• Like
Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései

  • 163 views
Published

 

Published in Education
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
163
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Az interetnikus jelenségek kutatásának kérdései Roma szakkollégium, Felnőttképzési csoport 2013.03.21
  • 2. A határok nélkül „sorompók” mögött • Az Északkelet Magyarországi térségben élők sokfélék, • az itt élők kultúrája szintén igen sokféle • Az együttélés során vannak azonos és eltérő jelenségek
  • 3. Népek és népcsoportok • Ahány ház, annyi szokás - vajon így van-e ez az egymás mellett élő népek esetében is? • Felső-Magyarországon több nagy háború / tatár, török hódítás, helyi és világháborúk / változtatta a népek életét
  • 4. A honfoglalókkal találkozó népek • Szlávok: oroszoknak, rutének • Más neveik: huculok, bojkák, lemákok, dicskák,, a 17. századtól ruszinok (orosz vallásúak) • Románok • Más neveik: valachusok, oláhok
  • 5. Zsidók • Már az Árpád korban is éltek itt, de nagyobb bevándorlás a 18. században történt: – Németország, Csehországból érkezőket askenázi zsidóknak nevezik – Galiciából érkezők hasszidok, • Pl. A Hegedűs a háztetőn története
  • 6. Cigányok /Romák • A romunkgrókról (magyar cigányokról) az első források 1400-as évekből vannak – Legtöbben már nem beszélik a nyelvüket, a legősibb nyelvi réteg • Kolompárok – Újabb időben költöztek be Romániából, nyelvükben sok a román szó, lakhelyuk után vannak köztuk cerhári, gurvári cigányok, akiknek legjellemzőbb foglalkozása: fódozó
  • 7. Cigányok /Romák • Beás cigányok, az 1700 évek óta élnek a Kárpát medencében, legjellemzőbb foglalkozásuk: teknővájók • Szintó, vagy német cigányok Ausztriából költöztek be • Oláh cigányok: kereskedők
  • 8. Életmód vagy kultúraváltás? • Nyelvészet: jellemző, hogy mikor és kitől vettek át szavakat • Kultúra: viseletből, mesékből, dalokból vesznek át • Vándorló életmód: minden lakhelyükhöz alkalmazkodtak valamelyest
  • 9. Az interetnikus hatások típusai A néprajz tudomány ma a népek közötti kapcsolatot többféle csoportra osztja: • kapcsolat • kölcsönhatás • érintkezés • párhuzam, hasonlóság A társadalomban beszélhetünk asszimilációról és integrációról, amelyeknek a történelmi vizsgálata nem mellőzhető
  • 10. Mit értsünk a fogalmakon? • Ha két nép egymás mellett úgy él, hogy kicserélik tudásukat, átveszik egymás dalait, meséit, akkor azt mondjuk, tartják egymással a kapcsolatot. • Ha két nép között olyan a viszony, hogy mindkettő vesz át a másiktól – például a magyar népmesének van szlovák változata – akkor kölcsönhatásról beszélhetünk. A kölcsönhatás is kapcsolat, csak inkább azt mutatja, hogy átveszik és átalakítják a kulturális eredményeket
  • 11. Mit értsünk a fogalmakon? • Még kisebb a kapcsolat tartalma, ha érintkezésről szólunk. Akkor beszélünk érintkezésről, ha a szomszédok néhány szokása megegyezik. – például egy vásári rendtartás vagy amit a vallási ünnep szertartási rendje alakít ki, és mindenki átveszi az érintettek közül – a globalizálódó életformában amelyeket mindenütt ugyanúgy kell – akár helyi ismeret nélkül – igénybe venni. (automaták, telefonálás, gyorséttermek stb.).
  • 12. Mit értsünk a fogalmakon? • A legkisebb fokú kapcsolatról akkor beszélünk, ha hasonlóságot fedezünk fel. • A kapcsolat milyenségéből adódik, hogy a hosszabb ideig együtt élők egymás kultúráját külön-külön megőrzik, egy közöset építenek ki, vagy gyűlölködve félre értelmezik azt, amit őseik már kialakítottak.