• Save
Információkeresés a webergonómia szemszögéből
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

Információkeresés a webergonómia szemszögéből

on

  • 1,090 views

Kiss Orhidea előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

Kiss Orhidea előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

Statistics

Views

Total Views
1,090
Views on SlideShare
1,060
Embed Views
30

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

3 Embeds 30

http://www.re-museum.hu 21
http://museumreloaded.ludwigmuseum.hu 7
http://webcache.googleusercontent.com 2

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment
  • A disszertáció a hipertext-alapú rendszerek (weboldalak, hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag, wapoldalak) hatékony megtervezésének és hatékony, ugyanakkor eredményes használatának a kérdéskörével foglalkozik. A használat mindkét oldalon az emberi információfeldolgozás számtalan aspektusát vonja be, de a jelenlegi dolgozat többnyire az architektúrában való dezorientáció, navigáció jelenségével foglalkozik, pontosabban e jelenségek mögött meghúzódó mentális modell kialakításának a kérdésével. A mentális modell a ténylegesen megfigyelhető pszichológiai navigációs stratégiákon keresztül ragadható meg empirikusan. A hipertextekben megjelenő tájékozódást segítő navigációs eszközök (az ún. metaforák) többnyire arra a tervezői koncepcióra utalnak, hogy a hipertextben használt navigációs stratégiákat a felhasználók a fizikai környezet explorációja során használt mentális térképek mentén alakítják ki (Kim, Hirtle, 1995). Több cikk foglalkozott azzal , hogy a két környezet között esetlegesen fennálló hasonlóságot megragadja. Ebből következőleg a weboldalakon gyakori a fizikai környezetben megszokott navigációt segítő eszközök használata, próbálkoznak ma is ezek beiktatásával, pedig még most is talány, hogy milyen mértékű (strukturális, szemantikus, pragmatikus) izomorfizmus fogadható el a két környezet között, illetve, hogy melyek azon metaforák, modellek előnyei és korlátai, amelyek sikereseknek bizonyultak a fizikai térben, és átkerültek a hipertextbe.
  • 1. Kérdés, hogy a vizsgált hipertextek navigációs eszközei - navigációs menük (szöveges vagy képszerű megjelenítéssel), beágyazott linkek, keresztlinkek, gyorskeresésre alkalmas szövegmezők, navigációs címsorok – mennyire épülnek a felhasználó információfeldolgozási sajátosságaira ? Amennyiben figyelmen kívül hagyják az információfeldolgozás sajátosságait, márpedig ez gyakori tervezői hiba, akkor ez mennyiben rontja a keresési teljesítményt? A kérdések egyrészt a szenzomotoros folyamatok, illetve a munkamemória teljesítményét érintik, másrészt a megjelenő metaforák által aktivált mentális modellek hozzáférhetőségét, valamint a problémahelyzethez viszonyított alkalmasságát 2. …amely alátámasztja az alternatív, de a legtöbb felhasználó által preferált keresési útvonalat, és mely akár markánsan el is térhet a tervező által javasolttól? 4. Abból a tényből kiindulva, hogy a hipertext rendeltetése (ld. hírportál, tanulás céljából létrehozott multimédiás oktatóanyag, adatbázis-keresők) függvényében változnak a felhasználói alkalmazások, célok, felvethető az is, hogy… Célom volt továbbá a hipertext struktúrákkal való interakció során is megerősíteni azt a megállapítást, hogy a felhasználók SzPV-nak (szívperiódus-variabilitásának) a KF (középfrekvencia) tartománya a magasabb mentális erőfeszítést igénylő műveletek során alacsonyabb, mint amikor könnyű műveleteket végez a személy vagy relaxál (Izsó, Láng, 2000, Izsó, 2001). Az erre alkalmas módszert csak a multimédiás oktatóanyag esetén használtuk.
  • A disszertációt három kutatási fázisra fűzöm fel: az első fázisban a weboldalakra, pontosabban a portáloldalakra tervezett alapkutatások során két, ellenőrzött feltételek között lezajló, kísérletet végeztem, melyekben a két leggyakoribb navigációt támogató eszköz, a menü és a beágyazott linkek megjelenítési kérdéseire fókuszálok. Ugyancsak ehhez a fázishoz tartozik egy harmadik vizsgálat is, mely a kulcsszó és a kategória-alapú keresés végrehajtásának meghatározó tényezőire világít rá. A másik kutatási fázisban egy hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag mélyfúrás-jellegű vizsgálatán keresztül gyűjtöttem az előbbi vizsgálatokból nyert adatokhoz képest finomabb, részletbemenőbb mennyiségi és minőségi adatokat a hipertext struktúrájának tájékozódásra való hatásával kapcsolatban. További hozadékai a vizsgálatnak ugyancsak a navigációs eszközök megjelenítési módjával és oldal szerkezetével kapcsolatos adatok. A harmadik kutatási fázis végül egy esettanulmányt tartalmaz, egy wap-használhatósági vizsgálatot, mely során a kis képernyőn megjelenő hipertextek menüvel, linkekkel, struktúrával, oldalszerkezettel, szövegmezős kereséssel kapcsolatos kérdéseit feszegetem egy valóban nagy populáció által használt böngésző felület kapcsán. A kutatási fázisokban nemcsak a vizsgálat fókusza és a módszertan változik (online-vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, interjú, INTERFACE-szel végzett mélyfúrás-jellegű vizsgálat, heurisztikus elemzés, logfile-elemzés), hanem a hipertextek legelterjedtebb formái is váltják egymást: a weboldalak mellett multimédiás oktatóanyagot és wapoldalakat érintenek a vizsgálatok.
  • A mélyfúrás-jellegű vizsgálatról pár szót csupán: … az ellenőrzött laboratóriumi körülmények között végzendő szoftver-vizsgálathoz szükséges speciális laboratóriumi hátteret képes biztosítani, de emellett terepvizsgálatokhoz is alkalmazható. Az INTERFACE betűszó a rendszer angol nevéből származik…
  • Az INTERFACE különböző jellegű adatok gyűjtését és integrált feldolgozását végzi el. Az adatok egy részét korábban kifejlesztett és más célokra is használt programok biztosítják, pl. a videófájlok rögzítését. A rendszer videófájlban rögzíti a képernyőtartalmat , valamint a felhasználó kamera által rögzített képét. De ugyanígy a fiziológiai adatok, azaz a szívritmus-variabilitás rögzítését a Láng Eszter és munkatársai által szintén korábban kifejlesztett ISAX eszköz teszi lehetővé. A szívritmus-variabilitással összefüggő fiziológiai görbék másodperces szinten követik a pillanatnyi mentális megterhelést. Más adatok kezelését elvégző szoftvereket, mint a kísérleti alany billentyűleütéseit és egérkattintásait , valamint a kísérletvezető megjegyzéseit rögzítő szoftvereket az INTERFACE fejlesztése során készítettek el. A képernyőtartalom, valamint az egér- ill. billentyűműveletek rögzítése lehetővé teszi a felhasználói interakció részletes elemzését. Már tíz felhasználó adatain érvényes statisztikai módszerek alkalmazhatók.
  • Ez erősebben érvényesült az idősebb felhasználóknál, akik a menü első három menüpontjához asszociálták a keresett tartalmakat, mintha nem is lennének kíváncsiak arra, hogy milyen egyéb tartalmakat rejt még a site, és ezek hogyan épülnek egymásra. A „mélyfúrás” jellegű vizsgálatban a navigációs segédeszközök, térképek (20 személyből 9 személy használja), szószedetek (3 személy használja navigációs célból), súgó (3 személy) használatának alacsony gyakorisága alátámasztja azt a feltételezést, hogy az ismerkedési feladat során a struktúra megismerését elhanyagolják a felhasználók. Azt is mondhatnánk, hogy az első, tét nélküli interakció során a felhasználó nem tölt időt a struktúra megismerésével, és nem célja önmaga lokalizációja. A kötött célú és idejű tanulási vagy keresési feladatok során talán megjelenne ez az igény, azonban a navigációs segédeszközök megjelenítési módja, hiányosságai eltántorítják a felhasználót a használatuktól, és szerepet sem kapnak a későbbiek során. Továbbá a wap esettanulmányban az interjúk és heurisztikus elemzések során felmerülő explicit keresésre alkalmas szövegmező iránti igény szintén arra utal, hogy a felhasználók a célravezető, gyors találatok „hívei” akkor, amikor kötött célú és idejű keresést kell végrehajtaniuk. Ez az igény annál kihangsúlyozottabb, minél nehezebben kezelhető egy felület. Az is beigazolódott, hogy hiába kapnak a felhasználók egy kész struktúrát, mégis a saját maguk által logikusnak tartott, az interakció során mentálisan felépített struktúrát keresik és szeretnék bejárni Így a különböző, mentálisan összekötött tartalmak között keresztlinkek elhelyezését igénylik
  • A weboldalakon általános tapasztalat, hogy a felhasználó számára általában mindig hozzáférhető a navigációs menü. Ezzel szemben ennek az előzetes tapasztalatnak ellentmondóan elrejtettük a menüt, amire hazai portálon is van példa. Így az első kísérletben a rejtett és hosszú menüs változatokban az eredményekből kitűnik, hogy a megjelenítés bár rövidebb útvonalakkal, mégis hosszabb keresési idővel járt együtt. Vagyis a felhasználók időt töltöttek a menü alkalmazási módjának a kikövetkeztetésével. Ezt tükrözi az első kérdések megtalálási ideje: a felhasználóknak rá kellett jönniük arra, hogyan működik ez az újfajta megjelenési mód, ezt követően viszont a tanulás hatására egyre jobban oldották meg a keresési feladatokat.
  • A multimédiás oktatóanyagban már az ismerkedés során nehézséget okoz a felületen megjelenő nyomógombok előzetes tapasztalattól eltérő megjelenési formái (pl. az X nyomógomb hangsúlyos megjelenése, mely a Vissza nyomógomb funkcióját kölcsönzi a felhasználók mentális modelljében - 9 személy használja tévesen Vissza nyomógomb helyén).
  • Egy másik példa…. Ezen felül azonban az Internetes oldalakon, illetve a multimédiás oktatóanyaggal való ismerkedés során szerzett tapasztalat, miszerint a linkek többnyire szövegesen jelennek meg a felhasználók számára, az első keresés során hosszú útvonalat és keresési időt eredményez, lévén, hogy ebben az esetben csak képi formában megjelenő linkeken keresztül visz az út a keresett információkhoz (ld. a Rom Bios megtalálása, ami átlag 20,38 oldalváltást jelentett az optimális 4-hez viszonyítva, és átlag 313 mp.-t).
  • Már Gardiner-nél is szerepel a következő, képernyőn való megjelenéshez kapcsolódó irányelv: ha a lényeges információtól el kell görgetnie a felhasználónak, a tervező könnyítse meg a felhasználó számára a képernyőről eltűnt részekhez való hozzáférést, vagy hagyja a képernyőn a lényeges információkat. Ez külső munkamemóriaként szolgálhat a felhasználó számára akkor, amikor munkamemóriája más tételekkel terhelődik. Sok esetben használják ezt a megoldást a weboldal tervezők is, amikor pl. „ugráló” menüt iktatnak be a weboldal struktúrájába. Az oldal intaktsága problémája itt azt jelenti, hogy az oldal éppen hozzáférhető része önmagába is „él”, ebből kifolyólag a felhasználó nem motivált, vagy bizonyos esetekben „nem tudja” áttekinteni a teljes oldal tartalmát. Olyan elemek, melyek hangsúlyosak abban az értelemben, hogy figyelmeztetik a felhasználót az oldal vizuálisan épp nem hozzáférhető tartalmára, az oldalon található információk alaposabb áttekintéséhez vezethetnek. Ha az oktatóanyagban a Grafikus kártyá t szemléltető ábra alatt folytatódna a szöveges információ, a görgetősávot mellőző felhasználók egyike sem szembesülne a keresett információ megtalálásának nehézségével, hiszen jól ismerik a görgetés funkcióját. Hasonló a wapoldalakon az „üres sor” látványa a linkek között, melyek megtévesztők abban az értelemben, hogy lezárt oldal hatását keltik, vagy a Lapozás szó, mely után a felhasználó nem sejti a következő link meglétét, és erre próbál kattintani. Felbontástól és képernyőnagyságtól függően az oldal intaktságának hatása különbözőképpen alakulhat, de a tervezőnek számolnia kell a különböző böngésző környezetek sajátosságaival.
  • Illetve a funkciója nehezen kikövetkeztethető. Az alapkutatásokban a hosszú menü csak akkor eredményezett navigációs nehézséget, ha egyben rejtett is volt, önmagában azonban sem időben, sem oldalváltásban nem okozott keresési nehézséget (ld. fennebb). A második kísérlet során, bár valóban több időbe került, és több oldalváltást okozott a beágyazott linkek nagy száma, azonban itt sem kaptam szignifikáns eltérést a két változattal való feladat-végrehajtásban. Látszik a rejtett, és a munkamemória terjedelmi kapacitását meghaladó hosszúságú menük esetén, hogy a válaszok megtalálása több időt vesz igénybe, még akkor is, ha nem okoznak hosszabb keresési útvonalat (KW=12,574, p<0,001, oldalváltásban mégis optimális a keresés). Ez a többletidő nem tulajdonítható a legördülő, rejtett menüre való kattintásnak (ld. 3. sz. melléklet), hiszen a rejtett, de a 7  2 szabályt követő menü esetén nem jelentkezik a válaszkeresés többletideje. A menüpont váltásának a módja nehezen kikövetkeztethető. A wap-vizsgálat során szintén felmerült a munkamemória terjedelmi kapacitásának a problémája, és a kis képernyő miatt itt még hangsúlyosabb volt ez a kérdéskör. A kis képernyő nem teszi lehetővé az összes menüpontra való szimultán rálátást, tehát a felhasználónak valóban vissza kell emlékeznie a már látott menüpontokra a helyes döntés meghozatala végett, és valóban erősen feltételezhető, hogy minél több menüpontot tartalmaz a menü, a szeriális keresés miatt, annál több ideig fog tartani a menüpont kiválasztása ( Kapcsolat menü több képernyőnyi helyet foglaló 22 menüpontja).
  • A hipotézist alátámasztja, hogy a felismerés stratégiája volt valóban a leggyakoribb stratégia. Ezt a stratégiát támogatta a Vissza (a leggyakrabban használt navigációs eszköz) és a Home nyomógomb használata, hiszen ezek révén a felhasználó a legkisebb kockázattal, és a struktúra megismerésével együttjáró erőfeszítés nélkül tájékozódhattak az anyagban (a Vissza nyomógomb használata az ismerkedéskor 19,1%, tanuláskor 21,4%, kereséskor 26,7%-át képviseli a teljes navigációs eszközhasználatnak 13 személy esetén). Tehát, amikor tétje volt a keresésnek, akkor a legkisebb kockázatú stratégiát alkalmazták. Akkor is ez a stratégia volt a leggyakoribb, amikor a Rom Bios vagy a Grafikus kártya megtalálásának a problémájával küszködtek a felhasználók. Sőt az egyik fejezetből a másikba való átugrás helyett (keresztlinkkel megoldható lett volna), vagyis a rövidebb böngészés helyett inkább a hosszabb útvonalat jelentő felismerés stratégiáját használják. A böngészés végül szintén megjelent, de markánsan kevesebbszer, mint a felismerés stratégiája. Támogató eszközei a strukturális és keresztlinkek: ismerkedéskor 42%, tanuláskor 32,2%-át, kereséskor már csak 27%-át képezik a teljes navigációs eszközhasználatnak. Az útvonalkövetés stratégiáját használták volna a felhasználók, ám nem a megfelelő eszközhöz társították ennek a végrehajtását (az Előre nyomógombot 21 személyből 13 személy használja, ebből 7 évesen az ismerkedés során), hiszen az Előre nyomógombbal próbáltak olyan oldalakat meglátogatni, melyeket még nem érintettek az interakció során. A tervezők nem biztosították e stratégia támogatását (támogató eszköze az Útmutató ), bár egy oktatóanyagban elkelne. A Vissza nyomógombbal is a saját útvonalaikat járták újra be, és nem egy felajánlott, az oktatást irányítók által felajánlott útvonalat. Tehát nem a felderítést szolgálták, hanem a felismerés stratégiáját, ami kereséskor, tanuláskor megjelenő stratégia.
  • Az alapkutatásokban néhány témakörben, több kérdés esetén is találtunk együttjárást az internetezésben való gyakorlottság és a keresés ideje között. Valamennyi együttjárás azt sugallta, hogy minél régebb óta és minél gyakrabban internetezik a személy, annál gyorsabban találja meg a választ a kérdésekre. Jellemző volt, hogy ott, ahol az internetezésben kezdő felhasználók elakadtak, például a rejtett, nagy menük esetén az első válasz megtalálásakor, ott a gyakorlottabb felhasználók szignifikánsan jobban teljesítettek (a látható menük esetén nem volt érezhető hatása az internetezési gyakorlottságnak, csak a rejtett menüknél, ld. fennebb). A multimédiás oktatóanyag vizsgálata során fény derült arra, hogy a műszaki szakközépiskolások (az összefüggések alapján kiderült, hogy ezek fiúk, akiket jobban érdekelnek egyébként a számítástechnikai szakkönyvek, magazinok, saját számítógéppel rendelkeznek és internetezésre gyakran használják azt) szignifikánsan több hivatkozásra kattintottak és mélyebb szintig is jutottak az ismerkedés során a közgazdasági szakközépiskolásokkal szemben. Ők azok, akik jobb teljesítményt is érnek el a válaszok megkeresése során. Ez összecseng az alapkutatásokon belüli technikai válaszok megtalálásának a hatékonyságával. Az is kiderült, hogy minél gyakorlottabb a számítógép-használó annál több hivatkozásra kattint az ismerkedés alatt. Ugyanakkor minél gyakrabban internetezik a személy, annál mélyebbre jutnak a multimédiás oktatóanyagban az ismerkedés során. A korrigálatlan összpontszám szignifikánsnak tekinthető módon csak viszonylag gyenge korrelációkat mutat: az előre feltételezettek szerint a számítógép-használat gyakoriságával, az Internet-használat gyakoriságával korrelál. Ugyanezek a viszonyok a korrigált összpontszámra vonatkozóan árnyaltabbak: a számítógép-használat gyakoriságával nem szignifikáns az összefüggése, viszont az Internet-hasz­nálattal erősebb és szignifikánsabb. Az is kiderült, hogy minél gyakrabban internetezik a személy, annál gyorsabban találja meg a Rom Bios -szal kapcsolatos kérdésre a választ , illetve annál kevesebb oldalváltással. Az alapkutatások során egyértelműen beigazolódott, a felhasználók már az első válasz keresése során elkezdik tanulni a struktúrát és a navigációs eszközök használatának módját. Az első válaszra rákövetkező válaszok keresése során időben és oldalváltásban egyre optimálisabb útvonalakat járnak be. Az első válasz megtalálási ideje kiemelkedik a többi válasz megtalálásának ideje közül (225,90 mp., ami három-, négyszerese a legtöbb keresési időnek). A keresés módjának megtapasztalása aztán nagyjából kiegyenlíti a keresési időket. Mégsem annyira, hogy ne lehessen érzékelhető a fokozatos tanulás hatása: minél több megtalált válasz volt a felhasználó mögött, annál jobb időket és annál rövidebb útvonalakat produkált a további keresésekkor. Az utolsó 7 kérdésre a választ szignifikánsan gyorsabban és rövidebb útvonallal közelítik meg, mint az előző válaszokat. A multimédiás oktatóanyagban az előzőleg szerzett tapasztalat, miszerint képi linkeket lehet használni a mélyebb szintek látogatásához (innen hiányoznak is a szöveges linkek), meghatározza a vizsgálati személyek eszközhasználatát. Ez meg is zavarja a felhasználókat, hiszen magukkal hozott tapasztalat, hogy többnyire szöveges linkre kell kattintani az Interneten. Miután a képek használatát végre megtanulják, a következő fejezetben szintén képekre kattintanak, melyek inkonzisztens módon ez esetben nem linkek, csupán szemléltetők, a szöveges linkre kattintás pedig nem egyértelmű épp az előbbi erős tanulási nyom miatt .
  • A férfiak és nők között abban is különbség volt, hogy a férfiakat kevésbé zavarta meg az oldal intaktsága
  • Általában elmondható volt, hogy a személyek jobban preferálják a szövegmezős keresést (az esetek 82,8%-ban a kulcsszavas keresést használják a személyek, és az eseteknek csak a 17,2%-ban használnak kategória-alapú keresést), és elégedettebbek is ezzel (átlag 4,40 szemben az átlag 3,50-nel egy 5 fokozatú skálán való értékelés során). Nem nyert igazolást a feltételezésünk: hiszen a kognitív elvétésekkel, kihagyásokkal jellemezhető személyekre nem volt igaz a kategóriák nagyobb preferenciája a szövegmezős kereséssel szemben. Néhány együttjárás miatt arra utaló tendenciát felfedeztünk, miszerint a kognitív hibákat gyakrabban vétő személyek a több külső kontrollt nyújtó navigációs eszközökkel elégedettek inkább (a kategória-alapú keresővel), akikre ez kevésbé jellemző, azok a szövegmezős kereséssel elégedettebbek. … Mintha nem tudnák olyan pontosan megfogalmazni a keresett tartalmat, mint azok, akikre kevésbé jellemzőek a kognitív hibázások. A multimédiás oktatóanyagban a felhasználó kognitív stílusa, bár nem befolyásolta a navigációs eszközök preferenciáját, használati gyakoriságát... A mért időveszteség a Grafikus kártya esetében (r=.533*) korrelál az MBTI pszichológiai teszt T-F (Thinking – Feeling, Gondolkodás – Érzés ) dimenziójával. Ez azt jelenti, hogy ez a szoftverhiba kinek okoz nagyobb gondot (nagyobb időveszteséget), erősen függ a kognitív stílus MBTI T-F dimenziójától.

Információkeresés a webergonómia szemszögéből Presentation Transcript

  • 1. Információkeresés a webergonómia szemszögéből Kiss Orhidea ELTE-PPK Pszichológia Intézet [email_address]
  • 2. Használhatóság
    • (1) míg a hagyományos (fizikailag testet öltött) termékek és nem hálózatos szoftverek esetén a vásárló először fizet és csak később tapasztalja meg a használhatóság mértékét,
    • (2) addig az Interneten többnyire először kap képet a használhatóságról és csak utána fizet (ha még szándékában áll …)
    • Általános ajánlások
      • H igh-quality content
      • O ften updated
      • M inimal download time
      • E ase of use
    HOME
  • 3. H onlapok fejlesztési szintjei
    • Site-tervezés (Site Design)???
    • Oldal-tervezés (Page Design) User blogging home
    • Tartalom-tervezés (Content Design)
  • 4. Site-tervezés
    • sok site-nak zavaros az információ-struktúrája –
    • sok site-on a lényeges strukturális információ a kevésbé lényegesek közé van rejtve vagy hiányoznak, vagy szokatlan megjelenítést kapnak
    • keresőoptimalizálás
  • 5. Kognit ív térkép és navigáció
    • Dezorientáció – getting lost, feeling lost
    • Mi okozhatja?
    • taxonomia vs. folksonomia
    • Kognitív térkép :
    • a környezetről elsajátított tudásbázis alapján kialakított mentális modell
    • Térképszerű rálátás
    • Az útvonalak ismerete
    • A helyek közötti távolság és viszony ismerete
    • A hely sajátosságainak ismerete
  • 6. Kognitív térkép elsajátítása
    • Navigációra ható környezeti tényezők:
    • Az elkülöníthetőség, differenciálhatóság
    • Vizuális hozzáférhetőség
    • Az útvonal komplexitása
    • Navigációs segédeszközök megtervezése:
    • a feladat, a felhasználó és a környezet jellemzőinek figyelembe vétele
    • az aktív területek, linkek vizuális hozzáférhetősége
      • kiemelés (szín, betűtípus, stb.)
      • elhelyezése
    • egyéb információk logikus elrendezése
  • 7.
    • a tervezői konceptuális modell és a felhasználói mentális modell átfedésének tanulmányozása
    • Egyéni felhasználók helyett
    • Felhasználók közössége
    • a struktúra-tervezési és a tájékozódást támogató segédeszközök konceptualizálásából és megjelenítéséből fakadó hibák keresésre való hatása
    • az irányelvek bővítése, pontosítása sajátosan a hipertext rendszerekre
  • 8. Problémafelvetések
    • A vizsgált hipertextek navigációs eszközei mennyire épülnek a felhasználó információfeldolgozási sajátosságaira ?
    • Az információk strukturálását érintő kérdés : a tervező koncepciójától függetlenül megjelenik-e egy, az aktuális strukturáltság által nem indokolt sajátos kognitív térkép?
    • A felhasználók milyen stratégiákkal oldják meg a különböző navigációs útvonalakat (a szakirodalomban említettek kiegészítése egyéb navigációs stratégiákkal)?
    • Felhasználói cél (ismerkedés, tanulás, keresés) és a rendelkezésre álló idő (kötött vs. kötetlen) függvényében kell foglalkoznunk a feldolgozás mélységének a kérdésével.
    • A felhasználó sajátosságai (internetes tapasztalata, neme, életkora) meghatározzák a keresési teljesítményét.
  • 9. A kutatómunka lépései Első kutatási fázis weboldalakra tervezett alapkutatások Második kutatási fázis hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag „mélyfúrás”-jellegű vizsgálata Harmadik kutatási fázis Esettanulmány: wap-használhatósági vizsgálat a navigációs menük vizuális hozzáférhetősége és menüpontok mennyiségének hatása a keresés idejére, hatékonyságára és eredményességére a linkek számának korlátozási kérdését vizsgáló kutatás a kulcsszó vs. kategória alapú keresési szokások alakulása a személyiség függvényében .
  • 10. INT egrated E valuation and R esearch F acilities for A ssessing C omputer-users' E fficiency Az INTERFACE munkaállomás A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén kifejlesztett INTERFACE szoftver-ergonómiai vizsgáló munkaállomás
  • 11. Az INTERFACE munkaállomás
  • 12. Néhány eredmény
  • 13. Eredmények 1.
    • A felhasználók a tartalomra fókuszálnak , nem töltenek időt a struktúra elsajátításával és a navigációs eszközök használatával.
      • Az alapkutatások során tapasztalható volt, hogy az összes menüpont áttekintése nem kap helyett a vizsgálati személyek interakciójában, a keresett témakört a menü tetején található első menüpontokhoz társítják
      • Az alternatívák mérlegelésének a hiányában gyors döntés születetik a tartalom lokalizálását illetően.
    • A navigációs segédeszközök, térképek, szószedetek, súgók használatának alacsony a gyakorisága, az interjúk és a heurisztikus elemzések során felmerülő explicit keresésre alkalmas szövegmező iránti igény arra utal, hogy a felhasználók a célravezető, gyors találatok „hívei”.
    • Összekötések bősége - compatctedness
  • 14. Eredmények 2.: inkonzisztens megjelenés
    • A navigációs eszközök inkonzisztens megjelenési módjai szignifikánsan hosszabb navigációs időt és útvonalat eredményeznek.
        • - Ez a multimédiás oktatóanyagban volt a legnyilvánvalóbb.
    • INTERFACE esettanulmány: Informatika oktatóanyag
  • 15.
    • Ismerkedés
    • a látogatók 5 2,9 % -a tévesen a képekre kattint
    • 2 személy jön rá, hogy a szövegre kell kattintani
    • 14,2 % -uk elhagyja a fejezetet
    • Tanulás
    • a látogatók 5 0 % - a tévesen a képekre kattint: 2 személy 2-szer, 1 személy 3-szor
    • helyes kattintásig átlag 5 , 1 mp.
    • max. 80,50 mp.
  • 16. A tipikus probl é m a : n em a várt objektumok a link ek A képek nem linkek Három felesleges kattintás a képekre
  • 17. Hardver Alaplap ROM BIOS Várt, „optimális” útvonal Optimal is : 4 oldal Látogatott oldalak : átlag 20,38 oldal Átlagidő a cél eléréséig : 5 perc 13 mp .
    • Csak 27,8%-uk kattint a képre
    Eredmények 2.: inkonzisztens megjelenés Házon…
  • 18. Eredmények 3.: a z oldal intaktságának hatása
    • Az oldal intaktságának hatása markánsan rontotta a keresési teljesítményt.
    keresés 6,28 perc után feladja megtalál újra megkönnyebbül - Grafikus kártya oldalának megtalálásáig átlagosan 1 perc 44 mp. - 3 oldal helyett átlagosan 10 oldal - A válasz megtalálásáig átlagosan : 2 perc 56 mp .
  • 19. Eredmények 4.
    • A felhasználó számára rejtett és hosszú menük esetén rövidebb útvonalakat, mégis hosszabb keresési időket regisztráltunk.
    • A munkamemória terjedelmi kapacitását figyelmen kívül hagyó navigációs eszközök teljesítményrontó hatása önmagában nem igazolódott be, hiszen csak a rejtettséggel együtt nehezítette a keresést.
  • 20.
    • Tanuláskor és kereséskor a felismerés a leggyakoribb stratégia
    • Ezt támasztotta alá a Vissza (a leggyakrabban használt navigációs eszköz).
    Eredmények 5. 19,1% 21,4% 26,7% A Vissza gomb használatának gyakorisága a három feladat során Használati gyakoriság ismerkedés tanulás keresés
  • 21. Eredmények 6.
    • Beigazolódott a tapasztalat hatása: minél többet internetezett a felhasználó előzőleg, annál gyorsabban és pontosabban tájékozódott az általunk használt hipertextekben.
    • Az alapkutatások során egyértelműen beigazolódott a használat közbeni tanulás hatása is: az első válasz megtalálási ideje kiemelkedik a többi válasz megtalálásának ideje közül. Minél több megtalált válasz volt a felhasználó mögött, annál jobb időket és annál rövidebb útvonalakat produkált a további keresésekkor.
  • 22. Eredmények 7.
    • A „nem” és az „életkor” nem befolyásolta egyértelműen a keresés hatékonyságát.
    • Voltak arra utaló tendenciáink, hogy a férfiak mélyebbre hatolnak az információstruktúrában, több linkre kattintanak rá (igaz nagyobb érdeklődést is tanúsítanak az adott vizsgálatban a tárgykör iránt, mint a nők).
    • A férfiak és nők között abban is különbség volt, hogy a férfiakat kevésbé zavarta meg a keresésben az oldal intaktsága.
  • 23.
    • KKK
    • Tendenciaszerű volt, hogy:
      • akikre jellemzőbbek a kognitív elvétések, kihagyások, több próbálkozással közelítik meg a keresett témát szövegmezős kereséskor, és ugyanakkor
      • egy próbálkozás során kevesebb kifejezést írnak be szövegmezős kereséskor.
      • a kognitív hibákat gyakrabban vétő személyek a több külső kontrollt nyújtó navigációs eszközökkel elégedettebbek inkább (kategória-alapú keresővel), akikre ez kevésbé jellemző, azok a saját koncepciójuknak megfelelő keresési móddal elégedettebbek (kulcsszó-alapú keresőmezővel).
    • MBTI
    • A kognitív stílus befolyásolja a struktúra megismerésének a mélységét és a keresés hatékonyságát.
      • azok a személyek hatolnak mélyebbre az anyagban, akiket az érző domináns kognitív funkció jellemez inkább, illetve azok, akik a felületes megismerésen túl jobban támaszkodnak az észlelésre és a befogadásra. Ezek számára alkalmasabb továbbá a látványos, sok ingerrel segítő multimédia anyag is, és eredményesebben is keresnek.
      • ugyancsak igazolódott, hogy a gondolkodó típusú személyek a képernyő csalóka látszatától függetlenül hamar átlátták a tartalom és a felhasználói felület logikáját, míg az érző típusúakat becsapja a konkrét oldal elrendezésének lezártság-érzése.
    Eredmények 7. – kognitív stílus
  • 24. Összefoglalás és kitekintés
    • Vizuálisan hozzáférhető menü
    • A kis képernyőn megjelenő hipertext esetén értelmét nyeri a 7 ± 2 szabály betartása, ahol a felhasználónak meg kell őriznie munkamemóriájában a menüt alkotó strukturális linkeket, mert az összes nem látható egyszerre a képernyőn.
    • Az oldal intaktságának a wapoldalakon van lényeges szerepe, azonban bármely más hipertext-alapú környezetben keresési problémát okozhat.
    • A navigációs eszközök használata során a Vissza nyomógomb a legpreferáltabb, mint a felismerés stratégiáját támogató eszköz.
    • Annál markánsabb a felismerés stratégiája, minél nagyobb a tétje a keresésnek.
    • A felhasználók a vizsgálatainkban valóban elhanyagolják a struktúra megismerését, illetve az ezt támogató eszközök teljes körű használatát. Így nemcsak az mondható el, hogy valóban a tartalomra fókuszálnak (Nielsen, 2000), hanem az is, hogy sajátos útvonalaikkal eltérnek a tervezői strukturálástól.
  • 25. Összefoglalás és kitekintés
    • A megjelenítésben a konzisztencia az előzetesen szerzett tapasztalat eredményes felhasználását támogatja:
      • már az első interakciót követően megjelenik a tanulás hatása a keresésben.
      • de ha inkonzisztens megjelenítéssel találkoznak, az egyértelműen rontja a keresési teljesítményt.
      • Egyéni jellemzők, csoportjellemzők figyelembevétele a koncepció kialakítása során.
  • 26.
    • Köszönöm a figyelmet!