A kommunikációs technológiák történetéhez
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

A kommunikációs technológiák történetéhez

on

  • 229 views

Diasor a kommunikációs technológiák történetéhez (Ong, Innis, Donald)

Diasor a kommunikációs technológiák történetéhez (Ong, Innis, Donald)

Statistics

Views

Total Views
229
Views on SlideShare
229
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

A kommunikációs technológiák történetéhez Presentation Transcript

  • 1. A KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK TÖRTÉNETÉHEZ Ong, Innis, Donald
  • 2. Harold Innis és a Torontói Iskola
  • 3.       Innis szerint az emberi társadalom szerveződésében bekövetkező átalakulások, változások fő kiváltója a technika, ezen belül is a kommunikációs technológia területén bekövetkező innováció. Kommunikációs elfogultságok címen 1951-ben megjelent művében a következő fontosabb médiakorszakokat különböztette meg: A szóbeliség kora Az agyag, az íróvessző és az ékírás kora A papirusz, az ecset és a képírás kora A nádtoll és az ábécé kora A toll és a papír kora
  • 4.     A kézműves módszerekre épülő nyomtatott sajtó kora A géppel gyártott papír és a sajtó hatalmi célokra való felhasználásának kora A celluloid elterjedése és a mozi kora A rádió diffúziójának korszaka
  • 5. Ong hármas felosztása   1982-ben megjelent Walter Ong Írásbeliség és szóbeliség című műve. A mű az ún. Torontói Iskola kommunikációelméleti eredményeit összegzi és építi tovább.
  • 6. Ong: Szóbeliség és írásbeliség
  • 7.  1. 2. 3. Ong három korszakot különít el: az elsődleges szóbeliség (primary orality) az írásbeliség (literacy) a másodlagos szóbeliség (secondary orality) korszakát
  • 8. Az elsődleges szóbeliség  Az írásbeliség által nem érintett kultúrát és gondolkodást Ong elsődlegesen szóbelinek nevezi.
  • 9. Az írásbeliség  Az írásbeliségen azokat az évezredeket (hangsúlyosabban a könyvnyomtatás megjelenésétől a 20. század derekáig tartó évszázadokat) érti Ong, amikor az írásbeliség a „minőségi” kommunikáció szinte kizárólagos technológiája volt.
  • 10. A másodlagos szóbeliség    Ong a másodlagos szóbeliségen a hangrögzítés és -átvitel lehetővé válása révén újra szerephez jutó szóbeliséget érti. Azonban hozzá kell tennünk, hogy Ong szerint a  könyvnyomtatás kultúráját nem felváltja, hanem kiegészíti, teljesebbé teszi a másodlagos szóbeliség kultúrája. Így ír erről Ong: „Az új szóbeliség feltűnő hasonlóságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történő összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is [...] de lényegét tekintve ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó jelleggel az írás és nyomtatás használatára alapozódik.”
  • 11. Merlin Donald három evolúciós fázisa
  • 12.  Az első evolúciós átmenetet, az emberszabású majmok epizodikus gondolkodásától a ho m o e re c tus  összefüggőbb gondolkodásáig, „az emberi reprezentáció legalapvetőbb szintjének, az események mímelésére vagy újra-megjelenítésére való képességnek kialakulása”, egyfajta mimetikus kultúra jellemzi.
  • 13. Antropogenezis Epizodikus kultúra Elme Külvilág dinamikus prediktív A tanulás egyéni útja szimulatív reprezentációk, modellek Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás.
  • 14. A mimetikus kultúra Külvilág Szociális szemantika Szociális szemantika Szemiotikus készség ! A személy B személy Közös tudás, megosztott tapasztalatok A saját testtel való reprezentáció Természetes pedagógia referenciális, vizuális, motoros A belső reprezentációkban tárolt információk válnak a legfontosabb kognitív erőforrássá és a további változások legfontosabb forrásává
  • 15.  A második átmenet, a homo erectustól a homo sapiensig, lezárta a modern ember biológiai evolúcióját. Ezen átmenet kulcsmozzanata az emberi beszédképesség megjelenése volt.
  • 16.  A harmadik evolúciós átmenet „közelmúltbeli és nagyrészt nem biológiai, de tisztán kognitív szempontból mégis az evolúció új szakaszához vezetett, melyet a kognitív architektúra fő tényezőiként a vizuális szimbolika és a külső memória kialakulása jellemzett”, tudniillik a rajzolt-festett képek, a képírás és végül a betűírás megjelenése.
  • 17. Főemlősök A mitikus kultúra Epizodikus Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus Homo sapiens Mitikus intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel
  • 18. Merlin Donald 1991 Információs forradalmak Főemlősök Epizodikus 6 millió év Korai emberfélék kulturális átadás Mimetikus Mitikus Homo erectus 2 millió év Homo sapiens 100 ezer év 2 ezer év intencionalitás elmeteória mentális autonómia szociális szemantika pedagógia szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel külső memória eszközök Teoretikus 500 év Gutenberg 50 év Antropogenezis Hálózati hálózati tudásreprezentáció A kulturális evolúció szakaszai
  • 19. Felhasznált irodalom       Benczik Vilmos: Korszakok a kommunikációs technológiák történetében.  http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/1_2.htm Czeizer Zoltán: http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/archiv/czeizer.htm Forgó Sándor: Médiumismeret I., In: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_26_mediumismer http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_12/ http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_04/ http://wap.phil-inst.hu/nyiri/donald/firstquotes.htm
  • 20.        Nyíry Kristóf: A multimedialitás ismeretfilozófiája http://www.fil.hu/uniworld/kkk/mm/mm.htm Nyíry Kristóf: ADALÉKOK A SZÓBELISÉG-ÍRÁSBELISÉG PARADIGMA TÖRTÉNETÉHEZ http://nyitottegyetem.philinst.hu/filtort/ktar/szny/nyiri_bev.htm Nyíry Kristóf: Hagyomány és képi gondolkodás, 2002. február http://mek.oszk.hu/09900/09953/09953.htm Nyíry Kristóf: Hagyomány és társadalmi kommunikáció, http://www.philinst.hu/uniworld/Kurzusok/oktatas/page_1/HTML/Nyiri.htm Nyíry Kristóf: Hajnal István időszerűsége, Világosság, 1992. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/hajn_id.htm Svennik Hoyer: A média a harmadik évezred küszöbén, In: Médiakutató 2001 tél http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/02_media_a_harmadik_evezre d_kuszoben/#02 Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség, Gondolat Kiadó, 2010. , 136. o. 
  • 21.   Készítette: Török Éva Magyartanár–Mozgóképkultúramédiaismeret-tanár MA I. évfolyam és