Az európai és magyar információs társadalom fejlettsége

13. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYARINFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGEPintér Róbert.Corvinus Egyetem, Infokommunikációs TanszékInformációs Társadalom előadás és gyakorlat, 2012.05.02.

MIRŐL LESZ SZÓ?

A MAI MENÜ Bevezetés: számok az információs társadalmi elméletek mögött Milyen fejlett a világ, néhány statisztika kedvcsinálónak A magyar információs társadalom fejlettsége és fejlődése (1998-2008) Az EU és Magyarország fejlettsége – Digital Agenda Scoreboard (2010-2011) Global Information Technology Report (2012) A magyar fejlettség / lemaradás magyarázata Befejezés: további statisztikai források

BEVEZETÉS: SZÁMOK ÉS INFORMÁCIÓSTÁRSADALMI ELMÉLETEK KAPCSOLATAAz információs társadalom egyes meghatározásainak definíciói eleve statisztikai méréseken alapulnak (mennyiségből fakadó minőségi változások): Foglalkozásszerkezeti változások Gazdaságszerkezeti változások

MILYEN FEJLETT A VILÁG, NÉHÁNYSTATISZTIKA KEDVCSINÁLÓNAK Worldometers: folyamatok az alapvető számok mögött: http://www.worldometers.info/hu/ Internetworldstats: http://internetworldstats.com/ Cybergeography: http://personalpages.manchester.ac.uk/staff/m.dodg e/cybergeography/atlas/

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1998-2008 KÖZÖTT

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE ITTK: jelentés a magyar információs társadalomról 1998-2008: http://www.ittk.hu/netis/doc/text book/Magyar_country_report_fi nal.pdf

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: INFRASTRUKTÚRA Vezetékes telefon, mobiltelefon, internet (ADSL+kábel), mobil szélessáv Internet: komótos gyarapodás  otthonok elfoglalása  többségi kultúra – LINEÁRIS BŐVÜLÉS Materiális és kognitív gátak (érdektelenség) Felemás kép: lassú terjedés, leszakadás, de többségi kultúra, kiépülő infrastruktúra

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: POLITIKA 1994-2000: háttérbe szorított inftárs politika 2000-2002: a terület felértékelődése 2002-2006: IHM korszak 2006-(2010): visszavonulás (2010-): degradálódás, szétesés Rossz hagyományok: stratégiagyártás, eredetiség hiánya a célkijelölésben, összehangolatlan aprómunka, politikai konszenzus hiánya, intézményesített szervezeti konfliktusok, alacsony prioritás, forráshiány

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: E-KÖZIGAZGATÁS 1980-as évektől - 2003: a közigazgatás informatizálása 2003-2006: az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítése (műszaki-technológiai, infrastrukturális és jogi) 2007-től: az e-közigazgatás társadalmasítása: ügyfélközpontú és személyre szabható

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: GAZDASÁG Informatika: többé már nem versenyelőny, hanem a versenyképesség alapja Eszközökbe keveset beruházó vállalkozások (Mo. lemarad az EU-hoz képest, az pedig USA / Távol- Kelethez képest) Nagy, IT-val foglalkozó multik jelenléte Magyarországon E-kereskedelem: fáziskésésben. Kicsi belső piac, szabályozási hiányosságok, mentalitásváltás szükséges

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: KULTÚRA 1990-1995: a működtetés a kihívás (hőskorszak) 1995-2000: „modemre szabva” (drága és lassú net) 2000-2004: a web 1.0 virágzása, növekvő nyomás a nem használókon 2004-2008: többségi kultúrává válás küszöbén, közösségi média robbanása (iWiW) 2009-től: az internet a mainstream része, a felnőtt lakosság közel kétharmadát eléri (tájékozódás, kikapcsolódás, ügyintézés stb.). A google, youtube, FB térnyerése.Továbbra is erős a „digitális vízválasztó”

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: OKTATÁS Oktatás egészének megreformálása, nem informatizálás Ehhez képest informatizálás: Sulinet, „kakaóbiztos” botrány. Informatika nem épül be a tényleges tanórai oktatásba Folyamatos megújulás – félsikerekkel (nincs koherens szakpolitika), szigetszerű fejlődés Felsőoktatás: elmaradt intézményi és szerkezeti változás (Bologna ellenére), finanszírozási gondok Felnőttképzés, szakmai átképzés, továbbképzés nem szerves része a munkaerőpiaci kultúrának

A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMFEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: K+F 0,8-1% közötti GDP arányos költés (alacsony, alapvetően magas állami szerepvállalással) Vállalati K+F főleg a zöldmezős beruházásoknál (kivéve gyógyszeripar) Betelepülő nagyvállalatok K+F központja, pl. Nokia. Sony-Ericsson, GE Kormányzati nyomás az MTA átalakítására Adókedvezmény és pályázati alapú innovációpolitika Húzóágazatok kijelölésének hiánya

MI A HELYZET 2008 UTÁN?

2010 – 2011: DIGITAL AGENDA SCOREBOARD Az EU és Magyarország fejlettsége: http://ec.europa.eu/information_society/digital- agenda/scoreboard/index_en.htmFedezzük fel együtt a rendszert! Mit mutatnak az adatok Magyarországra?http://scoreboard.lod2.eu/index.php?scenario=4&indi cators%5B%5D=allIndicators&year=2011&countrie s%5B%5D=HU#chart

2012: FELKÉSZÜLTSÉGI VIZSGÁLATOK Mik azok az úgynevezett readiness mérések? GITR 2012: http://www.weforum.org/reports/global- information-technology-report-2012 Bemutatkozik a GITR 2012 (videók): http://www.weforum.org/issues/global-information- technology Friss GITR Rangsorok: http://www.weforum.org/issues/global-information- technology/gitr-2012-data-platformNézzük meg Magyarországot!

A MAGYAR FEJLETTSÉG LEHETSÉGESMAGYARÁZATAI

A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI I. Wilson gyémánt: az információs társadalom fejlettségének és fejlesztésének magyarázó modellje

A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁSLEHETSÉGES MAGYARÁZATAI II. Szűcs Jenő: történeti régiók Európában Az észrevétlen információs társadalom Magyar inftárs fejlesztés: megkésettség, nyugati minták másolása, alacsony tudatosság, rossz hatásfokú intézményi struktúra, félreértelmezett információs társadalom politika

BEFEJEZÉS: TOVÁBBI HASZNOS ADATFORRÁSOK

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KUTATÁSAIOECD Information Technology OutlookOECD Communications OutlookTovábbi OECD statisztikákInternational Telecommunication Union (ITU) statisztikákGlobal mobile Suppliers Association (GSA) statisztikákENSZ statisztikák

KUTATÓCÉGEK MAGYARORSZÁGONPiackutató cégek szervezetei: PPT és PMSZNéhány cég, amely rendszeresen közöl technológiai témájú kutatásokat (nem teljes lista): Bell Research, Gemius, GfK Hungária, GKIeNET, IDC Hungary, Ipsos, ITHAKA, ITTK, Kutatócentrum, NRC

NÉHÁNY ÉRDEKES KUTATÁSI PROJEKTPEW Internet and American Life ProjectWorld Internet Project (nem csak Magyarországon)OurMobilePlanetGKIeNET e-kereskedelem kutatásokBell Research: Magyar Infokommunikációs JelentésNRC internet penetrációs kutatásgemius/Ipsos Audience

BESZÉLGETÉS

HALLGATÓI KÉRDÉSEK István Péter Kovács Magyarázhatja-e a magyarországi internethasználat aránya miatt (ilyen módon szocializálódtunk, nem vagyunk hozzászokva...), hogy az eGovernment is átlagon aluli (...lowest EU score at 50% while usage is at 71%)? Ezek szorosan összefüggnek és regresszálnak? Nikolett Oláh Az EU stratégiájának egyik kulcs eleme a roaming stratégia, amellyel 2010-2011-es években nem sikerült a megoldáshoz közelebb kerülni. (csökkentsék a roaming díjat) Kijelenthetjük, hogy ez az irányzat a szolgáltatók érdekeivel ellentétes. Vajon tud-e az EU nyomást gyakorolni rájuk és ezt elmozdítani, vagy a szolgáltatóknak olyan erős az érdekképviseletük, hogy megmaradnak a jelenlegi magas tarifák? Dóra Őri Tegyük fel, hogy 2020-ban egy összefoglalót írunk az információs társadalom hazai fejlődéséről. Milyen kulcsszavakkal lehetne jellemezni a 2008-2012 időszakot az információs társadalom fejlődése szempontjából? Mariann Heffler eGoverment: A hazai E-kommunikációs felületekről általánosságban elmondható, hogy nem felelnek meg a felhasználói igényeknek (nehézkes tájékozódás, túl sok információ van a felületen elhelyezve és nem ott, ahol várnánk). 2012. augusztus 31-én zárul az a 150 millió forintos projekt, mely a magyarország.hu újabb tartalomfejlesztésére irányul. A projekt megvalósításában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt. Vajon még hány millió forintot kell elköltenünk ahhoz, hogy ne csak a fejlesztők, közigazgatási szakemberek elgondolásai, hanem a felhasználóké is megjelenjen? Gábor Molnár Mik azok az előnyök, amelyek miatt nem képes az e-learning növelni arányát az oktatásban? Lehetséges-e, hogy teljesen e-learning alapúvá váljon a vállalati oktatás, illetve mi hiányzik ehhez? Balázs Terényi Érdekes adat, hogy a 3g lefedettség az EU27 esetén lineáris növekedést mutat az elmúlt 3 évben, míg Magyarországon visszaesni látszik (2009-ben 82%, 2010-ben már csak 80,2%). Minek köszönhető ez a változás, vagy ez csak egy téves adat?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Pintér Róbert Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszék robert.pinter@uni-corvinus.hu http://probesz.postr.hu http://cawi.blog.hu http://facebook.com/probesz twitter: @probesz _BCE skype:probesz 30/999-6595

Az európai és magyar információs társadalom fejlettsége

by Robert Pinter on May 07, 2012

Accessibility

Categories

Upload Details

Usage Rights

2 Embeds 73

Statistics

Az európai és magyar információs társadalom fejlettsége Presentation Transcript

http://einclusion.hu	70
http://feeds2.feedburner.com	3