Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák2
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák2

on

  • 563 views

 

Statistics

Views

Total Views
563
Views on SlideShare
562
Embed Views
1

Actions

Likes
0
Downloads
3
Comments
0

1 Embed 1

http://www.linkedin.com 1

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák2 Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák2 Presentation Transcript

  • Nemzetközi tapasztalatok az injekciós droghasználat és a drogszcénák, valamint a fertőző betegségek (HIV/AIDS, hepatitisz) kapcsolatáról Rácz József Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
    • Epidemiológiai adatok Európában és az Európai Unióban
      • HIV
      • HCV
      • injekciós droghasználat
    • A „csendes járvány”: a HCV fertőzés terjedése
      • kockázati tényezők
      • költségek
    • A nyílt drogszcéna és a belövőszobák (shooting gallery-k)
    • Tűcsere-programok
    • Egy példa a hatékony ártalomcsökkentésre:
    • az ausztrál kormányjelentés a tűcsere-programok 10 éves értékelése (2009)
    • Következtetések
  • Injekciós droghasználók között újonnan diagnosztizált HIV esetek, WHO régiók szerint, 1999-2006 között (EuroHIV, 2007) Növekvő HIV prevalencia az injekciós használók között (EuroHIV, 2007) Ukrajna!
  • Az injekciós droghasználat előfordulása ezer fő lakosra, a 15-64 éves korosztályban, becslések (EMCDDA, 2009) Kontakt Kávézó 32 DE…!
  • AIDS incidencia az injekciós droghasználók között (millió fő lakosra számítva) (EMCDDA, 2009)
    • Prevenció – terápia
    • A HIV megelőzésében a metadon fenntartó programok (nagy lefedettséggel) és
    • a tűcsere-programok is hatékonyak
    • Hatékonyak az absztinencia-orientált kezelések.
  • A HCV előfordulása injekciós droghasználók között (országos és helyi adatok), 2006-2007 (EMCDDA, 2009)
    • csillag: Kontakt Kávézó adatai
    • Prevenció – terápia
      • A HCV megelőzésben és a további fertőzések elkerülésében:
      • A metadon fenntartó programok hatékonyak (költséghatékonyak is), a tűcsere-programok
      • indirekt hatásaik révén hatékonyak.
      • Hatékony a fertőzés kezelése.
  • A „csendes járvány”: a HCV terjedése és kezelése
    • számok: MedlinePlus
    • nincs spontán vírusmentessé válás,
    • csak terápia hatására
    Veszélyeztetett Akut fertőzés (100%) Felépült (15-30%) Krónikus vírushordozó 55-85% 70 fő: krónikus májbeteg 5-20 fő: cirrózis - 20-30 év 1-5 fő: halálozás (májcirrózis, hepatocelluláris karcinóma) A hepatitisz C egyszerű terjedési modellje (EMCDDA, 2007)
  • Szűrés után kezelésbe kerülő injekciós drogbetegek (Gazdag és Szabó, 2007) (a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István Szent László Kórház-Rendelőintézet adatai alapján)
  • Következtetések a matematikai modellek alapján a HCV fertőzésre vonatkozóan (EMCDDA, 2007 )
    • Az első 3 évben sokan megfertőződnek. A belépést követő 5 éven belül 26%-ban
    • válnak hordozóvá és 33%-ban szeropozitívakká.
    • A magas-kockázatú csoportban az első 5 év alatt az injekciós droghasználók 70%-a válik krónikus hordozóvá, majd ez az arány már nem nő.
    • Az alacsony-kockázatú csoportban a hordozók aránya folyamatosan nő.
    • Kontakt Kávézó : elérte vagy közel elérte a „lehetséges” maximumot a vírushordozók
    • száma, esetleg még az alacsony-kockázatú csoportban lehetnek fertőzések. A
    • modellezés alapján a Kontakt Kávézó megnyitása előtti 5 évben történhettek
    • a fertőzések.
    • Az „enyhe” és a „súlyos” használók közötti átmenet, illetve a „súlyos” használók
    • prevalenciája (a közösségbe lépéstől, illetve a droghasználat kezdetétől számított)
    • 400-500. héten ( 7,7-9,6 év) éri el a csúcsot .
    • Kontakt Kávézó : 8-10 éves injekciós drogkarrier – tehát ők túl vannak a prevalencia
    • növekedési csúcson. Ez az injekciós populáció kb. az 1990-es évek végén jöhetett létre.
  • Költségelemzések EMCDDA, 2007 : 1999-es árakon számolva, az akkori EU a HIV/AIDS, a HCV, a HBV kezelésére az EU egészségügyi kiadásainak 0,5%-át fordította – ebből kb. 40% a HCV kezelési költsége. A HCV kezelés költségei: kombinált terápia: 1 év – 3,5-4m Ft (Gazdag és Horváth, 2009) a teljes élettartam alatt: 3,5 – 7m Ft EU átlag (EMCDDA, 2005)
  • Tűcsere-programok
  • A tűcsere-programok funkciói Ártalomcsökkentés:
    • „ rejtett” vagy nehezen elérhető injekciós populációk elérése (outreach) és bevonása
    • fertőző betegségek megelőzése, elsősorban:
      • HIV
      • HCV – kevésbé hatékony – injekciós szerelékek!
      • egyéb fertőző betegségek
    Kontakt Kávézó
    • Információnyújtás, konzultáció, edukáció
    • Szűrésbe irányítás
    • Egészségügyi elsősegély, alapellátás
    • Továbbirányítás más kezelőhelyek felé
    • fenntartó programok
    • detox-ok
    • absztinencia-orientált kezelések
    • A szolgáltatások térbelileg is elkülönülnek:
    • Egy átfogó, pszichoszociális szolgáltatásokat is nyújtó tűcsere-központ alaprajza
    • (East-End, London)
  • Tűcsere adatok az Európai Unióban Country Region Number syringes 2005 Number syringes 2006 Belgium Flemish community 390 522 538 783 Belgium French community 261 182 246 519 Bulgaria National (1) (6) 600 000 210 464 Czech Republic National (2) 3 274 000 3 868 880 Denmark National (3) 910 000 Germany National Estonia National 867 600 1 615 270 Ireland National Greece National 29 782 34 809 Spain National 3 184 845 France National Italy National Cyprus National 0 0 Latvia National 123 895 Lithuania National 258 650 196 952 Luxembourg National 406 451 332 347 Hungary National 85 127 142 433 Malta National 220 211 225 716 Netherlands Regional (9) 440 000 380 000 Austria Regional (7) 1 811 962 2 082 840 Poland National (10) 372 000 318 155 Portugal National (8) 2 845 031 2 591 150 Romania (4) 1 038 000 300 000 Slovakia Regional (13) 362 055 384 293 Finland National (11) 1 891 903 2 400 000 Sweden National 117 894 United Kingdom England and Wales 27.000.000 (2002) United Kingdom Northern Ireland (12) 85 801 97 684 Croatia 135 981 Turkey 0 0 Norway National (5) 3 300 000
  • Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
    • Publikus terek : „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön!
    • Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér – a félelem mint összetartó erő
        • Vonzó : kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-, függetlenségkeresés, kíváncsiság
        • Taszító jellemzői: erőszak, kockázatos magatartások, rendőri jelenlét, társadalmi marginalizáció és szegregáció fokozódása
    • A rendőrség szerepe:
      • „ gyorsan és félve” injekciós használat: a megosztás nő, biztonságosabb injekciós technikák mellőzése, eldobált fecskendők
      • a nyílt drogpiac felszámolása ---- áthelyeződik a város több, más pontjára (Fitzgerald, 2009)
    • Belövőszobák (shooting gallery-k)
      • „ fizetősek”: droghoz, tűhöz való hozzájutás
      • „ kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért”
      • ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása
    Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
  • http://www.youtube.com/watch?v=b8Q9va8bmMU
  • Legális nyílt drogszíntér a svájci „ tűparkok ” tapasztalatai: szakmai és drogpolitikai kudarc , de elvezetett az ártalomcsökkentésen alapuló svájci drogpolitikához – avagy a heroin-probléma medikalizációja Rendszeres heroinhasználók incidenciája a zürich-i metadon regiszter alapján (Nordt és Stohler, 2006) Eredmények: Az új heroinhasználók 2 éven belül kezelésbe kerülnek. A 90-es évek óta évi 4%-kal csökken a problémás heroinhasználók száma. A zürich-i tűpark 1992
    • Egy példa a hatékony ártalomcsökkentésre:
    • az ausztrál kormányjelentés a tűcsere-programok 10 éves értékelése (2009)
    • egységes adatszolgáltatás (az EU-ban ez még nem valósult meg)
    • folyamatos adatgyűjtés (az EU-ban sokszor évek, illetve országok
    • esnek ki, illetve a bővítés folyamata megnehezíti az összehasonlítást)
    • nem pusztán szakmai, hanem az ausztrál parlament számára készített
    • kormányjelentésről van szó (amit az ausztrál Egészségügyi
    • Minisztérium készített el)
    • friss adatok
    • az adatokon alapuló matematikai szimulációk (ilyenek az EU-ban is
    • vannak, de a fenti problémák miatt ezek hiányosak)
    • A téma magyar nyelvű összefoglalóját lásd: Takács és Demetrovics, 2009ab
  • A becsült ausztrál injekciós droghasználók száma (háromféle becslés) (Ausztrál kormányjelentés, 2009) – matematikai szimuláció A tűcsere révén kiosztott tűk száma Ausztráliában, évente (Ausztrál kormányjelentés, 2009) kb. 200 injektor/fő Összlakosságszám: 22 m fő
  • A HIV prevalenciája az ausztrál injekciós droghasználók között, az egyes államok szerint. Nincs jól azonosítható trend, az egyes államok közötti szórások nagyok, de összességében a HIV előfordulása 0,1%. (Ausztrál kormányjelentés, 2009) Az összesített HCV prevalencia Ausztráliában 1999-2007 között (Ausztrál kormányjelentés, 2009)
  • Egy injekciós droghasználóra jutó injekciós alkalmak száma egy évben, Ausztráliában (Ausztrál kormányjelentés, 2009) Az ábra azt is mutatja, az injekciózás gyakorisága alig változik: az injekciós használók „maguktól” nem csökkentik az injekciós alkalmak számát, illetve „maguktól” nem hagyják abba! A VIII. kerületi nyílt drogszcéna látogatóinak száma kb. 2.000 fő (1.500-2.500). Ez évi 800.000 injekciós alkalmat jelent, de mivel itt többségben vannak az amfetamin-használók (akik többször injekcióznak egy nap, mint a heroin-használók), ez a szám meghaladhatja az 1 millió injekciós alkalmat is! A Kontakt Kávézó által kiadott tűk száma: kb. 100.000, azaz az injekciós alkalmak lefedettsége 12,5% (10%) körül van. Ausztráliához hasonló arány (200 injektor/fő) elérése – kb. 400e injektor kiadása !
  • A vírushordozók előfordulása a populációban mint a közös fecskendőhasználat (a) és a hordozói státusz elhagyásának (terápia; b) függvénye (EMCDDA, 2007) – matematikai szimuláció a, Közös fecskendőhasználat b, A vírushordozó státusz elhagyása Ha a megosztás évi több mint 10 , akkor a vírushordozók számában alig lesz változás; ha csökkenteni akarjuk a számukat, terápiát kell alkalmaznunk; (Kontakt Kávézó: magasabb érték!); Ha a vírushordozóknak a közösségben eltöltött idejét csökkentjük (terápia), jelentős változást érhetünk el a HCV prevalenciában.
  • Átlagos idő, ami után valaki belépett az injekciós közösségbe és megfertőződött, illetve vírushordozóvá vált: az alacsony- és a magas-kockázatú csoportok esetében (kockázat: közös használat) (EMCDDA, 2007) – matematikai szimuláció hordozó, alacsony-kockázat hordozó, magas-kockázat felépült, alacsony-kockázat felépült, magas-kockázat akut fertőzött, alacsony-kockázat akut fertőzött, magas-kockázat
  • Az éves HIV és HCV fertőzési arány injekciós droghasználók között; kapcsolat az injekciózási alkalmakra jutó közös tűhasználat és a tűk használatának száma között. A vonalak a tényleges, jelenlegi értékeket mutatják (Ausztrál kormányjelentés, 2009) – matematikai szimuláció A fertőzés valószínűsége injekciós droghasználók között, egy fertőzött tűvel történő injekciózásra számítva HIV függőleges tengely : az injekciózási alkalmak száma, amikor közös tűhasználat fordult elő HCV HIV: 0,6 – 0,8% (Baggaley és mtsai, 2006; Hudgens és mtsai, 2002) HCV: 1,5 – 4% (Patz és Jodrey, 1995; Short és Bell, 1993; De Carli és mtsai, 2003) Hányszor használták a tűt? Hányszor használták a tűt?
  • Az ausztrál kormányjelentés (2009) főbb megállapításai a tűcsere-programokról a 2000-2009. időszak vonatkozásában, a HIV és a HCV megelőzés területén (más területeket nem vizsgáltak)
    • 2000-2009. között a matematikai modellek szerint:
      • 32.050 új HIV fertőzést
      • 96.667 új HCV fertőzést előztek meg
    • A programok finanszírozása 243m AUD, amivel:
      • megelőzhető volt 1.28 md AUD egészségügyi kiadás
      • elérhető volt megközelítőleg 140.000 DALY nyereség
      • (egészség-károsodással korrigált életévek)
      • 1.03 md AUD nettó költségcsökkenés
    • Minden 1 dollárra több mint 4 dollár megtérülés jutott az egészségügyi kiadások csökkenése révén (rövid távon: 10 év alatt), ha ehhez a kliensek produktivitás csökkenésének megelőzését is hozzávesszük, az érték: 27 dollár .
    • 1 dollárra 0,2 nap DALY jutott (egészség-károsodással korrigált életévek).
    http://www.health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/needle-return-2
    • Következtetések
    • Az injekciós droghasználók közötti HIV robbanás , bár intenzitása csökkent, de még mindig súlyos népegészségügyi problémát jelent a volt Szovjetunió országaiban
    • Magyarországon a HIV terjedése nem következett be az injekciós droghasználók között, de kockázati tényező:
      • Ukrajna közelsége
      • alacsony óvszerhasználati szokások a teljes populációban
    • A HCV előfordulása országosan az Európai Uniós állapotokhoz képest kedvezőbb, de:
      • a VIII. kerületi nyílt drogszíntér adatai magasak nemzetközi összehasonlításban is
    • A nyílt színi drogszcéna és a belövőszobák szinte megoldhatatlan népegészségügyi és rendőrségei problémát jelentenek, az addiktológiai problémák ezek mellett kisebbek
    • A VIII. kerület egy részére kiterjedő nyílt drogszcéna és belövőszobák forgalmára utal:
      • a kb. 2.000 injekciós használó és a kb. évi 800.000 injekciós alkalom
    • Tűcsere-programok : átfogó, pszichoszociális közösségi tűcsere-központ (az pedig egy addiktológiai központ) részeként
    • Az ausztrál példa nyomán az „első lépcsőben” alkalmazott tűcsere-programok :
      • költséghatékonyak
      • csökkentik a fertőző betegségek (HIV, HCV) terjedését
      • hozzájárulnak a kliensek szociális integrációjához
    • A nyílt színi drogszcénák és a belövőszobák „kezelése” – ha egyáltalán lehetséges:
      • politikai, szakmai és helyi közösségi konszenzust kíván
      • átgondolt városrehabilitációs törekvéseket igényel
      • átfogó, többlépcsős, integrált addiktológiai (egészségügyi és szociális) és népegészségügyi ellátást tesz szükségessé
      • a rendőrség fellépése ront a népegészségügyi helyzeten – ez nem a rendőrség munkájának megkérdőjelezése!
      • a helyzet „magától”, spontán módon nem változik!
    • A fő kérdés: a változtatás tekintetében vannak-e még eszközeink,
    • illetve finanszírozási lehetőségeink?
  • Köszönöm a figyelmet! www.kekpont.hu [email_address]