GangajiA szabadság folyója        FILOSZ      Budapest, 2009
ARUNÁCSALA   KÖNYVEK
A fordítás alapjául szolgáló mű:       You Are That! Satsang with Gangaji. Volume 1         The Gangaji Foundation, Boulde...
TartalomjegyzékÜdvözöllek a szatszangon!        11Az egyetlen igaz vágy            15A guruhoz fűződő kapcsolat       29Me...
Sri Ramana Maharsi
Sri H. V. L. Púndzsa (Pápádzsí)
Szeretett Pápádzsínak              Az Én sugárzó megtestesülésének,akinek felismerése és megerősítése a kétely minden láts...
Áldás és köszönet mindazoknak,          akik a szatszangfelvételeket lejegyezték,      D A N H A W T H O R N E - N A K a s...
ÜDVÖZÖLLEK                  A SZATSZANGON!*Ami után sóvárogsz, amire szomjazol, mindig jelen van.Valójában te vagy az.    ...
felismerheted azt, aki valóban vagy. Függetlenül attól,hogy önmagadat egy testként éled meg, vagy az „én ez atest vagyok" ...
azt, ami állandóan itt van, ami mindig is itt volt, s amiörökké vagy. A csend e pillanata meghívás az igaz mene-dékbe, az ...
A Z EGYETLEN IGAZ VÁGYAz igaz vágy az Istennel való egyesülés vágya, az igaz-ság iránti vágy és a szenvedés megszüntetésér...
Azt hallottam tőled, hogy minden vágyamat oltsam a sza-badság iránti egyetlen vágyba.   Igen, ez így van. A szabadság az i...
Néha úgy érzem, hogy ez a vágy belülről éget, és a minden-napi valóság részévé akarom tenni.   Ne képzeld azt, hogy az iga...
Látszólag rajtad kívül állok, és arra mutatok rá, amimind önmagamban, mind benned jelen van. Arra, amiéleted minden percéb...
vagy a szatszangra. Ha elfogadod a meghívást, felfede-zed, hogy túl vagy a megsemmisülésen; csak a magadrólalkotott elképz...
táplálod. Ez csak a gondolkodás és a párbeszéd megszo-kását erősíti.    Amikor „gondolkodást" mondok, nem a friss belá-tás...
„nem fájdalmasat" keresünk, a fájdalmat szenvedéskéntéljük meg.    A valódi spirituális kutatás nem feltétlenül kellemes,b...
soha el sem felejtettél. Nézd meg, mi az, ami mindig je-len van! Ekkor ez a szerelem, ez az igaz szeretet meg tudnyilvánul...
*   *   *   Sóvárgás vagy bölcsesség-e az, ha valaki a közeledben akarlenni?    Talán a bölcsesség sóvárgása.    Nincs sem...
Üdvözöllek a jelenlétemben! Rád ismerek. Önmagám-ként ismerek rád. Azt látom, azt erősítem meg, és annaka végtelen felfede...
valami mást hallottam. Te nem azt mondtad, hogy semmim nelegyen. Azt mondtad, semmire ne legyen szükségem.   Hát akkor mos...
A szatszang az „énségbe" való belefeledkezés végérőlszól.    A személyes történet végével, rejtélyes módon, betel-jesedést...
Lehet, hogy egyre több és szebb mindened lesz, és az islehet, hogy semmid sem lesz - a dolgok azonban másod-lagosak csupán...
A GURUHOZ FŰZŐDŐ            KAPCSOLATA gurunk vagy?    Önmagatok vagyok. Annak érzékeltek, amit éppenrám vetítetek. Lehete...
testvértől, édesanyától, baráttól, sőt ellenségtől is meg-hallják az igazságot.    Magam is megpróbáltam ezt, de nem siker...
volt, olyan, mint egy pofon és egy ölelés egyszerre. A tö-kéletes ölelésben megtapasztalható az addig meg nem ta-pasztalt,...
Azt mondod, az igaz tanító az igaz Énedre mutat. Ezt bár-melyik hagyományra érted, legyen az akár hindu, keresztény,buddhi...
Honnan lehet tudni, hogy a tanító tényleg az a tanító, aki-ről beszélsz?    Ezt tudod. A tudásodnak pedig semmi köze nincs...
Általában igen kíméletlen az, amikor a saját Éneddelmint tanítóval kerülsz kapcsolatba. Semmi esélyed nincsa birtoklásra, ...
leten pedig ugyanez a helyzet a függőséggel. Mindkettőelgondolás, mely csak az elme birodalmában létezik.    Ha már találk...
teremmel találkoztam, ő az Igazság ölelésében tartott ésringatott engem.    Az, ahogyan a karjában tart és ringat, a talál...
Amikor valaki elmesélte, mit élt át tegnap este, miután el-mentél, azt mondtad: „Hát akkor ne engedd, hogy elmenjek!"Ez me...
Államokba. Reggel hét órakor felkerestem az otthoná-ban:   - Nem tudok elmenni. Lehetetlen, hogy elmenjek.   Azt válaszolt...
Ez átragad rólad, vagy meg kell dolgoznom érte?   Fertőző! Semmit sem kell tenned érte! Csak figyelnedkell. Ez nem azt jel...
a sakti*, és bölcsen szól, de megvan benne a boldogtalan-ság és a visszaélés bármilyen ki nem égett maradványa,amelyet a s...
Arra kérlek, hogy bízzál abban, ami felfedi bennedönmagát, amikor minden magadról alkotott elképzeléstelengedsz. Engedj el...
Érzed, hogy ez mennyire eluralkodott az életeden?Az emberek eljönnek Coloradóba, és csalódottak, mertszárazság van. Elmenn...
Ha nem igazán bízol semmiben, akkor mi marad?   Az ismeretlen. Egy belső hang azt mondja, belefáradtammár abba, hogy azt m...
veti bizalmát, hogy Isten az égben lakik, onnan alá fogszállni, és magához emeli őt. És amikor ráébred, hogyIsten nem jön ...
Rajtam ?   Igen, rajtad! Rád várok, hogy megtehessem végre.Ez a tűz benned is fellobbanhat. Lehetséges, hiszen márég benne...
Az igaz tanítás mindenhol jelen van. Csak hagyd abbaa reménykedést, hogy így és így fog festeni, az elvárást,hogy így és í...
Lehet, hogy felismered a szépség egy pillanatának ke-gyelmét. Hogy ehhez a kegyelemhez igaz légy, fel kelltárnod. Nézd meg...
mában megkapd, legyen az kellemes vagy kellemetlen.Ekkor a szatguru mindig szól hozzád.   Aszatguru az igazi, valódi guru....
M E D I T Á C I Ó ÉS GYAKORLÁSMondanál valamit arról, hogy mit tartasz valódi meditációnak?   A meditáció célja az elme le...
különválik az élettől. Amikor felismered, hogy a gyakor-lás és az élet közötti különbözőség látszólagos, az egészéleted me...
elme, akár inaktív. Az elme lecsendesítésének célja az,hogy ezt felismerjük.   Hasznos az, ha olyan gyakorlatokat végzünk,...
Az energiaelakadás olyan, mint egy bucka a Föld há-tán. A fizikai sík része. A hajlandóságban, hogy akár csakegyetlen máso...
Pontosan mit értesz az Én alatt?   Azt, ami kezdetben a kis én, és ami később egyesül a na-gyobb Énnel.   Mi az a kis én? ...
Nem, azt hiszem, van valami előtte.   Mi van a végtelenség előtt?   Élmények sora.   Kihez tartoznak ezek az élmények?   E...
működéseket és a természet törvényeit..Az Én a teljesség.A teljesség, lényegét tekintve, nem dologi. Az a hiedelem,hogy a ...
lő vagy énekes legyél. Megtanulhatod azt is, hogyan kellírni és olvasni. Nincs semmi baj a tanulással, amely azelme óriási...
Vonulj vissza! Vondd vissza magad minden tanulás-tól, minden tanítástól, minden beidegződéstől, legyen azvilági vagy spiri...
Ahhoz, hogy felfedezd és éld a bódhicsittát, fedezd fel,ki vagy valójában! Úgy találod majd, hogy a bódhicsittavégtelen óc...
téstől. A kifejlesztés összpontosítást, erőfeszítést igényel,míg a megnyilvánulás befogadást. A befogadásban nincsvárakozá...
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azt akarom szen-tesíteni, hogy éld ki a negativitásodat. Ha hajlandó vagyközvetlenül megt...
meg, amikor hajlandó vagy nem venni tudomást a kap-csolataidról, a történetedről, a formádról, a legkevésbépedig ennek a t...
Á L L A N D Ó S Á G ÉS          ÁLLANDÓTLANSÁGA megkülönböztető bölcsesség felismeri, micsoda ostoba-ság állandóság nélkül...
*   *   *    Időről időre megtapasztaltam a felébredettséget és az áldottboldogságot, ami egyszer két teljes hétig tartott...
Minden elmefolyam számára meg kell történnie egyalapvető ráébredésnek ahhoz, hogy felismerje saját for-rását. Ha viszont m...
dolgokban is: úgymint az elgondolásokban, az állapo-tokban és az élményekben.   A szenvedés körforgását úgy tartod fenn, h...
Most azonnal keresd meg az ént, aki próbálkozik!   Abban a pillanatban, hogy ezt mondod, kitörlődik.   Kitörlődik, vagy cs...
A nyitottság állapota, azaz a nyitottság érzése és a„nyitott vagyok" gondolata az, ami jön és megy. De miaz, amiben ez az ...
lehet megbízni. Amiről azt hitted, hogy szilárd és valódi,az nem biztos, hogy szilárd és valódi. Ami jön-megy, vál-tozik v...
Érted, hogy amikor azt mondod: „állandóan", taga-dod az igazságot? Képes vagy arra, hogy kíméletlenüligazat mondj, és feli...
A Z ELME TERMÉSZETEAz elmének folytonosan pörögnie kell, hogy a valóságrólalkotott képedet összetartsa. Mivel a személyes ...
elgondolást, minden számítgatást, minden méricskélést,és egyszerűen csendes vagy. Az elmélkedő elme éber, demégis nyugodt....
Hol van az elméd? Keresd meg most azonnal! Ha azelme az akadálya annak, hogy megismerd önmagad, fon-tos meglátnunk, hogy a...
Ha riem hiszed azt többé, hogy az elme valamiféle szi-lárd anyag, akkor micsoda?   A gondolataim.   Amikor megnézed ezt a ...
Ha csak néha intelligencia, akkor nem megbízható in-telligencia.   Igen, mert gyakran eltakarják a felhők.   Mi az, ami tu...
Én nem az vagyok.   Ha jól értem, azt mondtad, hogy aki valójában vagy,az mindig jelen van: az ítélkezés tudatossága, az e...
Most lásd meg a látót!     Mit csinál ő, hogy annyira egyedül érzi magát?   Ő? Ezek szerint tárgyként látod. Vajon az „ő" ...
füle, nincs formája és nincs neme, ne lenne teljességgeljelen?   Nem. Mindig jelen van!   Ami mindig jelen van, az vagy te...
Mire van szükség a csendességhez? Mi éli túl azt?Maradj itt! Engedd, hogy a csendesség feloldja az önállólétezés valóságáb...
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Gangaji - A Szabadság Folyója
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Gangaji - A Szabadság Folyója

1,400

Published on

Gangaji - A Szabadság Folyója

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,400
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
56
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Gangaji - A Szabadság Folyója

  1. 1. GangajiA szabadság folyója FILOSZ Budapest, 2009
  2. 2. ARUNÁCSALA KÖNYVEK
  3. 3. A fordítás alapjául szolgáló mű: You Are That! Satsang with Gangaji. Volume 1 The Gangaji Foundation, Boulder, 1995Published by arrangement with Sounds True, Inc. Boulder, CO 80306, USA Fordította: VESZPRÉMI KRISZTINA Lektorálta: M A L I K TÓTH ISTVÁN Copyright © Gangaji, 1995 Hungarian translation © Veszprémi Krisztina, 2009
  4. 4. TartalomjegyzékÜdvözöllek a szatszangon! 11Az egyetlen igaz vágy 15A guruhoz fűződő kapcsolat 29Meditáció és gyakorlás 49Állandóság és állandótlanság 63Az elme természete 71A kapcsolatok lényege 91A Kedves utáni vágyakozás 109Az egyszerűség mélysége 121Felébredni az álomból 129Szembenézni a halálfélelemmel 155Az éberség valódi jelentése 175Te vagy Az! 185
  5. 5. Sri Ramana Maharsi
  6. 6. Sri H. V. L. Púndzsa (Pápádzsí)
  7. 7. Szeretett Pápádzsínak Az Én sugárzó megtestesülésének,akinek felismerése és megerősítése a kétely minden látszatát eltávolította. Az ő áldása tette lehetővé, hogy a szatszang megjelent Gangajival a tudatosságban.
  8. 8. Áldás és köszönet mindazoknak, akik a szatszangfelvételeket lejegyezték, D A N H A W T H O R N E - N A K a szöveg könyv alakba rendezéséért és a nyomdai előkészítésért, E L I J A X O N - B E A R N E K ösztönzéséért és segítségéért, A L D R U C K E R N E K értékes javaslataiért, és külön köszönet S H A N T I E I N O L A N D E R N E K ,aki lelkesen és fáradhatatlanul hajtotta végre a számos változtatást a könyv elkészültéig.
  9. 9. ÜDVÖZÖLLEK A SZATSZANGON!*Ami után sóvárogsz, amire szomjazol, mindig jelen van.Valójában te vagy az. Amikor azt mondom: te, nem a testedre gondolok.A tested is benne foglaltatik ebben. Nem is a gondola- taidra utalok. A gondolataid benne foglaltatnak ebben.Nem is az érzelmeidre célzok. Az érzelmeid ebben jelen-nek meg és tűnnek el. Nem is a körülményeidről beszé-lek. A körülmények szintén ebben jelennek meg és tűn-nek tova. A testek, a gondolatok, az érzelmek és a körülmé-nyek változnak. Megjelennek és eltűnnek. Lehetnek jókvagy rosszak. Lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek.Annak igazsága viszont, aki vagy, állandó és mozdulat-lan. Az örömhír az, hogy bárminek is képzeled magad, A formális szatszangok olyan - b á r k i számára n y i t o t t - találkozások, ahol G a n g a j i visszajelzést ad azok számára, akik kérdésekkel, beszámolókkal vagy megjegyzésekkel fordulnak hozzá. A szabadság folyója szatszangok válogatott kivonatait tartalmazza, melyek 1993 és 1995 között hangzot- tak el Észak-Indiában, Nepálban, Bálin és az Egyesült Államok nyugati Partvidékén, beleértve Mauit (Hawaii) is. (A szerk.)
  10. 10. felismerheted azt, aki valóban vagy. Függetlenül attól,hogy önmagadat egy testként éled meg, vagy az „én ez atest vagyok" gondolataként, Önmagadtól megkaphatodaz igazság közvetlen átadását. Ez az átadás a szatszang.A szatszang megerősíti, hogy valós azonosságod tisztatudatosság, amely mentes minden vélt korláttól. Amikor meghallod az örömhírt (ha valóban meghal-lod), mérhetetlenül megnyílik benned valami. Soha senkinem mondta még azt, hogy az Én (Önvaló) felismerésevéges lenne. Aminek vége szakad, az a belefeledkezés:többé már nem képzeled a határtalan tudatosságtól kü-lönböző létezőnek magad. Az Én felismerését nem lehet szavakba önteni. Bárszavakat használunk, egyetlen kimondott szó sem volteddig képes megérinteni az igaz Én ragyogását. Azértvagyok itt, hogy erre rámutassak, hogy ezt ünnepeljem,és hogy kinevessem azt a nagyon gyatra kifogást, misze-rint bármi képes lenne elfedni Önmagad. Nincs semmi, amit taníthatnék neked. Önmagunk fel-ismerése nem a tanulásról szól. Nem arra kérlek, hogybármire emlékezz. Nem arra kérlek, hogy tegyél meg va-lamit, vagy szerezz meg valami újat. Nincs szükség sem-mi újra. Arra kérlek, hogy ismerd fel: már az vagy, amirevágysz. Egyszerűen azt javaslom, amit a tanítóm javasoltnekem, és amit az ő tanítója javasolt neki: engedd, hogyaz elme egyetlen pillanatra, a másodperc töredékére le-álljon! Micsoda felfedezés történik ebben a röpke pillanat-ban! E másodpercben meghívást kapsz arra, hogy átaddmagad annak, ami feltárul, amikor a figyelem nem a test-re, a gondolatokra, az érzelmekre vagy a körülményekreirányul. Milyen jelentős pillanat ez! Ebben a pillanatbana test eltűnik. A tökéletes csend e pillanatában felfedezed
  11. 11. azt, ami állandóan itt van, ami mindig is itt volt, s amiörökké vagy. A csend e pillanata meghívás az igaz mene-dékbe, az igaz elvonulásba, az igaz békébe, függetlenülminden jövés-menéstől. Micsoda pillanat! Ebben a pillanatban nem a múltbanidőzöl és nem a jövőt fürkészed, s nem is elemzed éppena jelent a múlt vagy a jövő összefüggéseiben. Ebben a pil-lanatban nem veszel el a gondolataidban, nincs feltéte-lekhez kötött létezés, csak a tiszta, őseredeti tudatosság.Ez a szatszang pillanata. Valami nagy szerencse folytán személyes tudatossá-god meghívást kapott a szatszangra. Meghallottad a sza-vakat, amelyek kimondják: te magad vagy az Igazság.Most szabadon felfedezheted önmagadat az Igazságként.Szabadon megpihenhetsz ebben az Igazságban. Szabadonlehetsz boldog, a testedtől, a gondolatoktól, az érzelmek-től vagy a körülményektől függetlenül. Szabadon lehetszaz, aki valóban vagy. Üdvözöllek a szatszangon!
  12. 12. A Z EGYETLEN IGAZ VÁGYAz igaz vágy az Istennel való egyesülés vágya, az igaz-ság iránti vágy és a szenvedés megszüntetésére irányulóvágy. Az igaz vágy a gyökere minden eltorzult és nem he-lyénvaló vágynak. Ha az Igazságért lángoló szenvedélyt nem ismerjükfel, a valódi szenvedély mindenféle eltorzult utánzatajelenik meg, ami szenvedéshez vezet. Ilyenek például amohóság, a gyűlölet, az érzékiség és az irigység jól ismertszenvedélyei. Légy őszinte magadhoz! Kíméletlenül őszinte. Teddfel magadnak a kérdést: „Mit akarok?" Szabad akarsz lenni? Valóban fel akarod ismerni azIgazságot? Ha csak kellemes szellemi magaslatokravágysz időnként, természetesen akkor is itt a helyed. Ezolyan, mintha csak a lábujjadat mártanád bele az óceán-ba. Nagyon jó érzés, az óceán pedig nem bánja, ha csaka lábujjadat dugod bele. Ugyanakkor lehetőséged van rá,hogy teljesen elmerülj az Igazság óceánjában - annak re-ménye nélkül, hogy újra felbukkanj belőle. Merülj le, és nézd meg! * * *
  13. 13. Azt hallottam tőled, hogy minden vágyamat oltsam a sza-badság iránti egyetlen vágyba. Igen, ez így van. A szabadság az igaz vágy. Mit kezdjek én ezzel? Mit „kezdjél" vele? Tegyek vele valamit? Ha minden vágyadat ebbe az egyetlen vágyba sűrí-ted, majd az tesz veled valamit. A szabadság hatalmas.Lehetetlen, hogy bármit is tegyél vele. Akinek képzeled magad, az a szabadság felfedezésé-vel megsemmisül. Akinek hitted magad, nem létezik töb-bé. A te, ahogyan azt elképzelted, nem létezőként tárulmajd fel előtted. Csak Az marad. Ne képzeld, hogy valamit is tehetsz a szabadsággal!Ez az elképzelés az egocentrikus elme önteltsége. OlyanÖlelésben lesz részed, hogy ott a „te"-nek még a gondo-lata sem marad. A szabadság nem olyasvalami, amivelbármit is „tenni" lehet. Minden mással lehet „tenni" va-lamit. Úgy tűnhet, mintha az elme ereje tenne valamitvalamivel, de a valódi felismerésben az elme forrása elfo-gyasztja az elme minden erejét. Ez az isteni „lakoma" nem egyéb, mint az, hogy azisteni belakmározza a lelket. Add át magad! Engedd, hogy Isten úgy fogyasszon el,ahogy Neki tetszik! * * *
  14. 14. Néha úgy érzem, hogy ez a vágy belülről éget, és a minden-napi valóság részévé akarom tenni. Ne képzeld azt, hogy az igazság iránti kiolthatatlanszomjad és igazságkeresésed különbözik a mindennapivalóságtól! A relatív valóság az abszolút valóságban jele-nik meg. A mindennapi valóság nem lehet az abszolúttólkülönböző. Nincs hétköznapi élet igazság nélkül. Egyetlen jelen-ség sem jelenik meg az igazság nélkül. Minden az igaz-sághoz tartozik. Ha megvan benned a vágy az igazság lángjának fel-ismerésére, és azt képzeled, hogy a lángot valamilyenmódon félre tudod tenni mindaddig, amíg eljön az éle-tedben a megfelelő pillanat, akkor csak áltatod magad.A különbözőség illúziójának fenntartásával csapod bemagad. Ki-be járok a külső keresés és a befelé fordulás között. Úgyérzem, szükségem van valami rajtam kívülire. Ez rendben van így. Én is azt mondtam: „Szükségemvan valami rajtam kívülire. Nem vagyok képes egyedülmegtenni. Intellektuálisan tudom, hogy minden bennemvan, de nem ezt tapasztalom." így találkoztam a gurum-mal. Rajtam kívül jelent meg, és így szólt hozzám: „Énbenned vagyok." Az ő megjelenése a hétköznapi életemszintjén történt. Érzed ennek a fontosságát? Ha olthatatlan szomjúságot érzel a szabadság iránt,végül ráébredsz majd, hogy a belső és a külső elkülöníté-se téves. Nincs a belsőtől különálló külső. Ezek a határokképzeletbeliek. Valóságként jelennek meg, és valóságnakgondoljuk őket, de igazából nem valósak.
  15. 15. Látszólag rajtad kívül állok, és arra mutatok rá, amimind önmagamban, mind benned jelen van. Arra, amiéleted minden percében itt van. Az igazságot nem vala-hol máshol fogod megtalálni, hogy majd visszahozd azéletedbe. Már itt van. Ha valóban szomjazol rá, minden-hol meglátod majd, mert csak azt fogod keresni. Akarom, hogy az erőd végezzen velem. Kérlek, végezzvelem! Az elképzeléseidnek lesz végük. Halj meg minden-nek, amiről valaha is azt hitted, hogy te vagy! Ne engedjtöbbé annak a szokásnak, hogy követsz minden gondo-latot, mely meghatározza, hogy ki vagy! Ha nem követed a gondolatot, az sehol sem tud meg-állapodni, és nem tud tovább létezni. Fedezd fel, mi ma-rad, amikor nincs gondolat! Annak, ami marad, nincsszüksége gondolatra a létezéshez. Annak, ami mindengondolat előtt és után van, nem jelent semmit az, hogy„belül" és „kívül". Én nem élek semmiféle különleges mágiával. Ha ígytennék, a szatszang egyszerűen csak elragadtatott álla-potok váltakozása lenne. Lehet, hogy jól éreznéd magad,lehet, hogy megmozdulna a kundaliníd*, de a személyesazonosulás sértetlen maradna. A valóság sokkal egysze-rűbb. Nincs szükség különleges mágiára, ha az, amit ke-resel, az állandó és örökkévaló igazság, amely minden-hol és mindenben megtalálható. Azt lehetetlen kizárni ahétköznapi életből. Az igazság az, hogy senki sem tud végezni veled.Kaphatsz meghívást a megsemmisülésre - az óceánba* Kundalim: hatalmas energiamozgás a testen belül, a gerinc mentén.
  16. 16. vagy a szatszangra. Ha elfogadod a meghívást, felfede-zed, hogy túl vagy a megsemmisülésen; csak a magadrólalkotott elképzelések semmisülhetnek meg. Ha elfoga-dod a meghívást, ráébredsz, hogy te magad vagy az, aki-től a meghívást kaptad. Eljött az ideje, hogy elfogadd Önmagadat? Szabadondönthetsz. Szabadon folytathatod tovább személyes ön-kívületedet. Szabadon szenvedhetsz, és szabadon túllép-hetsz a szenvedésen. Ez most az átgondolás pillanata. Ne tekintsd vélet-lenszerűnek vagy jelentéktelennek! Vedd észre, hogyvalamilyen oknál fogva tudatában vagy annak a lehető-ségnek, hogy Önmagad igazságát határtalan tudatosság-ként ismerd fel! Ez a lehetőség valahogyan beszivárgotta beidegződésekkel teli személyes létezésedbe. Micsodaszerencse! Nagyon szerencsés vagy! * * * A gondolkodás szokása nagyon erős bennem. Annyira ha-talmas a fájdalom és a szenvedés, hogy úgy tűnik, semmi semhatol át rajtuk. Kérdezd meg magadtól: „Mit akarok? Mit akarokigazán?" Még mindig rengeteg különféle dolgot akarok. „Azt akarom, hogy véget érjen a szenvedés, és tudom,hogy a szenvedésnek hogyan kellene véget vetni... Akkorszűnik meg a szenvedés, ha bizonyos dolgok így és ígytörténnek." Amikor ezt mondod, azzal az elme szokását
  17. 17. táplálod. Ez csak a gondolkodás és a párbeszéd megszo-kását erősíti. Amikor „gondolkodást" mondok, nem a friss belá-tásokról beszélek, hanem ugyanazokról a régi gondola-tokról, amelyeket újra meg újra elgondolunk, és amelyekszükségtelen tudati nyugtalanságot jelentenek. Te maga vagy a bölcsesség, és a bölcsesség nem amegszállott gondolkodásban található. Te magad vagyaz értelem. Te magad vagy a tisztaság. Lazítsd el magad,és engedd, hogy mindez felfedje önmagát! Engedd, hogya tisztaság meglepő módon felfedje magát, de ne gon-dolj arra, hogy ennek hogyan kellene megtörténnie, vagyhogy mi tárul majd fel, amikor ez megtörténik. Persze szabadságodban áll tovább folytatni a fejtege-tések megszokott köreit. A végtelenségig folytathatodbelső monológodat. Az elme ereje játékszer, amellyelszabadon játszhatsz tovább, de félre is teheted. Amikorfelhagysz a szokásaiddal, nézd meg, mi az, amivel nemjátszottál még, amit nem érintettél még, és ami soha nemmozdult! Bármikor szabadon választhatod az elmét, és újra-kezdheted a játékot. Ha egyetlen pillanatra nem siklaszát afelett, ami minden elmeműködés előtt, közben ésután ott van, a szükségtelen szenvedés véget ér. * * * Bármely egyéni életben lehet hatalmas fájdalom.A fájdalom az élet szerves része. A szükségtelen szenve-dést viszont az elme megszokásai tartják fenn. Amikor afájdalommal úgy találkozunk, ahogy van - egyszerűenfájdalomként -, még gyönyörűnek is megélhetjük. Enneknem kell másképp lennie. Amikor elutasítjuk, és valami
  18. 18. „nem fájdalmasat" keresünk, a fájdalmat szenvedéskéntéljük meg. A valódi spirituális kutatás nem feltétlenül kellemes,bár sokan a kényelmet keresik, amikor belefognak. Haviszont belekezd az ember, akkor végül a létezés mélysé- ge tárul fel, maga mögött hagyva a kényelem és kényel-metlenség minden elképzelését. Az igazi öröm magában foglalja a boldogságot és aboldogtalanságot egyaránt. Ismerd ezt fel, és többé nem leszel az öröm megragadásának és a fájdalom megtaga- dásának rabságában. Az igazi öröm minden polaritást,minden cselekvést és tétlenséget befogad. Elérkezik az idő, amikor az embernek kíméletlen őszinteséggel meg kell vizsgálnia az életét. Vajon a fizi-kai, mentális vagy érzelmi dolgok felhalmozása akár csakegy kicsit is kielégítette az igazi, mély vágyat? Az igazságkimondása nyitás annak felismerése felé, hogy a valódibeteljesülésnek a körülményekhez semmi köze. Ha elfo-gadjuk, hogy a körülmények olyanok, amilyenek, a csende pillanatában megtörténik annak rendkívüli felismerése,amit soha egyetlen körülmény sem érintett meg. Az alázat e pillanatában lehull az álarc, és kiderül,hogy önteltség azt képzelni: „tudom jól, hogy mire vanszükségem ahhoz, hogy boldog legyek". A leleplezettgőgnek nincs ereje. Ismerd fel, mi az, ami mindig jelenvan, és csak arra vár, hogy meglásd! Nagyon egyszerű, amit mondok. Azt mondom: márszabad vagy. Az, aki vagy, mindig is ébren volt. Csupánegy játékot játszol magaddal, és mivel az vagy, aki, ez ajáték meglehetősen komoly. Tedd a játékot félre egyetlenpillanatra! Nem arra kérlek, hogy emlékezz vissza, ki vagy. Aztkérem, tegyél mindent félre, és fedezd fel, mi az, amit
  19. 19. soha el sem felejtettél. Nézd meg, mi az, ami mindig je-len van! Ekkor ez a szerelem, ez az igaz szeretet meg tudnyilvánulni. Önmagunk szeretete nem az én szeretete abban az ér-telemben, ahogy a testet vagy a személyiséget szeretjük.Nem a testről vagy a személyiségről beszélek. A test lehetszép vagy csúnya, nem számít. Amit Önmagunk szerete-tében szeretünk, azt nem érinti meg a szépségről, a csú-nyaságról vagy a személyiségről vallott értékrendünk. Annak felfedezéséről beszélek, aki valóban vagy. E fel-fedezésben pedig ráébredsz, hogy ebbe vagy szerelmes * * * Van benned bármilyen vágy a jövőre nézve, vagy csak a pil-lanat hullámát lovagolod meg? A te felébredésed az, amire ebben a pillanatban ésa jövőben is vágyom. Kérlek, teljesítsd ezt a vágyamat!(Nevetés.) Akkor majd békén hagylak. Erre vágyom a múltban, a jelenben és a jövőben. Igen,e miatt a vágy miatt öltök folyamatosan testet. Ebben apillanatban is csak azért választottam a testet öltést, hogyezt a vágyat kielégítsem. És te mire vágysz? Arra vágyom, hogy kifejezzem magam. Nem tudod igazán kifejezni magad mindaddig, amígfel nem ismered, ki vagy. A felfedezés előtt csak vala-miféle magadról alkotott elképzelést fejezel ki. Ebben akultúrában az önkifejezés általában azt jelenti, hogy ki-mondod, amit gondolsz és érzel. A gondolatok és érzésekkifejezése. Fedezd fel, ki vagy, és az maga az önkifejezés!
  20. 20. * * * Sóvárgás vagy bölcsesség-e az, ha valaki a közeledben akarlenni? Talán a bölcsesség sóvárgása. Nincs semmi baj azzal, ha valaki a közelemben akarlenni. E vágy segítségével talán felfedezed, én ki vagyok.Ha felfedezed, ki vagyok, ugyanabban a pillanatban aztis fel kell fedezned, te ki vagy. Erre irányul a sóvárgás, amohóság. A feltételekhez kötött létezésben az isteni iránti szomjeltorzult szenvedélyekben nyilvánulhat meg. Ilyenkora „mohóság" nagyon rosszul hangzik, mivel az eltéve-lyedett szenvedélyek mindig szenvedéshez vezetnek. AzÖnmagad felismerésére epekedő szomjban maga a böl-csesség rejlik. Ekkor a szenvedélyek nem jelentenek töb-bé kísértést. Nem állják ki az összehasonlítás próbáját. Azigazságra irányuló vágy táplálása feltárja a beteljesedést.Az alacsonyabb rendű szenvedélyek soha nem elégül-nek ki. Én csak köszönteni tudom, hogy szomjazol Önmagadfelfedezésére. Ez a vágy az igaz ölelésre irányul. Az Igazság felébredt benned. Úgy tűnik, mintha a hí-vás tőlem érkezne hozzád, de valójában önmagát idézimeg az, ami önmagát hívja. Kövesd a vágyódásodat a for-rásáig! Én nem akarom kioltani a szomjadat. Erősíteni szeret-ném. Alakítsd át ezt a szomjat mindent elemésztő vágy-gyá, amely arra irányul, hogy megismerd valódi Énedet,hogy éljed, hogy kimondd és feladd minden lehetőségétannak, hogy tagadhasd. Hajtsd a fejed ennek igájába!
  21. 21. Üdvözöllek a jelenlétemben! Rád ismerek. Önmagám-ként ismerek rád. Azt látom, azt erősítem meg, és annaka végtelen felfedezésére mutatok rá - történjen az akárbetegségben, akár egészségben, akár fájdalomban, akárörömben. Isteni kegyelem által történhetett meg, hogy a szat-szang felébredt a tudatosságodban. Most arra kapsz meg-hívást, hogy soha ne hagyd el a szatszangot. Ne tagaddmeg tovább! Ne tagadd tovább az igazságot, amelyreannyira szomjazol! * * * Mondanál valamit arról, hogyan lehet még jobban megerő-síteni a megszabadulás iránti vágyat? Tiszteld! Becsüld! Ne kicsinyeld le! Ne csak még egytársalgási téma legyen belőle! Annak az igazságnak a fel-ismerése, hogy ki vagy, a legszentebb, a legbecsesebb, alegelképzelhetetlenebb ajándék. Micsoda ajándéka ennek az életnek, ennek a kornak,hogy az igaz vágy a felszínre került! Itt van a lehetősége,hogy tápláld ezt a vágyat. Engedd, hogy élje az életedet,engedd, hogy felfedje önnön teljességét! Milyen szeren-csés születés! Ne pazarold el ezt a kincset! * * * Megérintett, amikor azt hallottam tőled: „ Semmire ne legyenszükséged, és nézd meg, mi történik akkor!" Azt éreztem, hogyvannak részeim, amelyek még a gondolatát is elutasítják annak,hogy semmire ne legyen szükségem. Majd lényem legmélyéről
  22. 22. valami mást hallottam. Te nem azt mondtad, hogy semmim nelegyen. Azt mondtad, semmire ne legyen szükségem. Hát akkor most azt mondom, hogy semmid ne legyen.Semmid se legyen! Semmire se legyen szükséged! Semmise legyél! Amitől a legjobban féltél - hogy semmi se le-gyél, hogy senki se legyél, hogy egyáltalán semmid selegyen az legyél, és nézd meg, hogy amitől a legjob-ban félsz, nem rejti-e magában a legbecsesebb gyöngy-szemet! * * * Mondanál valamit arról az ellentmondásról, hogy egyrésztnincs meg bennem az Én iránti vágy, másrészt van egy olyanérzésem, hogy van egy „én" - mindez leginkább a munka és akapcsolatok terén nyilvánul meg. Te vagy az Én. Minden az. Ahol nincs meg az Én felismerésére irányuló vágy, ottaz ember belefeledkezik az „én"-be, az „én" munkámba,az „én" kapcsolataimba, az „én" életembe, az „én" alvá-somba, az „én" eredményeimbe, az „én" veszteségeimbe,az „én" győzelmeimbe és az „én" vereségeimbe. Mindenaz „én" és az „én történetem" körül forog, a szenvedéspedig az „én történetem" általános velejárója. Nagyon ritka az olyan életút, amelynek során feléb-red a vágy, hogy felismerjük valódi Énünket. Amikorez az isteni vágy megjelenik, megjelenik a szatszang.A szatszang pedig felfedi, hogy soha, egyetlen pillanatrasem voltál más, mint valódi Éned. A szatszang nem arra hív meg, hogy még többet sze-rezz az „én" számára. A világon sok lehetőség van erre.
  23. 23. A szatszang az „énségbe" való belefeledkezés végérőlszól. A személyes történet végével, rejtélyes módon, betel-jesedést tapasztalunk. Ha nincs meg benned az igazi Énreirányuló vágy, akkor nincs itt az ideje, hogy felismerd, kiis vagy valójában. Az igaz Énre irányuló vágy megjele-nik valahogy, rejtélyes módon, önmagától. Ki tudja meg-mondani, miért? Semmi köze sincs a személyes háttér-hez, a családhoz, a kultúrához, a származáshoz vagy azelőzetes ismeretekhez. Önmagától jelenik meg. * * * Mindannyian ismerjük a személyes vágyak poklát.De talán ma felismered az igaz vágy csodás gyötrelmét,amely befelé, a csend felé hív téged, és arra szólít, hogyadj fel minden hamis, torz vágyat. Biztosan ismered a „még több" iránti vágyat: mégtöbb pénz, még több ennivaló, még több biztonság, mégtöbb élmény. Azt is tudod, hogy az ilyen vágyak tárgya-inak hajszolásában soha nem lelsz teljes kielégülésre.Pillanatnyi kielégülés lehetséges, és abban a pillanatbannincsenek benned vágyak. Micsoda béke! Micsoda üd-vösség! A hamis azonosulás miatt ezt a békét általában vala-mely tárgy elérésének tulajdonítjuk. De végül felisme-red, hogy a vágy soha nem a tárgyak megszerzése vagyfelhalmozása miatt elégül ki. Érettséged végül lehetővéteszi, hogy feltedd magadnak a kérdést: „Mit is akarokvalójában? Mi az, amit valóban akarok?" Azt hitted, még több dolgot akarsz, és ezeket meg isszerezted. Majd a megértés fénysugara rávilágított arra,hogy a dolgok nem adják meg neked, amire áhítozol.
  24. 24. Lehet, hogy egyre több és szebb mindened lesz, és az islehet, hogy semmid sem lesz - a dolgok azonban másod-lagosak csupán. Azt hitted, még több személyes hatalomra van szük-séged. Majd egyre több bizonyítékát akartad ennek látni.Megkaptad a bizonyítékot, de végül a személyes hatalomsem hozott kielégülést. A tárgyak gyűjtése sem szabadí-tott fel a vágyakozás szenvedésétől. Mi az, amit valóban, véglegesen akarsz? Amire életedutolsó leheletével őszintén azt tudod mondani: „Meg-kaptam, amit akartam." Arra kérlek, gondold végig, ki vagy valójában. ígér-hetem, hogy ha ezt mélyen átgondolod, az életed nemelfecsérelt élet lesz. Nem hamis és félresiklott vágyak ha-szontalan kergetése lesz. Eletedet ünnepként, meghívás-ként éled majd, nem sajnálkozással, hanem inspirációval.Jelzőfényként fog világítani. A „Ki vagyok én?" kérdésre adható válasz mélységé-nek felismerésével a valódi azonosulás tüze egyre heve-sebben terjed. Ez a tűz már elért téged. Engedd, hogy feltárulhasson benned! Engedd, hogyrajtad keresztül terjedjen tovább!
  25. 25. A GURUHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATA gurunk vagy? Önmagatok vagyok. Annak érzékeltek, amit éppenrám vetítetek. Lehetek testvér, anya, barát vagy akárguru. Valaki egyszer még azt is mondta nekem, hogyolyan vagyok, mint egy nagy ételszállító autó. Tegnapszatszangon másvalaki a levelében a hamis én tömeg-gyilkosának nevezett. És természetesen vannak olyanokis, akik ellenséget látnak bennem. Bármit is vetítenek rám, tudom, hogy az csak kivetítés.A jelenben biztosan tudom, hogy saját Énetek vagyok. Amíg hallod, amit mondok, vetíts ki rám, amit csakakarsz. Ha ahhoz, hogy meghalljál engem, gurunakkell nevezned, hát legyen. Tehát hallgass ide! A guruazt mondja: „A saját Éned vagyok. Nem különbözömtőled." Ugyanezt mondta nekem az én gurum. Szükségemvolt rá, hogy tőle halljam. Néhányan képesek arra, hogy
  26. 26. testvértől, édesanyától, baráttól, sőt ellenségtől is meg-hallják az igazságot. Magam is megpróbáltam ezt, de nem sikerült. Úgy tűnik,valami állandósult benned. Szeretném megtudni, érzésed sze-rint ez azért van így, mert egy másik személy segített? Mielőtt a gurummal találkoztam volna, megtettem atőlem telhető legtöbbet, szociális, politikai és spirituálistéren egyaránt. Minden esetben a mohóság, a bizonyta-lanság, a félelem és a gyűlölet ugyanazon alapvető gócá-ra akadtam. Nem voltam elégedett, és ebben az elégedet-lenségben segítségért kiáltottam. Mi történt közted és a gurud között? Először megláttam benne valamit, amit azelőtt soha:valami hatalmasat és mélyet - egy szívélyes, hús-vér em-beri formában. Abban a találkozásban felismertem azt,ami más volt, mint amit a korábbi élményeim, vágyaim,elképzeléseim és terveim valaha is feltártak. Ráébredtem, hogy a találkozásunk misztikus módonaz én segélykiáltásomból született. Amikor segítségértimádkoztam, a tudatában voltam, hogy nem tudom, va-lóban létezik-e megvilágosodás. Lehet, hogy ez is csakegy történet, amely némi reményt ad, hogy egy kicsitboldogabbak lehessünk. De azt is meg akartam tudni, hanincs ilyen. Tudni akartam, mi az igazság. Felismertem, hogy a gurummal való találkozás va-lamilyen módon ebből az imából keletkezett, így nagyfigyelemmel fordultam felé.azt mondta: „Ne szalaszd el ezt a lehetőséget!" Sokkoló
  27. 27. volt, olyan, mint egy pofon és egy ölelés egyszerre. A tö-kéletes ölelésben megtapasztalható az addig meg nem ta-pasztalt, és a lehetőségeknek egy teljesen más dimenziójakerül a tudat felszínére. Pápádzsí így szólt: „Állj meg! Engedj el minden stra-tégiát! Tégy félre mindent, amit valaha tanultál! Felejts elminden technikát! Légy tökéletesen csendben!" Hallgattam rá. Tényleg nem tudom elmondani, mit éltem át abban apillanatban. Sokszor próbáltam már. De bármit is mon-dok, az még mindig nem az, amit megtapasztaltam.Bármit mondok, az nem a teljes kép. Csak kegyelemneknevezhetném. írtam ma Pápádzsínak egy levelet, amelyben ez áll: „Áldásod először feltárja a megértést. Ezután feltárja a tapasztalást, majd a felismerést. A felismerésben élmények és megértések jönnek-mennek. A felismerés annak a felismerése, ami mindig is jelen volt." A felismerésben azt ismerjük fel, ami mindig állandó.Igen, ez az állandóság. Végezetül ezt írtam: „Áldásod végül az élet egészeként tárja fel önmagát." Az élet egészeként - mindent beleértve. Nemcsak azélet jó részét, hanem az élet egészét. * * *
  28. 28. Azt mondod, az igaz tanító az igaz Énedre mutat. Ezt bár-melyik hagyományra érted, legyen az akár hindu, keresztény,buddhista és a többi? Igen. Minden vallás alapja az Istennel való misztikus,megismerhetetlen, eksztatikus egyesülés. Ami az alapok-ra épül fel, az a hagyomány szerkezete - egy ösvény, egyút, amelyen eljutunk odáig. Minden tradíción belül vannak olyan emberek, aki-ket kiközösítettek, sőt meg is égettek vagy fejüket vették,mert az egység, avagy egyesülés eléréséhez áttörtek ezena struktúrán. Amint a hagyomány korláttá válik, át kelltörni, a következményekre való tekintet nélkül. Tehát valójában nem annyira az eszköz a fontos, mint in-kább az, hogy eljussunk a felismerésig? Az eszköz - ha maga az élő igazság - maga a felisme-rés. Ez saját Éned felismerése. Krisztus azt mondta: „Én és az Atya egy vagyunk." Ezannak felismerése, hogy az eszköz, a tanító, az Atya, azAnya nem más, mint saját Éned, ami nem metafizikusán,hanem szó szerint értendő. Saját Éned különböző for-mákban jelenik meg, de ugyanazon Énként ismered fel. Rengeteg tanító van: ismert és ismeretlen, emberi ésnem emberi, fizikai, tudati, érzelmi és asztrális. Mégis aszatguru* az a tanító, aki az elkülönültség okozta szenve-dés vége felé mutat. A szatguru olyan világosan és olyanerővel teszi ezt, hogy saját - Önmagára mutató - Énedetismered fel benne.* Szatguru: az igaz tanító, aki arról ismerhető fel, hogy nem különbözik saját Énünktől.
  29. 29. Honnan lehet tudni, hogy a tanító tényleg az a tanító, aki-ről beszélsz? Ezt tudod. A tudásodnak pedig semmi köze nincs ah-hoz, amit bárki más mond. Nagyon szerencsés vagy, haazonnal felismered a tanítódat - de ez nem szükséges. Nincs semmi baj a kezdeti kételkedéssel vagy azzal,ha időt adsz magadnak a vonzalom ellenőrzésére. Végülúgyis tudni fogod. Ekkor a kihívás már az önátadásbanvan. A kihívás abban rejlik, hogy tiszteld, amit a tudásontúl tudsz, és elfogadd a tudást, meghaladva minden arrairányuló mentális próbálkozást, hogy intellektuálisan be-bizonyítsd. Végül bíznod kell önmagadban. Vannak, akik félnekbízni, és azt gondolják: „Igen, hibáztam. Bíztam magam-ban, és végül elvesztettem minden pénzem, a munkám,az állásom." Ha valóban bízol magadban, akkor nem tö-rődsz azzal, hogy mit veszítesz ezzel a bizalommal. Énmindig azt javaslom, hogy a nehézségekkel mit sem tö-rődve hagyatkozz a benned lévő legmélyebb intuitív tu-dásra. Ezt elkezdheted a viszonylagos bizalommal, de hatiszteled, ha követed a benned lévő bizalmat, és ha meg-van benned a hajlandóság mind a kényelmetlenségre,mind pedig a nyitásra, akkor a viszonylagos bizalom ké-pes elvinni téged az abszolút bizalomhoz. Lehet, hogy valaki azt mondja, tanítót keres, de va-lójában nemegyszer csak egy erős embert szeretne, akimegteszi helyette, amit ő akar. Amikor az ilyen emberúgy imádkozik Istenhez, hogy „Legyen meg a Te akara-tod!", tulajdonképpen azt gondolja: „Legyen meg az énakaratom!"
  30. 30. Általában igen kíméletlen az, amikor a saját Éneddelmint tanítóval kerülsz kapcsolatba. Semmi esélyed nincsa birtoklásra, a kontrollálásra vagy az irányításra. Sokan elmennek Lakhnaúba*, hogy Pápádzsíval talál-kozzanak, és a legtöbben látják, milyen elképesztő, hogyez az ember maga a szeretet. Senkitől nem akar semmit,saját boldogságukat kivéve, és legyen ez a boldogságbármelyik szinten, ő megtalálja. Azt akarja, hogy boldoglegyél. Hogyan is ne akarná? Ő a saját Éned. Azok, akik valóban a dolgok mélyére hatolnak, egyfeldühödött tigris határtalan intenzitását fogják megta-pasztalni, aki áldással, ugyanakkor könyörtelenül végetvet a szenvedésüknek. És mindezt tiszta, szívből fakadószeretettel teszi. Miközben semmit sem akar tőled, szí-vével végigpásztázza benned a legutolsó kis sarkot is, azegóval való rejtett azonosulás után kutatva, és kitépi aztonnan. Én ezt nevezem tanítónak. Minden más csak játszado-zás... Játszadozás a felébredéssel, miközben állandóanarra törekszünk, hogy kézben tartsuk az irányítást. * * * Nem veszélyes az, ha valaki kötődni kezd egy mesterhez? A veszélyes az, ha valaki elkezd nem kötődni a mes-terhez. Rengeteg a kísértés, amely mind leválasztani pró-bál róla. Nagy szerencse az, ha kötődni kezdesz. Ez a kérdés elsősorban a nyugatiakat érinti. Nyugatonvan bennünk egy erős elképzelés a függetlenségről, Ke-* Város India Uttar Pradés nevű tartományában, ahol Sri H. V. L. Púndzsa (Pápádzsí) él és szatszangokat tart. (Azóta Pápádzsí 1997-ben elhunyt. Aford.)
  31. 31. leten pedig ugyanez a helyzet a függőséggel. Mindkettőelgondolás, mely csak az elme birodalmában létezik. Ha már találkoztál egy igaz mesterrel, mindkét hozzá-állás elfogadása lehetetlenné válik számodra. Nem leszelhajlandó arra, hogy önmagadat függőként vagy függet-lenként képzeld el. Az igaz mestert először a szíved mélyén találod meg. Ő a szatguru. Az igaz mester minden lény szíve mélyénmegtalálható. Van valami a lényed legmélyén, ami min-den gondolatnál és érzelemnél erősebb és mélyebb - ezaz, amit követned kell. Elengedhetetlen, hogy felismerd a benned élő mes-tert. Ezelőtt semmi sem lehetséges. A felismerés előtt kivagy szolgáltatva a társadalom, a kultúra, a családod ésegyéb más kondicionáló szervezetek és csoportok kénye-kedvének. Amennyiben a belső mesterrel való találkozáserős és igazi, eljön vele annak a felismerése, hogy bármiis történjen, követned kell azt, ami a találkozásban fel-tárul. Még ha rámegy a jó híred, akkor is követned kell.Még akkor is, ha elveszted a státusodat, a családodat, sőta boldogságodat. Az életed árán is követned kell. Amikor szükségessé válik a belső találkozás fizikaiszintű megjelenése, az is megtörténik. Nagyon szerencsésvagy, ha felismered a szatgurudat külső formájában. Ez aszerencse pedig nagymértékben a benned élő mesternekvaló önátadásnak köszönhető. Ekkor kezdődik el egymég nagyobb kihívást jelentő önátadás: a szív átadása. Soha nem szerepelt a terveim között, hogy lesz egy gu-rum. Hogyan is képzelhettem volna el ekkora szerencsét?El sem tudtam képzelni. Az adott kultúrkörben, ahonnanszármazom, a tanítómat valamilyen védőangyalnak kép-zeltem el. Azt szerettem volna, hogy az angyalom csakvédelmezzen és ringasson. Természetesen amikor a mes-
  32. 32. teremmel találkoztam, ő az Igazság ölelésében tartott ésringatott engem. Az, ahogyan a karjában tart és ringat, a találkozás kez-dete. Majd a mester felfedi önmagát: ő nem különbözikmagától az élettől. Az élet nem mindig védelmezi és rin-gatja az embert. Időnként a falhoz vág. Az élet mindentmegad neked, majd mindent visszavesz tőled. Az iga-zi mester ugyanolyan könyörtelen, mint maga az élet.Az élethez, a gurudhoz fűződő kapcsolatban állandóanott kísért annak az érzése, hogy elrohanjál. Ne rohanj el!Ne próbálj meg nem kötődni hozzá! Ebben a legelső öle-lésben ismerd fel azt, amit soha nem lehet elvenni! Egyszer Pápádzsí így szólt hozzám: „Ha maga Istenszáll alá, és azt mondja neked: »Nem vagy szabad, nemébredtél Önmagadra«, fordíts hátat neki!" Lehet, hogy Isten maga jön el, és mondja: „Nem, tenem vagy Az", de te a szatgurunak való önátadásban rá-ébredsz arra, hogy ez is csak a feltételekhez kötött elmeműve. Amikor a guru iránti önátadásról beszélek, nem aztindítványozom, hogy fogadj el minden véleményt, hie-delmet vagy részrehajlást, amely a guru elméjében eset-leg megjelenik. A guru iránti önátadás állhatatos önát-adás az igazságnak, amelyet a guru felfed. Azt a bizonyosformát, amelyen keresztül tökéletesen megismerhetővéteszi magát számodra (az én esetemben ez Pápádzsí),nagyra kell becsülni és tisztelni kell, mint annak megtes-tesülését, ami feltárult. Kötődj a szeretetben, hiszen a valóságban örökké hoz-zá vagy kapcsolva! * * *
  33. 33. Amikor valaki elmesélte, mit élt át tegnap este, miután el-mentél, azt mondtad: „Hát akkor ne engedd, hogy elmenjek!"Ez megrázott engem, mivel én is hagytam, hogy elmenjél, ésarra jöttem rá, hogy ha téged elengedlek, magamat engedem el.Egy és ugyanaz. Azt képzelted, hogy elmentem. A jövés-menés csak ate képzeletedben létezik. Az én távozásom, a te távozá-sod - ez mind csak a képzelet. Akkor ahelyett, hogy ki vagyok én, bizonyára a saját képze-lődésemnek voltam tudatában. így van. Hát nem ezt hívják az elme beidegződései-nek? Azt hisszük, hogy amit látunk, az a valóság, és megvagyunk győződve róla, hogy amit az érzékszervekenkeresztül érzékelünk, az a valóság. Amint te is tudod,amit látsz és érzékelsz, az változik. És minden bennedváltozik. Te állandó vagy. Legyen az korlátolt tudatosságvagy korlátlan tudatosság, a tudatosság mindig jelen van- és te a tudatosság vagy. Soha többé nem engedlek elmenni. Nem is tudnék sehová elmenni. Ugye micsoda megkönnyebbülés? Elhitették velünk,hogy ami megjelenik, az a valóság, és ez egyben kijelölia határainkat is. A szenvedés a látszólagos elkülönültségés a látszólagos jövés-menés hiedelméből ered. A korlá-tok olyan szilárdak, hogy a szemmel látható távozásokigen fontos szerepet játszanak a spirituális megértésben. Miután találkoztam Pápádzsíval, és vele töltöttemnémi időt, eljött a pillanat, hogy visszatérjek az Egyesült
  34. 34. Államokba. Reggel hét órakor felkerestem az otthoná-ban: - Nem tudok elmenni. Lehetetlen, hogy elmenjek. Azt válaszolta: - Ez így van. Lehetetlen, hogy elmenj. Tudtam, hogy semmi mást nem vagyok képes mon-dani neki abban a pillanatban, és azt is tudtam, hogynemsokára egyértelműen át fogom élni, hogy repülőreszállok. Világos volt az is, hogy Pápádzsí nem a maradásélményéről beszél, mint ahogy a távozáséról sem. Miután visszatértem az Egyesült Államokba, egy ide-ig heves vágyódást éltem át, miközben legszívesebben el-futottam volna ez elől a sóvárgás elől. Azt éreztem, hogyvissza kell mennem hozzá Indiába. A kegyelem segített abban, hogy felhagyjak azokkal atörekvéseimmel, hogy valahová is visszatérjek, és ehelyettegyenesen a vágyódásba merültem. A vágyódás közvet-len megtapasztalásával pedig azt ismertem fel, hogy nemmentem el! A gurum itt van! A gurum lényének igazsága és azén lényem igazsága ugyanaz: ugyanaz a létezés! * * * Milyen mágikus erő van jelen, amikor az ember együtt vana tanítójával? Olyan különleges energia ez! Igen, nagyon különleges. Együtt vagy valakivel, aki- tekintet nélkül a külső megjelenésre, az érzésekre, agondolatokra, a vonzódásra vagy a taszításra - egy pilla-natra sem hiszi azt, hogy különbözöl tőle. Ez a nektár. Ezaz, amiről a szíved legmélyén tudod, hogy igaz. Ilyen kü-lönleges módon együtt lenni valakivel - ez a szatszang.
  35. 35. Ez átragad rólad, vagy meg kell dolgoznom érte? Fertőző! Semmit sem kell tenned érte! Csak figyelnedkell. Ez nem azt jelenti, hogy figyelsz, amikor formálisszatszangon vagy, és abbahagyod a figyelést, amikor ki-sétálsz az ajtón. Figyelsz a nap huszonnégy órájában, avalódi hallás pedig ebből következően, természetesenmegtörténik. * * * Elmondanád a véleményedet és/vagy az ismereteidet a férfitanító és női tanítvány kapcsolatáról, különös tekintettel arra,amikor szexuális kapcsolat van köztük? Bármilyen is legyen a nemek kombinációja, a kapcso-lat hasonló a szülő-gyermek viszonyhoz. A tanító-tanít-vány meghitt kapcsolatában lehetőség nyílik arra, hogyfelismerd szellemi szülődet, és megkapd a valódi neve-lést, amelyben azelőtt soha nem részesültél. Ha szüleink megvilágosodottak lettek volna, a tanító-tanítvány kapcsolatra nem lenne szükség. Viszont nemmegvilágosodottak. Olyan szüleink vannak, akik azt ad-ták át nekünk, amit nekik átadtak - ez pedig a boldogta-lanság és a szenvedés. Örökségünk: a szerzésen alapulóhamis törekvések, védelme annak, amit elértünk, és meg-ragadása annak, amit még nem szereztünk meg. A tanító-tanítvány kapcsolat azt a lehetőséget kínálja,hogy megkapjuk az igazság átadását. Ez egy becses, rit-ka, finom és titkos viszony, amelyet - akárcsak a szülő-gyermek kapcsolatot - gyakran rosszul használnak. Mégha a tanító felismerése mélységes is, még ha árad is belőle
  36. 36. a sakti*, és bölcsen szól, de megvan benne a boldogtalan-ság és a visszaélés bármilyen ki nem égett maradványa,amelyet a szülei (vagy a guruja) adtak át neki, akkor avisszaélés öröksége tovább él. * * * A paradicsomról egykor azt hitték; hogy mérgező, míg-nem egy bátor lélek nyilvánosan meg nem evett egyet. Ekkora hazugság egyértelműen lelepleződött. Vezetést és segítségetkértem tőled, mégis képtelen vagyok teljesen megbízni benned.Életem fő kérdése, a bizalom és a megkülönböztetésre való kép-telenség a felszínre került, és a szemem előtt lobogtatja démo-ni zászlaját. A vak és süket bizalom hol és hogyan találkozika megkülönböztetéssel? Képtelen vagyok semmibe venni a jóértelemben vett védekező mechanizmust. Kérlek, mutasd megnekem a paradicsomot vagyonnak módját, ahogy ezen a tépe-lődésen áttörhetek. Már megmutattam neked a paradicsomot, felajánlot-tam egyet, kettévágtam és megettem. Már belepasszíroz-tam egyet a szádba, és végignéztem, amint átmész a mér-gezéstől való félelmen. Nem kérem, hogy bízzál meg bennem. Csak ellen-őrizd, amit mondok! Mérget ajánlok neked, vagy az igaz-ság nektárját? Nem arra kérlek, hogy kövess engem, ésarra sem, hogy engedelmeskedj nekem. Nem kérlek rá,hogy gondold azt, hogy én vagyok a legnagyobb. Csakellenőrizd, amit mondok! Honnan tudsz bármit is, hanem nézel utána?* Sakti: az energia erőteljes megnyilvánulása.
  37. 37. Arra kérlek, hogy bízzál abban, ami felfedi bennedönmagát, amikor minden magadról alkotott elképzeléstelengedsz. Engedj el minden elképzelést! Amikor ha-gyod, hogy minden elképzelés elmenjen, abban a pilla-natban meglátod, hogy a Gangajiról alkotott elképzeléssincs jelen. Engedd el a Gangajiról alkotott elképzelései-det! Engedd el az önmagadról alkotott elképzeléseidet!Egyetlen pillanatra állj készen arra, hogy semmi se le-gyél, és nézd meg, mi az, amit nem lehet elengedni! Légy bizalmatlan az örökös bizalmatlanságoddalszemben! Majd nézd meg magad! Senki sem tud elvinnitéged odáig. Már ott vagy. Ha arra vársz, hogy én vigye-lek el oda - vagy valaki más, aki jobban hasonlít arra,ahogy szerinted egy „fuvarosnak" ki kell néznie -, örök-ké erre fogsz várni. A halogatás az elme trükkje. Emlékszem, amikorsok-sok éve spirituális könyvesboltokban találkoztamRamana fényképével. Mindenekelőtt szemének szép-sége ütött szíven. Majd megláttam a testtartását, és aztgondoltam: „Nem lehet rendjén való, hogy valaki ilyengörnyedten tartsa magát. Nem olvasom el, amit mond."Megdöbbentő módon azt gondoltam, hogy a testtartásajelent valamit, mivel akkoriban nagyon érdekelt a testtökéletességére való törekvés. Egy szent ember testtar-tásában találtam valami látszólag tökéletlent, és ezt arrahasználtam, hogy elhalasszam az igazság felismerését,mely oly tisztán sugárzott a szeméből. Légy tudatában ezeknek a mentális trükköknek! Ezeka tökéletesített forma mítoszának mérgei. Ettél a méreg-ből, és még mindig szenvedsz tőle. Köpd ki! Ekkor meg-látod a tökéletességet, tekintet nélkül a formára. Át fogszlátni a formán. Nem lesz több gondod a formával.
  38. 38. Érzed, hogy ez mennyire eluralkodott az életeden?Az emberek eljönnek Coloradóba, és csalódottak, mertszárazság van. Elmennek Mauira, és csalódottak, mertnagyon párás a levegő. Ez a csalódottság a méreg követ-kezménye. A mérgezésben nem veszed észre a manát, azerőt, a darsant*, amely ott van mindenhol, ahol vagyunk.Ne szalaszd el azt, ami ott tündököl mindenhol! Ne en-gedd, hogy tovább betegítsen a tudati méreg! Nézz ennélmélyebbre, és akkor nem mulasztod el a ragyogást. Ne bízz meg énbennem! Még abban se bízzál, hogyvan én! Ezzel a bizalmatlansággal menj végig az úton, ésekkor a bizalmatlanság a segítségedre lesz. Ne bízz megabban, amit látsz! Ne bí?z meg abban, amit érzel! Ne bízzmeg abban, amiben hiszel! Ne bízz meg abban, amit meg-tapasztalsz! Dobj el mindent magadtól! Mi marad? Az, amit egyáltalán nem érint meg a bizal-mad vagy a bizalmatlanságod. Boldog vagyok, hogy azt itt üdvözölhetem. * * * Félelmet és bizalmatlanságot érzek - de ez nem veled kap-csolatos. A félelem és a bizalmatlanság megjelenik. Megbízolabban a történetedben, amely a megjelenő félelemről ésbizalmatlanságról szól? Ha igen, rossz dologba vetetteda bizalmadat. Ahogy mondtad, én nem igazán bízom semmiben.* Darsan: a kegyelem kisugárzása, (isteni) látás.
  39. 39. Ha nem igazán bízol semmiben, akkor mi marad? Az ismeretlen. Egy belső hang azt mondja, belefáradtammár abba, hogy azt mondják nekem, ugorjak az ismeretlenbe.Már megtettem, és megütöttem magam. Nem igaz. Soha nem tetted meg. Ezt nem lehet meg-tenni. Lehet, hogy gondolkodtál az ismeretlenről. Lehet,hogy elképzelted. Igen, az ilyen gondolatok megbízhatatlanok. Adj felmindent, beleértve a bizalmat és a bizalmatlanságot is!Add fel mindkét végletet, az érem mindkét oldalát, azegész csomagot! Én arról beszélek, ami soha, soha nem ismert. Arrólbeszélek, ami ismeretlen. Nem addig ismeretlen, amíg tenem ismered, hanem megismerhetetlen. Nevetnem kell azon, hogy mindig csak olyan dolgokban bíz-tam, amelyek végül fájdalmat okoztak nekem. Most pedig ittvan az egyetlen dolog, amelyben - a legnagyobb valószínűség-gel - bármikor megbízhattam volna. Olyan komikus az egész! Miben bíztál, ami fájdalmat okozott neked? Egy em-berben? Vagy egy elképzelésben, hogy mi is az, amit nekikellett volna megadnia számodra? Ez összetett. Még elméletekben és tanításokban is bíztam. Különösen az elméletekkel és a tanításokkal kell vi-gyázni! Azok csak szavak, csak fogalmak. Még ha a sza-vak hitelesek és pontosak is, általában a kondicionáltelme szűrőin keresztül hallod meg őket. Ez pont olyan,mint a hittanóra történetét hallgató gyermek, aki abba
  40. 40. veti bizalmát, hogy Isten az égben lakik, onnan alá fogszállni, és magához emeli őt. És amikor ráébred, hogyIsten nem jön le az égből megmenteni őt, igen becsapott-nak érzi magát. Vesd el ezeket a történeteket! Itt az ideje, hogy felnőj,és ne vesztegesd tovább az életed arra, hogy a reményei-det valamilyen történethez kapcsolod. Folyamatosan lóvátettek. E becsapás neve szanszára* vagy neurózis, szélső-séges esetekben pedig pszichózis. Itt a lehetőség, hogy minden fogalmat félretegyél, le-gyen az bármilyen emelkedett, bármilyen fennkölt, bár-milyen igaz. Abban a meztelenségben, a valódi mezte-lenségben nem vársz többé valamilyen megmentésedreérkező elméletre, filozófiára vagy elképzelésre. Légy tel-jesen meztelen, és onnan szólj! Ott találod meg azt, ami állandóan és tökéletesen jelenvan - és mindig is jelen volt. Ezt nem lehet neked adni.Senkinek nem a tulajdona, hogy neked adja. Senki nembirtokolhatja. Te vagy az. Nem akarom táplálni benned a reményt, hogy majdén, Gangaji fogom ezt neked megadni. Ez egy vicc!Hogyan adhatnám neked, ami máris vagy? Ha úgy kép-zeled, hogy én adom neked, akkor félni kezdesz, hogytalán vissza is veszem. De arra talán képes lennél, hogy a megszokott kerékvágá-somból kiszabadíts. Az fantasztikus lenne. Akkor teljesíteném a feladato-mat, de ez nem rajtam múlik.* Szanszára: a szenvedés körforgása, melyet az okoz, hogy tudatlanok va- gyunk igaz valónkat illetően.
  41. 41. Rajtam ? Igen, rajtad! Rád várok, hogy megtehessem végre.Ez a tűz benned is fellobbanhat. Lehetséges, hiszen márég benned. Akár kis izzó parázs, akár lobogó láng, felis-merheted, hogy ég. Ismerd fel a tüzet, és tápláld, hogymindent felégessen - minden takarót, minden álruhát,minden maszkot -, míg végül ott nem maradsz mezíte-lenséged szépségében. Most találkozol a meztelenség, a kitárulkozás félel-mével. Leginkább a szégyen, az értéktelenség és az al-kalmatlanság öltözékeinek vagy tudatában. Azt hiszed,ezek alkotják meztelenségedet, pedig csak olyanok, minta valódi meztelenséget elfedő ruhadarabok. Amikor aztmondom: meztelen, úgy értem, csupaszon minden arravonatkozó elgondolástól, hogy ki vagy. Szabadulj meg attól az elgondolástól, hogy a testedvagy! Tedd fel a kérdést igazán, mélyen, őszintén, éberenés önmagadat átadva: „Ki vagyok én valójában ?" Nem az,amire tanítottak. Nem az, akinek hiszed magad. Ki vagyte valóban, igazából? Ezt a kérdést senki nem teheti fel helyetted vagy vála-szolhatja meg számodra. Nem bízhatsz abban, hogy va-laki majd megkérdezi neked. Senki sem adhat rá választ,senki sem élheti meg helyetted. Ezt saját magadnak kellfelfedezned, saját magadnak kell meglátnod, saját ma-gadnak kell megélned. Ilyen egyszerű. Csak egyetlen pillanatra ne gondolj arra, ki vagy! Negondolj arra, mire van szükséged, mi az, amit nem kaptálmeg, vagy mi az, amit meg kellene kapnod! A nem gondolkodás pillanatában az igazság egyértel-művé válik.
  42. 42. Az igaz tanítás mindenhol jelen van. Csak hagyd abbaa reménykedést, hogy így és így fog festeni, az elvárást,hogy így és így fog szólni vagy tenni, és akkor meghal-lod. Mindenhol jelen van. Még a fenyők tűlevelében is. * * * Épp az imént mondtad, hogy még a fenyő tűlevelében is ezvan. Ebben a gyönyörű környezetben nagyon könnyű érezni.De mi a helyzet a nagyvárosokkal, a rákosán burjánzó építmé-nyekkel? Ott sokkal nehezebbnek tűnik ezt megélni. Amikor először találkoztam Pápádzsíval, egy egysze-rű szobában álltunk a Gangesz partján, penészes falakközött. Rám mégis megrázóan hatott a szépsége. Mindenragyogott. A csend és a jelenlét mindent áthatott. Milyenironikus - gondoltam magamban -, hogy Nyugaton úgyképzeljük el Istent, mint aki aranytrónuson ül a menny-országban! Én pedig itt vagyok ebben az egyszerű, kicsiszobában, ahová furcsa szagok és hangok szűrődnek beaz utcáról, és egyszer csak ráébredek: Itt van Isten. Isten ittvan. Ez a mennyország. A mennyországban vagyok. Ki vártavolna ezt egy ilyen szegény helyen ? Másnap Pápádzsí kivitt bennünket a piacra. Micsodazajok! Micsoda szagok! Micsoda sürgés-forgás és kiabá-lás! Egyáltalán nem volt kellemes látvány, és egyfolytá-ban azon tűnődtem, miért hozott minket ide. Annyira tö-kéletes volt abban a szépséges kicsi szobában! Ránéztem,és ő szavak nélkül mondta: „Itt is." Abban a pillanatbanaz állandó zajt egy örökkévaló, mindenhol jelen lévőcsend hatotta át. A szépség láthatóvá vált. Még a koldusis, akinek testét lepra emésztette, saját szépségében váltláthatóvá.
  43. 43. Lehet, hogy felismered a szépség egy pillanatának ke-gyelmét. Hogy ehhez a kegyelemhez igaz légy, fel kelltárnod. Nézd meg, hogy van-e vége! Véget ér-e, amikorbekerülsz Denver vagy Manhattan belvárosának forga-tagába? Ha úgy tűnik, elveszett a valódi szépség, állj ké-szen arra, hogy visszavonulj egy percre vagy akár egymásodpercre, és akkor meg fogod látni, hogy a valódiszépség mindenhol ott van - mindenből az árad. Meg tudom érteni, hogy nehezebbnek tűnik a szépsé-get kockaházak, félelemmel teli, agresszíven csörtető em-berek között meglátni. De ha mindezek közepette csakegyetlen pillanatra is megállsz, meg fogod látni, hogy azépületek és a nyugtalanság nem tudják igazából eltakar-ni a szépséget. Látszólag megtehetik. Úgy tűnhet, de va-lójában nem tudják elrejteni. Becsüld életednek azt a pillanatát, amikor felismereda szépséget, mint annak igazságát, aki vagy! Tiszteld megezt a felfedezést azzal, hogy amikor úgy érzed, elveszett,a másodperc töredékére megállsz, és ellenőrzöd! Megszokott dolog az, hogy tiszteljük a gondolatokat,az érzelmeket és az érzéseket. Te tégy a nem megszokottmódon, és tiszteld azt, ami mélyebb bármely gondolat-nál, érzésnél vagy érzelemnél! Engedd, hogy az életeda beteljesülések nem szokványos élete legyen, tekintetnélkül a körülményekre, tekintet nélkül a hangulatokra,tekintet nélkül a kényelmetlenségekre! Az emberek átsiklanak az örök szépség felett, mertarra vágynak, hogy valahol máshol legyenek. Máshol,ahol szerintük jobbak a körülmények. Állj meg ott, aholvagy, és nézz ennek utána! Nézz mélyebbre, mint a fizikai világ, mélyebbre, minta gondolatok világa, mélyebbre, mint az érzelmek vilá-ga. Ekkor nyitott vagy arra, hogy a darsant minden for-
  44. 44. mában megkapd, legyen az kellemes vagy kellemetlen.Ekkor a szatguru mindig szól hozzád. Aszatguru az igazi, valódi guru. Az igazi guru mindenformában eljön, minden formát felhasznál. A szatgurua saját Éned. Mint guru, mint tanítvány, mint aki ad, ésmint aki elfogad.
  45. 45. M E D I T Á C I Ó ÉS GYAKORLÁSMondanál valamit arról, hogy mit tartasz valódi meditációnak? A meditáció célja az elme lecsendesítése. A csendeselmében a beidegződések a felszínre kerülnek és kitör-lődnek. A meditáció lehetővé teszi, hogy az elme elen-gedje a tárgyak iránti megszállottságát, és megpihenjenforrásában. A csendes elme felfedi azt, ami mindig csendes: ahon-nan mind a cselekvés, mind a nem cselekvés ered, ésahová visszatér; ahonnan a tudatlanság tapasztalata és amegvilágosodás tapasztalata ered, és ahová visszatér. Ez a saját Éned. Amit gyakran meditációnak neveznek, az koncentrá-ciós gyakorlat. Ugyanúgy, mint a terápiák, a légzésszabá-lyozás vagy más jógagyakorlatok, a koncentráció is lehethasznos. Megvan a maga helye. De most fedezd fel, mivan az összpontosításon túl! Fedezd fel, mi nem a kon-centráció tárgya, hanem maga a csendes tudatosság! Én nem vagyok ellene a meditációnak és a gyakor-lásnak. Annak vagyok ellene, ha a meditáció gyakorlata
  46. 46. különválik az élettől. Amikor felismered, hogy a gyakor-lás és az élet közötti különbözőség látszólagos, az egészéleted meditációvá válik. Az élet csendes tudatosság.Az élet minden történése ebben a csendben jelenik megés tűnik tova. Te vagy ez a csend. * * * Érzésed szerint a formális meditációs gyakorlatok elősegítikennek felfedezését? A meditációs gyakorlat hasznos lehet, mivel elcsende-síti az elmét, és így viszonylag nagyobb béke megtapasz-talását teszi lehetővé. Ugyanakkor egy idő után általábanakadállyá válik, mivel egyrészt ott van a „meditáció" és„az életem", másrészt a „meditáló" képe, aki a „meditá-ciót" végzi. Ezek az elképzelések mentális csapdák. Bármi lehet hasznos, és bármi akadállyá válhat. Amivalaha hasznos volt, akadállyá válhat. Ami egykor aka-dály volt, lehet hasznossá. Nem az én dolgom, hogy eztbárkinek is meghatározzam. Fedezd fel önmagadnak! Ez a pillanat azt a lehetőséget hordozza, hogy meg-nézd önmagad számára, hogy amit mondok, igaz-e.Ekkor nem csak egy újabb elméletté válik, amellyel vagyegyetértesz, vagy nem értesz egyet. A lehetőség abbanáll, hogy egy pillanatra megengeded az elmédnek, hogycsendes legyen, majd a csendességnek ebből az élményé-ből szólj. Az elme lecsendesítésekor megjelenik a végtelenségfelismerése. Ebben a pillanatban felismered azt, amimindig is jelen volt. A végtelenség nem kezd el létezni,és nem ér hirtelen véget. Van. Mindig van, akár aktív az
  47. 47. elme, akár inaktív. Az elme lecsendesítésének célja az,hogy ezt felismerjük. Hasznos az, ha olyan gyakorlatokat végzünk, mint példáula vizualizáció vagy a különféle testgyakorlatok, amelyek segí-tenek az elakadtnak vagy visszatartottnak tűnő energiákat ki-mozdítani? Végül meghívást kapsz arra, hogy lépj az óceán köze-pébe. Ezen a ponton az egyetlen segítség az, ha mindentelengedsz. Minden előre gyártott elképzelés, hogy mivisz el téged valahová, azon a feltételezésen alapul, hogymég nem vagy ott. De már ott vagy. Már Az vagy. Ahhoz, hogy azonnal felfedezd az igazságot, engedj elminden technikát, amellyel eljutnál az igazsághoz. Akáraz elme csendjét akarod, akár lényed igazságának tökéle-tes felismerését, engedj el minden arra vonatkozó elkép-zelést, hogy nem az igazság vagy. Engedj el végre min-den olyan elképzelést, amely szerint tenned kell valamitazért, hogy elérd vagy megvalósítsd az igazságot! Engedjel minden elgondolást arról, hogy ki vagy, és nézd meg! Gondot jelent-e az, ha meg akarok szabadulni az elakadtenergiától? A gond nem az elakadt energiával van. A problémátazzal teremted, ha megtagadsz valamit, vagy ha tob-zódsz benne. Ébredj rá, hogy ki vagy - most, ebben a pillanatban! Hát milyen energiaelakadás van hatással erre?
  48. 48. Az energiaelakadás olyan, mint egy bucka a Föld há-tán. A fizikai sík része. A hajlandóságban, hogy akár csakegyetlen másodpercre is az legyél, aki vagy, meglátodmajd, átéled-e a fizikai megkönnyebbülést, vagy sem.Hogy kisimulnak-e a buckák, avagy sem. Nem számít. Régen különféle módszereket gyakoroltam, hagyomá-nyosakat és New Age-eseket egyaránt. És bár a magasz-tos pillanatok, az eksztázis hullámai természetesen na-gyon élvezetesnek bizonyultak, én valami olyat akartam,amit egyetlen képlet sem volt képes felfedni. Rengetegidőt töltöttem azzal, hogy egyik tanítótól a másikig, egyikcsoportból a másikba mentem, de kielégítő választ nemkaptam. Ebből a kielégületlenségből a megszabadulásértimádkoztam. Azért imádkoztam, hogy felismerjem azigazságot. Jobban akartam az igazságot, mint a kényel-met és a kellemes élményeket. Olyan igazságot akartam,amely meghaladja azt, amit az elmém képes volt átadni. Az imám úgy nyilvánult meg, hogy találkoztam amesteremmel, aki ezekkel a szavakkal fordult hozzám:„Most azonnal, ebben a pillanatban adj fel minden elkép-zelést!" Én pedig hallgattam rá. Valahogy volt annyi józaneszem, hogy hallgassak rá, és ne keveredjek belső pár-beszédbe arról, hogy miért, hogy na de, és hogy mi lenne,ha... Egyszerűen meghallottam, amit mondott, és az Én ha-tártalan igazsága megnyilatkozott. Nem az én, hanem azÉn, a létezés teljessége. Az én elveszik ebben. Lényegtelenkis energiablokk, csak bucka a Föld hátán. * * * Hogyan ismerheti meg valaki az Ént tanulmányok nélkül?
  49. 49. Pontosan mit értesz az Én alatt? Azt, ami kezdetben a kis én, és ami később egyesül a na-gyobb Énnel. Mi az a kis én? forma, amelyet a testet öltéshez választottam. A testedre gondolsz? A testemre, a személyiségemre, az egómra. A testet lehet tanulmányozni. A személyiséget is le-het tanulmányozni. De mire gondolsz, amikor egót mon-dasz? Szokásokra, benyomásokra. A szokásokat és a benyomásokat lehet tanulmányoz-ni, és ez még hasznos is lehet. Ha viszont ezekkel a szo-kásokkal és benyomásokkal azonosítod magad, akkor atanulmányok akadályt jelentenek. A nagyobb Énnel való egyesülésről beszéltél. Mi az anagyobb Én, amellyel egyesülsz? Az, ami végtelen. Azzal egyesülök, ami mindenhol jelenvan. Ha mindenhol jelen van, nem lehet, hogy már egye-sültél vele?
  50. 50. Nem, azt hiszem, van valami előtte. Mi van a végtelenség előtt? Élmények sora. Kihez tartoznak ezek az élmények? Először egy személyes énhez. Kihez tartozik ez a személyes én? A világhoz. Kihez tartozik a világ? Azt hiszem, ez mind ugyanaz. Ha ez mind ugyanaz, ez a végtelen Én. Nem így van? Lehet. Ól Igen... így van! Látom! * * * Ha valamit mentálisan értünk meg, az azt jelenti, hogytárgyiasítjuk, hogy részekre szedjük, hogy kategorizáljukés megjegyezzük a tulajdonságait, hogy elraktározhas-suk a memóriánkban. Bármilyen „dolgot" lehet tanulmá-nyozni. Bármit, amiből tárgyat csinálsz és különállónakhiszel, tanulmányozni lehet, mintha különálló is lenne.A létezés teljességét viszont nem lehet tanulmányozni. Mi áll a teljességen kívül, ami a teljességet tanulmá-nyozhatná? Talán megértheted a személyiséget, a testi
  51. 51. működéseket és a természet törvényeit..Az Én a teljesség.A teljesség, lényegét tekintve, nem dologi. Az a hiedelem,hogy a nem dologi felismeréséhez tanulásra van szükség,teljesen hibás, és csak elfecsérelt időt jelent. Ha abban hiszel, hogy az igazság felismeréséhez ta-nulmányoznod kell az igazság valamiféle rendszerét,csak halogatod az igazság felismerését ebben a pillanat-ban. Te vagy a teljesség. Ami vagy, az sokkal hatalma-sabb, mint amit bármely tudatfolyam megérteni képes.Mindaz a hasztalan próbálkozás, hogy tulajdonságokkalruházzuk fel Istent, a semmit vagy az igazságot, a létezésteljességének körmönfont mentális lekicsinylése - durvaeredményekkel. Arra kérlek, hogy gondold át: Ki az, aki tanulmányoz? Az lenne a cél, hogy olyan módon tudjuk meg ezt, hogybeleolvadunk, de mégsem azonosulunk vele. Mi olvad bele mibe? Először is, ebben a pillanatban,függetlenül attól, hogy tanulmányoztad-e, vagy sem,tedd fel magadnak a kérdést: „Ki vagyok én?" Nagyon figyelj! Nézd meg, találsz-e bármilyen „dol-got", amit tanulmányozni lehet (hívhatod akár nagynak,akár kicsinek). Az ént, amely az Ént tanulmányozza.Mondd meg nekem, hol van ez az én? Mindenhol ott van. Ha mindenhol ott van, hogyan lehet tanulmányozni?Mi áll külön tőle, hogy tanulmányozza? Megtanulni azt lehet, amit szeretnél a memóriádbabetáplálni. Tanulhatsz azért, hogy orvos, ügyvéd, szere-
  52. 52. lő vagy énekes legyél. Megtanulhatod azt is, hogyan kellírni és olvasni. Nincs semmi baj a tanulással, amely azelme óriási ereje. Ha már egyszer felébredt benned a vágy, hogy felis-merd, ki vagy valójában, legalább egy pillanatra félre kelltenned a tanulás megszokását. Félre kell tenned annakmegszokását, hogy kategóriákban és részletekben keresdmagad. Minden tanulmányozásra érdemes szellemi tanításrámutat arra, hogy aki vagy, az nem tanulmányozható.A legigazabb tanítások úgy mutatnak rá arra, aki vagy,mint amit nem lehet tárgyiasítani, ennélfogva nem lehetmegtanulni sem. Az Önmagunkról való elfeledkezés egyértelműenmentális elfátyolozás, amely utat enged a keresés tuda-ti tevékenységének. Az Én elfelejtésének tapasztalataminden szenvedés forrása, az erőfeszítés pedig, amelyetazért teszünk, hogy visszaemlékezzünk, kik is vagyunkvalójában, igen nagy stresszel jár. De hogyan emlékezünkvissza az Énre, vagy hogyan ismerjük meg? Az igazságaz, hogy Önmagadra nem vagy képes visszaemlékezni.És az örömhír az, hogy Önmagadat igazából elfelejtenisem tudod. Állítsd le az emlékezetedben való keresgé-lést, és ismerd fel azt, ami mindig is itt volt! Abban a pillanatban, amikor felhagysz a kereséssel,minden tanulást is elengedsz, mint ahogy minden áldottéjjel elengedsz mindent, amikor mély álomba merülsz.A mély alvásban magasztos boldogság van jelen. Nincssem emlékezés, sem felejtés. Az ébrenléti állapotban rejlőlehetőség az, hogy se ne emlékezzünk, se ne felejtsünk,hanem meglássuk azt, ami jelen van, amikor abbahagy-juk a keresést.
  53. 53. Vonulj vissza! Vondd vissza magad minden tanulás-tól, minden tanítástól, minden beidegződéstől, legyen azvilági vagy spirituális. Vond vissza magad a nevedtől, akapcsolataidtól, a múltadtól, a jövődtől és a jelenedtől!Lásd meg, hogy minden kapcsolat, minden név, forma,múlt és jövő Abban merül fel! Minden Abban jön és megy.Az pedig állandó, örökkévaló, s jelen van itt és most. A visszavonulás a nyitott ajtó. Sétálj át rajta, és ismerdfel valódi Önmagad! * * * Milyen saját tapasztalatokra tettél szert a bódhicsitta" kifej-lesztése terén ? A bódhicsittát nem kifejlesztjük, hanem az egyre mé-lyebb szinten tárul fel. A különbözőség egyetlen pillanat-ra sem létezik. Tehát nincs különbség a te, az én, az az, azők, a bódhi, a felébredett, a tudatlan, az ego, az elme, azÉn és az illúzió között. Ez a teljes igazság. A buddhista ösvényen az egyén kifejleszti a bódhicsittát.Ennek egyik módja az adás. A megragadás okozta szenvedés tapasztalatánakellenszere az adás mozdulata, jól bevált gyógyszer.Ugyanakkor ennek is megvan a mérgező mellékhatása.Ha azonosítod magad azzal az egyénnel, aki ad, akkor azego igazságosnak érzi magát, és spirituális megtévesztésáldozata lesz.* Bódhicsitta: a mások iránt érzett önzetlen, megvilágosító együttérzés és törődés.
  54. 54. Ahhoz, hogy felfedezd és éld a bódhicsittát, fedezd fel,ki vagy valójában! Úgy találod majd, hogy a bódhicsittavégtelen óceánja nem más, mint igaz természeted. A Buddha tanításának lényege az, hogy nem külön-bözöl a Buddhától. Ami a Buddha után következett, azannak kigondolása volt, hogy miként is lehet oda eljutni.Ez a próbálkozás viszont - hogy elérjél oda - azt feltéte-lezi, hogy még nem vagy ott. Megértem ezt a dilemmát. Egyértelműen úgy tapasz-talod, hogy még nem vagy az. Ez a tapasztalás - hogy kü-lönbözöl a Buddhától, Istentől, az Igazságtól - a szenve-dés tapasztalása. Valódinak tűnik, és azt is hiszed, hogyvalódi. így mindenfajta gyakorlás, ösvény és tapasz* arrairányul, hogy az illúzión átvágva mindenki eljusson ön-maga igazságához. Úgy tűnik, mintha a felismerés inkább befogadó élménylenne, a kifejlesztés pedig aktív - ám mindkettő a létezés teljesállapotának elérésére vár. Ha igazán befogadó vagy, semmire nincs szükséged.Ebben az állapotban a felismerés felfedi önmagát. Nemúgy, mint valami, ami volt vagy lesz, hanem önmagaként- most és mindörökké. Amit „kifejlesztésnek" nevezel,abban van egy kis félreértés. A bódhicsitta, Buddha-tudat vagy Igazság folytono-san felfedi önmagát, nem pedig kifejlesztjük. A kifej-lesztésben benne van az a jelentés is, hogy „előidézés".Valami nem volt itt, de most itt van. Az igazság vagy a bódhicsitta örökké itt van. Ez fino-man ugyan, de mégis alapvetően különbözik a kifejlesz-* Tapasz: tisztító célú vezeklés, önmegtartóztatás.
  55. 55. téstől. A kifejlesztés összpontosítást, erőfeszítést igényel,míg a megnyilvánulás befogadást. A befogadásban nincsvárakozás. Abban a pillanatban, amikor valódi befoga-dás van jelen, túláradó bódhicsitta is jelen van. A teremtőerő egyértelműen létezik, de ahonnan a te-remtőerő ered, és ahol elnyugszik, az maga a kinyilat-koztatás. Hívhatjuk Örökkévalóságnak vagy hívhatjukBuddhának. Bárminek is nevezzük, az másodlagos azigazsághoz képest, amely mindig, teljes egészében jelenvan. Érted? Ez egy nagyon fontos kérdés. A bódhicsitta,akárcsak az együttérzés vagy a bölcsesség, annak felis-merése által nyilvánul meg, ami öröktől fogva jelen van. A keleti és nyugati vallások próbálták tanítani azegyüttérzést. Ennek eredménye gyakran a saját magadrólalkotott rossz és gonosz kép elnyomása és olyan képek-kel való helyettesítése, akinek szerinted lenned kellene:jónak, igazságosnak és kedvesnek. Óriási lelki erőfeszí-tésre van szükség ahhoz, hogy a sötét oldalt, a gonosz éntvagy a negatív tudatot elfojtsuk. A lehetőség az, hogy felismerd, mi létezik a jó és arossz előtt. Abban semmi nincs elfojtva. Abban mind ajó, mind pedig a rossz hamuvá ég. Felismered, hogy temagad nem vagy sem gonosz, sem jó ember. Amikor nem őrlődsz a nagylelkűség és az önző-ség között, csendes vagy. Nem gondolod magad semolyasvalakinek, aki nagylelkű, sem olyannak, aki önző.Amikor nem szabsz magadnak korlátokat, felismered aszabadságot. Amikor nem tereli el a figyelmedet az, hogyvalamelyik formádat megnyilvánítsd vagy elnyomd, anagylelkűség, ironikus módon, természetedből fakadótulajdonságodként jelenik majd meg.
  56. 56. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem azt akarom szen-tesíteni, hogy éld ki a negativitásodat. Ha hajlandó vagyközvetlenül megtapasztalni azt, amitől mint gonosz ter-mészetedtől félsz, és közben nem törekszel arra, hogyelnyomd, és arra sem, hogy kiéld, azt a négativités nemképes túlélni. A kifejlesztéshez, az összpontosításhoz vagy az eléréshezakarás szükséges. Igen, ez így van. Azt akard látni, ami már van! Mineknincs szüksége akarásra? Minek nincs szüksége terem-tésre? Minek nincs szüksége szándékra? Mi az, ami min-den tevékenység előtt van? Az embernek le kell ülnie, meditálnia, elmélkednie kell. Amennyiben meditáció alatt azt érted: azonnal meg-halni minden forma és minden gondolat számára, akkoregyetértek. Ez elengedhetetlen. Bármilyen gyakorlást is végzel - hívhatod meditáci-ónak, bolti eladásnak vagy szülőségnek -, az elvezetetttéged a felismerésnek erre a pontjára: „Aha! Megintszembe találtam magam ezzel a dilemmával." Ezen aponton megvan a lehetőséged, hogy teljesen csendeslégy, a Buddha, Krisztus, bódhicsitta, meditáció, jóságés rosszaság gondolata nélkül. Egyetlen pillanat az elmenélkül. Fedezd fel, minek nincs szüksége gyakorlásra ah-hoz, hogy legyen! Lényeges, hogy egy megtapasztalás megjelenjen. Úgygondolom, erre utaltál, amikor azt mondtad, az ember-nek le kell ülnie. Ez a megtapasztalás a legváratlanabbuljön, ha készen állsz arra, hogy meghalj. Akkor jelenik
  57. 57. meg, amikor hajlandó vagy nem venni tudomást a kap-csolataidról, a történetedről, a formádról, a legkevésbépedig ennek a tudásnak a változásairól. Úgy értem, amikor éberen nem tudsz semmit, ami-kor tudatosan nem tudsz semmit. Az éber figyelembenaz elméd olyan nyugodttá válhat, hogy egyszerűen nincstöbbé a „te" vagy az „elme" elképzelése. * * * Mire a Buddha leült a bódhifa alá, már számos gya-korlatot végigpróbált, és mindet maga mögött hagyta.Tekintet nélkül arra, mi jelent meg neki, hogy az időbenelőre vagy visszafelé megkísértse, csendben ült tovább. Meghalt minden arra vonatkozó elképzelés számára,aki előtte volt. Az ő felismerése nem különbözik a te fel-ismerésedtől.
  58. 58. Á L L A N D Ó S Á G ÉS ÁLLANDÓTLANSÁGA megkülönböztető bölcsesség felismeri, micsoda ostoba-ság állandóság nélküli dolgokat kergetnünk az állandóságkeresése során. Legyen az pénz, ennivaló, szeretők vagymagas szellemi állapotok, bolondság az állandóságot ab-ban keresni, ami kezdettől fogva állandóság nélküli. A megkülönböztető bölcsesség elengedhetetlen. E tisz-tánlátás nélkül nincs lehetőség annak végső felismerésé-re, ami állandóan itt van. Az állandótlanság felismerése olyan, mint a villám-csapás, mely megnyitja a tudatot. Ez nem hiedelem, re-mény és elmélet, hanem annak a felismerése, hogy min-den kapaszkodásunk hiábavaló. Minden elutasításunkhiábavaló. Haszontalan az elmének minden arra irányu-ló próbálkozása, hogy megfogjon, megtartson vagy meg-ragadjon valamit. Ha ezt a felismerést egy bizonyos élményhez kapcso-lod, akkor az elmédben a felismerés is egy dologgá válik.Márpedig egyetlen dolog sem állandó.
  59. 59. * * * Időről időre megtapasztaltam a felébredettséget és az áldottboldogságot, ami egyszer két teljes hétig tartott. De hogyan ad-hatja át vagy nyithatja meg magát az ember ennek az állapot-nak állandóan? Először tisztán válaszd szét, mi az, ami állandó, és miaz, ami állandóság nélküli! A gondolatok nem állandóak.Megjelennek és eltűnnek. Azt kétségtelenül tudod, hogyszertefoszlanak minden éjjel, amikor a mély alvás állapo-tába kerülsz. Minden forma megjelenik és eltűnik. Még a legfenn-költebb élmények is csak finom formák, és mivel formák,jönnek és mennek. Érettségre vall annak felismerése, hogy minden „do-log" jön és megy. Ez az igazság. Lehet, hogy először fé-lelmetes igazságnak tűnik. Nincs olyan „dolog", amelymaradandó. Add át magad ennek a félelem ellenére, ésismerd fel, hogy lehetetlenség bármihez is ragaszkodni!A saját testedhez, de még a legvágyottabb állapothozsem ragaszkodhatsz. Amikor felismered ennek lehetet-lenségét, képessé válsz az önfeladásra. Az önfeladásbanfeltárul a létezés állandó jelenléte. Ahogy mondod, bepillantottál a felébredettségbe.Ennek a bepillantásnak a következménye az áldott bol-dogság élménye, amely eltartott egy darabig. Erős ben-nünk a hajlam, hogy megpróbáljunk ehhez a magasztosélményhez ragaszkodni. Nem ismerős? Amint átéleda feloldódás és elengedés édes élményét, pánikot vagymentális küzdelmet tapasztalhatsz, amikor ezt megpró-bálod megtartani. Mivel küzdesz a megtartásért, termé-szetesen az édes érzés sokkal hamarabb elillan.
  60. 60. Minden elmefolyam számára meg kell történnie egyalapvető ráébredésnek ahhoz, hogy felismerje saját for-rását. Ha viszont megpróbálsz a ráébredés eredményé-hez ragaszkodni, éppen most siklasz át az Én felismerésefölött. Ha megpróbálsz ragaszkodni az emelkedettség álla-potához, bármilyen magasztos legyen is az, átsiklasz afö-lött, ami mélyebb, mint az emelkedettség állapota. És mi-vel egyetlen állapothoz sem lehet ragaszkodni, újra megújra csalódottságot tapasztalsz. Miért nem ahhoz ragaszkodsz, ami mindig itt van?Ehhez is lehet ragaszkodni: magához az örökkévalóság-hoz, amely időn kívüli, és mégis magában foglalja az időt.Az örökkévalóság nem jön és megy. Nem „dolog", hanemaz, amiben felbukkan minden dolog - minden állapototbeleértve. A boldogság és a nem boldogság, a szokatlanés a nagyon is megszokott, a kényelem és a kényelmet-lenség mind itt jelenik meg: az örökkévalóságban. Az örökkévalóság a menedéked. Ismerd fel az örök-kévalóságot magadban! Az örök jelenlét a Buddha-tudat.Az örök jelenlét nem a Buddha-tudattá válás vagy aBuddha-tudat elérése, hanem azonnali felismerése ön-magának - örök Buddha-tudatként. Tekintet nélkül a pillanatnyi állapotra, jelen van az,ami csendet, nyitottságot, békét és tisztaságot sugároz.Ez nem „dolog". Először ismerd fel azt, ami nem állandó! Én azt mon-dom, egyetlen „dolog" sem állandó, de ezt neked kellönmagad számára felfedezned. Amikor felfedezed, hogyminden állandóság nélküli, azonnal abbahagyod az ál-landóság keresését a „dolgokban". Hagyd abba az állan-dóság kutatását, nemcsak a durva, de a nagyon finom
  61. 61. dolgokban is: úgymint az elgondolásokban, az állapo-tokban és az élményekben. A szenvedés körforgását úgy tartod fenn, hogy to-vábbra is megpróbálsz állandóságot kicsikarni olyandolgokból, amelyek természetükből adódóan állandóságnélküliek. * * * Nem világos számomra a különbség az állandóság élményeés maga az állandóság között. Az élmény, a tapasztalás állandóság nélküli. Volt idő,amikor nem létezett. Valamikor megjelent, és valamikorel fog tűnni. A megvilágosodás élménye annak pilla-natnyi felismerése, ami túl van minden élményen - ez a„nem élmény" tudatos pillanata. A nem élmény számos pillanatát átéljük egy életen be-lül, de még egyetlen napon belül is. Mivel a figyelmünketa tapasztalás tárgyaira rögzítjük, átsiklunk afelett, amely-ben minden tárgyi tapasztalás megjelenik. Az éberség át-siklik önmaga felett. Találd meg az éberséget, a tudatosságot, és megtalá-lod az állandóságot. Hogyan találod meg a tudatosságot?Úgy, hogy nem keresed többé dologként, tárgyként. Teddfel magadnak a kérdést: „Ki tudatos?" * * * Úgy gondolom, ismerem a köteléket, amely rabságban tartengem: fogalmat próbálok gyártani az állandóságból, hogy ígyképes legyek „megragadni".
  62. 62. Most azonnal keresd meg az ént, aki próbálkozik! Abban a pillanatban, hogy ezt mondod, kitörlődik. Kitörlődik, vagy csak egyértelművé válik, hogy elme-szülemény? Eltűnt. Csak kitaláció. Akkor minek van szüksége arra, hogy ragaszkodjon?Ki tud ragaszkodni bármihez is? Ebben a pillanatban senki, semmi. Remek! Ez az igazság. De szeretném megtalálni a módját, hogy ez így legyen akkoris, amikor nem itt, a szatszangon vagyok. Ha bármelyik pillanatban úgy képzeled, hogy külön-bözöl az állandó jelenléttől, nézd meg, meg tudod-e talál-ni, ki különböző. Amikor felismerjük, hogy a kötelék a képzelet állan-dóság nélküli koholmánya, mely az állandó tudatosság-ban jelenik meg és tűnik el, nincs több kioldandó csomó. * * * Azt mondod, hogy ha a dolgok vagy tapasztalatok jönnek-mennek, akkor állandóság nélküliek. A lényem szintén jön ésmegy a nyitottság állapotában.
  63. 63. A nyitottság állapota, azaz a nyitottság érzése és a„nyitott vagyok" gondolata az, ami jön és megy. De miaz, amiben ez az érzés és gondolat jön és megy? Amiben minden állandóság nélküli érzés és gondolatjön és megy, az nyitottabb, mint a nyitottság érzése. A tudatosság nem korlátozódik egyetlen állapotrasem. Az igazi nyitottság annyira nyitott, hogy magá-ban foglalja az olyan állapotokat is, amikor azt érezzük,hogy nem vagyunk nyitottak. Nem arról van szó, hogyén nyitottnak érzem magam, és ezért nyitott vagyok. Sokkalinkább az én maga a nyitottság, amelyben mindent meg-tapasztalsz. Tulajdonképpen ha valaki bepillantást nyert ebbe, nem kel-lene mindig ott lennie? Mindig ott vagy. Ha így lenne, mindnyájan tudatosak lennénk. Tudatosan ismerd fel, hol vagy mindig! A felismerésnem egy új állapot elérése, bár előidéz csodás, fennköltállapotokat. Léteznek olyan hagyományok, amelyek különféle tu-datállapotok elérését tanítják: hatalmas, erőteljes, jógikusállapotokét. Én arra mutatok rá, ami mindig vagy. Bármitis érsz el, az nem volt, mielőtt elérted. Az állandót nemlehet elérni, és nem lehet elveszíteni. * * * Tudod, hogy a látszatokban nem lehet megbízni.Az árnyékokban nem lehet megbízni. A képzetekben nem
  64. 64. lehet megbízni. Amiről azt hitted, hogy szilárd és valódi,az nem biztos, hogy szilárd és valódi. Ami jön-megy, vál-tozik vagy elenyészik, abban végső soron nem bízhatsz,azt kivéve, hogy jön-megy, változik és elenyészik. Ha azt kutatod, ami tökéletes, ami állandó, akkor felkell hagynod a kereséssel az állandóság nélküliben ésa viszonylagosban. A keresés befejezése úgy fedi fel azÉnt, mint ami egyetlen adott „helyen" és egyetlen hús-vér „testben" sincs jelen. E szavakat hallva lehet, hogy valamilyen „dologra"gondolsz. Ha történetesen felismered a szavak lényegét,és hogy a szavak maguk is jönnek-mennek, tudni fogod,hogy a szavak önmagukban nem méltóak a bizalomra,azaz nem megbízhatóak. Ugyanakkor amiben ezek a sza-vak felbukkannak, amire rámutatnak, amiben léteznekés amibe visszatérnek, az maga az állandóság. Valódi,örökké tartó jelenlét - itt, most és mindörökké. * * * Állandóan ott bujkál bennem az elvesztéstől való félelem.Ebből következően biztos, hogy a másik állapotban vagyok. A feltételekhez kötött tapasztalás szerint különféle ál-lapotokban vagyunk. Valójában az állapotok és az élmé-nyek bennünk vannak. Azt mondod, „állandóan", de ez hazugság. Őszinténki mered mondani, hogy az életed során soha nem voltegyetlen olyan pillanat sem, amikor a félelem nem voltjelen? Igazad van. Sokszor előfordult, hogy nem éreztem félelmet.
  65. 65. Érted, hogy amikor azt mondod: „állandóan", taga-dod az igazságot? Képes vagy arra, hogy kíméletlenüligazat mondj, és felismerd, hogy akár egyetlen pillanat-nyi félelem hiányának a tagadása is fenntartja a hamisazonosulás és a szenvedés körét? Látod, hogy a félelemállandóság nélküli? Igen. Jó. Akkor most ismerd fel, mi az, ami teljesen ugyanaza „félelem" tapasztalatában és a „félelemnélküliség" ta-pasztalatában! Ismerd fel, mi állandó! * * * Maga a tapasztalás az állandóságból ered, az állan-dóság kegyelméből létezik, és az állandóságba tér vissza- ezért soha nem különbözik az állandóságtól. Egyetlenmagadról alkotott gondolat vagy kép, magadról szerzetttapasztalat, magaddal kapcsolatos érzés sem különbözikannak igazságától, aki vagy. Amikor felhagysz a próbálkozással, hogy állandóságnélküli tárgyakban határozd meg magad, feltárul előtteda magasztos titok. Minden meghatározás feladásával azÉn még meghatározásokban is képes önmagára lelni.Soha nem veszett el, soha nem fedi el semmi. A Buddhaaz együttérzésben, a Buddha a haragban. A Krisztus amegerősítésben, a Krisztus a tagadásban. Ekkor az olyanfogalmak, mint az állandó vagy az állandóság nélküli,lényegtelenné válnak. Ezek a fogalmak is csak az elmejátékai. Micsoda titok! Egyetlen elme sem képes ezt felfogni.
  66. 66. A Z ELME TERMÉSZETEAz elmének folytonosan pörögnie kell, hogy a valóságrólalkotott képedet összetartsa. Mivel a személyes valóságotaz elme teremti, ez lehet negatív vagy pozitív. Tekinthetsza világra úgy, mint ellenségre, de úgy is, mint barátra. Természetesen egy pozitív valóság sokkal kelleme-sebb, mint egy negatív. Tulajdonképpen a pozitív való-ságon keresztül kapsz bepillantást oda, ami túl van azelme teremtette valóságon - aminek nincs szüksége arra,hogy az elméd megteremtse, és amiben minden teremtéskeletkezik. A spirituális érettség az, amikor készen állsz arra,hogy felfedezd, mi van a személyes valóságod előtt - miaz, ami nem függ a személyes valóságodtól. Ami márvan, és nincs szüksége gyakorlásra, támogatásra vagy hit-re ahhoz, hogy legyen. A spirituális érettség megengedi,hogy a szatszang megjelenjen a tudatodban. Meghalloda hívást: „Ébredj fel! Ébredj fel!" Add át magad ennek a hívásnak! A mentális önfeladásaz elmélkedés, az elme lenyugtatása vagy a nem gondol-kodás. Az elmélkedés azt jelenti, hogy feladsz minden
  67. 67. elgondolást, minden számítgatást, minden méricskélést,és egyszerűen csendes vagy. Az elmélkedő elme éber, demégis nyugodt. Az elmélkedő elme nyitott. Ekkor, telje-sen természetes, váratlan és rejtélyes módon megjelenikaz, amin elmélkedik. Én arra biztatlak téged, hogy elmélkedj az igazságon,elmélkedj a szabadságon, elmélkedj azon, aki valóbanvagy. Elmélkedj mélyen, majd még mélyebben. A ráéb-redés és a felfedezés egészen természetes módon jelenikmeg az elmélkedésben. A bölcsesség és a tisztaság ter-mészetes mellékterméke az elmélkedésnek, annak, hogynem teremted és nem követed az elmeműködést. Mindössze azt mondom - függetlenül attól, hogy mi-lyen szavakat használok -, hogy légy csendes. Engedd,hogy minden fogalom elnyugodjon és feloldódjon ben-ned! Légy mozdulatlan, csendesedj el, s a fény és a béke fel-tárul a maga végtelenségében. Ez Sri Ramana Maharsinak,a gurum gurujának üzenete, ez Pápádzsí üzenete, és ezennek az életnek, Gangajinak az üzenete. A csend az a megnyílás, amelynek során a múltbélitörténések szokványos értékelése és a jövőben történődolgok tervezgetése abbamarad. Amikor engeded, hogyminden mentális működés leálljon, elmédet elérhetővéteszed az ismeretlen számára, saját Éned, igaz Éned, ál-landó Éned, örökkévaló Éned számára. Ha úgy képzeled, hogy valami közted és az igaz Énedközött áll, engedd, hogy feltárjuk és megnézzük, mi igazbelőle. Képzeletbeli csupán, vagy valóságos? Az elmém az.
  68. 68. Hol van az elméd? Keresd meg most azonnal! Ha azelme az akadálya annak, hogy megismerd önmagad, fon-tos meglátnunk, hogy az elme valódi-e, vagy képzelet-beli. Hová tűnt? Igen, hová tűnt? Hová tűnik az elme a vizsgálódás pil-lanatában? Nem is létezett. Ha valami az egyik pillanatban nem létezik, míg amásikban olyan, mintha létezne, mennyire megbízható? Egyáltalán nem megbízható. Még csak egy nem is megbízható akadályról van szó.Nem így van? De még mindig hiszek benne. Én táplálom. Hogyan? Hogy mozgásban tartom. Mi az, amit mozgásban tartasz? Az elmémet, amely ezt az egészet hallgatja. Hol van az elme? Keresd meg! Tulajdonképpen képtelen vagyok rá.
  69. 69. Ha riem hiszed azt többé, hogy az elme valamiféle szi-lárd anyag, akkor micsoda? A gondolataim. Amikor megnézed ezt a gondolatot: a gondolataim, mivan ott? Mit találsz, amikor a tudatosságot közvetlenül agondolat felé fordítod? Semmit. Ha a gondolat csak képzeletbeli, és nem is létezik, ak-kor mi létezik? Érzés, érzelem. Keresd meg az érzést, az érzelmet, és mondd el ne-kem, mi van ott! Csak képzelődés. Most mi van ott? Semmi. És ez a semmi? Az emberek meghallják a semmi szót, és mindenfélétgondolnak arról, mit is jelent: sivárságot vagy az ürességegyéb szinonimáit. Szeretném megtudni, vajon ez a sem-mi valamiféle sivárság vagy halál, avagy tudatosság, élőintelligencia? Néha intelligencia.
  70. 70. Ha csak néha intelligencia, akkor nem megbízható in-telligencia. Igen, mert gyakran eltakarják a felhők. Mi az, ami tudatában van a felhőknek, ami tudatábanvan ennek a jövő-menő intelligenciának? Az, aki én vagyok. Igen! Azt mondod, hogy aki valójában vagy, az tuda-tos, amikor felhős az ég, és tudatos, amikor felhőtlen. Jólértelek? Igen, és én ítélem meg a felhőket. A tudatosság ítéli meg a felhőket, vagy a megítélés atudatosságban jelenik meg, mint a felhők egyike? Az ítélkezés megjelenik. Nem szeretem, és aztán ítélkezem. A nem szeretés, az idegenkedés és az undor megjele-nik. Te ez a tudatosság vagy, amelyről az imént beszéltél?Ezek az állapotok pedig egyszerűen jelenségek, amelyeka felhő újabb formáiként jelennek meg? A felhő formáiként. Én nem az vagyok. Igazat mondasz. Most, csupán egyetlen pillanatralégy teljesen csendben ebben a tapasztalásban! Az a do-log, amit elmének neveztél, és akadályként érzékeltél,nem csak egy másik jelenség?
  71. 71. Én nem az vagyok. Ha jól értem, azt mondtad, hogy aki valójában vagy,az mindig jelen van: az ítélkezés tudatossága, az elme tu-datossága, a felhő tudatossága - maga a tudatosság. Igen. A tudatosság mindig jelen van. Minden más a tuda-tosságban jön-megy. Feldühít, hogy a jelenségek egyáltalán jönnek-mennek. Düh jelenik meg, és már megint itt egy felhőréteg.A hindu tradícióban ezeket a rétegeket hívják Májá* fáty-lának, mert az elmének - ennek a felhőnek - megvan aza képessége, hogy látszólag végtelen számú részecskévébomoljon. Ez nekem nagyon megy. Ez egy sziddhi, egy erő. Az elme a legnagyobb sziddhi.Az elme képes elképzelni, hogy valami úgy van, majd vi-lágosan felismeri, hogy mégsem úgy van. Hatalmas erőez, nemde? Ez Májá ereje, az illúzió ereje, az önkívületereje. Igen, egyre tisztábban látom az önkívületet. Látom az igé-zetet.* Májá: az elkülönült énként és világként megjelenő relatív valóság illúzi- ója.
  72. 72. Most lásd meg a látót! Mit csinál ő, hogy annyira egyedül érzi magát? Ő? Ezek szerint tárgyként látod. Vajon az „ő" azono-sulás egy tudatosságban felbukkanó jelenséggel, vagy az„ő" maga a tudatosság? Valamilyen jelenség. Van a tudatosságnak neme? Nincs. Helyes! Nincs neme. Van a tudatosságnak szeme? Nem igazán. Van a tudatosságnak füle? Nincs. Van a tudatosságnak formája? Nincs. Az élő Szív-szútra" tárul fel, amikor meglátod azt, amivalójában itt van. Semmi! Senki! Találsz akár egyetlenolyan pillanatot is, amikor az, aminek nincs szeme, nincs* Szív-szútra: a buddhista pradnyápáramitá- (tökéletes bölcsesség) iroda- lom egyik legfontosabb műve, mely i. sz. 300-500 körül keletkezhetett. A Szív-szútra tanításának lényege: „A forma üresség, az üresség forma. Az üresség nem más, mint forma. A forma nem más, mint üresség."
  73. 73. füle, nincs formája és nincs neme, ne lenne teljességgeljelen? Nem. Mindig jelen van! Ami mindig jelen van, az vagy te. Azonosítsd magadhelyesen az örökké jelen lévő tudatossággal, és végy me-nedéket Abban! * * * Az elmémmel tudom, hogy ez a forma, ez a test és mindaz,amit csinálok, nem annak igazsága, aki vagyok. Miért...? Mindezt intellektuális szinten tudni nem elegendő. Tudom! Hagyj fel azzal, hogy bármit is tudjál! Hagyj fel az in-tellektuális megértés hajszolásával! Hagyj fel a miértekkérdezgetésével! Minden alkalommal, amikor a miértmegjelenik, csak még mélyebbre visz téged az intellek-tusba. A miértre adható egyetlen válasz: miért ne? Meghívást kaptál oda, ami túl van az értelmi tudáson.A közvetlen megtapasztalásba kaptál meghívást. Ki vagyéhezve a közvetlen megtapasztalásra, a közvetlen meg-tapasztalás pedig az intellektus egyetlen meghatározásá-ban sem található meg. Légy csendes, majd még csendesebb, és még annál iscsendesebb! Légy minden képzeletet felülmúlóan csen-des! Ekkor az, amit nem lehet megismerni, felfedi önma-gát. Új lesz, és régi, túl a tudás vagy nemtudás mindenpolaritásán.
  74. 74. Mire van szükség a csendességhez? Mi éli túl azt?Maradj itt! Engedd, hogy a csendesség feloldja az önállólétezés valóságába vetett hitedet! Akkor nincs mód a valódi tudásra, mert ha az ember éppentud valamit, az elméje tolmácsolja azt, hogy mi a tudatosság. Van a tiszta létezés, ahonnan az egyéni létezés az ere-jét meríti. Van a tiszta tudatosság, ahonnan a korlátozott,egyéni tudatosság az erejét kapja. A tiszta megismerés,tiszta tudás nem megismert, nem tudott, és nem is elrak-tározható, mert nagyobb annál, ami a múlt emlékeibőlvagy kategóriáiból megtudható. Makulátlan. Nem hagynyomokat. A tér is abban van, tehát még a térnél is fino-mabb. * * * Mi a helyzet a belátásokkal, a ráébredésekkel? Nem csakgondolatok maguk is? A belátást és kinyilatkozást közvetítő gondolat - amelyősi és tiszta - egyenesen az ürességből érkezik, nem pe-dig a feltételekhez kötött elmén keresztül. A belátás, a rá-ébredés annak a tudatos egyesülésnek a szent gyermeke,amikor az elme összeforr saját forrásával. Ebből az egye-sülésből keletkeznek a szútrák és a szent iratok. Tehát oda kell figyelnünk rájuk? Igen. A Szépséget és az Igazságot tükrözik. Mondd kiőket! írd le őket! Éld meg őket! Ez a költészet. Ez a mű-vészet. Ez az igaz emberi élet. A ráébredések fényében

×