Your SlideShare is downloading. ×
0
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
A szerző megjelenése kutatási szövegekben
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

A szerző megjelenése kutatási szövegekben

604

Published on

Kvalitatív kutatásokat leíró szövegekben próbáltuk megragadni a szerző jelenlétét; miben különbözik a szerző és a kutató pozíciója; a szerző milyen pozíciót jelöl ki az olvasó számára. Kaló Zsuzsával …

Kvalitatív kutatásokat leíró szövegekben próbáltuk megragadni a szerző jelenlétét; miben különbözik a szerző és a kutató pozíciója; a szerző milyen pozíciót jelöl ki az olvasó számára. Kaló Zsuzsával végzett vizsgálat.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
604
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Kvalitatív drogkutatások: a szerzői (kutatói) pozíció kérdése Dr. Rácz József, Kaló Zsuzsa MTA Pszichológiai Kutatóintézet Addiktológiai Kutatások Magyarországon
  • 2. Tartalomjegyzék <ul><li>Irodalomtudományi hagyományok </li></ul><ul><li>Nyelvészeti megközelítés </li></ul><ul><li>Elemzések </li></ul><ul><li>Nyelvi szint </li></ul><ul><li>A kvalitatív kutatások története </li></ul><ul><li>A „liminoid” szerző </li></ul><ul><li>A megfigyelő szerző </li></ul><ul><li>A résztvevő kutató és az értelmező szerző </li></ul><ul><li>Pszichológiai szint </li></ul><ul><li>Antropológiai - episztemológiai szint </li></ul><ul><li>Összegzés </li></ul>
  • 3. Irodalomtudományi hagyományok <ul><li>Szerző – Mű – Befogadó </li></ul><ul><li>Jelentés </li></ul><ul><li>- az irodalomtudomány logikai tipológiája: </li></ul><ul><li>- premodern: szerző </li></ul><ul><li>- modern: műalkotás-objektum (formalizmus) Barthes: „a szerző halottá válik, az írás elkezdődik” </li></ul><ul><li>- posztmodern: befogadó (hermeneutika, dekonstruktivizmus) </li></ul>
  • 4. Nyelvtudományi megközelítés <ul><li>Pragmatika </li></ul><ul><li>Retorika </li></ul><ul><li>Diskurzuselemzés </li></ul><ul><li>Szövegnyelvészet </li></ul><ul><ul><li>A szöveg általános jellemzői </li></ul></ul><ul><ul><li>Endoforikus, exoforikus utalások </li></ul></ul><ul><ul><li>Személy-, hely- és időviszonyok </li></ul></ul><ul><ul><li>Nézőpont változásai: deiktikus centrum változása, deiktikus kivetítés, fokalizáció, egyenes beszéd (függő vagy éppen függő) </li></ul></ul><ul><ul><li>Elbeszélt/elbeszélő én személydeixisei </li></ul></ul>
  • 5. A nézőpont nyelvi jelölője: fokalizáció <ul><li>„… a legnyilvánvalóbb mód, ahogyan a nyelv és a kontextus közötti kapcsolat magában a nyelvi rendszerben kifejeződik, a deixis jelenségében valósul meg” (Levinson 1983: 54 idézi Jobst 2000) </li></ul><ul><li>Deiktikus centrum </li></ul><ul><li>Hely-, idő-, személy- és szociális deixis </li></ul><ul><li>Nyelvi kifejezőeszközei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Személyes névmások (pl.: én, te, mi stb.) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Főnévi és igei ragozás (pl.: birtokviszony jelölése) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Személyragos névutók (pl.: előttem, mögötted stb.) </li></ul></ul></ul><ul><li>Rees-féle modell: névmási rendszer és a távolságtartás stratégiája: </li></ul><ul><li>én mi te egy te az ő ők </li></ul><ul><li>Elemzés módszere: </li></ul><ul><ul><ul><li>Manuálisan </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Nagy korpusz esetén: NooJ szoftver </li></ul></ul></ul>
  • 6. Elemzés 1.: Angyalosi Eszter: „Egy éjszaka a föld alatt…” <ul><li>„ A sűrű leírás antropológiai módszere lehetőséget nyújt arra, hogy egy eseményre összpontosítva, azt részletesen leírva, mutasson be a kutató egy közösséget. (…) </li></ul><ul><li>Én egy parti , az általam vizsgált közösség egyik központi szerepű rítusának, értelmezését kísérl em meg. (…) Felvetődhet a kérdés, hogy nevezhető-e a parti rítusnak. Én úgy gondolom , hogy igen. Nem pusztán azért, mert az előttem a témával foglalkozó kutatók is így nevezték, (…) hanem elsősorban azért, mert a közösség tagjai is e fogalom mentén próbálták leírni a számomra . (…) </li></ul><ul><li>Nyugati tér (…). Eleinte még csak néhányan ácsorg unk a megállóban – csak a rutintalanok érkeznek ilyen korán, persze, fogalm unk se volt róla, mikor indul a partibusz . (…) </li></ul><ul><li>A parti. (…) A fal mentén, a földön emberek ülnek. Beszélget nek , mindenki mindenkivel , vagy csak nézik az elhaladókat. </li></ul><ul><li>Így megy egész éjszaka, a nagyterembe felpörög sz , és ha abból eleged van , átmé sz (…) megnyugodni. </li></ul><ul><li>Észre sem vesz em , hogy vége a bulinak. </li></ul>E/3, NP E/1 + rag Szem.r. névutó T/1 Ált. fn. nm. T/3 E/2 E/1 jelen idő!
  • 7. Elemzés 2.: Fejér Balázs: A parti <ul><li>Először belépve egy acidpartiba, nem lát unk mást, mint embereket (…) </li></ul><ul><li>Lassan értett em meg későbbi terepmunk ám világát, melyben az egyedüli lehetséges viselkedés a bámészkodás maradt. Fokozatosan világossá vált, hogy nem én vagyok az egyetlen ilyen, s hogy lényegében mindenki bámészkodik (ha nem csukott szemmel táncol). A résztvevők körbe-körbe mozogn ak a partitérben (…) </li></ul><ul><li>Ezekben a beszélgetésekben leíró-minősítő kategóriák születnek a parti világáról, a résztvevők neveket kapnak : úgy említik őket , mint (…) </li></ul><ul><li>a parti terében a résztvevők a partivilághoz hagyományosan kapcsolódó fényrendszer (füst, stroboszkóp) hatására villanásszerűek, csupán sziluettek, azaz ottlétükkel csakis megidézhetnek valakit a többiek számára . </li></ul>inkl. T/1 E/1 T/3 NP T/3 jelen idő
  • 8. Elemzés 3.: David Moore: Players <ul><li>(…) Hammer tended to be used in private homes, unless the Players </li></ul><ul><li>concerned were particularly experienc ed with the drug and felt able to </li></ul><ul><li>manage the behavioral and cognitive aspects of interaction in public </li></ul><ul><li>settings under its influence. (…) </li></ul><ul><li>Newcomers to the Player group us ed drugs in a pasmodic,opportunistic </li></ul><ul><li>way—taking the chance to use drugs when they were offered or easily </li></ul><ul><li>available but generally using them, on average, every other weekend or </li></ul><ul><li>less. (…) </li></ul><ul><li>Given this diversity of personal values and drug consumption,on what </li></ul><ul><li>basis can we speak of a Player group? (…) </li></ul><ul><li>Rather, what I observed throughout ethnographic fieldwork were the </li></ul><ul><li>contested claims that Players made about their drug use. If we imagine </li></ul><ul><li>Two poles on a continuum (…). </li></ul>passzív NP NP múlt Retorikai T/1
  • 9. Összefoglaló táblázat – Nyelvi szint Angyalosy E. Fejér B. D. Moore A szöveg általános jellemzői Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció A nézőpont változásai explicit elbeszélő én; deiktikus centrum változásai: én > mi, mi > ők, ők > te, te > én, én > mi az elbeszélő én hiánya és megléte váltakozik; távolságtartás az elbeszélő én hiánya jellemzi, távolságtartás Nyelvi kifejező- eszközei Személyes névmások (explicit és morfológiai), személyragos névutók, általános főnévi névmások (pl.: mindenki ) Időkezelés: leírás - jelen Igeragozás, főnévi frázisok (pl.: a résztvevők ) Időkezelés: leírás – jelen; E/1 megnyilatkozások - múlt Névmások helyett főnévi frázisok ( Players, Newcomers ), igék passzív módban Időkezelés: leírás - múlt
  • 10. Tartalomjegyzék <ul><li>Irodalomtudományi hagyományok </li></ul><ul><li>Nyelvészeti megközelítés </li></ul><ul><li>Elemzések </li></ul><ul><li>Nyelvi szint </li></ul><ul><li>A kvalitatív kutatások története </li></ul><ul><li>A „liminoid” szerző </li></ul><ul><li>A megfigyelő szerző </li></ul><ul><li>A résztvevő kutató és az értelmező szerző </li></ul><ul><li>Pszichológiai szint </li></ul><ul><li>Antropológiai - episztemológiai szint </li></ul><ul><li>Összegzés </li></ul>
  • 11. A kvalitatív kutatások története (Denzin és Lincoln, 2000) <ul><li>1. tradicionális korszak: 1900-1950 </li></ul><ul><li>gyarmati etnográfia, Chicago-i iskola; </li></ul><ul><li>a Magányos Etnográfus mítosza </li></ul><ul><li>2. modernista vagy az „aranykor: 1950-1970 </li></ul><ul><li>módszertani finomodás (pl. Grounded Theory, etnometodológia), </li></ul><ul><li>A Kulturális Romantikus résztvevő megfigyelő mítosza: devianciák, szubkultúrák </li></ul><ul><li>3. az elmosódó stílusok kora: 1970-1986 </li></ul><ul><li>Sűrű leírás (Geertz): az interpretáció interpretációja </li></ul><ul><li>a Szerző jelenléte az interpretatív szövegekben </li></ul>
  • 12. <ul><li>4. a reprezentáció krízise: 1986-1990 </li></ul><ul><li>az írás és a terepmunka közötti különbség és a kettő egymásbavetülése </li></ul><ul><li>kritikai textualitás </li></ul><ul><li>kritikai, interpretatív, nyelvi, feminista, retorikai fordulat(ok) </li></ul><ul><li>(a szerző/kutató mint a Foucault-i tudás/hatalom középpontjának megkérdőjeleződése) </li></ul><ul><li>5. a posztmodern, a kísérleti és az új etnográfiai korszak: 1990-1995 </li></ul><ul><li>a „grand narratíva” helyett lokális, kisléptékű leírások specifikus </li></ul><ul><li>problémákra és adott helyzetekre </li></ul><ul><li>6. a posztexperimentális kutatás: 1995-2000 </li></ul><ul><li>fikcionális etnográfia, </li></ul><ul><li>multimédiás kutatások </li></ul><ul><li>7. és a jövő, ami már elkezdődött: 2000- </li></ul><ul><li>az interpretáció és a prezentáció politikája és művészete… </li></ul><ul><li>kvalitatív kutató mint bricoleur, aki bricolage-t, montázst, improvizációt „barkácsol”, „fabrikál” (…Levy-Strauss) </li></ul>
  • 13. A „liminoid” szerző ( Angyalosy E.: A „transz kultusza”) <ul><li>Én egy parti , az általam vizsgált közösség egyik központi szerepű rítusának, </li></ul><ul><li>Értelmezését kísérlem meg. Egy közösség életében ugyanis a rítus az az alkalom, </li></ul><ul><li>ahol a kultúra legtudatosabban reprezentálja önmagát (Turner 1997:673-712). </li></ul><ul><li>Felvetődhet a kérdés, hogy nevezhető-e a parti rítusnak. Én úgy gondolom, hogy </li></ul><ul><li>igen… </li></ul><ul><li>ALÁHÚZOTT: AZ OLVASÓ TRANSZPORTÁLÁSA (INDIREKT KÉRDÉS) </li></ul><ul><li>Tanulmányomban a leírásban megjelenő jelenségek értelmezésére teszek kísérletet </li></ul><ul><li>interjúim, tapasztalataim és a szakirodalom segítségével, valamint arra is, hogy </li></ul><ul><li>megtaláljam ezeknek a jelenségeknek a helyét a közösség ’jelentéshálójában’. </li></ul><ul><li>Nyugati tér, 6-os busz megállója, hideg és sötét . Persze esik , többek állítása szerint </li></ul><ul><li>EPISZTEMOLÓGIAI VÁLTÁS </li></ul><ul><li>SZEPARÁCIÓ (Turner) Geertz, 1994: „jelen lenni” </li></ul><ul><li>Nowsound előtt mindig esik. Eleinte még csak néhányan ácsorgunk a megállóban – </li></ul><ul><li>csak a rutintalanok érkeznek ilyen korán, persze, fogalmunk se volt róla, mikor indul a </li></ul><ul><li>partibusz . Kiérünk a külvárosba, üres gyárépületek és üres mezők közé. A busz egy </li></ul><ul><li>földútra kanyarodik, kacskaringózik még egy kicsit… </li></ul>
  • 14. <ul><li>A parti… Mindenki kedves, mindenki szereti a másikat. A buli idejére nem </li></ul><ul><li>igazán számít valójában ismerik-e egymást az emberek, lehet, hogy másnap </li></ul><ul><li>az utcán meg se ismernék egymást, de ezekre az alkalmakra barátok. </li></ul><ul><li>LIMINOID HELYZET </li></ul><ul><li>Egy másféle tudatállapot, amit mindenki eldönthet, hogyan ér el: a zene és a </li></ul><ul><li>látvány adott, kábítószerrel vagy anélkül, a tömeg hatása által elragadva. </li></ul><ul><li>Észre sem veszem, hogy vége a bulinak, egyszer csak hirtelen vége szakad a </li></ul><ul><li>zenének és feloltják a villanyokat . Egy kis tolongás a ruhatárnál, aztán </li></ul><ul><li>kilépünk a szabadba, már világos van, kis csoportokban indulunk, egyesek </li></ul><ul><li>autóik és a várakozó taxik, mások a főút, a buszmegálló felé – visszafelé a </li></ul><ul><li>partibusz már nem közlekedik. </li></ul><ul><li>REINTEGRÁCIÓ </li></ul><ul><li>(Minta)szerző pozícionálása: átmeneti rítuson halad keresztül, </li></ul><ul><li>előttünk a „liminoid” szerző (+ megfigyelő, kívülálló olvasói pozícionálás). </li></ul>
  • 15. A megfigyelő szerző (Moore, D.: Players) <ul><li>I made contact with the Players in 1990.' … I came to know were sociodemographically diverse… </li></ul><ul><li>EPISZT. MODALITÁS </li></ul><ul><li>In other words , apart from their drug use Players were virtually indistinguishable from the non-users with whom they frequently interacted. </li></ul><ul><li>EPISZT. MODALITÁS: JELENTŐS ÁLLÍTÁS </li></ul><ul><li>a Playerek egyre fokozódó elkülönítése a „normál” világtól + </li></ul><ul><li>a történetmondó egyre jobban belép a tört. világába (a Playerek közé) </li></ul><ul><li>The diversity of Players was mirrored in their polydrug use, the activity that formed the primary basis for their association with one another as a group… Some Players argued that speed was an all-purpose drug. </li></ul><ul><li>DEIKTIKUS KIVETÍTÉS: megszólalnak a Playerek, fontos állítás + episzt. modalitás </li></ul>
  • 16. <ul><li>Newcomers to the Player group were more likely to begin their drug experimentation by snorting speed and by dropping Eckie and trips… Despite this, more experienced …Less experienced… </li></ul><ul><li>Player csoportok: kinek a perspektívájából? </li></ul><ul><li>Given this diversity of personal values and drug consumption, on what basis can we speak of a Player group? What is shared in order for communication to be possible, without presuming homogeneity? Players shared an overarching set of practices known as playing the game (of drug use)… </li></ul><ul><li>EPISZT. HORIZONT SZŰKÍTÉSE: nézőpont? </li></ul><ul><li>Rather, what I observed throughout ethnographic fieldwork were the contested claims that Players made about their drug use. If we imagine two poles on a continuum , at one pole were those Players who relished the game. …. At the other pole were those Players who despised the game… </li></ul><ul><li>a szerző bevezet egy SAJÁT EPISZTEMOLÓGIAI KERETET: ismertté válik, kinek a nézőpontjáról van szó </li></ul><ul><li>First, there were two competing discourses regarding the &quot;correct&quot; interpretation of drug use. On the one hand. Players sometimes subverted what they perceived to be the Straight view of drugs… On the other hand.Player representations of drugs also mirrored those that they generally attributed to Straights. Drugs were held to be inherently dangerous substances… </li></ul><ul><li>A Straight pozícionálásával a Player - Straight viszony EPISZTEMOLÓGIAI „MÉLYÉRE” jutunk </li></ul>
  • 17. <ul><li>A másság „mélyén” egy konfliktus áll, amelyhez a szerző perspektívaváltásokkal, nem tisztázott nézőpontból közelít: a Player – Straight viszony! </li></ul><ul><li>Implikált szerző: a Straight hangján szólal meg – arra „utasít”, hogy a Playerekkel szemben vegyük fel a Straight pozícióját. </li></ul><ul><li>Ugyanakkor: nem tudjuk, honnan ismeri a szerző a Straight-ek véleményét (ő is az?)? </li></ul><ul><li>Mintaszerző: a három nézőpont bemutatásával célja a megismerés/megismertetés – mintaolvasó: megfigyelő, megismerő. </li></ul><ul><li>Sem a szerző, sem az olvasó, sem a Playerek nincsenek „liminális”/”liminoid” térben ábrázolva: a társadalom integráns részei (szemben a parti-téridővel). </li></ul>
  • 18. A résztvevő kutató és az értelmező szerző (Fejér B.: A parti) <ul><li>Először belépvén </li></ul><ul><li>SZEPARÁCIÓ? (KÉSŐBBIEKBŐL KÖVETKEZTETVE) Geertz, 1994: „jelen lenni” </li></ul><ul><li>A SZERZŐ MINT NARRÁTOR </li></ul><ul><li>egy acidpartiba, nem látunk mást, mint embereket, akiknek mozdulatai folytonosan feldarabolódnak a stroboszkópok fényében, a teret néha sűrű füst árasztja el, miközben egyenletes ütemű zene szól fizikális értelemben is stimuláló hangerővel. </li></ul><ul><li>EPISZTEMOLÓGIAI HATÁRÁTLÉPÉS </li></ul><ul><li>A szóbeli interaktusok folyamatosan akadályba ütköznek, szinte csak mutogatni lehet, ezért az emberek legtöbbször nem beszélnek, csak a legalapvetőbb közlésekre szorítkoznak, ugyanakkor nincsenek egyedül, hanem meghatározott körben együtt maradnak. </li></ul><ul><li>Lassan értettem meg </li></ul><ul><li>AZ OLVASÓ TRANSZPONÁLÁSA, A SZERZŐ MINT NARRÁTOR </li></ul><ul><li>későbbi terepmunkám világát, melyben az egyedüli lehetséges viselkedés a bámészkodás maradt. Fokozatosan világossá vált, hogy nem én vagyok az egyetlen ilyen, s hogy lényegében mindenki bámészkodik (ha nem csukott szemmel táncol). </li></ul><ul><li>EPISZTEMOLÓGIAI HATÁRÁTLÉPÉS: LIMINOID HELYZET </li></ul><ul><li>A résztvevők körbe-körbe mozognak a partitérben, látszólag célirányosan, mintha éppen keresnének valakit, de mikor tudatosan követni kezdtem egy-egy embert, mindig kiderült, hogy az nem egy konkrét személyt keres, hanem találkozások sorozatát. Néhány órás bámészkodás után az emberek sajátos benyomások alapján állnak össze bennem „személyiségekké”. </li></ul><ul><li>A SZERZŐ MEGKONSTRUÁLJA ÖNMAGÁT ÉS POZÍCIONÁLJA MAGÁT A PARTIZÓKKAL </li></ul><ul><li>(A MINTAOLVASÓVAL IS?) SZEMBEN </li></ul>
  • 19. <ul><li>…„ a drogszociológia megállapításával élve „ újfajta kontrollmechanizmusokat mozgósítanak a hagyományos kontroll összeomlása mellett: </li></ul><ul><li>FAKTIVITÁS, EPISZT. MODALITÁS, HORIZONT SZŰKÍTÉS EGY FONTOS KÖZLÉSHEZ </li></ul><ul><li>a parti a meztelen táncoló testek, a drogok és a verbális némaság jelenlétében sem mondható ugyanaz a kontroll alól felszabaduló primer vágyak kielégítési terének, ehelyett inkább a társas lét és az egyedüllét közti átmenet, a tudattágító drogok keltette érzékelési relativizmus…, ahol a belső külsővé tétele (tánc) és a külső belsővé válása (bámészkodás) olyan kulturális teret hoz létre, melyben a kielégülés, a botrány, a bacchanália létrejötte lehetetlen. Számomra az első élményem idején éppen az volt meglepő, hogy amennyire (többségi értelemben) „kriminális” terület a parti, annyira ritka benne az erőszak, a nyílt konfliktus, esetleg a rosszullét, a pszichés vagy fizikai összeomlás. </li></ul><ul><li>KUTATÓ ÉS SZERZŐ KÜLÖNBSÉGE </li></ul><ul><li>Első ottlétemkor nem értettem, honnan szól a zene. </li></ul><ul><li>A HORIZONT SZŰKÍTÉS, EPISZT HATÁRÁTLÉPÉS (A ZENE LESZ AZ EGYIK KÖZÉPPONTI ELEM) </li></ul><ul><li>zene ritmusa határozza meg a résztvevők mozgását, rajtuk keresztül válik láthatóvá. A zene annyira domináns, előtérbe tolt tényezője, kontrollálója a parti világának, olyan fizikailag is stimuláló hangerővel szól, hogy addigi tapasztalataim alapján </li></ul><ul><li>HORIZONTSZŰKÍTÉS </li></ul>
  • 20. <ul><li>valamilyen színpadot kerestem, valami megvilágított centrális teret, ahol a zenét előállítják … A parti a korábbi populáris-nyilvános terekhez képest inverz tér, melyben az összes résztvevő a színpadon van... A zenész, a DJ … kormányzó-kontrolláló jelentősége mégis az első pillanattól egyértelmű. </li></ul><ul><li>A résztvevők az LSD esetében „trip”-nek, azaz utazásnak nevezett élménykomplexumban találkoznak egymással, ennek a találkozásnak rendszeres, éjszakai (azaz a nappali világhoz képest szimbolikus-inverz) tere az acidparti. </li></ul><ul><li>DEIKTIKUS KIVETÍTÉS A PARTI TAGJAIRA (AZ Ő SZÓHASZNÁLATUK), </li></ul><ul><li>EPISZT HATÁRÁTLÉPÉS, A MÁSIK FONTOS KÖZLÉS A ZENE MELLETT AZ LSD HASZNÁLAT JELENTÉSE </li></ul><ul><li>… a tánc. Ebben zajlik a szubjektív és objektív elemekkel átszőtt nem verbális, de az emberek közötti kapcsolatokra irányuló speciális együttlét, melyben sosem lehet biztosan megmondani , </li></ul><ul><li>LÉNYEGES KÖZLÉS A PARTIRÓL (SEMMI SEM BIZTOS) </li></ul><ul><li>A KUTATÓ POZÍCIONÁLJA MAGÁT A PARTI TAGJAIHOZ, </li></ul><ul><li>POZÍCIONÁLJA AZ OLVASÓT EGY BIZONYTALAN HELYZETBEN </li></ul><ul><li>hogy valami ténylegesen megtörtént-e, vagy ténylegesen úgy történt-e meg, ahogyan a résztvevők emlékeznek rá. </li></ul>
  • 21. <ul><li>A szerző mint narrátor – a szerző narrátorok, karakterek, szereplők hangján (kutató, acid parti résztvevő: bámészkodó, táncoló; drogszociológus stb.) szólalhat meg, több szereplőként konstruálhatja meg magát – polifónikus szöveg (Bahtyin)? </li></ul><ul><li>A kutatói pozíció (lassan kezdtem megérteni, első alkalommal…) és a szerzői („beavatott”) pozíció/szerep megkülönböztetése. </li></ul><ul><li>Implikált szerző: mire „utasít” minket? – Az olvasó kerül „liminoid” helyzetbe (de nem kell felvennie semmilyen, a szövegben előforduló vagy implikált szereplő pozícióját sem). </li></ul><ul><li>Mintaszerző: a sűrű leírás szövegalkotási stratégiáján keresztül a mintaolvasó számára befogadhatóvá, átélhetővé válik a másság: a (minta)olvasó számára felkínálja a megfigyelő pozíció mellett a „láthatatlan résztvevő ” pozícióját is. </li></ul><ul><li>(- utalás a „láthatatlan kutató” megismerői modellre) </li></ul>
  • 22. Összefoglaló táblázat Angyalosy E. Fejér B. D. Moore Szerzői identitás transzformált – „liminoid” kutató + szerző (narrátor) megfigyelő, kívülálló Történetmondás Geertz-i jelenlét távoli viszony (műfaj!) Geertz-i jelenlét Episztemológiai határátlépés a narrációval (sűrű leírás) perspektíva váltásokkal, az episzt. horizont szűkítésével, hozzáférhetőségi relációkkal a narrációval (sűrű leírás) Az olvasó megfigyelő/kívülálló megfigyelő, a többségi társadalommal azonosuló „ láthatatlan résztvevő”
  • 23. Pszichológiai szint <ul><li>Szerzői funkciók: szerzői identitás: identitás transzformáció (Tátrai, 2002; László, 2005) </li></ul><ul><ul><li>Kérdés: miért éppen akkor érzi a szerző, hogy meg kell szólalnia (azaz nem megszólalni, hanem szerzői funkcióit jól láthatóan működtetni). </li></ul></ul><ul><ul><li>A szerző és a történet világa közötti „realisztikus” viszonyulást kell bemutatni. </li></ul></ul><ul><ul><li>(Minta)szerző – (minta)olvasó közötti pozícionálás: felfedező, határátlépő szerző – társutazó olvasó… </li></ul></ul><ul><li>A történetmondó és a történet világa (Tátrai, 2002, László, 2005) </li></ul><ul><ul><li>Hitelesség/realisztikusság: episztemológiai horizont szűkítése (episztemológiai modalitás, faktivitás, a Geertz-i „jelenlét”) </li></ul></ul>
  • 24. Antropológiai - episztemológiai szint <ul><li>Episztemológiai határátlépések – az olvasó transzportálása (pl. megszólítás, deiktikus sodrás) (Segal, 1995; Duchan et al., 1993; Bühler, 1990) </li></ul><ul><li>A szerző viszonya a „másnak”, „idegennek” tételezett történet világához és megismerés világához: kijelöli az olvasó viszonyát is a szerzőhöz, illetve ehhez a világhoz. Jelen lenni a szövegben = jelen lenni a kultúrában (Geertz, 1994). </li></ul><ul><li>A szerzői funkciókkal átlép egy episztemológiai küszöböt, transzportálja az olvasót a „másság” egy újabb rétegébe. Amikor episztemológiai határátlépés történik, megkérdőjeleződik a „mi” világunk, akkor a szerzőnek a hitelességét („ottjártát”) bizonyítania kell, ekkor fordul a korlátozó relációkhoz (Petőfi S.). </li></ul><ul><li>Implikált szerző „utasítja” az implikált olvasót egy, a szövegben tárgyiasult olvasói/megismerői szerep elfogadására. </li></ul>
  • 25. Összegzés <ul><li>a szerzői (kutatói) pozíció nyílttá tétele: kutató és szövegíró megkülönböztetése </li></ul><ul><li>reflektálttá tétele </li></ul><ul><li>nyelvi eszközök alkalmazása és tanulmányozása </li></ul><ul><li>pszichológiai és episztemológiai eszközök, eljárások alkalmazása és tanulmányozása </li></ul><ul><li>az olvasó megismerő helyzete, pozíciója? – további kutatási program </li></ul>
  • 26. Elemzett szövegek <ul><li>Fejér Balázs (1997): A Parti . MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek, 48. Budapest. </li></ul><ul><li>Angyalosy Eszter (2002): „Egy éjszaka a föld alatt…” Az underground technozene köré kialakult csoportkultúra antropológiai elemzése. </li></ul><ul><li>David Moore (2004): Beyond &quot;subculture&quot; in the ethnography of illicit drug use. Contemporary Drug Problems 31. </li></ul>
  • 27. Köszönjük a figyelmet!

×