• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Televízió A  X X I
 

Televízió A X X I

on

  • 1,658 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,658
Views on SlideShare
1,654
Embed Views
4

Actions

Likes
0
Downloads
10
Comments
0

2 Embeds 4

http://www.slideshare.net 2
http://webcache.googleusercontent.com 2

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Televízió A  X X I Televízió A X X I Presentation Transcript

    • Televízió a XXI. században Készítette: Salamon Ferenc Neptun: YOMHXQ 2010. február A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre Elektronikus médiumok és tananyagok LMP_PD 110G2
    • „ Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat előkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és a szó alkot. Gyermekeknek és a felnőtteknek képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék.” UNESCO 1982. január 22.
    • Mi a televízió?
      • a televízió „az emberiség jótevője”
      • „ a gyerekek dadája, a fiatalok iskolája,
      • a felnőttek szórakozása,
      • az öregek társasága”,
      • „ tömegek pihentetője és informálója”,
      • „ az emberiség megrontója”,
      • „ a szem, illetve a szellem rágógumija” „idiótadoboz” (ORTT 2002).
      • Az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké (Kósa 1998, 9.), a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.
    • A külvilág belép az otthonunkba. " Az olyan gyermek személyiségére, aki szülei szerető és okos gondoskodásának biztonságában él, szívesen jár iskolába, ahol jól teljesít, és barátaival hasznos és egészséges programokban vesz részt, a képernyőről sugárzó erőszak semmiféle maradandó hatást nem gyakorol. „ Ranschburg Jenő
      • Az iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével. A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére, érzelmi és kognitív feldolgozására. A gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére.
    • A 4-14 évesek napi átlagos tévénézési ideje 2006-ban és 2007-ben
      • A televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és érzéketlenné teszi a gyerekeket az emberi szenvedés iránt;
      • A televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól;
      • A televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki, nem pedig a képernyőn látott történetek.
      • Hazánkban 1997 óta működnek kereskedelmi adók.
      • A képernyő reklámozza az erőszakot, hírverést nyújt a bűnnek.
      • A külföldi sorozatok mintáját adják a maffiavezérnek és az egyszemélyes hadseregnek.
      • A gyermekvilág egykoron Gárdonyi és Verne regényein nőtt föl.
      • Hol vannak már a Pom Pom meséi és a Mézga család?
      • A televízió nem egyértelműen „rossz”, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.
      • A cél az, hogy a gyerekek személyiségfejlődését pozitív hatások érjék, a médiumok törekedjenek az erkölcsi értékek közvetítésére. Ehhez azonban nemcsak a törvényi szabályzások betartására van szükség, hanem arra is, hogy a különböző érdekeket képviselő médiaszereplők – a műsorszolgáltatók, hirdetők, producerek – és a befogadók „képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a pszichológusok – együttesen találják meg a negatív hatásokat csökkentő megoldásokat.
      • Felhasznált irodalom:
      • Csóri Lajos? Tévéerőszak és morális pánik. Új mandátum Kiadó, Budapest. 2003.
      • Jozef Vogrinc? A tévénéző. Pont Kiadó, Budapest. 2001.
      • Országos Rádió és Televízió testület? Az országos csatornákon műsorra tűzött gyermekműsorok főbb jellemzői. 2007.