• Save
Bolognától Szegedig 2014
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Bolognától Szegedig 2014

on

  • 18,218 views

 

Statistics

Views

Total Views
18,218
Views on SlideShare
718
Embed Views
17,500

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

2 Embeds 17,500

http://www.arts.u-szeged.hu 17498
http://translate.googleusercontent.com 2

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Bolognától Szegedig 2014 Bolognától Szegedig 2014 Presentation Transcript

  • Bolognától Szegedig Iránytű továbbtanulni vágyóknak SZTE BTK 2014
  • ► Mit értünk bolognai típusú képzésen? ► Új osztatlan kétszakos tanárképzés ► Milyen szakok közül választhatunk a kibővült új képzési szerkezetben (BA, osztatlan tanárképzés, MA)? ► Hogyan számítják a felvételi pontokat? ► Mire vigyázzunk a jelentkezési sorrend kialakításánál? ► Miért éppen Szegedet tegyük az első helyre?
  • Mit jelent az ún. bolognai folyamat a felvételi és a felsőoktatási folyamat szempontjából? ► 2006-ban megszűnt a felsőoktatás korábbi ún. duális rendszere ( egyetemi és főiskolai szint), s a felsőoktatási intézmények egy új képzési rendszert vezettek be. ► A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva a saját képességek felismerésére.
  • ► Az első képzési szint az alapképzés (BA-képzés, bachelor fokozat) , mely a bölcsészettudományi területen 6 féléves (egyes tudományterületeken 7-8 féléves). Ez a felsőoktatás főbejárata (2013-tól egyik bemeneti lehetősége). ► Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, ezzel a mesterfokozat megszerzéséhez.
  • ► A mesterképzés (MA-képzés, master-fokozat ) a bölcsészettudományokban 4 féléves (kivéve rendszerben még jelenlevő, ún. osztott tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van:  a munkaerőpiac, illetve  a 6 féléves doktori képzés , amely a tudományos fokozat (PhDcím) megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. ► 2013 szeptemberétől a tanárképzés megújult:  az érettségivel rendelkezők számára közvetlen belépési lehetőség van az osztatlan, kétszakos közismereti tanári mesterképzésbe 4+1 ill. 5+1 éves képzési idővel. Az új tanárképzési modell felmenő rendszerben veszi át a szerepet az alapképzésre épülő, azaz osztott tanári mesterképzéstől.
  • ► A mesterképzés szakstruktúrája nem egyszerű leképezése az alapképzés szerkezetének, itt további szakok és szakirányok is indulnak még. ► A többciklusú rendszerben lehetőség van arra is, hogy a diák mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte: így pl. egy magyar alapszakos oklevéllel rendelkező hallgató nemcsak a magyar, hanem mondjuk finnugrisztika, elméleti nyelvészet, hungarológia vagy akár vizuális kultúratudomány szakon is szerezhet mesterfokozatot. ► A mesterképzés bemeneti és felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról lehet jelentkezni) a szakos képesítési követelmények jogszabály és a felsőoktatási intézmények határozzák meg, s ezt honlapjaikon, ill. a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.
  • ► Az osztatlan kétszakos tanári mesterképzésre jelentkezni a felvételi tájékoztatóban közzétett szakpárok valamelyikének kiválasztásával kell. ► Az SZTE valamennyi meghirdetett osztatlan tanári szakpárja a Tanárképző Központ (SzTE TKK) neve alatt jelenik meg a Felvételi tájékoztató intézményi részében, de a felvett hallgatók a szakpár első szakja szerinti kar hallgatói lesznek. Például az angol nyelv és kultúra tanára – biológiatanár (egészségtan) esetén a BTK lesz az anyakar; földrajztanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára esetében a TTIK lesz az anyakar. ► Az osztatlan kétszakos tanárképzésre jelentkezőknek tanári alkalmassági vizsgán kell megjelenniük a tanárszakos jelentkezések közül elsőként megjelölt szakpárt oktató felsőoktatási intézményben.  A tanári alkalmassági vizsga egy motivációs beszélgetés a tanári pályáról, amely során a felvételi bizottság felméri a jelölt azon adottságait, amelyek a munkakör ellátásához nélkülözhetetlenek (érzékszervek, hangképzés, beszédkészség, szókincs, kommunikációs képesség). A vizsga időpontjáról és helyéről az érintett intézmény küld írásos értesítést.
  • A szakok rendszere az új típusú képzésben ► Az alapképzésben a korábbi szakok száma jelentősen csökkent , egyes korábbi szakok csupán szakirányként találhatók meg a jelenlegi képzési szerkezetben, ugyanakkor néhány olyan szakirány is akkreditálásra került, melyek korábban nem léteztek a felsőoktatás kínálatában.
  • ► Mit jelent a szakirány ? ► A felsőoktatásban ún. kreditrendszerű képzés működik. Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak bizonyos tanulmányi munkaóra-mennyiséget (kreditet) kell teljesíteniük. Ez egy-egy félévben (szemeszterben) átlag 30 kreditet jelent. Így az alapképzésben 6 x 30 = 180 kreditet kell minimálisan megszerezni a diplomához. A szakirányok ebből a 180 kreditből – szakonként eltérően – általában 30-50 kreditnyi specializáltabb ismeret megszerzését jelentik.
  • Az SZTE BTK alapszakos képzései ► magyar (nyelvtechnológia, finnugor, irodalomtudomány, művelődéstudomány, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok) ► történelem régészet szakirány (közvetlen felvételi jelentkezéssel) ► néprajz
  • Az SZTE BTK alapszakos képzései ► Bölcsészettudományi ► anglisztika BA-szakok: (angol, amerikanisztika szakirányok) ► germanisztika (német szakirány) ► romanisztika (francia, olasz, spanyol szakirányok – közvetlen felvételi jelentkezéssel)
  • Az SZTE BTK alapszakos képzései ► szlavisztika (orosz, bolgár, szerb, szerb nemzetiségi, ukrán és cseh szakirányok – közvetlen felvételi jelentkezéssel) ► keleti nyelvek és kultúrák (altajisztika szakirány) ► ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok)
  • Az SZTE BTK alapszakos képzései ► pedagógia ► pszichológia ► szabad bölcsészet (filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet és filmtörténet szakirányok)
  • Az SZTE BTK alapszakos képzései ► Társadalomtudományi szakok: ► informatikus könyvtáros (könyvtörténet, tartalomszolgáltatás szakirányok) ► kommunikáció és médiatudomány (elektronikus sajtó, médiainformatika, nyomtatott sajtó, public relations, nemzetközi kommunikáció és turizmus szakirányok) ► Szociológia Bővebb információk a http://www.arts.u-szeged.hu/oktatas-btk/kepzesek oldalon.
  • Az SzTE BTK mesterszakos képzései ► Bölcsész • • • • • • • • • • • • • mesterszakok (24): amerikanisztika (MA) anglisztika (MA) altajisztika (MA) elméleti nyelvészet (MA) filozófia (MA) finnugrisztika (MA) francia nyelv, irodalom és kultúra (MA) fordító-tolmács (MA) klasszika-filológia (MA) kulturális örökség tanulmányok (MA) magyar nyelv és irodalom (MA) német nyelv, irodalom és kultúra (MA) német nyelv, irodalom és kultúra (MA) [idegen nyelvű képzés, a kasseli egyetemmel közösen] • neveléstudomány (MA)
  • Az SZTE BTK mesterszakos képzései • • • • olasz nyelv, irodalom és kultúra (MA) orosz nyelv és irodalom (MA) pszichológia (MA) spanyol nyelv, irodalom és kultúra (MA) • • •    szociológia (MA) történelem (MA) vallástudomány (MA) régészet hungarológia vizuális kultúratudomány
  • Az SZTE BTK mesterszakos képzései ► Társadalomtudományi • • • mesterszakok (3): informatikus könyvtáros (MA) kommunikáció és médiatudomány (MA) szociológia (MA)
  • Az SZTE BTK mesterszakos képzései ► Tanári mesterszakok (a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók illetve diplomával rendelkezők számára)(16): • • • • • • • • • • • • • • • • angoltanár etikatanár (csak második tanárszak) filozófiatanár (csak második tanárszak) franciatanár latintanár némettanár olasztanár orosztanár magyartanár mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár pedagógiatanár pedagógiai értékleés és mérés tanára (csak második tanárszak) spanyoltanár szerb és nemzetiségi szerb tanár tantervfejlesztő tanár (csak második tanárszak) történelemtanár
  • ► Tanári mesterszakok a TTIK-n • • • • • • • biológiatanár fizikatanár földrajztanár informatikatanár kémiatanár környezettan-tanár matematikatanár (7):
  • A Bölcsészettudományi Karon meghirdetett osztatlan közismereti tanári szakpárok            angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára kommunikációtanár, angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára angol nyelv és kultúra tanára nyelv és kultúra tanára, angol nyelv és kultúra tanára ismeretek tanára, - erkölcstan- és etikatanár, francia nyelv és kultúra tanára, latin nyelv és kultúra tanára, magyartanár, média-, mozgókép és - német nyelv és kultúra tanára, olasz nyelv és kultúra tanára, orosz nyelv és kultúra tanára, spanyol nyelv és kultúra tanára, szerb és nemzetiségi-szerb - történelemtanár és állampolgári
  •           magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár magyartanár -         német nyelv német nyelv német nyelv német nyelv német nyelv német nyelv német nyelv német nyelv tanára német nyelv és és és és és és és és  erkölcstan- és etikatanár francia nyelv és kultúra tanára latin nyelv és kultúra tanára média-, mozgókép és kommunikációtanár német nyelv és kultúra tanára olasz nyelv és kultúra tanára orosz nyelv és kultúra tanára spanyol nyelv és kultúra tanára szerb és nemzetiségi-szerb nyelv és kultúra tanára történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra tanára tanára tanára tanára tanára tanára tanára tanára - erkölcstan- és etikatanár francia nyelv és kultúra tanára média-, mozgókép és kommunikációtanár latin nyelv és kultúra tanára olasz nyelv és kultúra tanára orosz nyelv és kultúra tanára spanyol nyelv és kultúra tanára szerb és nemzetiségi-szerb nyelv és kultúra és kultúra tanára - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára
  •         történelemtanár történelemtanár tanára történelemtanár történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára - erkölcstan- és etikatanár és állampolgári ismeretek tanára - francia nyelv és kultúra és állampolgári ismeretek tanára - latin nyelv és kultúra tanára és állampolgári ismeretek tanára - média-, mozgókép és kommunikációtanár és állampolgári ismeretek tanára - olasz nyelv és kultúra tanára és állampolgári ismeretek tanára - orosz nyelv és kultúra tanára és állampolgári ismeretek tanára - spanyol nyelv és kultúra történelemtanár történelemtanár történelemtanár tanára történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára - szerb és nemzetiségi-szerb nyelv és kultúra tanára  A BTK szakjait több TTIK-s és JGYPK-s szakkal párosítva is meghirdetjük. Pl.: földrajztanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára angol nyelv és kultúra tanára – biológiatanár (egészségtan) testnevelőtanár – média-, mozgókép és kommunikációtanár A teljes kínálat a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban lesz megtekinthető az SzTE TKK (Tanárképző Központ) neve alatt.  További információ a www.arts.u-szeged.hu honlapon a „Felvételizőknek” menüben van. E-mail: btkto @ primus.arts.u-szeged.hu
  • Mire történik a felvételi jelentkezés? ► A felvételi jelentkezések az alap- , osztatlan tanári , illetve mesterszakokra történnek, kivételt képez azonban a romanisztika és a szlavisztika szak, ahol közvetlenül szakirányra (azaz francia, olasz, orosz stb.) kell jelentkezni, ugyanígy a régészet szakirány és a német nemzetiségi szakirány is. ►A jelentkezéseket a kiválasztott intézmény kódjával megjelölt szakokra az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.
  • Jelentkezés ► A felvételi jelentkezést e-jelentkezés formájában lehetséges benyújtani a www.felvi.hu honlapon. ► A jelentkezés benyújtási határideje: 2014. február 15. A jelentkezési lapon max. 5 szakot (szakpárt) lehet megjelölni. ► Ha valaki több helyre jelentkezik, meg kell határoznia a jelentkezéseinek az elbírálási sorrendjét, amelyet később egyszer még meg lehet változtatni (2014. július 10-ig). Egy szaknak az állami ösztöndíjas és az önköltséges változata egy jelentkezésnek számít. ► ► A jelentkezési laphoz kell mellékelni (ill. feltölteni) minden szükséges dokumentum, igazolás fénymásolatát. A később kézhez kapott igazolásokat a fenti határidőig pótolni lehet. A postai úton elküldött mellékletek esetén meg kell adni a felvételi azonosítót is. Az alapképzésre épülő (osztott) tanári mesterszakos jelentkezésnél az alapszaknak megfelelő első mesterszakot a 6. táblázatba kell beírni; ► a második tanári mesterszakot (szakokat) a 6A táblázatban kell felsorolni (ez is rangsor). Ez a lehetőség kizárólag a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapképzésben tanulókra vonatkozik. ►
  • ► A felvételi eljárási díjnak a jelentkezési határidőig be kell érkeznie az Oktatási Hivatal által megadott számlaszámra. ► Az alapösszeg (9000,- Ft) három szakra (állami ösztöndíjas és/vagy önköltséges képzésre) történő jelentkezést tesz lehetővé. Ha tehát valaki 3 szakra, intézménybe állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre is jelentkezik, ezt az alapösszegért megteheti (ez ebben az esetben hat jelentkezés is lehet). ► Minden további jelentkezés kétezer forint.
  • A felvételi pontszámításról ► Pontszámítás az alapképzésben és osztatlan tanári képzésben: ►A jelentkezők tanulmányi, érettségi és többletpontjainak összege az összpontszám, az Oktatási Hivatal és az egyetemek ennek alapján alakítják ki a rangsort, és döntenek minden egyes jelentkező felvételéről vagy elutasításáról.
  • Tanulmányi pontok ► A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből, valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlagából a következő módon kell egységesen meghatározni: ► 1) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont) Öt tantárgy : magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga), egy természettudományos tárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia, természettudomány) utolsó két tanult év végi érdemjegyeinek (vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredményének) összege, majd az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét .
  • ► 2)Az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények (legfeljebb 100 pont) ► A jelentkező érettségi vizsgabizonyítványában szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni . Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az érettségi bizonyítványában nincs 5 érettségi tárgy, a bizonyítványban szereplő összes tantárgyat illetően elért százalékos eredmények átlagát kell egész számra kerekíteni. Ennek eredményeképpen összesen szintén legfeljebb 100 pont számítható. ► Figyelem! A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz a középiskolai tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évét nem veszik figyelembe a tanulmányi pont számításakor!
  • Érettségi pontok ► Az érettségi pontok a felvételi eljárás során az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kerülnek kiszámításra .  Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva - vagyis a kettőnél több, megadott tantárgyak között "vagy" szerepel -, akkor ezek közül a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni az érettségi pontokat. ► Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel . Vagyis lényeges tudni, hogy az érettségi pont számításakor nincs különbség az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredmény között. Az emelt szintű vizsga teljesítését bizonyos feltételek esetén többletpontokkal kell értékelni (l. a Többletpontok c. részben). Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (tárgyanként maximum 100 pont).
  • ► Valamennyi bölcsész alapszakon a felvételi tájékoztatóban felsorolt tárgyak valamelyikéből emelt szintű érettségit kell tenniük a jelentkezőknek ; a második érettségi tárgyból elegendő a középszintű érettségi. A germanisztika, anglisztika szakokra - valamint a romanisztika szak bizonyos szakirányaira - jelentkezőknek az adott idegen nyelvből kell emelt szinten érettségizniük; magyar szakon magyar nyelv és irodalomból, történelem , ill.történelem/régészet szakon történelemből, a többi szakon pedig a tájékoztatóban választhatóként feltüntetett tárgyak egyikéből. ► Az osztatlan tanári szakpárok esetén a szakpár bölcsész szakterülethez tartozó szakjából kötelező a szakkal azonos tárgyból emelt szintű érettségit tenni. Ha mindkét tanári szak bölcsész, akkor a felvételiző választása szerinti egyik tárgyból kell emelt színtű érettségit tenni. ► A média-, mozgókép és kommunikációtanár szakon az emelt szintű érettségi helyett gyakorlati vizsga van.
  • ► Az anglisztika, germanisztika, romanisztika szakok azon meghirdetéseire jelentkezőknek, ahol az emelt szintű érettségi felvételi követelmény, akkor is jelentkezniük és érettségizniük kell emelt szinten az adott nyelvből, ha C típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgájuk alapján vizsga alóli felmentést és 100%-os emelt szintű jeles osztályzatot kaptak az érettségi során.  (Az ilyen módon szerzett eredményt viszont a tanulmányi pontok számításánál és olyan szakoknál, ahol adott nyelvből középszintű nyelvi érettségi a követelmény, figyelembe lehet venni.) ► A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében az emelt szintű érettségi helyett a diploma minősítése alapján is számítható felvételi pontszám.
  • A többletpontok rendszere ► A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 100 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. ► ► Minden képzési területen, minden alapképzési szakon, illetve egységes, osztatlan képzésen kötelező többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: - Többletpont emelt szintű érettségi ► - Többletpont nyelvtudásért ► - Többletpont előnyben részesítés okán vizsgaeredményért
  • Nyelvtudásért járó többletpont ► A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: ► - középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 28 többletpont , ► - felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 40 többletpont . ► Figyelem! Nyelvtudásért nyelvenként jár többletpont, vagyis egy nyelvből kizárólag egyszer lehet nyelvtudásért többletpontot kapni!  Azaz: amennyiben a jelentkező egy adott nyelvből egyszerre lenne jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kaphatja meg.
  • Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért járó többletpont ► A felvételi eljárásban az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják . Az adott alapképzési, illetve osztatlan tanári szakokon vizsgatárgyanként 50 többletpont , azaz legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe.
  • Esélyegyenlőségért járó többletpontok ► Többletpont jár minden képzési terület alapszakján, egységes, osztatlan képzésén, illetve felsőfokú szakképzésen a hátrányos helyzet miatt . Hátrányos helyzetű jelentkező: az a jelentkező, aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be , és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett , illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak , illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.
  • Esélyegyenlőségért járó többletpontok  Előnyben részesítés címén (hátrányos helyzet, tartós nevelésbe vétel, árvaság, fogyatékosság, gyermekgondozás) legfeljebb 40 esélyegyenlőségért járó többletpont adható (kivéve, amennyiben művészet és művészetközvetítés képzési területeken, valamint osztatlan tanárszakon gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot).  Hátrányos helyzetű jelentkező: az a jelentkező, aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.  A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű.
  • ► 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen a gyermeke gondozása céljából február 15. és a felvételi döntés közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőnek. ► A gyermekgondozásért járó többletpontra csak az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig igazolja a kedvezményre való jogosultságot.
  • Más jogcímeken, a felsőoktatási intézmények képzési területi szintű döntése alapján járó többletpontok ► A felvételi eljárásban többletpont szerezhető még: szakirányú szakképesítésért, ill. technikusi bizonyítványért (szakirányú továbbtanulás esetén), sportteljesítményért, OKTV és OSZTV 1-30. helyezésért, Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján elért díjakért (a szakhoz választható érettségi tárgyból) stb. ► A bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzést folytató intézmények döntése hogy az alapszakjaikon adnak ilyen többlet pontokat adnak (pontosabban lásd a Felvételi tájékoztatót).
  • magyar történelem matematika angol ének 11. 4 5 3 5 5 12. 5 5 4 5 5 Egy példa a pontszámításra Iskolai eredmények 5 tárgy utolsó két évének év végi eredményeinek összege x 2 92 pont Bölcsész magyar történelem matematika angol német 4 5 4 5 5 77% 90% 65% 82% 100% k e k k e Érettségi eredmények 5 tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredménye átlagolva 82,8 egész számra kerekítve A két felvételi tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredménye összegezve 83 pont 167 pont Tanulmányi pontok: 175 pont Felvételi pontszám összegzéssel: 342 pont Érettségi pontok: 167 pont Felvételi pontszám duplázással: 334 pont
  • magyar történelem matematika angol német 4 5 4 5 5 77% 90% 65% 82% 100% k e k k e Bölcsész Egy példa Emelt szintű érettségiért: Egy vizsgáért 50 pont -ha az érettségi pontot abból számolják -ha legalább 45%-os az eredménye Összesen maximum 100 pont 50 pont Nyelvvizsgáért: -középfokú C típusú nyelvvizsgáért 28 pont, -felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 40 pont, Összesen maximum 40 pont 28 pont 78 pont Más jogcímeken, a felsőoktatási intézmények képzési területi szintű döntése alapján: -Sporteredmények (8-16) -OKTV és SZÉTV eredmények (8040-20) -Egyéb tanulmányi versenyek Felvételi pontszám: 334 pont A többletpontok kosara: maximum 100 többletpont érvényesíthető Előnyben részesítés: Összesen maximum 40 pont Hátrányos helyzet: 40 Fogyatékossággal élő: 40 Terhességi gyermekágyi segély, Gyes, gyed, Gyermeknevelési támog., gyermeknev. fiz. nélk. szab.: 40 Összpontszám: 412 pont
  • Felvételi pontszámítás a mesterszakokon ► A mesterszakokon is tanulmányi és többletpontokat kaphatnak a jelentkezők. Ezek összege az összpontszám, a Felvételi iroda és az egyetemek ennek alapján alakítják ki a rangsort, és döntenek minden egyes jelentkező felvételéről vagy elutasításáról. ► A 273/2006. számú kormányrendelet alapján a mesterszakos felvételi eljárásban összesen 100 pont szerezhető. ► Ebből 10 pont adható előnyben részesítés alapján. Az előnyben részesítés maximális 10 pontját a következő szempontok szerint szerezheti meg a jelentkező  (az igénybe vett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10-et):
  • Esélyegyenlősé g ► Az előnyben részesítés alapján, esélyegyenlőségi szempontok alapján max. 5 többletpont adható: • • • • hátrányos helyzetű jelentkezőnek: 1 pont halmozottan hátrányos jelentkezőnek: 2 pont fogyatékkal élő jelentkezőnek: 2 pont gyes/gyed/tgyásban részesülőnek: 1 pont
  • Nyelvtudás ► A BA-diplomához szükséges nyelvvizsgán felül, második idegen nyelvből tett felsőfokú, vagy harmadik idegen nyelvből tett felsőfokú vagy középfokú C típusú államilag leismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány után max. 5 többletpont adható: • felsőfokú nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből) 3 pont • felsőfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 5 pont • középfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 3 pont
  • Szakmai tevékenység ► A jelentkező korábbi szakmai tevékenysége , tehetséggondozásban való részvétele alapján max. 5 többletpont adható, a következő esetekben: • Azon jelentkező, aki „Pro scientia” aranyéremben részesült, 5 pontot kap. • Azon jelentkező, aki az OTDK-n első helyezést ér el: 3 pontot kap, • második helyezésért: 2 pont, • harmadik helyezésért: 1 pont jár. •
  • A tanulmányi pontok számítása ► A további 90 pont felosztása jelentkezési helyenként némiképp eltérhet, de a nagy egyetemeké (ELTE, SzTE, DE, PPKE, ME és PTE) meglehetősen hasonló, különösen az írásbelik értékelését tekintve. ► Az SzTE BTK a következő pontszámítási elveket követi: ► Az alapdiploma (BA vagy főiskolai diploma) érdemjegyének a négyszerese, azaz maximum 20 pont . (Az eltérő diplomakiadási szokások miatt csak a diplomaátlag szöveges értékének megfelelő érdemjegyek vehetők figyelembe, azaz: jeles, jó, közepes és elégséges.) ► A maradék 70 pont a felvételi vizsgával szerezhető meg, szakonként változó módon. Ahol van írásbeli és szóbeli vizsga egyaránt, ott az írásbeli vizsga értéke 25 pont, a szóbelié 45 pont . Ahol csak szóbeli vizsga van, ott mind a 70 pont a szóbeli keretében szerezhető meg. Hogy melyik szak melyik megoldást választotta, az kiderül a felvételi tájékoztató intézményi fejezeteiből, akárcsak a vizsgakövetelmények is. (Intézményenként eltérő megoldások is lehetségesek!)
  • ► Több mesterszak előzetes írásos dokumentumok, dolgozatok, szakdolgozatok beküldését kéri, ezekről szinten az intézményi fejezetben van szöveges tájékoztató. ► Az általános jelentkezési és bemeneti feltételeken kívül, amelyeket a Felvételi tájékoztató Bevezető részében találhatnak, az intézmények saját honlapjukon teszik közzé a részletes bemeneti követelményeket az egyes mesterszakokra. A SzTE BTK a http:// www.arts.u-szeged.hu/informaciok-btk/felvetelizoknek/ ma-felveteli honlapon.
  • A felvételi döntés ► A szeptemberben legkésőbb július induló képzésekre történő felvételről 31-ig történik döntés. ► Ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az Oktatási Hivatal országos rangsorokat állít fel szakonként, ezek alapján történik a felvételi döntés. ► Aki a ponthatárt eléri fel kell venni, aki nem éri el azt nem lehet felvenni. A jogszabályi minimum: a BA-képzések esetében az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más többlet pontok nélkül számított pontszám el kell, hogy érje a 260 pontot. ► Egy felvételi eljárásban egy jelentkező egy helyre nyerhet felvételt.
  • Végül még néhány jó tanács felvételizőknek… ► Nagyon fontos, hogy minden jelentkező jól gondolja át, milyen sorrendben jelöli meg a felvételi jelentkezési lapon azokat az intézményeket, ahová felvételét kéri . A jelentkezéseket ugyanis egy számítógépes program kezeli az Oktatási Hivatalban, s ha valaki egy helyen eléri az adott intézmény által az illető szakra megjelölt pontszámot, akkor a rendszer automatikusan felveszi arra a helyre, még akkor is, ha a felvételiző közben meggondolta volna magát, s időközben máshová kérné a felvételét (a sorrend viszont 2014. július 10-ig módosítható). Az sem számít ebben a vonatkozásban, hogy valaki egy általa hátrébb rangsorolt helyen több pontot ér el.
  • ► Fontos hangsúlyozni, hogy az új képzési rendszerben egyes szakokra csak magukban, más szakokra egy másik szakkal párosítva lehet csupán jelentkezni. Most mindegyik alap- és mesterszakra csak egymagában lehet jelentkezni (az osztott tanári mesterszakok esetében viszont – mivel azok csak szakpárban végezhetők – meg kell adni a 6. táblázatban az első, a 6/A táblázatban a második tanári mesterszakot). ► A 2013-ban elindult új osztatlan kétszakos közismereti tanári mesterképzésre a felsőoktatási intézmények választható szakpárokat hirdetnek meg, ott a jelentkezés szakpárra történik . A meghirdetett szakpárok a felvételi tájékoztatóban jelennek meg. ► Emiatt nagyon fontos tanács: ha valaki mindenáron egy bizonyos szakon (pl. magyar, anglisztika, germanisztika stb.) akar tanulni, akkor jelölje meg különböző intézmények magyar, illetve anglisztika, germanisztika stb. szakjait.
  • ► Ha azonban valaki még nem döntötte el teljesen továbbtanulásának irányát, vagy egyformán jó például magyarból és történelemből is, esetleg németből és franciából, akkor megteheti, hogy – a jelentkezési lapon külön-külön sorban feltüntetve – különböző szakokra jelentkezik. ► Fontos tanács lehet az is, hogy azok, akik tudják vállalni az önköltséges képzési formát is, valahányadik helyen ezt a képzési lehetőséget is jelöljék meg. Erre azért van szükség, mert utólag ez már nem módosítható. Hiába gondolja meg ugyanis valaki, látván, hogy egy ponttal lemaradt a 378 pontnál meghúzott ponthatártól, hogy akkor ő most már kérné a felvételét a költségtérítéses formára: erre csak akkor kerülhet sor, ha ezt a formát eredetileg is megjelölte.
  • ► 2013-ban a felvételi döntés intézményi szinten valósult meg úgy, hogy minden első helyes jelentkező felvehető volt állami ösztöndíjas helyre , aki a jogszabályi minimum ponthatárt vagy egyes szakokon (pl. kommunikáció és médiatudomány) a miniszter által megadott ponthatárt elérte. Létszámkorlátot legfeljebb az intézmény által a felvételi tájékoztatóban közzétett maximális szakos fogadható létszám jelentett.
  • Az intézményi rangsorokról ► ► ► ► Szót kell még röviden ejtenünk azokról az egyes karokat vagy az egyes szakokat karonként rangsorba állító felmérésekről, amelyek közül több is kering a sajtóban. Azt kell tanácsolnunk, ne csupán ezek alapján döntsenek akkor, mikor megjelölik a jelentkezések sorrendjét. Intézményünk rendszeresen igen jól szerepel ezekben a rangsorokban: a kar rangját, eredményességét jól jelzi, hogy az ország 162 felsőoktatási karának rangsorában az elmúlt három évben az abszolút rangsor 2 - 12. helyezését foglaltuk el. Ez az összesítés az oktatói és a hallgatói kiválóság szempontjainak egyesített eredménye alapján született, ez pedig egy több mint 4500 hallgatót oktató kar esetében jogosan töltheti el büszkeséggel az itt oktatókat és tanulókat egyaránt.
  • Miért írjam az SZTE BTK-t a jelentkezési lapon az első helyre? ► A Szegedi Tudományegyetem az ELTE-vel együtt évek óta a legrangosabb magyar egyetem az egyetemeket rangsoroló nemzetközi ún. shanghaji listán, továbbá az SZTE az ország 3 kiemelt kutatóegyetemi kiválósági központjainak egyike. ► A Bölcsészettudományi Kar szakkínálata és tanári kollektívája igen jó, nagyon magas a minősített oktatók száma, kevés a „lejáró”: itt a hallgatók az oktatók zömét nem csak egyes napokon találják meg. ► A Szegedi Tudományegyetem igazi UNIVERSITAS: a tudományok szinte teljes skáláját nyújtja karaival, ezért a párhuzamos képzésekre is sokkal több lehetősége van a hallgatóknak, mint másutt.
  • ► Az SZTE Bölcsészettudományi Kara ideális helyen fekszik: 100 m-re a hipermodern József Attila Tanulmányi és Információs Központtól. Ezzel a hallgatók még lyukasóráikon is átmehetnek a könyvtárba, vagy intézhetik egyéb hallgatói ügyeiket a Hallgatói Szolgáltató Irodánál, illetve használhatják a központ mintegy 350 számítógépes munkaállomását. ► Szeged, emberi léptékű, élhető, biztonságos „befogadó város”, nem olyan túldimenzionált, mint Budapest, a hallgatók sokkal kevésbé atomizálódnak, jobban tudnak találkozni egymással, sok a közösségi hely.
  • ► Szegeden lényegesen olcsóbb az albérlet, mint Budapesten: ha többen vesznek ki egy lakást, a fizetendő összeg már komolyan versenyez a kollégiumi térítési díjakkal. ► Igen gazdag a város kulturális kínálata , sok a szórakozási, művelődési lehetőség.
  • A szegedi Bölcsészettudományi Kar csak egy kattintásnyira van! Kattanjanak ránk!