Csapó Endre - Az Unió színeváltozása

303 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
303
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Csapó Endre - Az Unió színeváltozása

  1. 1. Csapó Endre Az Unió színeváltozása Megjelent a Magyar Élet 2012. július 26-i számában Az ember társas lény, élete rendjét a közösségben találjameg, megélhetését a közösségi munkamegosztás teszilehetôvé. Az egymásra utaltság közösségképzô tényezô,elsô és alapvetô, kikerülhetetlen társadalmi életkeret acsalád, amiben 15–20 évet kell eltölteni a megszületettegyénnek, hogy saját életét maga intézze. Valamikor nagyszerepe volt a nagycsaládnak, a rendezett állami életbenazonban a következô természetes társadalmi életkeret anemzet. A nemzet egyúttal kultúrateremtô, közös sorsotviselô, közös feladatot vállalló szellemi és dologialkotómûhely. A dinasztikus államalakulatokkal szemben jólvizsgáz a történelemben a nemzet államalkotó képessége. Anemzetállam ideológiája a patriotizmus, ami a nacionalizmustürelmes válfaja. Az elsô világháború Európa keleti felén háromsoknemzetiségû monarchikus birodalmat megszüntetett,tucatnyi nemzetállamot hozott létre. A második világháborúmeghozta Európa hanyatlását, politikai és gazdaságialárendeltségét. Ötödfél évtizedre a Szovjetunió feladata volta világháborúkkal létrejött helyzet konszolidálása. (Ezt mimagyarok különösképpen megéreztük, a kormányzóságidején elért etnikailag megfelelô alapon visszacsatoltterületek ismételt elvesztésével azalatt a 45 év alatt amagyar többségi arány mindenütt összezsugorodott.) Európapolitikai térképe állandósult. Európa nem nyerte vissza sorsairányítását a szovjet összeomlás után sem, politikailag ésfôleg gazdaságilag alárendelôdött annak a világhatalmi 1
  2. 2. szisztémának, ami a század háborúinak következtébenlétrejött. Ez a szisztéma szorgalmazza az európai államokösszeolvadását. Mibôl áll, és kik mûködtetik ezt aszisztémát? „Az 1914-tôl 1945-ig tartó idôszakot az a 30 éves háborúskodásjellemezte – egy kétmenetes 30 éves háború –, amelyet az EgyesültÁllamok, pontosabban az ôt kontrolláló pénzügyi- és gazdasági elitekvívtak Németországgal a gazdasági világrendszer ellenôrzéséért. Mégpontosabban azért, hogy Németország ne haladhasson a kamatmentesfinanszírozás és a termelôgazdaságnak elsôbbséget biztosító fejlôdésútján. A német út azért volt nagyon veszélyes a hatalmát és befolyásátegyre jobban kiépítô nemzetközi pénzügyi közösség számára, mertkétségbevonta a pénzvagyonnal rendelkezôk pénzteremtési és kamatszedésimonopóliumát, vagyis a pénzpiac elsôbbségét az értékelôállítóreálgazdasággal szemben. Azaz emberközpontú alternatívát kínált azzala gazdasági rendszerrel szemben, amelyben a pénzvagyon monopóliumávalrendelkezôk a pénz visszatartásával aránytalan nagy kamatjövedelemfizetésére tudják kényszeríteni a társadalom értéket elôállító részét.Mint tudjuk ezt a küzdelmet az Egyesült Államok és a háttérbôlirányító nemzetközi pénzügyi elitek nyerték meg. 1989 óta pedig márannak lehetünk tanúi, hogy a kapitalista világgazdaság strukturálisválsága közepette a gazdasági és társadalmi liberalizmus többé már nemhatékony politikai eszköz, és fokozatosan átadja helyét a globalizmus újvilágrendszerének, a korlátlanná és gátlástalanná vált szélsôségesliberalizmus egyeduralmának.” (Dr. Drábik János:Világdemokratúra, 2006.) A globális világgazdaság követeli meg Európa egyetlenállamba tömörítését. A felülrôl vezérelt egyesítés anemzetközi pénzvilág szempontjai szerint történik, avégrehajtásra legkészségesebb európai országNémetország. Talán éppen azért, mert belátja, hogy okosabb 2
  3. 3. harmadik alkalommal nem ellenállni, hanemengedelmeskedni. Az Európai Központi Bank megteremtése az EurópaiGazdasági és Monetáris Unió létrehozásának gondolatávalegyütt vetôdött fel. Az áttörést az 1992-ben aláírt maastrichtiszerzôdés hozta meg: ekkor fogadták el a tagállamok aKözponti Bankok Európai Rendszere, az Európai Központi Bank ésaz Európai Monetáris Intézet alapokmányairól szólójegyzôkönyveket. Az ezekben foglaltaknak megfelelôen jöttlétre 1994. január 1-jén az Európai Monetáris Intézet,amelynek két fô feladata az euró bevezetésének és azegységes közösségi monetáris politikának az elôkészítése,valamint az EU-országok monetáris politikájánakkoordinálása volt. Látni fogjuk, hogy az európai szuperállamot – ami nemazonos az eredeti elgondolások szerinti európai nemzetekszövetségével – kizsarolt darabonként rakják össze. Apénzügyi válság ad okot minden alkalommal, és máris jeleznilehet, hogy válságalkalom mindaddig lesz, amíg Európaállamainak szuverenitása el nem fogy. A június 28–29-i EU-csúcson (a tagállamok elnökei illetveminiszterelnökeinek tanácskozásán) minden korábbi esetnélvilágosabban mûködött a pénzügyi zsarolás, a nyakszorításegyhítése nemzeti szuverenitások átadása ellenében.Amolyan Észak–Dél párviadal volt ez a tanácskozás, azutóbbi évtized hitelmanipulációi során eladósodott és a tönkszélére jutott déli államok támogatást kértek az uniósmentôalapból (ESM). A szerencsésebb (mert ahol vesztesekvannak, ott vannak nyertesek is) északiak furcsa szerepetvisznek. Jelezzük egyelôre avval, hogy atlantistaelkötelezettségbôl hívei és megvalósítói minden programnak, 3
  4. 4. amik szükségesek az Európai Uniónak föderális állammáalakításához. Tehát a németek és a hollandok jelezték: nincsközös áldozat, elôbb beszéljenek arról, hogyan lesz szorosbrüsszeli felügyelet, szigorú szabályrendszer. Hajnalba nyúlóalkudozás keletkezett, amirôl szóló beszámoló így hangzik: „A kompromisszumnak két fontos eleme lett. Az egyik, hogy az EU-s mentôalapok (EFSF, ESM) ezentúl adhatnak pénzt arra is, hogy azEurópai Központi Bankon keresztül állampapírokat vásároljanak. Ezegy nagyon fontos lépés a tartozások szétterítése terén. Eddig ugyanis amentôalapokból csak a kormányok kaphattak, kölcsönbe, szigorúfeltételekkel és adósságállományuk növelésével. Akármennyire isberzenkednek a németek a közös kötvényektôl, ez egy óvatos lépés másokadósságainak átvállalása terén. Cserébe persze adni is kellett. Csak olyan országok esetébenmûködhet ez, amelyek vállalják, hogy mindent betartanak az EurópaiBizottság országspecifikus ajánlásaiból, és egyébként is, szigorú közösfelügyelet alá helyezik költségvetésüket és gazdálkodásukat.” (Index,Magyari Péter). Négy lépéssel a federációba! Az államfôk júniusvégi tanácsozásán az Európai Uniónégy vezetôje elôadta a nagy tervet, amit négy lépésben kellmegtenni ahhoz, hogy az eurozóna olyan legyen, hogy„ellenálljon minden válságnak”: 1.) bankunió (ebben máris megállapodtak), 2.) a költségvetések összehangolása, 3.) gazdaságpolitikai unió, adótörvényekkel is, 4.) új politikai rendszer. A pénzpiacok rég nem látott lelkesedéssel fogadták azEU-csúcson született megállapodásokat, jelezve: „avilággazdaság egésze szempontjából meghatározó jelentôségû, hogy Európa 4
  5. 5. képes-e nem csupán kezelni a pénzügyi válságot, de az azt okozó szerkezetiproblémákat is megoldani. Az eddigi lépések sorra kudarcot vallottak,és kétségesnek látszott, hogy az uniót szétfeszítô érdekellentéteken és adöntéshozatali tehetetlenségen sikerül-e felülemelkedni. Jellemzô, hogyaz elôzetes elemzések többsége nem várt igazi áttörést a csúcstól, és apiacok már kezdték beárazni az újabb halogatást.” Elôre mutató döntésként értékeli a pénzpiac akompromisszumot: a közvetlen válságkezelésben Merkelengedett, az eurózóna pedig elindult a szorosabb integrációfelé. A spanyolok és az olaszok jól jártak azzal, hogybankjaik a közös mentôalapból közvetlenül is kaphatnakolcsó pénzt, nehéz feltételek nélkül, kötvényeiketmegvásárolhatják stb., pénzügyi helyzetük stabilabbá válik,aminek kedvezô hatása lesz a befektetôi hangulatra is. Ennélsokkal nagyobb horderejû az a döntés, hogy néhány naponbelül javaslatot tesznek a közös bankfelügyeletlétrehozására, ami az elsô lépés a bankunió felé. Még ennélis messzebbre mutat, hogy a brüsszeli vezetôk általkidolgozott koncepciót követve a fiskális föderációt tûzték kicélul, a konkrét megvalósításra októberre kértek javaslatot,és még ebben az évben dönteni akarnak róla. Viszont a csúcson az is kiderült, hogy a bankuniót az EUalapszerzôdése szerint nem lehet csak 17-es körbenmegcsinálni. Vagyis elvben a zónán kívülieknek is jóvá kellhagyniuk. Viszont várhatóan a zónán kívüliek kaphatnakmajd mentességet a csatlakozás alól. Orbán Viktor acsúcs után azt mondta, komoly egyeztetések kellenek itthon,hogy eldöntsük, akarunk-e csatlakozni. * Van ellenhang, az Idôk Jelei hírportál erôsen fogalmaz:„A puccs (amivel az olasz és a görög miniszterelnököt leváltották) célja 5
  6. 6. egy európai szuperhatalom létrehozása az euró adósságválságátkihasználva, hogy a mostanáig megmaradt kevés szuverén hatalom isBrüsszel teljes fennhatósága alá kerüljön. A globalisták elindítottáka folyamatot, saját kezûleg jelölve ki a választás nélkül kinevezettszemélyeket a görög és olasz miniszterelnöki posztra. ... Amentôcsomaghoz kötött feltételek természetesen pont azt a célt fogjákelérni, amit az eurokraták elterveztek: egy szorosabb politikai uniót,ahogyan Angela Merkel, német kancellárasszony nyilatkozta. Ez pedignem egyéb, mint egy európai szuperhatalom, ami a maradékszuverenitásuktól is megfosztja Európa nemzeteit. Ezek ugyanazok abûnözôk, akik a pénzügyi katasztrófát elôidézték. Ez olyan mintha egyrakás piromániást kérnénk fel a tûz eloltására – írja AlessandroSallusti, a Berlusconi család tulajdonában lévô milánói Il Gornalelap szerkesztôje.” Mélyreható változások tanúi vagyunk. Az az Európaamely Szent István koronázása idején létrejött, megszûnésreítéltetett. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy volt márvilágátalakító törekvés a múltban, a közelmúltban is, derendre visszaállt az, ami a természetes türelemben létrejött. 6

×