SlideShare a Scribd company logo
1 of 20
A nonverbális kommunikáció változása
a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások
során halmozottan hátrányos helyzetű
6. osztályos tanulók körében
Gulyás Enikő
Dr. Kis-Tóth Lajos
Racsko Réka
1. Elméleti háttér
1. a fejlesztő (e-)biblioterápia fogalma és struktúrája
2. a fejlesztő (e-)biblioterápia módszertana
3. korábbi kutatások
2. A kutatás felépítése, a kutatás célja
1. A kutatás ismertetése
2. Kvantitatív és kvalitatív módszerek
3. Hipotézisek
4. A videós interakcióelemzés-vizsgálat fontosabb eredményei
3. Összegzés
Minden, amit mondasz,
terólad szól, kiváltképp,
ha valaki másról beszélsz."
Paule Valéry
ELMÉLETI HÁTTÉR
A biblioterápia fogalma és előzményei
• görög „biblion” – könyv és „therapeia – gyógyítás
• „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden
művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában
használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban
is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel
való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...]
• A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű
szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a
befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel
rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az
adott szöveg itt és most, mit jelent” (Hász Erzsébet)
• Az olvasó és az irodalom közötti interakció (Norton)
• Típusai
 Fejlesztő és klinikai
 Egyéni és csoportos
 Aktív (produktív) és (passzív) receptív
A fejlesztő e-biblioterápia
http://www.nisz.hu/sites/default/files/u1/nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_2020.pdf
 Hazánkban: az IKT-eszközök alkalmazása a fejlesztő biblioterápia folyamatában (részben aktív
terápia)
 Egyesült Államokban: e-biblioterápia = booklist
 Digitális kompetencia fejlesztésére
 Agresszív tanulók kezelésére
 Az osztályközösség építésére
 Csoport perifériáján elhelyezkedő diákok társaik általi elfogadtatására
 Konfliktuskezelési módszerek megismertetése
 Vitakészség és önismeret fejlesztése
 Új értékek és hozzáállások közlése
 A szociális érzékenység növelése
 Az érdeklődési kör szélesítése
Fejlesztő biblioterápia
A biblioterápia folyamatának változása
Fejlesztő e-biblioterápia
CÍM ÉS TARTALOM DIAGRAMMAL
A KUTATÁS ISMERTETÉSE
A kutatás előzménye
• 2014/2015/2
• Fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozássorozat - pilot
• Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolája
• 6. osztályos diákok (N=11)
• 4 foglalkozás
• Konfliktuskezelési stílus: versengő és elkerülő csökkent, problémamegoldó és kompromisszumkereső
nőtt
• Önértékelés: én és otthoni hatás nőtt, az iskola és egykorú társakkal való viszonyban csökkent
• Videos interakcióelemzés: többet mosolyogtak, harag megnyilvánulása csökkent, nonverbális nemek
ideje csökkent
"A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human
Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú
projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult
meg."
A kutatás jellemzői
 Módszere: Összetett kétcsoportos előidézett randomizált kísérlet
 6. osztályos diákok
 Kísérleti csoportok:
5 intézményben: fejlesztő biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák)
5 intézményben: fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák)
 Kontrollcsoportok:
az osztályok fennmaradó részei
 Mintavétel:
 Iskola kiválasztása : szakértői mintavétel (N=10)
 Tanulók kiválasztása: véletlenszerű mintaválasztás (N=80)
 Mérőeszközök:
 Teszt (elő- és utóvizsgálatok):
 Coopersmith-féle önértékelés teszt
 Thomas-Kilman konfliktuskezelés teszt
 Megfigyelés (2. és 6. foglalkozás elemzése): foglalkozások felvételei - Noldus Observer XT–
deduktív
 Tartalomelemzés (folyamatos):
 Videonapló – MAXQDA – induktív
 Foglalkozásvezetők beszámolói – MAXQDA - induktív
Földrajzi hatókör (iskolák)
A fejlesztő biblioterápiás
foglalkozásokat tartó iskolák
 Vajdácskai Általános
Iskola Lorántffy
Zsuzsanna
Tagintézménye,
Györgytarló
 Kántor Mihály
Általános Iskolából,
Cigánd
 II. János Pál Katolikus
Ált. Iskolából, Ózd
 Pácini Általános Iskola,
Pácin
 Tarcali Klapka György
Általános Iskola,
Tarcal
A fejlesztő e-biblioterápiás
foglalkozásokat tartó iskolák
 Nyitott Ajtó Baptista
Általános Iskolából, Miskolc
 Mátyás Király Katolikus
Általános Iskola, Hernádkak
 Selyemréti Református Két
Tanítási Nyelvű Iskola,
Miskolc
 Felsőzsolcai Szent István
Katolikus Általános Iskola,
Felsőzsolca
 Pitypalatty-völgyi
Református Körzeti
Általános, Kéttannyelvű és
Alapfokú Művészeti Iskola,
Parasznya
A felhasználásra választott művek
http://4.bp.blogspot.com/-OeiAmfOxdZk/TElBz4_mYeI/AAAAAAAAQPo/9gzrhDjrzn8/s1600/foltm2.jpg
A mű szerzője és címe Lehetséges felmerülő témák
Max Lucado: Értékes vagy – Történet a foltmanókról Önismeret, önértékelés, pygmalion-effektus, értékek, elismerés
utána vágy, tehetség, siker - vereség
Koreai népmese: Kam tükre Önismeret, konfliktus kezelése, család szerepe, családban
betöltött szerepek
Móra Ferenc: A két forintos Iskola, tanulás, tudás, család és tanulás kapcsolata,
konfliktusok megoldása, a tudás hatalma
Lázár Ervin: Széllelbélelt Konfliktus kezelése, beleérző képesség, mások
megismerésének fontosság, előítéletek
Móricz Zsigmond: A füttyös kisfiú Iskolai konfliktus, tanár-diák kapcsolat, jó tanár, jó diák,
problémák megoldásának lehetősége az iskolában, szülő
szerepe az iskolai konfliktusok megoldásában
Európai népmese: Öregasszony az ecetesüvegben Reális-irreális vágyak, önismeret, mi tesz boldoggá, hogyan
tehetünk mást boldoggá, értékek
A foglalkozások bemutatása
• 6 (+ 2) alkalom
• 1 foglalkozás/hét/intézmény
• 2x45 perc/foglalkozás
• Max. 8 diák/foglalkozás
Ütemezés
• 0. alkalom – elővizsgálat, fejlesztő e-
biblioterápiás csoportok – eszköz- és
programhasználat
• 1-6. alkalom – fejlesztő biblioterápiás és
fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások
megtartása
• 7. alkalom – utóvizsgálat
A kutatás hipotézisei
Hipotézis Mérőeszköz Elemzési
módszer
A diákok önértékelése
• a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz
képest
• a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba
a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest.
Coopersmith-féle
önértékelés teszt
tesztelemzés
A diákok kompromisszumkereső és problémamegoldó konfliktuskezelési stílusa
• a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz
képest
• a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba
a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest
Thomas-Kilmann
konfliktuskezelés
teszt
tesztelemzés
A beavatkozási csoportokban résztvevő diákok metakommunikációs jelzései azt
mutatják, hogy a foglalkozások előrehaladtával
• nyitottabbak
• több alkalommal és hosszabban fejtik ki véleményüket
• gyakrabban kérdeznek
Strukr.
Megfigyelési
szempontrendsze
r
(2. 6. fogl.)
Tartalom-elemzés
(videónapló)
Videós
interakcióelemzés
Tartalomelemzés:
MAXQDA
Hipotézis Mérőeszköz Elemzési módszer
A foglalkozások előrehaladtával a beavatkozási
csoportokban résztvevő diákok
• közérzete pozitív irányba változik
• úgy gondolják, nyíltan és őszintén elmondhatják
véleményüket
• egyre több pozitív, és egyre kevesebb negatív dolgot
sorolnak fel a foglalkozásokkal kapcsolatban
• felfigyelnek rá, hogy a beszélgetésekből tanulhatnak.
videónapló Tartalomelemzés:
MAXQDA
A foglalkozásvezetők beszámolói azt mutatják, hogy - a
beavatkozási csoportokban résztvevő diákok
• egyre jobban megnyílnak
• a foglalkozásvezetők a kialakult helyzetek
megoldásában hatékonyabbnak érzik magukat
• a foglalkozásvezetők egyre több pozitív változást, és
egyre kevesebb negatív változást figyelnek meg a
foglalkozásokon
• egyre kevesebb technikai problémája van a fejlesztő
e-biblioterápiás csoportokban.
foglalkozásvezetők
beszámolói
Tartalomelemzés:
MAXQDA
A videós interakcióelemzés részletei
 Interkódolás
 Megbízhatóság km=0,8
 mosoly – harag
 fejbólintás igen - fejrázás nem
 karba tett kéz - karba nem tett kéz
 keresztbe tett láb - keresztbe nem tett láb
 áll – ül - megy
 beszél – kérdez
 interaktív tábla használata
 iPad használata
 játék
Kódolt kategóriák
A mosolygások számának megoszlása az 1. iskolában
A mosolygások számának megoszlása az 7. iskolában
 Egymintás t-próba
Eredmények
FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA
2.-6. foglalkozás 2-6. foglalkozás
t’ p t’ p
keresztbe tett láb 0,39 0,70 1,71 0,10
keresztbe nem tett láb 0,04 0,97 0,30 0,77
karba tett kéz 3,06 0,00 2,67 0,01
karba nem tett kéz 3,54 0,01 1,55 0,13
fejbólintás igen 1,66 0,11 -1,00 0,34
fejrázás nem 1,68 0,12 0,42 0,68
mosoly 0,88 0,39 2,52 0,02
harag - - 0,33 0,80
• Kétmintás t-próba
Eredmények
FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT
2.foglalkozás 2. foglalkozás 6.foglalkozás 6. foglalkozás
Levene F p t p Levene F p t p
keresztbe tett láb 9,445 0,00 -2,70 0,01 0,00 0,99 0,23 0,82
keresztbe nem tett
láb 10,318 0,00 -1,78 0,08 0,00 0,99 -1,37 0,18
karba tett kéz 0,258 0,61 1,73 0,09 3,14 0,08 2,59 0,01
karba nem tett kéz 0,083 0,77 2,38 0,02 2,54 0,12 1,10 0,27
fejbólintás igen 4,446 0,04 1,03 0,31 2,51 0,12 -1,36 1,18
fejrázás nem 0,327 0,57 0,43 0,67 0,85 0,36 -1,68 0,10
mosoly 0,040 0,95 -0,49 0,96 2,94 0,09 2,08 0,04
harag 2,645 0,18 -1,21 0,29 - - 0,88 0,41
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
A kutatás a TÁMOP–3.3.13-13/1-2013-0001
,„Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló”
Szakmai szolgáltatásfejlesztés: E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben keretében készült.

More Related Content

Viewers also liked

UWM’s CTI builds cloudbased e-learning facilities with IBM and SAP
UWM’s CTI builds cloudbased  e-learning facilities  with IBM and SAPUWM’s CTI builds cloudbased  e-learning facilities  with IBM and SAP
UWM’s CTI builds cloudbased e-learning facilities with IBM and SAPIBM India Smarter Computing
 
Domótica y robótica
Domótica y robóticaDomótica y robótica
Domótica y robóticaBABEL
 
Renascimento cultural
Renascimento culturalRenascimento cultural
Renascimento culturalprofdu
 
Una viuda difficult
Una viuda difficultUna viuda difficult
Una viuda difficultgiuseppe16
 
lalit.resume -GGN
lalit.resume -GGNlalit.resume -GGN
lalit.resume -GGNLalit Bhati
 
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2abosale7
 
Nuestros productos
Nuestros productosNuestros productos
Nuestros productosEspora
 
Historia de la Joyería - Alexander Calder
Historia de la Joyería - Alexander CalderHistoria de la Joyería - Alexander Calder
Historia de la Joyería - Alexander CalderMiriam Castro
 

Viewers also liked (16)

UWM’s CTI builds cloudbased e-learning facilities with IBM and SAP
UWM’s CTI builds cloudbased  e-learning facilities  with IBM and SAPUWM’s CTI builds cloudbased  e-learning facilities  with IBM and SAP
UWM’s CTI builds cloudbased e-learning facilities with IBM and SAP
 
Domótica y robótica
Domótica y robóticaDomótica y robótica
Domótica y robótica
 
Renascimento cultural
Renascimento culturalRenascimento cultural
Renascimento cultural
 
Una viuda difficult
Una viuda difficultUna viuda difficult
Una viuda difficult
 
Seo E Sem
Seo E SemSeo E Sem
Seo E Sem
 
SWMS
SWMSSWMS
SWMS
 
Epid 2
Epid 2Epid 2
Epid 2
 
La sociedad del conocimiento
La sociedad del conocimientoLa sociedad del conocimiento
La sociedad del conocimiento
 
lalit.resume -GGN
lalit.resume -GGNlalit.resume -GGN
lalit.resume -GGN
 
The enterprise
The enterpriseThe enterprise
The enterprise
 
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2
ABDULLAH SALEH ALANAZI-CV2
 
Task history
Task historyTask history
Task history
 
Nuestros productos
Nuestros productosNuestros productos
Nuestros productos
 
lf1-mod-2
lf1-mod-2lf1-mod-2
lf1-mod-2
 
Ouro Preto
Ouro PretoOuro Preto
Ouro Preto
 
Historia de la Joyería - Alexander Calder
Historia de la Joyería - Alexander CalderHistoria de la Joyería - Alexander Calder
Historia de la Joyería - Alexander Calder
 

Similar to Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében.

A szövegértés fejlesztése a tanodában
A szövegértés fejlesztése a tanodábanA szövegértés fejlesztése a tanodában
A szövegértés fejlesztése a tanodábanmatelencse
 
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világában
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világábanHosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világában
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világábanAz én könyvtáram
 
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakában
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakábanMód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakában
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakábanDr. Ollé János
 
Remete-project beszámoló
Remete-project beszámolóRemete-project beszámoló
Remete-project beszámolóreverr
 
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásávalÉrtelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásávalDóra Orsolya Aknai
 
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésben
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésbenÖnértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésben
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésbenITStudy Ltd.
 
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolá...
A digitális nemzedék  tanulási stratégiája és  tanulási környezete  az iskolá...A digitális nemzedék  tanulási stratégiája és  tanulási környezete  az iskolá...
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolá...Dr. Ollé János
 
Onk 2011 szimpozium_animációmentes
Onk 2011 szimpozium_animációmentesOnk 2011 szimpozium_animációmentes
Onk 2011 szimpozium_animációmentesSzilvia Tóth-Mózer
 
Oros-Minbizt csm
Oros-Minbizt csmOros-Minbizt csm
Oros-Minbizt csmkszrsomogyi
 
Hejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománHejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománeosztalyos
 
Onk 2011 szimpózium
Onk 2011 szimpóziumOnk 2011 szimpózium
Onk 2011 szimpóziumLevai Dora
 
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetés
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetésZala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetés
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetésAz én könyvtáram
 
Konyvtarak es pedagogusok
Konyvtarak es pedagogusokKonyvtarak es pedagogusok
Konyvtarak es pedagogusokkszrsomogyi
 

Similar to Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében. (20)

Lukács Szandra előadása
Lukács Szandra előadásaLukács Szandra előadása
Lukács Szandra előadása
 
Genius Hour
Genius HourGenius Hour
Genius Hour
 
A szövegértés fejlesztése a tanodában
A szövegértés fejlesztése a tanodábanA szövegértés fejlesztése a tanodában
A szövegértés fejlesztése a tanodában
 
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világában
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világábanHosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világában
Hosszú péntek - rendhagyó kalandozás a tinédzserek világában
 
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakában
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakábanMód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakában
Mód-Szer-Tár 2.0 A tanuló, a tanár és az oktatás tartalma a web 2.0 korszakában
 
Multimédia értékelése
Multimédia értékeléseMultimédia értékelése
Multimédia értékelése
 
Remete-project beszámoló
Remete-project beszámolóRemete-project beszámoló
Remete-project beszámoló
 
Tanulási környezet
Tanulási környezetTanulási környezet
Tanulási környezet
 
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásávalÉrtelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával
Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával
 
Pedagógia 01
Pedagógia 01Pedagógia 01
Pedagógia 01
 
Innoteach2
Innoteach2Innoteach2
Innoteach2
 
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésben
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésbenÖnértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésben
Önértékelés szerepe az iskolai minőségfejlesztésben
 
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolá...
A digitális nemzedék  tanulási stratégiája és  tanulási környezete  az iskolá...A digitális nemzedék  tanulási stratégiája és  tanulási környezete  az iskolá...
A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolá...
 
Onk 2011 szimpozium_animációmentes
Onk 2011 szimpozium_animációmentesOnk 2011 szimpozium_animációmentes
Onk 2011 szimpozium_animációmentes
 
Oros-Minbizt csm
Oros-Minbizt csmOros-Minbizt csm
Oros-Minbizt csm
 
ONK 2011 szimpozium
ONK 2011 szimpoziumONK 2011 szimpozium
ONK 2011 szimpozium
 
Hejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománHejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyomán
 
Onk 2011 szimpózium
Onk 2011 szimpóziumOnk 2011 szimpózium
Onk 2011 szimpózium
 
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetés
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetésZala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetés
Zala megyei szakmai nap - kerekasztal-beszélgetés
 
Konyvtarak es pedagogusok
Konyvtarak es pedagogusokKonyvtarak es pedagogusok
Konyvtarak es pedagogusok
 

More from Reka Racsko

Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásáról
Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásárólÖsszehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásáról
Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásárólReka Racsko
 
The strategic indicators of digital transformation in education
The strategic indicators of digital transformation in education The strategic indicators of digital transformation in education
The strategic indicators of digital transformation in education Reka Racsko
 
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
 
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...Reka Racsko
 
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellek
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellekVáltozó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellek
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellekReka Racsko
 
CV_Racsko Réka_2016_06_06
CV_Racsko Réka_2016_06_06CV_Racsko Réka_2016_06_06
CV_Racsko Réka_2016_06_06Reka Racsko
 
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
A digitális átállás indikátorai  nemzetközi összehasonlításbanA digitális átállás indikátorai  nemzetközi összehasonlításban
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
 
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Reka Racsko
 
Doktori beszámoló (2013. május 10.)
Doktori beszámoló (2013. május 10.)Doktori beszámoló (2013. május 10.)
Doktori beszámoló (2013. május 10.)Reka Racsko
 
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...Reka Racsko
 
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...Reka Racsko
 
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...Reka Racsko
 
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...Reka Racsko
 
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...Reka Racsko
 
Könyvtárostanár Konferencia
Könyvtárostanár KonferenciaKönyvtárostanár Konferencia
Könyvtárostanár KonferenciaReka Racsko
 
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)Reka Racsko
 
Doktori beszámoló (2015. május 29.)
Doktori beszámoló (2015. május 29.)Doktori beszámoló (2015. május 29.)
Doktori beszámoló (2015. május 29.)Reka Racsko
 
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a digitális kompetencia fe...
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a  digitális kompetencia fe...Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a  digitális kompetencia fe...
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a digitális kompetencia fe...Reka Racsko
 
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...Reka Racsko
 

More from Reka Racsko (20)

Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásáról
Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásárólÖsszehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásáról
Összehasonlító elemzés a digitális átállás módszertani megalapozásáról
 
The strategic indicators of digital transformation in education
The strategic indicators of digital transformation in education The strategic indicators of digital transformation in education
The strategic indicators of digital transformation in education
 
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...
 
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...
Racsko Réka Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megala...
 
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellek
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellekVáltozó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellek
Változó kultúra, változó alapkészségek – digitális oktatási modellek
 
CV_Racsko Réka_2016_06_06
CV_Racsko Réka_2016_06_06CV_Racsko Réka_2016_06_06
CV_Racsko Réka_2016_06_06
 
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
A digitális átállás indikátorai  nemzetközi összehasonlításbanA digitális átállás indikátorai  nemzetközi összehasonlításban
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításban
 
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
 
Doktori beszámoló (2013. május 10.)
Doktori beszámoló (2013. május 10.)Doktori beszámoló (2013. május 10.)
Doktori beszámoló (2013. május 10.)
 
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...
Legyél Te is információs szakember! : a 21. század infokommunikációs technoló...
 
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...
Bevezetés_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁS...
 
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...
3. A táblagépes applikációk rendszere_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZT...
 
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...
2. Felhőtechnológiák_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA...
 
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...
 
Könyvtárostanár Konferencia
Könyvtárostanár KonferenciaKönyvtárostanár Konferencia
Könyvtárostanár Konferencia
 
2015_06_16
2015_06_162015_06_16
2015_06_16
 
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)
Poszterprezentáció (24. MPT Pszichológiai Naggyűlés)
 
Doktori beszámoló (2015. május 29.)
Doktori beszámoló (2015. május 29.)Doktori beszámoló (2015. május 29.)
Doktori beszámoló (2015. május 29.)
 
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a digitális kompetencia fe...
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a  digitális kompetencia fe...Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a  digitális kompetencia fe...
Racsko Réka: Az információs műveltség szerepe és a digitális kompetencia fe...
 
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...
Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke sze...
 

Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében.

  • 1. A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében Gulyás Enikő Dr. Kis-Tóth Lajos Racsko Réka
  • 2. 1. Elméleti háttér 1. a fejlesztő (e-)biblioterápia fogalma és struktúrája 2. a fejlesztő (e-)biblioterápia módszertana 3. korábbi kutatások 2. A kutatás felépítése, a kutatás célja 1. A kutatás ismertetése 2. Kvantitatív és kvalitatív módszerek 3. Hipotézisek 4. A videós interakcióelemzés-vizsgálat fontosabb eredményei 3. Összegzés
  • 3. Minden, amit mondasz, terólad szól, kiváltképp, ha valaki másról beszélsz." Paule Valéry
  • 5. A biblioterápia fogalma és előzményei • görög „biblion” – könyv és „therapeia – gyógyítás • „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...] • A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” (Hász Erzsébet) • Az olvasó és az irodalom közötti interakció (Norton) • Típusai  Fejlesztő és klinikai  Egyéni és csoportos  Aktív (produktív) és (passzív) receptív
  • 6. A fejlesztő e-biblioterápia http://www.nisz.hu/sites/default/files/u1/nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_2020.pdf  Hazánkban: az IKT-eszközök alkalmazása a fejlesztő biblioterápia folyamatában (részben aktív terápia)  Egyesült Államokban: e-biblioterápia = booklist  Digitális kompetencia fejlesztésére  Agresszív tanulók kezelésére  Az osztályközösség építésére  Csoport perifériáján elhelyezkedő diákok társaik általi elfogadtatására  Konfliktuskezelési módszerek megismertetése  Vitakészség és önismeret fejlesztése  Új értékek és hozzáállások közlése  A szociális érzékenység növelése  Az érdeklődési kör szélesítése
  • 7. Fejlesztő biblioterápia A biblioterápia folyamatának változása Fejlesztő e-biblioterápia
  • 8. CÍM ÉS TARTALOM DIAGRAMMAL A KUTATÁS ISMERTETÉSE
  • 9. A kutatás előzménye • 2014/2015/2 • Fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozássorozat - pilot • Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolája • 6. osztályos diákok (N=11) • 4 foglalkozás • Konfliktuskezelési stílus: versengő és elkerülő csökkent, problémamegoldó és kompromisszumkereső nőtt • Önértékelés: én és otthoni hatás nőtt, az iskola és egykorú társakkal való viszonyban csökkent • Videos interakcióelemzés: többet mosolyogtak, harag megnyilvánulása csökkent, nonverbális nemek ideje csökkent "A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg."
  • 10. A kutatás jellemzői  Módszere: Összetett kétcsoportos előidézett randomizált kísérlet  6. osztályos diákok  Kísérleti csoportok: 5 intézményben: fejlesztő biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák) 5 intézményben: fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák)  Kontrollcsoportok: az osztályok fennmaradó részei  Mintavétel:  Iskola kiválasztása : szakértői mintavétel (N=10)  Tanulók kiválasztása: véletlenszerű mintaválasztás (N=80)  Mérőeszközök:  Teszt (elő- és utóvizsgálatok):  Coopersmith-féle önértékelés teszt  Thomas-Kilman konfliktuskezelés teszt  Megfigyelés (2. és 6. foglalkozás elemzése): foglalkozások felvételei - Noldus Observer XT– deduktív  Tartalomelemzés (folyamatos):  Videonapló – MAXQDA – induktív  Foglalkozásvezetők beszámolói – MAXQDA - induktív
  • 11. Földrajzi hatókör (iskolák) A fejlesztő biblioterápiás foglalkozásokat tartó iskolák  Vajdácskai Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Tagintézménye, Györgytarló  Kántor Mihály Általános Iskolából, Cigánd  II. János Pál Katolikus Ált. Iskolából, Ózd  Pácini Általános Iskola, Pácin  Tarcali Klapka György Általános Iskola, Tarcal A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozásokat tartó iskolák  Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskolából, Miskolc  Mátyás Király Katolikus Általános Iskola, Hernádkak  Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Iskola, Miskolc  Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola, Felsőzsolca  Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános, Kéttannyelvű és Alapfokú Művészeti Iskola, Parasznya
  • 12. A felhasználásra választott művek http://4.bp.blogspot.com/-OeiAmfOxdZk/TElBz4_mYeI/AAAAAAAAQPo/9gzrhDjrzn8/s1600/foltm2.jpg A mű szerzője és címe Lehetséges felmerülő témák Max Lucado: Értékes vagy – Történet a foltmanókról Önismeret, önértékelés, pygmalion-effektus, értékek, elismerés utána vágy, tehetség, siker - vereség Koreai népmese: Kam tükre Önismeret, konfliktus kezelése, család szerepe, családban betöltött szerepek Móra Ferenc: A két forintos Iskola, tanulás, tudás, család és tanulás kapcsolata, konfliktusok megoldása, a tudás hatalma Lázár Ervin: Széllelbélelt Konfliktus kezelése, beleérző képesség, mások megismerésének fontosság, előítéletek Móricz Zsigmond: A füttyös kisfiú Iskolai konfliktus, tanár-diák kapcsolat, jó tanár, jó diák, problémák megoldásának lehetősége az iskolában, szülő szerepe az iskolai konfliktusok megoldásában Európai népmese: Öregasszony az ecetesüvegben Reális-irreális vágyak, önismeret, mi tesz boldoggá, hogyan tehetünk mást boldoggá, értékek
  • 13. A foglalkozások bemutatása • 6 (+ 2) alkalom • 1 foglalkozás/hét/intézmény • 2x45 perc/foglalkozás • Max. 8 diák/foglalkozás Ütemezés • 0. alkalom – elővizsgálat, fejlesztő e- biblioterápiás csoportok – eszköz- és programhasználat • 1-6. alkalom – fejlesztő biblioterápiás és fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások megtartása • 7. alkalom – utóvizsgálat
  • 14. A kutatás hipotézisei Hipotézis Mérőeszköz Elemzési módszer A diákok önértékelése • a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz képest • a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest. Coopersmith-féle önértékelés teszt tesztelemzés A diákok kompromisszumkereső és problémamegoldó konfliktuskezelési stílusa • a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz képest • a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest Thomas-Kilmann konfliktuskezelés teszt tesztelemzés A beavatkozási csoportokban résztvevő diákok metakommunikációs jelzései azt mutatják, hogy a foglalkozások előrehaladtával • nyitottabbak • több alkalommal és hosszabban fejtik ki véleményüket • gyakrabban kérdeznek Strukr. Megfigyelési szempontrendsze r (2. 6. fogl.) Tartalom-elemzés (videónapló) Videós interakcióelemzés Tartalomelemzés: MAXQDA
  • 15. Hipotézis Mérőeszköz Elemzési módszer A foglalkozások előrehaladtával a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok • közérzete pozitív irányba változik • úgy gondolják, nyíltan és őszintén elmondhatják véleményüket • egyre több pozitív, és egyre kevesebb negatív dolgot sorolnak fel a foglalkozásokkal kapcsolatban • felfigyelnek rá, hogy a beszélgetésekből tanulhatnak. videónapló Tartalomelemzés: MAXQDA A foglalkozásvezetők beszámolói azt mutatják, hogy - a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok • egyre jobban megnyílnak • a foglalkozásvezetők a kialakult helyzetek megoldásában hatékonyabbnak érzik magukat • a foglalkozásvezetők egyre több pozitív változást, és egyre kevesebb negatív változást figyelnek meg a foglalkozásokon • egyre kevesebb technikai problémája van a fejlesztő e-biblioterápiás csoportokban. foglalkozásvezetők beszámolói Tartalomelemzés: MAXQDA
  • 16. A videós interakcióelemzés részletei  Interkódolás  Megbízhatóság km=0,8  mosoly – harag  fejbólintás igen - fejrázás nem  karba tett kéz - karba nem tett kéz  keresztbe tett láb - keresztbe nem tett láb  áll – ül - megy  beszél – kérdez  interaktív tábla használata  iPad használata  játék Kódolt kategóriák
  • 17. A mosolygások számának megoszlása az 1. iskolában A mosolygások számának megoszlása az 7. iskolában
  • 18.  Egymintás t-próba Eredmények FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA 2.-6. foglalkozás 2-6. foglalkozás t’ p t’ p keresztbe tett láb 0,39 0,70 1,71 0,10 keresztbe nem tett láb 0,04 0,97 0,30 0,77 karba tett kéz 3,06 0,00 2,67 0,01 karba nem tett kéz 3,54 0,01 1,55 0,13 fejbólintás igen 1,66 0,11 -1,00 0,34 fejrázás nem 1,68 0,12 0,42 0,68 mosoly 0,88 0,39 2,52 0,02 harag - - 0,33 0,80
  • 19. • Kétmintás t-próba Eredmények FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT 2.foglalkozás 2. foglalkozás 6.foglalkozás 6. foglalkozás Levene F p t p Levene F p t p keresztbe tett láb 9,445 0,00 -2,70 0,01 0,00 0,99 0,23 0,82 keresztbe nem tett láb 10,318 0,00 -1,78 0,08 0,00 0,99 -1,37 0,18 karba tett kéz 0,258 0,61 1,73 0,09 3,14 0,08 2,59 0,01 karba nem tett kéz 0,083 0,77 2,38 0,02 2,54 0,12 1,10 0,27 fejbólintás igen 4,446 0,04 1,03 0,31 2,51 0,12 -1,36 1,18 fejrázás nem 0,327 0,57 0,43 0,67 0,85 0,36 -1,68 0,10 mosoly 0,040 0,95 -0,49 0,96 2,94 0,09 2,08 0,04 harag 2,645 0,18 -1,21 0,29 - - 0,88 0,41
  • 20. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! A kutatás a TÁMOP–3.3.13-13/1-2013-0001 ,„Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” Szakmai szolgáltatásfejlesztés: E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben keretében készült.

Editor's Notes

  1. Bartos Éva a biblioterápia beavatkozási szintjeit a következők szerint osztotta fel (Bartos, 1989): ● Intellektuális: amely gondolkodásra ösztönzi az egyént, hogy saját helyzetét reálisan lássa, és problémájára alternatív megoldásokat találjon. Ennek köszönhetően kiszélesedhet a foglalkozáson részt vevők érdeklődési köre. ● Szociális: A tudatosságot és a szociális érzékenységet növeli az által, hogy az egyén más helyzetébe tudja képzelni magát. ● Viselkedés: elősegíti, hogy az egyén legalább képzeletben kísérletezzen különböző viselkedésmódokkal és úgy nyerjen tapasztalatokat, hogy közben nem sérül meg. ● Emocionális: melynek lényege, hogy a valódi élmény kockázatától mentesül a résztvevő A biblioterápia öt fő alkalmazása Hász Erzsébet szerint (Hász, 2001): ● egészségügy ● könyvtárügy ● pedagógia ● pasztoráció ● szociális munka
  2. A biblioterápia előzményei már az ókori anyagokban is fellelhetőek, így az ókori egyiptomiak orvospapot hívtak a kígyómarást szenvedett emberhez, aki felolvasta neki Ízisz és Rá történetét, amelyben Rát megmarja egy kígyó, és Ízisz imádkozik érte,. A különböző vallások szentnek tekintett szövegeit hasonló célzattal olvasták, így a Biblia és a Korán is utasításokat, tanácsokat tartalmaz az olvasók számára az életvezetési és más nehézséget megoldásához. Ha nem csupán a vallásos szövegeket nézzük, akkor a történetek segítő szerepét felfedezhetjük a különböző irodalmi alkotásokban, mint például az Ezeregyéjszaka meséiben is. Bár a mesegyűjtemény keletkezési körülményeit és korát nem tudják a kutatók pontosan megállapítani, azt már tudják, hogy mindig az adott kor igényeinek megfelelően alakult. Mesék kerültek be és ki, vagy a meglévők módosultak. Így, amíg felnőtt korosztálynak szánták a történeteket, addig tartalmaztak szexuális utalásokat, majd amikor gyerekek számára adaptálták, ezeket a részeket eltávolították (Birkalan, 2004). Ha a kerettörténetet nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy Seherezádé biblioterapeuta volt, hiszen mesék segítségével igyekezett segíteni a nőkből kiábrándult uralkodón. A király mellett azonban a gyűjtemény azoknak is segítséget nyújt, akik elolvassák a meséket, történeteket. A biblioterápia legmélyebb gyökerei talán a hagyományos hindu orvoslásban rejlenek, ahol mesét adtak a beteg léleknek, és az e fölött töltött meditáció segített a probléma megoldásában A mesélés szervezett formája hazánkban a fonókban töltött téli estéken valósult meg, ahol egymást szórakoztatták történetekkel az emberek. “A magyar népi pszichoterápiás módszerek és ráolvasások pszichoterápiás szempontból is szuggesztív és hipnotikus erejűek voltak” A módszer nyugati orvostudomány által történő újrafelfedezése egészen a XIX. századig váratott magára, ekkor ugyanis már a lelki problémát is igyekeztek orvosolni a szemmel jól látható testi tüneteken kívül. 1815-ben egy philadelphiai orvos, Benjamin Rush, meggyőzően érvelt az olvasás terápiai értéke mellett. John Minsin Galt 1833-ban már a betegek kezelési programjának részévé tette azt. Elterjedése a második világháború idejére datálható, ugyanis a frontról hazatérő katonák hosszú kezelést igényeltek, amit meg is kaptak és ekkor már a mentális épségükre is odafigyeltek az egészségügyi ellátásuk során. Először zárt osztályokon alkalmazták, különösen pszichiátriai osztályokon, átmeneti otthonokban, gyermekotthonokban, idősek otthonában ezt a módszert. A hetvenes években alkalmazási területe kiszélesedett, olyan emberek között is alkalmazni kezdték, akik nem szorultak gyógykezelésre, a biblioterápia áttörte korlátait, és „normális” emberek között is alkalmazni kezdték. Már nem csupán az orvosok és könyvtárosok érdeklődtek iránta, pedagógusoknak, szociális gondozóknak is felkeltette a figyelmét. A folyamat elveiben nem változott az eredeti elképzelésekhez képest, viszont folyamatos modernizáció hatással volt rá. Ezt azt jelenti, hogy a biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” A biblioterápiát, vagy más néven az irodalomterápiát a Magyar Irodalomterápiás Társaság a következő módon fogalmazza meg: „Az irodalomterápiás foglalkozás mindig egy előre kiválasztott irodalmi mű köré szerveződik, mely lehetőség szerint a csoport tagjainak hasonló problémáját célozza meg. A mű (műrészlet) kapcsán a csoportvezető irányításával beszélgetés folyik. A szöveghez fűzött megjegyzések segítenek a csoporttagoknak pontosítani a mű által sugallt témához való viszonyukat. Ez fontos felismerésekre vezet önmaguk megismerésében és mások megítélésében, újra hangolhatja a már megmerevedett egyéni struktúrákat. Bár a résztvevők sokszor irodalomórához hasonlítják a foglalkozást, mégsem műelemzéseket, irodalmi expozékat vár el a csoport vezetője, hanem a résztvevők személyes élményeit szeretné a csoportban közkinccsé tenni” (irodalomterapia.hu). Én személy szerint Hász Erzsébet megfogalmazásával értek egyet leginkább, miszerint a biblioterápia „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...] A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” (Büki & Büki, 2005). A fejlesztő e-biblioterápia a művészetterápiák sorában elhelyezkedő biblioterápia egyik típusa, amely beépíti a 21. század technikai, technológiai vívmányait (mobil technológia, interaktív tábla) gazdagodó módszertanába. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások résztvevői az IKT-eszközökön futó alkalmazások bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, melynek köszönhetően tevékenységük eredményével (digitális produktumok) bővítik a feldolgozás folyamatát.
  3. PISA-jelentés eredményei Robinson-effektus Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 - eBefogadás Második szintű digitális szakadék „Máté-effektus Az OECD-átlaghoz képest csökkenés figyelhető meg a szövegértésben és kreatív problémamegoldásban elért hazai eredményekben. Már a 2009-es PISA felmérésben, amely a digitális szövegértést igyekezett feltérképezni, Magyarország az OECD-átlaghoz képest statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb eredményt ért el. A PISA2012 jelentés megerősíti, hogy a hazai szövegértés eredmények statisztikailag szignifikánsan alacsonyabbak az OECD-átlaghoz képest, és mindezt súlyosbítja, hogy a diákok problémamegoldásában is visszaesés mutatkozik, amelynek fejlődése hosszú folyamat, ezért is rendkívül fontos, hogy olyan módszereket fejlesszünk, amelyek elősegítik ezen területek támogatását. A PISA felmérésen a szövegértés területén 488 pontot értünk el, ez a 3. szint alsó ponthatárát alig haladja meg. Amennyiben a PISA szövegértési műveletekkel kapcsolatos szintjeit szemügyre vesszük (Balázsi, Ostorics, Szalay, Szepesi, & Vadász, 2013), a fejlesztő biblioterápiás foglalkozások erősíti az alábbi kritériumokat: · szövegen belüli információk összekapcsolása · releváns és annak látszó információk megkülönböztetése · a szöveg különböző részein elhelyezkedő információk integrálásával a fő téma azonosítása · viszonyok megértése · egy szó vagy kifejezés jelentésének kikövetkeztetése · kategóriák megalkotása hasonlóságok, különbségek és akár több felvétel tekintetbevételével · nyelvi árnyalatok értelmezése egy adott szövegrészletben a szöveg egészének figyelembevételével · műveltségbeli tudás alkalmazása egy szövegről való feltevések megfogalmazása vagy ítéletalkotás során · hosszú vagy bonyolult, szokatlan formájú vagy tartalmú szövegek pontos megértése · a szövegbe mélyen beágyazott információk megkeresése és összekapcsolása · releváns információk felismerése · várakozással ellentétes elképzelések kezelése · összehasonlítás és összevetés · szokatlan és elvont elképzelések kezelése félreérthető szövegkörnyezetben · feltevések és kritikai ítéletek megfogalmazása szokatlan témájú vagy összetett szövegekkel kapcsolatban, több feltétel vagy nézőpont figyelembevételével · apró részletekbe menően szoros olvasás „Magyarországon az olvasni szerető és nem szerető diákok között 107 pont különbség van a teljesítményben, azaz egy olvasni szerető diák annyival jobb eredményt ér el szövegértésben, mintha 3 évvel az olvasni nem szerető diákok fölött járna iskolába (a PISA osztályozás szerint egy iskolaév 39 pont különbséget jelent)” (Gergely, 2013). Ennek fényében különösen fontos, hogy megszerettessük a gyerekekkel az olvasást, hiszen gyenge olvasási teljesítményük károsan befolyásolhatja tanulmányi eredményeiket, továbbtanulásukat, valamint későbbi pályaválasztásukat. Ezért különösen fontos, hogy motivációjukat növeljük. A témával kapcsolatban kiemelik még a Robinson-effektust (Az elnevezés Robinson Crusoehoz kötődik, aki egy lakatlan szigetre kerülve kénytelen volt addigi tudását átértékelni, és új kontextusba helyezni annak érdekében, hogy életben maradjon, hiszen olyan kihívásokkal került szembe, amelyek megoldására nem ismert automatikusan alkalmazható megoldást. Hozzá hasonlóan a mai diákoknak is alkalmazható tudást kell szerezniük, ennek mérését szolgálja többek között a PISA-mérés is.), amely szorosan köthető a PISA-mérésekhez, a komplex problémamegoldáshoz, valamint a kreativitáshoz. ktus
  4. A fejlesztő biblioterápiás és a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások a tanórán kívüli tevékenységek lehetőségeinek színesítésére is megfelelő lehetőséget biztosít. Kísérletünk során mindkét foglalkozástípus megtartására a tanórákat követően került sor. A foglalkozások számára tervezett idő 90 perc, amely magában foglalja a játékot a foglalkozás előtt, és a foglalkozás szünetében (körülbelül az első 45 perc után), valamint a videonapló elkészítését a foglalkozás végén. A játékok beiktatását azért tartottuk célszerűnek, mert az első, foglalkozást megelőző játék segítségével kívántuk a mindennapi óráktól elválasztani a foglalkozásokat, el szerettük volna érni, hogy a biblioterápiás foglalkozáson való részvétel ne csupán attól különbözzön a tanóráktól, hogy itt a székek félkörben vannak elhelyezve. Ennek elérése céljából a bevezető játékokhoz olyan tevékenységet választottunk, amely segít mindezt elérni. Feltételeztük, hogy a 90 perc az általános iskola 6. osztályos diákok számára igen hosszú, ezért egy szünet beiktatását szükségesnek véltük. Ekkor azonban nem szerettük volna, ha a gyerekek a folyosón vagy a mosdóban tovább folytatták volna a beszélgetést klikkesedve, így a szünetre egy mozgásos játékot választottunk minden esetben, ahol a gyerekek kicsit felállhattak, futhattak, mozoghattak, és akinek ki kellett mennie a mosdóba, az nyugodtan kimehetett, hiszen ezekből a játékokból több kört is játszottak. A lenti folyamatábrákon azért nem tüntettük fel a játékokat, mert azok nem képezik szorosan a módszer részét. Egy foglalkozás során először a mű megismerésére kerül sor, amelyet a közös szóbeli feldolgozás követ, ahol a résztvevők megoszthatják a gondolataikat, ahogyan Valerie is megfogalmazta: “Minden amit mondasz terólad szól, kiváltképp, ha valaki másról beszélsz.” A foglalkozás vezető segíti elő a beszélgetés gördülékenységét, és a beszélgetés végül egy közös összegzéssel zárul. Ez a folyamat egészült ki a fejlesztő e-bt során azzal, hogy a mű megismerését követően a résztvevők táblagépen egy képregénykockát készítenek, amelyet a felhőben megosztanak egymással. A közös feldolgozás során nem csupán a megismert irodalomról, hanem az elkészült produktumokról is beszélgetnek, amelyet interaktív tábla segítségével mutatnak be.
  5. Mosolygás – szignifikánsan növekedett (t’=-4,205, p=0,003) A legtöbbször mosolygó diák: 1. foglalkozáson: 58 alkalom – 21,9% 4. foglalkozáson: 73 alkalom – 35, 72% A legkevesebbet mosolygó diák: 1. foglalkozáson: 9 alkalommal – 2,57% 4. foglalkozáson: 46 alkalommal – 10,8% .
  6. Kísérletünk során célirányos, avagy szakértői mintavétel segítségével választottuk ki a kutatásban résztvevő intézményeket. A Türr István Képző és Kutató Intézet felmérést készített a magyarországi általános- és középiskolák körében, és ennek köszönhetően az ország területén belül 139, intézményt szűrtek ki, amelyek a kompetenciaméréseken gyengén teljesítettek, tanulóik többsége pedig halmozottan hátrányos helyzetű. BAZ megye - 10 iskola Ezt követően az intézményeket leszűkítettük az általános iskolákra, majd a legtöbb ilyen iskolát tartalmazó megyét választottuk ki, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt, 24 iskolával. A következő, és egyben utolsó szűkítési feltétel az volt, hogy olyan intézményt válasszunk ki, amelyekben a mentorok között az iskolában van olyan, akinek magyar nyelv és irodalom szakos végzettsége van, és meginvitáltuk őket egy személyes találkozóra, ahol ismertettük velük a kutatás és a módszer(ek) részleteit. A tájékoztatón megjelenő iskolák közül 10 vállalta a kutatásban való részvételt. Az összetett kétcsoportos kísérlet során a kiválasztott 10 iskolát a szerint osztottuk két csoportba, hogy a foglalkozások megtartására jelentkező mentor szeretett volna-e IKT eszközöket használni. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert egy olyan pedagógus, aki nem szeret és nem akar IKT eszközöket használni, nem hiteles, amikor ezeket az eszközöket használja. A pedagógusok egy 30 órás képzésen vettek részt, hogy foglalkozásvezetővé válhassanak. Ezt követően kezdetét vette a 6 héten át tartó, heti rendszerességű foglalkozássorozat. Minden intézményben véletlenszerűen kiválasztottunk egy 6. osztályt, amelyből a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok kiválasztása véletlenszerűen történt. Mind az osztályok, mind a gyerekek kiválasztása során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy ezekben az iskolákban minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetű, így ugyanolyan esélye van bárkinek a bekerülésre. Minden 6. osztályból, minden intézményből 8-8 gyereket választottunk ki ily formán, akik 6 héten keresztül részt vettek a fejlesztő biblioterápiás vagy fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások A kontrollcsoport tagjait azok a diákok alkották, akik nem vettek részt a foglalkozásokon.
  7. Tesztek Az elő- és utóvizsgálatokhoz mind a beavatkozási, mind pedig a kontrollcsoport tagjai az első foglalkozás előtt és az utolsó foglalkozás után kitöltötték a Coopersmith-féle önértékelési tesztet, valamint a Thomas-Kilman-féle konfliktuskezelési tesztet. A teszt kitöltetése a beavatkozási és kontrollcsoportban intézményenként egyszerre történt, olyan módon, hogy a feladat pontos megértése érdekében a tanár elmondta, hogy mely teszt esetében mi a feladat, majd egyesével felolvasta az egyes itemeket, és elmondta, hogy az egyes kérdések mit jelentenek. Ezzel kívántuk kiküszöbölni az esetleges olvasási nehézségek okozta félreértési problémákat. Megfigyelés Minden foglalkozás 2 kameraállásból került rögzítésre. A felvételek közül a 2. és a 6. foglalkozáson rögzítetteket dolgoztuk fel. Azért ezt a két foglalkozást emeltük ki, mert az 1. foglalkozás esetében a gyerekek számára új volt a feladat, nem tudták, hogy mit várnak tőlük. Ezért inkább a 2. foglalkozás felvételeit választottuk ki feldolgozásra. A foglalkozássorozat hatására végbemenő változások detektálása érdekében kezdeti eredmények (2. foglalkozás) mellett az utolsó (6. foglalkozás) feldolgozása mellett döntöttünk mind a 10 intézményben. Tartalomelemzés A beavatkozási csoportokban résztvevő minden gyerek minden foglalkozás végén készített egy videonaplót, amelyhez néhány segítő kérdést biztosítottunk papír alapon számukra, annak érdekében, hogy megismerjük a véleményüket, tapasztalatukat a foglalkozásokkal kapcsolatban. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozásokat követően a gyerekek az iPad segítségével készítették el a videonaplót, mintha selfie-t készítettek volna, a fejlesztő biblioterápás csoportokban pedig a foglalkozást rögzítő kamerák segítségével rögzítették a diákok a videonaplókat. A foglalkozásvezetők minden foglalkozást követően elektronikus formában rögzítették a foglalkozásokon szerzett tapasztalataikat, amelyekhez biztosítottunk számukra
  8. Videónaplók kérdései 1. Hogy érezted magad a mai foglalkozáson? 2. Mi tetszett a mai foglalkozáson leginkább? 3. Mi nem tetszett a mai foglalkozáson? 4. Miről szólt röviden a történet? 5. Volt a történetnek tanulsága? 6. Melyik volt a legrokonszenvesebb szereplő a műben? Miért? 7. Melyik szereplő volt a legellenségesebb a műben? Miért? 8. Tanultál valamit a mai foglalkozáson? Ha igen, mit?
  9. A 2. és a 6. foglalkozások elemzését minden iskola estében a Noldus Observer XT program segítségével végeztük el. Mindkét esetben kiemelnénk a verbális kommunikáció lehetőségei közül a kérdezések számát, a nonverbális kommunikáció módjai közül pedig a mosolygást. Mind a kérdezések száma, mind pedig a mosolygások száma egyre nagyobb fokú nyitottságot mutat. A 2. foglalkozáson készült felvételek elemzéséből az alábbi gyakorisági diagramokat exportáltuk ki, amelyek célja eredményeink szemléletesebbé tétele. Az iskolákat az anonimitásuk érdekében számokkal láttuk el, 1-5 közötti számot kaptak azok az iskolák, amelyekben fejlesztő biblioterápiás, és 6-10 közötti számot, amelyekben fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások megtartására került sor.
  10. Az alábbiakban az adott tevékenységeknél annak átlagát vizsgáltuk, hogy az adott tanuló az adott foglalkozáson hány alkalommal csinálta az adott dolgot (db) (Total number) Ezen túlmenően a tevékenyég hosszát is lehet vizsgálni. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő bt esetében a 2. és a 6 foglalkozás átlagai között az alábbi esetekben szignifikáns különbség található: ---karba tett kéz ---karba nem tett kéz A t értékének előjele a változás irányára utal. A viszonyítás alapja mindig a korábbi állapot. Negatív előjel esetén az adott változót tekintve a későbbi állapot mutat nagyobb értéket, pozitív t-értéknél pedig a korábbi állapotnál jelentkezik nagyobb átlagérték. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő bt esetében a 2. és a 6 foglalkozás átlagai között az alábbi esetekben szignifikáns különbség található: -karba tett kéz -mosoly esetében