Carl popper

492 views
388 views

Published on

CArl Popper PPt

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
492
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Carl popper

  1. 1. Karl Popper tudományfelfogása
  2. 2. Karl Popper• 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia• PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója)• London School of Economics 1946-1969• Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965
  3. 3. Fő művek• Logik der Forschug (1934) Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997)• Conjectures and Refutations (1963)• Poverty of Historicism (1944)• Open Society and its Enemies I-II (1945)• Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)
  4. 4. Popper fő gondolata:Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nemtudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogyverifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az,hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogásHa a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók),akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra,hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés Kritikai racionalizmus
  5. 5. Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszerttapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzelvoltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot,hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkációkritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományosrendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorrapozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogylogikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztásttapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra,hogy a tapasztalat megcáfolja.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50.old.
  6. 6. ... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. Alényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldástjavasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehetőlegkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogymegvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek azelőírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikátamelyet magunk elmulasztunk gyakorolni.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.
  7. 7. Ismertetés menete:• A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása• A tudománytörténet tudományfilozófia számára való jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása• Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium
  8. 8. A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Verifikálhatósági elv:S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér
  9. 9. Popper:Az induktív következtetések• nem logikailag szükségszerűek és• nem is lehet érvényességüket megalapozni minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba torkollik vagy dogmatizmushoz vezet
  10. 10. Körkörösség: Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést:Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv)P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mertkülönben nem lenne indukcióproblémaTehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát:P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igazP’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehátmeg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása,Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb.Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum
  11. 11. A pszichologizmus elutasítása:Popper:• A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek• A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküliFentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából ésellenőrzéséből áll.A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell ésnem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új azeszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományoselmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Azutóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy azérvényesség kérdésével foglalkozik.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.
  12. 12. Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejötténekfolyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. Amegismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben amegismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket,amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak,hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szerttenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is kilehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ...teremtő intuíciót.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.
  13. 13. Fogalom típusok• Individuális fogalom • Univerzális fogalom Melynek definíciójában Melynek definíciójában személynevek, vagy személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem nem szerepelnek vagy küszöbölhetők ki kiküszöbölhetők Pl. A Budapesti Állatkert Pl. hattyú hattyúi
  14. 14. Állítás típusok I• Tiszta állítás • Nem tiszta állítás Melyben csak Melyben individuális univerzális fogalom fogalom szerepel szerepel Pl. Minden hattyú fehér Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér
  15. 15. Állítás típusok II.• Univerzális állítás • Egzisztenciális állítás Univerzális kvantort Egzisztenciális kvantort (minden) (létezik) tartalmazó állítás tartalmazó állítás Pl. Minden ember halandó Pl. Létezik fehér holló
  16. 16. Univerzális állítások típusai• Numerikusan • Szigorúan univerzális állítás univerzális állítás Mely ekvivalens véges sok, Mely nem ekvivalens véges konkrét tér és idő koordinátát sok, konkrét tér és tartalmazó egyedi állítás időkoordinátát tartalmaző konjunkciójával egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden, a Budapesti Pl. Minden hattyú fehér állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt
  17. 17. Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindentfelölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal afelfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileglefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek avéleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúanegyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért averifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonlómegfontolásra hivatkozva elutasítják ezeketK. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78-79. Old.
  18. 18. Állítások típusai III.• Tiszta univerzális állítás Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Minden hattyú fehér
  19. 19. Egzisztenciális állítások típusai• Tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Létezik fekete hattyú• Nem tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú
  20. 20. Bázisállítás:Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris)nem tiszta egzisztenciális állításLétezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú
  21. 21. Megjegyzések a bázisállításokról• A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le• A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat• Bázisállítás negációja nem bázisállítás• Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú nem következik a Minden hattyú fehér állításból• Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás
  22. 22. Állítástípusok Fogalom Individuális fogalom Univerzális fogalom A Bp-i állatkert hattyúi HattyúÁllításNumerikusan Nem értelmesuniverzális A Bp-i állatkert minden eddig megfigyelt hattyúja fehér voltSzigorúan univerzális Nem értelmes Tiszta univerzális Minden hattyú fehérEgzisztenciális Nem-tiszta Tiszta egzisztenciális egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú Létezik fekete hattyú
  23. 23. Állításokra vonatkozó állítások• Tiszta univerzális állítás negációja tiszta egzisztenciális állítás Minden hattyú fehér Negációja: Létezik nem-fehér hattyú• Tiszta egzisztenciális állítás negációja tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú Negációja: Minden hattyú fehér
  24. 24. Állításokra vonatkozó állítások I.• A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú verifikálható• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók Minden hattyú fehér falszifikálható
  25. 25. Állításokra vonatkozó állítások II.• A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható• Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók Minden hattyú fehér nem verifikálható
  26. 26. Természeti törvény: Nem tautologikus (azaz szintetikus) tiszta univerzális állítás Minden hattyú fehér Következmények: A természeti törvények • nem verifikálhatók • tagadásai tiszta egzisztencális állításoknak (törvények: tiltanak)Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga
  27. 27. Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagyszámszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel.Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnakés gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természet-törvényeket szintetikus és szigorúan egyetemesállításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk.Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknaktekintjük őket, amelyek formája a következő:„Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományraigaz, hogy ...”)K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997)79. Old.
  28. 28. Elmélet falszifikálhatósága:Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokatkét nem üres részre osztja:• Az elmélettel összeférhető• Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra T által kizárt bázisállítások T-vel összeférhető
  29. 29. Popper: Elmélet empírikus tartalma: Egy T elmélet empírikus tartalma: a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások(a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér) Minden hattyú fehér Összefér a Minden béka zöld állítással, de nem szól a békák színéről
  30. 30. Falszifikálható elmélet empírikus tartalma: Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal T által kizárt T empírikus tartalma bázisállítások T-vel összeférhető A mi világunkA leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat
  31. 31. Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval: Falszifikáció:Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egyolyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük.Fontos megjegyzések:• A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció• A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk
  32. 32. A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés) Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció előlValamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hocsegédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hocmegváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki –logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikálótapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, detisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációskritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek azellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt ajavaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációskritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszertolyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnekpontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggalállítja – logikailag megengedhetőek.K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.
  33. 33. Korroboráció:Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogyaz elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy Korroborálódik: Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját
  34. 34. Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium, de nem jelentéskritérium:Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt: Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor) a nem-S mondatnak is van jelentéseA falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása, egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható
  35. 35. Összefoglalás• Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet• Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki• A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis- állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja• Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége• Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett
  36. 36. “Karl Popper is generally regarded as one of the greatest philosophers ofscience of the 20th century.”Stanford Encyclopedia of Philosophy
  37. 37. Karl Popper

×