Területfejlesztés és turizmus II. Dr. Jandala Csilla
II. Félév 1. hét <ul><li>A ruralitás  értelmezése a turizmusban </li></ul>
Rurális turizmus fogalma <ul><li>Nem új fogalom:  a XIX. századtól használatos =  vidéki környezetbe való utazás (általába...
Ellentmondások <ul><li>Valójában nem egyszerű a meghatározás, mert: </li></ul><ul><ul><li>Magát  a rurális területet nehéz...
(folytatás) <ul><li>Rurális turizmus komplex tevékenység, országonként mást és mást jelent </li></ul><ul><li>Alapja: speci...
A ruralitás vizsgálatának szempontjai <ul><li>1. Népsűrűség, település nagyság </li></ul><ul><li>- általában alacsony néps...
(folytatás) <ul><li>2.  Földhasználat </li></ul><ul><li>-  alacsony arányú beépítettség (10-20%) </li></ul><ul><li>- mezőg...
(folytatás) <ul><li>3.  Tradícionális társadalmi szerkezet </li></ul><ul><li>-  Szociológusok szerint:  </li></ul><ul><li>...
OECD Rurális Fejlesztési Programja kritériumai <ul><li>150 fő/km 2  –nél kisebb népsűrűség </li></ul><ul><li>Az egyes tele...
Mi tekinthető rurális turizmusnak? <ul><li>Rurális területen jelentkező turizmus </li></ul><ul><li>A természettel való kap...
A rurális turizmus jellemzői <ul><li>Helyi tulajdonú vállalkozások (kiegészítő tevékenység) </li></ul><ul><li>Fejletlen in...
Városi/üdülőhelyi turizmus jellemzői <ul><li>Vállalkozások jelentős része nem helyi tulajdonú (Turizmus = fő tevékenység) ...
2.hét <ul><li>A rurális turizmus adottságai és lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében </li></ul><ul><li>(esettanulmán...
A megye turisztikai forgalma (2004) 1,97 248.911 (21%) 125.995 (19%) Összesen 4,78 10.561 (2%) 2.206 (3%) Falusi száll. 5,...
A megye ruralitásának igazolása <ul><li>Népesség, migráció </li></ul><ul><li>- terület: 5.937 km ² </li></ul><ul><li>- nép...
(folytatás) <ul><li>3.Szociális helyzet </li></ul><ul><li>- felsőfokú oktatásban részt vevők: 5 ezer fő </li></ul><ul><li>...
Fejlesztésre javasolt termékek <ul><li>Három termékcsoport: </li></ul><ul><ul><li>Természet </li></ul></ul><ul><ul><li>Örö...
„ Természet” termékcsoport elemei <ul><li>Folyók: Tisza, Túr, Szamos, Bodrog </li></ul><ul><li>Mezők </li></ul><ul><li>Moc...
 
 
Nyíregyháza Sóstó
 
 
 
„ Örökség” termékcsoport elemei <ul><li>Templomok: Nyírbátor, Csaroda, Tákos </li></ul><ul><li>Kastélyok: Tiszadob, Vaja, ...
Nyírbátor
Nyírbátor
Nyírbátor
Nyírbátor
Csaroda
Tákos
Tákos
Tiszadob
Tiszadob
Túristvándi
Tarpa
 
Szatmárcseke
 
 
Tiszacsécse
 
„ Lekvárium” (Penyige)
„ Vallás” termékcsoport elemei <ul><li>Máriapócs, a görög-katolikus vallás európai központja </li></ul>
 
 
6. hét <ul><li>Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I. </li></ul>
Előzmény :  Abu Simbel, Philae, 1959
Világörökség Egyezmény  (World Heritage Convention)  <ul><li>UNESCO, 1972: „ Egyezmény a világ kulturális és természeti ör...
1.Világörökségek listája <ul><li>Különleges, univerzális értékek számbavétele pályáztatással  </li></ul><ul><li>Ma: 812 he...
2.Világörökség Alap <ul><li>Tagországok befizetéseiből + magánadományokból képződik (kb. 2 millió euro/év) </li></ul><ul><...
3. Nemzeti és nemzetközi védelem <ul><li>Elsődleges felelősség: tagországoké </li></ul><ul><li>Mit kell biztosítaniuk? </l...
4. Világörökség Bizottság <ul><li>A tagországok közül 2-2 évre választják (21 tag) </li></ul><ul><li>Feladataik: </li></ul...
5. Világörökség Központ <ul><li>Létrehozása: 1992 </li></ul><ul><li>A még nem csatlakozott országok ösztönzése </li></ul><...
6. Világörökség logo
7.Világörökség kategóriák   <ul><li>Kulturális (628)  </li></ul><ul><li>Természeti (161) </li></ul><ul><li>Vegyes (23) </l...
7.1. Kulturális örökségek <ul><li>Műemlékek : építészeti, monumentális festészeti, szobrászati művek, régészeti elemek </l...
7.1.1. Kultúrtájak <ul><li>Történeti tájak, melyeket az ember a természettel közösen hozott létre </li></ul><ul><li>- tuda...
7.2. Természeti örökségek <ul><li>Esztétikai vagy tudományos  szempontból rendkívüli képződmények </li></ul><ul><li>Tudomá...
7.3 Vegyes kategória <ul><li>Kulturális és természeti javak gazdag keveréke, együttese: pl. Taishan-hegység (Kína) </li></...
Magyar világörökség helyszínek/1. 1996 / Kulturális Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti körny...
Magyar világörökség helyszínek/2. 2002/ Kulturális (kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék  2001/ Kulturális (kultúrtáj) ...
Világörökség és turizmus <ul><li>Vonzerő a turizmus számára </li></ul><ul><li>Turizmus +/- hatásai </li></ul><ul><li>Fejle...
Felvétel a Világörökségi Listára   <ul><li>Javaslat benyújtása a Nemzeti Bizottsághoz </li></ul><ul><li>Várományosi listár...
A világ 7 új csodája -  New 7 Wonders <ul><li>Világméretű szavazás 2000-től (Bernard Weber, Svájc) </li></ul><ul><li>21 „c...
Versenyben lévő 21 csoda <ul><li>1. Gízai piramisok 13. Timboktu </li></ul><ul><li>2. Stonehenge 14. Krisztus szobor </li>...
7. hét <ul><li>Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II. </li></ul>
7.1.Budapest Duna-parti látképe és az Andrássy út környezete
 
 
7.2. Hollókő ófalu
 
7.3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai
7.4. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság
 
7.5. Hortobágyi Nemzeti Park
 
7.6. Pécsi ókeresztény sírkamrák
 
7.7.Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj
 
 
7.8. A tokaji történelmi borvidék
 
7.9. A magyar várományosi listán szereplő helyszínek <ul><li>Tarnóc ősélőhely  </li></ul><ul><li>A Komárom / Komarnoi erőd...
7.10. A világörökség helyszínek turisztikai hasznosításának feltételei <ul><li>Állami feladatok </li></ul><ul><li>Turizmus...
<ul><li>Állami feladatok </li></ul><ul><ul><li>Értékek fenntartása, védelme </li></ul></ul><ul><ul><li>Teherbíró-képesség ...
<ul><li>Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) </li></ul><ul><ul><li>Hosszú távú gondolkodás </li></...
<ul><li>A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai </li></ul><ul><ul><li>Speciális menedzsment eszközök alkalma...
<ul><li>A látogatók (turisták) feladatai </li></ul><ul><ul><li>Helyi szokások és a helyi közösség életmódjának tiszteletbe...
7.11. A lehetséges hasznosítás formái és problémái   <ul><li>Elsődleges, másodlagos vagy kiegészítő vonzerő </li></ul><ul>...
Magyarország 7 csodája: szavazás Iparművészeti Múzeum Visegrádi Királyi palota ING székház Szegedi Dóm tér együttese Horto...
A magyar építészet 7 csodája <ul><li>Parlament (6781) </li></ul><ul><li>Szegedi Dóm tér együttese (5235) </li></ul><ul><li...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Területfejlesztés és turizmus

3,879

Published on

Területfejlesztés és turizmus

Published in: Travel
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
3,879
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Területfejlesztés és turizmus

  1. 1. Területfejlesztés és turizmus II. Dr. Jandala Csilla
  2. 2. II. Félév 1. hét <ul><li>A ruralitás értelmezése a turizmusban </li></ul>
  3. 3. Rurális turizmus fogalma <ul><li>Nem új fogalom: a XIX. századtól használatos = vidéki környezetbe való utazás (általában vonattal!) </li></ul><ul><li>XX. században: nagyobb létszám, bérelt vagy saját gépkocsi, kisvárosok és falvak </li></ul><ul><li>Definíció = „Vidéken bonyolódó turizmus” (?) </li></ul>
  4. 4. Ellentmondások <ul><li>Valójában nem egyszerű a meghatározás, mert: </li></ul><ul><ul><li>Magát a rurális területet nehéz definiálni </li></ul></ul><ul><ul><li>Rurális területen nem csak rurális turizmus létezhet </li></ul></ul><ul><ul><li>Városi/üdülőhelyi turizmus vidéken is létezhet </li></ul></ul><ul><ul><li>Van, ahol parasztgazdaságokhoz kötődik (Ausztria, Németország) </li></ul></ul><ul><ul><li>Urbanizált, rurális területek közti különbségek mérséklődnek </li></ul></ul>
  5. 5. (folytatás) <ul><li>Rurális turizmus komplex tevékenység, országonként mást és mást jelent </li></ul><ul><li>Alapja: speciális érdeklődést keltő természeti környezet </li></ul>
  6. 6. A ruralitás vizsgálatának szempontjai <ul><li>1. Népsűrűség, település nagyság </li></ul><ul><li>- általában alacsony népsűrűség jellemzi, pl. </li></ul><ul><li>Ausztrália/ Kanada < 1000 lakos, </li></ul><ul><li>Ausztria < 5000 lakos, </li></ul><ul><li>Franciaország < 2000 lakos </li></ul><ul><li>Svájc/Portugália < 10000 lakos </li></ul><ul><li>- természeti vagy megművelt, erdősített területek dominanciája </li></ul>
  7. 7. (folytatás) <ul><li>2. Földhasználat </li></ul><ul><li>- alacsony arányú beépítettség (10-20%) </li></ul><ul><li>- mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek dominálnak </li></ul><ul><li>- tradícionális iparok fennmaradnak </li></ul><ul><li>- (+) kevés női munkaerő, csökkenő foglalkoztatottság </li></ul>
  8. 8. (folytatás) <ul><li>3. Tradícionális társadalmi szerkezet </li></ul><ul><li>- Szociológusok szerint: </li></ul><ul><li>a) kisvárosi társadalmak </li></ul><ul><li>b) agrár társadalmak </li></ul><ul><li>c) ruralisták </li></ul><ul><li>- Urbánus és rurális közösségek különbségei </li></ul>
  9. 9. OECD Rurális Fejlesztési Programja kritériumai <ul><li>150 fő/km 2 –nél kisebb népsűrűség </li></ul><ul><li>Az egyes települések lakóinak száma < 10ezer főnél </li></ul><ul><li>Mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással foglalkozó lakosság aránya min. 12-15% </li></ul><ul><li>Átlagnál magasabb munkanélküliség </li></ul><ul><li>Beépítettség max. 20 % </li></ul><ul><li>Tradícionális közösségek </li></ul>
  10. 10. Mi tekinthető rurális turizmusnak? <ul><li>Rurális területen jelentkező turizmus </li></ul><ul><li>A természettel való kapcsolata szoros: funkcionálisan rurális </li></ul><ul><li>Méreteiben rurális : kisvállalkozások jellemzik </li></ul><ul><li>Helyi családok részvételével valósul meg (általában nem önálló tevékenység) </li></ul><ul><li>Lassú, organikus, de hosszú távon biztos fejlődés </li></ul><ul><li>Személyes kontaktusok a vendéggel </li></ul><ul><li>Fejlesztése egyben a rurális környezet fenntarthatóságát szolgálja </li></ul>
  11. 11. A rurális turizmus jellemzői <ul><li>Helyi tulajdonú vállalkozások (kiegészítő tevékenység) </li></ul><ul><li>Fejletlen infrastruktúra </li></ul><ul><li>Kisméretű létesítmények </li></ul><ul><li>Sok, szabadban szervezett program, tevékenység </li></ul><ul><li>Részmunkaidős foglalkoztatás (dolgozók közel laknak) </li></ul><ul><li>Nagy szezonalitás </li></ul><ul><li>Kevés vendég (személyes kapcsolat) </li></ul><ul><li>Lokális légkör </li></ul><ul><li>Niche marketing </li></ul>
  12. 12. Városi/üdülőhelyi turizmus jellemzői <ul><li>Vállalkozások jelentős része nem helyi tulajdonú (Turizmus = fő tevékenység) </li></ul><ul><li>Fejlett infrastruktúra </li></ul><ul><li>Közepes ill. nagy méretű létesítmények </li></ul><ul><li>Kevés szabadban szervezett program, tevékenység </li></ul><ul><li>Teljes munkaidős foglalkoztatás (dolgozók távol laknak) </li></ul><ul><li>Mérsékelt szezonalitás (vagy nincs) </li></ul><ul><li>Sok vendég (anonim kapcsolat) </li></ul><ul><li>Kozmopolita légkör </li></ul><ul><li>Széleskörű marketing tevékenység az értékesítésben </li></ul>
  13. 13. 2.hét <ul><li>A rurális turizmus adottságai és lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében </li></ul><ul><li>(esettanulmány) </li></ul>
  14. 14. A megye turisztikai forgalma (2004) 1,97 248.911 (21%) 125.995 (19%) Összesen 4,78 10.561 (2%) 2.206 (3%) Falusi száll. 5,5 20.851 (59%) 3.769 (48%) Fizetővend. 1,58 30.827 (17%) 19.402 (10%) Kemping 1,76 78.016 (30%) 44.300 (27%) Szálloda Átlagos tart. Vendégéjsz. (% külf.) Vendégek (% külf.) Szálláshely
  15. 15. A megye ruralitásának igazolása <ul><li>Népesség, migráció </li></ul><ul><li>- terület: 5.937 km ² </li></ul><ul><li>- népesség: 563.495 fő </li></ul><ul><li>- népsűrűség: 95 fő/km ² </li></ul><ul><li>2. Gazdasági szerkezet </li></ul><ul><li>- foglalkoztatottak száma: 130 ezer </li></ul><ul><li>- munkanélküliségi ráta: 20 % </li></ul><ul><li>- foglalkoztatás szektoronként: mezőgazdaság: 15% , feldolgozóipar 26%, keresk. 9%, szolgáltatás 18%, oktatás 13%, eü 9%, közigazgatás 3% </li></ul>
  16. 16. (folytatás) <ul><li>3.Szociális helyzet </li></ul><ul><li>- felsőfokú oktatásban részt vevők: 5 ezer fő </li></ul><ul><li>- csecsemőhalandóság: 1,6% </li></ul><ul><li>- bűnesetek: 20 ezer / év (felderítettség aránya: 40%) </li></ul><ul><li>4. Környezet és fenntarthatóság </li></ul><ul><li>- mezőgazdaságilag művelt ter.: 66% </li></ul><ul><li>- erdő: 18% (évi 4%-os növekedés) </li></ul><ul><li>- védett ter.: 4% </li></ul><ul><li>- víztisztítás aránya: 62% </li></ul>
  17. 17. Fejlesztésre javasolt termékek <ul><li>Három termékcsoport: </li></ul><ul><ul><li>Természet </li></ul></ul><ul><ul><li>Örökség </li></ul></ul><ul><ul><li>Vallás </li></ul></ul>
  18. 18. „ Természet” termékcsoport elemei <ul><li>Folyók: Tisza, Túr, Szamos, Bodrog </li></ul><ul><li>Mezők </li></ul><ul><li>Mocsarak </li></ul><ul><li>Árterek, ártéri erdők </li></ul><ul><li>Védett növények, állatok </li></ul><ul><li>Sóstó </li></ul>
  19. 21. Nyíregyháza Sóstó
  20. 25. „ Örökség” termékcsoport elemei <ul><li>Templomok: Nyírbátor, Csaroda, Tákos </li></ul><ul><li>Kastélyok: Tiszadob, Vaja, Tuzsér </li></ul><ul><li>Malmok: Túristvándi, Tarpa </li></ul><ul><li>Emlékhelyek: Szatmárcseke, Tiszacsécse </li></ul><ul><li>Kézművesség: hímzés, faragás </li></ul><ul><li>Építészet (lakóházak, haranglábak), életmód </li></ul><ul><li>Gasztronómia </li></ul><ul><li>Tradícionális halászat, gazdálkodás </li></ul>
  21. 26. Nyírbátor
  22. 27. Nyírbátor
  23. 28. Nyírbátor
  24. 29. Nyírbátor
  25. 30. Csaroda
  26. 31. Tákos
  27. 32. Tákos
  28. 33. Tiszadob
  29. 34. Tiszadob
  30. 35. Túristvándi
  31. 36. Tarpa
  32. 38. Szatmárcseke
  33. 41. Tiszacsécse
  34. 43. „ Lekvárium” (Penyige)
  35. 44. „ Vallás” termékcsoport elemei <ul><li>Máriapócs, a görög-katolikus vallás európai központja </li></ul>
  36. 47. 6. hét <ul><li>Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása I. </li></ul>
  37. 48. Előzmény : Abu Simbel, Philae, 1959
  38. 49. Világörökség Egyezmény (World Heritage Convention) <ul><li>UNESCO, 1972: „ Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének megóvására” </li></ul><ul><li>Célja: jogi, adminisztratív, pénzügyi keret biztosítása, együttműködők ösztönzése </li></ul><ul><li>Napjainkban: 180 tagország (Mo. 1985-től) </li></ul><ul><li>Kapcsolódó témák: pl. világörökségek listája, alap, védelem, logo </li></ul>
  39. 50. 1.Világörökségek listája <ul><li>Különleges, univerzális értékek számbavétele pályáztatással </li></ul><ul><li>Ma: 812 helyszín (137 államban) </li></ul><ul><li>Veszélyeztetett világörökség helyszínek (fegyveres konfliktus, tűzvész, vulkánkitörés, földcsuszamlás, belvíz, tulajdonos-váltás, túlzott urbanizáció, spontán turizmus-fejlődés) </li></ul>
  40. 51. 2.Világörökség Alap <ul><li>Tagországok befizetéseiből + magánadományokból képződik (kb. 2 millió euro/év) </li></ul><ul><li>Felhasználása: „gyorssegélyként” (veszélyeztetett helyszínek, szaktanácsadás, képzett munkaerő, tréningek) </li></ul><ul><li>Esetenként hosszú távú kölcsön is nyújtható! </li></ul>
  41. 52. 3. Nemzeti és nemzetközi védelem <ul><li>Elsődleges felelősség: tagországoké </li></ul><ul><li>Mit kell biztosítaniuk? </li></ul><ul><li>- politika </li></ul><ul><li>- módszer </li></ul><ul><li>- kutatások, mérések </li></ul><ul><li>- tréningek </li></ul>
  42. 53. 4. Világörökség Bizottság <ul><li>A tagországok közül 2-2 évre választják (21 tag) </li></ul><ul><li>Feladataik: </li></ul><ul><li>- Pályázatok elbírálása </li></ul><ul><li>- Különösen veszélyeztetett helyszínek listájának összeállítása </li></ul><ul><li>- A Világörökség státuszt elvesztettek listájának közzététele </li></ul><ul><li>- Világörökség Alap kezelése </li></ul><ul><li>- Információ nyújtás </li></ul>
  43. 54. 5. Világörökség Központ <ul><li>Létrehozása: 1992 </li></ul><ul><li>A még nem csatlakozott országok ösztönzése </li></ul><ul><li>A tagországok inspirálása újabb pályázatokra </li></ul><ul><li>Közreműködés a tagországok tréning-programjaiban </li></ul><ul><li>Gyors reagálás fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa esetén </li></ul><ul><li>Az UNESCO kulturális és természeti örökségekkel kapcsolatos tevékenységének promóciója </li></ul>
  44. 55. 6. Világörökség logo
  45. 56. 7.Világörökség kategóriák <ul><li>Kulturális (628) </li></ul><ul><li>Természeti (161) </li></ul><ul><li>Vegyes (23) </li></ul>
  46. 57. 7.1. Kulturális örökségek <ul><li>Műemlékek : építészeti, monumentális festészeti, szobrászati művek, régészeti elemek </li></ul><ul><li>Épületegyüttesek </li></ul><ul><li>Helyszínek : ember, vagy az ember és természet közös alkotása </li></ul><ul><li>Megfeleljenek a hitelesség kritériumának! </li></ul>
  47. 58. 7.1.1. Kultúrtájak <ul><li>Történeti tájak, melyeket az ember a természettel közösen hozott létre </li></ul><ul><li>- tudatosan tervezett és kialakított épületek parkokkal </li></ul><ul><li>- fejlődési folyamatot tükröznek: jelenlegi formájuk a természethez való reagálás révén alakult ki </li></ul><ul><li>- társult értéket hordozók (asszociatív): pl. vallási, művészeti, kulturális jelenségek és a természet viszonya </li></ul>
  48. 59. 7.2. Természeti örökségek <ul><li>Esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli képződmények </li></ul><ul><li>Tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli képződmények, kihalástól fenyegetett növény- és állatvilág lakóhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolható területek </li></ul><ul><li>Természeti tájak </li></ul><ul><li>Megfeleljenek az integritás kritériumának ! </li></ul>
  49. 60. 7.3 Vegyes kategória <ul><li>Kulturális és természeti javak gazdag keveréke, együttese: pl. Taishan-hegység (Kína) </li></ul><ul><li>- ősmaradványok, geológiai lelőhely </li></ul><ul><li>- gyógynövények (462 fajta) </li></ul><ul><li>- számos 100 évnél idősebb fa </li></ul><ul><li>- szentélyek (22 templom, 97 romterület, 819 sírhely): buddhista, taoista kultuszhelyek </li></ul>
  50. 61. Magyar világörökség helyszínek/1. 1996 / Kulturális Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1995 / Természeti Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1987 / Kulturális Hollókő ófalu és táji környezete 1987 és 2002 / Kulturális Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Felvétel éve /Örökség-fajta Helyszín
  51. 62. Magyar világörökség helyszínek/2. 2002/ Kulturális (kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék 2001/ Kulturális (kultúrtáj) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2000 / Kulturális Pécsi ókeresztény sírkamrák 1997 / Kulturális (kultúrtáj) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
  52. 63. Világörökség és turizmus <ul><li>Vonzerő a turizmus számára </li></ul><ul><li>Turizmus +/- hatásai </li></ul><ul><li>Fejlesztés a Világörökség Egyezménnyel összhangban lehetséges (megfelelő menedzsment, optimális infrastruktúra, stb.) </li></ul>
  53. 64. Felvétel a Világörökségi Listára <ul><li>Javaslat benyújtása a Nemzeti Bizottsághoz </li></ul><ul><li>Várományosi listára vétel </li></ul><ul><li>Kormányelőterjesztés a Világörökség Bizottság számára </li></ul><ul><li>Ellenőrzés, véleményezés (tanácsadó szervezetekkel) </li></ul><ul><li>Döntés </li></ul><ul><li>Évente hány javaslatról lehet dönteni? </li></ul>
  54. 65. A világ 7 új csodája - New 7 Wonders <ul><li>Világméretű szavazás 2000-től (Bernard Weber, Svájc) </li></ul><ul><li>21 „csoda” kiválasztása 77-ből 2005-ben </li></ul><ul><ul><li>Kínai Nagy Fal </li></ul></ul><ul><ul><li>Magyar helyszín: Parlament: 33. volt </li></ul></ul><ul><li>Szavazás 2007.07.07-ig </li></ul>
  55. 66. Versenyben lévő 21 csoda <ul><li>1. Gízai piramisok 13. Timboktu </li></ul><ul><li>2. Stonehenge 14. Krisztus szobor </li></ul><ul><li>3. Colosseum 15. Húsvét szigetek </li></ul><ul><li>4. Akropolisz 16. Machu Pichu </li></ul><ul><li>5. Hagia Sophia 17. Chichen Itza </li></ul><ul><li>6. Nagy Fal 18. Szabadság szobor </li></ul><ul><li>7. Kijomizu templom 19. Neuschwanstein-i kastély </li></ul><ul><li>8. Kreml 20. Alhambra </li></ul><ul><li>9. Petra 21. Eiffel torony </li></ul><ul><li>10.Tádzs Mahal </li></ul><ul><li>11. Angkor Vat </li></ul><ul><li>12. Sydney-i Operaház </li></ul><ul><li>Kimaradt pl. Golden Gate híd, Sagrada Familia, Písa-i ferdetorony, Tibeti Potala palota! </li></ul>
  56. 67. 7. hét <ul><li>Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása II. </li></ul>
  57. 68. 7.1.Budapest Duna-parti látképe és az Andrássy út környezete
  58. 71. 7.2. Hollókő ófalu
  59. 73. 7.3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai
  60. 74. 7.4. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság
  61. 76. 7.5. Hortobágyi Nemzeti Park
  62. 78. 7.6. Pécsi ókeresztény sírkamrák
  63. 80. 7.7.Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj
  64. 83. 7.8. A tokaji történelmi borvidék
  65. 85. 7.9. A magyar várományosi listán szereplő helyszínek <ul><li>Tarnóc ősélőhely </li></ul><ul><li>A Komárom / Komarnoi erődrendszer </li></ul><ul><li>&quot;Dunakanyar kultúrtáj&quot; (munkacím) </li></ul><ul><li>A Rózsadombi termál karszt területe </li></ul><ul><li>Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió </li></ul><ul><li>A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó </li></ul><ul><li>A római limes magyarországi szakasza </li></ul><ul><li>Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok </li></ul><ul><li>Tájház hálózat Magyarországon </li></ul><ul><li>Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai </li></ul>
  66. 86. 7.10. A világörökség helyszínek turisztikai hasznosításának feltételei <ul><li>Állami feladatok </li></ul><ul><li>Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) </li></ul><ul><li>A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai </li></ul><ul><li>A látogatók (turisták) feladatai </li></ul>
  67. 87. <ul><li>Állami feladatok </li></ul><ul><ul><li>Értékek fenntartása, védelme </li></ul></ul><ul><ul><li>Teherbíró-képesség vizsgálat </li></ul></ul><ul><ul><li>Infrastruktúra biztosítása </li></ul></ul><ul><ul><li>Figyelemfelkeltés, tájékoztatás </li></ul></ul><ul><ul><li>Oktatás, nevelés támogatása </li></ul></ul>
  68. 88. <ul><li>Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek, vállalkozók) </li></ul><ul><ul><li>Hosszú távú gondolkodás </li></ul></ul><ul><ul><li>Részvétel az értékek fenntartásában </li></ul></ul><ul><ul><li>Fenntartható és teherbíró-képességnek megfelelő turizmus fejlesztés </li></ul></ul><ul><ul><li>Keresleti tendenciákkal összefüggő komplex termékfejlesztés </li></ul></ul><ul><ul><li>Helyi lakosság bevonása a fejlesztésbe </li></ul></ul>
  69. 89. <ul><li>A fogadóterület kezelőjének és lakosságának feladatai </li></ul><ul><ul><li>Speciális menedzsment eszközök alkalmazása </li></ul></ul><ul><ul><li>Folyamatos kontroll </li></ul></ul><ul><ul><li>Részvétel a fejlesztésekben </li></ul></ul><ul><ul><li>Oktatási programokban való részvétel </li></ul></ul><ul><ul><li>Autentikus és a turisztikai termékkel harmonizáló kiegészítő szolgáltatások nyújtása </li></ul></ul>
  70. 90. <ul><li>A látogatók (turisták) feladatai </li></ul><ul><ul><li>Helyi szokások és a helyi közösség életmódjának tiszteletben tartása </li></ul></ul><ul><ul><li>Előzetes ismeretgyűjtés, tájékozódás </li></ul></ul><ul><ul><li>Megfelelő viselkedés </li></ul></ul>
  71. 91. 7.11. A lehetséges hasznosítás formái és problémái <ul><li>Elsődleges, másodlagos vagy kiegészítő vonzerő </li></ul><ul><li>Különleges kínálatban való megjelenés: pl. incentive, vallási, zarándok, kulturális, rendezvény </li></ul><ul><li>Megközelíthetőség (fő áramlások, infrastruktúra) </li></ul><ul><li>Van-e látható jele???? </li></ul>
  72. 92. Magyarország 7 csodája: szavazás Iparművészeti Múzeum Visegrádi Királyi palota ING székház Szegedi Dóm tér együttese Hortobágyi Kilenclyukú híd Pasaréti tér együttese Hollókői ófalu Parlament Gresham palota Pannonhalmi Apátság Fertődi Eszterházy kastély Paksi templom Esztergomi Bazilika Mátyás templom, Halászbástya Egri érseki pincerendszer Lánchíd Dohány utcai zsinagóga Komáromi Monostori erőd Csarodai református templom Jáki templom Budapesti Sportaréna
  73. 93. A magyar építészet 7 csodája <ul><li>Parlament (6781) </li></ul><ul><li>Szegedi Dóm tér együttese (5235) </li></ul><ul><li>Mátyás templom a Halászbástyával (3646) </li></ul><ul><li>Egri érseki pincerendszer (3599) </li></ul><ul><li>Pannonhalmi Apátság (3392) </li></ul><ul><li>Esztergomi Bazilika (3110) </li></ul><ul><li>Lánchíd (2898) </li></ul>

×