• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
WikiMúzeum – A magyar Wikipédia, múzeumok és tartalomszolgáltatás
 

WikiMúzeum – A magyar Wikipédia, múzeumok és tartalomszolgáltatás

on

  • 1,072 views

Nagymajtényi Gábor előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

Nagymajtényi Gábor előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

Statistics

Views

Total Views
1,072
Views on SlideShare
993
Embed Views
79

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

4 Embeds 79

http://www.mult-kor.hu 39
http://mult-kor.hu 16
http://www.re-museum.hu 14
http://museumreloaded.ludwigmuseum.hu 10

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment
  • We are grateful and honored to have the opportunity to engage in conversations with esteemed institutions like yourselves. The Wikimedia projects couldn't exist without Galaries, Libraries, Archives and Museums. My presentation will introduce the Wikimedia Foundation, its projects, the community culture and the mission that drives it.
  • How does this vision correspond with the vision of your institutions? The Sum of all knowledge is only possible with the unique stories that you as custodians of our cultural artefacts have collected. What is the sum of all knowledge? It can't be just my story or the stories of all those I have known - or evan of all of those I've heard of. The sum must include the stories of those that I have never known. You serve the world by collecting this knowledge and experience. You care for it, keep it safe and faithful to its original state and guard against its degradation over time. You protect it from vandals, from periods of disinterest. You protect the knowledge that otherwise would be distorted or completely forgotten. And you tell these stories back to us. That is what we want to help you do. Freedoms and Pillars
  • The public gets its information from us
  • The answer to “who is in charge here anyway” isn't “nobody” Its “everybody” 100,000 + active volunteers contribute text and media to our projects, develop content policies and conducting governance, and support the work of WMF and the chapters. The Wikimedia Foundation hosts the projects, maintains and improves the software, implements outreach and partnership programs, and secures funding for special initiatives and ongoing operations. Local chapter organizations implement outreach, partnership and technology activities on the ground. Other Contributors – educators, scientists, students, affiliate organizations whose interests vary.
  • szabad kép: forrásjelöléssel bárki bármire használhatja, tipikusan közkincs vagy CC-BY-SA; a Commonsba kerül, ahonnan minden Wikimédia projekt (és sok más) használhatja; definíció, esszé a nemkereskedelmi korlátozás ártalmasságáról jogtiszta, de nem szabad kép: a Wikipédiában csak erős korlátozásokkal használható (lényegében csak ha pótolhatatlan, pl. halott személy vagy történelmi esemény képe), szabad helyettesítő kép meglétekor törölni kell, más nyelvű Wikipédiákba nem nagyon kerül át; egyes Wikipédiák (pl. német, spanyol) egyáltalán nem használnak ilyen képeket, a magyar is dönthet így a jövőben
  • Printing — 15 th century Scribal culture vanishes Church could no longer control the dissemination of knowledge New tools for managing knowledge - Alphabetical Order - Dictionaries and Encyclopedias - Scientific Journals Industrialization of Printing — 19 th century Made possible the steam driven presses and paper making machines — wood pulp paper Created mass circulation newspapers, dime novels, cheap school books In western cultures pushed literacy to nearly a universal level Fountain pen and pencil became widely available and with cheap paper made diaries and letter writing possible for many In the nineteenth century there was a similar, though less appreciated, revolution in how knowledge is conveyed. Friedrich Koenig and Andreas Friedrich Bauer invented the steam-powered printing press in 1812 and it was first used — to print an edition of The Times of London — on November 29,1814. At about the same time steam-driven paper making machines, which could make paper with fibers from wood pulp, were developed. Printing was industrialized. Internet/Web — late 20 th century Threatens all involved in print publication/distribution Makes amateur production and distribution of content easy — cooperative sharing and creating Use of network level tools that track user behavior used to organize and find information — Google and Yahoo — ???

WikiMúzeum – A magyar Wikipédia, múzeumok és tartalomszolgáltatás WikiMúzeum – A magyar Wikipédia, múzeumok és tartalomszolgáltatás Presentation Transcript

  • Wikimédia Magyarország Kik vagyunk, mit csinálunk?
  • “ Képzelj el egy világot, ahol minden egyes emberi lény szabadon hozzáfér az emberi tudás összességéhez. Ezen dolgozunk.” Jimmy Wales
    • Wikipédia látogatottság
    • Mit csinálunk
    Egyedi látogatókban mérve. Adat: comScore Media Metrix.
  • Kik vagyunk
    • 100,000 + aktív önkéntes világszerte
    • <50 fizetett alkalmazott Amerikában
    • Helyi egyesületek
    • Egyéb résztvevők
  •  
  •  
  • Wikipédia alapok 2001-ben alapította Jimmy Wales és Larry Sanger “ Szabad enciklopédia, amit bárki szerkeszthet” Open source közösségen alapuló együttműködési modell, mely azon feltételezésen alapul, hogy az önkéntes szerkesztőknek köszönhetően a tartalom folyamatosan fejlődik, tökéletesebbé, precízebbé válik.
  • Wiki érettség (Gartner 2009) gartner.com
  • Wikipédia
    • Jelenleg az 5. legnagyobb “website” a világon ( Mo-n is! )
    • Minden tartalom szabadon használható, terjeszthető. ( GFDL, CC-BY-SA licenc)
    • Sok nyelvi változat (272 működik jelenleg)
    • Transzparencia (laptörténet, rendszernaplók)
    • Irányelvek
      • ellenőrizhetőség, megbízható források
      • semleges nézőpont, tárgyilagos megfogalmazás
      • nevezetesség
      • feltételezz jóindulatot!, civilizált viselkedés
      • közösségi konszenzusra törekvés
  • Wikipédia dilemmák
    • Wikifób
    • Megbízhatóság?
    • Bárki szerkeszthet?
    • Akadémiai felhasználás?
    • Hivatkozható?
    • Inkonzisztens!
    • Elfogultság!
    • Vandalizmus!
    • Rosszindulatú tartalom!
    • Wikievangélista
    • A tömeg bölcsessége
    • Több szem, jobb tartalom
    • Jobb, mint a Britannica
    • Rendkívül széleskörű
    • Rich interaction
    • Semleges nézőpont
    • Közösségi ellenőrzés
    • Segíts te is!
  • WikiMúzeum ötlet
    • Cél
      • Közös tartalom/tartalom infrastruktúra, mely a múzeumi közkincseket megosztja a Wikipédia közönségével
      • Platform, mely technológiát biztosít az automatizmusok kialakításához
      • Bevonja a közönséget
      • Együttműködést támogat
  • Féljünk a WikiMúzeumtól?
  • Wikipédia + múzeumok Példák a nagyvilágból
    • Bundesarchiv: 80 000 kép CC-BY-SA alatt, nagyrészt történelmi témában, kicsinyítve
    • Deutsche Fotothek (az NDK archívum jogutódja): 250 000 kép CC-BY-SA alatt
    • Tropenmuseum indonéz gyűjteménye: 35 000 kép (egy 2000-es pilot project után), CC-BY-SA alatt
    • Cornell University könyvtára: a közkincs képek reprodukciói szabadon felhasználhatóak
    • Powerhouse Museum: minden képinformáció CC (részben BY-NC, részben BY-SA) alatt; maguk a képek nem, bár egyes gyűjteményeket feltettek a Flickrre BY-SA alatt
  • Képek a Wikipédiában
    • Szabad kép: forrásjelöléssel bárki bármire használhatja, tipikusan közkincs vagy CC-BY-SA; a Commonsba kerül, ahonnan minden Wikimédia projekt (és sok más) használhatja
    • Jogtiszta, de nem szabad kép: a Wikipédiában csak erős korlátozásokkal használható; egyes Wikipédiák (pl. német, spanyol) egyáltalán nem használnak ilyen képeket, a magyar is dönthet így a jövőben
  • WikiMúzeum megvalósítás
    • Miért WikiMúzeum, miért nem Wikipédia?
      • Licenc
      • Szemantikus Wiki
      • Nagyobb technológiai szabadság
      • Több szerepkör
    • Közbülső réteg a múzeumi adatbázisok és a Wikipédia között
  • WikiMúzeum projekt
    • Alapítók, ötletelők
      • Wikimédia Magyarország ( WMM )
      • Rezi Kató Gábor – Nemzeti Múzeum
      • Suhajda Attila
      • Csongor és Feri :) – MTESZ ( wikimuzeum.hu, wikimuseum.hu adományért köszönet! )
    • Státusz
      • Kick-off WMM-en belül
      • Projekt koncepció kidolgozása folyamatban
  • WikiMúzeum Architektúra Tartalom szolgáltató, Content provider Content collector, aggregator Tartalom disztribútor, content distributor Access provider Telco Wikipédia WikiMúzeum Múzeumok
  • Mi lesz holnap?
    • Múlt és jelen
    • Gutenberg — 15. század
    • Nyomdaipar — 19. század
    • Internet/Web — 20. század vége
    • Mindhárom esetben
    • A tudás reprodukciójának képessége több nagyságrenddel megnőtt
    • A tudás kiszabadult a “felkent” intézmények és elit fogságából
    • Új technológiák és gyakorlatok jöttek létre, melyek célja a megnőtt tudásmennyiség kezelése
  • Víziónk
    • 5-10 éven belül a Wikipédia lesz a referencia , hasonlóan mint ahogy a Google most a keresés
    • A Wikipédia egyre teljesebb és folyamatosan javuló minőségű lesz, természetesen mindig lesz benn hiba, amíg létre nem jön a teljesen ellenőrzött változata minden szócikknek
    • Egyéb “wiki”-k fognak “kifejlődni” kifejezetten oktatási és akadémiai célokra, segítve a hatékonyabb együttműködést és publikálást
    • A “wikipedia” modell sok együttműködő közösséget fog létrehozni
  • “ Lépésről lépésre minden ami digitalizálható, digitalizálva lesz. A szellemi tulajdont így könnyebb lesz másolni, mint valaha, és nehezebb lesz profittal eladni, mint valaha. És olyan üzleti és gazdasági modelleket kell találnunk, amik számításba veszik ezt a tényt. Ez nem fog azonnal bekövetkezni. De végül mind azt az utat járjuk majd be, amit a Grateful Dead.” Paul Krugman, “Bits, Bands and Books,” New York Times , 2008. június 6.
  • Licen c A Wikimedia /Wikim édia név és logó, valamint a Wikimédia-projektek (pl. Wikipédia) nevei és logói a Wikimédia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc.) bejegyzett védjegyei, felhasználásuk kizárólag külön engedéllyel lehetséges !
  • Referenciák
    • Edson, M., and R. Cherry, Museum Commons. Tragedy or Enlightened Self-Interest?. In J. Trant and D. Bearman (eds). Museums and the Web 2010: Proceedings . Toronto: Archives & Museum Informatics. Published March 31, 2010. Consulted April 6, 2010. http://www.archimuse.com/mw2010/papers/edson-cherry/edson-cherry.html
    • Wikimedia Magyarország prezentációk
    • Wikimedia Foundation GLAM-Wiki Keynote