Your SlideShare is downloading. ×
Információkeresés a webergonómia szemszögéből
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Saving this for later?

Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime - even offline.

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Információkeresés a webergonómia szemszögéből

782
views

Published on

Kiss Orhidea előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

Kiss Orhidea előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum


0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
782
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide
  • A disszertáció a hipertext-alapú rendszerek (weboldalak, hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag, wapoldalak) hatékony megtervezésének és hatékony, ugyanakkor eredményes használatának a kérdéskörével foglalkozik. A használat mindkét oldalon az emberi információfeldolgozás számtalan aspektusát vonja be, de a jelenlegi dolgozat többnyire az architektúrában való dezorientáció, navigáció jelenségével foglalkozik, pontosabban e jelenségek mögött meghúzódó mentális modell kialakításának a kérdésével. A mentális modell a ténylegesen megfigyelhető pszichológiai navigációs stratégiákon keresztül ragadható meg empirikusan. A hipertextekben megjelenő tájékozódást segítő navigációs eszközök (az ún. metaforák) többnyire arra a tervezői koncepcióra utalnak, hogy a hipertextben használt navigációs stratégiákat a felhasználók a fizikai környezet explorációja során használt mentális térképek mentén alakítják ki (Kim, Hirtle, 1995). Több cikk foglalkozott azzal , hogy a két környezet között esetlegesen fennálló hasonlóságot megragadja. Ebből következőleg a weboldalakon gyakori a fizikai környezetben megszokott navigációt segítő eszközök használata, próbálkoznak ma is ezek beiktatásával, pedig még most is talány, hogy milyen mértékű (strukturális, szemantikus, pragmatikus) izomorfizmus fogadható el a két környezet között, illetve, hogy melyek azon metaforák, modellek előnyei és korlátai, amelyek sikereseknek bizonyultak a fizikai térben, és átkerültek a hipertextbe.
  • 1. Kérdés, hogy a vizsgált hipertextek navigációs eszközei - navigációs menük (szöveges vagy képszerű megjelenítéssel), beágyazott linkek, keresztlinkek, gyorskeresésre alkalmas szövegmezők, navigációs címsorok – mennyire épülnek a felhasználó információfeldolgozási sajátosságaira ? Amennyiben figyelmen kívül hagyják az információfeldolgozás sajátosságait, márpedig ez gyakori tervezői hiba, akkor ez mennyiben rontja a keresési teljesítményt? A kérdések egyrészt a szenzomotoros folyamatok, illetve a munkamemória teljesítményét érintik, másrészt a megjelenő metaforák által aktivált mentális modellek hozzáférhetőségét, valamint a problémahelyzethez viszonyított alkalmasságát 2. …amely alátámasztja az alternatív, de a legtöbb felhasználó által preferált keresési útvonalat, és mely akár markánsan el is térhet a tervező által javasolttól? 4. Abból a tényből kiindulva, hogy a hipertext rendeltetése (ld. hírportál, tanulás céljából létrehozott multimédiás oktatóanyag, adatbázis-keresők) függvényében változnak a felhasználói alkalmazások, célok, felvethető az is, hogy… Célom volt továbbá a hipertext struktúrákkal való interakció során is megerősíteni azt a megállapítást, hogy a felhasználók SzPV-nak (szívperiódus-variabilitásának) a KF (középfrekvencia) tartománya a magasabb mentális erőfeszítést igénylő műveletek során alacsonyabb, mint amikor könnyű műveleteket végez a személy vagy relaxál (Izsó, Láng, 2000, Izsó, 2001). Az erre alkalmas módszert csak a multimédiás oktatóanyag esetén használtuk.
  • A disszertációt három kutatási fázisra fűzöm fel: az első fázisban a weboldalakra, pontosabban a portáloldalakra tervezett alapkutatások során két, ellenőrzött feltételek között lezajló, kísérletet végeztem, melyekben a két leggyakoribb navigációt támogató eszköz, a menü és a beágyazott linkek megjelenítési kérdéseire fókuszálok. Ugyancsak ehhez a fázishoz tartozik egy harmadik vizsgálat is, mely a kulcsszó és a kategória-alapú keresés végrehajtásának meghatározó tényezőire világít rá. A másik kutatási fázisban egy hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag mélyfúrás-jellegű vizsgálatán keresztül gyűjtöttem az előbbi vizsgálatokból nyert adatokhoz képest finomabb, részletbemenőbb mennyiségi és minőségi adatokat a hipertext struktúrájának tájékozódásra való hatásával kapcsolatban. További hozadékai a vizsgálatnak ugyancsak a navigációs eszközök megjelenítési módjával és oldal szerkezetével kapcsolatos adatok. A harmadik kutatási fázis végül egy esettanulmányt tartalmaz, egy wap-használhatósági vizsgálatot, mely során a kis képernyőn megjelenő hipertextek menüvel, linkekkel, struktúrával, oldalszerkezettel, szövegmezős kereséssel kapcsolatos kérdéseit feszegetem egy valóban nagy populáció által használt böngésző felület kapcsán. A kutatási fázisokban nemcsak a vizsgálat fókusza és a módszertan változik (online-vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, interjú, INTERFACE-szel végzett mélyfúrás-jellegű vizsgálat, heurisztikus elemzés, logfile-elemzés), hanem a hipertextek legelterjedtebb formái is váltják egymást: a weboldalak mellett multimédiás oktatóanyagot és wapoldalakat érintenek a vizsgálatok.
  • A mélyfúrás-jellegű vizsgálatról pár szót csupán: … az ellenőrzött laboratóriumi körülmények között végzendő szoftver-vizsgálathoz szükséges speciális laboratóriumi hátteret képes biztosítani, de emellett terepvizsgálatokhoz is alkalmazható. Az INTERFACE betűszó a rendszer angol nevéből származik…
  • Az INTERFACE különböző jellegű adatok gyűjtését és integrált feldolgozását végzi el. Az adatok egy részét korábban kifejlesztett és más célokra is használt programok biztosítják, pl. a videófájlok rögzítését. A rendszer videófájlban rögzíti a képernyőtartalmat , valamint a felhasználó kamera által rögzített képét. De ugyanígy a fiziológiai adatok, azaz a szívritmus-variabilitás rögzítését a Láng Eszter és munkatársai által szintén korábban kifejlesztett ISAX eszköz teszi lehetővé. A szívritmus-variabilitással összefüggő fiziológiai görbék másodperces szinten követik a pillanatnyi mentális megterhelést. Más adatok kezelését elvégző szoftvereket, mint a kísérleti alany billentyűleütéseit és egérkattintásait , valamint a kísérletvezető megjegyzéseit rögzítő szoftvereket az INTERFACE fejlesztése során készítettek el. A képernyőtartalom, valamint az egér- ill. billentyűműveletek rögzítése lehetővé teszi a felhasználói interakció részletes elemzését. Már tíz felhasználó adatain érvényes statisztikai módszerek alkalmazhatók.
  • Ez erősebben érvényesült az idősebb felhasználóknál, akik a menü első három menüpontjához asszociálták a keresett tartalmakat, mintha nem is lennének kíváncsiak arra, hogy milyen egyéb tartalmakat rejt még a site, és ezek hogyan épülnek egymásra. A „mélyfúrás” jellegű vizsgálatban a navigációs segédeszközök, térképek (20 személyből 9 személy használja), szószedetek (3 személy használja navigációs célból), súgó (3 személy) használatának alacsony gyakorisága alátámasztja azt a feltételezést, hogy az ismerkedési feladat során a struktúra megismerését elhanyagolják a felhasználók. Azt is mondhatnánk, hogy az első, tét nélküli interakció során a felhasználó nem tölt időt a struktúra megismerésével, és nem célja önmaga lokalizációja. A kötött célú és idejű tanulási vagy keresési feladatok során talán megjelenne ez az igény, azonban a navigációs segédeszközök megjelenítési módja, hiányosságai eltántorítják a felhasználót a használatuktól, és szerepet sem kapnak a későbbiek során. Továbbá a wap esettanulmányban az interjúk és heurisztikus elemzések során felmerülő explicit keresésre alkalmas szövegmező iránti igény szintén arra utal, hogy a felhasználók a célravezető, gyors találatok „hívei” akkor, amikor kötött célú és idejű keresést kell végrehajtaniuk. Ez az igény annál kihangsúlyozottabb, minél nehezebben kezelhető egy felület. Az is beigazolódott, hogy hiába kapnak a felhasználók egy kész struktúrát, mégis a saját maguk által logikusnak tartott, az interakció során mentálisan felépített struktúrát keresik és szeretnék bejárni Így a különböző, mentálisan összekötött tartalmak között keresztlinkek elhelyezését igénylik
  • A weboldalakon általános tapasztalat, hogy a felhasználó számára általában mindig hozzáférhető a navigációs menü. Ezzel szemben ennek az előzetes tapasztalatnak ellentmondóan elrejtettük a menüt, amire hazai portálon is van példa. Így az első kísérletben a rejtett és hosszú menüs változatokban az eredményekből kitűnik, hogy a megjelenítés bár rövidebb útvonalakkal, mégis hosszabb keresési idővel járt együtt. Vagyis a felhasználók időt töltöttek a menü alkalmazási módjának a kikövetkeztetésével. Ezt tükrözi az első kérdések megtalálási ideje: a felhasználóknak rá kellett jönniük arra, hogyan működik ez az újfajta megjelenési mód, ezt követően viszont a tanulás hatására egyre jobban oldották meg a keresési feladatokat.
  • A multimédiás oktatóanyagban már az ismerkedés során nehézséget okoz a felületen megjelenő nyomógombok előzetes tapasztalattól eltérő megjelenési formái (pl. az X nyomógomb hangsúlyos megjelenése, mely a Vissza nyomógomb funkcióját kölcsönzi a felhasználók mentális modelljében - 9 személy használja tévesen Vissza nyomógomb helyén).
  • Egy másik példa…. Ezen felül azonban az Internetes oldalakon, illetve a multimédiás oktatóanyaggal való ismerkedés során szerzett tapasztalat, miszerint a linkek többnyire szövegesen jelennek meg a felhasználók számára, az első keresés során hosszú útvonalat és keresési időt eredményez, lévén, hogy ebben az esetben csak képi formában megjelenő linkeken keresztül visz az út a keresett információkhoz (ld. a Rom Bios megtalálása, ami átlag 20,38 oldalváltást jelentett az optimális 4-hez viszonyítva, és átlag 313 mp.-t).
  • Már Gardiner-nél is szerepel a következő, képernyőn való megjelenéshez kapcsolódó irányelv: ha a lényeges információtól el kell görgetnie a felhasználónak, a tervező könnyítse meg a felhasználó számára a képernyőről eltűnt részekhez való hozzáférést, vagy hagyja a képernyőn a lényeges információkat. Ez külső munkamemóriaként szolgálhat a felhasználó számára akkor, amikor munkamemóriája más tételekkel terhelődik. Sok esetben használják ezt a megoldást a weboldal tervezők is, amikor pl. „ugráló” menüt iktatnak be a weboldal struktúrájába. Az oldal intaktsága problémája itt azt jelenti, hogy az oldal éppen hozzáférhető része önmagába is „él”, ebből kifolyólag a felhasználó nem motivált, vagy bizonyos esetekben „nem tudja” áttekinteni a teljes oldal tartalmát. Olyan elemek, melyek hangsúlyosak abban az értelemben, hogy figyelmeztetik a felhasználót az oldal vizuálisan épp nem hozzáférhető tartalmára, az oldalon található információk alaposabb áttekintéséhez vezethetnek. Ha az oktatóanyagban a Grafikus kártyá t szemléltető ábra alatt folytatódna a szöveges információ, a görgetősávot mellőző felhasználók egyike sem szembesülne a keresett információ megtalálásának nehézségével, hiszen jól ismerik a görgetés funkcióját. Hasonló a wapoldalakon az „üres sor” látványa a linkek között, melyek megtévesztők abban az értelemben, hogy lezárt oldal hatását keltik, vagy a Lapozás szó, mely után a felhasználó nem sejti a következő link meglétét, és erre próbál kattintani. Felbontástól és képernyőnagyságtól függően az oldal intaktságának hatása különbözőképpen alakulhat, de a tervezőnek számolnia kell a különböző böngésző környezetek sajátosságaival.
  • Illetve a funkciója nehezen kikövetkeztethető. Az alapkutatásokban a hosszú menü csak akkor eredményezett navigációs nehézséget, ha egyben rejtett is volt, önmagában azonban sem időben, sem oldalváltásban nem okozott keresési nehézséget (ld. fennebb). A második kísérlet során, bár valóban több időbe került, és több oldalváltást okozott a beágyazott linkek nagy száma, azonban itt sem kaptam szignifikáns eltérést a két változattal való feladat-végrehajtásban. Látszik a rejtett, és a munkamemória terjedelmi kapacitását meghaladó hosszúságú menük esetén, hogy a válaszok megtalálása több időt vesz igénybe, még akkor is, ha nem okoznak hosszabb keresési útvonalat (KW=12,574, p<0,001, időben a rejtett nagymenükben keresnek a legtovább a személyek; KW=27,332, p<0,001, oldalváltásban mégis optimális a keresés). Ez a többletidő nem tulajdonítható a legördülő, rejtett menüre való kattintásnak (ld. 3. sz. melléklet), hiszen a rejtett, de a 7  2 szabályt követő menü esetén nem jelentkezik a válaszkeresés többletideje. A menüpont váltásának a módja nehezen kikövetkeztethető. A wap-vizsgálat során szintén felmerült a munkamemória terjedelmi kapacitásának a problémája, és a kis képernyő miatt itt még hangsúlyosabb volt ez a kérdéskör. A kis képernyő nem teszi lehetővé az összes menüpontra való szimultán rálátást, tehát a felhasználónak valóban vissza kell emlékeznie a már látott menüpontokra a helyes döntés meghozatala végett, és valóban erősen feltételezhető, hogy minél több menüpontot tartalmaz a menü, a szeriális keresés miatt, annál több ideig fog tartani a menüpont kiválasztása ( Kapcsolat menü több képernyőnyi helyet foglaló 22 menüpontja).
  • A hipotézist alátámasztja, hogy a felismerés stratégiája volt valóban a leggyakoribb stratégia. Ezt a stratégiát támogatta a Vissza (a leggyakrabban használt navigációs eszköz) és a Home nyomógomb használata, hiszen ezek révén a felhasználó a legkisebb kockázattal, és a struktúra megismerésével együttjáró erőfeszítés nélkül tájékozódhattak az anyagban (a Vissza nyomógomb használata az ismerkedéskor 19,1%, tanuláskor 21,4%, kereséskor 26,7%-át képviseli a teljes navigációs eszközhasználatnak 13 személy esetén). Tehát, amikor tétje volt a keresésnek, akkor a legkisebb kockázatú stratégiát alkalmazták. Akkor is ez a stratégia volt a leggyakoribb, amikor a Rom Bios vagy a Grafikus kártya megtalálásának a problémájával küszködtek a felhasználók. Sőt az egyik fejezetből a másikba való átugrás helyett (keresztlinkkel megoldható lett volna), vagyis a rövidebb böngészés helyett inkább a hosszabb útvonalat jelentő felismerés stratégiáját használják. A böngészés végül szintén megjelent, de markánsan kevesebbszer, mint a felismerés stratégiája. Támogató eszközei a strukturális és keresztlinkek: ismerkedéskor 42%, tanuláskor 32,2%-át, kereséskor már csak 27%-át képezik a teljes navigációs eszközhasználatnak. Az útvonalkövetés stratégiáját használták volna a felhasználók, ám nem a megfelelő eszközhöz társították ennek a végrehajtását (az Előre nyomógombot 21 személyből 13 személy használja, ebből 7 évesen az ismerkedés során), hiszen az Előre nyomógombbal próbáltak olyan oldalakat meglátogatni, melyeket még nem érintettek az interakció során. A tervezők nem biztosították e stratégia támogatását (támogató eszköze az Útmutató ), bár egy oktatóanyagban elkelne. A Vissza nyomógombbal is a saját útvonalaikat járták újra be, és nem egy felajánlott, az oktatást irányítók által felajánlott útvonalat. Tehát nem a felderítést szolgálták, hanem a felismerés stratégiáját, ami kereséskor, tanuláskor megjelenő stratégia.
  • Az alapkutatásokban néhány témakörben, több kérdés esetén is találtunk együttjárást az internetezésben való gyakorlottság és a keresés ideje között. Valamennyi együttjárás azt sugallta, hogy minél régebb óta és minél gyakrabban internetezik a személy, annál gyorsabban találja meg a választ a kérdésekre. Jellemző volt, hogy ott, ahol az internetezésben kezdő felhasználók elakadtak, például a rejtett, nagy menük esetén az első válasz megtalálásakor, ott a gyakorlottabb felhasználók szignifikánsan jobban teljesítettek (a látható menük esetén nem volt érezhető hatása az internetezési gyakorlottságnak, csak a rejtett menüknél, ld. fennebb). A multimédiás oktatóanyag vizsgálata során fény derült arra, hogy a műszaki szakközépiskolások (az összefüggések alapján kiderült, hogy ezek fiúk, akiket jobban érdekelnek egyébként a számítástechnikai szakkönyvek, magazinok, saját számítógéppel rendelkeznek és internetezésre gyakran használják azt) szignifikánsan több hivatkozásra kattintottak és mélyebb szintig is jutottak az ismerkedés során a közgazdasági szakközépiskolásokkal szemben. Ők azok, akik jobb teljesítményt is érnek el a válaszok megkeresése során. Ez összecseng az alapkutatásokon belüli technikai válaszok megtalálásának a hatékonyságával. Az is kiderült, hogy minél gyakorlottabb a számítógép-használó annál több hivatkozásra kattint az ismerkedés alatt. Ugyanakkor minél gyakrabban internetezik a személy, annál mélyebbre jutnak a multimédiás oktatóanyagban az ismerkedés során. A korrigálatlan összpontszám szignifikánsnak tekinthető módon csak viszonylag gyenge korrelációkat mutat: az előre feltételezettek szerint a számítógép-használat gyakoriságával, az Internet-használat gyakoriságával korrelál. Ugyanezek a viszonyok a korrigált összpontszámra vonatkozóan árnyaltabbak: a számítógép-használat gyakoriságával nem szignifikáns az összefüggése, viszont az Internet-hasz­nálattal erősebb és szignifikánsabb. Az is kiderült, hogy minél gyakrabban internetezik a személy, annál gyorsabban találja meg a Rom Bios -szal kapcsolatos kérdésre a választ , illetve annál kevesebb oldalváltással. Az alapkutatások során egyértelműen beigazolódott, a felhasználók már az első válasz keresése során elkezdik tanulni a struktúrát és a navigációs eszközök használatának módját. Az első válaszra rákövetkező válaszok keresése során időben és oldalváltásban egyre optimálisabb útvonalakat járnak be. Az első válasz megtalálási ideje kiemelkedik a többi válasz megtalálásának ideje közül (225,90 mp., ami három-, négyszerese a legtöbb keresési időnek). A keresés módjának megtapasztalása aztán nagyjából kiegyenlíti a keresési időket. Mégsem annyira, hogy ne lehessen érzékelhető a fokozatos tanulás hatása: minél több megtalált válasz volt a felhasználó mögött, annál jobb időket és annál rövidebb útvonalakat produkált a további keresésekkor. Az utolsó 7 kérdésre a választ szignifikánsan gyorsabban és rövidebb útvonallal közelítik meg, mint az előző válaszokat. A multimédiás oktatóanyagban az előzőleg szerzett tapasztalat, miszerint képi linkeket lehet használni a mélyebb szintek látogatásához (innen hiányoznak is a szöveges linkek), meghatározza a vizsgálati személyek eszközhasználatát. Ez meg is zavarja a felhasználókat, hiszen magukkal hozott tapasztalat, hogy többnyire szöveges linkre kell kattintani az Interneten. Miután a képek használatát végre megtanulják, a következő fejezetben szintén képekre kattintanak, melyek inkonzisztens módon ez esetben nem linkek, csupán szemléltetők, a szöveges linkre kattintás pedig nem egyértelmű épp az előbbi erős tanulási nyom miatt .
  • A férfiak és nők között abban is különbség volt, hogy a férfiakat kevésbé zavarta meg az oldal intaktsága
  • Általában elmondható volt, hogy a személyek jobban preferálják a szövegmezős keresést (az esetek 82,8%-ban a kulcsszavas keresést használják a személyek, és az eseteknek csak a 17,2%-ban használnak kategória-alapú keresést), és elégedettebbek is ezzel (átlag 4,40 szemben az átlag 3,50-nel egy 5 fokozatú skálán való értékelés során). Nem nyert igazolást a feltételezésünk: hiszen a kognitív elvétésekkel, kihagyásokkal jellemezhető személyekre nem volt igaz a kategóriák nagyobb preferenciája a szövegmezős kereséssel szemben. Néhány együttjárás miatt arra utaló tendenciát felfedeztünk, miszerint a kognitív hibákat gyakrabban vétő személyek a több külső kontrollt nyújtó navigációs eszközökkel elégedettek inkább (a kategória-alapú keresővel), akikre ez kevésbé jellemző, azok a szövegmezős kereséssel elégedettebbek. … Mintha nem tudnák olyan pontosan megfogalmazni a keresett tartalmat, mint azok, akikre kevésbé jellemzőek a kognitív hibázások. A multimédiás oktatóanyagban a felhasználó kognitív stílusa, bár nem befolyásolta a navigációs eszközök preferenciáját, használati gyakoriságát... A mért időveszteség a Grafikus kártya esetében (r=.533*) korrelál az MBTI pszichológiai teszt T-F (Thinking – Feeling, Gondolkodás – Érzés ) dimenziójával. Ez azt jelenti, hogy ez a szoftverhiba kinek okoz nagyobb gondot (nagyobb időveszteséget), erősen függ a kognitív stílus MBTI T-F dimenziójától.
  • Transcript

    • 1. Információkeresés a webergonómia szemszögéből Kiss Orhidea ELTE-PPK Pszichológia Intézet [email_address]
    • 2. Használhatóság
      • (1) míg a hagyományos (fizikailag testet öltött) termékek és nem hálózatos szoftverek esetén a vásárló először fizet és csak később tapasztalja meg a használhatóság mértékét,
      • (2) addig az Interneten többnyire először kap képet a használhatóságról és csak utána fizet (ha még szándékában áll …)
      • Általános ajánlások
        • H igh-quality content
        • O ften updated
        • M inimal download time
        • E ase of use
      HOME
    • 3. H onlapok fejlesztési szintjei
      • Site-tervezés (Site Design)???
      • Oldal-tervezés (Page Design) User blogging home
      • Tartalom-tervezés (Content Design)
    • 4. Site-tervezés
      • sok site-nak zavaros az információ-struktúrája –
      • sok site-on a lényeges strukturális információ a kevésbé lényegesek közé van rejtve vagy hiányoznak, vagy szokatlan megjelenítést kapnak
      • keresőoptimalizálás
    • 5. Kognit ív térkép és navigáció
      • Dezorientáció – getting lost, feeling lost
      • Mi okozhatja?
      • taxonomia vs. folksonomia
      • Kognitív térkép :
      • a környezetről elsajátított tudásbázis alapján kialakított mentális modell
      • Térképszerű rálátás
      • Az útvonalak ismerete
      • A helyek közötti távolság és viszony ismerete
      • A hely sajátosságainak ismerete
    • 6. Kognitív térkép elsajátítása
      • Navigációra ható környezeti tényezők:
      • Az elkülöníthetőség, differenciálhatóság
      • Vizuális hozzáférhetőség
      • Az útvonal komplexitása
      • Navigációs segédeszközök megtervezése:
      • a feladat, a felhasználó és a környezet jellemzőinek figyelembe vétele
      • az aktív területek, linkek vizuális hozzáférhetősége
        • kiemelés (szín, betűtípus, stb.)
        • elhelyezése
      • egyéb információk logikus elrendezése
    • 7.
      • a tervezői konceptuális modell és a felhasználói mentális modell átfedésének tanulmányozása
      • Egyéni felhasználók helyett
      • Felhasználók közössége
      • a struktúra-tervezési és a tájékozódást támogató segédeszközök konceptualizálásából és megjelenítéséből fakadó hibák keresésre való hatása
      • az irányelvek bővítése, pontosítása sajátosan a hipertext rendszerekre
    • 8. Problémafelvetések
      • A vizsgált hipertextek navigációs eszközei mennyire épülnek a felhasználó információfeldolgozási sajátosságaira ?
      • Az információk strukturálását érintő kérdés : a tervező koncepciójától függetlenül megjelenik-e egy, az aktuális strukturáltság által nem indokolt sajátos kognitív térkép?
      • A felhasználók milyen stratégiákkal oldják meg a különböző navigációs útvonalakat (a szakirodalomban említettek kiegészítése egyéb navigációs stratégiákkal)?
      • Felhasználói cél (ismerkedés, tanulás, keresés) és a rendelkezésre álló idő (kötött vs. kötetlen) függvényében kell foglalkoznunk a feldolgozás mélységének a kérdésével.
      • A felhasználó sajátosságai (internetes tapasztalata, neme, életkora) meghatározzák a keresési teljesítményét.
    • 9. A kutatómunka lépései Első kutatási fázis weboldalakra tervezett alapkutatások Második kutatási fázis hipertext-alapú multimédiás oktatóanyag „mélyfúrás”-jellegű vizsgálata Harmadik kutatási fázis Esettanulmány: wap-használhatósági vizsgálat a navigációs menük vizuális hozzáférhetősége és menüpontok mennyiségének hatása a keresés idejére, hatékonyságára és eredményességére a linkek számának korlátozási kérdését vizsgáló kutatás a kulcsszó vs. kategória alapú keresési szokások alakulása a személyiség függvényében .
    • 10. INT egrated E valuation and R esearch F acilities for A ssessing C omputer-users' E fficiency Az INTERFACE munkaállomás A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén kifejlesztett INTERFACE szoftver-ergonómiai vizsgáló munkaállomás
    • 11. Az INTERFACE munkaállomás
    • 12. Néhány eredmény
    • 13. Eredmények 1.
      • A felhasználók a tartalomra fókuszálnak , nem töltenek időt a struktúra elsajátításával és a navigációs eszközök használatával.
        • Az alapkutatások során tapasztalható volt, hogy az összes menüpont áttekintése nem kap helyett a vizsgálati személyek interakciójában, a keresett témakört a menü tetején található első menüpontokhoz társítják
        • Az alternatívák mérlegelésének a hiányában gyors döntés születetik a tartalom lokalizálását illetően.
      • A navigációs segédeszközök, térképek, szószedetek, súgók használatának alacsony a gyakorisága, az interjúk és a heurisztikus elemzések során felmerülő explicit keresésre alkalmas szövegmező iránti igény arra utal, hogy a felhasználók a célravezető, gyors találatok „hívei”.
      • Összekötések bősége - compatctedness
    • 14. Eredmények 2.: inkonzisztens megjelenés
      • A navigációs eszközök inkonzisztens megjelenési módjai szignifikánsan hosszabb navigációs időt és útvonalat eredményeznek.
          • - Ez a multimédiás oktatóanyagban volt a legnyilvánvalóbb.
      • INTERFACE esettanulmány: Informatika oktatóanyag
    • 15.
      • Ismerkedés
      • a látogatók 5 2,9 % -a tévesen a képekre kattint
      • 2 személy jön rá, hogy a szövegre kell kattintani
      • 14,2 % -uk elhagyja a fejezetet
      • Tanulás
      • a látogatók 5 0 % - a tévesen a képekre kattint: 2 személy 2-szer, 1 személy 3-szor
      • helyes kattintásig átlag 5 , 1 mp.
      • max. 80,50 mp.
    • 16. A tipikus probl é m a : n em a várt objektumok a link ek A képek nem linkek Három felesleges kattintás a képekre
    • 17. Hardver Alaplap ROM BIOS Várt, „optimális” útvonal Optimal is : 4 oldal Látogatott oldalak : átlag 20,38 oldal Átlagidő a cél eléréséig : 5 perc 13 mp .
      • Csak 27,8%-uk kattint a képre
      Eredmények 2.: inkonzisztens megjelenés Házon…
    • 18. Eredmények 3.: a z oldal intaktságának hatása
      • Az oldal intaktságának hatása markánsan rontotta a keresési teljesítményt.
      keresés 6,28 perc után feladja megtalál újra megkönnyebbül - Grafikus kártya oldalának megtalálásáig átlagosan 1 perc 44 mp. - 3 oldal helyett átlagosan 10 oldal - A válasz megtalálásáig átlagosan : 2 perc 56 mp .
    • 19. Eredmények 4.
      • A felhasználó számára rejtett és hosszú menük esetén rövidebb útvonalakat, mégis hosszabb keresési időket regisztráltunk.
      • A munkamemória terjedelmi kapacitását figyelmen kívül hagyó navigációs eszközök teljesítményrontó hatása önmagában nem igazolódott be, hiszen csak a rejtettséggel együtt nehezítette a keresést.
    • 20.
      • Tanuláskor és kereséskor a felismerés a leggyakoribb stratégia
      • Ezt támasztotta alá a Vissza (a leggyakrabban használt navigációs eszköz).
      Eredmények 5. 19,1% 21,4% 26,7% A Vissza gomb használatának gyakorisága a három feladat során Használati gyakoriság ismerkedés tanulás keresés
    • 21. Eredmények 6.
      • Beigazolódott a tapasztalat hatása: minél többet internetezett a felhasználó előzőleg, annál gyorsabban és pontosabban tájékozódott az általunk használt hipertextekben.
      • Az alapkutatások során egyértelműen beigazolódott a használat közbeni tanulás hatása is: az első válasz megtalálási ideje kiemelkedik a többi válasz megtalálásának ideje közül. Minél több megtalált válasz volt a felhasználó mögött, annál jobb időket és annál rövidebb útvonalakat produkált a további keresésekkor.
    • 22. Eredmények 7.
      • A „nem” és az „életkor” nem befolyásolta egyértelműen a keresés hatékonyságát.
      • Voltak arra utaló tendenciáink, hogy a férfiak mélyebbre hatolnak az információstruktúrában, több linkre kattintanak rá (igaz nagyobb érdeklődést is tanúsítanak az adott vizsgálatban a tárgykör iránt, mint a nők).
      • A férfiak és nők között abban is különbség volt, hogy a férfiakat kevésbé zavarta meg a keresésben az oldal intaktsága.
    • 23.
      • KKK
      • Tendenciaszerű volt, hogy:
        • akikre jellemzőbbek a kognitív elvétések, kihagyások, több próbálkozással közelítik meg a keresett témát szövegmezős kereséskor, és ugyanakkor
        • egy próbálkozás során kevesebb kifejezést írnak be szövegmezős kereséskor.
        • a kognitív hibákat gyakrabban vétő személyek a több külső kontrollt nyújtó navigációs eszközökkel elégedettebbek inkább (kategória-alapú keresővel), akikre ez kevésbé jellemző, azok a saját koncepciójuknak megfelelő keresési móddal elégedettebbek (kulcsszó-alapú keresőmezővel).
      • MBTI
      • A kognitív stílus befolyásolja a struktúra megismerésének a mélységét és a keresés hatékonyságát.
        • azok a személyek hatolnak mélyebbre az anyagban, akiket az érző domináns kognitív funkció jellemez inkább, illetve azok, akik a felületes megismerésen túl jobban támaszkodnak az észlelésre és a befogadásra. Ezek számára alkalmasabb továbbá a látványos, sok ingerrel segítő multimédia anyag is, és eredményesebben is keresnek.
        • ugyancsak igazolódott, hogy a gondolkodó típusú személyek a képernyő csalóka látszatától függetlenül hamar átlátták a tartalom és a felhasználói felület logikáját, míg az érző típusúakat becsapja a konkrét oldal elrendezésének lezártság-érzése.
      Eredmények 7. – kognitív stílus
    • 24. Összefoglalás és kitekintés
      • Vizuálisan hozzáférhető menü
      • A kis képernyőn megjelenő hipertext esetén értelmét nyeri a 7 ± 2 szabály betartása, ahol a felhasználónak meg kell őriznie munkamemóriájában a menüt alkotó strukturális linkeket, mert az összes nem látható egyszerre a képernyőn.
      • Az oldal intaktságának a wapoldalakon van lényeges szerepe, azonban bármely más hipertext-alapú környezetben keresési problémát okozhat.
      • A navigációs eszközök használata során a Vissza nyomógomb a legpreferáltabb, mint a felismerés stratégiáját támogató eszköz.
      • Annál markánsabb a felismerés stratégiája, minél nagyobb a tétje a keresésnek.
      • A felhasználók a vizsgálatainkban valóban elhanyagolják a struktúra megismerését, illetve az ezt támogató eszközök teljes körű használatát. Így nemcsak az mondható el, hogy valóban a tartalomra fókuszálnak (Nielsen, 2000), hanem az is, hogy sajátos útvonalaikkal eltérnek a tervezői strukturálástól.
    • 25. Összefoglalás és kitekintés
      • A megjelenítésben a konzisztencia az előzetesen szerzett tapasztalat eredményes felhasználását támogatja:
        • már az első interakciót követően megjelenik a tanulás hatása a keresésben.
        • de ha inkonzisztens megjelenítéssel találkoznak, az egyértelműen rontja a keresési teljesítményt.
        • Egyéni jellemzők, csoportjellemzők figyelembevétele a koncepció kialakítása során.
    • 26.
      • Köszönöm a figyelmet!