Magyarország a 16. században hunyadi mátyás

  • 1,656 views
Uploaded on

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
No Downloads

Views

Total Views
1,656
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4

Actions

Shares
Downloads
25
Comments
0
Likes
1

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. A Hunyadiak és Jagellók kora
  • 2. Vajdahunyad vára a Hunyadiakcsaládi székhelye
  • 3. Európa a XV. század közepén
  • 4. A török terjeszkedése Európában 1354-1526.
  • 5. A két végvárvonalLuxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás várai
  • 6. Hunyadi János török ellenes hadjáratai
  • 7. Hunyadi János birtokai
  • 8. A várnai csata 1444.
  • 9. Nándorfehérvár ostroma 1456.
  • 10. Hunyadi Mátyás (1443-1490) szülőháza Kolozsváron
  • 11. Hunyadi Mátyás reneszánsz portréja
  • 12. Vitéz János váradi püspök, majd esztergomi érsek, Hunyadi Mátyás nevelője Kortárs feljegyzések szerint egy lépést sem tett horoszkópja nélkül
  • 13. Corvin JánosHunyadi Mátyás törvénytelen gyermeke
  • 14. Mátyás 1468-tól vezetett hadjáratokat acsehországi husziták katolikussá tételére
  • 15. Zsidó prefektus
  • 16. Mátyás jövedelmei
  • 17. A Hunyadi Mátyás által Pétervárad központtal kiépíttetett második végvári vonal
  • 18. A középkori Magyar Királyság bukásának előzményei:A Jagelló-kor (1490-1526.) II. Jagelló Ulászló (1490-1516.) és II. Lajos (1516-1526.) uralkodása
  • 19. Az ország romlásának szellemi összetevői: A Mátyás-korhoz hasonlóan erős volt a bálványimádás. (Pl. Madonna-kultusz, szentek kultusza, azaz bukott angyalok tisztelete.) II. Ulászló olajfestményen örökíttette meg, amint lányát és fiát, a későbbi II. Lajos királyt Szent Lászlón keresztül a Madonna pártfogásába ajánlja.
  • 20.  A Mátyás-korhoz hasonlóan erős volt a szexuális erkölcstelenség, melyben élen jártak a klérus képviselői. Bakócz Tamás esztergomi érsek szifiliszben szenvedett, fennmaradt receptjének tanúsága szerint.
  • 21.  A Mátyás-korhoz hasonlóan erős volt az okkultizmus. II. Ulászló is horoszkópot festetett palotája mennyezetére A Mátyás-korhoz hasonlóan a legkeményebben üldözték a keresztény megújulási mozgalmakat. Számos városban királyi parancslevelek és kiküldött vizsgálóbiztosok igyekeztek elfojtani az 1518-tól Magyarországon is megkezdődő reformációt. 1523-ban az országgyűlés fej- és jószágvesztést mond ki minden Luther- követőre. 1525-ben az országgyűlés máglyahalál büntetését mondja ki a reformáció híveire.
  • 22.  A zsidósághoz való viszony tekintetében tragikusan rosszabbodott a helyzet a Jagelló-korban. - Míg a Mátyás-korban a király ugyan fokozottan megadóztatta a zsidókat, de nem engedte a zsidó-ellenes uszítást és a pogromokat. -Mátyás azzal is kedvezett a zsidóknak, hogy az 1476 után bevezetett zsidó prefektúra révén lehetővé tette, hogy a zsidóság képviselője az udvar felé, a zsidó prefektus, az zsidó személy legyen (az addigi országos zsidóbíró valamely katolikus főúr volt) -A Jagelló korban sor került az első magyarországi vérvád-perre, melynek során 14 ártatlan zsidót égettek el máglyán. - Az 1525-ös országgyűlésen pedig a köznemesi párt vezetőjének Webőczy Istvánnak az antiszemita beszéde nyomán a nemesek a városi csőcselékkel két napon át tartó pogromot rendeztek Budán és
  • 23. Az ország helyzetének változása Hunyadi Mátyás erőskezű, centralizált uralma után a rendek egy gyengekezű királyt választottak II. Jagelló Ulászló személyében. (gúnyneve Dobzse László, dobzse = jól van, beleegyezem) A gyenge központi hatalom nem tudta beszedni a Mátyás időszakában befolyt jövedelmeket. Az egyforintos adót Ulászló azonnal eltörölte. A kincstár bevételei a Mátyás korinak (800 ezer aranyforint) 1/3- ára, 1/4-ére csökkentek (200-250 ezer forintra). A lecsökkent állami bevételekből nem lehetett fenntartani a korszerű zsoldos hadsereget (amely állandó hadsereg, katonái hivatásszerűen katonáskodnak, minden fegyvernem képviselve van, pl. nehézlovasság, lőfegyveres gyalogság) A magyar hadsereg visszasüllyedt a banderiális hadszervezet szintjére (amely alkalmi hadsereg, begyakorlatlan katonák és tisztek, elsősorban csak könnyűlovasság)
  • 24.  Éles társadalmi ellentétek osztották meg az országot. Éles szembenállás a köznemesség és főnemesség (bárók) között. 1498-ban törvénybe foglalják annak a 40 bárói családnak a nevét, akik saját bandériumuk élén vonulhatnak hadba, amiért megkapták azt a jogot, hogy birtokaikon maguk szedhették be a királyi jövedelmeket, s azt részben meg is tarthatták. Ez éles határvonalat húz a főnemesek és köznemesek közé, a köznemesek ragaszkodtak az 1351-ben törvénybe foglalt „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvéhez, a jogilag egységes nemesség koncepciójához.
  • 25.  Éles ellentét a nemesség egésze és a jobbágyság között. Amit leginkább az 1514 május és július között lezajlott, Dózsa György által vezetett parasztfelkelés mutat. (Már 1504-ben törvényben nehezítik a jobbágyok költözését, és megtiltják számukra a vadászatot.) 1514 májusában a török elleni keresztes hadjáratra összegyűlt mintegy 40 ezer fős felfegyverzett parasztsereget a földesurak követelésére Bakócz Tamás esztergomi érsek feloszlatja, a parasztok azonban együtt maradnak és uraik ellen fordulnak. Kezdeti sikerek után Temesvár ostrománál a parasztok döntő vereséget szenvednek. Elfogott vezetőiket irgalmatlan kínhalállal végzik ki.
  • 26. A Dózsa parasztfelkelés hadmozdulatai
  • 27. Dózsa György kivégzése egy korabeli metszeten
  • 28.  Az 1514 őszi budai országgyűlés kemény megtorló törvényeket hoz: -Megfosztják a jobbágyokat a szabad költözés jogától. Kimondják a jobbágyok röghöz kötését, az örökös jobbágyságot. (az örökös jobbágyság 1785-ig fennáll, csak ekkor szünteti meg II. József) - Heti egy nap robotmunkára kötelezik a jobbágyokat a földesúri allódiumon (majorságon) - Megvonják a hajdúk és parasztok fegyverhasználatát
  • 29. Az 1514-es törvényekből3. Mégis, hogy árulásuk emléke fennmaradjon éstartós büntetése maradékaikra átszálljon, s tudjákmeg minden nemzedékek, mily nagy bűn fölkelni azurak ellen, ezért azután az országban bárhol lakóösszes parasztok hűtlenségük vétke miatt veszítsék elarra való szabadságukat, hogy egy helyről másraköltözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örökszolgaságra vetve, kivéve a szabad és fallal kerítettvárosokat, melyek a királyi felséghez hívek maradtak,és kivéve azokat is, amelyek uraik és az ország SzentKoronája mellett hűségükben kitartottak, és másbűnös parasztokkal ebben a lázadásban részt nemvettek.
  • 30. Az 1514-es törvényekből15. Továbbá a nős parasztok: telkesek, házbirtokosok, zsellérek egyaránt, minden évben fejenként egy arany forintot kitevő száz dénárt tartoznak fizetni földesuraiknak... 16. Kötelesek továbbá uraiknak hetenként egy egész napot szolgálni. 23. Továbbá bárhol lakjanak is – kivéve a szabad és fallal kerített városokat – a kunok, jászok és a királyi felség jobbágyai, ezentúl az ország egyéb jobbágyai és parasztjai módjára mind kötelesek és tartoznak bért fizetni, ajándékot adni, valamint szolgáltatásokat teljesíteni.
  • 31. A jobbágykérdésről az 1548-as pozsonyi országgyűlés törvénye 32. Ami pedig a jobbágyok költözését illeti, ámbár az ország rendei és karai azok költözését az utóbbi nagyszombati országgyűlésen [1547] bizonyos módozatok mellett és föltételek alatt szabaddá tették; mindazonáltal, mivel tudva van, hogy a jobbágyok már ez alatt a rövid idő alatt is nagy engedetlenséget tanúsítottak uraik iránt s föllázadtak,1§. Ennélfogva, úgy ebből az okból, mint más jó tekinteteknél fogva határozták, hogy ez a költözés ez idő szerint a jövő közönséges országgyűlésig szűnjék meg, és a jobbágyok ne távozhassanak uraik fekvő jószágairól máshová, hanemha az alább következő módon.
  • 32. A JOBBÁGYOKRÓL az 1548. évi pozsonyi országgyűlés törvénye 2.§. Hogy azonban ez által az uraknak és országlakosoknak vagy más birtokos embereknek a szerencsétlen jobbágyokon való zsarnokoskodásra hatalmat ne adjanak, határozták: hogy a jobbágyokat az ő szabadságaikban meg kell tartani és az igazság, tisztesség és tűrhetőség határain túl nem szabad megadóztatni, sanyargatni vagy javaitól megfosztani. (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés törvényeiből)
  • 33. Az 1557-es pozsonyi országgyűlés törvénye a jobbágyokról7.§. Az alispánok pedig, vagy ezeknekelégtelensége esetén az ispánok, mindenvármegyében hivatalvesztés alatt tartozzanak(még a fekvő javak elfoglalása útján is,tudniillik a királyi adó be nem szolgáltatásárakiszabott büntetés alkalmazásával) éskieszközölni azt, hogy minden úr és nemes ésmás birtokos, erre a köteles munkára és azelőre bocsátott módon kijelölt helyekre a magajobbágyait, teljes számban bocsássa ki és teljeshat napon át munkában tartsa.
  • 34. Magyarország diplomáciai elszigetelődése II. Ulászló az 1515-ben megkötött Jagelló- Habsburg házassági szerződéssel szorosra vonja Magyarország és a Habsburgok kapcsolatát. (A szerződés értelmében II. Lajos magyar trónörökös feleségül veszi Habsburg Máriát, Jagelló Anna pedig I. Ferdinánd felesége lesz.) A házasságoktól a magyarországi főurak a Habsburgok fokozott segítségét várták a török ellen, az eredmény azonban az ország diplomáciai elszigetelődése lett, anélkül, hogy érkezett volna számottevő Habsburg segítség
  • 35. Magyar és török erőviszonyok változása a Mohács előtti évtizedekben Meggyengült királyi  Erős szultáni teljhatalom hatalom Erősen lecsökkentek a  Az 1510-es évek végére a kincstári bevételek megnövekedett török birodalom jövedelmei 15-20-szorosát tették ki a magyar kincstári jövedelmeknek. (A birodalom területe 5- szöröse Mo-nak: 1,5 millió km2, lakossága 4- szerese: 14 millió
  • 36.  Állandó zsoldos hadsereg  Állandó hadsereg megszüntetése, a megteremtése. Magját a korszerűtlen banderiális lőfegyverekkel rendelkező hadszervezet visszaállítása janicsárok adják Teljes diplomáciai  Franciaországgal Habsburg- elszigetelődés: ellenes szövetségre lép a 1523. török-perzsa béke Habsburgok erejének nyugati 1525. török-lengyel lekötése céljából. fegyverszünet 3 évre Magyarország lehetséges 1526. május: francia támogatóival pedig békét irányítással a Habsburg köt. (Lengyelország, Perzsia) erőfölény ellen létrehozzák a cognaci ligát (Franciaország, Velence, pápai állam) Résztvevői nem kívánják támogatni a Habsburg elkötelezettségű Magyarországot, V. Károly pedig a cognaci liga elleni harca miatt nem tud segítséget küldeni.
  • 37.  1520. Bár a délen húzódó két magyar végvár vonal várai a karbantartás elmaradása miatt omladoznak, a várak örségei is gyakran fizetetlenek, így létszámuk 1/10-e a Mátyás korinak Mégis az új török szultán II. Szulejmán békeajánlatát a magyar királyi udvar durván visszautasítja: a török követet börtönbe vetik. 1521. tavaszán Szulejmán megindítja hadjáratát Magyarország ellen 1521 aug.29. A déli végvár vonal kulcserőssége Nándorfehérvár csaknem két hónapi ostrom után török kézre kerül. Ezzel a török előtt megnyílt az út az ország belsejébe. ( A királyi sereg kétszer is megindul, először a vár felmentésére /aug./, majd pedig a vár visszafoglalására /okt./, de mindkétszer visszafordul.)
  • 38. Nándorfehérvára déli végvár rendszer kulcs erőssége
  • 39. II. Szulejmán(1520-1566.)
  • 40.  1521-1526 között -nem történt kísérlet a török kiszorítására az országból -Magyarország sem pénzügyileg sem katonailag nem készült fel egy újabb nagy erejű török támadás elhárítására 1526. júl. A török szultáni fősereg elfoglalja a második magyar végvár vonal kulcs erősségét, a Duna menti Péterváradot 1526. aug. 29. Szulejmán szultán mintegy 75 ezer fős serege megsemmisítő vereséget mér a magyar király 25 ezres seregére. A csatában elesett mindkét magyar fővezér, 28 főúr, köztük számos főméltóság, és 6 püspök. Menekülés közben II. Lajos király a megáradt Csele patakba fulladt. A király és számos főméltóság halálával az ország hónapokra kormányozhatatlanná vált.
  • 41. „A Száva átkelői a törökök kezén vannak, s ezután már nem marad más, mint a Dráva, mely a Szávánál kisebb folyó, s amelyen gyerekség hidat verni. Ezen túl aztán nincs több akadály Budáig és Bécsig [...] Ez az ország nem képes magát megvédeni, hanem ki van szolgáltatva az ellenség kegyelmének és úgy fog kikerülni a háborúból, ahogyan az ellenségnek tetszik. Mert: el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, mikor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni, hogy a végeken szolgáló katonaság megkapja zsoldját? Őfelsége a király súlyos anyagi helyzetben van [...], az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott [...] a legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg. Azt megtehetik, hogy egyszer megütközzenek, de akkor vereséget is fognak szenvedni. (Burgio nuncius levele a pápához) „Hogy jelenleg milyen veszélyes a helyzetünk. [...] Egyedül Isten vagy Isten akaratából bekövetkező véletlen mentheti meg ezt az országot a pusztulásról. Semmi más utat a megmenekülésünkhöz nem látok, [...] az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.” (Brodarics István levele a pápához)
  • 42. „(Frangepán) Kristóf gróf Zágrábig jutott, azoknak a cseheknek egyik része, akik a király segítségére jöttek, részben Székesfehérvártól nem messze, részben Győr táján volt, és e vidéken járt Brandenburgi György őrgróf meg Csehország kancellárja. [...] A Magyarországon ekképp dühöngő ellenséggel sehol sem szálltak szembe úgy, mint egy helyen, melynek Marót a neve. [...] A mieink közül pár ezren a hely eldugott voltában bizakodva itt húzódtak meg feleségükkel és gyermekeikkel, ezekkel nem egyszer vívott véres csatát az ellenség súlyos veszteségeket szenvedve, végül, mert semmiképp sem tudta bevenni a mieink szekerekkel körülvett táborát, kénytelen volt ágyúkat is vontatni oda, és így aztán a tábort szétrombolta, és csaknem mindenkit lemészárolt.” (Brodarics István a mohácsi csata körülményeiről) Magyarország a mohácsi csata idején
  • 43. Magyarország a mohácsi csata idején
  • 44. Magyarország Mohács után II. Lajos halála után két ellenkirályt választanak, ami súlyosan megosztja az amúgy is gyenge ország erőforrásait. Ráadásul ezeket az erőforrásokat nem a fő ellenség, a török ellen fordítják, hanem egymás ellen. 1526 nov. A székesfehérvári országgyűlésen királlyá választják Szapolyai János erdélyi vajdát, a köznemesi párt jelöltjét. ( A köznemesség már az 1505-ös rákosi országgyűlésen törvénybe iktatta, hogy a jövőben nem lehet idegen dinasztiából magyar királyt választani) 1526 dec. A pozsonyi országgyűlésen királlyá választják Habsburg I. Ferdinándot a bárói párt jelöltjét (A főnemesség azt várta, hogy ezzel az ország hathatós segítséget kap a Habsburgoktól a török ellen.
  • 45.  I. Ferdinánd (1526-1564) és Szapolyai János (1526-1540) ellenkirályok között megindult a küzdelem az egész ország fölötti uralomért. A gyengébb fél: Szapolyai a török segítségére szorult. 1528. januárjában Szapolyai szövetségre lép a szultánnal. Szulejmán védnökséget vállal Szapolyai országrésze fölött, amivel igazolja a török katonai jelenlétet Magyarország nagyobbik felén. 1529 nyarán Szulejmán hadjáratot vezet Magyarországra. Ferdinándtól elfoglalja Budát és átadja védencének, Szapolyainak. Szulejmán 100 ezres seregével hozzákezd Bécs ostromához is, de októberben elvonul a császárváros falai alól.
  • 46.  1532. Szulejmán ismét megkísérli fő célja megvalósítását, Bécs elfoglalását, de seregét feltartóztatja a Jurisics Miklós által védett Kőszeg vára, így a szultáni sereg el sem jut Bécs falai alá. 1538. Az egymást kiszorítani nem tudó két rivális, Ferdinánd és Szapolyai megköti a titkos Váradi békét, amelyben Szapolyai kötelezettséget vállal, hogy halála estén az általa ellenőrzött keleti országrész Ferdinándra száll Szapolyainak azonban 1540-ben fia születik, János Zsigmond, ezért nem tartja meg a Váradi békét, hanem megbízza Fráter Györgyöt, hogy szervezze meg János Zsigmond királlyá választását.
  • 47.  Szapolyai még 1540-ben meghal, de hívei nem adják át Ferdinándnak a keleti országrészt. 1541-ben Ferdinánd sereggel kívánja elfoglalni a Szapolyi párttól Budát, a megjelenő Szulejmán csapatai azonban felmentik az ostromlott várat, majd 1541. aug 29-én csellel elfoglalják a magyar fővárost. A csecsemő János Zsigmondot anyjával Izabella lengyel királylánnyal és Fráter Györggyel Erdélybe küldi, a keleti országrész kormányzására.
  • 48.  Magyarország két birodalom, a török és a Habsburg birodalom ütköző zónájává vált. A mohácsi csatavesztést követő három évtized alatt Magyarország másfél évszázadra három részre szakadt A két birodalom erőegyensúlya miatt: -a Habsburgok meg tudták tartani Magyarországból egy egyre vékonyodó nyugati és északi sávot ütköző területként (Királyi Magyarország), az örökös tartományaik és a cseh területek védelmére, de nem tudták kiszorítani a törököt az országból, -a törökök, akik az ország középső területeit uralták, (török hódoltság), bár nem tudták elfoglalni Bécset, de azt sikerrel tudták megakadályozni, hogy a Habsburgok helyreállítsák Magyarország egységét. -a török fő hódítási irányától távol eső keleti országrészen a török jóváhagyásával új államalakulat jött létre : az Erdélyi Fejedelemség
  • 49. Várháborúk kora 1541-1568. Több alkalommal ország egyesítő kisérletek adnak közvetlen indítékot a töröknek, hogy szélesítse ki a nyugati és keleti országrészt elválasztó hatalmas éket. 1542-ben Ferdinánd csapatai megkisérelték elfoglalni Budát. 1543-45 között nagy török hadjáratok: elesik Székesfehérvár, Esztergom 1551-ben Ferdinánd csapatai Fráter György közreműködésével megkísérlik birtokba venni Erdélyt. 1552-ben újabb nagy török hadjárat. Elesik Temesvár (Losonczy István), Szolnok (Nyáry Lőrinc), Drégely (Szondi György). Sikeresen védik Eger várát (Dobó István)
  • 50. TÖRÖK HÓDÍTÁSOK 1552, 1566.
  • 51.  1566-ban újabb jelentős török hódítás: elesik Gyula és Szigetvár. Szigetvár ostroma közben meghal Szulejmán. Lezárulnak a nagy várháborúk. 1568. I. Habsburg Miksa magyar király (1564-1576.) és II. (Részeges) Szelim szultán megkötik a drinápolyi békét. (eredetileg 8 évre, Miksa évenként 30 ezer aranyat fizet a szultánnak) A béke tartósnak bizonyult, 1591-ig nem volt jelentősebb fegyveres konfliktus a két fél között.
  • 52. A török hódoltság A meghódított terület a rajta élő rájákkal a szultán tulajdona. Kezelés szempontjából két részre oszlott: szpáhi birtok és kincstári birtok (khász birtok) A meghódított területekből kaptak szolgálati birtokot a hűbéres lovas katonák a szpáhik. -Az adománybirtokot a szultán bármikor visszavehette, ami rablógazdálkodáshoz vezetett. -A szpáhi birtok a hódoltság kb. 4/5-öd részét alkotta A meghódított terület legértékesebb részei, a hódoltság kb. 1/5-öd része a kincstár kezelésében volt. Ide tartoztak elsősorban a mezővárosok. A khász birtokok települései szabott összeggel adóztak. Védettebb helyzetük volt mint a szpáhi birtokok népének
  • 53. A török adórendszer Szpáhi birtokon: Földesúrnak járó szolgáltatás - pénzben: kapuadó (évi 50akcse= egy magyar forint) ezenkívül pénzt kellett fizetni egyes állatok (pl. sertés) és egyes termények után, házasságkötéskor a menyasszonyért - terményben: tizedet szedtek a gabona, must, juh, halászott hal stb. után Állami adó - pénzben: haradzs - munkajáradék: „császár míve” várépítés, utánpótlás fuvarozása Határ menti vidékeken kettős adóztatás: a jobbágyoktól a magyar és török földesúr is 1/2 - 1/2 mennyiségű adót szed
  • 54. A hódoltság igazgatása A hódoltság katonai közigazgatási egységekre oszlott: - vilajet, élén a pasa - szandzsák, élén a bég 6 vilajet: 1541. Buda 1552. Temesvár 1596. Eger 1600. Kanizsa 1660. Várad 1663. Érsekújvár
  • 55. Török közigazgatás Defterdár = adószedő /defter=adóív/ Mufti = egyházjogász Kádi = bíró
  • 56. Az Erdélyi Fejedelemség Létrejöttének alapja a Habsburg – török erőegyensúly 1541. aug. Buda elfoglalása után Szulejmán az ország keleti részeinek kormányzatát Fráter Györgyre bízta 1541. dec. Fráter György az ország egyesítése céljából megkötötte Ferdinánddal a gyalui egyezményt. Ebben megállapodtak, hogy az egész ország Ferdinándra száll, ha kiszabadítja az országot „az ellenség torkából”. De 1542. Buda visszafoglalásra indított hadjárat csúfos kudarca után Fráter György megkezdte az erdélyi állam megszervezését.
  • 57. Erdély közigazgatási szervezete és felekezeti megoszlása
  • 58. A tordai templom, ahol az erdélyi országgyűlés 1568-ban törvényben biztosítottaa lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlatot
  • 59. A tordai országgyűlés törvénye a szabad vallásgyakorlatról 1568. „Minden helyükön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem pedig senki kényszerítéssel ne kényszeritse, az ő lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik… mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”
  • 60. Az Erdélyi Fejedelemség népei a XVI. század végén (becslés) magyar német (szász) románSzékelyföld 150.000 0 0Szászföld 0 65.000 15.000erdélyivármegyék 240.000 20.000 200.000partiumivármegyék 170.000 0 110.000összesen 560.000 85.000 325.000
  • 61. Bécs látképe17.századi rézkarc
  • 62. Menekülő parasztok
  • 63. Kereki
  • 64. Bocskai a hajdúk élén
  • 65.  1604. október 15.: Álmosd és Diószeg között Bocskai csapatai a hajdúk segítségével győzelmet aratnak Belgiojoso felsőmagyarországi főkapitány serege fölött. 1604. november 11.: Bocskai bevonulása Kassára
  • 66. Kassa(szinezett rézkarc 1617.)
  • 67.  1605. február 21.: Bocskait az erdélyi országgyűlés Marosszerdán Erdély fejedelmévé választja. 1605. április 20.: Bocskait Szerencsen a magyarországi rendek Magyarország fejedelmévé választják. 1605. novemberére Bocskai csapatainak győzelmével lezárulnak a szabadságharc küzdelmei. 1605. november 11-én Lala Mehmed nagyvezír Budán átadja Bocskainak a gyöngyökkel és drágakövekkel kirakott koronát
  • 68.  1605. december 12.: Bocskai a korponai országgyűlésen több mint 9.000 hajdú számára ad ki szabadságlevelet.
  • 69. 700 lovashajdú letelepítő oklevele Szoboszlóra vonatkozóan 1606. szeptember
  • 70. Hajdú települések az Alföldön
  • 71. Hajdúkerület székháza Hajdúböszörmény
  • 72.  1606. június 23.: Bocskai és I. Rudolf megkötik a bécsi békét. Ez szabad vallásgyakorlatot biztosít a királyi Magyarország nemesei, városi polgárai és végvári katonái számára. Rudolf megerősíti a rendi alkotmányt, ígéretet tesz az országgyűlés összehívására és nádorválasztásra, valamint a törvénytelen perek megszüntetésére. Bocskai birtokaként az Erdélyi Fejedelemséghez csatolták Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket, valamint Tokaj várát, annak javadalmaival.
  • 73. A bécsi béke1606 június 23.
  • 74.  1606. november 11.: Bocskai közvetítésével a bécsi udvar és a török porta megköti a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét. Török kézen maradtak az elfoglalt területek, Eger, Kanizsa és Esztergom. Ezen felül a bécsi udvar egyszeri összegként 200.000 forintot fizetett a szultánnak.
  • 75. Bocskai István végrendelete 1606. dec. 17. „Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik is oltalmokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intyük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéllyék tehetségek szerént”
  • 76. Bethlen Gábor (1580-1629)
  • 77. Gyergyószárhegy
  • 78. Kolozsvár 1617.
  • 79. Fogaras vára
  • 80. Nikolsburgi béke 1621. dec.
  • 81.  Lippa várát a 15 éves háború idején erdélyi csapatok foglalták vissza a töröktől, de azt már Báthory Zsigmond fejedelem a szintén erdélyi kézbe került Jenő várával együtt visszaígérte a szultánnak. A török Bethlentől is visszakövetelte a két várat, és Bethlen csak akkor térhetett volna ki a török igény elől, ha Habsburg részről megfelelő nyomást gyakorolnak a Portára, amiként azt Bethlen kérte. Így Bethlen hadai 1616. nyarán maguk ostromolták ki Lippán az erdélyi helyőrséget és adták át a várat a töröknek.
  • 82.  Miközben a lippai ügy súlyos tekintélyveszteséget eredményezett nyugaton Bethlen számára, a Porta bizalmát azonban sikerült jelentősen megerősítenie, mint írta: „ilyen emlékezetre méltó hűségünknek megmutatásáért…minémű kegyelmes oltalmat és minden jókat várhassunk az mi kegyelmes, méltóságos császárunktól (azaz a szultántól)…az csak az nagy Istennek és az széles világon minden nemzetségeknek emlékezetben maradandó ítéletekre támasztjuk…”
  • 83.  Előbb török segítséggel akarta helyreállítani a királyi Magyarország és Erdély politikai egységét, amiként a szultánnak benyújtott 1614-es tervezete tanúsítja. Majd a Habsburgoknak ajánlott törökellenes szövetséget, ha a királyi Magyarország kormányzását rábízzák. Számára tehát a török és a Habsburg hatalom egyaránt eszköznek számított a magyar célok szolgálatában.
  • 84. Ezt ismerte fel Pecsevi korabeli töröktörténetíró, amikor a következőket írtaBethlenről: „Ez a hitetlen pedig az IszlámSeregein sohasem segített, mertmindegyre csak a saját országára volt nekigondja.”