Csapó Endre - a magyar állam az évezred sodrában

161 views
105 views

Published on

Published in: News & Politics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
161
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Csapó Endre - a magyar állam az évezred sodrában

  1. 1. Csapó Endre A magyar állam az évezred sodrában Megjelent a Magyar Élet 2013. augusztus 15-i számában Szent István ünnepén mi magyarok európai történelmünknek azt a nevezetes epizódját idézzük fel, amikor a honfoglalás után kialakított fejedelmi magyar államot Géza fejedelem és fia Vajk keresztény királysággá alakította át. Államok nem valamiféle békés fejl dés során jönnek létre,ő még kevésbbé alakulnak át mer ben más szerkezet vé. Aő ű törzsszövetségi államból er alkalmazásával jött létre az aő magyar állam, amely az Európában akkor általános királysági alakot öltötte. A királysági államforma kialakulásának is hosszú a története. A Krisztus születésének id pontjára alapozottő id számítás els évszázada nagy változások id szaka volt. Aő ő ő Római Birodalom az akkor ismert világ jó részét meghódította az I. és a II. évszázadban. Ennek kiterjedését ismerjük iskolai id nkb l, Európa déli és nyugati részei tartoztak Rómához. Aő ő Kárpát-medencében csak a Dunántúl (Pannonia), és Erdély déli része (Dácia) tartozott a birodalomhoz, a légió katonai felügyelete által. Európa északi és keleti része az íratlan történelem korát élte, még csak népelemek lakták. Majd Kr.u. a III. századtól az írott történelem számára ismeretlen népek jelentek meg a Római Birodalom területén, a népvándorlás során nagy területeket foglaltak el bel le. 476-ban Rómát iső elfoglalták. Róma elfoglalása után a Nyugat-római Birodalom megsz nt. A Kelet-római Birodalom még ezer évigű fennmaradt. Központja Konstantinápoly volt, vallása pedig keresztény. Ezt követ en nagyon érdekes és izgalmaső 1
  2. 2. átalakulás kezd dött. Az eladdig ismeretlen északi népekő átvették, magukévá tették a széthullott római birodalom kulturális és civilizácós hagyatékát, és friss energiájukkal új életre keltették a római kereszténységet, mialatt a bizánci megállt a fejl désben. Új népek jöttek létre, amelyek felvettékő a keresztény vallást, és új országokat alapítottak: Franciaország, Német-Római Birodalom (mai Németország), olasz városállamok. Mindez népvándorlás terméke volt. A kés bb érkez szláv törzsek közül a horvátok, csehek éső ő lengyelek alakítottak keresztény országot egyid ben aő népvándorlás utolsó hullámával érkezett magyarokkal. Az államszerkezeti és feudális hasonulás az állami lét alapkövetelménye volt, nélküle a keresztény királyságok rendszerében elenyészett volna a magyar (mondjuk koppányi) államalapítási kísérlet. Amint láttuk, a Róma hanyatlása utáni fél évezred a majd kialakulandó Európa vajúdásának története volt, ami befejez dött a magyar királykoronázással. Az az Európa, amitő ma ismerünk, mint kultúrtáj és civilizációs m hely akkor jöttű létre (persze, nem általa), amikor a Szent Korona megérkezett a gy zteső Vajk részére, aki keresztény királyként István nevet kapott. Létrejött tehát a földrész egészét felölelő középkori Európa. Egyid s tehát a magyar állammal. Ett lő ő kezdve a keresztény királyságok Európája írja az emberi világ fejl désének nagyszer évszázadait A honfoglaláskori magyarő ű állam határait a gyepürendszer jellemezte. Ez a védelmi rendszer nem határként, hanem határövként m ködött.ű Nyugaton az Enns folyón is túlra terjeszkedett, keleten a kunok földjén (Moldávia) át a Fekete tengerig ért. A f kéntő gyéren lakott gyepüterületek nem tartoztak a fejedelem államához, az Árpád-házi királyok uralkodásának végén már 2
  3. 3. benépesültek, ezután az államhatár a birtokhatárral esett egybe. A török id kben csak az oklevelek rizték a legáliső ő határokat, majd csak a XVIII. században rögzít dtek, aző úgynevezett felvilágosodás korában. Ezen a néven jegyzi fel a történelem azt a szellemi irányzatot, amely az értelmet állította a gondolkodás középpontjába, aminek értelmében kritikusan szemléltek mindent, ami addig a hit erejével tudatosult. Elbizakodottan babonának min sítettek sok addigiő értelmezést, sötét középkornak nevezték az megel ző ő évszázadokat. A felvilágosodás politikai alkalmazásaként az 1750-es években Angliában, Ausztriában, Poroszországban és Franciaországban kísérletek indultak a monarchia rendszerének és törvényeinek „racionalizálására”. Nálunk Mária Terézia és fia József követte a „felvilágosult abszolutizmus” néven ismert uralkodói gyakorlatot, vagyis a rendi gy lések összehívása nélkül, rendeletekkel uralkodtak,ű annak során a felvilágosodás jegyeit magukon visel ,ő modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be a monarchia országaiban. A magyar uraknak nem tetszett a stílus, bár kétség kívül felzárkóztatta az ország állami szerkezetét a kor követelményeihez. A felvilágosodás racionális eszméi kés bb a franciaő forradalom Jakobinus programjában túllépett minden ésszer ségen. Innét számítható a monarchikus rendszer elleniű ádáz politika elindulása, de minden olyan eszmerendszer kezdeményezése is, amelyek a következ két évszázadő politikai rendszerét meghatározták, majd véres forradalmaknak, pusztító háborúknak adtak igazoló ideológiai alapot. 3
  4. 4. Követve a magyar történetet, 1825-ben újra összehívták a rendi országgy lést, amivel a magyar nemesség ismét jelenű volt az állam életében. Megindult a nemesség küzdelme az uralkodóval most már a kor szellemének megfelel eszmékő érvényesüléséért: létre kell hozni a nemzeti közösséget polgári átalakulással. „Végcélként a polgári alkotmányos államrendszert határozták meg, ahol a közadózás és a törvény el tti egyenl ség révén megsz nnek a rendi különbségek,ő ő ű elt nik a személyes alávetettség minden formája. Aű törvényeket népképviseleti országgy lés hozza, a végrehajtóű hatalmat a felel s kormány gyakorolja. Ez a rendszerő megköveteli az állam egyesítését és központosítását, az Uniót Erdéllyel.” Ezen elvek erjedéseként 1848. március 15-én békés forradalom zajlott le Budapesten, majd a megalkotott „áp- rilisi törvényeket”, az uralkodó, V. Ferdinánd szentesítette. Magyarország felel s kormánya révénő alkotmányos monarchiává vált, megsz nt a feudális rendszer,ű létrejött a népképviseleten alapuló állam (népképviseleti országgy lés) amelyben minden polgár jogilag egyenl . Aű ő választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, de az eddig is választójogúak megtarthatták ezt a kiváltságot (elszegényedett nemesek, értelmiség). Országgy lésnek felel s kormányű ő alakult Batthyány Lajos vezetésével, az uralkodó jogkörét er sen korlátozták. Helyreállították az ország egységét,ő kimondták az uniót Erdéllyel. A törvények Horvátországon kívül nem ismertek el nemzetiségi jogokat. Az országgy lésű évenként ülésezett, mégpedig a nép akaratának megfelel enő Pesten. A magyar állam visszaszerzett si alkotmányaő érvényesítésével és a kor szellemének megfelelő 4
  5. 5. átalakításával készen állt felzárkózni a nyugat-európai államok rendjéhez. Mindez közjogilag nagy lépés volt a független magyar állam létrejöttéhez, amely így perszonáluniós kapcsolatban áll Ausztriával. Azonban a bécsi udvar er re kapott, és megszegve az uralkodói szentesítést, aő gyenge pontján támadta meg Magyarországot, fellázította a nemzetiségeket, veszélyeztetve lényegében a magyar király országát. 1848. augusztus 31-én az uralkodó „államiratban” visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar kormány nem fogadta el a törvények visszavonását, ezért Jellacic horvát bán hader vel átlépte aő magyar határt, és ezzel kitört a szabadságharc. Egy teljes éven át dúlt a háború, aminek kimenetelét orosz cári haderő beavatkozása döntötte el. A bécsi udvar megszüntette a magyar állam m ködését, megvonta a függetlenséget és azű alkotmányosságot a magyaroktól, nem kívánta visszaállítani a 1848 el tti rendszert sem.ő Közel két évtizedes törvénytelen állapot mindkét felet kimerítette, ezért 1867-ben megszületett a kiegyezés. Az újonnan létrejött Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú (Bécs, Budapest), dualista állam volt. Ausztriát és Magyarországot az uralkodó személyén kívül a hadügy, a külügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy együttes kezelése tartotta össze. Ezen területeket közös minisztériumok irányították, egyéb ügyekben Magyarország teljesen önálló volt. A közös költségek fedezésére kvótákat állapítottak meg, a magyar fél a kiadások 30%-át állta. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. A parlamentnek felel s kormány jött létreő Andrássy Gyula vezetésével, Ferenc Józsefet megkoronázták, aki jelent ső pozíciókat rizhetett meg, hiszen teljes egészében a kezébenő 5
  6. 6. maradt a hadsereg irányítása. Létrejött az egységes pénz és valutarendszer, az egységes piac, mindez biztosította az ország gyors gazdasági fejl dését. Magyarország ugyanakkorő kiegyezett a horvátokkal is, elismerve politikai nemzetnek, így beligazgatási autonómiát kapott. Horvát lett a hivatalos nyelv, m ködhetett a szábor, amely a közös országgy lésbeű ű 42 képvisel t delegálhatott és ezen kívül Horvát-országotő egyesítették a Határ rvidékkel és Szlavóniával is.ő Visszatekintve, a Szent István-i Magyarország ebben a fejl d képes birodalomban biztonságot és prosperitástő ő élvezett. Nincs igaza Kossuthnak és emigrációs társainak, Teleki Lászlónak és Klapkának, akik Magyarország föderálásában gondolkodtak, hiszen a dualista államban Magyarország önállóbb volt, mint lehetett volna egy föderációban sok nép egyikeként, amelyek etnikai alapon a Szent Korona területeib l részesülve föderáltak volna. Deő miért tették volna, hiszen minden álmuk saját állam létesítése volt, a korszellemnek megfelel en.ő Ezeket a saját államokat a XIX. század utolsó harmadában felvirágzó Közép-Európát szétromboló nyugati államok hozták létre abban a világháborúban, amelyben az Osztrák– Magyar Monarchiát, a Magyar királyságot is felszámolták, és annak meghagyott kis területén mint utódállamot engedélyeztek „létrejönni egy magyar államot”, amennyiben a magyar „Nemzeti Bizottság” elfogadja az eléje terjesztett feltételeket. Ebbe a nyomorúságos helyzetbe a megel ző ő félévszázad alatt beözönl idegenek egy nyugtalan csoportjaő züllesztette az országot, amely a liberalizmus lehet ségeitő kihasználva a francia forradalom legszéls ségesebb termékeitő megvalósítva hozták létre az Oroszországon kívüli Európában az els kommunista proletárdiktatúrát. Ez a garázda társaságő 6
  7. 7. végezte el a piszkos munkát, ami lehet vé tette aő nagyhatalmak számára a védekezni már nem tudó ország feldarabolását. Majd a gy ztes hatalmak megbüntettékő Magyarországot a kommunizmusért, engedélyezve a „felszabadítás” feladatát a román hadsereg részére. Trianon által olyan pusztítást mértek a tönk szélére vitt maradék országra, amire ráillik a feltételezés: várták kimúlását. 1938-ig fizette az ország a háborús jóvátételt megtámadóinak és megrablóinak. Akkor járt le a nemzetközi ellenőrzés, attól kezdve beszélhetünk állami függetlenségről, ami négy évig élt. A magyar állam határai módosultak 1938 és 1941 között területi visszacsatolások által. Magyarország határai közt tudta a kárpát-medencei magyar nép közel egészét 1942 és 1943 években, ami megfelelt volna az etnikai alapon értelmezett nemzetállam szemléletnek. A második világháború végén visszaállított határokkal visszatért a magyarüldözés, tömeges kite-lepítés, legyilkolás korszaka. Ezek a határok az akkor kialakult nagyhatalmi helyzetben jöttek létre, melynek változatlansága rögzíti a mindvégig igazságtalan magyar álllamhatárokat. * A magyar állam területi integritását – az országnak határok közötti birtoklása és tulajdonlása folyamatosságát – nem mindig az ország fizikai ereje rizte meg a nagyhatalmiő inváziók túlerejét l a viharos évszázadokon át, hanem a Szentő Korona „telekkönyvi” tulajdonosi státusát tiszteletben tartó európai monarchikus rendszer szakrális környezete. Továbbá az a szívós életer , amivel a magyarok minden végő zetes összeomlásból felemelkedtek történelmük folyamán. A királysági államformát a nyugati nagyhatalmi politika veszélyeztette Európa-szerte. A keresztény magyar államiság végigélte nagyon nehéz körülmények között a szabadon fejlődő Európa történelmét annak 1945-ig tartó élete végéig. Európa tönkretételéig. A Szent István-i állam együtt élte mindvégig az európai Európa életét, annak létrejöttétől annak függetlensége elvesztéig. Egy korszak végetért, Magyarország vezetőinek 7
  8. 8. a felelőssége megtartani a magyar államot az új korszakban, ami most a nemzeti államok elsorvasztásán fáradozik. 8

×