Miért éri meg rendszeres időközönként megtakarítani?

197 views
153 views

Published on

Published in: Economy & Finance
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
197
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Miért éri meg rendszeres időközönként megtakarítani?

  1. 1. Allianz Nemzetközi NyugdíjalapokMiért éri megrendszeresidőközönkéntmegtakarítani?2012/2
  2. 2. KiadóAllianz SEKoeniginstrasse 2880802 Munich, GermanyPhone: +49 89 3800-0Fax: +49 89 3800-3425www.allianz.comSzerzőDr. Kathrin Nies, EconomistInternational Pensionskathrin.nies@allianzam.com TARTALOM+49 89 12 20 70Szerkesztette 3 Összefoglaló: Megéri a fáradságot a nyugdíjtervezésMarilee Williams 4 A nyugdíj-előtakarékosság nagyobb vagyontOldaltervvolk:art51 GmbH, Munich eredményezKézirat lezárva 5 Adatok és leíró eredmények2012. március 20. 6 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek megoszlása társadalmi-gazdasági jellemzők szerint 9 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek megoszlása aÁltalános irányelvek a közleményekhez megtakarításokkal összefüggő jellemzők szerintA közlemények mindenkor az alábbiak figyelembevételével értelmezendők 12 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatosFigyelmeztetés a jövőre vonatkozó állításokkal kapcsolatban elégedettségre ható marginális hatásokA sajtószoba közleményeiben szereplő állítások között előfor-dulhatnak jövőre vonatkozó várakozások és egyéb prognózisok,amelyek a vezetőség jelenlegi elképzelésein és feltételezésein 15 Összefoglalásalapszanak, valamint tartalmazhatnak ismert és nem ismertkockázatokat és bizonytalan tényezőket, amelyek miatt a tényleges 16 Referenciákeredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnekaz ilyen állításokban kifejezettektől vagy sugalltaktól. A kontextusokán a jövőre vonatkozó állításokon kívül a jövőre vonatkozó állítá- 17 Legfrissebb publikációksokat olyan szavak jelölik, mint „esetleg”, „majd… fog”, „kellene”,„elvár”, „tervez”, „szándékozik”, „vár”, „vél”, „becsül”, „előrejelez”,„potenciális”, vagy „folytatódik” és hasonló kifejezések. A ténylegeseredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnekaz ilyen állításokban szereplőktől a következők miatt, de nemkizárólag: (i) általános gazdasági feltételek, ide értve különösen agazdasági feltételeket az Allianz Csoport fő üzleti tevékenységé-ben és fő piacain, (ii) a pénzügyi piacok teljesítménye, ide értve afeltörekvő piacokat, és ideértve a piac volatilitását, a likviditást ésa hitelezési eseményeket (iii) a biztosított káresemények gyako-riságát és súlyosságát, többek között természeti katasztrófákbóleredően, és ide értve a károkkal kapcsolatos kiadások alakulását,(iv) halálozási és megbetegedési szinteket és tendenciákat, (v) amegújítási arányokat, (vi) a hitel-nemteljesítések mértéke, (vii)kamatlábak szintje, (viii) devizaárfolyamok, ide értve az Euro/U.S.dollár árfolyamot, (ix) a verseny változó szintjei, (x) törvények ésszabályozások változásai, ide értve a monetáris konvergenciát ésaz Európai Monetáris Uniót, (xi) a központi bankok és/vagy külföldikormányok politikáinak változásai, (xii) az akvizíciók hatása, ideértve a kapcsolódó integrációs kérdéseket, (xiii) átszervezési intéz-kedések, és (xiv) általános versenytényezők, minden esetben helyi,regionális, nemzeti és/vagy globális alapon. Az ilyen tényezők közülsok előfordulása valószínűbb vagy határozottabb lehet terroristáktevékenysége és azok következményei eredményeképpen.Nincs frissítési kötelezettségAz Allianz nem vállal kötelezettséget az itt közölt információkfrissítésére. 2
  3. 3. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2Összefoglaló:Megéri a fáradságota nyugdíjtervezésAz Egyesült Államokban a demográfiai csúcs szülöttei („baby boomers”) most 1 Allianz Global Investors, 2011: Demográfiaivonulnak nyugdíjba. Legtöbbjük nem fog tudni csupán társadalombiztosítás- sorozat 1–3ra támaszkodva boldogulni. Az Egyesült Államokban az átlagjövedelemmelrendelkezők éves összkeresetük körülbelül felét kapják meg állami nyugdíj-ként. Éppen ezért nagymértékben személyes, nyugdíjcélú megtakarításaikrakell támaszkodniuk. A demográfiai változásokból adódóan a jövő generációimég kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak, és fokozottan függenek majd amagánnyugdíjrendszerekből származó bevételeiktől.1 Ennél fogva, a demográfiaicsúcs szülötteinek megtakarítási tapasztalataiból tanulhatnak.Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy azok, akik tesznek lépéseket a nyugdíj-előta-karékosság irányába, nagyobb vagyont halmoznak fel, mint azok, akik nem ter-veznek előre. Azok a tervező típusú emberek, akik fektetnek energiát a jövőbeniszükségleteik, és az ahhoz szükséges megtakarítások mértékének kiszámításába;valamint azok, akik gyakorlatias szabályok szerint takarékoskodnak, statisztikailagkörülbelül egyenlő mértékű vagyont halmoznak fel. Egy 50 és 69 év közötti, tehe-tős amerikai nyugdíjasokból álló minta alapján azt vizsgáljuk, hogy a megtakarítókmely típusa, a rendszeres és/vagy rendszertelen megtakarítók elégedettebbek-enyugdíj-előtakarékosságukkal. A regresszió-analízis azt mutatja, hogy – miközbenminden más tényező megegyezik – lényegesen elégedettebbek nyugdíj-előtaka-rékosságukkal azok, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre, mint azok,akik nem takarékoskodnak előre. Megjegyzés: nem vizsgáljuk a 69 év felettieket,akik hosszabb ideje élnek megtakarításaikból, és eltérő nézeteket vallhatnak. 3
  4. 4. A nyugdíj-előtakarékosságnagyobb vagyont eredményez2 Allianz Global Investors, 2011: Putting the Kérdésünkre sok nyugdíjas válaszolta, hogy visszatekintve úgy érzi, hibát követett elRetirement Pieces together: Strategies of the nyugdíjtervezésében. Ennek okaként azt említették leggyakrabban, hogy túl későnaffluent 50+ Generation in the United States,International Pension Papers 01/2011 kezdtek takarékoskodni és befektetéseikben túl magas kockázatokat vállaltak.2 Ter- mészetes hát a kérdés: hogyan kerülhető el mindez? Annamaria Lusardi és Olivia S. Mitchell a nyugdíj-előtakarékoskodás és a teljes nettó vagyon közötti összefüggése- ket elemezték az Egyesült Államokban, és megállapították, hogy azok a háztartások, ahol saját bevallásuk szerint már tettek félre nyugdíjas éveikre, nettó vagyonukat tekintve sokkal kedvezőbb helyzetben vannak azoknál, akik még nem rendelkeznek jelentős megtakarítással. Megállapították továbbá, hogy a politikában és pénzügyek- ben való jártasság növeli a nyugdíjcélú megtakarításra való hajlandóságot. Szintén amerikai mintára alapozva Johannes Binswanger és Katherine G. Carman kiterjesz- tette ezt az elemzést, és a nyugdíjtervezők három típusát különböztették meg: • tényleges tervező: megpróbálja kiszámítani, hogy nyugdíjas korában meny- nyire lesz szüksége, lehetőleg néhány jövőre vonatkozó forgatókönyv alapján; • gyakorlatias szabályokat alkalmazó tervező: rendszeresen, mindig ugyan- akkora fix összeget vagy bevételének bizonyos százalékát teszi félre; és • egyáltalán nem alkalmaz szabályokat megtakarításaiban. Természetesen az első típusba tartozók esetében a tervezés jóval több időt és energiát igényel, mint a második csoportba tartozók számára; a harmadik típusnak kevesebb idejébe és fáradságába kerül. Binswanger és Carman elemzé- sükben nem csupán azt állapították meg, hogy az első két típusba tartozók, vagyis a tényleges és gyakorlatias tervezők, jelentősen több vagyont halmoznak fel a szabályok nélkül megtakarító harmadik csoportnál, de azt is, hogy a tényleges és a gyakorlatias megtakarítók között nincs nagy különbség ezen a téren. Mindez arra enged következtetni, hogy a nyugdíjcélú takarékoskodásnak nem szükségszerű fáradságosnak lennie (úgy, mint a tényleges tervezők estében), éppen ellenkező- leg, a gyakorlatias tervezés statisztikailag hasonló eredményeket hozhat. Nem egyértelmű azonban, hogy „A” személy, aki tegyük fel, megtakarít 100 egysé- get, „jobban” takarékoskodik a 80 egységet felhalmozó „B” személynél. Elképzelhe- tő, hogy „A” személy kevesebbet fektetett gyerekei taníttatásába, ami nem feltétlen kedvező. A nyugdíjcélú vagyon maximalizálása tehát nem vezet minden esetben teljes elégedettséghez. A nyugdíjcélú vagyon elemzését így a nyugdíj-előtakarékos- sággal kapcsolatos elégedettségi felmérés is kiegészíti. Ez megmutatja számunkra, hogy vajon képesek-e az emberek elosztani megtakarításaikat egész életükre és jelenleg elégedettek-e nyugdíjvagyonukkal. Az életciklus-elméletnek megfele- lően és feltételezve, hogy az emberek előretekintő racionális lények, az elemzés azt veszi alapul, hogy az emberek képesek fogyasztásukat és megtakarításukat egész életükre egyenletesen elosztani, és ez elégedetté teszi őket. A gyakorlatban azonban az emberek gyakran nem előretekintőek és nincsenek tisztában azzal, hogy amennyiben „túl” sokáig élnek, felélhetik vagyonukat. Figyelembe véve ezt a tévhitet, viszonylag fiatal nyugdíjasok mintáját használva azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget.4
  5. 5. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2Adatok és leíró eredményekÁltalánosságban elmondható, hogy a nyugdíjasok elégedettebbek nyugdíj-elő-takarékosságukkal, mint a még aktív dolgozók vagy a részmunkaidős nyugdí-jasok; az elégedettségi szint megoszlása köztük 1,59 az 1,93 és 1,87 ponttalszemben. A dolgozók és a részmunkaidős munkát vállaló nyugdíjasok nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettsége közötti különbség statisztikailagnem jelentős. A nyugdíjasok aktív dolgozókkal szemben tapasztalt magasabbfokú elégedettségének két közvetlen oka van, az egyik a bizonytalanság.Az aktív dolgozók még bizonytalanok abban a tekintetben, hogy megtakarítá-saik az általuk elvárt módon kitartanak-e nyugdíjas éveik teljes idejére. Mivelaz emberek jellemzően kockázatkerülőek, bizonytalan körülmények között rosz-szabbnak ítélik helyzetüket, mint bizonyosságban.A másik okként a saját döntési mechanizmust említhetnénk. Kizárólag a nyug-díjcélú megtakarításaikkal valamelyest elégedett emberek döntenek a nyugdíj-ba vonulás mellett, máskülönben addig folytatják a munkát (és a gyűjtögetést)amíg megtakarításaikat elegendőnek nem találják. Célunk, hogy feltárjukazokat a tényezőket, amik növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatoselégedettséget, gyakorlati útmutatást nyújtva ezzel a ma még aktív dolgo-zók számára, mit tegyenek most annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikbenelégedetten élhessenek. Éppen ezért a vizsgált mintában olyan nyugdíjasokraösszpontosítunk, akik vissza tudnak tekinteni megtakarítási szokásaikra és megtudják ítélni a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintjüketegészen mostanáig. 5
  6. 6. A nyugdíj-előtakarékossággal kapcso- latos elégedettségi szintek megoszlása társadalmi-gazdasági jellemzők szerint Az 1. táblázat az 580 nyugdíjasból álló részmintát mutatja be képzettségi szintjük és felhalmozott vagyonuk szerinti bontásban. Ez elsőre csupán egy benyomást nyújt azzal kapcsolatban, hogy mely tényezők hatnak pozitívan a nyugdíj-előta- karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Az elégedettséget egy 1-től (nagyon elégedett) 5-ig (nagyon elégedetlen) terjedő skálán mérjük. Minél képzettebbek az emberek, annál magasabb a humántőke-értékük, mivel nagyobb kihívással járó és felelősségteljesebb munkát tudnak vállalni a munka- erőpiacon. Ennek köszönhetően végül magasabb kereseti lehetőség kínálkozik számukra. Ez sejtetni engedi, hogy mennyit kerestek a pénzkereső fázisukon már túllévő nyugdíjasok, amíg még a munkaerőpiacon voltak. Az életciklus-mo- dell megmondja, hogy a bevételünk arányában mennyit kellene félretennünk. Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezőknek kevesebbet kell megtakarítaniuk, mint a jól keresőknek, hiszen a magas keresettel rendelkezők többet fogyasztanak és nyugdíjas korukban is többet fognak. Különösen igaz ez erre a tehetős nyugdí- jasokból álló csoportra, ahol az alapvető igények kielégítése senki számára nem jelent problémát. Ha tehát a képzettséget a jövedelem proxyjának tekintjük, a 1. számú szövegdoboz: Leírás a mintáról A minta 1506 ötven év feletti (250.000 dollár feletti befektethető vagyonnal rendelkező) amerikaiból áll. A felmérést az Allianz Global Investors AG és a TNS Infratest végezte 2010-ben. A mintáról a következő társadalmi—gazdasági jellemzők állnak rendelkezésünkre: kor, képzettség, foglakoztatási státusz (aktív, nyugdíjas, részmunkaidős munkát vállaló nyugdíjas) és nettó vagyon. A kor 1-től (50–54) 4-ig (65–69), kategóriák szerint került meghatározásra. A képzettség tekintetében eredetileg 10 kategóriát különböztettük meg, végül azonban az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (International Standard of Classification for Education - ISCED) szerinti kategóriák alapján rögzítettük az adatokat. A nettó vagyont a háztartások szintjén kértük megadni, ami alapján szintén különböző kategóriák születtek. Az egészségi állapotukról nem rendelkezünk információval. A megkérdezettek megjelölték, hogy rendszeres vagy rendszertelen időközönként, illetve szabályok nélkül takarítanak-e meg; és érzésük szerint követtek-e el hibát nyugdíj-előtakarékosságuk során (igen/nem). Egy inflációval és egy életjáradékkal kapcsolatos tudásalapú kérdésre adott válaszuk alapján ellenőrizhet- tük pénzügyi jártasságukat. Egy egytől-ötig (nagyon elégedett – nagyon elégedetlen) terjedő skálán pedig megadták mennyire elégedettek nyugdíj-előtakarékosságukkal.6
  7. 7. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség nem változhatna a képzett-ségi kategóriákon át. Ha azonban úgy tekintünk a képzettségre, amit az valóbantakar – jelzi, hogy mennyit tanultunk – a tanultabbaktól okosabb döntések várha-tóak. Hogy a bölcsebb döntések magasabb nyugdíj-előtakarékossági elégedett-séghez vezetnek-e, az már empirikus kérdés. Figyelmen kívül hagyva a „közép-fokú képesítésűek” kategóriájába tartozók alacsony százalékát, a képzettségiszint növekedésével párhuzamosan az elégedettség is emelkedik, bár kizárólag alegmagasabb képzettségű csoport elégedettebb jelentősen a többinél.Az 1. táblázat azt is mutatja, hogy a mintánk igen tehetős, hiszen a nyugdíjasokcsupán 3 százaléka rendelkezik 250.000 dollárnál alacsonyabb nettó vagyonnal.1. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a képzettség és vagyon függvényében Elégedettségi szint A minta százaléka Képzettség Alapfokú végzettség 1 ,50 >0% Középfokú végzettség 1 ,72 5% Szakképesítés 1 ,66 54% Bachelor / Master 1 ,54 36% Doktori képesítés 1 ,19 5% Vagyon < $ 250 000 2 ,05 3% [$ 250 000; $ 500 000) 1 ,96 10% [$ 500 000; $ 750 000) 1 ,79 16% [$ 750 000; $ 1 000 000) 1 ,49 17% [$ 1 000 000; $ 1 500 000) 1 ,60 19% [$ 1 500 000; $ 2 000 000) 1 ,50 13% [$ 2 000 000; $ 3 000 000) 1 ,29 10% [$ 3 000 000; $ 4 000 000) 1 ,45 6% > $ 4 000 000 1 ,44 6% Forrás: saját kalkuláció 7
  8. 8. Ennél a viszonylag vagyonos csoportnál a magánvagyon nagyon fontos szere- pet kap nyugdíjas korukban, hiszen esetükben az állami nyugdíjak bérpótlási aránya viszonylag alacsony. Az életszínvonaluk fenntartása érdekében az állami ellátás mellett jelentős megtakarításokat kell tenniük. A nyugdíj-előtakarékosság- gal kapcsolatos elégedettség jellemzően a vagyon kategóriákkal együtt növek- szik, a legmagasabb vagyonnal rendelkező csoportokban azonban ez a változás kevésbé nyilvánvaló. Mindez megfelel a várakozásainknak. Azok, akik tettek már lépéseket a nyugdíj-előtakarékosság terén, hatékonyabban használják fel forrásaikat, nagyobb vagyont halmoznak fel, és ezáltal elégedetteb- bek is ezen a téren. Egy bizonyos vagyonszint felett azonban egy egységnyi plusz jövedelem már nem hoz jelentős változást. Vegyünk egy gyakran munka nélkül maradt embert, akinek alig van némi vagyona – legyen a vagyona 100 egység –, és egy folyamatosan foglalkoztatott személyt, aki 1000 egységnyi vagyonnal bír. Amennyiben a gyakran munka nélkül maradt és a folyamatosan foglalkoztatott személy számára egyaránt 50 extra egységet ajándékoznánk, az előbbit nagyobb örömmel töltené el vagyonának gyarapodása, mint az utóbbit. A mintaválasztá- sunkat tekintve, a minta minden tagja a vagyonosok csoportjába tartozik, így egy esetleges egységnyi vagyongyarapodás viszonylag jelentéktelen hatást kelt.8
  9. 9. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2A nyugdíj-előtakarékossággalkapcsolatos elégedettségi szintekmegoszlása a megtakarításokkalösszefüggő jellemzők szerint 3 1A 2. táblázat azt mutatja, hogy a nyugdíjasokból álló minta 56 százaléka 1– (1 + i/n)nE(y)nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával. Nem okoz meglepetést, hogy P = 1000 i/naz elégedetlenek körében többen érzik úgy, hogy hibát követtek el nyugdíjter- Ahol i a reálkamatlábat, n az évi befizetésekvezésükben, mint az elégedett emberek között. Ez a százalékos arány a nagyon számát (12) és E(y) a járadékfizetések éveinek várható számát jelölielégedettől a nagyon elégedetlenig egyenletesen nő. Ily módon a szubjektívbenyomások összhangban vannak. 4 OECD (2011)A felmérés két tudásalapú kérdést is tartalmazott az inflációval és az életjáradékok-kal kapcsolatban. Először azt kérték tőlük, jelöljék be, hogy mennyibe kerül egy 65éves kortól havi 1000 dollárt fizető élethosszig tartó járadék: 65.000 dollár, 115.000dollár, 165.000 dollár, 215.000 dollár vagy 265.000 dollár. A „nem tudom” is abejelölhető válaszok között szerepelt. Az életjáradék kalkulációra használt képletigen bonyolult, és számos ismeretlen értékű paraméter függvénye.3 Feltételezve,hogy 2,5 százalékos a reálkamatláb, 65 éves korban a várható élettartam pedig 16,8év 4, az életjáradék díja 164.580 dollár, így a hármas számú válasz a helyes. Ezután, aválaszadókat arra kértük, jelöljék be, hogy 2 százalékos infláció mellett 20 év múlvamennyit érhet 1000 dollár: 1.000 dollár, 980 dollár, 820 dollár, 670 dollár vagy 550dollár. A „nem tudom” is a bejelölhető válaszok között szerepelt. A helyes válasz1,000 dollár × (1–0,02)20 = 667,61, vagyis a negyedik opció.2. táblázat Elégedett és úgy érzi hibát követett el nyugdíj-előtakarékosság terén Nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség Nagyon elégedett 31% 58% 56% Inkább elégedett 52% 34% 34% Nem elégedett, nem elégedetlen 65% 11% 5% Inkább elégedetlen 76% 17% 4% Nagyon elégedetlen 100% 0% 1% Forrás: saját kalkuláció 9
  10. 10. Az inflációval kapcsolatos kérdés megválaszolása jóval könnyebb, mint az életjáradékkal kapcsolatos kérdésé, hiszen az csupán három adott paraméter függvénye és a számításhoz szükséges képlet viszonylag egyszerű. Vitatható, hogy a megfelelő pénzügyi döntés meghozatalához feltétlenül szükséges-e, hogy pontosan ki tudjuk számítani az életjáradék díját illetve az infláció értékét. A jó pénzügyi döntéshez elegendő lehet, ha tisztában vagyunk az azokat befolyásoló tényezőkkel és azok dinamikájával. Ráadásul, nem valószínű, hogy mindenkinél kéznél van éppen egy kalkulátor. A 3. táblázat felső részében annak fényében vizsgáltuk a válaszadók nyugdíj-elő- takarékossággal kapcsolatos elégedettségét, hogy válaszaikban mindkét kérdésre, csak az életjáradékkal kapcsolatos kérdésre, csak az inflációval kapcsolatos kérdésre, vagy egyik kérdésre sem tudták a helyes megoldást.3. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a pénzügyi jártasság és a megtakarítási viselkedésfüggvényében Elégedettségi szint Minta százaléka Helyes válaszok a tudásalapú kérdésekre Közülük: „nem tudom” 0 1,56 68% 0 1,53 40% 1 1,59 29% 2 1,57 31% 1 (infláció) 1,71 21% 1 (életjáradék) 1,63 8% 2 1,60 3% Megtakarítási viselkedés rendszeres és rendszertelen 1,44 28% kizárólag rendszeres 1,63 40% kizárólag rendszertelen 1,74 13% szabályok nélkül 1,66 19% Forrás: saját kalkuláció10
  11. 11. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2Érdekes módon, azok, akik egyik kérdésre sem válaszoltak helyesen – ezek a 5 Allianz Global Investors, 2011: Putting theválaszadók 68 százalékát tették ki – érzik magukat a leginkább felkészültnek. Őket Retirement Pieces together: Strategies of the affluent 50+ Generation in the United States.két csoportba sorolhatjuk: egy részük beismerte, hogy nem tudja (ez a 68 százalék International Pension Papers 01/201140 százaléka), másik részük tévesen úgy gondolta, hogy tudja a helyes választ (eza 68 százalék 60 százaléka). A két csoport nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatoselégedettségét tekintve azonban nem fedezhető fel statisztikai különbség. A többicsoport esetében a várakozásoknak megfelelően alakult a sorrend: a legelégedetteb-bek azok, akik mindkét kérdésre helyes választ adtak, őket követik az életjáradékkalkapcsolatos kérdést helyesen megválaszolók, majd az inflációval kapcsolatos kérdésthelyes megoldói következnek. Az elégedettségi szintek kizárólag az egyetlen helyesválasszal sem rendelkezők és a csupán az inflációval kapcsolatos kérdésre helyesenválaszolók között mutatnak jelentős különbséget (10%-os szignifikancia szinten).Az eredmény azt sugallja, hogy szerencsésebb, ha valaki a pénzügyi ismeretekreépülő kérdéseket egyáltalán nem, vagy tökéletesen meg tudja válaszolni. A kérdéseksajátosságát tekintve azonban nem szabad túlértékelnünk a leíró eredményeket.A megtakarítók három típusát különböztetjük meg: rendszeres és rendszertelenmegtakarítók, valamint azok, akik az előbbiek közül egyikkel sem jellemezhetők.Rendszeres megtakarítást jelent, ha valaki egy bizonyos összeget, vagy bevé-telének bizonyos hányadát rendszeres időközönként félreteszi. A rendszeres ésrendszertelen megtakarítások nem zárják ki egymást kölcsönösen. Egy emberegyszerre takaríthat meg rendszeresen és rendszertelenül.A 3. táblázat alsó fele a megtakarítási viselkedés függvényében összegzi a nyug-díj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget. A legtöbb ember kizárólagrendszeres időközönként takarít meg. Őket azok követik, akik rendszeres és rend-szertelen időközönként egyaránt megtakarítanak valamint azok, akik egyáltalánnem alkalmaznak szabályszerűséget megtakarításaikban. A csak rendszertelenidőközönként megtakarítók száma a legalacsonyabb. Az elégedettség terénpozitív sorrend alakult ki a rendszeres és rendszertelen időközönként egyarántmegtakarítók és a kizárólag rendszertelen, de nem rendszeres megtakarítókközött, az előbbiek esetében a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elége-dettség kedvezőbben alakul. Ez a rend megszakad azoknál, akik egyáltalán nemalkalmaznak szabályszerűségeket megtakarításaikban. Csupán a rendszeres ésrendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók nyugdíj-előtakarékossági elé-gedettsége mutat a többi csoporttól statisztikailag jelentősen eltérő képet (1%-osszignifikancia szinten). A szabályszerűség nélküli megtakarítók olyan embereklehetnek, akiket egyszerűen nem foglalkoznak a témával.5A következő regresszió-analízis megmutatja számunkra, hogy a különböző kétvál-tozós kapcsolatok miként alakulnak, ha a többi változótól elkülönítve kezeljük őket. 11
  12. 12. A nyugdíj-előtakarékossággalkapcsolatos elégedettségreható marginális hatások Vizsgáljuk a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségre ható, a fentiekben bemutatott tényezők marginális hatását. Ezáltal megérthetjük, hogy milyen jelentőséggel bír e tényezők mindegyike a nyugdíj-előtakarékosság szem- pontjából, amennyiben a többi hatástól elkülönítve kezeljük őket. A regresszió-analízis részletes leírását a 2. számú szövegdoboz tartalmazza. Az alábbi, 4. táblázat a regresszió-analízis eredményeit összegzi. Az összes változó együttesen a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek közötti eltérések körülbelül 10 százalékára ad magyarázatot és együt- tesen jelentős szerepet játszanak az elégedettségi szint meghatározásában (logaritmikus valószínűségi arány = 125,01). A szociodemográfiai adatok közül a kor, a nem és a családi állapot nem gyakorol jelentős hatást a nyugdíj-előtaka- rékossággal kapcsolatos elégedettségre (nincsenek feltüntetve a táblázatban); 2. számú szövegdoboz: A regressziós modell specifikációja A nyugdíj-előtakarékossági elégedettséggel kapcsolatban rangsor probit regressziót végeztünk a következő tényezőkön: • egy állandó • kor kategória (1−4) • egy dummy változó, ami nők esetében 1-gyel egyenlő • egy dummy változó, ami egy házas ember esetében 1-gyel egyenlő • képzettséggel kapcsolatos dummy változók ISCED kategóriák szerint 4től 6ig • a háztartások nettó vagyonának természetes alapú logaritmusa. Természetes alapú logaritmust használtunk annak érdelében, hogy a vagyonszintek növekedésével párhuzamosan csökkenő hatásra is magyarázatot szolgáltathas- sunk. • egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik nyugdíjtervezésük során nem kértek tanácsadói segítséget. Ily módon a tanácsokra épülő és a tanácsok nélküli nyugdíjtervezés közötti lehetséges szisztematikus különbség elkülönítve vizsgálható. • egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik úgy érzik, hibát követtek el nyugdíjter- vezésükben • a tudásalapú kérdésekre adott helyes válaszok száma • a tudásalapú kérdésekre adott „nem tudom” válaszok száma • egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszeres megtakarítók esetében • egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszertelen megtakarítók esetében12
  13. 13. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2a doktori képesítéssel rendelkezőknek 27 százalékkal nagyobb az esélyük a refe-rencia csoportot képező középiskolai végzettségűekhez képest arra, hogy végülelégedettek legyenek nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az alacsony t-hányadosokazt jelzik, hogy a tudásalapú kérdésekkel kapcsolatos hatás statisztikailag nemkülönbözik a nullától. A nyugdíj-előtakarékossági elégedettség terén végzettkorábbi felmérések viszont megállapították, hogy a pénzügyi ismeretek jelentősbefolyásoló tényezők a vagyon felhalmozás és a megtakarítási viselkedés szem-pontjából. (vö. Annamaria Lusardi and Olivia S. Mitchell).Ez az ellentmondás arra enged következtetni, hogy az itt feltett tudásalapú kérdé-sek túl specifikusak ahhoz, hogy képet adjanak az egyének pénzügyi érzékének éspénzügyi ismereteinek szintjéről.4. táblázat A rangsor probit regresszióból származó marginális hatások Képzettség: Szakképesítés (isced = 4) –0,077 –0,97 Képzettség: Bachelors / Masters (isced = 5) –0,028 –0,33 Képzettség: Doktori (isced = 6) 0,269 2,09 Helyes válaszok száma (tudásalapú kérdések) –0,025 –1,05 „Nem tudom” válaszok (tudásalapú kérdések) 0,005 0,22 rendszeres és rendszertelen megtakarítás 0,159 3,05 kizárólag rendszeres megtakarítás 0,084 1,75 kizárólag rendszertelen megtakarítás –0,033 –0,54 Úgy érzi hibát követett el (szubjektív) –0,284 –9,44 egyéb N = 580; pseudo R2 = 0,107Megjegyzés: A táblázat a marginális hatásokat mutatja meg, vagyis azt, hogy egyes tényezők miképp befolyásolják annak valószínűségét, hogy valakinagyon elégedett legyen nyugdíj-előtakarékkoságával, miközben a többi tényezőt változatlanul hagyják. Tartalmazza továbbá a kapcsolódó t-hányadosokat,ami annak valószínűségét jelöli, hogy az adott marginális hatás nem egyenlő nullával (amennyiben magasabb, mint 2,56, 1%; 1,96, 5%; és 1,64, 10%). Ezta Delta módszer segítségével számoltuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kontrollcsoport a képzettség esetében az ISCED-rendszer szerint az„alap- és középfokú” képzettség, a megtakarítási típusok tekintetében pedig a „szabályok nélküli” csoport. Forrás: saját kalkuláció 13
  14. 14. A várakozásoknak megfelelően a nettó vagyon pozitívan hat a nyugdíj-előta- karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Tíz százalékos vagyongyarapodás 0,0009 ponttal (hozzávetőlegesen 0,9 százalékkal) növeli annak esélyét, hogy nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Vegyünk két, csaknem teljesen hasonló jellemzőkkel bíró személyt, akik között csupán annyi a különbség, hogy az egyikük közepes mennyiségű nettó vagyonnal (1.250.000 dollár), míg a másik ennél 125.000 dollárral többel rendelkezik. Ez a különbség pontosan elegendő ahhoz, hogy a vagyonosabb 0,9 százalékkal nagyobb esély- lyel legyen nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával, mint a másik. Bár ez a pozitív hatás nem nevezhető kiemelkedőnek, ez a második legjelentősebb hatás a regressziónkban. Így a vagyon pozitív hatása még ebben a viszonylag válogatott mintában is megjelenik. A regressziós eredményeink azt mutatják, hogy a rendszeres és rendszertelen időközönként megtakarítók 16 százalékkal magasabb valószínűséggel lesz- nek nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakarékosság terén. Azok esetében, akik kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek valószínűsége 8 százalék körül mozog. Azok azonban, akik kizárólag rendszertelen időközönként takarítanak meg, nem elégedettebbek lényegesebben azoknál, akik nem alkalmaznak szabályokat megtakarításaikban. Az utóbbiak teszik ki a referenciacsoportot. Az első leíró eredményekkel ellentétben, a szabályok nélküli csoport elégedetle- nebbnek érzi magát a nyugdíjra való felkészültségben, amennyiben ezt a hatást a többitől elkülönítve kezeljük. Mivel kizárólag a rendszeres megtakarítást is alkalmazó megtakarító típusok pozitívabbak jelentős mértékben, a rendszeres megtakarítás elengedhetetlen fontosságúnak tűnik annak érdekében, hogy nyugdíj-előtakarékosságunkkal visszatekintve elégedettek lehessünk. Ez nagyobb eredményességhez vezet az elégedettség terén, mint a rendszertelen időközönként történő megtakarítások. Végül egy statisztikailag jelentős hatást is megállapítottunk azoknál az emberek- nél, akik úgy ítélték meg, hibát követtek el nyugdíjtervezésük során. Azok, akik úgy vélik, hibát követtek el nyugdíj-előtakarékosságukban, 29 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek nagyon elégedettek nyugdíjra való felkészültségükkel. Ez tekinthető az összes változó közül a legjelentősebb marginális hatásnak.14
  15. 15. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2ÖsszefoglalásAz Egyesült Államokban a jelenleg nyugdíj előtt álló demográfiai csúcs szülötteiaz egyike az első olyan csoportoknak, akik az állami nyugdíjjövedelmük mellettszemélyes megtakarításaiktól is függenek. Közülük többen úgy érzik, hogyhibákat követtek el. Mivel a jövő generációinak még inkább személyes megta-karításaikra kell támaszkodniuk, érdemes elemezni, hogy visszatekintve milyentípusú nyugdíjasok a legelégedettebbek nyugdíj-előtakarékosságukkal.Elemzésünk Lusardi és Mitchell, valamint Binswanger és Carman kutatásainalapszik. Az előbbi szerzők azt mutatták be, hogy a nyugdíj-előtakarékosság je-lentősen növeli a nyugdíjcélú vagyont, míg az utóbbi szerzőpáros azt demonst-rálta, hogy a gyakorlatias szabályokon alapuló, valamint a nagyon megfontoltnyugdíjtervezés (amely jelentősen nagyobb fáradsággal jár) által eredménye-zett nettó vagyon értéke között statisztikailag nem mutatható ki különbség.Mivel nem minden esetben a nyugdíjcélú vagyon maximalizálása vezet a leg-jobb megoldáshoz, azt vizsgáljuk, hogy visszatekintve mennyire elégedettek anyugdíjasok nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az általunk vizsgált minta viszonylaggazdag és fiatal nyugdíjasokból áll. Ennek ellenére még ebben a csoportban ismegállapíthatjuk, hogy a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség-re a nettó vagyon és a megtakarítási típus szignifikáns hatást gyakorol. Egy 10százalékos vagyongyarapodás csaknem 0,9 százalékkal növeli annak esélyét,hogy nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Jelentőskülönbségeket vélünk felfedezni a különböző megtakarítási típusok – a kizáró-lag rendszeres, rendszeres és rendszertelen egyaránt, kizárólag rendszertelenidőközönként megtakarítók, valamint a megtakarításaikban szabályokat nemalkalmazó típusok– között. Míg a kétváltozós leíró eredmények arra utalnak,hogy a szabályok nélküli megtakarítók a többi típushoz hasonlóan elégedettek,a regresszió-analízis eredményei el tudják különíteni a hatásokat, egyértelműenrámutatva ezzel, hogy a szabályok nélkül megtakarítók kevésbé érzik magukatbiztonságban, mint a rendszeres megtakarítók. Itt a leginkább számottevő hatás,hogy a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók 16százalékkal magasabb valószínűséggel nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakaré-kosság terén, mint azok, akik nem alkalmaznak szabályokat megtakarításaikban.Azok esetében, akik kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek esélye 8százalékkal magasabb. Éppen ezért úgy tűnik, megéri rendszeres megtakarításo-kat tennünk annak érdekében, hogy nyugdíjas korunkban elégedettek lehessünknyugdíj-előtakarékosságunkkal. 15
  16. 16. ReferenciákAllianz Global Investors, 2011: Demographic Turning Point (1). Analysis and TrendsAllianz Global Investors, 2011: Pension Systems in a Demographic Transition (2). Analysis and TrendsAllianz Global Investors, 2011: Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the affluent 50+ Generationin the United States. International Pension Papers 01/2011Allianz Global Investors, 2011: The Global Pension Atlas 2011, Project M PublicationAllianz Global Investors, 2011: Paradigm Lost. Project M, 7Binswanger, Johannes and Carman, Katherine G., 2009: How real people make long-term decisions:The case of retirement preparation, Center Discussion Paper No 2009-72Lusardi, Annamaria and Mitchell, Oliva S., 2007: Baby-boomer retirement security: The roles of planning,financial literacy, and housing wealth. Journal of Monetary Economics, 54OECD, 2011: Pensions at a Glance 2011: Retirement Income Systems in OECD and G20 Countries16
  17. 17. Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2Legfrissebb publikációkInternational Pension PapersWanted: Flexibility in Retirement Entry ............................................................................................................................................... 2012Design Retirement Attitudes and Financial Strategies of the Affluent 50+Generation in Asia .............................................. 20112011 Pension Sustainability Index ........................................................................................................................................................ 2011Pensions in Turkey – A Race against Informality and Low Retirement Ages ............................................................................... 2011Fiduciary Management: Meeting Pensions Challenges in Europe – Results of an Expert Survey .......................................... 2011Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the Affluent 50+ Generation in the United States ........................ 2011Better Prepared for Retirement – Europe or the United States? ................................................................................................... 2010The Global Crunch and Its Long-term Impact on US Retirement Investing ................................................................................ 2010On the Rise Again – Global Retirement Assets in 2020 ................................................................................................................... 2010Real Retirement Income: The Impact of Inflation ............................................................................................................................. 2010Doing Good by Investing Well? Pension Funds and Socially Responsible Investment: Results of an Expert Survey .......... 2010Pension Sustainability Index 2009 ........................................................................................................................................................ 2009Defining the Direction of Defined Contribution in Europe: Results of an Expert Survey ......................................................... 2009Retirement at Risk II – Challenges for US Baby Boomers Approaching Retirement .................................................................. 2009How the Financial Crisis Affects Pension Funds: What Analysts Expect ...................................................................................... 2009Private Household Financial Assets: The Golden Days of the Past are a Long Way Off ............................................................ 2009Investment Regulations and Defined Contribution Pensions ........................................................................................................ 2009Retirement at Risk: The US Pension System in Transition ............................................................................................................... 2009Funded Pensions in Western Europe 2008 ........................................................................................................................................ 2009International Pension IssuesGermany – Slight increase in gross financial assets ......................................................................................................................... 2012UK – on course for an innovative pension system ............................................................................................................................ 2011Focus: Germany – Financial assets continued to rise in 2010 ........................................................................................................ 2011Savings in Asia – The macro and the micro ....................................................................................................................................... 2010Pension Sustainability Index – New Zealand included .................................................................................................................... 2010Demographics in Focus II – Ageing ...................................................................................................................................................... 2010Financial Assets of Households in Germany on the Rise Again ..................................................................................................... 2010Demographics in focus I – Population growth .................................................................................................................................. 2009Pension Funds and the Financial Crisis ................................................................................................................................................ 2009Western Europe: Fiscal Pressures – Ageing costs still on the horizon .......................................................................................... 2009United States – Severe setback in financial and retirement assets ............................................................................................... 2009Germany – Fall in financial assets of private households ................................................................................................................ 2009http://publications.allianzam.com 17
  18. 18. Allianz Nemzetközi NyugdíjalapokMiért éri megrendszeresidőközönkéntmegtakarítani?2012/2

×