• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
A német gazdaság vonzásában
 

A német gazdaság vonzásában

on

  • 329 views

 

Statistics

Views

Total Views
329
Views on SlideShare
329
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    A német gazdaság vonzásában A német gazdaság vonzásában Document Transcript

    • Csapó Endre A német gazdaság vonzásában Megjelent a Magyar Élet 2012. október 25-i számában Kezdjük el egy idézettel: „Németországot lehet szeretni, lehet bírálni, de soha nem lehetfigyelmen kívül hagyni. Berlinbe épp ezért szívesen kopogtatnak bea politikusok. Nem hagyhatja ki ezt a fővárost az Európába egyreritkábban látogató amerikai és a kínai elnök sem. Arról már nem isbeszélve, hogy milyen fontos egy ilyen vizit az uniós országoknak.Az EU jövőjét ugyanis alapvetően meghatározza Németországvéleménye. Berlint megkerülve nem lehet célt érni, ugyanakkor ezmár nem Moszkva, ahová az engedélyért és esetenként bocsánatértkellett zarándokolni. Berlin nélkül nincs erős Európa, s aki ezt nemérti, az nem is akarja az erős Európát. Éppen ezért örvendetes, hogyAngela Merkel fogadta Orbán Viktort, aki nem is rejti véka alákétségeit.” Stier Gábor ezekkel a mondatokkal vezeti be beszámolóját OrbánViktor németországi látogatásáról a Magyar Nemzet október 12-i számában. Talán nem is érezte e néhány mondat szerzője, hogymilyen szabatosan fogalmazta meg annak a történelmi fordulatnak alényegét és okát, ami ezt a századot fogja jellemezni, szemben a múltszázaddal, amelynek minden egyéb nagy méretű eseményei közülkiemelkedik Németország kétszeri letiprása, karakterének megtörése,idealizmusának pragmatizmusba döngölése. A legyőzött Németországmég nem szabad, de az alakulóban lévő (még nem európai)Európának máris fontos tényezője. Németország a fegyelmezettmunka és szorgalom országa. Kétszer építette újra teljes iparát (előbbaz angolok, másodszorra az oroszok zsákmányolták el a még épnémet gépeket), mindkét alkalommal felújult gépiparral állt talpraNémetország rövid időn belül. 1
    • Utolérhetetlenül rossz politikusok, ám most a német politikatengerentúli import, onnét pedig azt várják el a németektől, amiben őknagyok: az ipar fellendítését. Úgy tűnik, hogy a németek lemondtaka politikáról, ideológiai kalandjuk bűnbánatra és jóvátételrejuhászodott, a nem német vezérlésű európai egyesítési törekvéstkészségesen szolgálják, akár a nemzeti szuverenitás feladásával is. Nézzük ezt gyakorlatias szemmel: milyen többletet adna egyolyan országnak és népnek a klasszikus szuverenitások egésze vagyakármelyike, annak tetejébe, hogy szinte minden vonatkozásbanvezető hatalma egy kontinensnek. Amennyire kikerülhetetlen volt atengerentúli győztes hatalomnak európai építkezéséhez felhasználnia semmi mással nem pótolható német „anyagot”, annyira voltNémetország részére is elfogadható (a mindenképpen jelenvaló)az amerikai (nemzetközi) gyámkodás, amely a német prosperitásraépít. A németek már kimásztak a versaillesi gödörből. Mi magyarokmeghalunk szuverenitás nélkül, mielőtt kimászhatnánk a trianonigödörből. Orbán Viktor elszántan törekszik, hasznosítja az uniósrendezéssel átjárhatóvá tett határok adta előnyöket, és mérhetetlennagy ellenállással szemben igyekszik egyesíteni az elszakítottakata törzzsel. A németek már tudják, hogy a sokországos Európában,amiben a termelés a mérték, ők lesznek a gépezet tengelye. A franciákmár (tessék követni a diplomáciai eseményeket) elfogadták a másodikhelyet, az angoloknak pedig az egész nem tetszik. Kompországlesznek. Orbán Viktor felmérte a helyzetet, megértette, hogy ami gazdaságitéren törvényszerű volt már a XIX. század-ban, és a XX.-ban – amígel nem rontották –, az ismét fennáll: Magyarország (mint az egészKözép-Európa) gazdaságilag a német gazdasági tér tartozéka. Ezértmondta Berlinben, hogy a német–magyar gazdasági kapcsolatokerősségét jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon, és 2
    • 18 új gyárat építettek. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa ésNémetország együttműködését, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett:ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a németgazdasággal. Orbán németországi látogatásán feltárta az uniós követelésekkelvagy elvárásokkal szembeni magyar tartózkodás okait. Nem utasítel semmit, de rámutat azokra az okokra, amik miatt nem tartjaidőszerűnek lépni. A Handelsblatt-interjúban Orbán Viktor azt is elmondta: azeuróövezet jelenlegi gazdasági helyzetében felelőtlenség lennebevezetni az eurót Magyarországon. Mint mondta: az EU-tagságugyan kötelez az euró bevezetésére, „de a csatlakozási szerződésaláírásakor az euróövezet még egészen más képet mutatott” mintmost, ezért a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikuskötelezettség. Angela Merkel erre reagálva a sajtótájékoztatónérthetőnek nevezte, hogy Magyarország jelenleg nem foglalkozikaz euróövezeti csatlakozás kérdésével. A kancellár kifejtette: azövezeten kívüli uniós tagországok „elemi érdeke” az euró sikere,és a konszolidáció után ismét napirendre kerül az övezet bővítése.Orbán Viktor „soha nem tett ellenvetést” az euró-övezeti reformokkalszemben, hanem „sok sikert kívánt” hozzájuk, „és nekünk csak ezszámít” – mondta a kancellár. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatónehhez hozzátette: Magyarország „nem veti el az eurót”, de csak akkorakarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét „perspektívátkínál”, és az ország felkészült rá. Üdvözölte a német kancellár, hogy a magyar kormány követi azEurópai Bizottság (EB) iránymutatásait az utóbbi időszak vitatottkérdéseiben. Angela Merkel Orbán Viktor miniszterelnökkelfolytatott berlini megbeszélését követően elmondta: fontos, hogya magyar kormány megszívlelte az európai partnerek tanácsait, ésváltoztatott azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban kétségek 3
    • merültek fel. Hasznos volt a nyílt megbeszélés, mert hozzásegített agazdaságpolitikával, a választójoggal és a sajtópolitikával kapcsolatosfolyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez – tette hozzá akancellár a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. A kormányfő a német kancellárral közösen tartottsajtótájékoztatón elmondta: a következő kéthárom évben nem lehetnagymértékű gazdasági növekedésre számítani, ezért a következőidőszak legnagyobb „szakmai kihívása“ az lesz, hogy miként lehetalacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát.Hangsúlyozta: harminc éve nem volt annyira szilárd az államháztartáshelyzete, mint jelenleg, a német–magyar gazdasági kapcsolatokerősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon és 18 újgyárat építettek. A kancellári találkozó után Orbán Viktor „Megújuló Európa”címmel előadást tartott a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU)közel álló Konrad Adenauer Alapítvány székházában. Elmondta:Magyarországon csökken az államadósság és a költségvetési hiány,és „miközben persze a gazdasági növekedés hiánya bennünket iskínoz”, csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság. Magyarország „nem szorul a németek pénzére, és másokpénztárcájából mentőcsomagra”, hanem eredményeket tudelérni külső támogatás nélkül is, „ha hagyják” – állapította meg.Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért folynak rendkívülintenzív viták Magyarországról, ha „minden ilyen fantasztikus”és „jól megy az országnak” – tette hozzá. Ennek oka az, hogy a Magyarországról szóló vitákvalójában „nagyon komoly európai viták”, hiszen a kormány „anagy kihívások megválaszolására” használja a választóktólkapott „kivételes” kétharmados többséget, a viták így e válaszok körülforognak. Az új magyar alkotmányról szóló diskurzus például nem 4
    • csupán az alaptörvény szövegéről, paragrafusairól szól, hanem „azeurópai társadalomfejlődés irányairól”, egyebek mellett arról, hogymiként alakulhat a család szerepe a jövőben – vélekedett a kormányfőa több mint száz fős hallgatóság előtt, amelynek soraiban diplomatákés német politikusok voltak. A kormány politikájával kapcsolatban hangsúlyozta:Magyarországon a modern nemzet építése kezdődött el. Ennek pilléreiaz adósságcsökkentés, a versenyképesség növelése, a demográfiaihanyatlás megállítása, és a világban szétszóródott magyarságközösséggé építése. Orbán Viktor németországi útja előtt a magyarországimagyarellenzéki sajtó arra készítette elő botrányraéhes olvasóit,hogy a német kancellár, Angela Merkel majd jól helyretesziOrbánt, előkerülnek a kormány és parlamenti többsége általelkövetett demokráciaellenes törvények, az alkotmány vitatotttételei, a médiatörvény, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségeveszélyeztetettsége, ésatöbbi. A Frankfurter Allgemeine Zeitung(FAZ) (a nemzetközi sajtószolidaritás bizonyságaként) elzengtea magyarországi baloldal várakozását Orbán sarokbaállításáról:„Berlinben azt mondják, hogy a kétségek még nem oszlottakel. Ezért aztán Angela Merkel kancellár a csütörtöki találkozónmegismételheti az utóbbi két évben belső, bizalmas megbeszélésekenszámos alkalommal kifejtett figyelmeztetést, hogy a kétharmadosparlamenti többséggel óvatosan kell bánni, különösen az igazságügyiés a médiapolitika területén, valamint a választójogot illetően –írta a cikk két szerzője. – Berlinben aggódnak a magyarországigazdasági helyzet miatt” – tették hozzá a FAZ szerzői, kifejtve, hogya várakozások szerint Angela Merkel a találkozón érdeklődik majdaz államháztartási konszolidáció és az IMF-fel folytatott tárgyalásokiránt. A kancellár „bíráló megjegyzést is tehet” arról, hogy a németbefektetőket „elbizonytalanítják” Magyarországon. Hozzátették: 5
    • az IMF/EU-hitellel kapcsolatban „Orbán tárgyalási stratégiájahomályos”. A magyar miniszterelnök a Handelsblatt című német üzletilapnak adott interjúban kifejtette: Európának igazi megújulásra vanszüksége. Nem elég néhány évig takarékoskodni, és utána mindentfolytatni úgy, ahogyan a válság előtt. Az Európában megszokott jólétiállamnak „már nincs jövője” – mondta, hozzátéve hogy a jólétialapúról munkaalapú berendezkedésre kell váltani. Közép- és Kelet-Európában ez „viszonylag könnyen” megoldható, mert „nálunk sohanem volt igazán német jellegű jóléti állam”, ezért az államot nem iskell ugyanolyan mértékben átszervezni – fejtette ki. Nyugat- és Dél-Európában viszont előbb-utóbb napirendre kerül a demokráciapolitikai vezetésének kérdése. „A demokrácia szenvedélyes hívevagyok, de legyen szabad feltenni a kérdést, hogy vajon korszerűek-emég a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái. A jelenlegidemokratikus rendszerek beépített problémája a vezetés gyengesége,és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani. Egy elnöki rendszervalószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egyparlamentáris rendszer” – mondta Orbán Viktor. SzerinteMagyarországnak „ipari gyártóbázisnak, nem pedig szolgáltatóközpontnak” kell lennie. A szolgáltató szektor „fontos, de nemépíthetjük fel rá a jövőnket” – hangsúlyozta. Az energiaellátássalkapcsolatban a geotermikus energia szerepét emelte ki, és hogy megkell szabadítani az országot az orosz földgáztól való függőségtől. AzIMF/EU-hitellel kapcsolatban azt mondta, Magyarországnak azértvan szüksége a hitelre, „mert az egész világ azt gondolja, hogyszükségünk van rá”. Ugyanakkor egy IMF-hitelkeret révéncsökkenhetnek az államháztartás jelenleg túlságosan nagyfinanszírozási költségei – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy a hitelösszege „egyáltalán nem olyan fontos nekünk”, mert csupánelővigyázatossági hitelről van szó. 6
    • A miniszterelnök németországi szereplése nem a kérdőre vontkisdiáké volt, mint azt egyesek elképzelték, hanem egy nagy multúnép országának javára elszántan küzdő vezetője adott tájékoztatástkormánya két évi működésének eredményeiről, és azok alapjain állógazdasági saját talpra állásról. Tudomásul adta, hogy Magyarországalapvető érdekeinek fenntartásával fogadja és kezeli az unióskapcsolatokat. A politikai stílusát érintő kérdésekkel kapcsolatban egyebekközött megjegyezte: hozzátartozik a munkájához, hogy nem fut el akonfliktusok elől. A német kancellárról pedig ezt mondta: „ha vanember a Földön, akit nem szeretnék ellenfélnek, akkor az AngelaMerkel. Ezért különösen örülök, hogy a kapcsolataink barátiak”. Orbán Viktor németországi szereplése diplomáciai mestermunkavolt. * A 22 évvel ezelőtt elmulasztott rendszerváltás végre folyamatbatett megvalósítása ma sokkal nehezebb körülmények között indultel. A privatizáció folyamán magánkézre került állami vagyonsorsa tulajdonjogilag már nem vitatható. A 45 éven át tulajdon,élet és jog ellen elkövetett bűncselekmények megtorlása ésjóvátétele már mennyiségi tömege miatt, de peresíthetetlenségemiatt sem valósítható meg. A köztisztviselői kar – beleértve azigazságszolgáltatást is – nagyrészt érintetlen maradt az Antall-kormány idején, ami személyi változás mégis történt, azt a Horn-és a Medgyessy-kormány „eltisztogatta”. A szocialista-liberalistatelevény – jobb későn mint soha – felszámolási kísérlete ugyanenneka helyzetnek az akadályaiba ütközik; az alkotmánybíróságiellenállásba. Az igazságszolgáltatás felső szervezetében végrehajtottrendszerváltoztató intézkedések miatt európai uniós szervekhezfordulnak panasszal a baloldalt konzerválók, ahol meghallgatásratalálnak. 7
    • A hazai baloldal mindent elkövet annak érdekében, hogy anemzeti kormány belebukjon rendszerváltoztató programjába.Belpolitikai téren sikertelenek a program megakadályozása terén,külföldi erők bevonásán fáradoznak. Nem átallják támogatniaz ország érdekeivel ütköző pénzügyi törekvéseket, többekközött igyekeznek elérni az Alaptörvény azon tételének külföldimegtámadását, ami korlátozza az állami költekezést. Az IMFMagyarország iránt tanúsított intézkedéseiből érzékelhető, hogynyugaton (USA, EU, IMF) nem akarnak belenyugodni, hogy amagyar állam nem akar az említett szervezetektől gazdaságilag éspénzügyileg függő helyzetbe kerülni. A rendszerváltás nagy áldozatotkíván a magyar néptől, egyidőben kell kitermelni az adósságtólmegszabadulás, és a gazdaságfejlesztés költségeit. Ehhez kell türelemés megértés az országban. 8