Hearst, a sajtócézár
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Hearst, a sajtócézár

on

  • 397 views

 

Statistics

Views

Total Views
397
Views on SlideShare
397
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
1
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Hearst, a sajtócézár Hearst, a sajtócézár Presentation Transcript

  • Hearst, a sajtócézár Avagy a bulvár újságírás atyja
  • Készítette: Valkóné Révai Renáta Mozgóképkultúra-médiaismeret MA
  • Életrajzi adatok
    • Született 1863.április 29-én San Fransisco
    • Édesapja George Hearst, arany-, ezüst-, és ércbányákból valamint föld-, és telekspekulációkból meggazdagodott milliomos
    • Bár voltak elnöki ambíciói csak a szenátusi székig jutott
  • Életrajzi adatok
    • Édesanyja Phoebe Apperson francia nyelvű társalkodónő
  • Életrajzi adatok
    • William Randolf Hearst a Harvard hallgatója volt, de eltanácsolták
    • 1887. március 4-én veszi át édesapjától az Examiner című lapot
  • Szárnypróbálgatások az Examiner-nél
    • Újságírói tapasztalat híján a szenzációhajhászásra alapozott
    • A csendes-óceáni partvidék legnagyobb, legszórakoztatóbb lapjaként állította be a médiumot
    • Egyre több bűnügyi cikket közölt
    • Megjelent a meztelenkedés a címlapokon
  • Szárnypróbálgatások az Examiner-nél
    • 1889-ben egy 40 oldalas különszámmal jelennek meg „Pillantás a jövőbe” címmel, melyben úgy tálal kitalált történeteket, mintha tényekről volna szó
    • Fő szerkesztési elvük, hogy a lap a mindennapi élet dolgaival, a város korrupciós ügyeivel foglalkozzon
    • „ Hearst sohasem egyszerre tette közzé a terhelő anyagokat- az átmeneti ellenfeleket jó ideig megvárakoztatta, rendszeres zsarolás alapján próbálta a maga gazdasági és politikai hatalmát kiépíteni”
  • Elindul a The New York Journal
    • Hearst már egyetemistaként is a Joseph Pulitzer által működtetett New York World című lapot tekintette etalonnak
    • 1895-ben Hearst megvette a New York Journal-t és a két sajtómogul között megindult a példányszám háború
    • Ekkor indul el a „penny press” a filléres sajtó jelensége – a World 2, míg a Journal 1centbe került -
  • A Journal és a World
  • A „sárga újságírás”
    • A népszerűség és példányszámháborúban Hearst nem válogatott az eszközökben
    • Sorra elcsábította a New York World vezető újságíróit
    • Ellopta a híreket és a hirdetőket
    • Ügyes szerkesztői fogásokkal igazi néplapot alakítottak ki
  • A „sárga újságírás”- a Journal arculata
    • rövid hírek
    • áltudományos tudósítások
    • riport valamilyen szörnyű bűncselekményről, a színházak és a varieték világából
    • tanácsok fiatal lányoknak
    • némi sport
    • folytatásos képregény a mellékletben,ennek főszereplője egy sárga hálóinges kisfiú - innen a „sárga újságírás” elnevezés, mely a bulvárújságírás pejoratív szinonímája
  • A „sárga újságírás”- a Journal arculata
    • bevezették a 7 centimétert is meghaladó címszövegeket
    • a természet és a technika területeiről erős vizuális hatású metszetekkel rakták tele a mellékleteket
    • a példányszám 15 ezerről 150 ezerre nőtt 3 hónap alatt
  • A Guldensuppe eset megoldása
    • Hearst ügyes lélektani hatásvadász módszereivel manipulálta a tömegek véleményét
    • Szerkesztői gyakran adták ki magukat valamely hatóság emberének, így szerezve meg titkos információkat-így leplezték le a Guldensuppe gyilkosság elkövetőit is
  • Hearst, a történelemalakító
    • 1898-ban kitört a spanyol-amerikai háború
    • Hearst azonnal felismerte: a háborús hisztéria eddig nem remélt módon növelheti a példányszámot-így a háború elkötelezett hívévé vált
    • így mivel MCKinley elnök nem akart hadat üzenni, állítólag a sajtócézár is közbenjárt a cassus belli kialakításában, a Main hadihajó felrobbantásában
    • Végül a New York Journal volt az egyetlen lap, mely a békefeltételeket teljes terjedelemben közölhette
    • A háború alatt a lap példányszáma elérte az 1 millió darabot
  • Hearst, a politikus
    • Hearst rendszeres támadásokat indított a lapjában MCKinley elnök ellen, sőt uszító cikket jelentetett meg meggyilkolásáról
    • Mikor ez bekövetkezett Hearst elszigetelődött, ekkor határozta le, hogy politikai karriert épít
    • Az aranypolgárból zsakettes hazafi lett, a lap is felveszi az American előtagot
  • Hearst, a politikus
    • 1900-ban a Demokrata Párt országos bizottságának elnök lesz
    • 1902-ben pedig kongresszusi képviselő
    • Ezidő alatt a Journal politikai röplappá alakult
    • A New York-i főpolgármesteri címet azonban már nem sikerült megszereznie
  • A chicago-i újságháború
    • 1910-ben Chicago-ban új napilapot indított, reggeli, esti és vasárnapi kiadásokkal
    • A demokratikus médiummal a republikánus Chicago Tribune-t akarta maga alá gyűrni
    • Ezt úgy akarta elérni, hogy megfenyegették az újságárusokat, hogy a standokon tegyék előtérbe a Journal-t
    • Ez 2 éves bandaháborút eredményezett a 2 lap képviselői között
    • Végül már nem bírták pénzzel, így inkább közösen vették fel a harcot más, kisebb lapok ellen
  • Hearst az I.világháborúban
    • 1885-ben a New York Journal megvásárlásával tulajdonosa lett egy német nyelven megjelenő lapocskának
    • A Das Morgen Journal a német nemzetiségi bevándorlók, vagyonos sörgyárosok, bankárok által olvasott és egyben támogatott sajtóorgánum volt
    • A médium kis modernizálást követően Deutches Journal néven jelent meg
  • Hearst az I.világháborúban
    • Hearst pénzügyi érdekei, valamint szimpátiája a német imperializmus iránt egyértelművé tette, hogy egy háború kitörése esetén törekednie kell arra, hogy a hatalmi csoportok erőviszonyai ne Németország kárára változzanak
    • A német háborús propaganda szolgálatába állította a mögötte álló sajtó-gépezetet, melyhez ekkorra már 17 napilap tartozott 5 millió példánnyal
  • Hearst az I. világháborúban
    • A sajtómogul ezért mindent megtett, hogy az amerikai közvéleményt a japánok elleni harcra irányítsák, ezért kitalálta azt a rémmesét, hogy a japánok és mexikóiak összeesküvést szőnek Amerika ellen
    • Hearst harca az Egyesült Államoknak a világháborúban való részvétele ellen, bár hatalmas csoportok támogatását élvezte mégis megbukott
    • 1917 áprilisában Woodrow Wilson elnök hadat üzent a császári Németországnak
  • Hearst az I. Világháborúban
    • Mindez arra kényszerítette Hearst-öt, hogy jobban leplezze elkötelezettségét a német imperializmus mellett
    • Lapjaiban azonban folyamatosan az amerikai háborús erőfeszítések szabotálásával volt elfoglalva
    • A szövetséges győzelem közeledtével a közvélemény is egyre inkább a hazaárulónak bélyegzett Hearst ellen fordult, egy tüntetésen jelképesen ki is végezték
    • Lekötelezettjei azonban most is segítettek rehabilitációjában
  • Hearst, Hitler amerikai szócsöve
    • A világháborút követően Hearst Franklin D. Roosevelt elleni uszításba kezdett, cikkeiben élesen bírálta a New Deal szükségprogramjának intézkedéseit
    • 1934-ben Hearst Németországban személyesen is találkozik Hitlerrel, kinek propagandaminisztériuma 1 millió birodalmi márkával támogatja a sajtómágnás hírügynökségét azzal a feltétellel, hogy a jövőben lapjaiban tartózkodik minden barátságtalan megnyilatkozástól a nemzeti szocialista rezsimmel szemben, rendszeresen jelentet meg írásokat náci személyiségek tollából, valamint rendszeres jelentéseket küld az USA bizonyos eseményeiről
  • Hearst, Hitler amerikai szócsöve
    • A titkos megállapodás részleteit a The New York Times is leközölte
    • A II. világháborút követően Hearst természetesen igyekezett letagadni a náci kormánnyal kialakított kapcsolatait, életrajzírói is rendre elsiklanak e momentum felett
  • Óriás sajtóbirodalom
    • Hearst sajtóbirodalma hatalma tetőpontján 42 napilapot foglalt magában, de volt 8 rádióállomása is
    • Bár a válság őt sem kerülte el, és számos orgánumától meg kellett válnia vagyonát 200 millió dollárra becsülték, de a valóságban ennél sokkal több pénze volt
  • Óriás sajtóbirodalom
    • 1903-ban nősült meg, Millicent Wilson táncosnőt vette el, aki 5 fiút szült neki
  • Óriás sajtóbirodalom
    • Házasságuk azonban megromlott, Hearst 32 évig folytatott viszonyt Marion Davis filmszínésznővel
  • Óriás sajtóbirodalom
    • Belekóstolt a filmbuisness-be is, forgatott Wilson elnöki beiktatásáról, rövidfilmjeivel pedig azon analfabéta rétegeket akarta elérni, melyet lapjaival nem tudott
    • William Randolf Hearst 1951. augusztus 14-én halt meg Beverly Hills-i villájában
  • Összegzés
    • William Randolf Hearst nevéhez fűződik az ipari sorozatgyártás szabályai szerint készült tömegsajtó valódi megteremtése
    • Az általa teremtett sajtó szolgáltatta a mintát arra, hogy kell az olvasók tömegeit rendszerint és tervszerűen félrevezetni
    • Szerinte egy sajtóorgánumnak szórakoztatnia és izgatnia kell az olvasót, nem pedig informálnia
    • A nevéhez fűződik a „created news” azaz a légből kapott, gyártott hírek fogalma
    • Fontos szerepet szánt az illusztrációknak
    • Az ő alkalmazta először az úgynevezett dinamikus tördelést- az újság oldalait vonalakkal, lécekkel,képekkel osztotta hasábokra
    • A címoldalon előszeretettel keverte a különböző témájú, és fajsúlyú írásokat
    • Váltakozó nagyságú betűkkel tudatosan terelte az olvasó figyelmét
    • Az általa létrehozott tömeglap modelljét Axel Cassar Springer vette át
  • Források
    • Georg Honigmann: Hearst, a sajtókirály
    • Wikipédia
    • Köszönöm a figyelmet!