acsô 229 kilométeres magyarországi szakaszának az építésére. A részleteketnyilván Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben tárgyalja majdmeg, ahogyan az orosz gázszerzôdést is. A határidô 2015-ben jár le. Amásik fontos projekt a Paksi atomerômû két blokkjának befejezése.Oroszország reméli, hogy megkapja a beruházást, amely logikus is lenne,hiszen mi építettük ezt az atomerômûvet, és felújítottuk a kettes blokkot. 8
  • 9. A magyar vállalatok ismerik az orosz atomtechnológiát. A Roszatomszámára elônyös, hogy az Orbán-kormány ragaszkodik ahhoz, hogy aprojekt teljesítésére a berendezések 30%-át helyben állítsák elô.” Február 5-én már a török miniszterelnököt fogadta OrbánViktor és Áder János elnök. A nyitás keletre program részemindez, amivel Magyarország jövôjét építi a kormány. Anemzetek Európájában lehet nemzeti külpolitikát folytatni,természetesen összhangban a kontinens érdekeivel. Ezt aszemléletet erôsíti ma Magyarország felemelkedését, és építi a keletikapcsolatokkal keleti partnerei részére az európai piacon való megjelenésüket. Egy amerikai típusú központi kormányzásban csak egy külügyminisztere lenne Európának.Orbán és kormánya mai politikája a nemzetek Európájának megvalósulását szolgálja. 9