Ványai Anita, a Roma Szakkollégiumunk hallgatója készítette a diasorozatot a hátrányos helyzetről, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről.

1. Ványai Anita
Lippai Balázs Roma Szakkollégium

2. A gyermekvédelmi törvény szerint:
Hátrányos helyzetű az a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki
esetében az alábbi körülmények közül egy
fenáll:
a) a szülő alacsony iskolai végzettsége, ha a
gyermeket nevelő mindkét szülőről
megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor
legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik.

3. b) a szülő alacsony foglalkoztatottsága ha a
gyermeket nevelő szülőkről megállapítható,
hogy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.
paragrafusa szerint aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénylésének időpontját
megelőző 16 hónapon belül legalább 12
hónapig álláskeresőként nyilvántartott
személy.

4.  c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete,
illetve lakáskörülményei, ha megállapítható,
hogy a gyermek a településre vonatkozó
integrált városfejlesztési stratégiában
szegregátumnak nyilvánított
lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort
nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan
lakáskörülmények között él, ahol
korlátozottan biztosítottak az egészséges
fejlődéshez szükséges feltételek.

6.  Papp János a kudarcos, bukott,
lemorzsolódott tanulókat tekinti hátrányos
helyzetűnek.
 Andorka Rudolf:
 A hátrányos helyzet fogalmat a depriváció
magyar fordításaként is értelmezhetjük,
tehát relatív lemaradást jelent és nem csak a
jövedelmi, hanem egyéb hátrányokra is
vonatkozik.
 A többszörösen hátrányos helyzet akkor
fordul elő, amikor egynél több hátrány
jelentkezik. A hátrány halmozódása
különösképpen megnehezíti az azokból való
kiemelkedést.

7.  A hátrányos helyzet megnyilvánulásai:
 az alacsony jövedelem,
a rosszul felszerelt, egészségtelen vagy szűkös
lakáskörülmények,
a szülők iskolai végzettsége,
a deviáns mikrokörnyezet szocializációs
ártalmai,
a család vagy az ép család hiánya,
a beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik
fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő
ellátására.

8. Pénzbeli és természetbeni ellátások
 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
 Óvodáztatási támogatás
 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
 Gyermektartásdíj megelőlegezése
 Otthonteremtési támogatás

11. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény I.
 Elődje a rendszeres gyermekvédelmi
támogatás 2005. december 31-ig.
 Gyermekétkeztetés normatív
kedvezménye jár 2003. január 1-től
normatív kedvezményként, az intézményi
térítési díj 50 %-át kell biztosítani:
a 3 vagy több gyerekes családban élőknek,
a tartós betegeknek,
a fogyatékkal élőknek,
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülőknek.

12. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény II.
 A jegyző megállapítja a rendszeres
gyermekvédelmi támogatást:
 Ha a családban az 1 főre jutó jövedelem
nem haladja meg az öregségi
nyugdíjminimum 140%-át
a gyereket egyedülálló szülő gondozza.
a gyerek tartósan beteg, fogyatékos.
 nagykorúvá vált, de nappalin tanul és a 23.
életévét nem töltötte be vagy felsőoktatásban
tanul és a 25. életévét nem töltötte be.
Nagykorúvá válás esetén is jogosult ha tanul
(23) (25). Házasság kötés esetén megszűnik.

13. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
III.
A rendszeres gyv. Kedv. Való jogosultságot 1
évre állapítja meg a jegyző:
 Ha a családban az 1 főre jutó jövedelem
nem haladja meg az öregségi
nyugdíjminimum 130%-át

14. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény IV.
 Fontos, hogy vagyonvizsgálat egészíti ki a
jogosultság megállapítását.
 Vagyon: hasznosítható ingatlan, gépjármű,
aminek 1 főre jutó értéke külön-külön
számítva meghaladja az öregségi
nyugdíjminimum 20 szorosát. Együtt
számítva meghaladja az önym. a 70
szeresét.
 Nem vagyon az ingatlan, amiben lakik.
Mozgáskorlátozott esetén a gépjármű.
 Jövedelem: előző 6 hónap átlaga.
 Tankönyvtámogatás is kapcsolódik a
kedvezményhez.

15. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény V.
 1 főre jutó havi jövedelem számításakor
beszámít:
szülő, házastárs, élettárs,
20 évesnél fiatalabb nem kereső,
23 évesnél fiatalabb nappali tanuló,
25 évesnél fiatalabb felsőoktatásban nappalin
tanuló,
tartósan beteg, fogyatékos korhatár nélkül,
szülő vagy házastárs által eltartott rokon

16. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény VI.
 A települési önkormányzat annak, akinek
augusztus 1-jén, november 1-jén fennáll a
jogosultsága pénzbeli támogatást folyósít.

17. Köszönöm a figyelmet! 