AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG MEGJELENÉSE A KÖZNEVELÉS HAZAI ÉS
NEMZETKÖZI GYAKORLATÁBAN

1

RACSKO RÉKA , racsko@ektf.hu
Eszte...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Absztrakt

86

Published on

gfh

Published in: Social Media
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
86
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "Absztrakt"

  1. 1. AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG MEGJELENÉSE A KÖZNEVELÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI GYAKORLATÁBAN 1 RACSKO RÉKA , racsko@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Médiainformatika Intézet, Humáninformatika Tanszék Az információs műveltség fejlesztése, tantárgyi integrálásának lehetőségei napjaink oktatáspolitikájában kulcskérdésként jelennek meg. Az előadás során szeretném bemutatni a digitális kompetencia és az információs műveltség fogalmi struktúráját, hiszen e két fogalmat sokszor egymás szinonimájaként használják, viszont gyakran találkozunk ezek szembeállításával is. Ennek okát a nemzetközileg elfogadott digitalliteracy fogalomból eredeztethetjük, azonban az is bizonyos, hogy a könyvtáros szakma (pl. ALA) az általánosabb információs műveltség kifejezést preferálj.. Ezen túlmenően ismertetném a más kompetenciákra gyakorolt hatását, illetve nemzetközi kutatások (pl. DIGKOMP 2013) eredményeit, amelyek fókusza a digitális kompetencia (információs műveltség?) megértése és fejlesztési lehetőségei. Fontosnak tartom bemutatni ezen műveltségterület keretrendszerét, az információ, a kommunikáció, a tartalomkonstruálás, a biztonság és a problémamegoldás pilléreire támaszkodva. Ezen komponensek köré szerveződik ugyanis az ISTE (International Society forTechnologyin Education), illetve a hazai kutatók által (Lévai, Ollé és mtsai., 2013) által definiált digitális állampolgárság kompetenciarendszere. Ezen ismeretek mentén bemutatom a digitális állampolgárokkal szemben támasztott hazai, (Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020; Nemzeti Alaptanterv) és Európai Uniós követelményeket (EU 2020). Zárásként összevetem és értékelem a tanulói teljesítménymérések (PISA 2012; TIMSS; PIRLSS) eredményeit és a lehetséges sikertényezőket is definiálom a hazai viszonyokra adaptálva. Ezen nemzetközi mérések során ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális kompetencia mérésére és közvetett, más kompetenciákra gyakorolt hatására. A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

×