Könyvbemutató etika

262 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
262
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
28
Actions
Shares
0
Downloads
5
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Könyvbemutató etika

  1. 1. ETIKAA jó életről szóló tanítás a szociálpedagógiában
  2. 2. A szociális munka különösen sokszor kerül kérdések elé, hiszen nehéz döntéseket kell hozni a mindennapokban. Sok érdek ütközik a munka folyamán – talán több mint más hivatások gyakorlásakor.Sok félreértést kell elkerülnie a szociális szférában dolgozónak, ezért nem maradhat védelem nélkül. De milyen vezérfonal létezik, hogy a helyeset a helytelentől, vagy a jót a rossztól megkülönböztesse?
  3. 3. • Döntést hozni azt jelenti, hogy a különböző érdekeket – értékeket mérlegelni kell. De melyik érdek, kinek az elsőbbsége esik nagyobb súllyal a latba? Itt segít az etika.• De ez a rendkívül fontos tudomány a mindennapi életben még nincs annyira meggyökerezve, ahogy az elvárható lenne.• Ez elegendő ok arra, hogy a képzésben helye és szava legyen az etikának, az erkölcsnek. Hiszen sokszor látjuk, hogy a professzionális munka magában még lehet nagyon lelketlen, és akkor az eredményessége is kevésbé érzékelhető.
  4. 4. • A szociális munka sokak szerint „per se”, eleve jó, helyes és igazságos.• A kérdés úgy is feltehető, hogy a szociális szférában dogozók nem nemes és emberi motivációból tesznek meg mindent, ami a munkájukkal kapcsolatos?• Jó, helyes és igazságos – ezek egészen egyértelmű dolgok az életnek ezen a területén. Vagy mégsem?
  5. 5. • . Sokan állítják, hogy meg sem kellene ezt kérdezni, hiszen elvont fogalmakról van szó, amit nem képesek vagy nem akarnak megérteni.• Mégis, mindenki érzi, hogy nagy szükség van az etikára – mert tudjuk, hogy az életben számtalanszor találkozunk olyan dolgokkal, melyek nem egyértelműek.• Az etika éppen ezt tanítja: semmi sem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik. Bármilyen cselekvést lehet etikai szempontból vizsgálni, a látszólag semlegeseket is.
  6. 6. • Az etika a jó élet és cselekvés tanítása, az emberi értékek, normák és célok tana. Mert nem lehet jó és beteljesült az az élet, mely nem a jóra irányul. A szociális munka etikája mindenekelőtt a jó hivatásbeli vagy szakmai cselekvést tartja szem előtt.• A jó szociális munka elsősorban a szolgált személyek emberi méltóságának megőrzésére és – főleg, ha szociálpedagógiáról van szó, akkor – fejlesztésére irányul. Emiatt a szociális munka egy alapvetően humánus foglalkozás.
  7. 7. • A szociális területen dogozók hivatásbeli hétköznapjaikban állandóan etikai kérdésekkel konfrontálódnak, és megfelelően reagálniuk kell az eseményekre.• Találkoznak idősekkel, akik teljesen elszigetelve élnek, nem ritkán kétségbeesések között.• Dolgozni fognak drogosokkal, fiatalkorúakkal, akikről nyilatkozniuk kell.• Gyermekekre kell vigyázniuk, nevelniük kell őket, felelősek lesznek értük.• Látni fogják az erőszak sokféle formáját, tanácsot kell adniuk állapotos nőknek stb. Mi felel meg az emberi méltóságnak? Kit kell védeni a konfliktushelyzetekben?
  8. 8. • Melyek az etikai alapok a hivatásbeli cselekvéshez? Mindenki tudna erre választ adni – egy személyes, szubjektív választ. De kell lennie általános érvényű válaszoknak is.• Az etikus cselekvés, mint értékorientált kölcsönhatás a segítő hivatások esetében egy középponti momentumot mutat.• Az ilyen cselekvés azzal tűnik ki, hogy a célok és a hozzájuk vezető utak szándékuk szerint is vizsgálat tárgyát képezik: „Milyen célról van szó, amit követni kell?”
  9. 9. Miért?• Miért kell etikusan viselkednie egy ezen a területen dolgozónak?• Talán azért, mert olyan emberekkel foglalkozik, akik jobban rá vannak szorulva a támogatásra, akik támadhatók és emiatt sebezhetőbbek is, mint mások.• Ha abból indulunk ki, hogy az ember és kapcsolatai, melyekben él, minden érték kiinduló pontja – és ugyanakkor tudjuk, hogy ezek az emberhez kötött értékek a szociális munka „pácienseinél” veszélyeztetve vannak, akkor az etikai elvek megkövetelése a szociálpedagógusok körében egészen kézenfekvő.
  10. 10. Keresztényként• Ehhez jön még a mi esetünkben, hogy keresztények – krisztusiak vagyunk. Vagyis teljesen szerényen, és inkább a felelősséget tartva szem előtt, mint fennhéjázóan – de elmondhatjuk, hogy olyan többlet birtokában vagyunk, ami minőségileg teheti mássá az életünket és a munkánkat. A keresztény humanizmus, az ember, az éppen előttünk lévő ember szeretete (mert ez a lényeg Krisztus tanítása alapján) nem csak egyszerűen profi ellátást jelent. Hiszen az embernek lelke van, mely szeretet, elfogadás után vágyakozik.
  11. 11. AZ ETIKA FOGALMA• Az erkölcs, az erkölcsiség az ember önértelmezésének legalapvetőbb tapasztalatai közé tartozik: mindenki tudja egy nem reflektált, természetes módon, amikor valamit tesz, hogy a jó és rossz cselekedetek között különbség van. Ezt a jelenséget, vagyis az emberi cselekvés normáit teszi a tudományos reflexió tárgyává az etika.
  12. 12. • Az etika a cselekvés meggondolása vagy rendszerének tudatossá tétele.• Minden élethelyzet, minden szakma és hivatás megkívánja, hogy tárgyával etikai szempontból is foglalkozzon, mert látszólag semleges területeken is egyre inkább egyértelmű lesz a mai ember számára, hogy nem lehet etikai alapelvek nélkül élni.• Az embernek van egy előzetes tudása az etikáról, valószínűleg ez fejeződik ki abban, hogy a hétköznapi beszédünkben nagyon sok etikához közeli fogalmat, kifejezést használunk
  13. 13. • Miért fontos az etikai megközelítés? Mert az ember, ha nyitott szemmel és szívvel él, belátja, hogy felelősségre és élete alakítására hivatott. A felelősség tudata abból is ered, hogy a mai ember különösen is belátja: a hagyományok és a konvenciók már nem mondják meg neki egyértelműen, hogyan kell élni, hanem önmagának kell cselekednie és utánajárnia, hogyan lehet az emberségének igazán megfelelően élni. Az előző korokban a nagycsalád, az átlátható és kontrollt is jelentő települési közösségek, a nagy súllyal bíró vallási közösségek megtartó, integráló ereje nagy volt.
  14. 14. AZ EGYHÁZ ILLETÉKESSÉGE• Illetékes-e az egyház arra, hogy értékelje a társadalom életét, és hogy a társadalomban élő keresztények számára értékrendet állítson?• „Az Evangélium hirdetése azonban nem zárja ki, sőt szervesen magába foglalja azt a feladatot, hogy a keresztény közösség együttesen és egyes tagjain keresztül is fáradozzon az emberek egyéni életének jobbításán, egy igazságosabb és testvériesebb társadalom építésén.”
  15. 15. II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes• Isten úgy teremtette meg a világot, hogy egyfajta autonómiát adott a teremtésnek, így a társadalomnak is. Egyfajta autonómiát, ami természetesen nem korlátlan, de a teremtett világban benne van az aktív önfelülmúlás lehetősége.
  16. 16. • A magánélet és a társadalmi élet szerves egységben van egymással. A keresztény ember miközben a társadalomban él, nem tudja és nem is akarhatja megtagadni hitéből fakadó értékrendjét. Éppen ellenkezőleg: a világ elé kell élni, hogy mi boldogságunk és reményünk alapja.
  17. 17. A KINYILATKOZTATÁS ETIKAI DIMENZIÓJA• A Biblia a keresztény hit és az abban gyökerező keresztény világértelmezés, világnézet alapirata. A szó szoros értelmében minden keresztény teológia fundamentuma.• A Szentírás a mai korban felmerülő problémákra nem adhat választ, hiszen keletkezésének idején egészen más etikai problémák foglalkoztatták az embereket.
  18. 18. A Biblia „funkciói”• 1. Hermeneutikus funkció (alapirányok)• 2. Érzékeltető funkció (Pl. Jézus viselkedése)• 3. Megalapozó funkció (pl. Istenképiség)• 4. Kultúrtörténeti funkció (nemek viszonya)
  19. 19. AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA• „Minden társadalmi berendezkedés hordozója, alkotója és célja az ember, mégpedig az ember, amennyiben természettől együttlétre van rendelve, és ugyanakkor olyan magasabb rendre hivatott, amely túllép a természeten és fölülmúlja azt. Ez a legfelső elv hordozza és óvja az emberi személy érinthetetlen méltóságát” (MM 218-220).
  20. 20. A KERESZTÉNY EMBERKÉP ÉS FORRÁSA• Alapelv és kiindulópont nem egy tévedhetetlen ideális rendszer, hanem az emberi személy illetve a személy szabadsága. Az élet területeit annak megfelelően értékeli, hogy azok elősegítik-e az emberi személy méltóságának kibontakozását és megtartását vagy sem.
  21. 21. • Az élet sok területén vannak olyanok, akik azt állítják, hogy nincs szükség erkölcsi elvekre, hiszen a saját törvényszerűségek elegendőek. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy pl. egy gazdaság mit állít elő és, hogy hogyan teszi ezt – kizsákmányolva dolgozóit, nem adózva, kizárólag a nagy profitra törekedve, tönkre téve a környezetet. Ezek a „körülmények” nagyon is etikai kérdéseket vetnek fel.
  22. 22. Istenkép• A mi Istenünk a szentháromság Istene, vagyis a három isteni személy közössége. Ez a három személy lényegét tekintve egyenlő, egyenértékű. Nincs közöttük semmiféle alárendeltség – ezt az Egyház történelme folyamán sokszor megvédte az eretnekségekkel szemben. S a keresztény antropológia erre épül.
  23. 23. Istenképiség• A másik nagyon fontos kijelentése a teológiának, hogy az embert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette. Ebből már logikusan következik tehát, hogy az ember is közösségre lett teremtve, mégpedig olyanra, melyet a szeretet tart össze – ahogy azt a Szentháromságban is látjuk.
  24. 24. Alaptétel• Az erkölcsi alaptétel így hangzik: kétséges esetben mindig az emberi méltóság javára kell dönteni. Ezt minden mérlegelésnél észben kell tartani, különösen az élet kezdeténél, határeseteinél és az élet végénél. Az emberről való rendelkezés sohasem lehet totális, az önrendelkezés határait végső esetben mindig tiszteletben kell tartani. Emberségében sérül, aki nem tudja nagyra becsülni és tisztelni a személyes méltóságot.
  25. 25. Szeretet és véges élet• Az ember lényegéhez az is hozzátartozik, hogy a teremtett világban egyedül ő képes szeretni. Aki tudja, hogy már szeretik, mert Isten mindannyiunkat szeret, az tud másokat is szeretni.• Az ember olyan lény, aki képes saját halálát megidézni, és akinek a halállal szembesítve válik problémává élete mint egész.
  26. 26. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ETIKÁJA• Az emberi személy méltóságából egyenesen következik, hogy a társadalomban élő egyének mindegyikét megilleti, hogy egyenlő esélyekkel élhessen az élet minden területén. Ennek megteremtése mindenkinek saját kötelessége, de az államnak és más intézményeknek is (mint például iskola, egyház) feladata elősegíteni.
  27. 27. • Az esélyegyenlőség egy manapság sokat hangoztatott fogalom, ennek oka talán leginkább abban keresendő, hogy az egyenlőtlenségek különösen is jellemzőek a mai világban. Az emberek nem azonos kiindulópontról kezdik el életcéljaik megvalósítását. Akik hátrányból rajtolnak betegségük, fogyatékosságuk, koruk, anyagi helyzetük, vagy egy népcsoporthoz tartozásuk miatt, azok nem tudják ugyanazon körülményeket megvalósítani, mint akik nem szenvednek hátrányt ezeken a területeken.
  28. 28. Egyenlő bánásmód?• Nem szabad összekeverni az esélyegyenlőséget az egyenlő bánásmód elvével. Ha ugyanazokat a körülményeket teremtjük meg a betegeknek, mint az egészségeseknek, akkor a közöttük lévő szakadékot csak jobban elmélyítjük. Egy mankóval közlekedő ember esélyeit nagymértékben csökkentjük, ha ugyanazon a lépcsőn kell felmennie, mint egy egészséges lábúnak.
  29. 29. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ OKTATÁSBAN• Az esélyegyenlőség megteremtését sokan tévesen egyedül az iskolarendszertől várják el. A pedagógusok nagy nyomás alatt lehetnek emiatt, de felelősségük korlátolt az ügyben, mert mindent képtelenség megtenni, a hozott különbségek ellenére. Együttműködésre való készségük viszont sokat segíthet, hogy a hátrányban lévők esélyei magasabbak legyenek.
  30. 30. ESÉLYEGYENLŐSÉG FOGYATÉKKAL ÉLŐK SZÁMÁRA• Nem az egész embersége sérült, nem lett „fogyatékos”, az emberi személy méltósága ugyanúgy megilleti, mint másokat• Mivel rendkívül érzékenyek, ezért minden velük kapcsolatos szó és minden mozdulat figyelmet kíván, teljes tisztelettel kell feléjük fordulni.• Aki fogyatékkal élők között dolgozik, különleges szolgálatot végez, hiszen az emberek többsége félelemből, tudatlanságból vagy akár rossz szándékból nem képes bennük az isteni képmást felismerni.
  31. 31. ESÉLYEGYENLŐSÉG A NŐK SZÁMÁRA• A patriarchális gondolkodást, a nők feletti hatalomgyakorlást Krisztus egyértelműen elutasította. Követői között asszonyok is voltak, korának és népének vallásgyakorlatát többször átlépve beszélt asszonyokkal, feltámadásának első tanúi is asszonyok voltak.• A tanítását továbbvivő egyház is kiállt a nők jogai mellett, hirdetve, hogy a nő nem tulajdona a férfinak, hogy a hűségre a férfi is kötelezve van. A nőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a férfiakat.
  32. 32. SZABADSÁG• A cselekedetek erkölcsi megítélésében az egyik legfontosabb kritérium a szabadság.• Az egész etika alapja az, hogy az ember szabad, hogy döntéseket kell hoznia, melyekért felelősséget is kell vállalnia. A boldog, kiegyensúlyozott élet záloga a szabadság helyes ismerete.
  33. 33. A SZABAD EMBERI CSELEKEDET KORLÁTAI• AZ INTELLEKTUÁLIS AKADÁLYOK : tudatlanság kétféle lehet: elhárítható és elháríthatatlan.• Az embernek minden lehetséges eszközzel küzdenie kell a vétkes tudatlanság ellen, mert a szélesebb tudás és a pontosabb ismeret sokat segíthet, hogy ne kövessen el az ember hibákat, illetve mindig a lehető legjobb döntést hozza meg.• A szakmai kérdéseknek való utánajárás a segítő foglalkozást választóknak állandó feladat és nagy felelősség!
  34. 34. A SZABAD BELEEGYEZÉS CSORBULÁSAI• Erőszak• Hajlam és megszokás• Tudattalan lelki élmények• Szenvedélyek• Félelem• Társadalmi nyomás, divat, média• Alkohol , drogok
  35. 35. „ELŐNYSZABÁLYOK”• 1. Egy ember részleges java az egész ember általános javának alá van rendelve. Ide tartozik például, hogy azt a cselekvést kell választani, ami az ember fontosabb szükségletét és kibontakozását, fejlődését szolgálja. Egy fiatal számára fontos lehet idegen kultúrákat és országokat megismerni, de mindez nem mehet a képzése, a tanulásának a rovására.
  36. 36. • 3. A nagyobb siker reményét mutató cselekvés előnyt élvez azzal szemben, amelyiknek a sikere kevésbé biztos. Természetesen az eredménynek erkölcsileg jónak kell lennie. Itt kell megemlíteni azt is, hogy azokat a tetteket, melyeknek valószínűleg rossz következményeik lesznek, előnyben kell részesíteni azokkal szemben, melyek ugyanazt biztosan magukkal hozzák.
  37. 37. CSELEKVÉS KÖZVETETTEN AKART HATÁSSAL• Közvetetten akart egy cselekedet, ha nem célként és eszközként tekinti a cselekvő, hanem csak egy másik cselekvés következményeként jön létre.• Ha valaki azért lop el egy értékes műszert vagy egy segédeszközt, hogy azzal egy nehéz körülmények között élő embertársán segítsen, olcsón eladva részére az eszközt, az nem mentesül a bűn elkövetésének súlya alól, lopása nem számít jó tettnek. A jó mellékhatás nem igazolja a rossz tettet, a cél nem szentesíti ebben az esetben sem az eszközt.
  38. 38. CSELEKVÉS KETTŐS HATÁSSAL• 1. A cselekvés tárgya nem lehet „eleve, önmagában rossz” cselekvés. Az Egyház meghatároz olyan tetteket, melyek önmagukban, mindig minden körülmény között rosszak, soha semmilyen enyhítő körülmény nem teszi azokat jóvá, nincs az a cél, amit el lehetne érni ezeken az utakon.
  39. 39. • A rossz hatások megengedése azért elfogadott, mert ezek nélkül az élet sokkal nehezebb lenne.• A kettős hatású cselekvés tana nagyon nehéz helyzetekben is segíti a tájékozódást és a cselekvést. Még ha a szabadság bekorlátozott marad is, akkor is előfordulhat, hogy jobb cselekedni, mint semmit sem tenni. Ha teljesülnek a duplex effectus kritériumai, akkor nagyon nehéz helyzetben is vállalhatjuk lelkiismeretesen a cselekvést.
  40. 40. A LELKIISMERET• A LELKIISMERET A TÖRTÉNELEMBEN• A LELKIISMERET A SZENTÍRÁSBAN• A LELKIISMERET KÖTELEZŐ EREJE• A LELKIISMERET KÉPZÉSE• KÉRDÉSEK
  41. 41. A CSALÁDA CSALÁD SZEREPE ÉS FONTOSSÁGAA CSALÁD LÉNYEGEA HÁZASOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEISZÜLŐI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOKA SZÜLŐI JOGOK HATÁRAIKérdések
  42. 42. ETIKA AZ EGÉSZSÉGBEN AZ EGÉSZSÉG ELTÉKOZLÁSA• GYÓGYÍTÁS A LEGJOBB TUDÁS ÉS LELKIISMERET SZERINT• AZ ETIKA IDŐSZERŰSÉGE• AZ ÉLET KEZDETÉNEK KÉRDÉSE, AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGÁNAK TÜKRÉBEN• A JOG VÁLASZKERESÉSE• AZ ABORTUSZ• kérdések
  43. 43. A GAZDASÁGRÓL• A KERESZTÉNY ÁLLÁSPONT
  44. 44. DOKUMENTUM• Szociálpedagógusok Nemzetközi Egyesületének Európai Irodája (International Association of Social Educators, AIEJI Europa)• A szociálpedagógusok szakmai munkája humánus és demokratikus értékekre épül.• A szociálpedagógusok minden emberi személy egyenlőségét és tiszteletét hangsúlyozzák és ennek megfelelően figyelembe veszik a személyek egyéni szükségleteit. Elismerik és óvják klienseik magánszféráját, valamint ezek autonómiáját, önállóságát.
  45. 45. • 5.2.1 A szociálpedagógusok elismerik az ENSZ nyilatkozatait és dokumentumait valamint a nemzetközileg elismert emberjogi szervezeteket, melyek minden emberi létformával kapcsolatban a szabadság tiszteletétére és védelmére, az egyenjogúságra, a méltóságra és az autonómiára szólítanak fel. A szociálpedagógusok feladataikat nemzetiségtől, etnikai háttértől, vallástól, bőrszíntől, nemtől vagy egyéni korlátozástól függetlenül végzik.
  46. 46. • 5.2.3 A szociálpedagógusok hallgatást és diszkréciót biztosítanak klienseik személyes információiról. A professzionális bizalomnak a klienseket és magánszférájukat meg kell védeniük. A bizalmasság központi eleme a szociálpedagógusok és klienseik közötti bizalommal teli kapcsolatnak.
  47. 47. • 5.2.4 A szociálpedagógusok magas szakmai színvonalat tartanak be. Ez professzionális tudást, etikai reflexiókat és a mindennapi munka minőségét foglalja magában. A szociálpedagógusok teljesen felelősek saját cselekedeteikért, függetlenül a magasabb hivatalok megbízásától.

×