• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Csapó Endre - „az energetikában rablóprivatizáció történt”
 

Csapó Endre - „az energetikában rablóprivatizáció történt”

on

  • 239 views

 

Statistics

Views

Total Views
239
Views on SlideShare
239
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft Word

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Csapó Endre - „az energetikában rablóprivatizáció történt” Csapó Endre - „az energetikában rablóprivatizáció történt” Document Transcript

    • Csapó Endre „Az energetikában rablóprivatizáció történt” Megjelent a Magyar Élet 2013. február 21-iszámában Nem lehet szabadulni a döbbenetes hasonlatosságélményétôl, ami megmutatkozik a trianoni rablásmagyar-lakta területeinek egykori visszaszerzése és aprivatizációs rablás magyar termelô vállalatainak mostfolyó visszaszerzési kísérletei között feltûnik. Arra iséppen húsz évet várt a ma-gyar nép, most is húsz évkellett ahhoz, hogy erôre kapjon a magyar érdeketfelvállaló politikai képlet elegendô tásadalmitámogatással ahhoz, hogy képes legyenszembeszegülni a rablóvilággal. Ebben apárhuzamképben semmi túlzás nincs, inkábbvisszafogottság, ahhoz az élményhez képest, ami esorok íróját is elragadta akkor 15 millió magyar ünneplôegyikeként. Akkor még nem tudtuk, hogy hamarosanlakásunk küszébére szorul vissza a nemzeti ellenállásarcvonala, azt pedig még kevésbé képzeltük el, hogy anemzet érdekeit a Föld másik felén kell védelmezniahogy lehet alapon. Majd nagyon reméljük, innét atávolból, hogy a magyar nép jobb hányada érzékeliannak a történelmi jelentôségû védekezési kísérletnek anagyszerûségét amit a nemzetközi behatolásokkivédése terén kifejt a magyar kormány, annakérdekében, hogy a magyarok országa ne átjáróházlegyen, ne betelepülôk országa legyen, hanemmagyarok drága hazája, ahol érdemes élni. Most olyanidôket élünk, amikor Magyarországot még lehet 1
    • visszatartani a globálvilágba olvadástól a demokratikustöbbség akaratával. Egyebek mellett arról van szó, hogyvissza kell szerezni az eltrianonított, pardon elprivatizáltenergiaipart az ország részére. * Még volt mit elárvereznie 2007-ben az országrontókormánynak, ezt meg is tette, október 25-én árvereztéka magyar villanyáramipart a néhány hónappal elôtteelfogadott liberális villanytörvény utasítására.Huszonhárom kereskedôcég és hat nagyfogyasztótörtetett kézbevenni a jó üzlet reményében a magyartermelést. A nyugati liberalista üzleti filozófia szerint azárakat a kereslet-kínálat határozza meg, ésMagyarország liberalistái ehhez feltétlenülalkalmazkodnak. Csakhogy, a villanyáram nem krumli,amibôl ha sok termett lemegy az ára. Az energetikailiberalizációnak természetes következménye lett az árakelszabadulása és emelkedése. És itt van a liberalistakormányok bûnügyi felelôssége, mert itt létszükségletiszolgáltatást adtak el olyanoknak, akik nem a termelésnövekedésében, az áramszolgáltató üzemekbôvítésében érdekeltek, hanem a fogyasztói árakszabad meghatározásában. Nem épülnek meg aszükséges mértékben, mennyiségben az erômûvek, egykeresleti piac alakul ki. A liberális tôke a sajátönérdekének megfelelôen hiányt gerjeszt, és ez aztánfelviszi az árakat. Nagyot kaszálnak azóta is azenergiaszolgáltatók Magyarországon. Orbán Viktor már fél évvel az említett árverés elôtt fellépett azenergetikaipar privatizációja ellen, mégpedig a privatizációs politika központjában,Brüsszelben. Az Európai Néppárt konferenciáján javasolta, hogy ne tekintsék csupán 2
    • gazdasági kérdésnek az energiát, hanem politikai és nemzetbiztonsági kérdésnek is, és azenergiapolitikát integrálják a közös uniós kül- és biztonságpolitikába. Egyelôre az EurópaiUnió még nem az a szerv, ahol a szabadpiaci doktrina ellenében szociális jellegûjavaslatokat érvényesíteni lehet. A hazai privatizációs és liberalizációs folyamat az Európai Unióhoz való csatlakozásjegyében ment végbe. Még az Antall-kormány készítette elô az energetikai privatizációt, aHorn-kormány végrehajtotta, az elsô Fidesz-kormány elôkészítette a liberalizációt, az utánakövetkezô MSZP-kormányok végrehajtották. A 2001-ben hatályba lépett liberális ágazativillamos- és gázenergia törvényekben nincs felelôse az ellátásbiztonságnak, erre a piaciszereplôket nem kötelezi törvény. Még jó idôben figyelmeztetett dr. Járosi Márton energiaügyi szakértô(Energiapolitikák liberális útvesztôben, Magyar Nemzet 2007. március 27.): „Az EU-direktívák túlteljesítése helyett – a magyarországivillanypiaci helyzet reális bemutatásával és a külfölditapasztalatok felhasználásával – kezdeményezni kell avillanypiaci EU-direktívák felülvizsgálatát. Olyan módosításrakell törekedni, ami lehetôvé teszi, hogy a villany árszínvonalát azönköltség és a méltányos haszon határozza meg. A közszolgáltatásikötelezettséget, a hatósági ármegállapítást a háztartási fogyasztókszámára a piacnyitást követôen is fenn kell tartani. Afennmaradó közszolgáltatás megvalósítási formája az EU által iselismert »egyetemes szolgáltatás« lehet. Az egyetemes szolgáltatástaz állami tulajdonú MVM Rt-nek kell nyújtani, amely márbizonyította nemzeti elkötelezettségét. Az egyoldalú liberálismegközelítés és az EU-direktívákhoz való kritikátlanalkalmazkodás nem szolgálja a társadalmi közjót. Ki kelltalálnunk ebbôl a liberális útvesztôbôl.” * Ezt a felfogást tette magáévá az Orbán-kormány most. Januártól a lakosságnak tízszázalékkal kevesebbet kell fizetni a villanyért, a gázért és a távhôért, továbbá jelezte a 3
    • kormány még az év folyamán további 20–30 százalékos árcsökkenés esélyét. Nagyon illô,hogy errôl ismét Járosi Mártont idézzük (Heti Válasz, 2013. jan. 10.): „Az energetikában rablóprivatizáció történt a kilencvenes évekközepén. A Horn-kormány rendeletben vállalt felelôsséget egynyolcszázalékos eszközarányos nyereség biztosítására, amely aztán aprivatizált áramszolgáltatóknál a 20 százalékot, az erômûveknél a25 százalékot is meghaladta. Ennek következtében mára több mintháromszorosan megtérült a befektetésük. Ezt a káros folyamatottörte meg a kormányzatnak a közszolgáltatások visszaszerzéséreirányuló stratégiája, amely a nemzeti vagyonról szóló törvénymegalkotásával kezdôdött. Az erre alapozott tulajdoni intézkedésekteszik lehetôvé a rezsicsökkentést, amit a kormány közhatalmifelelôsségével élve, a nagyon nehéz körülmények között törekszikmegvalósítani.” A rezsicsökkentés mintegy négymillió háztartást érinta kormány illetve a Fidesz részérôl két munkacsoport isfelügyeli a folyamatot, amelyek jogszabálymódosítástkezdeményezhetnek, ha hibára bukkannak a módosítottárképletekben vagy ha úgy ítélik meg, hogy aszolgáltatók „trükközni” próbálnak. A rezsicsökkentésselkapcsolatos hírek, közlemények továbbítására éskérdések fogadására már Facebook oldalt is indított aFidesz érintett munkacsoportja. A háztartási villanyáram szabályozásanagyjelentôségû lépés a társadalom részére, de mégennél is nagyobb veszély fenyegette az országot, amitugyancsak Járosi Márton fogalmazott meg 2008-ban A liberálisok valódi célja címalatt: „A Magyar Villamos Mûvek (MVM) ellen folyótámadások valódi célja az MVM feldarabolása, szétverése. Elkell tôle venni tulajdonát, a nagyfeszültségû villamos hálózatot 4
    • (Mavir), le kell választani róla a Paksi Atomerômûvet, amely alegolcsóbb áramot biztosítja az országnak, s persze meg kellszüntetni azokat a hosszú távú szerzôdéseket, amelyek garantálták,hogy a fogyasztók számára se szabaduljanak el az árak. Mindeztaz EU-direktívákra való álságos hivatkozások jegyében. Ha ezmegtörténik, az MVM-nek csak az irodaháza marad meg. Apiacon az ellátás biztonságáért és az árak kordában tartásáértfelelôsséget vállaló nemzeti szereplô csupán egy béna kacsáváválna. Most jutott el a neoliberális ámokfutás a végkifejlethez.Ha ez a liberálisok szándéka szerint beteljesedne, akkor véglegmegszûnne a magyar nemzeti érdekû energetika, annak mindenkövetkezményével együtt.” (Magyar Nemzet, 2008. márc. 27.) Nemzeti Energiastratégia 2030 A nemzeti kormány nem késlekedett foglalkozni az energiakérdéssel. Elhatározta, hogyteljes egészében a nemzeti érdekek védelmét szolgálja ezen a téren, ami gyakorlatilag aprivatizáció hatásainak csökkentését, esetenként visszafordítását követeli meg. Magyarország energetikai szempontból sebezhetô, mert fosszilisenergiahordozók importjából fedezi energiaszükséglete 62%-át. Ezen belül a földgázszükséglete 82%-a import. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégiamegalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyûlés 2011. október 3-án elfogadta a„Nemzeti Energiastratégia 2030” dokumentumot. Másféléves munka eredményeként született meg 2012-re,melynek célja a hazai energiaellátás hosszú távúfenntarthatóságának, biztonságának és gazdaságiversenyképességének biztosítása. A stratégiakidolgozása 2010 augusztusában indult, és a gazdaságközel 110 jelentôs gazdasági-, tudományos-, szakmai-és társadalmi szereplôjével egyeztettek. Figyelembevették a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett 5
    • mûködô szakmai konzultatív bizottságok és aNemzetközi Energiaügynökség ajánlásait, valamint azEurópai Unió energiapolitikai elképzeléseit is. Azelsôdleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja azellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költségelvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, éslehetôvé teszi, hogy az ország nemzetközi súlyának éserôforrásai mértékének megfelelô aránybanhozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.A kormány az állami szerepvállalás megerôsítését és akorábban feladott állami pozíciók visszaállításátnélkülözhetetlennek tartja a stratégia sikeréhez vezetôfolyamatban. A célok elérése érdekében öt fontos pillért fogalmazmeg a dokumentum: 1. energiatakarékosság ésenergiahatékonyság fokozása, 2. megújuló energiák részarányának növelése, 3.Közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztezôkapacitások kiépítése, 4. az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megôrzése, 5. a hazaiszén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. „Egy nemzetállam energia szempontjából biztonságos,amennyiben energiahordozók és -szolgáltatások olyan mértékbenállnak rendelkezésre, hogy a) a nemzet túlélése, b) a jólét védelme, és c) az ellátásból éshasználatból eredô kockázatok minimalizálása biztosítva legyen. Az energiabiztonság öt dimenziója magábafoglalja az energiaellátás: gazdaság, technológia, környezet, társadalom és kultúra, valamint honvédelemdimenzióit.” „A gazdaság teljesítôképessége és a társadalom jóléte abiztonságosan hozzáférhetô és megfizethetô energiától függ, ezérthazánk jövôjének egyik legnagyobb kihívása az energiávalkapcsolatos kérdések megválaszolása. A fenntartható energetikai 6
    • rendszerek kialakítása évtizedeket vesz igénybe, így mielôbb megkell hozni a jövôbeni fejlesztésekre vonatkozó döntéseket.” „A kormány célja jelen Energiastratégia megalkotásával azenergia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdaságifejlôdés és a környezeti fenntarthatóság szem elôtt tartásával, azelfogadható energiaigény és az energetikai fejlesztések jövôbeliirányainak meghatározása, valamint a magyar energetikajövôképének kialakítása az energiapiaci szereplôk bevonásával. AzEnergia-stratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz amagyar energiaszektor szereplôi és a döntéshozók számára,valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális,hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasoltintézkedéseket.” A magyar kormány és az E.ON AG által mégnovember 30-án kitûzött idôpontig, január végérelezárultak a magyar kormány és a német E.ONenergiaszolgáltató közötti tárgyalások a magyarországiE.ON Földgáz Trade (EFT) és E.ON Földgáz Storage(EFS) állami tulajdonba vételérôl. Orbán Viktor január31-én értesítette a távirati irodát arról, hogy megszületetta megállapodás az eszközök átvételérôl. A kormányfôbejelentése szerint „a kormány tegnap Budapesten megvette,visszavásárolta azokat az eszközöket – például gáztározókat,szerzôdéseket – amelyeket az elôzô kormányok privatizáltak.Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetikmagukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendô ártekintetében is.” ... A kormányfô felhívta a figyelmet arra,hogy a gáz nagy része Oroszországról érkezik, de azorosz–magyar gázszállítási szerzôdések nem nálunkvoltak, azt egy orosz és német cég szerzôdése döntötteel az elmúlt években. „Magyarország energiakitettségérôl az 7
    • oroszok és a németek tárgyaltak, mi még csak tárgyalófelek semvoltunk” – mondta. A gáztározókra vonatkozó kérdésrepedig azt mondta, a kormány arra törekszik, hogy azország területén lévô minden tározó magyar kézbekerüljön. „Ezt el fogjuk érni, a kérdésben nagy lépéseket tettünkaz elmúlt hónapokban” – tette hozzá a miniszterelnök.Orbán akkori tájékoztatása szerint a moszkvaitárgyalásai során minden, a magyar emberekszempontjából fontos kérdés napirendre került, így azorosz–magyar energetikai együttmûködés, a magyarmezôgazdasági és ipari termékek Oroszországbatörténô értékesítésének kérdése, a két ország közöttilégügyi kapcsolatrendszer és a kulturális, oktatásiegyüttmûködés kérdései is. A miniszterelnök szerintmoszkvai látogatása fontos lépés volt, hogy a válságután kialakuló új világgazdasági rendszerben azeddiginél szorosabbá és a magyarok szempontjábólgyümölcsözôbbé váljon az orosz–magyar kapcsolat. Mindebbôl látható, hogy a magyar népnek nemcsak a szocialisták-liberálisok általfelvett kölcsönöket (amibôl úri módon költekeztek és loptakoztak) kell kiizzadni, de azelprivátlopott nemzeti vállalatokat is vissza kell vásárolni, ha az ország talpra akar állni. Aharmadik tétel az energiagyártás gépi állagának felújítása is harminc éves hátralékban van.Csak ezek rendbetétele után lehet várni a gazdasági fellendülés elsô jeleit. Közbenmindenféle külsô és belsô ellenséggel szemben kell az állam pozícióját és hatáskörétkiterjeszteni a stratégiai fontosságú intézményekre, szolgáltatásokra a nemzeti szuverenitásmegtartása érdekében, egy olyan nagyhatalmi környezetben, ahol nemcsak tagadják aszuverén állam létjogosultságát, de intézményesen rombolják is. A nemzet államának védeni és erôsíteni kell a hazai gazdaság energiaszükségletételôállító ipart, ezért azoktól távol kell tartani mindenféle külföldi befolyást, monopóliumot,kartellt. 8