Tanítási-tanulási folyamat értelmezése, informális tanulás, tanulási kultúra
Didaktikai modellek Online és virtuális oktatási környezetek
1. ANDM-129 Távoktatás és e-learning
Didaktikai modellek
Online és virtuális oktatási környezetek
Ollé János
ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport
olle.janos@ppk.elte.hu
andragógia MA, 2010/2011. tanév tavaszi félév
KAZY 407, hétfő 16.30-18.00
2. Modellek és mikrostruktúra - didaktika
alapozás
• didaktikai modellek - az oktatási folyamatról való gondolkodás
• a távoktatás didaktikája a folyamatszabályozás didaktikája
• német, angolszász és magyar didaktikák
• az oktatási folyamat mikrostruktúrájának modellezése
• a folyamat általános lépéseinek részben kötött sorozata
• a folyamatszabályozás kötött formája a mikrostruktúra alapú
oktatásszervezés, tanulásszervezés
• a didaktikai modellek általában 1-1 mikrostruktúrát írnak le
3. Kibernetikai-információelméleti didaktika
• Felix von Cube a kritikai-racionális neveléstudományi irányzat
képviselője (1970, 1972)
• modell a lényegét tekintve a behaviorista tanuláselmélet és az
információelmélet, illetve a kibernetika didaktikai alkalmazása
• más modellekhez képest meglepően kis hatást gyakorolt a
didaktikára
• a pedagógiai és a didaktikai gondolkodás történetében semmilyen
előzménye nem volt
• a rendszer működésének szabályozó ereje a tanár tanítási stratégiája
= a cél irányába történő szabályozás tervezése és végrehajtása
4. A tanítás és a tanulás szabályozási köre Cube
Kibernetikai-információelméleti modelljében
5. Tanulási cél-orientált didaktika
• Christine Möller 1969, 1980
• a curriculum a tanítás részeinek felépítésére és folyamatára
vonatkozó terv
• a tanulási célok, a tanulásszervezés és a tanulási kontroll,
összességében pedig a tanulás optimális megvalósítására vonatkozó
fejlesztési folyamat végeredménye
• A tanulási cél-orientált didaktikai modell három alapja
1. tanulási cél fogalmak középpontba állítása
2. célok hierarchiájának megállapítása
3. a tanulók kontrolljának kívánalma
6. Tanulási cél-orientált didaktika
• A tanulás tervezése valójában a tanulási célok precíz leírásából áll
1. a tantervből kiindulva a tanulási célok gyűjtése
2. a tanulási célok megfogalmazása
(explicit célmeghatározás; a tartalomra és viselkedésre vonatkozó részek egyértelmű
leírása, pl. amit a tanulónak tennie kell, amilyen szituációkban kell tennie, milyen
viselkedést vagy produktumot kell bemutatnia; az operacionalizált tanulási célok
tágabb kontextusba helyezése),
3. a tanulási célok rendezése részben az adekvát tanítási módszerekről
való döntés segítése érdekében
(a Bloom-féle taxonómia alapján kognitív: ismeret, megértés, alkalmazás, analízis,
szintézis, értékelés; és affektív: befogadás, megválaszolás, értékkialakítás,
értékrendszerezés, értékrendszer személyiségformálása szempontok, illetve
pszichomotoros tényezők: utánzás, manipuláció, pontosság, integráció, készség
szintű természetesség szerint).
7. Carroll tanulási hatékonyság modellje
• Carroll, John Bissell 1963.
• minden egyén esetén egy adott tanulási feladatnál meg lehet
mondani, hogy a sikeres teljesítéséhez annak az egyénnek mennyi
időre van szüksége, illetve azt is, hogy mennyit időt tölt azzal a
feladattal
• a tanulás hatékonyságát kifejező hányados = a tanulási feladat
elvégzéséhez rendelkezésre álló és a szükséges idő arányát
1. a tanuló adottsága,
2. a tanítás megértésének a képessége,
3. a tanítás minősége,
4. a tanulásra fordítható alkalmak számossága,
5. a tanuló kitartása.
8. Bloom: az optimális tanulás elmélete, a tanulási
célok rendszerzése
• Bloom Benjamin S. 1968
• a tanulók egy jelentős része képes elsajátítani a számára előírt
követelményeket, ha megfelelő környezeti feltételek és elegendő
idő áll a rendelkezésére
• sikeres tanulás = ismeretelsajátítást, követelmények teljesítése +
pozitív attitűd - motivációs tartalék
• az oktatási folyamatot tanulási feladatokra bonthatjuk: az egyén
számára ebből kiindulva teremtjük meg a feltételeket és az időt
9. Orosz Sándor módszertani didaktikája
• a pedagógiai folyamat szituációláncolata a módszertani didaktikában
11. Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának
értelmezési lehetőségei - Schulz
• Schulz-féle tanításelméleti didaktika, az un. „Hamburgi
modell” (1980)
1. kölcsönös megegyezés és megértés a tanárok és tanulók között;
2. a tanítási célok megállapítása;
3. a kiindulási helyzet meghatározása;
4. a közvetítés tényezőivel kapcsolatos megállapodás;
5. az eredményesség kontrolljának megállapítása és ismertetése;
6. az intézményi feltételek kidolgozása;
7. a közösség ellentmondásainak megismerése.
12. Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának
értelmezési lehetőségei - Aebli
• Aebli pszichológiai alapú didaktikai modellje 1961
1. elbeszélés 7. művelet elvégzése
2. bemutatás, szemléltetés 8. fogalomalkotás
3. megfigyelés 9. problémamegoldás
4. olvasás, olvastatás 10.feldolgozás
5. írás, szövegszerkesztés 11.gyakorlás és ismétlés
6. cselekvés kidolgozása 12.alkalmazás
13. Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának
értelmezési lehetőségei - Nagy Sándor / Falus Iván
• Nagy Sándor, 1960. 1972. 1993. Falus Iván / Réthy Endréné 1998.
1. a figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának a biztosítása;
2. a tanuló informálása a tanulási célról;
3. az előzetes ismeretek felidézése, az előismeretek meglétének
regisztrálása, illetve ellenőrzése;
4. az új ismeret „ténybeliségét” biztosító jelenségek, folyamatok
(tárgyak, műalkotások, stb.) prezentálása;
5. a tények, jelenségek, folyamatok, stb. sokoldalú elemzése;
6. a fogalomalkotás, következtetés (szabály, stb.) megszövegezése;
7. a rendszerezés és rögzítés;
8. a tanultak alkalmazása (visszacsatolás) ;
9. a teljesítmény mérése, értékelése (elismerése és vagy a szükséges
kompenzálásról való gondoskodás).