4. Pedagógusokkal szembeni elvárások
Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége, a
differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képes-
ség, a saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befo-
gadó magatartás és tanítás, a tananyag multikulturális szellemű kon-
struálása, a szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának
kompenzálása, SNI inkluzív pedagógia alkalmazása, az IKT alkalma-
zásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége, tantárgyi
határok átlépésének képessége, másokkal való együttműködés képessége
az iskolán belül és kívül, nem oktatási „szolgáltató” szerepek, ……….
Reálisak-e az elvárásaink?
– Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik
– Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok.
5. „School effectiveness enhancing factors”
(Scheerens és mások, 2003.)
1. Teljesítmény orientáció és magas explicit elvárások
2. Hatékony, pedagógiai munkára orientált iskolavezetés
3. Tantestületen belüli konszenzus és kohézió
4. A „tanterv” minősége, gazdag tanulási lehetőségek
5. Iskolai klíma (szervezeti kultúra): rend és teljesítmény elvárások
6. Intézményi értékelési potenciál: pedagógiai és szervezeti
7. Szülők bevonódása (iskolai „politikák”, szülői elégedettség)
8. Tantermi klíma (kapcsolatok, rend, tanulási kultúra, elégedettség)
9. Tanulási idő hatékony kihasználása (iskola és tanterem)
10. Strukturált tanítás
11. Önálló tanulás („projektmódszer”)
12. Differenciálás, inkluzív tanítás
13. A tanulók előrehaladásának dokumentálása
14. Megerősítés és visszajelzés (tanterem)
12. Közös célok
(Tervezhetőek-e hosszú távú célok?)
A szocialista tervgazdálkodás logikája:
1958-1964 között megteremteni azt az
oktatást ami felkészít engem arra, amit
2013-ben csinálok
Nevelési célok általában:
a tanuló „felkészítése” (életre, munkára, ...)
vagy
a tanuló alkalmazkodóképességének
erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz
szükséges kompetenciák fejlesztése)
13. Oktatási célok: vissza az alapokhoz
19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára
20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá
silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés)
21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének meg-
teremtése mindenki számára
Írás
Olvasás
számolás
alapkészségek
kulcskompeten-
ciák