Molnár Beáta lemorzsolódás tanulmány
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,209
On Slideshare
1,209
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
8
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI. Molnár Beáta A felsőoktatásban tapasztalható lemorzsolódás lehetséges okai.
  • 2. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.A XXI. század Európájában a felsőoktatás társadalmi-gazdaságiszerepének újragondolása zajlik. Az 1999-ben kiadott Bolognainyilatkozat (Bolognai nyilatkozat1999) kimondja „A Tudás Európája mamár széleskörűen elismert, nélkülözhetetlen eleme a társadalmi és emberifejlődésnek,” Az európai felsőoktatási térség kialakításával az európaifelsőoktatási intézmények azzal a kihívással szembesültek, hogy részbenhagyományaikra építve, részben nyitottan a bátor, új kezdeményezésekrefokozzák nemzetközi versenyképességüket. A felsőoktatás expanziójakövetkeztében megnövekedett hallgatói létszám akkor biztosíthatná,hogy az Európai Unió „Európa 2020” stratégiájának a diplomásokrészarányára vonatkozó célkitűzése megvalósuljon (Európa 2020) és tízéven belül 40 százalékra emelkedjen a 30-34 éves diplomások aránya, haa felvettek jelentős része diplomát szerezne, és nem morzsolódna le atanulmányai folyamán. A lemorzsolódás a felsőoktatásban többé-kevésbémindenütt jelen van, mértéke azonban országonként eltérő. Hazánkban alemorzsolódás kockázata a felsőoktatás egészére jellemző olyan aktuálisprobléma, amely több szempontból is megközelíthető (pedagógia,szociológia, oktatáspolitika). E téma súlya és jelentősége ellenére nemkapott kellő figyelmet az elmúlt évek felsőoktatás-politikájában. Atanulmány a felsőoktatási hallgatók lemorzsolódásának mértékét,feltételezhető okait vizsgálja.
  • 3. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI. Az amerikai lemorzsolódás-kutatás két nagy teoretikusa Vincent Tinto és John P. Bean évtizedek óta végeznek kutatásokat a témában. Tinto a felsőoktatást elhagyókat úgy tekinti, mint akik kilépnek egy szocializált rendszerből. Ezt a gondolatot William Spady (1971) vetette fel, aki – sokkolóan- a lemorzsolódó hallgatókat az öngyilkosokhoz hasonlította, mondván, az érintettek mindkét cselekedettel elhagyják a társadalmi rendszert. Az a kérdés, hogy ki tekinthető lemorzsolódónak, nagyon nehezen válaszolható meg. A közoktatásban a bukás, évfolyamismétlés és kimaradás (Békési,2009) jelennek meg lemorzsolódási fogalomként. Az EU-ban használt fogalom a korai iskolaelhagyók definíció (early school leavers), amely szerint korai iskolaelhagyóknak azokat a 18-24 év közöttieket kell tekinteni, akik nem rendelkeznek befejezett középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel. A korai iskolaelhagyók mutatót a munkaerő felmérés adataiból számolják. A KSH évente kb. 68 000 személyre kiterjedő vizsgálatából Magyarország is szolgáltat adatot. 2006- ban a korai iskolaelhagyók aránya 12,4 % volt, ami magasabb az európai átlagnál. (Kádárné, 2008)Mint látható, az Unió által használt korai iskolaelhagyás definíció annakellenére, hogy 18-24 év közötti személyeket vizsgálja, és az iskolai pályafutásvégéig lemorzsolódottak nagyságrendjének meghatározása a cél, delegmagasabb iskolai végzettségük ISCED 0, 1, 2 vagy rövid 3c program,tehát nem éri el a befejezett középiskolai végzettséget. (Fehérvári, Mártonfiés Török, 2008).
  • 4. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.Általánosságban az oktatást befejezett végzettség nélkül elhagyókattekinthetjük tehát lemorzsolódóknak. Amerikában az 1970- es évekbenkezdődött kutatások elsősorban a lemorzsolódás szociológiai szempontjaitvizsgálták. Keresték azokat a közös vonásokat, amelyek megkülönböztetikazokat a diákcsoportokat, melyek abbahagyják a tanulmányaikat, azoktól,akik folytatják. A pszichológiai és szociálpszichológiai megközelítés, amelyazt vizsgálja, hogy az érintett egyének hogyan értékelik magukat egy oktatásikontextusban, 1980 után kezdett kialakulni. Az 1990-es években indult el agazdasági tényezők vizsgálata a diákok megtartásában, és ebben azidőszakban kezdték el a kulturális tényezők hatásának elemzését is. Ezkülönösen a kisebbséghez tartozó hallgatók lemorzsolódásának vizsgálatátjellemezte.Sok kutató próbálta megmagyarázni a felsőfokú lemorzsolódást, mennyiségiadatok és kockázati faktorok segítségével. Brawer (1996) meghatározottkülönböző faktorokat, melyek korreláltak a lemorzsolódás mértékével. Ezekközött szerepel pl. a tanulás melletti munkavégzés, az etnikai kisebbségistátusz, a családi kötelezettségek, a pénzügyi helyzet. Mások, mint Martinezés Munday (1998) olyan kockázati tényezőket azonosítottak, mint azalacsony gazdasági és társadalmi státusz, a feltételezett rossz elhelyezkedésiesély a végzést követően, a barátok hiánya, az érdektelenség, vagyelégedetlenség az oktatással. Horn (1998) megállapította, hogy a kockázatifaktor halmozottan jelentkezett azoknál a diákoknál, akik nem illeszkedtekbe az egyetem tudományos programjába, nem vettek részt a kortársakkal és atanárokkal közös munkákban. Ugyanez a kockázati faktor az első generációs
  • 5. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.főiskolai hallgatóknál is jelen volt, és további problémát okozott, hogy nemtudták megfelelően azonosítani az egyetemi tanulmányok nehézségét, ésebben a környezetük sem tudott számukra segítséget nyújtani. Alemorzsolódás vizsgálatánál a demográfiai adatok és a családi háttér ugyannagyon fontos tényezők, de a hibák kiküszöböléséhez azonban arra vanszükség, hogy minél több kontextuális faktor érvényesüljön. Az összetevőkközött vizsgálni kellene, hogy milyen mértékben alakulnak ki a hallgatóknál afelsőoktatásban nélkülözhetetlen készségek, amelyek magukban foglalják atananyag elsajátításának, az önmenedzselésnek, a kommunikációnak aképességét, készségét. Ezen készségek a hiánya vagy nem megfelelő mértékeis tanulási kudarcot eredményezhet (Kiss, 2009). A fenti problémákmegoldására, a lemorzsolódás okainak mind elméleti, mind empirikus útontörténő azonosítására 1980-1995 között 3 olyan modell született, melymegfelelő alapot nyújthat egy átfogó vizsgálathoz.A hallgatói integrációs modell magas fokú kongruenciát feltételez a hallgatókés az intézmény között. Ezen elmélet szerint a hallgatók legfőbb jellemzői acsaládi háttér, családi állapot, szülők iskolai végzettsége, valamint a faji ésnemi hovatartozás, e tényezők pedig mind befolyásolják a tanuló azonelkötelezettségét, hogy diplomát szerezzen. A hallgató megfelelő integrációjaaz intézmény egészéhez, tehát ha megtalálja céljait, társakat szerez,kooperatívan tanul, és értelmét látja a megszerzett tudásnak, csökkenti annaka kockázatát, hogy feladja tanulmányait. Ez az elmélet azonban nemtartalmazza az intézményi tényezőket, amelyek pedig hasonlóanbefolyásolják a hallgatót. Mikor a szociális és tanulmányi elvárások nemteljesülnek, nagy a valószínűsége, hogy a hallgató befejezi tanulmányait,
  • 6. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.mielőtt még a második évbe lépne. Ezzel szemben Bean elmélete aszocioökonómiai státusznál fontosabbnak tartja azokat a tényezőket,amelyek a támogatásról, bátorításról és anyagi hozzájárulásról szólnak mindcsaládi, mind intézményi szinten. Ezeket a következők szerint lehetcsoportosítani:- háttérváltozók: ezek közé tartozik a szülői támogatás, a szülők jövedelme,a középiskolai sikeres tanulmányi előmenetel, főiskolai előkészítő, és a barátitársaság. A kisebbségi diákoknál a háttérváltozók között szerepel a családi,egyházi és közösségi támogatás, az interkulturális kapcsolatok.- szervezeti változók: ezek közé tartozik a pénzügyi támogatás,tájékoztatási programok, szabályok és rendeletek, tagságok. Az egyetemiszervezetek bevonása a döntéshozatalba, egyszerű adminisztráció és aszemélyzet hozzáállása a diákokhoz.- akadémiai tényezők: ezek közé tartoznak a pozitív kari kölcsönhatásokmind a diákokkal, mind a tanárokkal. A tanácsadások, általános készségprogramok (pl. a tanulási készségek, matematikai és angol tutori /központok), egyetemi erőforrások (pl. számítógép, könyvtár sport, főiskolaiegyesületek), a hiányzások, a jogbiztonság és az egyetemi integráció.Befolyásoló tényezők közé tartozik még az éghajlat és a kari példaképek.- szociális tényezők: ezek közé tartozik a közeli barátok megtartása, aszakmai kultúra, a társadalmi részvétel a hivatalos kari kapcsolatok,azonosulás egy csoporttal az egyetemen és a társadalmi integráció. Akisebbségi tanulók akkor érzékelik a pozitív interkulturális környezetet, ha ahallgatók között legalább 20 százalékos a kisebbség aránya.
  • 7. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.- környezeti változók: ezek közé tartozik a folyamatos szülői támogatás, akülönböző pénzügyi források, a családi kötelezettségek.- attitűdök, szándékok, és a pszichológiai folyamatok: ezek közétartozik a diák saját hatékonysága, az önfejlesztési készség és önbizalom,önellenőrzés, tanulási stratégiák, a motiváció, a stressz, elidegenedés, akitartás. Ezen változók mindegyike közvetlenül vagy közvetve hatással van ahallgató szándékaira, és előfutárai lehetnek a lemorzsolódásnak.Magyarázatra szoruló tény, hogy az egyébként képzett diákok, akikelkötelezettek a felsőoktatási tanulmányaikkal szemben, hiszen ezértjelentkeztek, esetleg mégis úgy döntenek, hogy abbahagyják a képzést.Kutatások azt jelzik, hogy ha egy hallgató sikeresen veszi az első évbenfelmerülő kezdeti akadályokat, akkor már kisebb az esélye alemorzsolódásnak. Ezt támasztja alá egy négy éves vizsgálat, (Horn, 1998)melynek során megállapítást nyert, hogy az első évet követően nem folytattatanulmányait a hallgatók 39 %- a, a második évre beiratkozott 61%-oshallgató létszám azonban már folytatta a tanulmányait a negyedik évig, ésoklevelet is szerzett. Más oldalról próbálta feltárni a lemorzsolódás okait egyátfogó kérdőíves egyetemi vizsgálat az Oklahomai egyetemen, mely ahallgatók igényeit kutatta a tanulmányaik sikeres folytatásával kapcsolatban(Bragg, 1994). Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatóknak szükségüklenne extra segítségre mind személyes életvezetésükkel, mind tudományos éstanulmányi előmenetelükkel összefüggésben. Legtöbbjüknek negatívtapasztalata van a középiskolai tanárokról, ami nagyban meghatározza azegyetemi oktatókhoz való hozzá állásukat. Erős a honvágy, a magányosság ésa stressz érzése az első félévben. Ennek ellenére a hallgatók 60 százaléka
  • 8. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.folytatná tanulmányait. Az a gólya, aki azonban mégis kiesett,- a vizsgálatfeltétezései szerint- nem volt elég elszánt tanulmányaival kapcsolatban.Számukra nem rajzolódott ki karrier cél, és az első fél- évben elégedetlenekvoltak az oktatással. Mindkét modell alapja empirikus vizsgálat, és mindkétmodellben jelentős szerep jut a kitartásnak, mint olyan tényezőnek, mely avégeredményt jelentősen befolyásolja. A két modell alapján olyanpszichoszociális komponenseket lehet azonosítani, mint az érzelmiképességek, elégedettség, valamint a szociális és tanulmányi integráció, amiösszefügg a kitartással. Azonban probléma felvetése, az okok keresése,vizsgálatok végzése önmagában nem elegendő. Az előbbiekben ismertetetteremények rámutatnak arra, hogy a lemorzsolódás problémáját kezelni kell.Azt is megállapítják, hogy az olyan környezeti tényezőkkel, mint a szociálisegyüttműködés vagy a társas kapcsolatok támogatása többet kellenefoglalkozni, beleértve a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolatot is. Ezek atanulmányok rámutatnak a személyes és környezeti tényezők közöttiösszefüggésekre is. Sok kutatás arra koncentrál, hogy általános mennyiségimutatókkal határozza meg a lemorzsolódást, de nem ad részletes elemzést azokokról, az egyes tanulók döntéséről. Szükség van a kvantitatív és a kvalitatívvizsgálatok egységére, a lemorzsolódás kutatásakor. (Bean, 1985). Hiszen azokok is többrétűek, szerepet játszanak a hallgatók képességei, az adott országtámogatási rendszere (Stinebrickner és Stinebrickner, 2008) amunkaerőpiacon való elhelyezkedéssel kapcsolatos bizonytalan érzések is(Becker, 2006), de különbségek vannak az országok egyetemi felvételipolitikájában is.
  • 9. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.Ahhoz, hogy az Európai Unió a legversenyképesebb tudás alapú társadalomlegyen, növelni kell a diplomások számát, ezt azonban biztos, hogy a felvetthallgatók számának olyan növelése, ami nem eredményezi a diplomátszerzők számának nevekedését, nem segíti elérni. A felsőoktatási beiskolázásnövekedésével párhuzamosan kiemelt figyelmet érdemel a már a rendszerbebekerült hallgatók előrehaladásának és diplomához jutásának elősegítése.Mint arra már a korábbiakban is utalás történt, a felsőoktatásilemorzsolódással foglalkozó hazai szakirodalom nagyon szerény, célzottanezzel a témával foglalkozó irodalom gyakorlatilag nincs, fellelhetők említéseka felsőoktatási lemorzsolódás témájáról, a bolognai folyamat, a diplomaértéke, a túlképzés, a mérnökképzés helyzete kapcsán, de csak érintőlegesen,az általánosságok szintjén maradva. Varga Júlia a várható időn belülvégzettséget nem szerzettek 45 % - os magyar mértékét a végzettségmegszerzése nélkül a felsőoktatásból kilépők EU és OECD 30% körülimértékével veti össze. Megjegyzi azonban, hogy a lemorzsolódókéntszámításba vettek egy része hosszabb idő után diplomát szerez, esetlegiskolát vált. Erről azonban nincsenek adatok, mint ahogyan a jelenlegiadatgyűjtésekből arra sem lehet választ kapni, hogy a lemorzsolódóktanulmányaik mely szakaszában esnek ki a rendszerből (Varga, 2010) VargaJúlia 2007-es adataival érdekes összevetni Polónyi István számításait alemorzsolódás alakulásáról a 90-es években, mert ebben is a „normálisvégzési idő” –re, (pl. főiskolán 3, egyetemen 5 év,) diplomát nem szerzettekszerepelnek lemorzsolódóként. Az egyetemi lemorzsolódás mértéke, illetveaz időben be nem fejezett tanulmányok ezen számítások szerint 1997 és2000 között az egyetemeknél 26%-ról- 19,2 %-ra csökkent, míg a főiskolai
  • 10. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.képzésben nem változott számottevően. (Polónyi, 2001) A felsőoktatásiintézményeknek nem igazán sikerül a jelentősen megnövekedett létszámú ésnagyon heterogén összetételű hallgatói kört eljuttatni a diplomáig, igaz, hogyez nem minden esetben az intézményen múlik. A felsőoktatási költségek isközrejátszanak abban, ha egy hallgató úgy dönt, hogy az optimálisnál továbbmarad a rendszerben, megszakítja, vagy abbahagyja tanulmányait (Varga,2010). Csökken a felsőoktatásba belépők képességi színvonala, de annakbiztosítására, hogy a végzéskori színvonal ne csökkenjen, az intézményeknekkét lehetőségük van. Az egyik a felzárkóztatás, a másik a„kiszelektálás”(Polónyi, 2010). Bármilyen intézményi lépés megtételénekelőfeltétele az lenne, ha az intézmények rendelkeznének a lemorzsolódás, atanulmányi túlfutás, a tanulmány-megszakítás korrekt és pontos számszakiadataival, és az okok ismeretével. A felsőoktatási intézmények azonbannincsenek ezeknek az adatoknak a birtokában. Az első ilyen irányúvizsgálatot, amely jelentős sajtóvisszhangot is kapott, az ELTE készítette2006-ban a bolognai képzés első évfolyamára belépett diákok előmeneteléről.A vizsgálat megállapította, hogy a hallgatók többségének 2009-ben végezniekellett volna. A vizsgáltról készített jelentés szerint (Helyzetjelentés 2010) apszichológia, a kommunikáció és az andragógia alapszakosok mintegy 2/3 –a teljesítette sikeresen a követelményeket, ellentétben a programtervezőinformatikusokkal, ahol ez mindössze a hallgatók mindössze 3,83%-ánaksikerült. Azokban az országokban, ahol az expanzió korábban jelentkezett,már a bolognai folyamatot megelőzően is születtek kezdeményezések aközépfokú és felsőfokú tanulmányok közti átmenet könnyítésére. Ezek a
  • 11. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.hazai intézmények számára is példaértékűk lehetnek. Franciaországban 1996-97-ben bevezetett oktatási reform néhány intézkedése arra vonatkozott,hogy elő kell segíteni az „egyetemista mesterség” elsajátítását ( Bajomi 2003),amely egyben a lemorzsolódás ellen is hat. Ezek között vannak felzárkoztatófoglalkozások, tanulásmódszertani kurzusok, de olyan szolgáltatások,kurzusok is, melyek a hallgatók pályaképét formálják, illetve segítségetnyújtanak a választott szakterület munkagyakorlatának megismerésében.Azintézményi lépések megtétele azonban nemcsak elhatározás vagy hozzáálláskérdése, hanem minden intézkedésnek komoly pénzügyi kihatásai is vannak.Ha számba vesszük, hogy mi tartozik a tanulástámogatás körébe - a tanulómotiválása, a tananyaggal való ellátás, a szükséges média biztosítása,infrastruktúra a tanuláshoz és kapcsolattartáshoz, a hallgató előrehaladásánakregisztrálása és a visszajelzés, a rendszeres ellenőrzés és vizsgáztatás(Simmonds, 1995) - láthatjuk, hogy ezek nagy része, köszönhetően atechnikai fejlődésnek is, már biztosított a felsőoktatási intézményeknél. Atanuló motiválása talán az a terület, ahol még vannak fehér foltok. Azintézményi lépéseken túl rendszerszintű megoldásokra is szükség van. AzEurópa 2020 elnevezésű stratégiai terv tartalmazza az Európai Uniórameghatározott célértékeket: a felsőoktatásra vonatkozóan uniós szinten a30–34 éves korosztályban 2020-ig a felsősokú végzettséggel rendelkezőkarányának legalább 40%-ra növelése és a korai iskolaelhagyás arányának 10%alá csökkentése.
  • 12. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI. 1. IRODALOM- Bajomi Iván (2003): A francia felsőoktatás: a bekerülés és a diákok megtartásának új módozatai. Educatio 2003/II 209-221.- Bean, J. P. (1980): Dropouts and turnover. The synthesis and test of a causal model of student attrition. Research in Higher Education 12 (2), pp. 155-187.- Bean, J. P. (1985): Interaction effects based on class level in an exploratory model of college student dropout syndrome, American Educational Research Journal, Vol. 22, pp. 35-64.- Becker S.(2006): Introducing time to Educate in a Job Search Model, Bulletin of Economic Research 58, pp.61-72.- Békési Kálmán (2009): Innováció és intézményvezetés http://www.ofi.hu/tudastar/bekesi-kalman-innovacio letöltés 2011 03.02.- Bolognai nyilatkozat (1999) http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/nemzetkozi_korkep/bolo gna/a_bolognai_nyilatkozat_szovege letöltés 2011 01.25.- Bragg, T. A. (1994): A study of the relationship between adjustment to college and freshman retention. Unpublished doctoral dissertation. University of Oklahoma. Norman.- Brawer, F. B. (1996): Retention-attrition in the nineties. ERIC Clearinghouse for Community Colleges. (ERIC Document Reproduction No. ED 393 510).
  • 13. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.- Európa 2020 (2010): Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf letöltés 2011 01. 07- Fehérvári Anikó, Mártonfi György és Török Balázs (2008): Nemzetközi összehasonlítás. Fehérvári Anikó (szerk.): Szakképzés és lemorzsolódás Oktatáskutató és Fejlesztő intézet, Budapest. 9.- Helyzetjelentés (2010): Helyzetjelentés az alapszakok belső felülvizsgálatáról ELTE. Budapest- Horn, L. (1998): Stopouts or Stayouts? Undergraduates Who Leave College in Their First Year. Washington DC: U.S. Department of Education (NCES 1999-087).- Kiss István (2009) : Életvezetési kompetencia. Doktori (PhD) disszertáció. ELTE PPK- Martinez P, Munday F.(1998): 9,000 voices: student persistence and drop-out in fur ther education. FEDA.- Nemzeti Fejlesztési Terv (2002) http://www.rec.hu/Dokumentumok/NFT_jelentes_2003.12.pdf letöltés 2010 12. 10- Polónyi István (2001): A felsőoktatási lemorzsolódás alakulása a 90- es években. kézirat (a szerző engedélyével).- Polónyi István (2008): Tömegesedés és esélykiegyenlítés a hazai felsőoktatásban. Új Pedagógiai Szemle 2008. augusztus- szeptember.
  • 14. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090930-5050160 letöltés 2010 12.15. Polónyi István (2010): Foglalkoztathatóság, túlképzés, Bologna . Educatio 2010/3 384-401.- Simmonds, Tony (1995): Establishing flexible learning programmes. London: The Thame Valley University, Pitman Publishing, 1995. 104 p.- Spady, William (1971) "Dropouts from Higher Education: Toward an Empirical Model." Interchange 2. pp. 38–62.- (Stinebrickner R. and Stinebrickner T. (2008): "The Effect of Credit Constraints on theCollege Drop-Out Decision: A Direct Approach Using a New Panel Study", American Economic Review, Vol. 98 No.5, pp. 2163—2184.- Tinto, V. (1975): Dropout from higher education: a theoretical synthesis of recent research. Review of Educational Research 45 (1) pp. 89-125 .- Varga Júlia (2010) : Mennyit ér a diploma a kétezres években Magyarországon? Educatio 2010/3 370-383.- Veroszta Zsuzsanna (2010b): A felsőoktatás társadalmi felelőssége a hallgatói értek készletekben. Educatio 2010 Nyár 230 -240.
  • 15. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.
  • 16. MOLNÁR BEÁTA: A FELSŐOKTATÁSBAN TAPASZTALHATÓ LEMORZSOLÓDÁS LEHETSÉGES OKAI.Szerző Adatai:Molnár BeátaEötvös Loránd TudományegyetemNeveléstudományi Doktori IskolaPHD Hallgatómolnar.beata@zskf.hu