Biczó Gábor    Az alkalmazott antropológiai   látásmód jelentősége a lokális    roma közösségek integrációs  potenciáljána...
Mi a projekt általános célja?• A lokális színterek roma kisebbségi közösségeiben   –   jártas,   –   a működésfolyamatokat...
Kik ezek a szakemberek?• Azok a szakkollégiumi hallgatók, akik saját lokális társadalmi  környezetük viszonyainak módszere...
Milyen ismeretek elsajátítását feltételezi a képzés?• Interdiszciplináris képzés, ahol a tudáselemek közötti koherenciát  ...
Melyek az alkalmazott antropológiai szemlélet                     jellemzői?• A gyakorlati értékű társadalomtudományi isme...
Miért fontos az alkalmazott antropológiai szemlélet alokális kisebbségi roma közösségek integrációjában,                 f...
Mit jelent az alkalmazott antropológiai           szemléletű gyakorlati munka?                                résztvevő   ...
Mit jelent az alkalmazott antropológiai         szemléletű gyakorlati munka?• 2. collaborator: az érdekeltségi mátrixban é...
• Köszönöm a figyelmet!
• Köszönöm a figyelmet!
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek integrációs potenciáljának értelmezésében

413 views

Published on

Dr. Biczó Gábor előadásának diasorozata a Lippai Balázs Roma Szakkollégium nyitó konferenciáján 2013. március 21-én.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
413
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek integrációs potenciáljának értelmezésében

  1. 1. Biczó Gábor Az alkalmazott antropológiai látásmód jelentősége a lokális roma közösségek integrációs potenciáljának értelmezésében TÁMOP-4.1.1.D-12/2/KONV-2012-0003Lippai Balázs Roma SzakkollégiumHajdúböszörmény
  2. 2. Mi a projekt általános célja?• A lokális színterek roma kisebbségi közösségeiben – jártas, – a működésfolyamatokat elemző, – az anomáliákat és annak okait értelmező• szakemberek képzése• akik képesek – a szükségletekhez szabott cselekvési terv alapelveinek megfogalmazására, – a végrehajtásban érdekelt szereplők együttműködésének megtervezésére,• amely komplex tevékenység révén hatékonyan járulnak hozzá a társadalmi felzárkóztatás ügyéhez.
  3. 3. Kik ezek a szakemberek?• Azok a szakkollégiumi hallgatók, akik saját lokális társadalmi környezetük viszonyainak módszeres tanulmányozása során sajátítják el a projekt általános céljainak megvalósításához szükséges kompetenciákat: – „halfies” – a beavatkozást megalapozó személyes motiváció, érdekeltség („otthon”), elkötelezettség – a fejlesztés-felzárkózáshoz szükséges szakismeretek (kompetenciák)
  4. 4. Milyen ismeretek elsajátítását feltételezi a képzés?• Interdiszciplináris képzés, ahol a tudáselemek közötti koherenciát az alkalmazott antropológiai szemlélet biztosítja.• Alkalmazott antropológia: az 1920-as évektől az Egyesült Államokban kialakult törekvés, melynek fő jellemvonása, hogy a lokális színterek közösségeinek működési viszonyairól nyert gyakorlati értékű társadalmi ismereteket az akadémiai (tudományos) céloktól elvonatkoztatva a politikai, adminisztrációs, gazdasági és szociális területek döntéshozói képesek legyenek hasznosítani. (eredetileg indián közösségek és afroamerikaik integrációja, ma általánosan elterjedt szakma)
  5. 5. Melyek az alkalmazott antropológiai szemlélet jellemzői?• A gyakorlati értékű társadalomtudományi ismeretek megszerzése, melyek forrása a közvetlen tapasztalat: – terepmunka – lokális kisközösség – émikus tudás – a „helyiek” szemszögéből – visszacsatolható, a fejlesztés-felzárkóztatás stratégiáját hitelesen megalapozó ismeretek
  6. 6. Miért fontos az alkalmazott antropológiai szemlélet alokális kisebbségi roma közösségek integrációjában, felzárkóztatásában?• Az érintett célközösségek – magyarországi roma társadalom – fizikailag mozaikszerűen tagolt társadalmi színteret képeznek.• Az érintett közösségek csak a saját, egyedi, szituatív körülményeik, lehetőségeik, adottságaik és érdekeik mentén fejleszthetőek.• Az alkalmazott antropológia a lokális-szituatív sajátosságok megismerésére épülő értelmezést és cselekvési lehetőséget kínál.• Az alkalmazott antropológiai szemléletű és lokális színterek viszonyaiban jártas kisebbségi-integrációs szakemberek képzése szakítást jelent az általános (generális) megoldások kidolgozására épülő látásmóddal.
  7. 7. Mit jelent az alkalmazott antropológiai szemléletű gyakorlati munka? résztvevő példa szerep érdekeltség• 1. lokális színtér kisebbségi konkrét lokális hely részvétel integráció,érdekeltségi mátrixának közösség felzárkózáselkészítése – szereplőkazonosítása, nyilvános szektor - önkormányzat részvételi érdekeltség a -oktatási intézmény oktatási képesség és közösségaz érdekek és érdekeltség készség általános - egészségügy stb. viszonyainak leírása, fejlesztése életviszonyainak fejlesztésében, fejlesztési team-közösség közösség megszervezése. gyarapodása magánszektor - helyi vállalkozó erőforrások gazdasági érdek: - befektető racionális munkaerő, hasznosulása közösség - földtulajdonos stb. gyarapodása egyéb érintettek -civil szervezetek civil tanácsadás, közösség - környezetvédelem szabályozás gyarapodása, stb. szociális esélyegyenlőség javulása.
  8. 8. Mit jelent az alkalmazott antropológiai szemléletű gyakorlati munka?• 2. collaborator: az érdekeltségi mátrixban érintett szereplők közti kommunikáció megszervezése és rendszeres alkalmainak moderálása.• - a felzárkóztatási folyamat projektszemléletű menedzselése
  9. 9. • Köszönöm a figyelmet!
  10. 10. • Köszönöm a figyelmet!

×